Pszichológia előadás /2007. tanév őszi félév

Az előadások a következő témára: "Pszichológia előadás /2007. tanév őszi félév"— Előadás másolata:

1 Pszichológia előadás 3. 2006./2007. tanév őszi félév
A pszichológia biológiai alapjai

2 Humán genetika Sir Francis Galton a humán genetika atyja.
Öröklődő lángész (1869) című munkájában kifejti, hogy a tehetség (intelligencia) öröklött. Az egyéni különbségek veleszületettek, s szigorú szabályok szerint adódnak át.

3 Galton módszerei és hibái
A családfa és ikerkutatások módszerét ő emelte be a pszichológiába. Kezdetben az egyes képességek öröklődését vizsgálta, majd a tehetség (intelligencia) felé mozdul el. Hibája: igyekezett kizárólagossá tenni az öröklés szerepét a viselkedés kialakulásában. environmentalizmus (környezetelvűség)  innatizmus (öröklődéselvűség) vagy nature  nurture vita. Mai álláspont: a viselkedésünk a gének és környezeti tényezők kölcsönhatásának eredménye.

4 Gének és környezet A gének olyan programot alkotnak, amelyek előírják az anyagcsere-folyamatok jellegét, intenzitását, időzítését az egyedfejlődés során. Ezen összetett folyamatok révén épül fel az idegrendszer is, amely közvetlenül irányítja viselkedésünket. Pl.: alkoholizmus hajlama öröklődik (az etilalkohollal szembeni idegrendszeri érzékenységben vannak genetikai különbségek az emberek között => feltehetően fékek hiánya öröklődik). Továbbá: az etanol lebontásához szükséges dehidrogenáz enzim különböző változatait hordozzuk. De! Környezeti hatások is szükségesek a hajlam mellett a krónikus alkoholizmushoz.

5 A gének nem sorsszerűen működnek
Fenolketonúria: a szervezetben hiányzik egy létfontosságú enzim, amely a fenilanalint lebontaná. A kémiai reakciók során olyan anyagok keletkeznek, melyek központi idegrendszert károsítják. Speciális diétát tartava megelőzhető az értelmi fogyatékosság kialakulása.

6 Kromoszómahibák Down szindróma
A 21-es számú kromoszómapár nem kettő, hanem három kromoszómából áll. (Minden hétszázadik újszülöttnél jelentkezik.) Középsúlyos értelmi fogyatékossággal társul.

7 Az ivari kromoszómák rendellenességei
Turner szindróma Az ivari kromoszómák egyike hiányzik (XO). A személyiségjegyek eltolódnak a nőies jellegek felé. Klinefelter szindróma Az X-kromoszóma többlettel (XXY) rendelkező férfiak szintén nőies jegyeket viselnek: kevésbé agresszívek, kerülik a versengést. (Lásd a képen!)

8 Az ivari kromoszómák rendellenességei
Az egynél több Y kromoszómával rendelkező férfiak (super male XYY) gyakrabban vesznek részt erőszakos bűncselekményekben. A példákból összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az emberi magatartásjegyek túlnyomó részét nem egy, hanem több gén együttese határozza meg.

9 A humán genetika módszerei
A humán genetika „természetes” kísérleti szituációkkal vizsgálja a környezet és gének hatását az emberi viselkedésre. Családi hasonlóság (a genetikailag rokon családtagok hasonlóságának mértéke. Ikerkutatás (egy és kétpetéjű ikrek hasonlóságának mértéke). Örökbefogadáson (adoptáción) alapuló vizsgálatok. Az öröklékenység (heriabilitás) azt fejezi ki, hogy az egyéni különbségek milyen mértékben tulajdoníthatók a genetikai különbségeknek. Az örökölhetőség mértéke 0-tól 1-ig terjed.

10 Az intelligencia öröklékenysége
Intelligencia: szülő-gyermek viszonyban 0,42, testvérek között 0,47 megfelelés van. Az értékek közel esnek a rokonság genetikai fokához (50%). Egypetéjű ikreknél 0,86, kétpetéjűeknél 0,60. Külön nevelt egypetéjű ikreknél 0,72. Az intelligencia öröklékenysége 0,7 – 0,8 között állapítható meg.

11 Egyéb mentális képességek öröklékenysége
Térészlelés, absztrakt érvelés, beszédértés, beszédfolyékonyság: 0,5. Memória: 0,4. Kreativitás: 0,2. Azok a gének, amelyek bizonyos megismerési képességeket befolyásolnak, más képességekre is hatással vannak.

12 A személyiségjegyek öröklékenysége
A személyiség vonásai több viselkedési területen nyilvánulnak meg. Egy svéd vizsgálat eredményei: Az extravezió mértéke egypetéjűeknél 0,51 kétpetéjűeknél 0,21. Érzelmi élet 0,40. Aktivitási szint és társas hajlam 0,3-0,3. Konformitáskészség 0,5.

13 A skizofrénia és egyéb pszichopatológiák
A magas öröklékenységi érték azonban nem zárja ki a környezeti tényezők szerepét. Depresszió: 0,67 egypetéjűeknél, 0,14 kétpetéjűeknél. Markáns genetikai befolyás a szorongásos neurózis, anorexia nervosa, szomatizációs rendellenességek terén is.

14 IDEGÉLETTAN A homeosztázis
Az élőlények szervezte viszonylagosan állandó belső környezeti szinten képes működni. A homeosztatikus szabályozás egy része hormonális úton zajlik (vércukorszint => inzulin, anyagcsere-folyamatok =>pajzsmirigy (tiroxin), stresszreakció => mellékvese (adrenalin). E folyamatokban a hormonális mellett idegi szabályozás is érvényesül, szoros kölcsönhatásban egymással. Pl.: ha a véráramban csökken a tiroxin mennyisége, akkor a hipofízis negatív visszacsatolás útján serkenteni kezdi a pajzsmirigy hormontermelését.

15 A homeosztázis A hipotalamusz és limbikus rendszer a homeosztázis fenntartásában, motivációk és az érzelmek szabályozásában is lényeges szerepű. Hipotalamusz: „jollakottság” és „éhség-” és „szomjúság-központ”, „hideg és melegközpont”. A központok szoros kapcsolatban állnak a kérgi területekkel.

16 Érzelmek Az ézelmek kialakulásában a limbikus rendszer és a hipotalamusz (amigdala) egyes területei játszanak szerepet. A limbikus rendszerben „élvezet v. jutalmazó központ”. A jutalmazó központok idegsejtjeinek ingerületátvivő anyagai lényegesen befolyásolják a magatartást. A dopaminnak és noradrenalinnak van jelentős szerepe az élvezet kialakulásában.

17 Motiváció és készenléti állapot
Az agytörzsben helyezkedik el a retikuláris rendszer, amely a figyelem, motiváció, készenlét, alvás, érzelem folyamatainak szabályozásában vesz rész. A külső és belső környezeti inger aspecifikus izgalmi állapotot hoz létre, „előfűti” az idegrendszert => meghatározza a reakcióképességét.

18 Agykérgi működés A neocortex lebenyei:
Homloklebeny: asszociációs mozgatómező. Nyakszirti lebeny: látás. Fali lebeny: tapintási érzetek. Halántéklebeny: hallás.

19 Agykérgi működés A kisagy: automatikus mozgások kivitelezése.
Nagyagy motoros kérge: a mozgás finom szabályozása. Homloklebeny asszociációs kérge: a cselekvés végső összehangolása, a külső környezet belső modelljeinek kialakítása.

20 Memória Rövid távú memória: az emléknyom az idegsejtek közötti neurális hálózatokban őrződik meg. Hosszú távú memória (HTM): a hippocampus szerepe kiemelt. Sérülése lehetetlenné teszi a rövid távú emléknyomok hosszú távú memóriába való rögzülését. A HTM a sejt anyagcsere-változásokhoz köthető, illetve funkcionálisan különböző idegsejtek hierarchikusan felépített csoportjaiban.

21 Az agyféltekék működése
Az agykéreg két féltekéből áll, a test ellentétes oldalán lévő érzékszervekkel és izmokkal áll kapcsolatban. A két agyfélteke között szoros kapcsolat van, amely a kérgestesten keresztül valósul meg => a két agyfélteke impulzusai összehasonlítódnak. Ha a kérgestestet átvágják, a kapcsolat megszűnik. Ennek következményei:

22 A kérgestest átvágásának következménye
A hasított agyú személy helyesen választ ki egy tárgyat bal keze tapintásával, amikor a tárgy nevét a jobb féltekének villantják fel, de nem képes megnevezni. Ok: a beszéd a bal félteke funkciója, az anyacsavar szóképe viszont nem kerül bele a bal féltekébe, a kapcsolat a két félteke között átvágott.

23 A kérgestest átvágásának következménye
Mindkét féltekének bemutatják a tárgyak írott listáját (köztük: kés és könyv is). Azután a „könyv” szót vetítik a jobb féltekének. Utasításra a személy leírja a „könyv” szót, de nem tudja, hogy bal keze mit írt le. Oka: a jobb félteke látta, írta a szót, bal kimondaná, de nincs kapcsolat a kettő között.

24 A féltekék működésmegoszlásai
Bal félteke: domináns, beszéd, írás, olvasás irányítása. Finom részletek elemzése (analízis) térbeli és időbeli. Logikai érvelés, elemi műveletek. Jobb félteke: „néma” félteke. Geometriai ábrák megértésére, arcfelismerés, térbeli viszonyok ábrázolása. Holisztikus működés: komplex mintákban fogja fel a tapasztalati működést.

25 Beszéd Broca régió (homloklebeny): motoros beszédcentrum. Sérülése esetén: nem tud a beteg nyelvtani szerkezeteket képezni. Wernicke régió (halántéklebeny): szenzoros beszédközpont. Sérülése esetén a beteg nem érti a beszédet.

26 A beszéd szerveződése Wenicke-régió: tartalmi elemek és jelentésbeli árnyalatok alakulnak ki (szemantika). => A Brocka-régióban a szöveg helyes nyelvtani szerkezetbe rendeződik. A hangképzés programja is megvalósul. A Wernicke-áreának szerepe van a beszédértésben is. Hallott szó => hallókéreg => Wernicke-régió (a jelentés tudatosulása) => elsődleges asszociációs központ (hallott és látott infó összekapcsolása). A két agyfélteke nem azonos módon vesz részt a beszédképzésben, megértésben.