Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-7 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-7 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN."— Előadás másolata:

1 1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-7 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN

2 2 FŐ JELLEMZŐK: Az egyetlen globális világhatalom Elhelyezkedése: Észak-Amerika, terület: 9363 millió km2, Lakosság: 288 millió fő Lakossága magasan képzett, évi 1 millió bevándorló (Latin- Amerikából, Ázsiából) Világpolitikai súlya: legerősebb hadsereg, 1,4 millió fő legnagyobb védelmi kiadások: 400 Mrd USD (2002) Természeti erőforrások szinte minden jelen van kőolajból nagyfogyasztó, 50 % import Techológia: K+F kiadások, kutatólétszám: világelső Egységes belső piac, rugalmas munkaerőpiac, kevés jóléti állami szolg. Gyorsan bővülő, dinamikus beruházás és fogyasztás A transznacionális társaságok fő anyaországa

3 3 GAZDASÁGTÖRTÉNET Gyarmati múlt (holland,brit, francia, spanyol): kereskedelmi lerakat, nyersanyagszállító Függetlenség (1776) – önellátásra kényszerül nyersanyagbőség, hajógyártás és ipar fellendülése É-D ellentét: déli rabszolgatartó ültetvények, dohány, gyapot polgárháború  Egységes nemzeti piac –vasút, belvízi hajózás, távíró –külföldi tőke, eladósodás –de: belfölfi piac bővülése. – amerikai tőke külföldre megy (1890) Második ipari forradalom, részvénytársaságok termelés, tervezés, kommunikáció fejlődése  termelékenység növelése oktatás, K+F, gyakorlati készségek és kreativitás (angolszász oktatás) méretgazdaságosság: nagyvállalatok, RT-k, tőkepiacok fejlődése monopóliumok: piaci versenytörvények megalkotása külföldi befektetések, cél: nyersanyaghoz illetve piachoz jutás (1914)

4 4 GAZDASÁGTÖRTÉNET/2 I. vh. és as világválság Az USA nettó hitelezővé válik új technológiák, iparágak (villamos energia, autó, vegyipar, olajipar) transznacionális társaságok terjedése (1920-as évek) 1929: tőzsdekrach, bankcsődök, válság, munkanélküliség F.D. Roosevelt, New Deal – kilábalás, fellendülés állami szerepvállalással (keynesianizmus) II. világháború : az amerikai leányvállalatok termelése visszaesik, államosítások 1941, Pearl Harbor, USA hadbalépése a nem megszállt területeken élénk haditermelés hadianyagok: olaj, gumi fontossága, szintetikus anyagok: gumi olaj: venezuelai megállapodás 50-50% haszonmegosztásról Szaud-Arábia (ARAMCO), Irán: BP (brit), de USA nem 1945, háború vége: a szovjet érdekszféra csökkenti az USA lehetőségeit Az USA szerepe Európa és a világ újjáépítésében, erős kapcsolatok Latin-Amerikával

5 5 PAX AMERICANA ( ) a II. vh. után a hadigazdaságról visszaállás: fogyasztási és beruházási kereslet élénk növekedése atomenergia, nemzetbiztonsági kérdések NATO, GATT, Marshall segély kétpólusú világrend USA vezetésével Nemzetközi intézményrendszer: Bretton Woods, Világbank, IMF az 1970-es évekig Pax Americana kora –vezető feldolgozóipari társaságok: –K+F, egyedi termékek, külföldi kapcsolati rendszer alapján  cégfelvásárlások és zöldmezős beruházások külföldön ok: az export nem elég a növekedéshez szükséges piacszerzéshez globális szervezeti struktúrák (funkcionális, divizionális, mátrix) 1970-es évektől: Európa és Japán felzárkózása, USA előnye csökken olajválságok, dollárválság De: IT, űrkutatás, humántőke szerepe  növekedési tényezők

6 6 AZ USA AZ EZREDFORDULÓN Főbb gazdasági folyamatok 1990-től hosszú fellendülési időszak új gazdaság? : új technológiák, IT, kommunikációtechnológia GDP éves növekedése 3 % felett (2001: átmeneti recesszió) termelékenység növekedése -többtényezős termelékenység (tőke+technológia+ intézményi, szervezeti változások) profitnövekedés - tőkearányos: évi 10 %! (2 - 3 % helyett!) kibocsátás arányos: 6 % fogyasztásnövekedés: gyorsabb, mint a GDP növekedése! –tartós fogyasztási cikkek (– szolgáltatások kevésbé!) –IT, kommunikációs eszközök –házépítések –vállalati, állami beruházások (állóeszközök, de nem épület!) munkanélküliség és infláció: egyidejűleg csökken! ( ) ?!? okai: –öregedő társadalom, kevesebb munkaképes korú (mn ráta: 4-6%) –infláció csökken – kedvezőbb üzleti várakozások  munkaerő kereslete nő, bérek kevésbé emelkednek (kereslet árrug. változása) foglalkoztatás jellemzői: minőség, technikai képzettség, munkahelyek bizonytalansága

7 7 Külgazdasági szerep A külkereskedelmi mérleg 1976 óta deficites! 1980-ig a GDP 1%-a, azóta jelentős növekedés, ma: 500 Mrd USD deficit A deficit megoszlása: szolgáltatások:arányuk kb 20 % a külker.-ben – szufficit! –de: nehéz mérni (ld. internetes kereskedelem!) áruk: jelentős deficit! –Összetétele, legfontosabb cikkek: –export: elektr. eszk. számítógépek >> gépjárművek (term.kihelyezés!) –import: gépkocsik >> elektromos eszközök, számítógépek többlet: csúcstechnikát képviselő termékekből (elektronika, vegyipar) hiány: gépjárművek, számítógépek, tömegfogyasztási, ill. olcsó munkaerőre alapozott termékek

8 8 Kereskedelmi partnerek: NAFTA: 30 % (Észak-Atlanti Szabadkereskedelmi T.) EU: 20 % Újonnan iparosodott országok: 20 % (USA nagy deficitje innen!) Japán: 12 % (Latin-Amerika: USA keresk. szufficitje) Transznacionális vállalatok szerepe: export: 63 %-a, import 37 %-a rajtuk keresztül az összes külkereskedelmi forgalom 40 %-a rajtuk keresztül + 10 % velük kapcsolatos forgalom Tőkemozgások: 1983 óta több a beáramló, mint a kiáramló külf. tőke ( eladósodás) Fajtái: Tulajdonjogot megtestesítő: közvetlen tőkebefekt. ill. részvényvásárlás Hitelviszonyt megtestesítő: államkötvény, egyéb kötvény... Ezek aránya meghatározó, változékony!

9 9 A beáramló tőke arányai: ÉvKülf. közvetlen bef.Államkötvény %>20 % %60 % 1998<20 % 1999<10 % %30 % % Tőkeállomány: A külföldiek kezében lévő tőkeállomány. 2003: az éves GDP 75 %-a = az USA össztőke 7 %-a (1991: az éves GDP 35 %-a = az USA össztőke 5 %-a) Az eladósodottság folyamatosan növekszik, kormányzati kötvények, vállalati részvények Forrásai: 2/3 Európából, 15 % Japánból, 8 % Kanadából Amerikai befektetések célterületei: –Európa (>50%), Latin-Amerika (20 %), Kanada (10 %), –Kelet-Délkelet Ázsia (15 %)

10 10 Kereskedelmi együttműködések: NAFTA – North American Free Trade Area 1992 – USA, Kanada, Mexikó szabadkereskedelmi övezet, vámunió, eredetigazolással mezőgazd.-ra 15 év átmeneti mentesség, szubvenciókkal Piac mérete: 410 millió fő, 11 ezer Mrd USD forgalom USA beruházásai az övezetbe: –Kanada, szolgáltatóipar –Mexikó, kitermelő ipar, kőolaj USA EX –IM –ban az övezet részesedése: % Kanada és Mexikó EX-IM-ban az övezet részesedése: % Közös érdekek: –érdekérvényesítő erő nemzetközi tárgyalásokban (WTO) –nyersanyag utánpótlás biztosítása –energia, kőolaj ellátás biztosítása –illegális bevándorlás szabályozása FTAA – Amerikai Szabadkereskedelmi Terület Észak-és Dél-Amerika közti együttműködés USA vezetéssel APEC – Ázsiai-Csendes-Óceáni Gazdasági –együttműködés K- és DK-Ázsia - szabadkereskedelmi együttműködés Kereskedelem liberalizálás, önkéntesség alapján (lassú)

11 11 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK az USA üzleti életében Részvényárfolyamok gyors növekedése Dow Jones: ipari vállalatok Nasdaq: Elektronikkus kereskedelem – technológiai részvények Ok: múltbeli teljesítmények, jövőbeli várakozások Technológiai szektor előretörése: félvezető technika, nyomtatott áramkörök IT: gyártó és felhasználó vállalatok a foglalkoztatottak 5 %-a, a GDP 10 %-a itt, bérszínvonal 1,5-szeres Szervezeti változások: az új technológiák hatékony alkalmazása új vállalati struktúrák: leépítés, átalakítás, kiszervezés japán szervezési és vezetési technikák vállalati kultúra, tréningek az információáramlás költségeinek alacsonyan tartása 90-es évek, globalizáció: felvásárlások, egyesülések

12 12 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK az USA üzleti életében/2 Fő terület: IT-vel kapcsolatos szektorok: telekommunikáció pénzügyi szektor Kutatás-fejlesztés (K+F): a GDP 2,5 %-a (más fejlett országokban is) de: ebből védelmi célú: a GDP 0,5 %-a (magas!) K+F finanszírozása: 65 %-a vállalati, üzleti30 % kormányzati15 % : egyetemi, civil A fejlesztések végrehajtása: 74 % vállalatok8 % kormányzati12 % egyetemi7 %: egyéb A K+F kiadások alakulása: 1980 óta az inflációt meghaladó ütemű növekedés oka: a vállalati szektor növekedése – rugalmasabb, gyorsabb reagálás A gazdasági növekedés alakulása: fellendülés és visszaesés Tényezői: 1, az USA gazdaság belső jellegzetességei, beruházások, szervezeti jell. 2, a gazdaságpolitika – fiskális (deficit csökkentése) monetáris (kamatok) 3, külföldi befektetések

13 13 A gazdasági növekedés tényezői: 2, Gazdaságpolitika – költségvetés általános szabály: magas beruházási hajlandóság, kis megtakarítások ne a kormányzat használja fel a megtakarításokat (kiszorítás!) 2000 (Clinton-kormány): költségvetési hiány megszűnése oka: hidegháború és fegyverkezési verseny vége katonai kiadások csökkenése (GDP 3 %-ára – 1991: 4,6 %) adóbevételek növekedése: központi és helyi szinten is (GDP növekedése miatt!) 2003: terrorizmus,háború : katonai kiadások nőnek (GDP 3.,5 %-a) költségvetési deficit! 3, külső finanszírozás: Kamatlábak: az USA-ban magasabbak, mint Japánban v. Európában (1990-) fokozott kereslet az USA kötvények és állampapírok iránt 2003: kamatlábak Japán és Európa szintje alatt – tőkekivonás, dollár romlik! Konjunkturális helyzet: a fellendülés jobb megtérülést ígér, vonzza a külföldi tőkét konjunkturális várakozások oka lehet: olajár-emelkedés! bizonytalanság, kiszámíthatatlanság Az USA továbbra is vonzó célpont a külföldi befektetések számára


Letölteni ppt "1 VILÁGGAZDASÁGI ISMERETEK-7 AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK SZEREPE A VILÁGGAZDASÁGBAN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések