Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaság A gazdaságszociológia alapjai Szociológia előadás 2005. március 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaság A gazdaságszociológia alapjai Szociológia előadás 2005. március 24."— Előadás másolata:

1 Gazdaság A gazdaságszociológia alapjai Szociológia előadás március 24.

2 Alapfogalmak Adam Smith: munkásságában szociológiai feltevések Max Weber: gazdasági élet társadalmi feltételei Schumpeter: vállalkozókra helyezi a hangsúlyt, ez pedig szociológiai elem Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba beágyazottan működik

3 Alapfogalmak Informális gazdaság: kismértékű gazdasági tevékenység, nem jelenik meg a számításokban Második gazdaság: jövedelemkiegészítés céljából, a szocializmusban Szürke gazdaság: nem kifejezetten tiltott, de SZJA alól kibújás miatt nem is legális Fekete gazdaság: jólétet nem növel, illegális, bűnözés jellegű

4 Alapfogalmak Szervezet: az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja, amelyet a konkrét cél megvalósítására hoznak létre. Struktúrája van, feladatokat felosztják egymás között. Hierarchikus viszonyok alakulnak ki. Van formális és informális szervezet: a tagok közötti kapcsolatokat nem formálisan szabályozzák, hanem íratlan szabályok. Szervezet: az emberek többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra felépülő nagyobb csoportja, amelyet a konkrét cél megvalósítására hoznak létre. Struktúrája van, feladatokat felosztják egymás között. Hierarchikus viszonyok alakulnak ki. Van formális és informális szervezet: a tagok közötti kapcsolatokat nem formálisan szabályozzák, hanem íratlan szabályok. Intézmény: nem szinonima a szervezettel. Az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese, amelyek előírják, milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. Intézmény: nem szinonima a szervezettel. Az emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese, amelyek előírják, milyen viselkedést várnak el a társadalom tagjaitól e tevékenységekben. Bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés meghatározott szabályok szerint történik. Bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés meghatározott szabályok szerint történik.

5 Módszerek Nincs kialakult módszertan. Lehetőségek: Esettanulmány Esettanulmány Matematikai modellek Matematikai modellek Kérdőíves lekérdezés Kérdőíves lekérdezés Mélyinterjú Mélyinterjú Megfigyelés Megfigyelés Közvéleménykutatás Közvéleménykutatás

6 Elméletek Gazdasági élet szereplőinek motívációi Homo sociologicus Homo oeconomicus Homo socio – oeconomicus: Lindenberg Sen: az emberek viselkedésében három indíték: önzés, szimpátia, elkötelezettség Simon: korlátozott racionalitás elmélete

7 Gazdasági mechanizmusok Eltérő vélemények vannak arról, hogy milyen mechanizmusok irányítják a gazdaságot. Polányi Károly: kölcsönös adományok, központi elosztás és begyűjtés, piac Zapf: bizonyos területeken a piac, máshol a jóléti állam mond csődöt. Megnő a háztartás, és a kis informális csoportok szerepe

8 Bürokrácia Max Weber szerint: a modern fejlődés egyik lefontosabb jellemzője. 1. a munka szakismereteken alapuló munkamegosztás szerint szerveződik 2. egyértelmű uralmi hierarchia van, pontos szabályok mondják meg, ki kinek adhat utasítást, ki kinek tartozik engedelmességgel 3. pontos szabályok szerint történik az előrelépés 4. az ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik 5. az ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek 6. a bürokraták teljes munkaidős állásban és fizetésért dolgoznak 7. a bürokraták ügyintézésében a kapcsolatok személytelenek.

9 A bürokrácia hátrányai Weber szerint 1. növekedésre törekszik: minél nagyobb a beosztottak száma, annál nagyobb a bürokratikus vezető tekintélye 2. mindenki addig emelkedik a bürokráciában, ahol már nem tud megfelelni a feladatnak. Ennek az előrelépési rendszer az oka. 3. a bürokráciában „benne van” az oligarchizálódási tendencia 4. a bürokratikus szervezetek merevekké válnak 5. fontos probléma, hogy hogyan lehet a bürokrácia előnyeit úgy biztosítani, hogy a hátrányait elkerüljük. A gazdaságszociológusok egy része a munkásönkormányzattól, annak kiterjedésétől várja a megoldást.

10 A gazdasági fejlődés társadalmi korlátai (Hirsch) 1. egyre több jószág válik olyanná, melynek haszna nem önmagában van, hanem attól is függ, hogy mások birtokolják-e. Minél többen tudnak hozzájutni, annál inkább veszít értékéből. Például a drága személygépkocsi. 2. a gazdasági fejlődéssel együtt jár a kommercializálódás: mindent meg lehet vásárolni, és egyre inkább vásárlás útján kívánnak mindenhez hozzájutni. Ez és az ezzel járó időhiány lerontja az élet sok elemét, például az emberi kapcsolatokat. 3. a gazdaság minden szereplője önérdekét követi, saját hasznát kívánja maximalizálni. Ez háttérbe szorít minden más erkölcsi normát. Egy társadalom sem képes bizonyos társadalmi normák elfogadása nélkül úgy működni, hogy a tagjainak jólétét emelkedő szinten biztosítsa.

11 Nemzetközi tendenciák Tudományos munkaszervezés: Taylor Emberi kapcsolatok irányzat: Mayo Friedmann: a munka nemcsak jövedelmet ad, hanem értelmet is az életnek. Gépesítés és automatizálás ezt megszünteti. Felveti a tömeges munkanélküliség lehetőségét is.

12

13

14

15 Autonóm csoportok és munkás önigazgatás Autonóm csoport: a feladatot nem munkások kapják, hanem a teljes munkacsoport, a feladatot saját maguk osztják szét egymás között. Jó eredmények Munkás önigazgatás: a vállalati tanácsoknak munkás tagjai is vannak. NDK-ban hosszú távon pozitív eredmények. Lengyelországban nem valósította meg az elképzeléseket.

16 Munkaerőpiac, munkanélküliség Szegmentált piac. Külön piac a nőknél, férfiaknál, teljes és részmunkaidősöknél, alacsonyabban és magasabban szakképzetteknél Munkanélküliség a világválság idején nőtt meg. A keynes-i és beveridge-i gazdaságpolitika megoldotta a kérdést.

17 Magyarországi helyzet Üzem és munkaszociológiai vizsgálatok A sztálini korszakban nagy hangsúlyt kapott a munkások lelkesedése után anyagi ösztönzés. Feszes munkanormák. Kulcsmunkások szerepe Héthy és Makó: kiválasztás motívációja Buraway és Lukács János: magyar és amerikai munkás munkaintenzitás- vizsgálata.

18 Második gazdaság Először a mezőgazdaságban. 70-es évektől iparban és szolgáltatásokban is. Tardos Róbert: helyzet romlása ellen többletmunka. 80-as évek közepéig jövedelem- egyenlőtlenség csökkentő szerep. 87-től növelte az egyenlőtlenségeket

19 Vállalati gazdasági munkaközösségek Hasonló a második gazdasághoz. Stark: a magasabban képzett munkások nem tudnak bekapcsolódni a második gazdaságba. Így lehet többletmunkájuk. Feladatmeghatározás és kifizetés alku tárgya. Autonóm munkacsoportok. Sok műszaki újítás.

20 Privatizáció, vállalkozók Rendszerváltás utána a kisvállalkozások működési korlátai megszűntek. Stark: nem tisztán magántulajdonó vállalatok jöttek létre. A 89-es gazdasági csúcsvezetők jelentős része vezető is maradt. 88-ban a felnőttek 25%-a lenne vállalkozó, 90-ben 40%, azóta ez 20%. A második gazdaság jelentős része nem alakult át önálló családi gazdaságokká

21 Munkanélküliség Munkanélküli: a megelőző hónapban nem végzett kereső tevékenységet, készen áll arra, hogy azonnal munkában álljon. Szocializmusban nem volt. Csúcsérték 92-ben 663 ezer fő. Arányuk a szakképzetlenek, vidékiek, romák között átlagosnál magasabb. Területileg Borsod, Nógrád megyében átlagosnál nagyobb, Zala, Vas megyében, Budapesten kisebb.

22 Munkanélküliség tartama 95 tavaszán összeírt munkanélküliek átlagosan 83 hete voltak azok. A 95 tavaszi munkanélküliek több, mint fele egy éve is az volt. A munkanélküliségből kilépés egyik útja az inaktívvá válás. A munkanélküliek jelentős része szegény, de nem mindegyik.

23 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdaság A gazdaságszociológia alapjai Szociológia előadás 2005. március 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések