Biológia-ökológia alapok 2. előadás szeptember 29.

Az előadások a következő témára: "Biológia-ökológia alapok 2. előadás szeptember 29."— Előadás másolata:

1 Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29.
Algák, gombák, mohák Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29.

2 Algák/ moszatok A prokariótáknál még nem vált szét a növény- és
állatvilág  autortóf, mixotróf és heterotróf táplálkozás Csak a növényekre jellemző tulajdonságok: autotróf táplálkozás  fotoszintézis, az egyszeres és kétszeres információtartalmú állapotok szabályosan váltakoznak korlátlan növekedés általában nincs helyváltoztató mozgás színtest cellulózból felépülő sejtfal

3 A növények ivaros és ivartalan szaporodása
Ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása Ivartalan nemzedék (2n) Megtermékenyített petesejt A növény kétszeres információtartalmú, ivartalan szaporodásra képes állapota Ivarsejt (ivaros szaporodás) Spóra (ivartalan szaporodás) A növény egyszeres információtartalmú, ivaros szaporodásra képes állapota Ivaros nemzedék (n)

4 Rendszerezésük alapja: testfelépítés, színanyagok,
tartaléktápanyagok, szaporodásmód Elsősorban vízi szervezetek – trofitásfok indikátorai! eutrofizáció kérdése Fajok száma több mint Ökológiai, gazdasági hasznuk: a tápláléklánc termelői oxigéntermelés környezetvédelem takarmányozás emberi táplálék

5 Testfelépítés A legegyszerűbb moszatok az egyetlen sejtből állók Ha osztódás után néhány sejt együtt marad: sejttársulás Ha az osztódás kizárólag egyirányú: sejtfonal Sejtfonalak elágazása és rendezett elhelyezkedése: teleptest – pl.: a Földön élő leghosszabb növény a tengeri barnamoszat Mozgásuk: az ostorral rendelkezők aktív helyváltoztatásra is képesek  pozitív és negatív taxisok

6 Színanyagok A fotoszintézishez feltétlenül szükségesek
A kémiai kötések kialakításához a látható fény energiája a legmegfelelőbb  látható fényt elnyelő színanyagok Eltérő színanyagú baktériumok  eltérő törzsek: kék, zöld, sárga (zsákutca), barna (zsákutca) és vörös (zsákutca) legelterjedtebb a zöld mások is fennmaradtak, de különleges élőhelyeken

7 Cyanobaktériumok – Kékmoszatok
A baktériumok mellett a prokariótákhoz tartoznak Microcystis flos-aquae Merismopedia ssp. Cylindrospermopsis raciborskii Anabaena ssp.

8 Nostoc ssp Szárazföldi moszat

9 Spirulina ssp. Oscillatoria ssp

10 Euglenophyta/ Ostorosmoszatok
Nem sorolható egyértelműen a növények vagy az állatok közé  fotoszintetizál is, de heterotróf táplálkozásra is képes Legjellemzőbb tagja a zöldszemes ostoros A törzs állati tulajdonságai: ostor sejtszáj, sejtgarat lüktető üröcske szemfolt Növényi tulajdonság: színtest  zöld színtestet tartalmazó eukariótákat kebelezte be és sejten belüli fotoszintézisre kényszerítették Euglena ssp

11 Euglena ssp

12 Phacus ssp.

13 Chrysophyta / Sárgásmoszatok törzse
Ide tartoznak: gombostűfej-moszatok és a kovamoszatok Gombostűfej-moszatok: nedves talajon 1-2 mm átmérőjű zöld egysejtű gömböcskék Kovamoszatok: szilícium-dioxidból álló héj a moszat pusztulása után kovaföldet vagy diatomaföldet alkot Magyarországon 1500 fajuk él

14 Sárgászöld moszatok Botrydium

15 Cyclotella Kovamoszatok

16 Kovamoszatok Asterionella Cymbela Diatoma

17 Barázdásmoszatok Egyik jellemző faja a Balatonban is él  fecskemoszat
Peridinium Barázdásmoszatok Egyik jellemző faja a Balatonban is él  fecskemoszat Cellulózpáncéllal rendelkeznek, ebben két ostor  aktív mozgás Minden barázdás moszat fotoszintetizál Több tengeri faj jellegzetessége, hogy világít  latin nevük: Pyrrophyta

18 Barázdásmoszatok Ceratium hirundinella/fecskemoszat

19 Chlorophyta/Zöldalgák
Chlamydmonas Volvox A növényvilág fejlődésében központi szerepük van  őseikből alakultak ki az első mohák és harasztok Mindenféle szerveződés megtalálható egysejtű: Closterium sejttársulásos: Volvox sejtfonalas: békanyál (Spyrogyra) – tiszta vizekben szabadon lebeg teleptestes: csillárkamoszat (Chara) (Mo-on is)  zsurlószerű testfelépítés Closterium Micrasterias

20 Chara Spyrogyra ssp

21 Vörösmoszatok Barnamoszatok A meleg tengerek mélyebb részeiben élnek
Fucus A meleg tengerek mélyebb részeiben élnek Mo-on csak 2-3 faj Fejlett teleptestük van Kapcsolat a kékbaktériumokkal  az ostoros moszatokkal párhuzamos fejlődés Bangia Mo-on nem élnek  hideg tengerek lakói Főleg teleptestűek, egysejtű típusuk nincs Kapcsolat az ostoros moszatokkal  ostorral mozgó ivarsejtek

22 GOMBÁK országa Lehetnek: szaprofitonok – anyagkörforgás! (+,0)
Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek. A gombafajok száma a világon kb Lehetnek: szaprofitonok – anyagkörforgás! (+,0) paraziták (+,-) szimbióták (+,+) – pl.: zuzmók A gombák országa igen heterogén. Testszerveződésük nagyon változatos: plazmódium – soksejtmagvú plazma hifafonalak (micélium) – fonalszerű szilárd sejtfalú sejtek sarjadzó (vagy élesztőtípus) – laza sejtláncok, a sejtekben gyakran sok sejtmag van (= polienergidás sejt).

23 Rendszertani helyük Növényi tulajdonságok
sejtfonalas vagy telepes felépítés állandó növekedés nincs mozgás spórás szaporodás Állati tulajdonságok nincs színanyaguk heterotrófok Egyikre sem jellemző az egyszeres és kétszeres info-tartalmú sejtek szabálytalanul váltakoznak sejtfaluk kitin lebontók

24 Szaporodásuk: Ivartalanul
     - Bimbózással vagy sarjadzással – élesztőgombák - Hifafeldarabolódással, telepdarabok leválásával - Spórákkal - ez az ivartalan főszaporodásmód    Ivarosan - sokféle szaporodásmód       - Gametogámia – mozgó ivarsejtek egyesülése. Az alacsonyabbrendű gombákra jellemző       - Gametangiogámia – egy vagy soksejtű ivarszervek egyesülése. A magasabb szerveződésűekre jellemző      - Szomatogámia (= hifogámia) – hiányoznak a gaméták vagy az ivarszervek. Az ivaros folyamat a szomatikus sejtek egyesülése. A fejlettebb gombákra jellemző.

25 NYÁLKAGOMBÁK OSTOROSGOMBÁK
A gombák rendszertani helyzete máig vitatott. 4 nagy csoportjuk van: Nyálkagombák Ostorosgombák Moszatgombák Valódi gombák NYÁLKAGOMBÁK Jelentőségük: a szaprofiton nyálkagombák kiemelkedő szerepet játszanak az elhalt szervesanyag, elsősorban az avar lebontásában. Gyakran élnek korhadt fákon is. OSTOROSGOMBÁK A szaprofitonok az un. vizipenészek – vízekben vagy nedves talajokban lévő növényi maradványokon élnek. A parazita ostorosgombák többnyire vizinövényeken élősködnek. Közismert parazita a burgonyarák okozója.

26 MOSZATGOMBÁK Főbb fajok: Halpenész - vizi szaprofiton
Szőlőperonoszpóra, dohányperonoszpóra - szárazföldi paraziták Fejespenész – Mucor-fajok, szaprofitok  Indáspenész – Rhizopus nigricans, „penészes kenyér”  Peronoszpóra/Plasmopara viticola

27 VALÓDI GOMBÁK / Eumycota
Sejtfal: általában kitin, de soha nem cellulóz. Ostoros spóraalak soha nincs. A spóraképzés módja igen változatos 1. Osztály: Tömlősgombák (aszkuszos gombák)/ Ascomycetes A fonalak végén kialakult tömlő (aszkusz), ebben 8 db aszkospóra a. Élesztőgombák Egysejtűek. Főleg ivartalanul, sarjadzással szaporodnak. Ivaros folyamat rendkívül ritka! Sörélesztő Borélesztő Candida – „borvirág” Tejpenész

28 c. Csészegombák - A termőtest nyitott (= apotécium)
b. Penészgombák Ecsetpenész – Penicillium-fajok: P. notatum, P. roqueforti, penészes citrom Kannapenész – Aspergillus-fajok, penészes befőtt, lekvár. c. Csészegombák - A termőtest nyitott (= apotécium) Egy részük növényi kórokozó, pl. Szürkepenész (Botrytis cinerea), - a szőlő rothadását okozza esős időjárás esetén, száraz melegben pedig a szőlőszemek aszúsodását Monilia – alma, szilva, körte, birsalma „penészvánkos” Számos ehető gomba is ide tartozik, pl. Ízletes kucsmagomba Piros csészegomba

29 Élesztőgomba/Saccharomyces Csészegomba/Peziza
Morchella esculenta/ízletes kucsmagomba

30 d. Szarvasgombafélék A termőtest – amely a nyitott és a zárt közötti átmenet – a talajban fejlődik. Általában 4 aszkospóra képződik. Lombhullató fákkal, főleg tölgyekkel él mikorrhiza kapcsolatban. Szarvasgomba/Tuber sp

31 Főbb csoportjai: 2. Osztály: Bazidiumos gombák / Basidiomycetes
A fonalak végén, bazídiumban hozzák létre a 4 db bazidiospórát Főbb csoportjai: a. Lemeznélküliek Taplógombák – bükkfatapló, pisztricgomba Korallgombák Farontó gombák

32 Májgomba/Fistulina hepatica
Labirinttapló/Daedalia sp Bükkfatapló/Fomes Lepketapló/Trametes versicolor

33 b. Kalapos gombák A bazidiumok termőréteget alkotnak a kalap alján, amely lehet: csöves – tinorúgombák (vargányafélék) lemezes – lemezesgombák

34 b.1. Nem lemezes kalaposgombák
Trombitagomba/Cratarellus sp Rókagomba/Cantherellus cibarius

35 b.2. Lemezes kalapos gombák
-     Pereszkék -     Galócafélék – Gyilkos galóca (Amanita phalloides) -     Csiperkék -     Őzlábgombák -     Pókhálósgombák -     Tintagombák -     Galambgombák -     Szegfűgombák

36 Galócafélék Gyilkos galóca/Amanita phalloides

37 Csiperkék/Agaricus-fajok
Óriás őzlábgomba Szegfűgomba

38 Pöfeteggombák Kocsonyásgombák Óriáspöfeteg/Langermannia
Júdásfülegomba/Auricularia auricula-judae Kocsonyásgombák Pöfeteggombák Óriáspöfeteg/Langermannia

39 Lichens /Zuzmók törzse
Alga és zuzmó együttélése- új szervezet A Földön kb faj él, hazánkban 900 Algakomponens: zöldalga, kékmoszat Gombakomponens: aszkuszos, bazidiumos, moszatgomba Peltigera

40 Nagyon igénytelenek – kv. levegő kén-dioxid tartalma, zuzmótérképek
Pionír növények Nagyon igénytelenek – kv. levegő kén-dioxid tartalma, zuzmótérképek Testfelépítés: Kívülről gombakéreg védi és a gombafonalak rögzítik Belül: moszatsejtek és gombafonalak Legtöbbször vegetatív szaporodás, néha gomba spóraképzése

41 Tölcséres zuzmó Izlandi zuzmó Tölgyfazuzmó Rénszarvaszuzmó

42 Írászuzmó Térképzuzmó Xanthoria sp Verrucaria

43 szakállzuzmó Szakállzuzmó Tüdőzuzmó/ Lobularia Hypogymnia

44 Bryophyta / Mohák törzse
Kezdetleges hajtásos növények - zöldmoszatokból Evolúciós zsákutca! Ivaros szaporodás, nemzedékváltakozás tőzegmohák Májmohák Lombos mohák valódi lombos mohák Csillagos májmoha

45 A mohák testfelépítése
Fotoszintézisre képesek  ehhez víz kell, de a testszerveződés csak a teleptest szintjéig jutott, nincs gyökér Állandóan nedves élőhely Vízraktározás Kiszáradást jól viselik Méretük: néhány cm  vizet nem tudják szállítani

46 Nemzedékváltakozás – ivaros és ivartalan nemzedék
A mohák szaporodása Nemzedékváltakozás – ivaros és ivartalan nemzedék Spórából kifejlődik a haploid ivaros nemzedék, amely zöld és fotoszintetizál. Rajta ivarszervek alakulnak ki, ivarsejtekkel. A megtermékenyítés után a diploid zigótából kifejlődik az ivartalan nemzedék, amely önálló életre képtelen, rajta élősködik a haploid nemzedéken. A spóratokban redukciós osztódással jönnek létre a spórák, melyek nedves talajra jutva kihajtanak és kifejlődik a haploid nemzedék

47 Tőzegmohafélék Sphagnum recurvum Sphagnum tok

48 Tortula ruralis / háztetőmoha
Ezüstös vánkosmoha

49 Ciprusmoha Fácskamoha Szőrmoha