Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Elektronikus kormányzás A közigazgatás korszerűsítése: a kormányzati működés technológiára épülő átalakítása a technológia nyújtotta lehetőségek alkalmazásával.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Elektronikus kormányzás A közigazgatás korszerűsítése: a kormányzati működés technológiára épülő átalakítása a technológia nyújtotta lehetőségek alkalmazásával."— Előadás másolata:

1 1 Elektronikus kormányzás A közigazgatás korszerűsítése: a kormányzati működés technológiára épülő átalakítása a technológia nyújtotta lehetőségek alkalmazásával Előadás a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán május 12-én Előadó: dr. Könyves Tóth Pál

2 2 Költők az adatkezelésről Kosztolányi Dezső Beírtak engem mindenféle Könyvbe (1921) Beírtak engem mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak. Porzó-szagú, sötét hivatalokban énrólam is szól egy agg-szürke lap. Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam, és a fejem, az is csak egy adat. Jobb volna élni messze sivatagban, vagy lenn rohadni, zsíros föld alatt, mivel beírtak mindenféle Könyvbe és minden módon számon tartanak. József Attila Levegőt! (1935) részlet Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor miért, kinek. Aktákba írják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. (…) …. Szívünk, míg vágyat érlel, nem kartoték-adat. ….

3 3 Költők a törvényről Jószef Attila Eszmélet (1934) részlet Én fölnéztem az est alól az egek fogaskerekére – csilló véletlen szálaiból törvényt szőtt a múlt Szövőszéke és megint fölnéztem az égre álmaim gőzei alól s láttam, a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol. Illyés Gyula Óda a törvényhozóhoz (1965) részlet Úgy volna jó a törvény, úgy egyforma hatályú, ha akként gyártódnánk, mi emberek, akár a vályog, mit a vályú billiószám is egyformára vet. De hát ezt nem lehet (…) Törvényt, de elevent, tehát, hogy ne csapódjunk folyton össze, hogy részlet-igazát kiki illessze a közösbe, úgy mégis: emberek maradjunk, ne vályog-vályú sarává meredjünk; atomok, atom magvakként kerengjünk; helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk. (….) Jogot tehát az árnyalatnak, melyben a holnap rajza áll s a kivételnek mely holnapra talán szabály; (….)

4 4 A kezdetek I. Az Ae-ben (1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól, melynek 2004-ben a Ket lépett helyébe) is megjelenik már az „elektronikus” jelző, mégpedig az Eat-ben foglalt módosító rendelkezések alapján, IX. 1-től. Jogszabály lehetővé teheti közigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelem elektronikus dokumentumban történő benyújtását; közigazgatási szerv határozatának elektronikus dokumentumba foglalását, s annak az ügyfél részére elektronikus dokumentumban történő kézbesítését; ide értve –a hatósági bizonyítványt és –a hatósági igazolványt, valamint –a hatósági nyilvántartásban kezelt személyes adatok kiadását az érintettnek és egyéb, kezelésükre jogosult szerveknek.

5 5 A kezdetek II. Ugyancsak az elektronikusan aláírt okiratról szóló rendelkezéseket iktat be az Eat továbbá: a Ptké-be (1960. évi 11. törvényerejű rendelet a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról); a Pp-be (1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról); a korábbi, évi Be-be (melyet felváltott a évi XIX. törvény a büntetőeljárásról); a Ctv-be (1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról); az Ügytv-be (1998. évi XI. törvény az ügyvédekről).

6 6 Kormánystratégiák, -tervek és -programok Magyar Információs Társadalom Stratégia, 2003 (eEurope programoktól ösztönözve) Nemzeti Fejlesztési Terv, 2004 (EU támogatással) Az Operatív Programok egyike: Gazdasági versenyképesség (GVOP) Célja: az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása az infrastruktúra és a digitális tartalom oldaláról, illetve az elektronikus közigazgatás kiépítése ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV, –Megvalósításához az EU 34,3 millió euró fejlesztési forrást nyújtott, 15 %-os hazai társfinanszírozás mellett. –Tizenöt operatív programot tartalmaz, köztük: az államreform (ÁROP) (40,9 milliárd Ft) és az elektronikus közigazgatás (EKOP) 99,8 milliárd Ft) operatív programokat. –Az államreform OP egyik célja ugyancsak a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az elektronikus ügyintézés elterjesztése. E-közigazgatás 2010 Stratégia (2008) E-közigazgatás Program (2008) EKOP és ÁROP legújabb módosítása: dec. 27. Digitális Megújulás Cselekvési Terv (2010)

7 7 A Digitális Megújulás Cselekvési Terv A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkársága december 23-án hozta nyilvánosságra. A kormányzat IKT-vel kapcsolatos terveit és politikáját foglalja össze a évekre. Az államtitkár szerint ez az első olyan ágazati cselekvési terv, ami egységes keretrendszert biztosít az infokommunikációban, és széles körű szakmai és társadalmi konszenzus övezi. Értékeli a kialakult helyzetet, s felvázolja a jövőképet. Tárgyunkra vonatkozó legfontosabb céljai: a papír alapú levelezés súlyának csökkentése a közigazgatás – ügyfél viszonylatban; –akcióterv: hiteles hibrid küldeménytovábbítási rendszer kialakítása a közigazgatási térben; közigazgatási szolgáltatások kialakítása; –akciótervek: e-fizetés (2. lépcső) a kormányzati portál továbbfejlesztése (ügyfélkapu 3) e-dokumentumkezelés pilot projektek 112 (az ESR szolgáltatásainak fejlesztése) állampolgári kártya papírmentesítés a vállalkozások ügyintézésében közmű-adatbázisok fejlesztésének és hiteles piaci információs rendszer kialakításának támogatása

8 8 Kormányhatározatok 1122/2001. (XI. 22.) Korm. határozat az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kialakításáról, melyet hatályon kívül helyezett az 1188/2002. (XI. 7.) Korm. határozat az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatról és az Informatikai Közhálóról, 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat, a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról, benne (többek között): –Az e-kormányzás jövőképe –Az elektronikus kormányzat és a szolgáltató állam értelmezése –Az európai uniós környezet és az EU-elvárások –Az EKK feladatkörei az elektronikus kormányzat megvalósításában a következők: –Az eKormányzati informatikai közműszolgáltatást megvalósító intézményrendszer kialakítása –Az e-kormányzat stratégia megvalósításának programjai: –Önkormányzat –Elektronikus közszolgáltatások, ügyintézés 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról

9 9 A központi elektronikus szolgáltató rendszer Lényegében az az infrastruktúra, vagyis technikai háttér, melyen elektronikus szolgáltatások nyújthatók és igénybe vehetők, s melyről a Ket (174/1/e) felhatalmazása alapján a a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer és a kapcsolódó rendszerek biztonsági követelményeiről szóló 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet intézkedett. Ennek a rendeletnek a végrehajtása eredményeképpen jött létre az a szabályozott Rendszer, amely magában foglalja: az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az ügyfélkaput, a kormányzati ügyfél-tájékoztató központot, valamint az ezeken megjelenő, ezeken keresztül elérhető elektronikus szolgáltatásokat. Ezt a rendeletet hatályon kívül helyezte aaz elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, melyet már az Ekszt (31/2/b/) felhatalmazása alapján adtak ki, s amely adatvédelmi szempontból is érdekes számunkra.

10 10 A Ket az ügyfél és a hatóságok kapcsolattartásának elektronikus módjáról I Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. (8/1) Ha a közigazgatási hatóságok számára az egymás közötti kapcsolattartásban az elektronikus út vagy elektronikus levél igénybevétele kötelező, nem alkalmazhatják a kapcsolattartás más módját. (8/3) Meghatározza továbbá a kapcsolattartás általános szabályait, köztük annak elektronikus útját.

11 11 A Ket az ügyfél és a hatóságok kapcsolattartásának elektronikus módjáról II Írásbeli a kapcsolattartás (28B), ha az ügyfél az iratot ügyfélkapun keresztül küldi meg a hatóságnak, a hatóság az iratot a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (a továbbiakban: központi rendszer) keresztül küldi meg az ügyfélnek vagy a hatóságnak. ha törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogosult elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, kivéve, ha az az adott kapcsolattartás tekintetében nem értelmezhető. az ügyfél köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani a hatósággal, ha azt törvény az adott ügyben vagy eljárási cselekmény vonatkozásában előírja. a hatóság elektronikus úton tartja a kapcsolatot az ügyféllel, ha az ügyfél azt igényli, továbbá ha az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be, és az alkalmazandó kapcsolattartási formáról másként nem rendelkezett. törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az ügyfél a számára elektronikus úton elküldött irat átvételét öt munkanapon belül nem igazolja vissza, a hatóság a továbbiakban más írásbeli formában tart az ügyféllel kapcsolatot.

12 12 Az elektronikus okirat Pp (1952/III) Az elektronikus (bíróság, közjegyző vagy más hatóság által kiállított) okirat – a papír alapúval megegyezően – teljes bizonyító erejű közokirat. (195/1) Az eredeti papír alapú közokiratéval azonos bizonyító ereje van –a közokiratról bármely adathordozó útján készült okiratnak, (195/2) –a közokiratról készített elektronikus okiratnak, amelyen minősített elektronikus aláírást és – jogszabályi rendelkezés esetén – időbélyegzőt helyeztek el, (195/3) –az elektronikus közokiratról készített papír alapú okiratnak, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, (195/4) –a magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat - ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is, (195/5) –a magánokiratnak, ha a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik, (196/1/e) –az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. (196/1/f)

13 évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről Technikai háttere a központi elektronikus szolgáltató rendszer, melyet a tv a kézbesítési feladatok ellátására jelöl ki, s ezt e tv- ben Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónak nevezi. A KSZ szolgáltatásai ingyenesek, és – akárcsak a posta – mind a feladótól, mind a címzettől független. Lényege: a KSZ rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz jogszabályokban meghatározott joghatás fűződhet. Ehhez szükséges, hogy a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről (elektronikus tértivevény), másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal kapcsolatban megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát.

14 14 Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató (KSZ) a feladó által kézbesíteni rendelt hivatalos iratokat a címzett részére kézbesíti, valamint a kézbesítés megtörténtét, illetve az elektronikus kézbesítéssel kapcsolatos egyéb körülményeket hitelt érdemlő módon – elektronikus tértivevénnyel, visszaigazolással, szükség esetén naplózással – a feladó, illetve a címzett számára igazolja; elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn a feladó és a címzett számára biztosított hozzáféréssel; az irat feladásakor – ha a feladó a KSZ kulcstárában saját nyilvános titkosító kulcsát elhelyezte – a feladó kérelmére biztosítja, hogy a hivatalos irat feladásával egyidejűleg, annak a központi rendszer időbélyegzőjével ellátott és a feladó nyilvános titkosító kulcsával titkosított példánya a feladó tárhelyére kerüljön; honlapján közzéteszi azoknak a hivatalos szerveknek a nevét, amelyek részére elektronikusan lehet hivatalos iratot kézbesíttetni, továbbá az elektronikusan lefolytatható eljárás megnevezését és az eljárás lefolytatásához szükséges elektronikus formanyomtatványokat is; nem férhet hozzá a kézbesített hivatalos iratban levő adatokhoz, s a kézbesített hivatalos iratban lévő adatokat kizárólag a kézbesítéshez szükséges ideig tárolhatja; ingyenesen és haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatja az őt megkereső személyt a rendszerben kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapták meg a rá vonatkozó adatokat, mely hatóság részére és mikor történt továbbítás rendszeren keresztül; biztosítja a természetes személynek a rendszerben kezelt személyes adatai helyesbítésére, illetve jogellenesen kezelt adatainak törléséhez való jogát az Avt szerint.

15 15 Természetes személy hivatalos iratainak elektronikus kézbesítése (benyújtása) a hivatalos szervhez Ügyfélkapun belépve, az eljárásra vonatkozó formanyomtatványon, első alkalommal lakcím kötelező megadásával. Utóbbira azért van szükség, mert az eljárás során a személyes kézbesítési tárhelye megszűnhet, vagy a KSZ három napon át nem tudja feladatait teljesíteni (pl. üzemzavar esetén). Az elektronikus úton benyújtott hivatalos irat a természetes személy utaló magatartása arra vonatkozóan, hogy abban az eljárásban vállalja az elektronikus kézbesítést, továbbá beadványait kizárólag elektronikus úton nyújtja be. A KSZ a kézbesíttetni kívánt formanyomtatványon informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelel az informatikai követelményeknek, akkor azt befogadja rendszerébe, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét, ellenkező esetben erről a feladót közvetlenül tájékoztatja.

16 16 Természetes személy hivatalos iratainak elektronikus kézbesítése (benyújtása) a hivatalos szervhez II A befogadásról a KSZ visszaigazolást küld a feladónak, amely tartalmazza legalább –a) a feladó és a címzett nevét, –b) a befogadott irat elnevezését, –c) az érkeztetési számot, –d) a befogadás időpontját és –e) a benyújtott dokumentum egyértelmű azonosítására alkalmas információt. A befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. A visszaigazolás közokirat. A hivatalos szervnek küldött hivatalos irat átvételére (megnyitására, letöltésére) jogosult személy kijelölésére a hivatali kapura vonatkozó külön szabályok alapján kerül sor. (Eksz 6) Az elektronikusan kézbesíttetni kívánt hivatalos iratból egy címzett tekintetében egy példányt kell kézbesíttetni akkor is, ha más törvény a papír alapú benyújtásra egynél több példányt ír elő.

17 17 Hivatalos szerv hivatalos iratainak kézbesítése természetes személy részére A hivatalos szerv elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja; az elektronikusan kézbesíteni kívánt hivatalos iratot a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti, melyet a KSZ a címzett ideiglenes tárhelyén helyez el harminc napra; a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot a címzett - ügyfélkapuján belépve - veheti át, amit megelőzően megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint - a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll - annak ügyszámát, de magát a hivatalos iratot nem; az átvételhez a címzettnek a hivatalos iratra mutató internetes hivatkozást kell megnyitnia, amikor az elektronikus tértivevény automatikusan létrejön, melyet a KSZ a feladó tárhelyére visszaküld, s egyúttal maga a hivatalos irat a címzett számára letölthetővé válik (szabályszerű kézbesítés); a címzett az így átvett hivatalos iratot az ideiglenes tárhelyéről a tartós tárhelyére helyezheti, és saját számítógépére is letöltheti; s a ha azt ideiglenes tárhelyéről nem törli, az az elhelyezésétől számított harminc nap elteltével automatikusan törlődik; a címzett a hivatalos iratnak a kézbesítési tárhelyére történt érkezését követően mobiltelefonjára (ha számát megadta) vagy címére haladéktalanul tájékoztató üzenetet kap, s az át nem vett küldemények tekintetében - azok beérkezésétől számított harmadik napon - egy második tájékoztató üzenetet; Mindazonáltal a tájékoztató üzenetek elküldése, illetve fogadása joghatás kiváltására nem alkalmas. A hivatalos irat elektronikus kézbesítéséhez kapcsolódó kézbesítési vélelem megdöntése során a címzett nem hivatkozhat arra, hogy nem kapta meg bármelyik tájékoztató üzenetet.

18 18 A hivatalos szervek hivatalos iratainak kézbesítése másik hivatalos szerv részére Hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére; a KSZ a kézbesíttetni kívánt hivatalos iraton informatikai (formai megfelelőségi) ellenőrzést végez. Ha a formanyomtatvány megfelelő, azt rendszerébe befogadja, és a formanyomtatványon elhelyezi időbélyegzőjét. Ha a formanyomtatvány nem felel meg az informatikai követelményeknek, erről a feladót közvetlenül, a benyújtási folyamat részeként tájékoztatja; a befogadásról a KSZ visszaigazolást küld a feladó részére, amely tartalmazza a fentebb már említett (természetes személy által benyújtott hivatalos iratok befogadásával kapcsolatos) adatokat. a befogadás visszaigazolásban megjelölt időpontban a hivatalos iratot a címzett hivatalos szervhez megérkezettnek kell tekinteni. a hivatalos szervnek küldött hivatalos iratot csak az arra jogosult személy veheti át. (Lásd: 224/2009 Kr, 28/3)

19 19 Kézbesítési vélelem az elektronikus kézbesítés során Összhangban egyéb jogszabályokkal, amelyek a postai úton megküldött iratok esetében rendelkeznek a kézbesítési vélelemről (pl. Pp, Be, stb.). Ha a címzett a hivatalos iratnak az elektronikus kézbesítési tárhelyen történő elhelyezését követő ötödik munkanapon sem veszi át a küldeményt, akkor a hivatalos iratot az ezt követő munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem). Ha kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a címzettet és a feladót a KSZ automatikusan tájékoztatja az elektronikus kézbesítési tárhelyükön. A kézbesítési vélelem alapján kézbesítettnek tekintett hivatalos irat annak elhelyezésétől számított harminc napig a címzett ideiglenes tárhelyén marad, ahol azt a címzett továbbra is átveheti, de a joghatások - ha a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül sor - a kézbesítési vélelem beálltához fűződnek. A harminc nap elteltével automatikusan törlődő, át nem vett, visszaigazolást igénylő hivatalos irat tájékoztató adatainak megismerhetőségét a címzett számára KSZ az értesítési tárhelyén a törléstől számítottan egy év leteltéig biztosítja.

20 20 Az elektronikusan kézbesített hivatalos iratok megőrzése, áttérés papír alapú kézbesítésre I A feladó és a címzett az elektronikusan kézbesített hivatalos iratot - a rájuk vonatkozó külön jogszabály (vagy szabályzat) alapján - elektronikus formában is megőrizhetik. Ha a papír alapú irattározást vagy iratmegőrzést külön jogszabály (vagy szabályzat) előírja, akkor az elektronikusan kézbesített hivatalos irat és az elektronikus tértivevény papír alapú másolatát is meg kell őrizni. Ha a természetes személy a hivatalos iratait elektronikus úton kézbesítteti, indokolt kérelmében adott eljárás során egy alkalommal kérheti a papír alapú kézbesítésre való áttérést. E jog nem gyakorolható visszaélésszerűen. Ha a hivatalos szerv hozzájárul a papír alapú kézbesítéshez, abban az eljárásban nem lehet visszatérni az elektronikus kézbesítésre. Ha a természetes személy a papír alapú kézbesítésről áttér az elektronikus kézbesítésre, vagy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, nem kérheti a korábban már - bármilyen formában - részére szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli kézbesítését.

21 21 Az elektronikusan kézbesített hivatalos iratok megőrzése, áttérés papír alapú kézbesítésre II Ha a természetes személy az elektronikus kézbesítésről áttér a papír alapú kézbesítésre, akkor a részére - különös méltánylást érdemlő ok (különösen olyan elháríthatatlan esemény, amelynek következtében a korábban továbbított adatok megsérültek vagy megsemmisültek) valószínűsítése esetén - helye van az elektronikus úton szabályszerűen kézbesített hivatalos irat újbóli, papír alapú megküldésének azzal a megkötéssel, hogy a joghatások a szabályszerű elektronikus kézbesítéshez fűződnek. Ha a hivatalos szerv a természetes személy részére a KSZ-en keresztül azért nem tudja a hivatalos iratát kézbesíttetni, mert a KSZ jelzése szerint a természetes személynek megszűnt a kézbesítési tárhelye, akkor e természetes személy részére papír alapú okiratot kell kézbesíteni. Adott hivatalos irat papír alapú kézbesítésére abban az esetben is át lehet térni, ha a KSZ a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésével kapcsolatos feladatait folyamatosan, legalább három napon keresztül nem tudja ellátni. Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály előírhatja, hogy az e törvényben foglalt kézbesítési mód teljesítése mellett bizonyos hivatalos iratok tekintetében további elektronikus vagy papír alapú kézbesítésre is sor kerüljön. Meghatározott eljárások tekintetében jogszabály kizárhatja a papír alapú kézbesítésre való áttérést.

22 22 Elektronikus közszolgáltatások évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról (Ekszt) Három kérdést szabályoz: a központi elektronikus szolgáltató rendszeren át elérhető szolgáltatások nyújtásának és hozzáférésének eljárási és bizonyos mértékig technikai feltételeit; az elektronikus közszolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatás működéséhez, engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végző személyek jogait és kötelezettségeit; a szolgáltatást igénybe vevők jogait és kötelezettségeit Elektronikus közszolgáltatás (e-ksz) az e tv-ben szabályozott módon, tv által e- szolgáltatások nyújtására kötelezettek, illetőleg e-szolgáltatást nyújtó egyéb szervezetek hatósági vagy egyéb tevékenységének, hatósági nyilvántartásból történő adatszolgáltatásának, a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevételével, elektronikus úton történő végzése. A központi rendszer minden szolgáltatása e-ksz. Az e-ksz-okat bárki igénybe veheti.

23 23 Alapelvek Az e-ksz-t nyújtó szervezetek a szolgáltatás nyújtása során biztosítják: az ügyintézési folyamatok átláthatóságát, a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét és a személyes, illetve a jogszabályokban védeni rendelt egyéb adatok védelmét, az informatikai biztonságot, ideértve az elektronikus irat sértetlenségének, megváltoztathatatlanságának biztosítását, az erre szolgáló elektronikus aláírási technológia alkalmazhatóságát, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítését. A központi rendszeren továbbított adatokból személyi profil (felhasználói szokások elemzése, közvetlen személyes adatokhoz és érdemi ügyadatokhoz való hozzáférés) nem képezhető. Az e-ksz-ok nyilvános és tájékoztató jellegű szolgáltatásainak elérése, valamint a közérdekű adatok elektronikus hozzáférhetővé tétele nem korlátozható, az igénybevevő előzetes azonosításához nem köthető. Mindazonáltal külön jogszabály az elektronikus közszolgáltatás igénybevételét az igénybevevő előzetes azonosításához kötheti.

24 24 Az e-ksz-ok eszköz- és feltételrendszere A központi rendszer: az elektronikus közszolgáltatások nyújtását, illetve igénybevételét támogató központi informatikai és kommunikációs rendszerek együttese. Igénybevevői számára biztosítja a személyes ügyintézési felület kialakításának lehetőségét, az ügyintézéshez szükséges feltételeket, hogy ügyei intézését távolról, a lehető legszélesebb körben egy integrált hozzáférési ponton keresztül végezhesse. Elemei: az elektronikus kormányzati gerinchálózat, a kormányzati portál, az ügyfélkapu, a hivatali kapu, a biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (BEDSZ), az elektronikus tárhely és a központi rendszer cím, a központi archiválási szolgáltatás, az elektronikus fizetéseket és elszámolás lehetőségét biztosító rendszer, a központi ügyfélszolgálat (ügyfélvonal, kormányzati ügyféltájékoztató központ).

25 25 E-ksz nyújtása Kötelezés vagy jogosultság alapján Közigazgatási hatóságok (ha tv vagy Kr másképp nem rendelkezik), kötelesek a hatósági eljárásokban az e-kapcsolattartást és az e törvény hatálya alá tartozó más szolgáltatásaikat a központi rendszer útján az e törvényben meghatározott módon megvalósítani, illetve hozzáférhetővé tenni. Közüzemi szolgáltatást nyújtók kötelesek ügyfélszolgálatukat hozzáférhetővé tenni a központi rendszeren keresztül is, és a közigazgatási hatóságokkal e rendszeren keresztül tartani a kapcsolatot. A csatlakozásra kötelezett szervezetet a csatlakozási előfeltételek meglétével kapcsolatos külön jogszabály szerinti feltételek hiánya a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól nem mentesíti. (Ez a Kr még nem létezik.) Azok a költségvetési szervek, amelyek törvény alapján nem kötelezettek arra, hogy központi rendszerhez csatlakozzanak, jogosultak a központi rendszeren keresztül szolgáltatásaikat az ügyfeleik számára elérhetővé tenni, és egymással, illetve más a rendszerben részt vevő szervezetekkel a rendszeren keresztül kapcsolatot tartani. A központi rendszerhez szerződés alapján csatlakozhat az a szerv vagy szervezet, amely szolgáltatásait a központi rendszeren kívánja nyújtani. Ha a szerződésből más nem következik, a csatlakozásért és a kapcsolattartás biztosításáért díjat kell fizetni.

26 26 E-ksz igénybe vétele A közszolgáltatás útján szolgáltatott, adott adat megismerésére jogosult bármely személy korlátozás nélkül igénybe veheti, mely lehetőség a központi rendszer azonosítási szolgáltatásának igénybevételével nyílik meg. Kötelező igénybe vételét törvény elrendelheti. A központi rendszer ingyenes alapszolgáltatásai –a csatlakozásra kötelezettekkel való hiteles elektronikus kapcsolattartás, az ehhez kapcsolódó központi rendszer címe és elektronikus tárhelye; –azonosítási szolgáltatások; –az e-ksz-sal összefüggésben teljesítendő fizetési kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének lehetőségét; –a központi rendszerhez csatlakozott szervezetek által ingyenesen nyújtott szolgáltatásai; –az ügyfélkapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybevétele; –a hivatali kapu központi rendszeri illesztőfelületének igénybevétele. Az elektronikus közszolgáltatás igénybevétele jogszabályban meghatározott díjfizetéshez köthető, kivéve a központi rendszer kiegészítő szolgáltatásait, a rendszerhez csatlakozott, vagy azzal összekapcsolt szervezetek által nyújtott értéknövelt szolgáltatásait, valamint az alapszolgáltatásokat.

27 27 Az e-ksz igénybe vevőjének azonosítása Az e-ksz részeként igénybe vett távolról történő ügyintézéshez szükséges azonosítás előfeltétele személyes megjelenés, vagy ezzel jogszabály szerint egyenértékű módon végzett előzetes regisztráció, és az azonosításra alkalmas adatnak az adat kezelésére feljogosított által történő nyilvántartásba vétele. Az azonosítás módja: az azonosítás alanya által ismert egyedi információ alapján (a továbbiakban: tudás alapú azonosítás), az azonosítás alanya által birtokolt egyedi eszköz, információhordozó alapján (a továbbiakban: birtoklás alapú azonosítás), az azonosítás alanyára kizárólagosan jellemző tulajdonság alapján (a továbbiakban: tulajdonság alapú azonosítás), mindezek kombinációjával, –magas, –közepes, vagy –alacsony biztonsági szinten.

28 28 Az azonosítás biztonsági szintjei Az alkalmazandó szintet jogszabály határozza meg, ennek hiányában elegendő az alacsony biztonsági szintű azonosítás. Magasabb biztonságú azonosítást - az elektronikus közszolgáltatást nyújtó és az azonosítás alanya közötti megállapodás alapján - alacsonyabb biztonságú azonosítás helyett is lehet használni, azonban a jogszabályban előírtnál magasabb biztonságú azonosítás igénybevételére senki nem kötelezhető. Magas biztonsági szintű azonosítás –legalább két egymástól független azonosítási módszer alkalmazásával, amelyek közül egynek tudás alapú azonosításnak kell lennie; –a birtoklás alapú azonosításhoz kizárólag biztonságos tároló eszköz és az azon arra feljogosított szolgáltató által elhelyezett és közigazgatási használatra alkalmas azonosítási célú tanúsítvány használható fel. Közepes biztonsági szintű azonosítás elkülönült azonosítási módszer –az ügyfélkapu jelszó-nyilvántartásán alapuló azonosítással, valamint –egy egyszer használatos azonosítóval történő azonosítással. Alacsony biztonsági fokozatú azonosítás az elektronikus közszolgáltatások körében az ügyfélkapu tudás alapú, jelszót alkalmazó azonosításával történik.

29 29 Kapuk és portálok Ügyfélkapu: a központi rendszer természetes személyek részére nyújtott azonosítási szolgáltatásainak belépési, illetve szolgáltatási pontja, ahol a felhasználó közli a rendszerrel az azonosításához rendelkezésére álló információt, tulajdonságot, eszközt, illetve ahol az azonosítást igénylő megkapja a személy azonosságát alátámasztó információt; (224/2009. Kr meghatározása) Hivatali kapu: a központi rendszer azon pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz, és megfelel a közhasznúság követelményeinek; Kormányzati portál: biztosítja a központi rendszerben részvételre kötelezett, illetve ahhoz kapcsolódott szervezetek elektronikus közszolgáltatásaihoz való hozzáférését, az ügyintézéshez szükséges tájékoztatókhoz, valamint a közhiteles hatósági nyilvántartásokhoz és jogszabályban meghatározott adatbázisokhoz való hozzáférést, továbbá az elektronikus ügyintézéshez és a fizetések (elszámolások) elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges feltételeket. Szolgáltatásainak igénybevevője számára biztosítani kell, hogy az ügyei intézéséhez szükséges, különböző szolgáltatási felületeken közzétett információk integrált módon, egy hozzáférési ponton keresztül, rendezetten álljanak rendelkezésére.

30 30 Az ügyfélkapu I Az állampolgároknak a hatóságokkal folytatott hiteles és biztonságos elektronikus kommunikációjának eszköze. Létesítése személyesen, személyazonosság igazolásával, cím megadásával a központi nyilvántartó szervnél (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala – KEK KH), az okmányirodákban, az állami adóhatóságnál, vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél, valamint elektronikus úton (minősített e-aláírással) kezdeményezhető.

31 31 Az ügyfélkapu II Az ügyfélkaput létrehozó szerv - amennyiben az nem a Kormány által adatkezelésre kijelölt szervezet (a továbbiakban: adatkezelésre kijelölt szervezet) - továbbítja az ügyfélkaput létesítő által megadott adatokat, továbbá felhasználói nevét és jelszavát az adatkezelésre kijelölt szerv részére, amely az igénybevevő ügyfélkapus azonosítása céljából kezeli az adatokat. Az ügyfélkaput létrehozó szerv - amennyiben az nem maga az adatkezelésre kijelölt szervezet - az adattovábbítást követően az adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul törli saját nyilvántartásából. 222/2009. Kr szerint a központi rendszerben az ügyfélkapu létesítése céljából kezelt adatok, a hivatali kapu létesítéséhez szükséges, a hivatali kapu használatára feljogosított személyek adatainak kezelésére felhatalmazott képviselők adatainak, az elektronikus tárhelyek, valamint a szervezeti postafiókok adatkezelője a KEK KH.

32 32 Ügyfélkapu böngészővel

33 33 Az ügyfélkapu alkalmazás és a szakrendszer alkalmazás kapcsolata

34 34 Adatvédelem Az ügyfélkapu létesítése során, illetve elektronikus közszolgáltatás igénybevételének egyetlen formájához sem képezhető univerzálisan használható állampolgári azonosító kód. A szolgáltatások nyújtása esetén személyes adat (kivéve ha jogszabály másképp rendelkezik) csak a szolgáltatást igénybevevő személy egyedi kifejezett hozzájárulása alapján adható át. Közhasznúság Az ügyfélkapunak meg kell felelnie a közhasznúság követelményeinek. A közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu: informatikai és kommunikációs rendszer olyan pontja, amelyen keresztül a csatlakozásra kötelezett vagy jogosult hozzáfér a rendszer által részére biztosított szolgáltatásokhoz olyan és kizárólag olyan követelményrendszer teljesítése esetén, –amely bárki számára a terjesztés költségeinél nem magasabb ellenérték fejében vagy ingyenesen, regisztráció vagy más feltétel nélkül hozzáférhető, valamint bárki által ingyenesen, feltétel nélkül használható, –amelynek való megfelelés megvalósítását más jogalany joga, továbbá más - a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapu követelményeinek meg nem felelő - szabvány, technikai vagy más követelmény nem korlátozza, –amelynek megfelelő termékek, szolgáltatások vagy rendszerek informatikai és kommunikációs együttműködési képességének biztosításához szükséges információk megszerzését és használatát más jogalany joga nem korlátozza. Elektronikusan intézhető ügyek száma: 74. (folyamatosan bővül)

35 35 Adatvédelem az e-ksz-ban I Emlékeztetőül: az Avt szerint az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról (technikai és szervezési intézkedések, eljárási szabályok), különösen ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik. Minderről az e-ksz biztonságáról szóló 223/2009. Kr részletesen rendelkezik. Alapkövetelmények az e-kszt nyújtó rendszerrel szemben: törvényesség –adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen bizalmasság –adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek a felhasználásáról sértetlenség –adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek rendelkezésre állás –adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem

36 36 Adatvédelem az e-ksz-ban II Audit: a működtető kötelessége elvégeztetni az e-ksz biztonsági minimum követelmények teljesülésének igazolása céljából, míg az üzemeltető köteles az e-ksz-hez kapcsolódó informatikai rendszert és háttérrendszert informatikai biztonsági szempontból értékeltetni. Informatikai biztonsági felelős: az e-kszt nyújtó szervezet vezetőjének közvetlenül alárendelt személy. … és még sok más egyéb követelmény.

37 37 A 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről Szabályozza a központi rendszer útján nyújtott elektronikus tájékoztató, ügysegédi és ügyintézési szolgáltatások részletes formai, tartalmi, eljárási és dokumentációs követelményeit; a külön díj megfizetése ellenében igénybe vehető elektronikus közszolgáltatások körét, a díj megfizetésének módozatait, és eljárásrendjét; a hatósági nyilvántartásokból történő adatkérésre és adatszolgáltatásra vonatkozó informatikai-biztonsági követelményeket; az elektronikus tárhely használatának részletes szabályait. Hatálya kiterjed a) az elektronikus közszolgáltatást nyújtó, valamint az elektronikus közszolgáltatáshoz szakmai és informatikai támogatást biztosító természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre, b) a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban központi rendszer) útján nyújtott szolgáltatásokra, c) az elektronikus közszolgáltatásokat igénybevevő szervezetekre és személyekre (a továbbiakban: felhasználó). Szabályait a központi rendszeren keresztül nyújtott, vagy igénybe vett elektronikus közszolgáltatásokra kell alkalmazni, függetlenül azok nyújtási és igénybevételi helyétől.

38 38 A kormányzati portál a közszolgálat - ideértve a közigazgatást, a közszolgáltatásokat és az elektronikus közszolgáltatást önként nyújtó szervezeteket is - központi elektronikus tájékoztatási és szolgáltatási felülete, melyről valamennyi nyilvános elektronikus közszolgáltatás elérhető.. Internet: Állandó szolgáltatásai: a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, közszolgáltatók, valamint a központi rendszerhez csatlakozott további szervezetek elérhetőségi adatai [postai és elektronikus cím(ek), telefonszámok (központ és ügyfélszolgálat), ügyfélfogadási idő]; ügyleírások, letölthető űrlapok, minták; az elektronikus közszolgáltatások katalógusa, amely tartalmazza a szolgáltatást nyújtó szervek megnevezését, és elektronikus elérhetőségét; személyes ügyintézési felület kialakításának lehetősége; biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás (BEDSZ) indítási és fogadási pontja; személyes azonosítással igénybe vehető fórum; bejelentések, közlések felülete, mely a jogszabály alapján itt közzétett hatósági hirdetmények megjelenítését szolgálja; hatályos jogszabályok elektronikus gyűjteménye és a Magyar Közlöny hiteles elektronikus közzétételi felülete; pályázatok közzététele; a helyi ügyekbe bekapcsolódni kívánó civil szervezetek mutatója, bejelentkezési helye; jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetőségi mutatói; értesítési tárhely, tartós tár; kulcstár, oktatási anyagok az eszközök és szolgáltatások használatához.

39 39 A kormányzati portál igénybevételével nyújtott szolgáltatások feltételei Ha az e-ksz párbeszédre épül (on line elektronikus kapcsolat), a ksz-t nyújtó szervezet biztosítja: 1.az általa nyújtott elektronikus közszolgáltatás folyamatos elérhetőségét, 2.az elektronikus szolgáltatáshoz kapcsolódó naprakész elektronikus dokumentációt és tájékoztató segédanyagot, 3.a központi ügyfélszolgálattal való együttműködést. Ha nem (off line elektronikus kapcsolat), biztosítja: 1.iménti 2. pont, 2.a központi rendszeren keresztül érkezett üzenetek minden munkanapon elvégzett átvételét. Folyamatos: csak karbantartás szakíthatja meg.

40 40 Az e-ksz nyújtásának módjai I Online elektronikus ügyintézés A kapcsolat az ügyfél és a csatlakozott szervezet között folyamatos. Csak akkor ajánlható, ha az ügyintézés során az ügyfél és hatóság között zajló kommunikáció (pl.: ügyindítás) lebonyolításának menetére vonatkozóan bizonyítási igény nem merülhet fel az ügyintézési folyamat alatt vagy annak lezárulta után. Ugyanakkor ez a módszer tudja az elektronikus ügyintézés leghatékonyabb módja, viszont minden egyes ügyintézés önálló ügyintézési célrendszer megvalósítását (programozását) igényli. Csak akkor érdemes alkalmazni, ha az ügyek gyakorisága és számossága nagy. –Típusai: –Önálló portálon megjelenő szolgáltató A csatlakozott szervezet egy általa létrehozott felületen (portálon) intézi az ügyeket. Az ügyfélnek valamilyen webes űrlap kitöltésére van lehetősége, vagy személyes adataihoz, illetve a szerv által nyilvántartott valamilyen közérdekű adathoz férhet hozzá. A csatlakozott szervezet ügyfélkapu csatlakozással a központi rendszert csak az ügyfél azonosítására használja fel. –Kormányzati portálon megjelenő szolgáltató Az ügyintézési felületet a KR biztosítja, az űrlapokat a csatlakozott szervezet szolgáltatja, és vezérli az ügyintézési folyamatokat.

41 41 Az e-ksz nyújtásának módjai II Offline elektronikus ügyintézés A feldolgozás és a kommunikáció időben elkülönül. Az ügyfél számítógépén – offline – az ÁNYK-val kitölti az űrlapot, a központi rendszerrel csak az űrlap beküldésekor létesít online kapcsolatot. Nem automatizálható döntések vagy lökésszerű terhelések esetében célszerű. Elektronikus dokumentum alapú ügyintézés Az ügyfél elektronikus dokumentum alapú kommunikációt folytat a csatlakozott szervezettel a KR-en keresztül, dokumentumait az ügyfélkapun keresztül tölti be a központi rendszerbe. A csatlakozott szervezet az elektronikus dokumentumok fogadásához és a válaszdokumentumok küldéséhez a hivatali kapun keresztül a BEDSZ-t használja.

42 42 Panaszok, bejelentések A központi rendszerrel (kormányzati portál, ügyfélkapu, központi ügyfélszolgálat stb.) kapcsolatos panaszok, kérdések bejelentése: elektronikus űrlapon, elektronikus levélben a címre, szóban a központi ügyfélszolgálat 1818-as kék telefonszámán, személyesen az ügyfélközpontban (KEKKH, Bp., VI. Andrássy út 55. Megjegyzés: a Kr hatályos szövegében még 189 szerepel. válasz: 15 munkanapon belül a kormányzati portál fórumán olvasható: https://edemokracia.magyarorszag.hu/forum/ Ha a panasz, közérdekű bejelentés vagy kérelem nem a központi rendszer működtetésével kapcsolatos, a működtető azt 1 munkanapon belül a feladat és hatáskörrel rendelkező szervnek továbbítja és erről a bejelentőt a kormányzati portál fórumán keresztül tájékoztatja.

43 43 Személyes adatok kezelése Telefonon nyújtott ügyfél-tájékoztatás esetén a felhasználó neve és elérhetőségei (e- mail cím, telefonszám, központi rendszer cím) csak akkor kérhető, ha a felhasználó bejelentést tesz, visszahívást kér, elektronikus irat vagy űrlap küldését kéri. Központi rendszer cím: –a rendszer működtetője által a felhasználók számára a magyarorszag.hu címtartományban biztosított véletlenszerű cím, amely –a természetes személyazonosító adatokkal és egyéb azonosító kódokkal nem áll kapcsolatban; –a felhasználó tetszése szerinti időpontban lecserélheti egy másik, a rendszer által rendelkezésre bocsátott véletlenszerű címre; –kizárólag ügyfélkapuval vagy hivatali kapuval rendelkező felhasználók által használható a rendszeren belüli kommunikációra. Ezek a személyes adatok abban az esetben kezelhetők - rögzíthetők, tárolhatók és kizárólag az ügy intézése érdekében továbbíthatók az ügy intézésére jogosult szervnek -, ha azt a felhasználó a telefonos szolgáltatás igénybevétele során kifejezetten és a hangrögzítésre irányuló, szóban közölt engedélyét követően hangfelvételen rögzítve engedélyezte. Az adatokat a szolgáltatás teljesítésének visszaigazolását követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül törölni kell.

44 44 Elektronikus tárhely Az ügyfélkapu részét képező, tartós elektronikus tárhely, mérete 30 Mb. Ezt meghaladó kapacitású tartós tár külön díjazás mellett vehető igénybe. A hivatali kapu szervezeti postafiókja csak értesítési tárhelyet biztosít. Az e-ksz-nek küldött dokumentum, amennyiben a felhasználó azt feltöltéskor igényli, és saját nyilvános titkosító kulcsát a kulcstárba feltöltötte, tárolásra kerül a felhasználó tartós tárában is. A tartós tárba a felhasználó az érkezési tárhelyről is tölthet be dokumentumot. Tartós tárhelyén a felhasználó egyenként vagy összevontan tárolhatja ügyfélkapuihoz vagy (ha ilyen megbízatása van) a hivatal kapuihoz tartozó azonosítókat, melyekből a kormányzati portál erre szolgáló, csak általa elérhető felületén személyes ügyintézési felületet alakíthat ki.

45 45 A BEDSZ A központi elektronikus szolgáltató rendszer azon szolgáltatása, amely lehetővé teszi a csatlakozott szervezet és az ügyfél egymás közötti kétirányú hiteles és az átvétel tényét tanúsító, dokumentumalapú, biztonságos kommunikációját, vagyis fogadja és elektronikus úton a címzett szervezet postafiókjába továbbítja a felhasználó által az elektronikus űrlapok fogadására feljogosított szervezetekhez intézett elektronikus dokumentumokat, fogadja és a címzett felhasználóhoz továbbítja az e-ksz-t nyújtó szervezet e dokumentumokkal összefüggésében küldött válaszait, mindkét irányban megfelelő bizonyító erővel dokumentálja a küldés tényét, időpontját, a küldő és címzett személyét, lehetővé teszi a küldött dokumentum azonosítását. Természetes személyek számára az ügyfélkapun, a szervezetek számára a hivatali kapun keresztül érhető el.

46 46 A BEDSZ szolgáltatásai Ellenőrzi a csatlakozott szervezet elektronikus küldeményének (űrlapok és egyéb csatolt dokumentumok) sérülésmentességét, valamint formai követelményeknek való megfelelőségét. Biztonsági kockázat vagy az átvitel hiányosságának észlelése esetén a rendszer megtagadja befogadását, és erről - annak okának feltüntetése mellett - a felhasználót tájékoztatja. A befogadott küldeményt változatlan formában és tartalommal haladéktalanul elhelyezi (az üzemeltető által) a címzett szervezeti (hivatali) postafiókjába, illetve a felhasználó értesítési tárhelyére. szervezeti postafiók (Ekszt 2/l): a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára biztosított átmeneti elektronikus tárhely. A felhasználónak a küldeményt egyidejűleg tartós tárába is fel kell töltenie, mert az csak akkor minősül a címzett által befogadott, aláírásával ellátott dokumentumnak. A befogadott küldeményre érkeztető számot és időbélyegzőt helyez fel. Érkeztető szám: lehetővé teszi az egyértelmű azonosítást. Időbélyegző: a küldeményre és a benyújtás körülményeire jellemző egyedi lenyomatként tanúsítja az elektronikus küldemény beérkezésének megtörténtét, a beérkezés időpontját és biztosítja az elektronikus küldemény változatlansága utólagos ellenőrzésének lehetőségét. A befogadásról igazolást ad ki a feladónak.

47 47 Szolgáltatásai a felhasználó részére -t vagy SMS-t küld a felhasználónak, ha értesítési tárhelyre dokumentum érkezett általános nyomtatványkitöltő alkalmazást biztosít (letölthető a kormányzati portálról) a nyomtatványok hagyományos és elektronikus kitöltéséhez, tikosításához, küldésre előkészítéséhez; az általános nyomtatványkitöltő részeként kulcsgeneráló és rejtjelező szolgáltatást nyújt aszimmetrikus titkosító kulcspár generálásához, valamint dokumentumok rejtjelezéséhez és visszaállításához; biztosítja a megadott formátumú rejtjelező kulcsok kulcstárba történő feltöltését, törlését és újrafeltöltését, illetve megőrzését; az így létrehozott titkosító kulcspár magán kulcsának megőrzése és nyilvános részének a kulcstárban való elhelyezése a felhasználó felelőssége; megsemmisülésük esetén a központi rendszer üzemeltetője visszaállításukat nem biztosítja; a felhasználó igénye és hozzájárulása esetén törzsadatokat kezel, melynek keretében a felhasználó adatait az elektronikus űrlapokon a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból átemelt adataival tölthetők ki.

48 48 Szolgáltatásai e-ksz-t nyújtó szervezet részére szervezeti postafiók a felhasználótól származó elektronikus dokumentumok tárolására, letöltésig, de legfeljebb 30 napig; a szervezeti postafiókból 3 munkanapon belül át nem vett küldemény esetén figyelmeztetés küldése a hozzáférésre jogosultak nyilvántartásának vezetésére felhatalmazott képviselő ügyfélkapujába; a felhasználó számára küldött és az átvételről visszaigazolást igénylő dokumentum a felhasználó általi átvételét vagy 5 munkanapon belül át nem vételét visszaigazoló értesítés; hozzáférés a saját szervezeti postafiókhoz automatizált rendszerrel vagy az interneten böngészővel; kulcstár a rejtjelzéshez; dokumentum rejtjelezés, visszaállítás; általános nyomtatványtervező proaktív ügyfél-tájékoztatás (figyelemfelhívás lehetőségre vagy szükségletre); A címzett e-ksz a felhasználó dokumentumára küldött válaszdokumentumot, ha erről a felhasználó a dokumentuma benyújtásakor rendelkezett, köteles a felhasználó kulcstárban elhelyezett nyilvános rejtjelező kulcsával rejtjelezni. Ha a felhasználó értesítési tárhelyére kérte a választ, de annak megérkezése előtt az ügyfélkapuja megszűnik, az e-ksz - a regisztrációs nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján - a hivatalos iratot írásos formában, papír alapon, postai úton a felhasználó lakcímére küldi meg. A központi rendszer az érkezett dokumentumhoz érkeztető számot képez, melyet visszajuttat a feladónak, és hozzácsatol a küldeményhez.

49 49 A hivatali kapu A központi rendszer része, melyen keresztül az igénybevevő szervezetek elektronikus üzeneteket fogadnak, és ügyfeleikhez – állampolgároknak vagy hivataloknak – eljuttatnak, vagyis e-ksz-t nyújtanak. A csatlakozott szervezetek egymás közötti hiteles és biztonságos elektronikus kommunikációjának eszköze. A szervezetek a hivatali kapun keresztül férnek hozzá az e-ksz-hez és nyújtanak e-ksz-t (létrehozásának és működésének eljárásrendjét lásd: 224/2009. Kr). Hivatali kapun keresztül e-ksz nyújtására a működtetővel megállapodást, az üzemeltetővel szerződést kell kötni (lásd: 222/2009. Kr), azaz csatlakozni kell a központi rendszerhez. A csatlakozás során a hivataloknak a hivatali kapuhoz hozzáférési joggal rendelkező ügyintézőiket is regisztrálni kell. Az ügyintézők azonosítása ügyfélkapu-regisztrációval történik, ezért a hivatali kapu használatának alapvető feltétele az ügyintézők számára az ügyfélkapu-regisztráció. A központi rendszer üzemeltetője a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre. A központi rendszer a BEDSZ igénybevételével teszi lehetővé az e-ksz-t nyújtó szervezet számára a felhasználó által hozzá intézett dokumentum fogadását és válaszdokumentum küldését. Segítség a használatához: https://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/hivatali_kapu.html?etananyagcikkhttps://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/hivatali_kapu.html?etananyagcikk vagy https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok/hkp_help.pdf

50 50 Az ügysegéd (jogilag) I Jogi rendelkezések Az Ekszt szerint –az e-kszt-t igénybe vevő számára az e-ksz ügyintézésben közreműködik, –az e-ksz infrastruktúrájához kapcsolati lehetőséget vagy –szakmai-informatikai segítséget nyújt, és –külön meghatalmazás alapján képviseletre is jogosult; –közreműködésére az ügyintézés kezdeményezésének helyén vagy a központi rendszer központi ügyfélszolgálatán keresztül kerülhet sor. Vigyázat! Nem tévesztendő össze a hatósági közvetővel (lásd: 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet a hatósági közvetítőkről, Ket felhat)

51 51 Az ügysegéd (jogilag) II A 225/2009 Kr szerint: –A központi rendszer szolgáltatásai elektronikus úton az elektronikus kapcsolattartáshoz személyes közreműködést nyújtó ügysegéd révén vehetők igénybe. A 223/2009 Kr szerint: –A feladatot elláthatja jogszabályban arra feljogosított hatóság is, amely a Ket alapján ügyfél képviseletében ügyintézést végez, illetőleg internetes kapcsolati lehetőséget biztosít, szakmai és informatikai segítséget nyújt. A 222/2009 Kr szerint: –A vállalkozás jelleggel ügysegédi tevékenységet végző által a központi rendszer üzemeltetőjének - a vele kötött szerződés alapján - fizetendő térítés egységes díjtételeit az üzemeltető a kormányzati portálon közzéteszi.

52 52 Az ügysegéd (gyakorlatilag) I A Kormányzati Ügyfélvonal tájékoztatása szerint: Azzal, hogy az integrált ügyfélszolgálatok felállításáról és a felállítás pénzügyi fedezetének biztosításáról szóló 1187/2010. (IX. 10.) kormányhatározat, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet létrehozta az integrált ügyfélszolgálati rendszert, s ennek keretében felállításra kerültek a Kormányablakok, lehetőséget teremtett arra, hogy a Kormányablakokban lehessen igénybe venni az ügysegédi szolgáltatást. A Kormányablakok mellett a KEK KH is végez ügysegédi tevékenységet. A Kormányablakok, valamint az Ügyfélközpont ügysegédi szolgáltatásai díjmentesek, így sem a 222/2009 Kr-ben említett jogszabály, sem a Kormányzati Portálon közzé teendő díjtáblázat nem került meghatározásra. A Kormányablakok elérhetőségeiről és feladatköréről a https://kormanyablak.gov.hu oldalon tájékozódhatunk. Az Ügyfélközpont elérhetőségei a oldalon találhatók. https://kormanyablak.gov.huhttp://www.ugyfelkozpont.hu

53 53 Az ügysegéd (gyakorlatilag) II Egyéb megnevezések: –IT mentor - –eTanácsadó - program/az-etanacsadok-bemutatkoznak.html (az ország mintegy 2000 eMagyarország Pontján közel 1700 eTanácsadó tevékenykedik)http://www.emagyarorszag.hu/index.php/emagyarorszag- program/az-etanacsadok-bemutatkoznak.html Az Ügyfélközpont egyik szolgáltatása: Általános IT-mentorálás, melynek célja, hogy személyre szólóan, élethelyzettől függően segítse megtenni az első lépéseket az információs társadalomban azoknak, akik a számítógép és Internet használatával kapcsolatban segítségre szorulnak. Az IT-mentorok a közösségi hozzáférési helyeken (pl: az Ügyfélközpontban) személyesen segítenek az Internet és a hálózati szolgáltatások megismerésében, elsajátításában. _it IT-mentor OKJ képzés: pl. SZÁMALK, érettségi birtokában.

54 54 A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosítása és az azonosítási szolgáltatások A 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet szerint Hatálya kiterjed a központi elektronikus szolgáltató rendszer (a továbbiakban: központi rendszer) igénybevételével elérhető, azonosításhoz kötött elektronikus közszolgáltatásokra, az azok nyújtásában részt vevő szervezetekre és személyekre, az azokat igénybevevő, vagy azok igénybevételéhez szakmai és informatikai támogatást biztosító szervezetekre és személyekre Azonosítás szolgáltatás jelleggel csak jogszabályi felhatalmazás alapján nyújtható. (Kivéve az egy rendszeren belül igénybe vett, illetve önkéntes hozzájárulás alapján létrehozott és használt azonosítási rendszereket és adatbázisokat.)

55 55 Közös szabályok I Elektronikus kapcsolattartáshoz az eljáró természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező jogképes szervezet azonosságát közhiteles nyilvántartás adataival való egyezésre, illetve azt tanúsító biztonsági (személyazonosításra alkalmas) okmányban szereplő adatok ellenőrzésére kell visszavezetni. Ha az azonosítás alapja közhiteles nyilvántartás, annak a központi rendszer számára elektronikusan folyamatosan rendelkezésre kell állnia, és folyamatosan a tényleges állapotnak megfelelően kell tanúsítania az azonosításhoz szükséges adatokat. Ha az azonosítás biztonsági okmányra, hatósági bizonyítványra épül, úgy az ellenőrzést végzőnek meg kell győződnie az igazolvány, hatósági bizonyítvány hitelességéről és hatályosságáról, valamint az okmány és az adott személy kapcsolatáról. Az azonosság ellenőrzését végzőnek nem feladata - a nyilvánvaló ellentmondás esetét kivéve - a nyilvántartásban szereplő adat, illetve az igazolvány, bizonyítvány által tanúsított adatok valós voltának ellenőrzése. Nem alkalmas azonosításra, illetve regisztrációra olyan - egyébként érvényes, és hiteles, akár biztonsági - dokumentum, eszköz, tulajdonság, amely nem tartalmaz az egyértelmű azonosításhoz önmagában elégséges, az azonosítást végző számára hozzáférhető információt. (Pl. lakcímkártya).

56 56 Közös szabályok II Természetes személyek azonosítására az ügyfélkapu, szervezetek azonosítására a hivatali kapu szolgál. A hivatali kaput igénybe vevő szervezet létét közhitelesen tanúsító nyilvántartások költségvetési intézmények számára a Magyar Államkincstár által vezetett költségvetési szervek nyilvántartására, társas vállalkozások és egyéni cégek esetén a Cégbíróságok által vezetett cégnyilvántartásra, egyéni vállalkozások esetén a KEKKH által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásra épülnek.

57 57 Természetes személy regisztrációja ügyfélkapu létesítéséhez I (lásd fentebb is) A természetes személy a regisztrációt az ügyfélkapu létesítésére feljogosított regisztrációs szerveknél személyesen, vagy a regisztrációs adatbázis adatkezelőjénél elektronikus űrlapon kezdeményezheti. Személyes megjelenés esetén a regisztrációs szerv személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján az ügyfelet azonosítja, s természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát összeveti a nyilvántartás adataival; sikeres azonosítás és ellenőrzés esetén a regisztrációt végző átemeli az igénylő természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, majd az igénylő állampolgárságát, választott felhasználói nevét és elektronikus levelezési címét a regisztrációs adatbázisban rögzíti.

58 58 Természetes személy regisztrációja ügyfélkapu létesítéséhez II Elektronikus űrlap esetén Az űrlapot minősített e-aláírással kell ellátni. (részletesen lásd: 78/2010, Kr) A központi rendszer ellenőrzi –Az e-aláírás érvényességét, –Az űrlapon megadott és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségét. –Az ellenőrzés sikeres voltáról a központi rendszer ben tájékoztatja a felhasználót. Sikertelenség esetén a regisztrációt végző az ügyfélkapu létrehozását megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli. Ideiglenes regisztrációval, e-ürlapon, e-aláírás nélkül létrehozott ügyfélkapu e- kapcsolattartásra és e-szolgáltatások igénybevételére csak korlátozottan használható, tárhely nincs.

59 59 Hivatali kapu létesítésének és használatának közös szabályai A hivatali kapu használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet. A központi rendszer kizárólag a hivatali kapu kezelésére az adott szervezetnél felhatalmazott képviselőt tartja nyilván, az adott szervezeten belüli további felhasználók - a szervezet nevében eljárni jogosult személyek - regisztrációját a felhatalmazott képviselő végzi. A hivatali kapu működőképességéhez szükséges, hogy a szervezet a titkosító kulcspárjának nyilvános részét a kormányzati portál kulcstárában közzétegye. A hivatali kapuhoz csak értesítési tárhely tartozik. A szervezet köteles gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvegyék. A hivatali kapu szervezettípusonként különböző. A regisztráció a kormányzati portálról letölthető elektronikus űrlappal elektronikusan, vagy ugyanennek a kinyomtatott változatával személyesen végezhető. Az űrlap adattartalmát a 222/2009. Kr határozza meg.

60 60 Költségvetési szervek és vállalkozások hivatali kapuja Költségvetési szervek hivatali kapuja - Hivatalkapu regisztrációját a központi rendszer működtetője végzi (KIM); létesítése és fenntartása díjmentes. Vállalkozások hivatali kapuja - Cégkapu Regisztráció személyesen –regisztrációját az okmányirodák és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv végzi; –regisztrációért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni; –regisztrációt ügyfélkapuval rendelkező, a vállalkozás önálló képviseletére feljogosított természetes személy végezheti. Regisztráció elektronikusan –a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő ügyfélkapuján keresztül; –a központi rendszer ellenőrzi a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban, hogy a képviseletre jogosultnak kijelölt személy a cégnyilvántartásban is rögzített - név, anyja születési neve - adatpárja csak egy személyt azonosít-e; ha nem, a regisztráció csak személyes megjelenéssel a regisztrációs szervnél végezhető; –a regisztrációt kérő ügyfélkapuja értesítési tárhelyére kapja meg a hivatali kapu azonosítóját és az egyszer használatos aktiváló kódot; –cégkapu aktiválását követően a vállalkozás képviseletében eljárni jogosultak adatainak kezelésére felhatalmazott képviselő elkészíti a vállalkozás titkosító kulcspárját, és annak nyilvános kulcsát a hivatali kapun keresztül feltölti a központi rendszer kulcstárába, s ezt követően jogosultságot kap a részére biztosított regisztrációs felület kezelésére.

61 61 Üzenetek védelme a központi rendszerben titkosító kulcspár: aszimmetrikus titkosítást alkalmazó eljáráshoz szükséges két kulcs együttes jelölése; titkosító nyilvános kulcs: a titkosító kulcspár a központi rendszer kulcstárában elhelyezett része, melynek segítségével a titkosító magánkulcs birtokosának küldött üzenetet titkosítani lehet, ez a kulcs a titkosítás feloldására nem alkalmas; titkosító magánkulcs: a titkosító kulcspár azon része, amely kizárólag a kulcs birtokosának rendelkezésére áll, amelynek segítségével képes a neki címzett üzeneteket titkosítani (helyesebben: titkosítását feloldani).

62 62 Egyéb, szabályozott kérdések Ügyfélkapuval kapcsolatban: –a regisztráció speciális esetei (pl. törvényes képviselő); –a felhasználói név és jelszó kezelése; –tájékoztatás az ügyfélkapu működéséről és adatkezeléséről; –a megszüntetés szabályai. Az elektronikus meghatalmazások kezelése. A felhasználó személyazonosságának ellenőrzése a központi rendszerben nyilvántartott adatokkal való viszontazonosítás útján.

63 63 Hivatali kapu használata böngészővel I Előnye, hogy költségkímélő, külön fejlesztést nem igényel, jóllehet csak akkor célszerű alkalmazni, ha a szervezet nem fogad vagy küld túl sok – naponta legfeljebb 100 – dokumentumot. Ellenkező esetben át kell térni az anyagi befektetéssel járó célrendszer kifejlesztésére, melyen keresztül a csatlakozott szervezet automatizáltan fogadja és küldi a küldeményeket. Mielőtt a felhasználó bejelentkezne hivatali kapujába, nevével és jelszavával be kell jelentkeznie ügyfélkapujába. A megnyíló oldal a hivatali postafiók tartalmáról tájékoztat: –olvasatlan (letölthető) dokumentumok száma; –ügyfél által átvett üzenetekre kapott visszaigazolások száma; –ügyfél által át nem vett üzenetek száma (az ügyfél a postafiókjába érkezett, a hivatal által küldött dokumentumot öt nap elteltével nem vette át), mely esetben a rendszer a dokumentumot az ügyfél postafiókjából törli.

64 64 Hivatali kapu használata böngészővel II A postafiók tartalma –dokumentumtípusok, –a hivatal számára küldött üzenetek fajtái (ügyfél, hivatal és rendszerüzenetek), –a beérkezés dátuma szerint listázható. Az ügyfél által küldött dokumentumok alapja a hivatal által előállított formanyomtatvány (ÁNYT-vel tervezett és ÁNYK-val kitöltött.kr kiterjesztésű űrlap). Bővebben a hivatali kapu használatáról: https://ugyintezes.magyarorszag.hu/dokumentumok/hkp_help.pdf és a böngészős csatlakozásról:

65 65 Az e-ksz működtetése I A 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet szerint Hatálya megegyezik a 225/2009. Kr hatályával A központi rendszer szolgáltatói Működtető: KIM, a NGM közreműködésével, amely az e-fizetési szolgáltatást biztosító alrendszert működteti. Adatkezelő: KEK KH, amely a központi rendszerben kezeli –az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges adatokat; –a hivatali kapu létesítéséhez szükséges, a hivatali kapu használatára feljogosított személyek adatainak kezelésére felhatalmazott képviselők adatait; –az elektronikus tárhelyeket (csak a címzéshez kapcsolódó információt ismerheti), –a szervezeti postafiókokat (csak a címzéshez kapcsolódó információt ismerheti). Adatfeldolgozót vehet igénybe, melyekkel az NFM által jóváhagyott szerződést köt. Üzemeltető: Kopint-Datorg Zrt. a működtetővel kötött szerződés szerint és irányításával.

66 66 Az e-ksz működtetése II Csatlakozott szolgáltatók: –csatlakozásra kötelezett közigazgatási hatóságok, melyek a kapcsolattartásra egymással is a központi rendszeren keresztül kötelesek; –közüzemi és egyetemes szolgáltatók- különösen a csatorna-, gáz-, távhő-, víz-, elektromos, köztisztasági, postai, temetkezési és tömegközlekedési szolgáltatók; –egyéb költségvetési szervek az iménti szervezetekkel való kapcsolattartás érdekében; –nonprofit szervezetek; –egyéb szervezetek a működtető egyetértésével. A Kr rendelkezik továbbá a csatlakozás eljárásrendjéről, az ügyfélvonallal való együttműködésről, a szolgáltatásnyújtás műszaki követelményeiről, az e-kszt-t nyújtók számára igénybe vehető szolgáltatásokról: –a hálózati alap- és emelt szintű szolgáltatásokról, –az elektronikus kormányzati gerinchálózatról, –az informatikai közhálóról.

67 67 Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont I A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény (Szolgtv) szerint. a központi rendszer keretében a KIM működteti, adatkezelője a KEK KH; elektronikus úton elérhető, átlátható, az egyes szolgáltatási tevékenységek szerint egységes szempontok alapján rendszerezett módon; korlátozásmentesen és ingyenesen hozzáférhetően tájékoztatást nyújt a szolgáltatók részére –az egyes szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó követelményekről, –a lefolytatandó eljárásokról, –eljárásokra hatáskörrel rendelkező hatóságokról;

68 68 Integrált ügyintézési és tájékoztatási pont II a szolgáltatást igénybe vevők, különösen a fogyasztók részére –a szolgáltatási tevékenységgel összefüggő ügyekben gyakorlati segítség nyújtásával foglalkozó szervezetekről és azok elérhetőségéről; a szolgáltatók és az igénybe vevők részére –jogsérelem esetén általában igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről, –jogviták tekintetében általában rendelkezésre álló egyéb vitarendezési módokról; biztosítja, hogy a szolgáltató az adott szolgáltatási tevékenységének megkezdésével és folytatásával összefüggésben –a lefolytatandó eljárásokhoz - ideértve a Ctv eljárásait is – valamennyi eljárási cselekményt, –jogszabályban vagy az EU jogi aktusában előírt valamennyi adatszolgáltatást egységes felületen, elektronikus úton megtehesse. Kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről a 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet intézkedik (felhat: Ekszt 31/2/e, Szolgtv 53/c és d)

69 69 Elektronikus kommunikáció polgári perben (Pp 394/B, C, E) július 1. és június 30. között: ha a vállalkozások közötti perben kötelező a jogi képviselet a beadványok benyújtására kizárólag elektronikus úton, a jogi képviselő hivatali kapuján keresztül kerülhet sor, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti. Ezt követően: a vállalkozás az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatónál kézbesítési tárhellyel rendelkezik beadványait kizárólag elektronikusan nyújtja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti; ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor a jogi képviselő a beadványokat kizárólag elektronikusan, hivatali kapuján keresztül nyújthatja be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére. A bíróságok egymás között és a közigazgatási szervekkel vagy más hatóságokkal január 1. és június 30. között: a bíróság a hivatalos iratait másik bíróság, közigazgatási szerv vagy más hatóság részére elektronikus úton is kézbesíttetheti; az elektronikus úton megkeresett másik bíróság, közigazgatási szerv vagy hatóság a megkereső bíróságnak elektronikus úton válaszol a megkeresésre. Ezt követően kötelező az elektronikus kézbesítés.

70 70 Egyszerűsített (értsd: elektronikus) cégeljárás Az új Ctv (2006. V. tv) preambulumában meghatározott célok egyike: biztosítani a közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton. –Előzmény: évi LXXXI. törvény az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről (2007-ben hatályát vesztette). Ennek érdekében létrehozza a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálatot (röviden céginformációs szolgálat), melynek feladatai: hozzájárulni a cégnyilvánosság követelményének megvalósításához, a cégjegyzékben szereplő adatok és cégiratok megismeréséhez, biztosítani a cégeljárásban és más, külön törvényben szabályozott nem peres eljárások során az elektronikus ügyintézést támogató rendszer üzemeltetését. Lásd: 1/2006. (VI. 26.) IRM rendelet a Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti egységeként működik. –47/2007. (X. 20.) IRM rendelet az ingyenes céginformációról Az ingyenesség az elektronikus úton kért céginformációra vonatkozik, amelyet a céginformációs szolgálat honlapján nyújt. A céginformáció tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel. A honlap használata csak regisztrációt (név, jelszó) követően kerülhet sor. (Erre már nincs szükség, elegendő kuszán írt karakterek begépelése.)www.e-cegjegyzek.hu Honlap:

71 71 Cégnyilvánosság és adatvédelem A cégnyilvánosságot a cégbíróság, a céginformációs szolgálat, valamint a Cégközlönyben történő közzététel biztosítja. (11) Mindazonáltal (10) a természetes személyeknek a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyét – kérelem nélkül – csak a közfeladatot ellátó szervek közfeladataik ellátása érdekében ismerhetik meg; egyéb személyek törvényben biztosított jogaik gyakorlásához vagy törvényes érdekeik védelmében a cégjegyzékbe bejegyzett lakóhelyet kizárólag a céginformáció iránt benyújtott kérelem alapján ismerhetik meg. Az adatszolgáltatás tényét a céginformációs szolgálat köteles az elektronikus rendszerben oly módon rögzíteni, hogy az érintettet az adatszolgáltatás időpontjáról, a kért adatokról az adatszolgáltatás időpontjától számított öt évig tájékoztathassa. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell. Az adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket oly módon kell rögzíteni, hogy az adat célhoz kötött felhasználása ellenőrizhető legyen. Az ezzel ellentétes céginformáció- kérés, illetve ennek alapján az adat felhasználásának jogkövetkezményeit az információt kérő viseli.

72 72 Kérelmek benyújtása elektronikus úton (36) A cég bejegyzése (változásbejegyzése) iránti kérelmet a cégbírósághoz elektronikus úton kell benyújtani. melynek érkezéséről a cégbíróság elektronikus tanúsítványt, illetve változásbejegyzési kérelem esetében igazolást küld a jogi képviselőnek. A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. A cégbíróság a cégre vonatkozó iratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván.

73 73 Cégiratok elektronikus nyilvántartása (40) A ha a cégbíróság a cégiratokat elektronikus okirat formájában tartja nyilván, a nyilvántartásra az alábbi rendelkezéseket is alkalmazni kell: a cégbíróság az e törvényben előírt őrzési kötelezettségét maga látja el, vagy annak ellátásával - külön törvény szerinti - archiválási szolgáltatót bíz meg. ha a cégbíróság az őrzési kötelezettségét maga látja el, az elektronikus okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is.

74 74 A céginformációs szolgálat egyéb feladatai Ctv 13/2 szerint a kérelemre tájékoztatást ad az elektronikus úton benyújtott, vagy elektronikus okirattá alakított cégiratokról, továbbá a cégek elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá alakított, a számviteli törvény szerinti beszámolóiról, továbbá biztosítja a beszámolókba és az elektronikus cégiratokba történő ingyenes betekintést a céginformációs szolgálat helyiségében. Lásd: 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről A cégnek a számviteli törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot (a továbbiakban együtt: beszámoló) a közzétételi költségtérítés megfizetéséről szóló igazolást és az elektronikus űrlapot a kormányzati portál útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámolót meghatározott informatikai feltételeknek megfelelően kell megküldeni Lásd: 24/2006. (V. 18.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről

75 75 Adóügyek I Elektronikus intézése (Art szerint) Ha jogszabály az ügy típusának megjelölésével lehetővé teszi. A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. A munkáltató és a kifizető az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton bejelentheti az általa foglalkoztatott (a Tbj-ben meghatározott) biztosított természetes személy adatait, melyetet az adóhatóság elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának és a munkaügyi hatóságnak. Az adóhatóság az adószám megállapításához szükséges adatokat elektronikus úton közli a kincstárral. A munkáltató az adómegállapítást elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

76 76 Adóügyek II Egyszerűsített bevallás –Az adózó elektronikus úton az adóhatósághoz bejelentheti, hogy adókötelezettsége teljesítéséhez ezt a lehetőséget választja. –Az adóhatóság– a rendelkezésére álló adatok alapján – megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó egyszerűsített adóbevallást, valamint az annak alapjául szolgáló, nyilvántartásában szereplő adatokat elektronikus úton (vagy postán) közli az adózóval. –Az adózó az egyszerűsített bevallását - szükség esetén az adóhatóság honlapján közzétett program segítségével javított adatokkal - elektronikus úton küldi meg az adóhatóságnak. Ennek aláírására nincs szükség. Az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programok az APEH honlapjáról letölthetők. Az adóügyek elektronikus intézésének szabályairól – bővebben – szól a 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet.

77 77 E-számla I Először az évi ÁFAtv évi módosítása tartalmazta, hogy a vonatkozó EU Ie-nek megfeleljen. Felhatalmazása alapján: 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet az elektronikus számláról (ma már hat. kívül). Az új ÁFAtv (2007.) szerint: az e-számla és adattartalma sértetlenségét és eredetiségét biztosítani kell. Ezért a számlát kibocsátónak: legalább az Eatv-ben definiált fokozott biztonságú e-aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia, vagy az EDI-ben kell létrehoznia és továbbítania, (EDI: elektronikus adatcsererendszer (Electonic Data Interchange) a számlázott termék beszerzőjével vagy a szolgáltatás igénybevevőjével az EDI alkalmazásáról és használatáról írásos megállapodást kell kötnie; havi rendszerességgel az adott hónapban kibocsátott számlákról papíron kiegészítő összesítő jelentést kell készítenie, melyet a termék beszerzőjének vagy a szolgáltatás igénybevevőjének át kell adnia.

78 78 E-számla II Az írásos megállapodás az e-számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet mellékletét képező mintaszerződéssel is megköthető. (A mintaszerződés megegyezik az EK Bizottsága 94/820/EK ajánlásában foglaltakkal, ezért EU tagállamok címzettjeinek is kibocsátható.) Az e-számlát – minthogy adózási adatokat is tartalmaz – kibocsátójának az Art (2003) szerint be kell mutatnia az adóhatóságnak, melyet az adóhatóság közleményében közzétett formátumnak megfelelő adatok átadásával tesz eleget. Az adóhatóság helyszíni ellenőrzésekor a kibocsátónak biztosítania kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket (24/1995. (XI. 22.) PM rendelet a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról). Hasznos: a Díjnet Zrt. e-számla szolgáltatása, amelyet közüzemi szolgáltatók is használnak (pl. Elmű, Főgáz, Szegedi Vízmű), hogy ügyfelei a számláikat elektronikus formában, az Interneten keresztül tekintsék meg, egyenlítsék ki. Ezeket a számlákat elektronikus aláírással és időbélyegzővel látják el, ezért elektronikus formában hitelesek. Figyelem: a számítógéppel kiállított számla nem azonos az e-számlával!

79 79 Javasolt olvasmányok Jogszabályok Törvények és törvénymódosítások indokolása Ajánlás az elektronikus ügyintézés során történő azonosítás adatvédelmi követelményeiről (benne: polgárkártya-koncepció) Dr. Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései (HVG-Orac, 2010, 140. oldal) Dr. Szilágyi Károly Bálint: Az elektronikus cégeljárás gyakorlati kézikönyve (Jogászoknak Kft. Pécs, 2008.) E-önkormányzatok honlapjai (pl. E-közig tanköny: Informatika a társadalomért egyesület Európai Bizottság Jelentése, február More EU citizens benefitting from online public services,More EU citizens benefitting from online public services %E2%80%93-de-minek/http://hirlevel.egc.hu/2011/02/28/europai-unios-e-kozigazgatas-jelentes- %E2%80%93-de-minek/

80 80 Minden kritikát, kérdést, javaslatot szívesen fogad:


Letölteni ppt "1 Elektronikus kormányzás A közigazgatás korszerűsítése: a kormányzati működés technológiára épülő átalakítása a technológia nyújtotta lehetőségek alkalmazásával."

Hasonló előadás


Google Hirdetések