Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 1 Csővezetékek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 1 Csővezetékek."— Előadás másolata:

1 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 1 Csővezetékek

2 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 2 Tartalomjegyzék Meghatározás Csővezetékek elemei Berendezések Csővezetékek jellemző paraméterei Csővezetékek állapotai Hidraulikai méretezés Szilárdsági méretezés

3 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 3 Meghatározás A csővezeték olyan anyagtovábbító (anyagszállító) rendszer, melyen általában folyadékokat, gázokat és gőzöket továbbítunk. Legfontosabb eleme a kör keresztmetszetű cső, de más elemeket is tartalmaz.

4 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 4 A csővezetékek elemei Csövek Csőidomok Csőkötések Csővezetéki szerelvények (csap, szelep, tolózár stb.) Csőmegfogások Hőtágulás kiegyenlítők Műszerek (hőmérő, nyomásmérő stb.)

5 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 5 Csővezetékekhez csatlakozó berendezések Gépek (szivattyú, kompresszor stb.) Készülékek (hőcserélő, keverős készülék, kolonna) Tartályok

6 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 6 Csővezetékek jellemző paraméterei Méretek (legfontosabb az átmérő) Anyagminőség Nyomás Hőmérséklet Szállított közeg Különböző állapotokra definiáljuk Egyes paramétereket szabványok definiálnak.

7 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 7 Névleges átmérő (jele: DN) A csővezetéki elemek keresztmetszeti méretére utaló szám (nemcsak a csőnek van névleges átmérője, hanem az egyéb elemeknek is) Nincs mértékegysége. A belső átmérő mm-ben kifejezett értékéhez közeli szám. Pl.: MSZ 99 szerinti DN 25-ös névleges átmérőjű, normál falvastagságú cső.

8 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 8 Névleges nyomás (jele: PN) Az a nyomás, amellyel a csővezeték elemei 20 C o -on tartósan igénybe vehetők. A névleges nyomások szabványosítva vannak: 6, 10, 16, 25, 40, 100, 160 bar

9 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 9 Csővezeték állapotai Szerelési állapot Normális üzemi állapot (röviden: üzemi állapot) Rendkívüli üzemi állapot (rövid ideig tartó, nem rendszeres hatások is figyelembe vannak véve) Próba, vagy vizsgálati állapot. Mindegyik állapothoz tartozik egy jellemző nyomás és hőmérséklet. Legfontosabbak: Üzemi nyomás, üzemi hőmérséklet Próbanyomás, (a hőmérséklet általában környezeti).

10 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 10 A csővezetéket mindegyik állapotban szilárdsági szempontból is ellenőrizni kell. Mindegyik állapothoz tartozik egy: méretezési nyomás és méretezési hőmérséklet

11 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 11 Üzemi nyomás (p ü ) Az a legnagyobb belső vagy külső túlnyomás, amely a csővezeték normális üzemi állapotában keletkezik. Figyelembe kell venni a normális nyomáslökéseket, hidrosztatikus nyomást, áramlási ellenállásokat. Az üzemi nyomás mellett üzemi hőmérséklet uralkodik. Üzemi hőmérséklet (t ü ) A normális üzemi állapothoz tartozó hőmérséklet. Lehet a falé vagy a közegé. (a legkisebb is fontos lehet)

12 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 12 Próbanyomás (p pr ) Az a nyomás, amelyre a csővezeték szilárdságát, tömörségét, tömörzárását ellenőrzik. Általában környezeti hőmérsékleten végzik a vizsgálatot. méretezési nyomás normál üzemi állapotban. megengedett feszültség 20 C o -on. megengedett feszültség a normál üzemi állapot méretezési hőmérsékletén.

13 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 13 Méretezési nyomás (p terv ) Az adott állapotot jellemző nyomás, melyre a szilárdsági számítást készítik. Normális üzemi állapotban azonos az üzemi nyomással, vagy nagyobb. Méretezési hőmérséklet (t terv ) Az adott állapotot jellemző hőmérséklet, melyre a szilárdsági számítást készítik. Normális üzemi állapotban azonos az üzemi hőmérséklettel, vagy nagyobb. Általában a fal hőmérséklete.

14 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 14 Csővezeték hidraulikai méretezése Szükséges csőátmérő meghatározása. Milyen belső átmérőjű csővel lehet biztosítani egy előírt térfogatáramot (Q), ha tudjuk, hogy mennyi lehet az áramlási sebesség maximuma (v) ? Az áramlási sebesség maximuma tapasztalati érték (a folyadékáramlás lamináris legyen). Folyadékok1-4 m/s Gázok, gőzök20-50 m/s

15 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 15 Nyomásesés számítása (ezzel nem foglalkozunk).

16 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 16 Csővezeték szilárdsági méretezése A belső nyomás hatására a csőfalban feszültségek ébrednek: Kerületi irányú Hosszirányú Sugárirányú Mekkora a szükséges falvastagság?

17 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 17 Kerületi irányú feszültség

18 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 18 Hosszirányú feszültség

19 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 19 Sugárirányú feszültség Belül p, kívül 0, ezért az átlaggal számolunk.

20 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 20 Redukált feszültség Szilárdságilag szükséges falvastagság heg. tény.

21 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 21 Tényleges falvastagság A c lemezvastagság pótlék a korrózió és gyártástechnológia hatását veszi figyelembe.

22 Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 22 A kazánformula csak vékonyfalú csövekre és hengeres edényekre alkalmazható.


Letölteni ppt "Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék 1 Csővezetékek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések