Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Algák, gombák, mohák Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Algák, gombák, mohák Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29."— Előadás másolata:

1 Algák, gombák, mohák Biológia-ökológia alapok 2. előadás szeptember 29.

2 Algák/ moszatok A prokariótáknál még nem vált szét a növény- és állatvilág  autortóf, mixotróf és heterotróf táplálkozás Csak a növényekre jellemző tulajdonságok: autotróf táplálkozás  fotoszintézis, az egyszeres és kétszeres információtartalmú állapotok szabályosan váltakoznak korlátlan növekedés általában nincs helyváltoztató mozgás színtest cellulózból felépülő sejtfal

3 A növények ivaros és ivartalan szaporodása Ivaros és ivartalan szaporodás szabályos váltakozása Megtermékenyített petesejt A növény kétszeres információtartalmú, ivartalan szaporodásra képes állapota Ivartalan nemzedék (2n) Spóra (ivartalan szaporodás) A növény egyszeres információtartalmú, ivaros szaporodásra képes állapota Ivaros nemzedék (n) Ivarsejt (ivaros szaporodás)

4 Rendszerezésük alapja: testfelépítés, színanyagok, tartaléktápanyagok, szaporodásmód Elsősorban vízi szervezetek – trofitásfok indikátorai! eutrofizáció kérdése Fajok száma több mint Ökológiai, gazdasági hasznuk: a tápláléklánc termelői oxigéntermelés környezetvédelem takarmányozás emberi táplálék

5 Testfelépítés A legegyszerűbb moszatok az egyetlen sejtből állók Ha osztódás után néhány sejt együtt marad: sejttársulás Ha az osztódás kizárólag egyirányú: sejtfonal Sejtfonalak elágazása és rendezett elhelyezkedése: teleptest – pl.: a Földön élő leghosszabb növény a tengeri barnamoszat Mozgásuk : az ostorral rendelkezők aktív helyváltoztatásra is képesek  pozitív és negatív taxisok

6 Színanyagok A fotoszintézishez feltétlenül szükségesek A kémiai kötések kialakításához a látható fény energiája a legmegfelelőbb  látható fényt elnyelő színanyagok Eltérő színanyagú baktériumok  eltérő törzsek: kék, zöld, sárga (zsákutca), barna (zsákutca) és vörös (zsákutca) legelterjedtebb a zöld mások is fennmaradtak, de különleges élőhelyeken

7 Merismopedia ssp. Cyanobaktériumok – Kékmoszatok Microcystis flos-aquae Cylindrospermopsis raciborskii Anabaena ssp. A baktériumok mellett a prokariótákhoz tartoznak

8 Nostoc ssp Szárazföldi moszat

9 Spirulina ssp. Oscillatoria ssp

10 Euglenophyta/ Ostorosmoszatok Nem sorolható egyértelműen a növények vagy az állatok közé  fotoszintetizál is, de heterotróf táplálkozásra is képes Legjellemzőbb tagja a zöldszemes ostoros A törzs állati tulajdonságai: ostor sejtszáj, sejtgarat lüktető üröcske szemfolt Növényi tulajdonság: színtest  zöld színtestet tartalmazó eukariótákat kebelezte be és sejten belüli fotoszintézisre kényszerítették Euglena ssp

11

12 Phacus ssp.

13 Chrysophyta / Sárgásmoszatok törzse Ide tartoznak: gombostűfej-moszatok és a kovamoszatok Gombostűfej-moszatok: nedves talajon 1-2 mm átmérőjű zöld egysejtű gömböcskék Kovamoszatok: szilícium-dioxidból álló héj a moszat pusztulása után kovaföldet vagy diatomaföldet alkot Magyarországon 1500 fajuk él

14 Botrydium Sárgászöld moszatok

15 Cyclotella Kovamoszatok

16 Diatoma Asterionella Cymbela Kovamoszatok

17 Egyik jellemző faja a Balatonban is él  fecskemoszat Cellulózpáncéllal rendelkeznek, ebben két ostor  aktív mozgás Minden barázdás moszat fotoszintetizál Több tengeri faj jellegzetessége, hogy világít  latin nevük: Pyrrophyta Peridinium Barázdásmoszatok

18 Ceratium hirundinella/fecskemoszat

19 Chlorophyta/Zöldalgák A növényvilág fejlődésében központi szerepük van  őseikből alakultak ki az első mohák és harasztok Mindenféle szerveződés megtalálható egysejtű: Closterium sejttársulásos: Volvox sejtfonalas: békanyál (Spyrogyra) – tiszta vizekben szabadon lebeg teleptestes: csillárkamoszat (Chara) (Mo-on is)  zsurlószerű testfelépítés Chlamydmonas Volvox Closterium Micrasterias

20 Chara Spyrogyra ssp

21 Vörösmoszatok Mo-on nem élnek  hideg tengerek lakói Főleg teleptestűek, egysejtű típusuk nincs Kapcsolat az ostoros moszatokkal  ostorral mozgó ivarsejtek A meleg tengerek mélyebb részeiben élnek Mo-on csak 2-3 faj Fejlett teleptestük van Kapcsolat a kékbaktériumokkal  az ostoros moszatokkal párhuzamos fejlődés Barnamoszatok Fucus Bangia

22 GOMBÁK országa Klorofill nélküli, típusos sejtmaggal rendelkező, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf), telepes szervezetek. A gombafajok száma a világon kb Lehetnek: szaprofitonok – anyagkörforgás! (+,0) paraziták (+,-) szimbióták (+,+) – pl.: zuzmók A gombák országa igen heterogén. Testszerveződésük nagyon változatos: plazmódium – soksejtmagvú plazma hifafonalak (micélium) – fonalszerű szilárd sejtfalú sejtek sarjadzó (vagy élesztőtípus) – laza sejtláncok, a sejtekben gyakran sok sejtmag van (= polienergidás sejt).

23 Rendszertani helyük Növényi tulajdonságok sejtfonalas vagy telepes felépítés állandó növekedés nincs mozgás spórás szaporodás Állati tulajdonságok nincs színanyaguk heterotrófok Egyikre sem jellemző az egyszeres és kétszeres info- tartalmú sejtek szabálytalanul váltakoznak sejtfaluk kitin lebontók

24 Szaporodásuk: Ivartalanul - Bimbózással vagy sarjadzással – élesztőgombák - Hifafeldarabolódással, telepdarabok leválásával - Spórákkal - ez az ivartalan főszaporodásmód Ivarosan - sokféle szaporodásmód - Gametogámia – mozgó ivarsejtek egyesülése. Az alacsonyabbrendű gombákra jellemző - Gametangiogámia – egy vagy soksejtű ivarszervek egyesülése. A magasabb szerveződésűekre jellemző - Szomatogámia (= hifogámia) – hiányoznak a gaméták vagy az ivarszervek. Az ivaros folyamat a szomatikus sejtek egyesülése. A fejlettebb gombákra jellemző.

25 Nyálkagombák Ostorosgombák Moszatgombák Valódi gombák A gombák rendszertani helyzete máig vitatott. 4 nagy csoportjuk van: NYÁLKAGOMBÁK Jelentőségük Jelentőségük: a szaprofiton nyálkagombák kiemelkedő szerepet játszanak az elhalt szervesanyag, elsősorban az avar lebontásában. Gyakran élnek korhadt fákon is. OSTOROSGOMBÁK A szaprofitonok az un. vizipenészek – vízekben vagy nedves talajokban lévő növényi maradványokon élnek. A parazita ostorosgombák többnyire vizinövényeken élősködnek. Közismert parazita a burgonyarák okozója.

26 MOSZATGOMBÁK MOSZATGOMBÁK Főbb fajok: Halpenész - vizi szaprofiton Szőlőperonoszpóra, dohányperonoszpóra - szárazföldi paraziták Fejespenész – Mucor-fajok, szaprofitok Indáspenész – Rhizopus nigricans, „penészes kenyér” Peronoszpóra/Plasmopara viticola

27 Sejtfal: általában kitin, de soha nem cellulóz. Ostoros spóraalak soha nincs. A spóraképzés módja igen változatos VALÓDI GOMBÁK / Eumycota 1. Osztály: Tömlősgombák (aszkuszos gombák)/ Ascomycetes a. Élesztőgombák Egysejtűek. Főleg ivartalanul, sarjadzással szaporodnak. Ivaros folyamat rendkívül ritka! Sörélesztő Borélesztő Candida – „borvirág” Tejpenész A fonalak végén kialakult tömlő (aszkusz), ebben 8 db aszkospóra

28 b. Penészgombák Ecsetpenész – Penicillium-fajok: P. notatum, P. roqueforti, penészes citrom Kannapenész – Aspergillus-fajok, penészes befőtt, lekvár. c. Csészegombák - c. Csészegombák - A termőtest nyitott (= apotécium) Egy részük növényi kórokozó, pl. Szürkepenész (Botrytis cinerea), - a szőlő rothadását okozza esős időjárás esetén, száraz melegben pedig a szőlőszemek aszúsodását Monilia – alma, szilva, körte, birsalma „penészvánkos” Számos ehető gomba is ide tartozik, pl. Ízletes kucsmagomba Piros csészegomba

29 Élesztőgomba/SaccharomycesCsészegomba/Peziza Morchella esculenta/ízletes kucsmagomba

30 d.Szarvasgombafélék d. Szarvasgombafélék A termőtest – amely a nyitott és a zárt közötti átmenet – a talajban fejlődik. Általában 4 aszkospóra képződik. Lombhullató fákkal, főleg tölgyekkel él mikorrhiza kapcsolatban. Szarvasgomba/Tuber sp

31 2. Osztály 2. Osztály: Bazidiumos gombák / Basidiomycetes Főbb csoportjai: a. Lemeznélküliek Taplógombák – bükkfatapló, pisztricgomba Korallgombák Farontó gombák A fonalak végén, bazídiumban hozzák létre a 4 db bazidiospórát

32 Májgomba/Fistulina hepatica Labirinttapló/Daedalia sp Bükkfatapló/Fomes Lepketapló/Trametes versicolor

33 b. Kalapos gombák A bazidiumok termőréteget alkotnak a kalap alján, amely lehet: csöves – tinorúgombák (vargányafélék) lemezes – lemezesgombák

34 Rókagomba/Cantherellus cibarius b.1. Nem lemezes kalaposgombák Trombitagomba/Cratarellus sp

35  Pereszkék - Galócafélék – Gyilkos galóca (Amanita phalloides) - Csiperkék - Őzlábgombák - Pókhálósgombák - Tintagombák - Galambgombák - Szegfűgombák b.2. Lemezes kalapos gombák

36 Galócafélék Gyilkos galóca/Amanita phalloides

37 Csiperkék/Agaricus-fajok Óriás őzlábgomba Szegfűgomba

38 Júdásfülegomba/Auricularia auricula-judae Kocsonyásgombák Pöfeteggombák Óriáspöfeteg/Langermannia

39 Lichens /Zuzmók törzse Alga és zuzmó együttélése- új szervezet A Földön kb faj él, hazánkban 900 Algakomponens: zöldalga, kékmoszat Gombakomponens: aszkuszos, bazidiumos, moszatgomba Peltigera

40 Pionír növények Nagyon igénytelenek – kv. levegő kén- dioxid tartalma, zuzmótérképek Testfelépítés: Kívülről gombakéreg védi és a gombafonalak rögzítik Belül: moszatsejtek és gombafonalak Legtöbbször vegetatív szaporodás, néha gomba spóraképzése

41 Tölcséres zuzmó Izlandi zuzmó Rénszarvaszuzmó Tölgyfazuzmó

42 Írászuzmó Térképzuzmó Verrucaria Xanthoria sp

43 Szakállzuzmó szakállzuzmó Tüdőzuzmó/ Lobularia Hypogymnia

44 Bryophyta / Mohák törzse Kezdetleges hajtásos növények - zöldmoszatokból Evolúciós zsákutca! Ivaros szaporodás, nemzedékváltakozás Májmohák Lombos mohák valódi lombos mohák tőzegmohák Csillagos májmoha

45 A mohák testfelépítése Fotoszintézisre képesek  ehhez víz kell, de a testszerveződés csak a teleptest szintjéig jutott, nincs gyökér Állandóan nedves élőhely Vízraktározás Kiszáradást jól viselik Méretük: néhány cm  vizet nem tudják szállítani

46 A mohák szaporodása Nemzedékváltakozás – ivaros és ivartalan nemzedék Spórából kifejlődik a haploid ivaros nemzedék, amely zöld és fotoszintetizál. Rajta ivarszervek alakulnak ki, ivarsejtekkel. A megtermékenyítés után a diploid zigótából kifejlődik az ivartalan nemzedék, amely önálló életre képtelen, rajta élősködik a haploid nemzedéken. A spóratokban redukciós osztódással jönnek létre a spórák, melyek nedves talajra jutva kihajtanak és kifejlődik a haploid nemzedék

47 Tőzegmohafélék Sphagnum recurvum Sphagnum tok

48 Tortula ruralis / háztetőmoha Ezüstös vánkosmoha

49 Ciprusmoha Szőrmoha Fácskamoha


Letölteni ppt "Algák, gombák, mohák Biológia-ökológia alapok 2. előadás 2006. szeptember 29."

Hasonló előadás


Google Hirdetések