Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév.

Az előadások a következő témára: "Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév."— Előadás másolata:

1 Magyar politikai gondolkodás története 2009-2010. tanév 2. félév

2 8. téma A politikai gondolkodás újrastrukturálódása a Monarchia összeomlása után: a Horthy-rendszer születése

3 Prelúdium Néhány hónappal 1918-as összeomlás előtt még nem egyértelmű a központi hatalmak veresége: bár súlyos gazdasági-társadalmi nehézségek vannak, de a harctereken 1918 nyaráig általában sikerek vannak, Oroszország összeomlik, Szerbia és Románia megszállás alá kerül, a frontok a központi hatalmak területén kívül húzódik, néhány hónap alatt azonban minden megváltozik

4 IV. Károly kísérletei 1918 őszétől majd minden politikai alternatíva megpróbálkozik a saját forgatókönyvének megvalósításával: 1.) 1917-ben IV. Károly király megbuktatja Tiszát, -új kormányt nevez ki, amelynek feladata az általános választójog bevezetése és szociális intézkedések meghozatala (Esterházy- kormány) - annak bukása után Wekerle vezetésével egy hagyományosabb parlamentáris utat járó liberális-konzervatív megoldási kísérlet jön, középpontjában egy kísérlettel egy új kormánypárt létrehozására, de ez se jut semmire - 1917 folyamán különbéke próbálkozások vannak a király részéről, 1918 őszén pedig a birodalom föderalizálásával próbálkozik, de mindkét kísérlete elbukik

5 Károlyi Mihály kísérlete 2.) 1918 októberében a Károlyi Mihály tömörülő politikai irányzatok (függetlenségiek, polgári radikálisok, szociáldemokraták) kapnak lehetőséget politikai programjuk megvalósítására, hallgatólagosan minden erő támogatja őket. Főbb, a dualizmus vége óta követelt programjaik: - földreform, - Általános választójog, - Hódítás nélküli béke megvalósítására tett kísérlet, - Független Magyarország (novembertől „népköztársaságként” - Széleskörű nemzetiségi jogok

6 A tanácsköztársaság 3.) a külpolitikai helyzet ellehetetlenülése (Vix- jegyzék) után a szociáldemokraták és a kommunisták államcsínye következik: a Tanácsköztársaság egy nagyszabású utópikus kísérlet a társadalom marxista szellemű átalakítására (a Kommünnek ideig-óráig számos nem marxista híve is van), amit egyfelől honvédő harcok, részben belső terror kísérnek

7 Zűrzavar 4.) a Tanácsköztársaság bukása után zavaros kísérletek következnek, szakszervezeti kormánytól legitimista (királypárti) puccskísérletekig és a Szegeden megszerveződött jobboldali radikális félkatonai csoportok által országszerte folytatott „fehérterrorig”

8 A Horthy-rendszer mint kompromisszum 5.) 1920-ban megszületik a Horthy-rendszer, amely sajátos kompromisszumok bonyolult rendszere: A) Egyfelől erősen antikommunista (ezért hívják „ellenforradalmi” rendszernek, másfelől a nyílt terrort hamarosan felszámolják, a jobboldali radikálisokat fokozatosan háttérbe szorítják B) Egyrészt erős reálpolitikai elkötelezettséggel vállalják az antanttal való együttműködést, a trianoni békét is, másfelől kezdettől nyílt revizionista propaganda folyik C) Bár a dualizmus liberális ideológiájának szisztematikus kritikáját nyújtják (lásd Szekfű Gyula: Három nemzedék), de megőrzik a parlamentarizmust és számos liberális intézményt D) Miközben pártjai és eszméi voltaképpen a dualista rendszer ellenzéki eszméiből származnak (domináns szerepet kap a „keresztény nemzeti eszme” a maga újkonzervatív elemeivel; de beépül a függetlenségi ideológia is; s egy idő után alárendelt, ellenzéki szerepben, de helyet kap a korábban parlamenten kívüli szociáldemokrácia is), sokak szemében éppen azért lesz a Horthy-rendszer „neobarokk”, vagy anakronisztikus jelenség, mert túls kevéssé változtat Magyarországon E) Miközben a korábbi radikális társadalomalakító programokhoz képest kevés a változás, azért számos alapvető intézkedés azért megszületik: van korlátozott földreform, van részlegesen kibővített választójog, a mezőgazdaság nagyobb figyelmet kap, mint régebben, van előrelépés társadalombiztosítás terén és más szociálpolitikai téren, van önálló hadsereg, jegybank, függetlenség F) Horthy kezdeti legfőbb belső támogatói a jobboldali radikálisok, ám ők a 20-as években ellenzékbe szorulnak és csak a 30-as években kerülnek a hatalom közelébe (Gömbös) vagy lesznek másfajta nézeteket képviselő ellenzékiek (Bajcsy-Zsilinszky Endre)

9 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!