Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növényismeret gyakorlatok 15. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növényismeret gyakorlatok 15. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak."— Előadás másolata:

1 Növényismeret gyakorlatok 15. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak

2 cs: Pázsitfűfélék - Poaceae egyéves (Th) vagy évelő (H, G) lágyszárú növények a szár csomókkal ízekre tagolt, belül többnyire üres (= szalmaszár)

3 az évelő fajok töve lehet gyepes vagy tarackoló

4 leveleik 2 sorban állnak, a levélhüvely nyílt a levéllemez és a levélhüvely határán hártyás nyelvecske, a levélhüvely két oldalán pedig a fülecske található

5 a virágok többnyire kétivarúak  szemtermés a bibe kétkaréjú

6 a virágtakaró csökevényes (lodicula), helyette a virágot egy belső és egy külső toklász takarja, mely utóbbi csúcsán gyakran szálkát visel a virágok füzérkékbe (= kalászkákba) tömörülnek, a füzérke védőlevele a 2 pelyvalevél

7 a füzérke részvirágzatok összetett virágzatot hoznak létre: füzéres-füzér (kalász), füzéres-fürt (buga)

8 kalász virágzat: Brachypodium, Agropyron, Hordelymus laza bugavirágzat: Bromus, Festuca, Stipa, Dactylis, Melica, Molinia, Milium, Deschampsia, Agrostis, Calamagrostis, Phragmites, Arrhenatherum, Poa

9 tömött (hengeres) buga virágzat: Alopecurus ujjasan összetett füzérek: Botriochloa

10

11 Poaeae

12 Meddő rozsnok – Bromus sterilis Felálló szárú, cm, egyéves növény (Th). Levelei világoszöldek, lágyak, szára kopasz. Virágzata igen laza buga, az egyes visszahajló ágakon 1(-3) füzérkével. A toklászok hosszú (10-20 mm-es), egyenes szálkát viselnek. Termése a toklásszal összenőtt, vele együtt lehulló szem. Fényigényes; szárazságtűrő, tápanyagigényes, bolygatástűrő faj, de tengődve tápanyagszegény talajokon is előfordulhat. Gyomtársulások országosan gyakori növénye, kultúrerdőkben (akácos) is.

13 Meddő rozsnok – Bromus sterilis

14

15

16 Festuca

17 Pusztai csenkesz – Festuca rupicola cm magas, sűrűn csomós tövű, évelő (He). Levelei élénkzöldek, a levéllemez begöngyölődött, tapintása érdes. Virágzata laza, 3-10 cm hosszú buga, a toklászok hegyesek, néha röviden szálkásak. Az apró szemtermés a toklásszal együtt hullik le. Fényigényes; szárazságtűrő, inkább mészkedvelő, a taposást elég jól viselő faj. Száraz gyepekben országosan gyakori, ritkábban felnyíló koronaszintű száraz lomberdőkben is.

18 Pusztai csenkesz – Festuca rupicola

19

20 Réti csenkesz – Festuca pratensis

21 Réti csenkesz - Festuca pratensis cm magas, lazán gyepes, néha csomókat alkotó évelő (He). Levelei 3-10 mm szélesek, kopaszak, sötétzöldek. A levélnyelvecske apró, széle kopasz. Virágzata terebélyes, laza buga, egy-egy virágzati csomóról 1-3 ág ered. Füzérkéi aprók, a toklászok szálkátlanok. Kicsiny szemtermése a toklásszal együtt hull le.. Nedvesség- és fényigényes, tápanyagban gazdag talajokat kedvelő növény. Nedves rétek, ritkán ligeterdők, útszélek faja, országosan elterjedt

22 Réti csenkesz - Festuca pratensis

23 Réti csenkesz – Festuca pratensis

24 Sziki csenkesz Festuca pseudovina cm magas, sűrűn csomós tövű évelő (He). A növény minden részében szürkészöld színű (tövén gyakran vörösödő), az érdes felületű levéllemezek begöngyöltek, igen vékonyak. A virágzat laza, 2-4 cm hosszú buga. A virágok toklászai 1,5-3 mm hosszú szálkát viselnek. Az apró szemtermés a toklásszal együtt hullik le. Fényigényes; erősen szárazságtűrő, némileg sótűrő faj, főleg kötött talajokon. Taposástűrő. Száraz, gyakran taposott gyepekben, legelőkön, szikes gyepekben.

25 Sovány (sziki) csenkesz – Festuca pseudovina

26

27 Erdei szálkaperje Brachypodium sylvaticum cm, sűrűn csomós tövű évelő (He). Levelei sötétzöldek, lágyak, visszahajlók, az alsók elálló, puha szőrűek. A füzérkékben a toklász szálkája jóval hosszabb, mint maga a toklász. Kissé lapított szemtermése a toklásszal együtt hullik le. Félárnyéktűrő; nedvességigény tekintetében tág tűrésű faj (félszáraz- üde), a bolygatást jól tűri. Üde lomberdőkben gyakori, de előfordul ligeterdőkben és kultúrerdőkben is.

28 Erdei szálkaperje – Brachypodium sylvaticum

29 Erdei szálkaperje Brachypodium sylvaticum

30 Erdei szálkaperje – Brachypodium sylvaticum

31 Tollas szálkaperje – Brachypodium pinnatum Hosszan kúszó tarackos, sarjtelepeket alkotó, cm, felálló szárú fűféle (Ge). Levelei merevek, felállók, világoszöldek. A füzérkék a virágzati főtengely két átellenes oldalán 1-3 mm-es kocsányon ülnek. A toklász szálkái rövidek. Hengeres szemtermése a toklásszal együtt hullik le. Száraz termőhelyek fényigényes növénye. Száraz lomberdők nyílt részein, tisztásain, szegélyein telepeket alkot. Inkább domb- és hegyvidéki.

32 Tollas szálkaperje Brachypodium pinnatum

33 Tollas szálkaperje Brachypodium pinnatum

34 Tollas szálkaperje – Brachypodium pinnatum

35 Ligeti perje – Poa nemoralis cm magas, röviden tarackos v. csomós tövű évelő (He-Ge). A levelek kissé szürkés árnyalatú zöldek, a felső szárlevelek levéllemeze a szártól ± derékszögben áll el. A levélnyelvecske jelentéktelen, legfeljebb 0,5 mm hosszú. Virágzata laza buga, amely az elvirítás után kissé összehajlik. A toklászok háta élelt (keresztmetszetük tehát „V”-alakú). Termése gyengén háromélű szemtermés. Fényigényes; leggyakrabban félszáraz termőhelyeken szaporodik el. Száraz lomberdőkben, de üdébb erdőkben is, hegy- és dombvidéki.

36 Ligeti perje – Poa nemoralis

37

38 Réti perje fajcsoport – Poa pratensis agg. Keskenylevelű perje – Poa angustifolia (syn.: Poa pratensis subsp. angustifolia) cm magas, tarackos, a talajfelszínt sűrűn beborító évelő (Ge). Sötétzöld levelei laposak, feltűnően hosszúak, a levélnyelvecske 1-3 mm-es. Virágzata megnyúlt buga. A toklászok háta élelt (keresztmetszetük tehát „V”- alakú). Termése háromélű szemtermés. Virágzás V-VI, termésérés VI-IX. Fényigényes; bolygatástűrő és -jelző, közepesen tápanyag- és nitrogénigényes faj, a taposást jól tűri. Laza lombozatú faállományok alatt vagy erdőn kívüli gyepekben, kultúrerdőkben.

39 Keskenylevelű perje – Poa angustifolia

40

41

42 Csomós ebír – Dactylis glomerata cm, röviden tarackos vagy lazán csomós tövű évelő (He). Levélhüvelye oldalról összenyomott, levelei 3-12 mm szélesek, szürkészöldek, puha tapintásúak, kopaszak. Virágzata fel- és elálló oldalágú, csomós buga. A pelyvák és a toklászok hátukon aprón szőrösek. Fényigényes; üde vagy nedves, jó tápanyagellátottságú talajokon. Országosan gyakori, főleg üde és nedves gyepekben, gyomtársulásokban, útszéleken.

43 Csomós ebír – Dactylis glomerata

44 Csomós ebír Dactylis glomerata

45 Csomós ebír Dactylis glomerata

46 Angolperje – Lolium perenne cm, sűrűn csomós tövű évelő (He) A levelek 2-4 mm szélesek, fényes sötétzöldek, lágyak A virágok 5-15 virágú, oldalról lapított füzérkékben állnak, toklászaiknak nincs szálkája. A virágzat 5-20 cm hosszú, laza kalász, a füzérkék síkja a kalászéval megegyezik Fényigényes; üde talajokat kedvelő, kifejezetten bolygatás- és taposástűrő növény. Eredetileg üde és nedves rétek faja, de megtalálható gyomtársulásokban is

47 Angolperje Lolium perenne

48 Angolperje Lolium perenne

49 Angolperje Lolium perenne

50 Egyvirágú gyöngyperje – Melica uniflora cm, tarackos, telepeket alkotó évelő (Ge). Levelei világoszöldek, 3-6 mm szélesek, lágyak, színükön apró pelyhesek; a növény töve bíboros színű. A bugavirágzat alsó ága 1-4 cm hosszú, a bugaágak el- vagy felállók. A füzérkékben többnyire egyetlen kifejlett virág található, a pelyvák barnásak. Elliptikus szemtermése a toklászok közül kihullik. Közepesen fényigényes, humuszos száraz-félszáraz (üde-félnedves) talajokon. Élőhely és előfordulás: A hegy- és dombvidék üde lomberdeiben

51 Egyvirágú gyöngyperje – Melica uniflora

52

53

54

55 Kékperje – Molinia coerulea agg cm, rövid gyöktörzsű, gyakran csomókat alkotó évelő (Ge-He). Szára csak az alján leveles. Levelei 8-15 mm szélesek, világos zöldek, kopaszak vagy igen apró szőrökkel fedettek. Virágzata karcsú buga, tengelyhez simuló ágakkal. A virágzati fellevelek aprók, acélkékek; termése kicsiny szemtermés. Változó vízellátottságú termőhelyeken, fényigényes. Homoki tölgyesekben, cseres-kocsányos tölgyesekben, fenyőelegyes tölgyeseiben gyakoribb, kiszáradó lápréteken.

56 Kékperje – Molinia coerulea agg.

57 Kékperje – Molinia coerulea

58 Kékperje Molinia coerulea

59 Gyepes sédbúza Deschampsia caespitosa cm, zsombékszerű, sűrű csomókat alkotó évelő (He). Levelei 2-4 mm szélesek, sötétzöldek, merevek, felszínükön élesen bordázottak, nagyon érdesek. A virágzat többszörösen összetett, laza, sokvirágú, cm hosszú buga. A füzérkék 4-5 mm-esek, 2-3 virágúak, a pelyvák és toklászok fehéresek, hártyásak. A toklászok szálkája rövid, nem térdes és nem nyúlik ki a virágból. Fényigényes; nedvességkedvelő faj, főleg a változó vízhatású, kötött talajokon. Mocsárréteken társulásalkotó, kisebb számban előfordulhat ligeterdőkben.

60 Gyepes sédbúza – Deschampsia caespitosa

61

62 Gyepes sédbúza Deschampsia caespitosa

63 Közönséges tarackbúza – Agropyron repens cm magas, tarackos, telepeket alkotó évelő fűféle (Ge). Levelei élénk- vagy szürkészöldek, kopaszak, érdesek, mereven elállók, fülecskéje van. Virágzata kalász, a füzérkék a virágzati tengelyen váltakozva, magánosan állnak, oldalról összenyomottak, a füzérke síkja a kalász síkjára merőleges. Termése a belső toklásszal összenőtt, keskeny, lapított szem. Fényigényes; szárazságtűrő, a termőhely zavarását jól viselő gyom jellegű növény. Száraz gyepek, gyomtársulások

64 Közönséges tarackbúza – Agropyron repens

65

66 Közönséges tarackbúza Agropyron repens

67 Közönséges tarackbúza – Agropyron repens

68 Fehér tippan – Agrostis stolonifera cm magas, gyakran elfekvő, s csak a virágzó szárakkal felegyenesedő, indákat fejlesztő évelő (He). A levelek 2-6 mm szélesek, laposak, világoszöldek, a levélnyelvecske 2 mm- nél hosszabb. A virágzat többszörösen összetett, sokvirágú buga, ágai a virágzás után összehúzódnak. A füzérkék 2-3 mm hosszúak, egyvirágúak, a toklászok szálkátlanok. Fényigényes; nedvességkedvelő faj, akár 50 cm-es időszakos vízborítást is elvisel. Mocsárréteken, nedves árkokban, nedves gyomtársulásokban

69 Fehér tippan – Agrostis stolonifera

70

71

72 Fehér tippan Agrostis stolonifera

73 Nád – Phargmites australis Hosszan kúszó, pikkelyes gyöktörzsű, igen nagy termetű (1-4 m magas) évelő (Ge). Levelei szálasak, 2-4 cm szélesek, szürkészöldek, érdes felületűek. Levélnyelvecskéje nem hártyás, apró szőrök alkotják. Virágzata terebélyes (15-40 cm hosszú), barnás színezetű buga. Fényigényes, nedves vagy vízzel borított, tápanyagban gazdag termőhelyet igénylő faj. Vízi, vízközeli növénytársulások, mocsarak uralkodó faja, ligeterdők és láperdők is.

74 Nád – Phargmites australis

75

76

77 Nád Phragmites australis

78 Nád Phragmites australis

79 Franciaperje – Arrhenatherum elatius cm, lazán gyepes tövű, karcsú, felálló szárú évelő (He). Levelei kopaszak, lágyak, világoszöldek. Virágzata hosszú (8-20 cm), keskeny, laza buga. Füzérkéi sárgászöldek, aprók (6-8 mm-esek), belőlük a térdesen megtört toklász messze kiáll. Szemtermése bordás, gyengén szőrözött. Fénykedvelő; közepes vízigényű, a bolygatást elég jól tűrő. Nedves réteken tömeges, felbukkanhat gyomként vagy szálanként ligeterdőkben, kultúrerdőkben.

80 Franciaperje – Arrhenatherum elatius

81 Franciaperje Arrhenatherum elatius

82 Franciaperje Arrhenatherum elatius

83 Franciaperje Arrhenatherum elatius

84 Siskanád – Calamagrostis epigeios cm, felálló szárú, vastag, kúszó tarackú, nagy telepeket alkotó évelő (Ge) mm széles levelei szürkészöldek, merevek, kopaszak, néha érdesek. Virágzata cm hosszú, sokvirágú buga. Füzérkéi egyvirágúak, 5-7 mm- esek, a toklász röviden szálkás. Termése két végén kihegyezett, kicsiny szem. Fényigényes; szárazságtűrő, faj, jó tápanyagellátású, bolygatott élőhelyeken tömeges. Száraz és üde erdőkben, ezek vágásterületein, továbbá parlagokon, bolygatott gyepekben.

85 Siskanád – Calamagrostis epigeios

86

87

88

89 Réti ecsetpázsit - Alopecurus pratensis cm, felálló szárú, csomós tövű fűféle (He). Levelei és szára sötétzöldek, kopaszak. Virágzata hengeres, tömött, 3-9 cm hosszú, 5-8 mm széles buga. A füzérkék aprók, a pelyvák a szélükön összenőttek, közülük a toklász szálkája kinyúlik. Nedvesség-, tápanyag- és fényigényes, elég bolygatástűrő növény. Nedves rétek, néha időszakos elöntés kapó ligeterdők vagy mocsarak társulásalkotó, országosan gyakori faja.

90 Réti ecsetpázsit - Alopecurus pratensis

91

92 Réti ecsetpázsit Alopecurus pratensis

93 Réti ecsetpázsit Alopecurus pratensis

94 40-90 cm, csomós tövű, évelők (He). Leveleik hosszúak, szálasak, összegöngyölődöttek, szürkészöldek. Virágzatuk keskeny, kevés virágú. A toklászok hosszú szálkát viselnek, melyen pillás szőrök állnak. Orsó alakú szemtermésük a toklásszal együtt hullik le. Erősen szárazságtűrő, fényigényes fajok, többségük mészkedvelő. Száraz gyepek védett növényei. Hazánkban hét nehezen elkülöníthető fajuk él, legelterjedtebb a pusztai árvalányhaj (S. pennata). További két árvalányhaj toklászának szálkája nem szőrös („tollas”), közülük a kunkorgó árvalányhaj (S. capillata) száraz gyepekben nem ritka. Árvalányhaj-fajok – Stipa spp.

95

96

97

98

99

100 Csillagpázsit – Cynodon dactylon cm, elfekvő, a csomókon legyökerező (He). A levelek szürkészöldek, rövidek, merevek, széleiken pillásak. A levélnyelvecske szőrcsomót visel. A virágzat 3-5, ujjasan összetett, 2-6 cm-es füzérből áll. A füzérkék két sorban állnak, általában ibolyás színűek. Fényigényes; szárazság- és némileg sótűrő, a taposást, felszínbolygatást kiválóan elviselő faj. Taposott, száraz gyepekben, legelőkön, út- és járdaszéleken főleg a síkságokon és dombvidékeken.

101 Csillagpázsit – Cynodon dactylon

102

103 Csillagpázsit Cynodon dactylon

104 T4T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű cm, erőteljes egyéves (Th) Levelei 0,5-1,5 cm szélesek A virágzat éréskor vöröses, 5-20 cm hosszú buga, tömött részvirágzatokkal, amelyek a virágzat csúcsa felé kisebbednek. A füzérke 2,5-3 mm hosszú, alsó toklásza 1-30 mm hosszú, karcsú szálkában végződik. Fény- és melegigényes, nedvességkedvelő faj. Szántókon, útszéleken, ruderális gyomtársulásokban

105 T4T4 Echinochloa crus-galli – közönséges kakaslábfű

106 T4T4

107 Közönséges kakaslábfű Echinochloa crus-galli

108 Közönséges kakaslábfű – Echinochloa crus-galli

109 cs: Gyékényfélék - Typhaceae rizómás mocsári növények (HH) felálló száruk nem ágazik el, a szálas levelek 2 sorban állnak

110 és  makkocska termés a spatha redukált a virágtakaró leveleit szőrök helyettesítik

111 egylakiak (felül a porzós, alul a termős torzsa) nemzetsége: Typha

112 Gyékény faj – Typha sp. Kúszó gyöktörzsű vízinövények (Ge(h)). Levelei hosszúak, párhuzamos erezetűek, kopaszak. Hengeres torzsavirágzatuk tengelyén felül a porzós, alul a termős virágok külön- külön helyezkednek el. A virágok lepelleveleit szőrkoszorú helyettesíti. Hazánkban két nagy ( cm-es) termetű fajuk gyakori: a keskenylevelű gyékény (T. angustifolia) levelei 5-10 mm, a széleslevelű gyékény (T. latifolia) levelei mm szélesek. Nyílt, mély vízben élő növények (2 m-es vízmélységig), tápanyagban gazdag, iszapos részeken, mocsarakban, lápokban.

113 Gyékény faj – Typha sp.

114

115 Széleslevelű gyékény – Typha latifolia

116 Széleslevelű gyékény Typha latifolia


Letölteni ppt "Növényismeret gyakorlatok 15. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések