Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZOLGÁLTATÁSOK A TURIZMUSBAN Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZOLGÁLTATÁSOK A TURIZMUSBAN Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"— Előadás másolata:

1 SZOLGÁLTATÁSOK A TURIZMUSBAN Dr. Kovács Ernő egyetemi docens

2 A turizmus a szolgáltatóipar egyik legfontosabb ágazata, részesedése a nemzetközi szolgáltatás- kereskedelemből a világ legtöbb régiójában kiemelkedően magas. A turizmus a szolgáltatóipar egyik legfontosabb ágazata, részesedése a nemzetközi szolgáltatás- kereskedelemből a világ legtöbb régiójában kiemelkedően magas. A nemzetközi turistaforgalomban 1999-ben résztvevő mintegy 660 millió személy összességében több mint 450 milliárd USD bevétellel gyarapította a fogadó országokat. A nemzetközi turistaforgalomban 1999-ben résztvevő mintegy 660 millió személy összességében több mint 450 milliárd USD bevétellel gyarapította a fogadó országokat. A turizmus statisztikai mérése terén alkalmazott újabb módszerek amelyek figyelembe veszik a turisztikai fogyasztás hatásait is a fenti bevételi adatok többszörösét mutatják ki az egyes országok GDP-jéhez való hozzájárulás megállapításánál A turizmus statisztikai mérése terén alkalmazott újabb módszerek amelyek figyelembe veszik a turisztikai fogyasztás hatásait is a fenti bevételi adatok többszörösét mutatják ki az egyes országok GDP-jéhez való hozzájárulás megállapításánál

3

4 WTO-OMT szerint a turisztikai szolgáltatásokban a következők tartoznak: Utazó - bármely olyan személy, aki kettő vagy több helyszín közötti utazáson vesz részt. Utazó - bármely olyan személy, aki kettő vagy több helyszín közötti utazáson vesz részt. Látogató - bármely olyan személy, aki szokásos környezetén kívülre utazik kevesebb, mint 12 hónapos időtartamra és akinek a fő utazási célja nem a pénzért végzett munka a meglátogatott helyen. Látogató - bármely olyan személy, aki szokásos környezetén kívülre utazik kevesebb, mint 12 hónapos időtartamra és akinek a fő utazási célja nem a pénzért végzett munka a meglátogatott helyen. Egynapos látogató (kiránduló) - az a látogató, aki nem tölt egy éjszakát sem kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott helyen. Egynapos látogató (kiránduló) - az a látogató, aki nem tölt egy éjszakát sem kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott helyen. Turista - az a látogató, aki legalább egy éjszakát tölt el kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott helyen. Turista - az a látogató, aki legalább egy éjszakát tölt el kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott helyen.

5

6

7 Megjegyzések az előző ábrához:

8 Turizmus definíció Hágai Nyilatkozat alapján (1989) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyén kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. A turizmus nem csupán a gazdaság egyik ágazata, hanem egy komplex társadalmi-gazdasági jelenség, amely esetében a szorosan vett gazdasági tevékenységek mellett figyelembe kell venni a szerteágazó kulturális, jóléti és politikai vonatkozásokat is. A komplexitás jele a kereslet és a kínálat összetettsége is (Lengyel 1992). A keresleti oldalon ugyanis a fogyasztó szabadon felhasználható jövedelme és motivációi mellett meghatározó szerephez jut a szabadidő is, míg a kínálatban a turisták által igénybe vehet különféle szolgáltatások mellett alapvető fontosságúak a vonzerők, valamint az egészségügyi és biztonsági viszonyok, illetve a vendégszeretet.

9 Vonzerők Az attrakcióknak vagy turisztikai erőforrásoknak is nevezetett objektumok, illetve jelenségek - amelyek rendkívüli változatosságot mutatnak a műemlékektől és más kulturális kincsektől kezdve a természeti értékeken át a különféle eseményekig - a turista utazásának alapvető célját képezik, amelyekhez csupán kiegészítésképpen veszi igénybe a turisztikai szolgáltatásokat.

10 A turisztikai szolgáltatások A turisztikai szolgáltatások tehát - a turizmusból eredő, illetve a turisztikai tevékenységgel összefüggésbe hozható szükségletek kielégítésére hivatott szolgáltatásokként definiálhatók. Ebbe körbe azonban rendkívül nagyszámú és sokféle szolgáltatás sorolható. (Nem csak szállás, étkezés, közlekedés) A turisztikai szolgáltatások tehát - a turizmusból eredő, illetve a turisztikai tevékenységgel összefüggésbe hozható szükségletek kielégítésére hivatott szolgáltatásokként definiálhatók. Ebbe körbe azonban rendkívül nagyszámú és sokféle szolgáltatás sorolható. (Nem csak szállás, étkezés, közlekedés)

11 Az útközben igénybe vett kiegészít szolgáltatásokra (programok, sport) Az útközben igénybe vett kiegészít szolgáltatásokra (programok, sport) Az utazás elkészítése során felhasznált szolgáltatásokra (pénzváltás, biztosítás, szervezési szolgáltatás, információnyújtás) Az utazás elkészítése során felhasznált szolgáltatásokra (pénzváltás, biztosítás, szervezési szolgáltatás, információnyújtás) A turisztikai szolgáltatók által igénybe vett – beszállítói- szolgáltatások (piackutatás, reklám, tervezési, karbantartási szolgáltatások stb.). A turisztikai szolgáltatók által igénybe vett – beszállítói- szolgáltatások (piackutatás, reklám, tervezési, karbantartási szolgáltatások stb.). Bizonyos fokig turisztikai szolgáltatásnak minősíthetők a vonzerők állapotát és hasznosíthatóságát, illetve az ágazat egészének működési feltételeit javítani hivatott szolgáltatások is (műemlék- és természetvédelem, nemzeti parkok működtetése, közbiztonság javítására irányuló tevékenységek stb.). Bizonyos fokig turisztikai szolgáltatásnak minősíthetők a vonzerők állapotát és hasznosíthatóságát, illetve az ágazat egészének működési feltételeit javítani hivatott szolgáltatások is (műemlék- és természetvédelem, nemzeti parkok működtetése, közbiztonság javítására irányuló tevékenységek stb.).

12

13

14 A turisztikai szolgáltatások f kategóriái eszerint az alábbiak (Jancsik A. szerint) Turisztikai alapszolgáltatások - ide olyan szolgáltatások tartoznak, amelyek kizárólag vagy döntő részben a turizmust szolgálják és amelyek a turisztikai termékek döntő többsége esetében nélkülözhetetlenek. Ilyenek például az utazási irodai, szállodai és vendéglátó, illetve a nemzetközi közlekedési szolgáltatások. Turisztikai alapszolgáltatások - ide olyan szolgáltatások tartoznak, amelyek kizárólag vagy döntő részben a turizmust szolgálják és amelyek a turisztikai termékek döntő többsége esetében nélkülözhetetlenek. Ilyenek például az utazási irodai, szállodai és vendéglátó, illetve a nemzetközi közlekedési szolgáltatások. Alapvető fontosságú kiegészítő turisztikai szolgáltatások - e szolgáltatások nem csak vagy nem elsősorban a turizmust szolgálják, de a turizmus léte nehezen képzelhető el nélkülük. Ide tartoznak a belföldi közlekedési, a banki (pénzváltó), a biztosítási és a közbiztonsági szolgáltatások. Alapvető fontosságú kiegészítő turisztikai szolgáltatások - e szolgáltatások nem csak vagy nem elsősorban a turizmust szolgálják, de a turizmus léte nehezen képzelhető el nélkülük. Ide tartoznak a belföldi közlekedési, a banki (pénzváltó), a biztosítási és a közbiztonsági szolgáltatások.

15 Egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások - turisztikai fogyasztás céljára szánt szolgáltatások, amelyek azonban a legtöbb turisztikai termék esetében opcionálisak, azaz nem nélkülöz- hetetlenek, csupán a szolgáltatások körét bővítik. Ide sorolhatók a különféle programok (folklórmű sor, lovasbemutató, koncert stb.), az ajándéktárgy-kereskedelem, a strand- szolgáltatások, az idegenvezetés stb. Egyéb kiegészítő turisztikai szolgáltatások - turisztikai fogyasztás céljára szánt szolgáltatások, amelyek azonban a legtöbb turisztikai termék esetében opcionálisak, azaz nem nélkülöz- hetetlenek, csupán a szolgáltatások körét bővítik. Ide sorolhatók a különféle programok (folklórmű sor, lovasbemutató, koncert stb.), az ajándéktárgy-kereskedelem, a strand- szolgáltatások, az idegenvezetés stb. A turisták által igénybe vett egyéb szolgáltatások - nem kifejezetten turisztikai szolgáltatások, amelyeket a turisták is igénybe vesznek (de nem feltétlenül kell ezt tenniük). Gyakorlatilag minden, fent nem említett szolgáltatás itt említhet (csupán példaképpen: kiskeres- kedelem, fotókidolgozás, egészségügyi szolgáltatások, szépségápolás stb.). A turisták által igénybe vett egyéb szolgáltatások - nem kifejezetten turisztikai szolgáltatások, amelyeket a turisták is igénybe vesznek (de nem feltétlenül kell ezt tenniük). Gyakorlatilag minden, fent nem említett szolgáltatás itt említhet (csupán példaképpen: kiskeres- kedelem, fotókidolgozás, egészségügyi szolgáltatások, szépségápolás stb.).

16 A nemzetközi turizmus statisztikai szempontból abban különbözik a belföldi turizmustól, hogy egy vagy több nemzeti határ átlépését feltételezi a turista részér l. E tényt figyelembe véve a turizmussal kapcsolatban korábban megadott általános alapfogalmak az alábbiak szerint módosított formában érvényesek a nemzetközi turizmusra nézve (WTO- OMT 1995a): A nemzetközi turizmus statisztikai szempontból abban különbözik a belföldi turizmustól, hogy egy vagy több nemzeti határ átlépését feltételezi a turista részér l. E tényt figyelembe véve a turizmussal kapcsolatban korábban megadott általános alapfogalmak az alábbiak szerint módosított formában érvényesek a nemzetközi turizmusra nézve (WTO- OMT 1995a):

17 Nemzetközi utazó bármely olyan személy, aki az állandó tartózkodási helyéül szolgáló országon kívülre utazik. Nemzetközi utazó bármely olyan személy, aki az állandó tartózkodási helyéül szolgáló országon kívülre utazik. Nemzetközi látogató bármely olyan személy, aki az állandó tartózkodási helyéül szolgáló országon és szokásos környezetén kívülre utazik kevesebb, mint 12 hónapos idő tartamra és akinek a f utazási célja nem a pénzért végzett munka a meglátogatott helyen. Nemzetközi látogató bármely olyan személy, aki az állandó tartózkodási helyéül szolgáló országon és szokásos környezetén kívülre utazik kevesebb, mint 12 hónapos idő tartamra és akinek a f utazási célja nem a pénzért végzett munka a meglátogatott helyen. Nemzetközi kiránduló az a nemzetközi látogató, aki nem tölt egy éjszakát sem kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott országban. Nemzetközi kiránduló az a nemzetközi látogató, aki nem tölt egy éjszakát sem kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott országban. Nemzetközi turista az a látogató, aki legalább egy éjszakát tölt el kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott országban. Nemzetközi turista az a látogató, aki legalább egy éjszakát tölt el kereskedelmi vagy magánszálláson a meglátogatott országban.

18 Nemzetközi turisztikai szolgáltatások kapcsolat-alapú (contact-based) szolgáltatások: ide sorolható a legtöbb, a turisták által a fogadó országban igénybe vett szolgáltatás (szállás, étkezés, helyi közlekedés stb.); de itt említhet k az olyan idegenvezetői, sportoktatói stb. szolgáltatások is, ahol a szolgáltató személy külföldön fejti ki tevékenységét; kapcsolat-alapú (contact-based) szolgáltatások: ide sorolható a legtöbb, a turisták által a fogadó országban igénybe vett szolgáltatás (szállás, étkezés, helyi közlekedés stb.); de itt említhet k az olyan idegenvezetői, sportoktatói stb. szolgáltatások is, ahol a szolgáltató személy külföldön fejti ki tevékenységét; összeköttetés-alapú (vehicle-based) szolgáltatások: klasszikus példának számítanak a számítógépes helyfoglalási rendszerek, (Internet) összeköttetés-alapú (vehicle-based) szolgáltatások: klasszikus példának számítanak a számítógépes helyfoglalási rendszerek, (Internet) vagyontárgy-alapú (asset-based) szolgáltatások: a nemzetközi szállodaláncok egyes házainak szolgáltatásai az adott országban nemzetközinek minősíthetők; vagyontárgy-alapú (asset-based) szolgáltatások: a nemzetközi szállodaláncok egyes házainak szolgáltatásai az adott országban nemzetközinek minősíthetők; eszköz-alapú (object-based) szolgáltatások: jellegzetesen ebbe a kategóriába sorolhatók a nemzetközi közlekedési szolgáltatások, hisz ebben az esetben a szolgáltatás helyszíne (és egyúttal eszköze) lépi át a határokat. eszköz-alapú (object-based) szolgáltatások: jellegzetesen ebbe a kategóriába sorolhatók a nemzetközi közlekedési szolgáltatások, hisz ebben az esetben a szolgáltatás helyszíne (és egyúttal eszköze) lépi át a határokat.

19 A nemzetközi turizmus korlátai és akadályai megakadályozza vagy korlátozza az egyént, hogy külföldre utazzon turisztikai szolgáltatások igénybevétele céljából. megakadályozza vagy korlátozza az egyént, hogy külföldre utazzon turisztikai szolgáltatások igénybevétele céljából. vagy diszkriminatív eljárás(oka)t foganatosít annak érdekében, hogy egy adott ország állampolgárait belföldi utazásra ösztönözze külföldi utak helyett, vagy egy meghatározott ország(csoport)ba terelje külföldi utazásaikat; vagy diszkriminatív eljárás(oka)t foganatosít annak érdekében, hogy egy adott ország állampolgárait belföldi utazásra ösztönözze külföldi utak helyett, vagy egy meghatározott ország(csoport)ba terelje külföldi utazásaikat; a diszkrimináció pozitív vagy negatív formában vonatkozhat a potenciális beutazó turistákra is; vagy a hazai vállalkozókénál kevésbé kedvez körülmények kialakításával megakadályozza vagy gátolja a külföldi szolgáltatót abban, hogy turisztikai szolgáltatásokat nyújtson a fogadó ország piacán vagy szolgáltató vállalkozást hozzon létre a fogadó országban; a diszkrimináció pozitív vagy negatív formában vonatkozhat a potenciális beutazó turistákra is; vagy a hazai vállalkozókénál kevésbé kedvez körülmények kialakításával megakadályozza vagy gátolja a külföldi szolgáltatót abban, hogy turisztikai szolgáltatásokat nyújtson a fogadó ország piacán vagy szolgáltató vállalkozást hozzon létre a fogadó országban; vagy a hazai magánszemélyekénél kevésbé kedvez körülmények kialakításával megakadályozza vagy gátolja a külföldi magánszemélyeket abban, hogy egyéni vállalkozóként vagy alkalmazottként turisztikai szolgáltatásokat nyújtsanak a fogadó ország piacán. vagy a hazai magánszemélyekénél kevésbé kedvez körülmények kialakításával megakadályozza vagy gátolja a külföldi magánszemélyeket abban, hogy egyéni vállalkozóként vagy alkalmazottként turisztikai szolgáltatásokat nyújtsanak a fogadó ország piacán.

20 A turisták személyét érint korlátozások Nem tarifális akadályok ide tartoznak az olyan importkvótajelleg eszközök, mint az utazási valutakeret, a bankkártyák külföldi használatának letiltása, a vámmentesen haza-hozható áruk mennyiségének korlátozása vagy az importelőleg-befizetéshez hasonló kikötések. Nem tarifális akadályok ide tartoznak az olyan importkvótajelleg eszközök, mint az utazási valutakeret, a bankkártyák külföldi használatának letiltása, a vámmentesen haza-hozható áruk mennyiségének korlátozása vagy az importelőleg-befizetéshez hasonló kikötések. Tarifális akadályok ide sorolhatók az olyan importvám-jelleg el írások, mint a megvásárolt külföldi valuta értéke után fizetett adó vagy a határátlépéskor fizetendő kilépési adó, amelyek megnövelik a külföldi utazások költségeit. Tarifális akadályok ide sorolhatók az olyan importvám-jelleg el írások, mint a megvásárolt külföldi valuta értéke után fizetett adó vagy a határátlépéskor fizetendő kilépési adó, amelyek megnövelik a külföldi utazások költségeit.

21 Szubvenciók ilyen jelleg akadálynak minősülnek például a kedvezményes valutaátváltási árfolyamok, amelyeket a külföldi turistáknak kínálnak az adott ország turisztikai szolgáltatásainak vonzóbbá tétele érdekében, vagy a különböző árkedvezmények, amelyeket a külföldi turisták számára nyújtanak a közlekedési, elszállásolási, kulturális stb. szolgáltatások árából. Szubvenciók ilyen jelleg akadálynak minősülnek például a kedvezményes valutaátváltási árfolyamok, amelyeket a külföldi turistáknak kínálnak az adott ország turisztikai szolgáltatásainak vonzóbbá tétele érdekében, vagy a különböző árkedvezmények, amelyeket a külföldi turisták számára nyújtanak a közlekedési, elszállásolási, kulturális stb. szolgáltatások árából. Adminisztratív és jogi akadályok ide tartoznak a vízumok, kiutazási engedélyek, egészség- ügyi el írások stb. Adminisztratív és jogi akadályok ide tartoznak a vízumok, kiutazási engedélyek, egészség- ügyi el írások stb. Szolgáltatási jelleg és infrastrukturális akadályok megnehezíthetik a nemzetközi turizmust az olyan problémák is, mint az általános és turisztikai infrastruktúra fejletlensége, illetve a szolgáltatások szervezetlensége vagy megbízhatatlansága (még ha ez az állapot a legtöbbször nem is minősíthet mesterségesen létrehozott akadálynak). Szolgáltatási jelleg és infrastrukturális akadályok megnehezíthetik a nemzetközi turizmust az olyan problémák is, mint az általános és turisztikai infrastruktúra fejletlensége, illetve a szolgáltatások szervezetlensége vagy megbízhatatlansága (még ha ez az állapot a legtöbbször nem is minősíthet mesterségesen létrehozott akadálynak).

22

23

24

25 A kormány kereskedelempolitikájától független körülmények földrajzi távolságok ezekkel párhuzamosan nőnek a közlekedési és kommunikációs költségek, ami valamennyi szolgáltatás-kereskedelmi formát megdrágítja, korlátozva ezzel az üzleti tevékenységet is; földrajzi távolságok ezekkel párhuzamosan nőnek a közlekedési és kommunikációs költségek, ami valamennyi szolgáltatás-kereskedelmi formát megdrágítja, korlátozva ezzel az üzleti tevékenységet is; infrastruktúra a turisztikai szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása önmagában még nem eredményezi a forgalom fellendülését, ha hiányoznak az üzleti tevékenység olyan alapfeltételei, mint a megfelelően kiépített kommunikációs, közlekedési és energiahálózatok, illetve létesítmények; infrastruktúra a turisztikai szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása önmagában még nem eredményezi a forgalom fellendülését, ha hiányoznak az üzleti tevékenység olyan alapfeltételei, mint a megfelelően kiépített kommunikációs, közlekedési és energiahálózatok, illetve létesítmények; környezeti problémák a természetes és mesterséges környezet katasztrofális állapota a turisztikai fejlesztések esetén kizáró tényező, vagyis az üzleti tevékenység kiterjesztéséhez aktív környezetvédelmi politikára van szükség; környezeti problémák a természetes és mesterséges környezet katasztrofális állapota a turisztikai fejlesztések esetén kizáró tényező, vagyis az üzleti tevékenység kiterjesztéséhez aktív környezetvédelmi politikára van szükség;

26 Más előre nem látó akadályok Ilyenek voltak például háborúk és más súlyos fegyveres konfliktusok (Öböl- háború, Csecsen hadjárat, Koszovó, Intifáda), Ilyenek voltak például háborúk és más súlyos fegyveres konfliktusok (Öböl- háború, Csecsen hadjárat, Koszovó, Intifáda), a pénzügyi válságok (olajárrobbanás, a mexikói peso összeomlása, Délkelet-Ázsia válsága) a pénzügyi válságok (olajárrobbanás, a mexikói peso összeomlása, Délkelet-Ázsia válsága) vagy a nagy horderejű politikai események, mint például a kelet- európai kommunista rendszerek bukása. vagy a nagy horderejű politikai események, mint például a kelet- európai kommunista rendszerek bukása.


Letölteni ppt "SZOLGÁLTATÁSOK A TURIZMUSBAN Dr. Kovács Ernő egyetemi docens"

Hasonló előadás


Google Hirdetések