Fékberendezések II Tárcsafékek

Az előadások a következő témára: "Fékberendezések II Tárcsafékek"— Előadás másolata:

1 Fékberendezések II Tárcsafékek

2 A tárcsafék olyan mechanikus fékrendszer, ahol a kerékkel együtt forgó tárcsát az alvázhoz rögzített féknyeregben található fékpofák képesek lassítani. A tárcsaféket működtetheti: Tokos huzal (bowden) elsősorban kerékpárokon, motorkerékpárokon Hidraulikus szerkezet elsősorban személyautókon Pneumatikus szerkezet elsősorban teherautókon, autóbuszokon

3

4

5

6 Kis és közepes teljesítményű személyautókon az első kerekek fékezésére;
Nagy teljesítményű személyautókon mind a négy keréken Nagy igénybevételű kerékpárokon (downhill), ahol a magasabb árat elfogadhatóvá teszi a nagy teljesítmény, és a talajtól való nagy távolság; Teherautókon autóbuszokon, sűrített levegős működtetéssel.

7

8 Előnyei A tárcsafék előnyei a dobfékekhez képest:
érzékenysége kicsi és megközelítően állandó értékű, ismételt fékezéskor a hatásossága kevésbé csökken, hőhatásra nem deformálódik, hőelvezetése jobb, öntisztító, a kismértékű fékhézag folytán, a fékkésedelem kisebb gyártás tekintetében egyszerűbb, a fékbetétek ellenőrzése egyszerűbb automatikus után állítás

9 a szabadon forgó tárcsa miatt jelentősen nagyobb energia felemésztésére képes, kisebb tömeg mellett (A nyomóerő nagyobb lehet, alakváltozás veszélye nélkül.) Az örvényáramú fékkel ellentétben alkalmas a kerekek állóra fékezésére

10 A súrlódó felület alakja szerint
lehet dobfék, vagy tárcsafék

11

12

13 Feszítő szorítás tárcsaféken

14 Előnyei A tárcsafék előnyei a dobfékekhez képest:
érzékenysége kicsi és megközelítően állandó értékű, ismételt fékezéskor a hatásossága kevésbé csökken, hőhatásra nem deformálódik, hőelvezetése jobb, öntisztító, a kismértékű fékhézag folytán, a fékkésedelem kisebb gyártás tekintetében egyszerűbb, a fékbetétek ellenőrzése egyszerűbb automatikus utánállítás

15 Hátrányai A tárcsafék hátrányai a dobfékekhez képest:
nagy pedálerőre van szükség, mivel belsőáttéte kicsi, szervo rásegítőt igényel, rögzítőfékként csak körülményesen alkalmazható, az ébredő nagyobb hőmérséklet miatt, magasabb forráspontú fékfolyadékkal üzemeltethető, nagyobb nyomástűrésű betétanyagot igényel, a súrlódó felületek közé könnyebben jut nedvesség, szennyeződésre érzékeny, üzemi nyomása: bar gyorsabb kopás, rövidebb szervizintervallum,

16 A tárcsafék nyugalmi állapotban
A tárcsafék fékezéskor A tárcsafék fékezés kezdetén

17 Axiálisan eltolható kengyel veszi körül a féktárcsa egy részét
Axiálisan eltolható kengyel veszi körül a féktárcsa egy részét. Egy dugattyú nyomja csak a fékbetétet a tárcsára. A másik betétet a reakcióerõ az eltolható kengyellel nyomja a tárcsára. Kisebb helyigény. Rögzített kengyel veszi körül a féktárcsa egy részét. A fékbetéteket mindkét oldalról dugattyúk nyomják a féktárcsára. Nagy helyigény.

18

19 A belső áttétel Az érzékenység

20

21

22 Continental Teves Carbon-Keramik-Scheibe Hybrid-Bremsscheibe

23

24 Scania

25 Az Audi A8 EPB-funkciói Az Audi A8 (gyártási sorozat: D3 vagy típus: 4E), a BMW 7-es E65-ös gyártási sorozat, a Lancia Thesis és a Jaguár S-típus átdolgozott változata elektromechanikus rögzítő fékkel/kézifékkel (parkolófék), EPB-vel is rendelkezik. Márkánként és rendszerbeszállítókként számos egyedi megoldással találkozhatunk. Ide sorolható az Audi és a BMW 7-es elektromechanikus rögzítő féke is. Az Audi A8-as EPB-funkciói Az Audi A8-nál az EPB aktuátorait (működtetőegységeit), melynek rendszerbeszállítója a TRW Auto¬motive, a hátsó féknyergekre csavarozták fel. Az aktuátor elektromotorja több sebességfokozattal rendelkezik, ahol az utóbbi hajtóműve csavarorsó hajtású, és a nyomást egy anya viszi át a kerékfékhengerre

26 Audi A8 elektromechanikus kéziféke (EPB) a féknyeregre csavarozott aktuátorral

27 Az automatikus és hőmérsékletfüggő után feszítéssel működő rögzítőfékhez további különleges funkciók társulnak, mint az: - Elindulási asszisztens: azaz a kézifék fokozatos kioldása, emelkedőn történő elindulás során megakadályozva a jármű visszagurulását. Ennek észlelésére a vezérlőkészülékbe egy lejtésszög-érzékelő szenzort építettek be.  - Vészfékezés: ez a folyamat az EPB- kapcsolónak a behúzásával és tartásával– maximálisan 8 m/s2 lassítást feltételezve –, 8 km/h járműsebesség felett az ESP működtetésével (azaz a nyomás felépítésével mind a négy keréken), míg 8 km/h sebesség alatt az EPB zárásával játszódik le.

28 az A8-as EPB-kapcsolója balra a Tiptronic-kulissza mellett

29 - Betétkopás-felismerés: kb
- Betétkopás-felismerés: kb km-es időközönként, a leparkolt jármű esetén (gyújtászár reteszelve, EPB nyitva) a fékbetétek nyugalmi helyzetükből elindulva nekinyomódnak a féktárcsának, és a Hall-adó által megadott értékre mozdulnak vissza.  - Fékbetétcsere: a VAS 5051 diagnosztikai műszerrel az orsómeghajtás ide-oda működtethető. Néhány műszergyártó cégnél ez a funkció a saját márka független készülékének a szoftverébe is integrálható.  - Vizsgálópad-felismerés: ha a hátsó kerekek egy görgős fékpadon állandó 3–9 km/h sebességgel forognak, bekapcsolt gyújtás esetén 3 másodperc után vizsgáló moduszként felismeri azt. Az EPB módosítja a zárási viszonyokat, az azonnali zárás helyett egyenkénti rövid idejű kapcsolóbehúzással zár. Az Audi EPB-je így mintegy mechanikus kézifékként vizsgálható. Feszültségkiesés vagy az elektronika meghibásodása esetén a zárt kézifék mechanikus úton is oldható. Ebből a célból található az A8 fedélzeti szerszámai között egy kétoldalas Torx-kulcs . A kulcs egyik oldalával az aktuátorok szerelhetők le a féktárcsáról, míg a másik oldalával az orsó-meghajtó mű forgatható vissza.

30 szerszám az elektromosan meghibásodott EPB mechanikus oldásához