Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Megbízási és vállalkozási jogviszony Szabályok és példák.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Megbízási és vállalkozási jogviszony Szabályok és példák."— Előadás másolata:

1 Megbízási és vállalkozási jogviszony Szabályok és példák

2 2013. évi V. törvény - Ptk. főszabály A megbízás tulajdonképpen ügyellátás, amelyet ún. gondossági kötelemnek is neveznek, míg a vállalkozás eredmény-kötelem. A vállalkozásban tevékenységet kifejtő a saját eszközei használatával eredmény – mű – létrehozására köteles, mégpedig úgy, hogy az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Ha ez nem így van, akkor a vállalkozó szavatossággal tartozik, a művet ki kell javítania, ki kell cserélnie, újból létre kell hoznia. A megbízott a megbízó utasításait követve a megbízó érdekében jár el, de konkrét eredmény létrehozására nem (mindig) köteles.

3 Külföldi szerződés Megbízási jogviszonynak számít a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony is, amely alapján a tevékenységet a Magyarország területén végzik.

4 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) szerinti felhasználási szerződés A felhasználási szerződés alapján személyesen munkát végző személynek a szerzői jogról szóló törvény védelme alá tartozó mű, alkotás szerzője, az irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő előadás előadója és az előadóművész, foglalkoztatónak pedig a felhasználási szerződésben meghatározott felhasználó minősül. A felhasználási szerződés alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni (vagyoni értékű jog).

5 Tevékenységvégzés és szerzői díj A felhasználási szerződést - ha e törvény eltérően nem rendelkezik (pl. újságcikk) - írásba kell foglalni. Bár az Szjt. a tevékenység végzésére és a vagyoni értékű jogra vonatkozó részletek elhatárolását a szerződés megkötésénél nem írja elő, azonban a hatályos jogszabályok alkalmazása megkívánja a megosztás szerződés szerinti részletezését.

6 1995. évi CXVII. törvény - Szja tv. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.

7 Jövedelem és költség Az önálló tevékenységből származó bevételből a 17-23. §, valamint a 2. és 4. számú melléklet rendelkezéseinek figyelembevételével számított rész a jövedelem. A költségeket a 3. számú melléklet rendelkezései szerint lehet figyelembe venni.

8 Az adóelőleg alapja Ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik, a bevételből a magánsze- mély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész. Igazolás nélkül az önálló tevékenység bevételének 10 százalékát (10 százalék költséghányad) lehet csökkentő tényezőként figyelembe venni.

9 Példa 1. Az önálló tevékenységből származó kifizetett jövedelem 2014. szeptember hónapban 300 000 Ft. A magánszemély tételes költségelszámolást választ, amelynek mértéke 40 százalék. Ebben az esetben a bruttó jövedelemből le kell vonni a 40 százalékos részt (300 000 – 120 000), így kapjuk meg a tényleges személyi jövedelem- adó előlegalapot képező jövedelmet 180 000 Ft összegben, amelyből a 16 százalék személyi jövedelemadót le kell vonni.

10 Példa 2. A magánszemély nem nyilatkozik a kifizető felé a költségek érvényesítéséről. Ilyenkor csak a 10 százalékos költséghányad érvényesíthető. A bruttó kifizetett díjazás 2014. május hónap- ban 100 000 Ft, a 10 százalékos költséghányad 10 000 Ft, a kettő különbözete, azaz a 90 000 Ft képezi a 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó előlegalapot.

11 1997. évi LXXX. törvény – Tbj. Az önálló tevékenység járulékalapja (4. §-a k) pont) - az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, - az előző pontban meghatározott jövedelem hiányában, ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.

12 Nem képez járulékalapot (Tbj. 21. §) A Tbj. 21.§-a kiveszi a járulékalapból a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díjat.

13 A biztosítás – Tbj. 5. § Főszabályként az e jogviszonyok keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (105 000 Ft – 31 500 Ft – 1 050 Ft)

14 Összeszámítási szabály – Tbj. 9. § A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

15 Felhasználási szerződés 195/1997. Korm.rendelet (R.) 3. § Az előzőekben ismertetett szabályokat kell alkalmazni a felhasználási szerződés alapján végzett tevékenységvégzésre is. A szerzői díj vagyoni értékű jog, annak összegét a biztosítási kötelezettség elbírálásánál nem kell figyelembe venni.

16 Speciális szabályok - R. 4. § 1. Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartama- ként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megköté- sétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor megbízástól a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.

17 2. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.

18 3. Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől, írásbeli szerződés hiányában a felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. A 7 napot az előadás napját is magában foglalóan visszafelé kell számítani.

19 Külföldi előadóművész Nem biztosított – Tbj. 11. § e) pont Szja-ban átalányadó – Szja tv. 1/B. § 14 % eho, amit a művésztől kell levonni, felső határ 450 000 Ft/év – Eho. 2/A §. és 3/B. §.

20 Példa 1. A vállalkozó vállalkozási jogviszonyra kötött szerződést a megrendelővel 2015. január 1-31-ig. A vállalkozási díj összege 100 000 Ft. A vállalkozó 50 százalékos tételes költségelszámolást választott, így a személyi jövedelemadó alapja 50 000 Ft lesz. Mivel egy hónap viszonylatában a biztosítás akkor jön létre, ha a vállalkozó járulékalapként figyelembe vehető jövedelme eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30 százalékát, a tárgyhónapban a (105 000 Ft 30 % =) 31 500 Ft-ot, a vállalkozó biztosított válik, az 50 000 Ft járulékalapból a járulékokat le kell vonni.

21 Példa 2. Ügyellátásra megbízás 2015. április 11-20-ig 10 naptári napra. A bruttó díjazás összege 10 000 Ft. A megbízott 10 százalék költséghányad érvényesítését kéri. A figyelembe veendő személyi jövedelemadó-alapot képező összeg 9 000 Ft. A 9 000 Ft-ot el kell osztani a megbízás naptári napjainak a számával, azaz 9 000 : 10 = 900 Ft/nap. A megbízás nem teljes hónapra szól, így naptári naponként a minimálbér 30 százalékának egy- harmincad részét kell alapul venni, amely összeg 2015- ben (31 500 : 30=) 1 050 Ft /nap. Mivel a biztosítás nem jön létre, a megbízottól járulékokat nem kell levonni.

22 Példa 3. A magánszemély ugyanazon hónapon belül kétszer megbízási jogviszonyt létesített ugyanazzal a megbízóval 2015. június 1-10-ig 10 000 Ft és június 21-30-ig 20 000 Ft díjazásért. A 10 százalékos költséghányad levonása után a járulékalapot képező jövedelem 9 000 és 18 000 Ft.

23 A rendelkezések alapján a megbízások időtartamát, valamint a két díjazást össze kell számítani, s a biztosítási kötelezettséget ezt követően kell megállapítani, így a (9 000 + 18 000 Ft =) 27 000 Ft- ot 20 naptári nappal kell elosztani. Az osztás eredményeként kapott 1 350 Ft/nap a biztosítás mindkét időtartamra való létrejöttét jelenti, mivel a napi összeg meghaladja az alsó határt jelentő 1 050 Ft/nap összeget, ezáltal fennáll a megbízott biztosítása és járulékfizetési kötelezettsége. (Ha nem lenne összevonási szabály, az első megbízásra nem terjedne ki a biztosítási kötelezettség.)

24 Példa 4. Megbízási jogviszony 2015. április 1-től május 15-ig, a díjazás összege 200 000 Ft, a tételes költségelszámo- lás mértéke 40 %. A személyi jövedelemadó-előleg alapja (200 000 – 80 000 =) 120 000 Ft. A biztosítási jogviszony létrejöttét úgy kell megállapítani, hogy a 120 000 Ft-ot el kell osztani a biztosítás naptári napjainak a számával, azaz (30 + 15 =) 45 nappal, s az így kapott 1 napra jutó díjazás összegét kell a naptári napi alsó határ összegével összevetni. Az 1 napi díjazás összege (120 000 : 45 =) 2 666,66 Ft, amely meghaladja az 1 050 Ft-os alsó határ összegét, így a biztosítás létrejött, a járulékokat a megbízottnak meg kell fizetnie.

25 Példa 5. 2015. március 1-től április 30-ig felhasználási szerződést kötöttek tervezési munkák elvégzésére. A díjazás összege 300 000 Ft, melynek 30 százaléka a tevékenység elvégzéséért járó díj, 70 százaléka szerzői jogdíj. Először is le kell vonni a díjazás összegéből – jelen esetben – a 10 százalékos költséghányadot, utána a maradványból ki kell számítani, mennyi összeg jut a tevékenység végzésére. 300 000 – 30 000 = 270 000 Ft x 30 % = 81.000 Ft.

26 A kapott összeget el kell osztani 2-vel, mivel 2 hónapra szólt a megbízás – 81 000 : 2 = 40 500 Ft. A havi járulékalapot képező díjazás összege meghaladja az 1 havi alsó határ 31 500 Ft-os összegét, így a biztosítás létrejött, a tervező járulékfizetésre kötelezett. A járulékfizetés és a biztosítás kötelezettség megállapítása szempontjából a szerzői jogdíjat nem kell számításba venni.

27 Példa 6. Az előadóművészt 2015. március 1-én felkérték, hogy 2015. március 15-én művészetével járuljon hozzá az ünnepi műsorhoz. A díjazás összege 200 000 Ft, melyre az előadóművész 50 százalékos tételes költség- elszámolást választott. Ebben az esetben a szerződés időtartamaként maximum 7 naptári nap vehető figyelembe, amelyet a tényleges tevékenységvégzés napját magába foglalóan visszafelé kell számítani.

28 A szerződés időtartamaként a 2015. március 9-15-ig eltelt 7 napot lehet figyelembe venni. Mivel az 1 naptári napra jutó összeg (100 000 : 7 =) 14 286 Ft meghaladja a járulékfizetési alsó határ 1 050 Ft-os napi összegét, a biztosítás az előadóművész vonatkozásában fennállt, a járulékokat meg kell fizetni.

29 Példa 7. A vállalkozási jogviszony 2015. április 1-i kezdő időtartamát szerződésben rögzítették, azonban teljesítésnek, a mű átadásának, átvételének a dokumentálása nem történt meg. Ebben az esetben a díjazás kifizetésének 2015. május 10-i dátuma a záró időpont. Az 50 000 Ft-os díjazásra a vállalkozó 20 százalékos mértékű tételes költségelszámolást kért, melynek számbavételét követően (50 000 – 10 000 =) 40 000 Ft személyi jövedelemadó-alapot kell a biztosítási kötele- zettség meghatározásánál alapul venni.

30 A 40 000 Ft-ot el kell osztani a 2015. április 1- től 2015. május 10-ig eltelt időtartam naptári napjainak számával, azaz 40 nappal.. Az 1 naptári napra jutó összeg 1 000 Ft, amely nem éri el az 1 050 Ft-os naptári nap alsó határ összegét, ezáltal a biztosítás nem jön létre, járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik

31 Példa 8. A megbízás szóbeli megállapodás alapján jött létre, így annak időtartamát, összegét, később a teljesítés időpontját nem dokumentálták. A megbízó és a megbízott egybehangzó nyilatkozata alapján a szóbeli megbízás 2015. augusztus 1-jén köttetett, s az azzal kapcsolatos díjazást – 30 000 Ft-ot – 2015. augusztus 30-án fizették ki. A megbízott a tételes költség- elszámolásról nem nyilatkozott, ezért a 10 százalék költséghányad került figyelembe vételre.

32 A 10 százalék költséghányaddal csökkentett megbízási díj összege 27 000 Ft osztva 30 naptári nappal, 900 Ft-os napi díjazási összeget hoz ki, amely nem eredményez biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget.

33 Példa 9. A megbízó oktatási intézmény keretszerződést köt a megbízottal óraadói oktatói tevékenység ellátására. A megbízott a keddi napokon köteles 4 órát megtartani. Az összes oktatási idő az oktatási féléven belül 20 keddi napra vonatkozik. A díjazás összege óránként 3 000 Ft, azaz (4 x 3 000 =) napi 12 000 Ft. A 10 százalék költség- hányad figyelembevételével a személyi jövedelemadó- előleg alapja (12 000 – 1 200 =) 10 800 Ft/nap, amely meghaladja a napi 1 050 Ft-os alsó határ összegét. A keretszerződésnél csak a tevékenység teljesítésének tényleges napja vehető számításba.

34 Példa 10. A kifizető külföldi magánszeméllyel köt megbízási szerződést előadás megtartására 2015. március 22- ére, a díjazás szerződés szerinti összege 500 000 Ft. A külföldi magánszemély a nem uniós és nem szociális biztonsági egyezmény hatálya alatt álló országnál (pl. USA) fennálló adóilletékességét igazolta, így személyi jövedelemadó-előleg levonására nem került sor. A biztosítási kötelezettséget a szerződésben rögzített díj alapján kell megállapítani, melynek 1 napi összege jócskán meghaladja az 1 050 Ft-os biztosítási összeghatárt, így a járulékokat le kell vonni.

35 2011. évi CLVI. törvény – Eat. 455. § Az adó alapja az első forinttól a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem

36 Szja-előlegalap hiányában - ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik - a szerződésben meghatározott díjazás,

37 Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti önálló tevékenység (ide nem értve közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálá- sáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

38 Nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj.

39 Példa 1. A megbízott részére 2015. július 1-től augusztus 31-ig terjedő időtartamra 60 000 Ft megbízási díj kerül kifizetésre. A 10 százalék költséghányad levonása után a személyi jövedelemadó-előlegalap 54 000 Ft. A 2 hónapra vetítve a havi 27 000 Ft alapján a megbízottra ugyan a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, de a díjazást a szociális hozzá- járulási adófizetési kötelezettség érinti.

40 Példa 2. A mű alkotója részére a megbízó 2015. október 1-31- ig kifizet 100 000 Ft-ot, melynek 70 százaléka szerzői jogdíj. A 10 %-os költséghányad alkalmazásával a tevékenység végzésének díja: 100 000 – 10 000 = 90 000 Ft x 30 % = 27 000 Ft, amely - bár a díjazás összege figyelembevételével nem esik biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alá a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony – szociális hozzájárulási adóalapot képez. A szerzői jogdíj szja alapját képező összege után – mivel az mentes a szociális hozzájá- rulási adófizetési kötelezettség alól – egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

41 1998. évi LXVI. törvény Eho. 2-3. § 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség ter- heli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt, ezek hiányában a magánszemélyt a vé- delem alatt álló jog, oltalmi jog felhasz- nálásának ellenértékeként kifizetett személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem után.

42 Példa 1. Felhasználási szerződés alapján a szerző részére 2014. szeptember hónapban 100 példány kiadvány terjesztésével kapcsolatban 400 000 Ft szerzői jogdíj került kifizetésre. A szerzői jogdíjra a szerző 10 százalékos mértékű költséghányad érvényesítését kérte. Ezzel kapcsolatban a kifizetőt a személyi jövedelemadó-alap számításánál figyelembe vett jövedelem, azaz a (400 000 – 40 000 =) 360 000 Ft után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.

43 Vége Köszönöm szépen a figyelmet!


Letölteni ppt "Megbízási és vállalkozási jogviszony Szabályok és példák."

Hasonló előadás


Google Hirdetések