Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A vidék helyzete és vidékfejlesztés Magyarországon

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A vidék helyzete és vidékfejlesztés Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A vidék helyzete és vidékfejlesztés Magyarországon
Kovách Imre A KITE megbízásából

2 A vidék és a magyar társadalom
Fogalmi bizonytalanságok

3 Városi és vidéki társadalom
Definíciós problémák: Közbeszéd Tudomány Közigazgatás

4 A községekben élők aránya 36,4 a teljes lakosságon belül
A vidékieké 50 százalék körüli

5 Főváros, megyei jogú városok 23 Többi város 229 Községek 2 893

6     az ezer főnél kisebb településen élők aránya 7,6   a kis településen ( fő) élők aránya 33,5   a közepes népességű településen ( fő) élők aránya 30,3   a nagy népességű településen ( fő felett) élők aránya 28,

7 Tömeges vidéki migráció a városokba az elmúlt évtizedek alatt
Ruralizáció Tömeges vidéki migráció a városokba az elmúlt évtizedek alatt Vidéki életmódminták átvétele

8 Polgárosodás ( Szelényi ) Proletarizáció

9 Vidék és város a kilencvenes évektől: Új migrációs folyamatok
Különböző rendszerváltás

10 Társadalmi Strukturális Kulturális paraszttalanítás

11 Kulturális különbségek

12 A magyar vidék állapota, legfőbb problémái
„Vidéki” és „jelentős mértékben vidéki” körzetekben él a magyar lakosság közel 75 százaléka. (EUROSTAT) Európában a vidéki lakosság aránya 27 százalék, az EU jelenlegi tagállamaiban 17,5 százalék, Magyarországon 36,4 – 50 ? A vidéki lakosság a strukturális változásokat eredményező radikális reformok jogi és politikai játékszabályainak a létrehozásában közvetlenül nem vett részt. A kilencvenes évek reformjai a vidéki népesség nagymértékű befolyásvesztésével jártak együtt. A vidék társadalma a korábbinál összetettebbé vált. Új társadalmi szereplők jelentek meg. A magyar vidékfejlesztési rendszer bevezetési kísérletének a legfontosabb következménye: új politikai és szakértői hálózatok megjelenéséhez vezetett, átalakította a források elosztása feletti ellenőrzés megszerzésének stratégiáit és megváltoztatta a vidékfejlesztés köré szerveződő hatalmi struktúrákat. A helyi hatalomban új szereplők jelentek meg, amelyek elsősorban az önkormányzatok fölött szereztek befolyást A fejlesztési források felosztásának új rendszerében az önkormányzatoké és a helyi közigazgatási elité (tisztviselőké) a legfontosabb szerep. A mezőgazdasági termelésben a magántulajdon vált meghatározóvá, de a mezőgazdaságban regisztrált egyéni vállalkozók száma alig nőtt 1993 után. A regisztrált egyéni gazdák száma 60 – ezer között van (az összes családi gazdaság mintegy 3-5 százaléka).

13 A magyar vidék legfőbb problémái
SZEGÉNYSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG A falvak mintegy hatodában a munkanélküliség százalékos, a legrosszabb helyzetű aprófalvakban a munkanélküliség a 75 százalékot is meghaladhatja (2001). második munkanélküli generáció A magyar társadalomban a szegénység gettói nem a városokban, hanem a falvakban jöttek létre. Az összes magyar háztartás 8,6 százaléka tekinthető úgynevezett mély szegénységben élőnek, amelyeknek 52,3 százaléka községi háztartás. A községek lakosságának legalább százaléka él a felzárkózás esélye nélkül. ROMÁK a kisfalvas térségek Nem romák erőteljes elvándorlása MIGRÁCIÓ migráció új szakasza A nem városi népesség 1994 után folyamatosan nőtt, jórészt a városokból történő elvándorlás következtében. Következmények: új társadalmi konfliktusok a társadalmi-kulturális sokszínűség

14 A vidéki társadalom egyedül maradt és hatékony külső segítség nélkül kell szembenéznie a jövőjével.

15 A változásnak két feltétele van:
A vidékiek aktivizálódása minden területen, mert egyetlen külső erőforrásból vagy politikai, gazdasági szereplőtől sem várhatnak segítséget és támogatást, A vidékkel kapcsolatos hatalmi, elosztási struktúrák átalakítása.

16 Vidékfejlesztési programok
Phare Sapard Leader

17 LEADER - sikeres uniós példák
A finn, spanyol példa: POMO, PRODER Hazai értetlenség: Politikai megoldás kényszerek Politika - stratégia nélkül Civil társadalom gyengesége Öröklött és megerősített politikai kényszerek Lobby

18 Speciális fejlesztési problémák és területek
1.) A vidéki lakosság aránya 2.) Infrastrukturális, financiális, anyagi hátrányok A vidéki lakosságnak a városi lakosságéhoz hasonlított életkörülményei lényegesen hátrányosabbak, mint az EU-ban. 3.) Szegénység – „paraszttalanítás” Az európai uniós vidékfejlesztési projektek a lakosság aktív részvételét és anyagi hozzájárulását, valamint a civil társadalom kontrollját igénylik. 4.) A mezőgazdaság szerepe Az útkeresés szükségessége

19 A versenyszféra A megfelelő munkaerő
A versenyszféra elszigetelt A jelenlegi állapot szerint a versenyszférában nincs helye a szociális szempontú tevékenységeknek nincs olyan politikai párt vagy érdekképviselet, amely az egyetemes vidéki társadalom érdekeit képviselni tudná az új vidék koalíció létrehozása elsőfokú gazdasági érdeke a versenyszférának a racionális gazdasági stratégia tervezésének feltételei: A megfelelő munkaerő A pályázati versenyben való részvétel Az EU vidékfejlesztéssel kapcsolatos reformjai - új forrásszerzési lehetőségeket jelentenek Gazdasági érdekeltség szükségessége Vezető szerep az erőforrások megszerzésében, elosztásában és ellenőrzésében Kiszámíthatóság A fekete gazdaság visszaszorítása Uniós szabályozások Összefogás-szövetség Új vidék imázs

20 Az EU csatlakozás várható következményei
Szabálykövetés Érdekérvényesítés Integrált vidékfejlesztés Pályázati rendszer – monitoring Új vidék imázs Szakértelem: intellektuális tőke

21 A vidék helye a politikában
A vidék valós problémái átpolitizálva jelennek meg Nincs a vidéknek érdekképviselete A vidékkel kapcsolatos politizálás a választások idejére korlátozódik Nincs civil társadalom A politikai közbeszéd néhány tényezőre szűkíti le a vidék összetett problémáit

22 A vidék rendje nélkül stabil kormányzat elképzelhetetlen.
Az az erő, amelyik képes a vidékfejlesztési modellt megszervezni, meghirdetni és végre is hajtani, hosszútávon számíthat a többször becsapott, bizalmatlan vidék tartós szimpátiájára.

23 Reform

24 - a központi elosztás és a felülről tervezés gyakorlata helyett és mellett a döntések decentralizálásának módjait kell megtalálni - új forrásokat találjon a vidékfejlesztés számára, az EU új költségvetési szakaszának kezdetéig rendelkezésre álló összesen 194 milliárd forint felhasználásával, - - megtalálja azokat az együttműködési formákat, amelyek a vidéki társadalom lehető legtöbb szereplőjét kooperációra készteti,

25 - új módon határozza meg az állam szerepét az új vidékmodellben,
-         megtalálja azokat a jogi és finanszírozási lehetőségeket, amelyek a vidékfejlesztési pályázatokban történő sikeres részvételhez szükséges szakértelmet és szakértőket új módokon tennék a projektek sikereiben érdekeltté,

26 -        - megoldást találjon a vidéki versenyszféra sikeres szereplőinek az érdekeltségére és részvételi lehetőségeire az új vidékfejlesztési modellben, mert egyrészről részvételük a felhalmozott tapasztalati, kapcsolat-tudás- és anyagi tőke miatt elengedhetetlen, másrészről alapvető érdekük a vidék általános fejlődése és olyan források megtalálása, amely alaptevékenységük versenyképességének a megőrzéséhez is hozzájárul, - M-megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek harmonizálnak az EU komplex vidékfejlesztésre vonatkozó reformjaival.

27 Megoldási javaslatok

28 -A fenti célok érdekében mindenekelőtt szükségszerű lenne a LEADER PLUS típusú vidékfejlesztési rendszer bevezetése. -A LEADER PLUS működésének minden területén minimalizálni kell az állami részvételt, -Létre kell hozni az EU-s elveken és módszerekkel működő monitoring rendszert.

29 a finn POMO és a spanyol PRODER mintáján elindulva önálló, magyar, de a LEADER+-hoz kapcsolható vidékfejlesztési projektrendszer bevezetése javasolható, ami alapelveiben megegyezik a LEADER-rel, de tartalmazza a következő módosításokat:

30 -        - az állam szerepe a projektek kiírására és a szükséges szakértelemnek a LEADER gyakorlatában nem szereplő biztosítására, valamint az EU kontrolling feladatainak az ellátására korlátozódik. Nyílt versenytárgyalás eredményeként az államigazgatástól független szervezetek kapják a hatékonyságellenőrzés és a monitoring feladatát. -         - a projektek konkrét céljainak megfogalmazását és tervezését, a LEADER elven működő akciócsoportok végzik, különös tekintettel a közös ellenőrzésre és a helyi társadalmak minél több képviselőjének a bevonására. A projekteket kiíró állami szervek meghatározhatnak általános célokat, prioritásokat, de a konkrét és a helyi sajátosságoknak megfelelő program meghatározása a projektek résztvevőinek a feladata.

31 A projektekhez szükséges szakértelem, ami nincs jelen a vidéki térségek nagy részében úgy biztosítandó, hogy az állam a 150 kistérségben hozzájárul szakértő irodák felállításához, felszereléséhez, de úgy, hogy azok nem állami hivatalok lesznek és működésük állami finanszírozásáért egy pályázati ciklus végeztével, verseny körülmények között újra, kell pályázniuk. Az állam csak egy bázisjövedelmet biztosít az irodákban működő szakértői csoport tagjainak, amelynek a nagyobb arányú fejlesztési profitja a sikeresen megtervezett és végrehajtott LEADER elvű projektekből származik, amelyet évente, a projekt választott vezetése hagy jóvá. A projektből származó szakértői profit előre, a tervezéskor meghatározandó.

32 60 milliárd forint, amit 3 éves bontásban lehetne felhasználni (vagy 80 milliárd négy évre). A források felhasználhatóságát törvényben kell rögzíteni és versenytárgyalás útján a kezdő évben, 2004-ben egy pénzintézethez letétszerűen elhelyezni.


Letölteni ppt "A vidék helyzete és vidékfejlesztés Magyarországon"

Hasonló előadás


Google Hirdetések