Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés. 2 Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés. 2 Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő."— Előadás másolata:

1 1 Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés

2 2 Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Gazdasági fejlődés fokozódásával kialakultak központok és periférkus területek. Gazdasági fejlődés fokozódásával kialakultak központok és periférkus területek. A Közösség bővülésével eltérő fejlettségű országok kapcsolódtak be. A Közösség bővülésével eltérő fejlettségű országok kapcsolódtak be.↓ Szükségessé vált a regionális politika Közösségi szinten való kezelése

3 3 Már a RSZ is tartalmazott regionális vonatkozású szempontokat Már a RSZ is tartalmazott regionális vonatkozású szempontokat - tartós munkanélküliségű régiók segítésére jött létre a Európai Szociális Alap (ESZA, ESF) - Európai Beruházási Bank (EIB) - EMOGA Orientációs részlege is támogatta az elmaradott agrárövezeteket.

4 ban ténylegesen Közösségi szintre került a Regionális Politika. ( Thomson – jelentés ) Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 (ERFA, ERDF). Célja az elmaradott mg-i jellegű régiók, valamint a depressziós ipari térségek alkalmazkodásának elősegítése pótlólagos közösség források biztosításával. Tagországok intézkedéseinek koordinációja ! Tagországok intézkedéseinek koordinációja !

5 Európai Egységes Okmány Egységes belő piac kiépítése szempontjából alapvető fontosságú a régiók közötti fejlettségbeli eltérések felszámolása, a közösség egészének harmonikus fejlődése. ↓ Gazdasági és Társadalmi Kohézió Eltérési szintek:fejlettségben, életszinvonalban er ő s vagy gyenge kohézió er ő s vagy gyenge kohézió Konvergencia vagy divergencia Konvergencia vagy divergencia

6 6 Az EU 254 regiójában adódó fejlettségbeli különbségek Az EU 254 regiójában adódó fejlettségbeli különbségek ( a 2004 évi bővítés idején ) ( a 2004 évi bővítés idején ) GDP EU-ban = 100 % GDP EU-ban = 100 % London belvárosában: 315 % London belvárosában: 315 % Lengyelország „legsze- Lengyelország „legsze- gényebb” városában: 32 % gényebb” városában: 32 %

7 as reform A strukturális politika támogatásának a középpontjába a régiók kerültek, az intézkedési területek és beavatkozások szélesítése, az intézkedési területek és beavatkozások szélesítése, a felhasználható alapok közötti koordináció erősítése, a felhasználható alapok közötti koordináció erősítése, 5 célterület megfogalmazásával a prioritásokat is kijelölték 1. Elmaradott térségek strukturális alkalmazkodását és fejlődését kívánták elősegíteni. Olyan régiók ezek,ahol a vásárlóerő-paritáson számolt GDP a közösségi átlag 75%-a alatt található. 2. Iparilag hanyatló, recesszió által érintett területek szerkezet- átalakítása

8 8 3. Tartós munkanélküliség megszüntetése, munkaerő-piaci esélyegyenlőség megteremtése. 4. Munkavállalók ipari és termelési rendszerek változásaihoz való alkalmazkodás megkönnyítése. 5. A, mezőgazdasági struktúrák korszerűsítése B, vidéki térségek szerkezeti illeszkedésének támogatása.

9 Maastrichti Egyezmény - GMU Monetáris Unió megvalósítása érdekében tovább kellett erősíteni a gazdasági és társadalmi kohéziót. Kohéziós Alap (CF) létrehozása Kohéziós Alap (CF) létrehozása Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország Magyarországi felhaszálás: ISPA, előcsatlakozási alap ( – ) Magyarországi felhaszálás: ISPA, előcsatlakozási alap ( – ) SAPARD, PHARE SAPARD, PHARE

10 10 A regionális politika megújult célkitüzései - segítség nyújtás a monetáris unióra való felkészülésben, a fejlettségbeni különbségek további mérséklése, - segítség nyújtás a monetáris unióra való felkészülésben, a fejlettségbeni különbségek további mérséklése, -környezet minőségének megőrzése és javítása, -környezet minőségének megőrzése és javítása, -közlekedési – transzeurópai TEN - hálózat finanszírozás – ( CF csak ez utóbbi kettőre nyújt támogatást), -közlekedési – transzeurópai TEN - hálózat finanszírozás – ( CF csak ez utóbbi kettőre nyújt támogatást), - természeti erőforrások racionális felhasználása, - természeti erőforrások racionális felhasználása, -nemzeti és regionális sokszínűség megóvása, -nemzeti és regionális sokszínűség megóvása, -minőségi képzés és oktatás fejlesztése. -minőségi képzés és oktatás fejlesztése. Két feltétel: - az ország GDP nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át, a konvergencia programot kell követni. Két feltétel: - az ország GDP nem haladhatja meg a közösségi átlag 90%-át, a konvergencia programot kell követni.

11 11 Strukturális politika pénzügyi eszközei { Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap EMOGA Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz HOPE Kohéziós Alap Európai Befektetési Bank Strukturális AlapokStrukturális Alapok

12 12 A Strukturális Alapok reformjához kapcsolódó alapelvek Koncentráció - a valóban rászoruló, legelmaradottabb régiókra kell koncentrálni ( 1főre jutó GDP az EU átlag 75%-a alatt) Koncentráció - a valóban rászoruló, legelmaradottabb régiókra kell koncentrálni ( 1főre jutó GDP az EU átlag 75%-a alatt) A partnerség elve – a fejlesztési terv megtárgyalandó az összes érintettel (réiókkal, EU Bizottsággal, érdekképviseletek) A partnerség elve – a fejlesztési terv megtárgyalandó az összes érintettel (réiókkal, EU Bizottsággal, érdekképviseletek) Programozás elve – nem egy –egy projekt, hanem többéves átfogó fejlesztési program Programozás elve – nem egy –egy projekt, hanem többéves átfogó fejlesztési program A addicionalitás elve- nem kiváltja, hanem kiegészíti a nemzeti fejlesztési forrásokat A addicionalitás elve- nem kiváltja, hanem kiegészíti a nemzeti fejlesztési forrásokat Monitoring – szigorú ellenőrzési, nyomon követési rendszer, Monitoring – szigorú ellenőrzési, nyomon követési rendszer, indikátorok alkalmazása indikátorok alkalmazása

13 13 Agenda 2000 három célterületre koncentrálták a figyelmet: 1. Fejlődésben (foglalkoztatás, termelési szerkezet, jövedelmezőség, infrastruktúra ) elmaradott térségek támogatása 2. Gazdasági és társadalmi szerkezetváltás miatt strukturális problémákkal küzdő területek felkarolása ( hanyatló iparágak, vidéki területek korszerűsítése, városi körzetek modernizálása- munkanélküliség, elvándorlás) 3. Oktatási, szakképzési és foglalkoztatási politikák modernizálása amely segíti az európai szociális rendszer megőrzését, a munkanélküliség csökkentését

14 Strukturális Alapok (EU- 15) Kohéziós Alapok (EU-15) Támogatás az új tagoknak Összesen Strukturális és Kohéziós Alapok kiadásai Millió euró, 1999-es árakon

15 15 Az egyes alapok részesedése a strukturális alapokon belül,

16 16 Strukturális alapok támogatásai Magyarországon ERFA 1093,65 mEuró - 57,3% ERFA 1093,65 mEuró - 57,3% ESZA 497,68 mEuró - 26,1 % ESZA 497,68 mEuró - 26,1 % EMOGA 312,8 mEuró - 16,4% EMOGA 312,8 mEuró - 16,4% HOPE 4,4 mEuró - 0,2% HOPE 4,4 mEuró - 0,2% Összesen 1908,53 mEuró Összesen 1908,53 mEuró (1999-es árszinten)

17 17 A Nemzeti Fejlesztési Terv célstruktúrája Hosszútávú cél: Az életminőség javítása A NFT-k hosszútávú célja (2013-ig): Az EU jövedelmi szintjének közelítése Specifikus célok: A versenyképesség növelése A humán tőke fejlesztése A jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítése

18 18Prioritások A termelő szektor versenyképességének javítása A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra és tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál

19 19 NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (NFT) GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG OP HUMÁN ERŐFORRÁS- FEJLESZTÉS OP AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI OP (AVOP) REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI OP KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI OP OPERATÍV PROGRAMOK NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire(NVT)

20 20 A vidék fogalma I. Vidéki Térségek Európai Chartája szerint: Olyan terület, amelyet a következőkre használnak: Mezőgazdaság, erdészet, halászat Mezőgazdaság, erdészet, halászat A vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége A vidéken élők gazdasági és kulturális tevékenysége Nem városi pihenő és rekreációs térségek Nem városi pihenő és rekreációs térségek Egyéb célok, pl. lakókörzetek Egyéb célok, pl. lakókörzetek A vidék funkciói: Gazdasági funkciók Gazdasági funkciók Ökológiai funkciók Ökológiai funkciók Társadalmi és kulturális funkciók Társadalmi és kulturális funkciók

21 21 A vidék fogalma II. OECD szerint: háromféle rurális terület Gazdaságilag integrált rurális terület Gazdaságilag integrált rurális terület Köztes rurális terület Köztes rurális terület Távoli vidéki területek Távoli vidéki területek Regionális szinten három szint: Alapvetően vidéki térség Alapvetően vidéki térség Jellemzően vidéki térség Jellemzően vidéki térség Alapvetően városi térség Alapvetően városi térség

22 22 A vidék fogalma III. Európai Bizottság szerint: urbanizáció foka a meghatározó. Sűrűn lakott térségek: 500 fő/km 2 felett, legalább fő Sűrűn lakott térségek: 500 fő/km 2 felett, legalább fő Köztes területek: fő/km 2 között, legalább fő, vagy csatlakozás sűrűn lakott térséghez Köztes területek: fő/km 2 között, legalább fő, vagy csatlakozás sűrűn lakott térséghez Ritkán lakott térségek: előzőekbe nem fér bele Ritkán lakott térségek: előzőekbe nem fér bele

23 23 Vidékfejlesztés fogalma A vidékfejlesztés magában foglalja a helyi lakosságot, annak életformáját, a foglalkoztatási helyzetet, a jövedelemszerkezetet,, a lakhatási körülményeket és a szolgáltatások szintjét, valamint a kulturális aspektusokat is: a hagyományos foglalkozásokat, ételeket, nyelvet, életmódot és szokásokat

24 24 Vidékfejlesztés, néhány fogalom  Vidékfejlesztés – regionális politika része  Regionális politika: a regionális viszonyok és a társadalom működéséből következő igények összhangba hozása  Területfejlesztési politika: legáltalánosabb célja a területileg kiegyensúlyozott fejlődésfeltételeinek megteremtése  A regionális politika a strukturális politika része

25 25 A vidékfejlesztés, mint a CAP „második pillére” 1999: egységes vidékfejlesztési rendelet: átfogó és következetes vidékpolitika Mezőgazdasági kiadások jobban szolgálják a vidékfejlesztést és a környezetvédelmet. Támogatások hozzásegíthetnek: Nemzetállamok saját döntése a felhasználásról Nemzetállamok saját döntése a felhasználásról Nem rászorultak kizárása Nem rászorultak kizárása Környezetkímélő és extenzív gazdálkodás Környezetkímélő és extenzív gazdálkodás

26 26 A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv intézkedési programjai Agrár-környezetgazdálkodás Agrár-környezetgazdálkodás Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Kedvezőtlen adottságú területek támogatása Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése Mezőgazdasági területek erdősítése Mezőgazdasági területek erdősítése Korai nyugdíj Korai nyugdíj Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Termelői csoportok létrehozásának és működtetésének támogatása Technikai segítségnyújtás Technikai segítségnyújtás

27 27 Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása Munkanélküliség megelőzése, kezelése, foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő- piacratörténő belépés segítésével Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő- piacratörténő belépés segítésével Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, a társadalmi befogadás elősegítése, hátrányos helyzetűek foglalkoztatása Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása Az egész életen át tartó tanulás és az alkalmazkodóképesség támogatása A szakképzés, felsőoktatás tartalmi, szerkezeti, módszertani fejlesztése, felnőttképzés Oktatási-, szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Oktatási-, szociális- és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Oktatási infrastruktúra, a társadalmi befogadást támogató szolgáltatások, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, az elmaradott térségek ebbéli preferálása

28 28 Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program Környezetvédelem Környezetvédelem Vízminőségjavítás, állati hulladék kezelés, egészségügyi- és építési bontási hulladék, felszín alatti vizek és ivóbázisok védelme, természetvédelem és fenntartható árvízvédelem, levegőszennyezés és zajterhelés mérése, energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése Közlekedés Közlekedés A főúthálózat műszaki színvonalának emelése, a környezetbarát közlekedési infrastruktúra fejlesztése

29 29 Gazdasági Versenyképességi Operatív Program  Beruházásösztönzés Ipari és szolgáltatói versenyképesség fejlesztése, ipari infrastruktúra megteremtése  Kis- és középvállalkozások fejlesztése Műszaki technológiai háttér, vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése, együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban  Kutatásfejlesztés és innováció Alkalmazásorientált kooperatív kutatási és technológiafejlesztési tevékenység, vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése  Információs társadalom és gazdaságfejlesztés E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése, e-közigazgatás, szélessávú távközlési infrastruktúra

30 30 Regionális Fejlesztési Operatív Program Turisztikai potenciál fejlesztése Turisztikai potenciál fejlesztése Turisztikai vonzerők, fogadóképesség javítása Turisztikai vonzerők, fogadóképesség javítása Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése Térségi kapcsolatrendszer, településrehabilitáció fejlesztése, alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Térségi kapcsolatrendszer, településrehabilitáció fejlesztése, alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése A humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése A humán erőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése Helyi közigazgatási és civil szervezetek kapacitásépítése, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a Helyi közigazgatási és civil szervezetek kapacitásépítése, helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, felsőoktatási intézmények együttműködésének erősítése a regionális gazdasági szereplőkkel és a helyi közösségekkel, regióspecifikus szakmai képzések támogatása regionális gazdasági szereplőkkel és a helyi közösségekkel, regióspecifikus szakmai képzések támogatása

31 31 Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása Beruházások, fiatal gazdálkodók induló támogatása, Beruházások, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szakmai át- és továbbképzés előmozdítása, szakmai át- és továbbképzés előmozdítása, halászati ágazat strukturális átalakítása halászati ágazat strukturális átalakítása Élelmiszer-feldolgozás modernizálása Élelmiszer-feldolgozás modernizálása Vidéki térségek fejlesztése Vidéki térségek fejlesztése Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése, Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése, falufejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése falufejlesztés, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése

32 32 A strukturális alapok által finanszírozott operatív programok  Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) - ERFA 429,1 mEuró  Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) - ERFA 292,2 mEuró; ESZA 31,6 mEuró  Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP) - ERFA 195,1 mEuró  Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) - ESZA 323,08 mEuró; ERFA 177,25 mEuró  Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) - EMOGA 312,8 mEuró; HOPE 4,4 mEuró

33 33 Források megoszlása az egyes operatív programok között

34 34 Az AVOP forrásainak megoszlása az egyes prioritások között

35 35 Az AVOP prioritásai 1. A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaságban

36 36 Az AVOP prioritásai 2. Az élelmiszer-feldolgozás modernizációja A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése támogatás mértéke: 40-45% támogatás összege: mFt Rendelkezésre álló források: mFt mFt mFt

37 37 Az AVOP prioritásai 3. Vidéki térségek fejlesztése

38 38 A Közösségi Kezdeményezések Az Interreg – határokon átnyúló interregionalis együttműködés Az Interreg – határokon átnyúló interregionalis együttműködés A Leader+ - a vidék gazdasági fejlesztése a helyi szintek aktív közremüködésével A Leader+ - a vidék gazdasági fejlesztése a helyi szintek aktív közremüködésével Az EQAL – nemzetközi együttmüködés a munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés felszámolásához Az EQAL – nemzetközi együttmüködés a munkaerőpiachoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetés felszámolásához Az Urban – a válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődésének támogatása Az Urban – a válságban lévő városok és városias területek fenntartható fejlődésének támogatása

39 39 A pénzügyi lebonyolítás folyamatábrája


Letölteni ppt "1 Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés. 2 Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések