Javaslat Nemzeti Idősügyi Stratégia megalkotására Budapest, 2008. július 3.

Az előadások a következő témára: "Javaslat Nemzeti Idősügyi Stratégia megalkotására Budapest, 2008. július 3."— Előadás másolata:

1 Javaslat Nemzeti Idősügyi Stratégia megalkotására Budapest, 2008. július 3.

2 Mi indokolja az idősügyi stratégia megalkotását? Megalapozott igény, legyen az időseknek is jogbiztonsága, mégpedig: az aktív népesség egyenjogú csoportjaként, az aktív népesség egyenjogú csoportjaként, a társadalmi ellátásra jogosultként, a társadalmi ellátásra jogosultként, méltó megélhetésre jogosultként, méltó megélhetésre jogosultként, a kiszolgáltatott élethelyzetben. a kiszolgáltatott élethelyzetben.

3 Mi indokolja az idősügyi stratégia megalkotását? Igény van az időskorral kapcsolatos szemléletváltoztatásra, amit a széles körű társadalmi vita is elősegíthet. Igény van az időskorral kapcsolatos szemléletváltoztatásra, amit a széles körű társadalmi vita is elősegíthet. Az NIS társadalomképének alapja, Az NIS társadalomképének alapja, hogy minden korcsoportnak egyenlő esélye legyen a hogy minden korcsoportnak egyenlő esélye legyen a teljes értékű, aktív és méltó életre, teljes értékű, aktív és méltó életre, az élet utolsó szakaszának humánus befejezésére. az élet utolsó szakaszának humánus befejezésére.

4 A stratégiaalkotás célja: a kor szerinti diszkriminációnak fokozatos felszámolása. Meg kell győzni: a társadalmat, annak intézményeit, és a munkaadókat, hogy felmérhetetlenül nagy és mindenkinek többletterhet okozó károk forrása a kor szerinti hátrányos megkülönböztetés.

5 A Stratégia kiemelt célja Az aktív öregkort elősegítő intézkedéssorozat megalapozása. Ehhez szükséges a társadalom akaratnyilvánítása a következő területeken: hozzájárulás a munkaképesség minél hosszabb megőrzéséhez, az arra alkalmas és hajlandó idősek foglalkoztatásához, a munkajövedelmek megszerzéséhez. A Stratégia célja olyan feltételek felvázolása, amelyek alapján a korai nyugdíjba vonulás trendjei módosíthatók. Ugyanakkor szükséges az is, hogy az idősödések szervezeteiben folytatott tevékenység a jelenleginél szélesebb nyilvánosságot és társadalmi megbecsülést kapjon.

6 A jogbiztonság a társadalmi ellátásban A Stratégia által kijelölt feladatok érdekében el kell dönteni: a) konszenzusra épülő prioritás elfogadása, sokéves távlattal, miként védhetők a szerzett jogok, b) az egyén foglalkoztatási ágon szerzett jogosultsága mellett miként kapjon szerepet az ellátásokban a társadalmi szolidaritás és az egyéni megtakarítás pénzalapja c) legyenek politikai ciklusoktól független valorizálási, értékmegőrzési mechanizmusok, olyan anyagi ösztönzőkkel, amelyek erősítik az öngondoskodást.

7 A jogbiztonság a társadalmi ellátásban Az egészség megőrzése, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése a foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, a megfelelő nyugdíjrendszer biztosítása, a szociális és egészségügyi rendszer átalakítása társadalompolitikai cél, melyben az esélyegyenlőség elvének érvényesülnie kell. Ezt a vitát a legszélesebb nyilvánosság előtt kell lefolytatni, amelyhez a kommunikációs feladatokat hozzá kell rendelni.

8 A jogi szabályozás lehetőségei a) Idősügyi törvény elfogadása. Ez olyan keretszabályozás lenne, mely elsősorban a fontosabb szabályozási lehetőségeket tartalmazná. b) Idősügyi országgyűlési biztos, vagy legalább külön miniszteri biztos létrehozása. c) Az idősüggyel kapcsolatos ágazati jogszabályok módosítása. d) A kormányzati stratégia, Ehhez külön erre a célra elkülönített költségvetési forrásokat is hozzá kellene rendelni, valamint szükséges lenne a programok megvalósításának monitorozása.

9 A jogi szabályozás lehetőségei A kerettörvény elfogadása fontos szimbolikus és a jogalkalmazást, policy-formálást egyaránt megkönnyítő lépés jelentene. A külön törvény létjogosultságát az támasztaná a legjobban alá, ha az valamiféle új jogvédelmi mechanizmust hozna létre.

10 A jogi szabályozás lehetőségei Az országgyűlési biztos legnagyobb előnye a (z oktatási jogok biztosa példája alapján egyébként ugyancsak hasznos intézménynek tekinthető) miniszteri biztossal szemben az, hogy az országgyűlés által választott független intézményként valóban képes a kormány és a közigazgatás ellenőrzésére. Így a már említett kormányzati programok megvalósításának az ellenőrzésére is

11 Az idősügyi ombudsman Figyelemmel kísérhetné, értékelné és ellenőrizné az idősekkel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések érvényesülését (visszásságok kivizsgálása, kivizsgáltatása, általános és egyedi intézkedések kezdeményezése) Eljárása során vizsgálhatná a hatóságokat illetve a közszolgáltatást végző szerveket

12 Az idősügyi ombudsman Visszásságok esetén a következő intézkedéseket tehetné: kezdeményezés (a jogsértőnek), ajánlás (a felügyeleti szervnek), büntető eljárást kezdeményez, fegyelmi eljárást kezdeményezhet, az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti jogszabály módosítását, hatályon kívül helyezését vagy megalkotását kezdeményezheti, kirívóan súlyos visszásság vagy nagyobb csoportot érintő visszásság esetén kezdeményezheti, hogy a kérdést az Országgyűlés tárgyalja meg, beszámoló keretében jelzés az Országgyűlés felé

13 Összegzés   Az NIS általános politikai akaratot kell tükrözzön; esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs szabályozás megléte; diszkrimináció elleni védelem érdekében létrehozott állami intézmények; megfelelő eszközök, erőforrások (anyagi és emberi) a szakpolitikák befolyásolására, anyagi támogatás biztosítása; az idősek sajátos igényeire reagáló, specifikus szakpolitikák, intézkedések, programok; esélyegyenlőségi kérdésekért felelős osztályok minden egyes minisztériumban; kutatás és oktatás/továbbképzés a méltó idősödéssel kapcsolatos témákban; átfogó ismeretek, ismeretterjesztés és figyelemfelkeltő tevékenység a méltó idősödésről; a közigazgatásban dolgozók, ügyészek, bírák idősödés-érzékenységének növelése képzés, oktatás útján. 

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!