Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Víz és Társadalom a Kárpát-medencében – történeti vázlat „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás” konferencia Budapest, 2014. november.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Víz és Társadalom a Kárpát-medencében – történeti vázlat „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás” konferencia Budapest, 2014. november."— Előadás másolata:

1 Víz és Társadalom a Kárpát-medencében – történeti vázlat „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás” konferencia Budapest, november 5-6. Fejér László okl. vízépítő mérnök c. főiskolai docens

2 Az ún. „pocsolya”-térkép (1830 körüli állapot)

3 A vízügyi tevékenység lényegéből fakadó ellentmondások: a társadalmi-gazdasági igény időben folyton változó a beruházások eredménye időben állandó A társadalmi-gazdasági igény megfogalmazói a politikai hatalom birtokosai, ők a megrendelők és a finanszírozók Az igények kielégítésének szakértője és tervezője az állami vízügyi szolgálat, amely legjobb tudása szerint lojális a mindenkori állami hatalomhoz

4 A politikus és a mérnök (a szakértő) egymásrautaltsága és egyéb ellentmondások – az egységes szempontok szerint végrehajtott vízimunkák, ill. az árvédekezés erősen igénylik a centralizációt (ld. diktatúrák és a vízgazdálkodás!) – a kor szintjén alkalmazott műszaki eljárás gyorsan elavul, – a természet folyamataiba beleavatkozva, a következmények csak később jelentkeznek, – a humán és a műszaki kultúra közötti feszültség

5 A magyar vízgazdálkodás korszakai (vázlatosan) ártéri haszonvétel, ártéri gazdálkodás a 18. század utolsó harmadáig nincsenek átfogó szabályozási munkák, a beavatkozások célzottan lokálisak az árvízi szabályozások, vízrendezések kora a reformkortól a 19. század végéig a Kárpát-medence vízrajzi arculata jelentősen megváltozik, eltűnőben a vízjárta természeti táj, kialakul a kultúrtáj a vízhasznosítások kora a 20. század fordulójától a diktatórikus fordulatig (1948) az energetikai, ipari és öntözési hasznosítások elterjedése a vízgazdálkodás kora 1948-tól az 1960-as évek közepéig az ország vízkészleteinek felmérése, az ipari- mezőgazdasági vízfelhasználás kiszélesedése a komplex vízgazdálkodás kora az 1960-as évektől a rendszerváltozásig Összefüggő, komplex vízgazdálkodási rendszerek kiépítése, a lakossági víziközművesítés fokozatos előtérbe helyezése, a környezetvédelmi szempontok megjelenése az integrált vízgazdálkodás kora napjainkban az ökológiai fenntarthatóság és a térségi vízhasználók érdekeinek integrálásával folytatott vízgazdálkodás

6 Ártéri gazdálkodás Csikász az Ecsedi lápon (19. sz. eleje) Egy dunai fok rajza Marsigli munkájában (1726) Rekesztett fok Herman Ottó könyvéből

7 Az árvízi szabályozások, vízrendezések kora Széchenyi István az Al-Duna- szabályozás királyi biztosa Széchenyi, „a Duna lovagja” karikatúra Lám Jakab alternatív Tisza- szabályozási elképzelése (1846)

8 Vásárhelyi Pál, az Al-Duna- és a Tisza-szabályozás tervezője Sziklás al-dunai folyószakasz

9 Árvizek a dualizmus korában Szeged és környéke a vízszabályozások előtt … és után Az évi dunai árvíz Budán

10 Az évi szegedi nagy árvíz képei

11 A kis-tiszai zsilipszakadás (1887) és a politikusi szózuhatagok együtt öntik nyakon a szegény magyart

12 Kvassay Jenő, a vízügyi szolgálat közötti vezetője Az ármentesítés mellett komoly gondot okoztak a belvizek Belvízi szivattyútelep

13 A vízhasznosítás kora a két háború között A trianoni határok által elszakított és maradó társulatok Duna-völgyi főcsatorna

14 Sajó Elemér, a vízügyi szolgálat koncepció-alkotó vezetője Az öntözés érdekében létesített békésszentandrási vízlépcső Munkanélküliség és közmunka 1938-ban

15 A vízgazdálkodás kora Az 1947-es beregi árvíz hozzájárult a társulatok államosításához Az első vízgazdálkodási keretterv címlapja (1954)

16 Árvizek a vízgazdálkodás korában A tassi vízerőtelep bedőlése (1954) 1965 dunai árvíz 1954 dunai árvíz

17 A komplex vízgazdálkodás kora Dégen Imre, a vízügyi szolgálat vezetője (1955–1975) Kádár János megszemléli a tiszai árvízi védekezést (1970) A Kiskörei Vízlépcső átadási ünnepsége (1973)

18 A rendszerváltás trójai falova: a „bős-nagymaros”

19 Az integrált vízgazdálkodás kora Tüntetés a cianid-szennyezés ellen (2000) A tarpai gátszakadás (2001)

20 Az évezred árvizei és belvizei

21

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket !


Letölteni ppt "Víz és Társadalom a Kárpát-medencében – történeti vázlat „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás” konferencia Budapest, 2014. november."

Hasonló előadás


Google Hirdetések