1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-8 AZ USA AGRÁRPOLITIKÁJA.

Az előadások a következő témára: "1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-8 AZ USA AGRÁRPOLITIKÁJA."— Előadás másolata:

1 1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-8 AZ USA AGRÁRPOLITIKÁJA

2 2 AZ AGRÁRPOLITIKA RÖVID TÖRTÉNETE: Az USA 200 éves történetében: az agr.pol. 4 szakasza 1. szakasz: 1785-1890: letelepedés, földosztás olcsó földek, családi gazdálkodás (1862. tv.: 5 év gazdálkodás – 65 ha ingyen) 1862: felsőfokú agrárképzés kezdetei, USDA (Mg. Minisztérium) 2. szakasz: 1830-1914: Profizmus, oktatás és kutatás oka: talajerő utánpótlás elmaradása – hozamcsökkenés kutatás, ismeretterjesztés, agrár – felnőttoktatás, szaktanácsadás

3 3 3. szakasz: 1870-1933: információ, piacra juttatás segítése, infrastruktúra fejlesztés, korlátozott piacszabályozás oka: 1870-1890: mg-i értékesítési válság (oktatás, kutatás professzionális árutermelés, strukturális túltermelés) agrárolló nyílása Farmerek kettős nyomás alatt (input- és output -i partner monopóliuma) igény az állami segítségre a piacra jutásnál (infrastruktúra, információnyújtás, kommunikáció) Átmeneti könnyebbség: 1914, I. vh., kereslet az USA agrártermékei iránt de: háború után európai termelés helyreáll  USA termelői árak esnek farmerszervezetek: állami beavatkozást akarnak (garantált árak + kínálatszabályozás + exportszubvenció kellene) 1929-33. válság: végső lökés

4 4 4. szakasz: 1924- : jövedelemtámogatás az állam közvetlen beavatkozásával – Az agrárpolitika a New Deal része Az agrárpolitika alapelvei (1996-ig változatlanok) Cél: termelési biztonság, piaci egyensúly A New Deal keretében az első mezőgazd. tv., farmerek védelme garantált minimál-árak, farm szintű értékesítési kvóták területpihentetés: kereslet-kínálati egyensúly fenntartása (évi 12-16 millió ha vetetlen az összes kb. 400 millió ha-ból) az egy termelő által felvehető támogatás maximálása viszonyítási alap a paritásos ár = amelynél az inputok ára/ output ár arány az 1909-1914 szinten tartható II. vh.: a területpihentetés helyett termelés növelése (átmenetileg) II. vh. után: ismét kínálatkorlátozás + tejszektor : intervenciós mechanizmus, növekvő állami készletek 1954: élelmiszersegély program intézményrendszere (külföldi országoknak) 1956: Földbank. tartósan ugaroltatott terület után fix évi támogatást fizet

5 5 Az 1965. farmtörvény: fordulópont kínálatszabályozás fennmarad ugaroltatás önkéntes garantált árak a világpiaci árhoz közeli szinten veszteségtérítés: közvetlen támogatás az alacsony piaci/felvásárlási ár miatti kieső jövedelem helyett a farmerjövedelem elsősorban a költségvetési támogatástól függ. A támogatási mechanizmus működése: Résztvevők: a területük meghatározott részét ugaroltató gazdák intervenciós intézmény: CCC (Commodity Credit Corporation) Elemei : Célár (a kívánatos maximális ár – feletti piaci árnál nem kell támogatás) minimum ár (ezen felvásárolja a CCC a termést – előre, kölcsönként) veszteségtérítés: a célár és a piaci ár (v. minimum ár ) közti különbség

6 6 A célár meghat.: a termelési költségek becslése alapján (nem paritásos!) A minimálár: a piacra juttatás lehetőségét is figyelembe veszik A termelő a termelés kezdetén kölcsönként megkapja a minimumárat Aratáskor a termény a CCC közraktárába kerül 2.a: ha a piaci ár alacsony (R alatti szint) – a termelő nem adhatja el a terméket a piacon – a kölcsönt nem kell visszafizetnie (minimum ár) + veszteségtérítés = célár - minimum ár 2.b: ha a piaci ár az R és C szint közt, a termelő választhat: vagy nem viszi a piacra a terméket (ld. 2.a) vagy piacon értékesít, és visszafizeti a kölcsönt + veszteségtérítés = célár - piaci ár 2.c: ha a piaci ár C felett, de a célár alatt: a CCC kötelezi a termelőt a piaci értékesítésre, a kölcsön visszafizetésére + veszteségtérítés = célár - piaci ár 2.d: ha a piaci ár a célár felett: a termelő a piacon értékesít, visszafizeti a kölcsönt a CCC- nek, de nincs veszteségtérítés!

7 7 KÖVETKEZMÉNY: Koncentrálódás, nagyobb farmok, hatékonyabb termelés  szigorúbb kínálatkorlátozás  CCC raktárak kiürülése 70-es évekre Ok: kedvező külpiaci helyzet (SZU és Közel-Kelet vásárol)  árutermelő farmok föld-és gépvásárlásai, eladósodás + 1982-től a világpiaci helyzet változása (Afganisztán, SZU elleni embargó, EU olcsó kínálata)  világpiaci túlkínálat, árcsökkenés, válság A közvetlen támogatások a nettó farmjövedelem %-ában (USA):

8 8 REFORMKÍSÉRLETEK cél: versenyképesség növelése túltermelés csökkentése támogatások csökkentése eladósodott farmok segítése természeti erőforrások védelme eszközei: garantált minimálár csökkentése célár csökkentése (C és R eltörlése) kötelező ugaroltatás mértéke a készletek/felhasználás arány alapján a termelői támogatás maximumának jelentős csökkentése hosszútávú földpihentetési program (CRP – Conservation Reserve Program) Eredmény: A közvetlen támogatások a nettó farmjövedelem százalékában (USA): 1985: FSA (Food Security Act) 1990: FACTA (Food, Agriculture, Conservation and Trade Act)

9 9 1996: átalakítás (Clinton-kormányzat) Elemei: környezetvédelem GATT kötelezettségek –Zöld doboz: termeléstől független támogatás, nem kell leépíteni –Kék doboz: kínálatkorlátozáshoz kötött támogatás – fix szinten tartandó –Sárga doboz: terméktől független támogatás – leépítendő, csökkenteni! több támogatás a kicsi farmoknak, kevesebb a nagyoknak fő területe: szántóföldi növények megszűnik a területpihentetés, vetésszerkezet szabadon alakítható (kivéve: zöldség és gyümölcs) megszűnik a célár és veszteségtérítés, marad a garantált minimumár a termelés alakulásától független közvetlen jövedelemtámogatás: PFC = támogatható terület  program termésátlag  egységnyi támogatás ahol: támogatható terület = a korábbi bázisterület 85 %-a program termésátlag: az 1985-ös használat szerinti farmszintű termésátlag  a többi 15%-nyi területen bármi termeszthető (zöldség-gyümölcs is!) 1996-97: a világpiaci árak magasak, nincs szükség támogatásra 1998-99: rendkívüli segély bevezetése elemi károkra, ill. alacsony piaci árakra (burkolt exporttámogatás) – a rendszer összeomlása 2002 : az alacsony piaci árakat anticiklikus kifizetések ellensúlyozzák + PFC:. a bázisértékek aktualizálása 1999-2001 szintre - WTO zöld doboz? Oka: költségvetési hiány csökkentése + piac szerepének növelése kell – új törvény! FAIR Act (Federal Agricultural Improvement and Reform Act)

10 10 Az USA agribusiness napjainkban: Kibocsátás: 3500 Mrd USD/év (GDP 15%-a), Foglalkoztatás: 25 millió fő Fogyasztók jövedelmük 11 %- át élelmiszerre költik (UK: 11,2%, Németo. Franciao., Ausztrália, Új- Zéland: 15-17 %) A mg-i házt.-ok 38 %-a kapja a támogatások 87 %-át, adja a termelés 92 %-át A mg-i házt.-ok 62 %-a kapja a támogatások 13 %-át, adja a termelés 8 %-át számukra a mg. csak kiegészítő tevékenység A mezőgazdasági háztartások nettó jövedelme: mg-i termelésből: 60 Mrd USD/év + mg-on kívüli: 120 Mrd USD/év (OECD átlag: 50 – 50 % megoszlás) A termelők száma: 150 ezer farm termeli meg az élelmiszerszükséglet zömét 2 millió farm: cél a vidéki életforma, + nem mg-i jövedelem

11 11 Az USA agribusiness napjainkban/2 1970-re: az élelmiszerexport részesedése nő az USA exportjában Ma: az élelmiszerexportban a magas hozzáadott értékű termékek szerepe nő Élelmiszer vámtarifák: 12 % ( a világon az egyik legalacsonyabb) Földtulajdon és földhasználat: a farmok több, mint 40 %-a bérel is földet A gazdálkodás eredményességében nő a fizikai infrastruktúra kutatás és szaktanácsadás szerepe Termőföldvédelem: termőképes humuszréteg megőrzése Vidékfejlesztés: oktatás, továbbképzés nem mg-i jövedelemszerzéshez feladat: vonzó természeti környezet megőrzése + alternatív jövedelemszerzés : lehetősége feltétel: informatika, kommunikáció, közművek fejlesztése Élelmiszersegély programok 1960 óta, cél: jogosultak ellátása + egészséges étrend Agrártámogatások alakulása: Mrd USD

12 12 A 2002. évi tv. (G Bush, FSRIA: Farm Security and Rural Investment Act) A 2002. évi tv. által támogatott termékek: az árbev. 40 %-át adják (26 termék – GOF + állati termékek: méz, gyapjú, tej, moher) Nincs közvetlen támogatás az árbev. 60%-át adó termékekre! (pl. búza, kertészeti term.) de: ezek termelői is kaphatnak marketing-támogatást, földpihentetési, vízvédelmi, és exporttámogatást. A 2002. évi törvény új elemei: a közvetlen jövedelemtámogatások módosítása (több termékre,– szója, földimogyoró, fajlagos összeg emelkedik) anticiklikus kifizetések több termékre a bázisterület aktualizálása az egy termelőnek kifizethető maximális támogatás felső határának emelése bioenergiaprogram élelmiszerjegy program legális bevándorlók számára is élelmiszersegély programok iskolák számára, rendkívüli segély ingyenkonyhák számára vidéki közösség fejlesztése, oktatás, egészségügy, közműfejlesztés, lakásépítési támogatások, telekommunikáció A támogatások hatékonysága: annál hatékonyabb a támogatás, minél inkább elválik a termelés szintjétől Az USA-ban a támogatások kb 50 %-a kerül a mg-i háztartásokhoz a többi: fogyasztókhoz, forgalmazókhoz, beszállítókhoz....

13 13 AZ USA AGRÁRPOLITIKÁJÁNAK HATÁSA A KAP-RA: 1986- GATT Uruguay-i forduló: az USA törekvése a saját agrárpolitikai elveit az EU „átvegye”, GATT megállapodás  KAP 1992-es reformja közvetlen jövedelemtámogatások + területpihentetés + extenzifikáció 1997, Agenda 2000: ezt továbbviszi WTO-egyezmény: az USA fő termékei a Kék ill. Zöld dobozba esnek (azaz az USA a saját agrárpolitikáját a WTO elvévé teszi!) 1992 óta a KAP is hasonlít az USA agr. pol.-hoz