Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió intézményrendszere. A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményrendszere. A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó."— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményrendszere

2 A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó országban tartják

3 A Tanács (Council of the European Union) (Council of Ministers ) Elsődleges döntéshozó és jogalkotó A tagállamok általános gazdaság- politikájának összehangolása Közösségi költségvetés elkészítése Nemzetközi szerződések kötése Közös kül- és biztonságpolitikai döntések Bel- és igazságügyi együttműködés koordinálása Tagjai a tagállamok kormányait képviselik, és annak felelnek

4 A Tanács Szektoriális tanács: szakminiszterek testületei. ECOFIN, Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa, Általános Ügyek Tanácsa - havonta üléseznek

5 A Tanács munkájának segítése COREPER I. II. - Állandó Képviselők Bizottsága- –álláspont-egyeztetés –kapcsolattartás –közvetítés –koordinálás –Mezőgazdasági Különbizottság

6 Az Európai Tanács (European Council) Állam- és kormányfők testülete Maastrichti szerződés óta hivatalos szerve az EU-nak Évente legalább két ülés Ülésein a Bizottság elnöke is részt vesz

7 Az Európai Tanács Stratégiai döntések Fejlődés általános politikai irányvonalai Tagállamok közötti kompromisszumok megkötésének fő színtere - package deal Jogforrást nem alkot!

8 A Tanács soros elnöksége Az elnöki tisztséget félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam A soros elnök hívja össze a Tanácsot, elnököl, komoly súlya van a tárgyalásra kerülő ügyek döntésének befolyásolásában EU külső képviselete

9 Döntéshozatal a Tanácsban Egyszerű többség: eljárási kérdésekben, vagy ahol a Szerződés így rendelkezik Egyhangú döntés: a legfontosabb ügyekben - általában a szavazás is elmarad Minősített többségű döntés Koppenhága 2002, dán elnökség

10 Szavazati súlyok minősített többségi szavazás esetén Összesen 87 szavazat

11 Szavazatok a Tanácsban (NIZZA) Németország: 29 Egyesült Királyság: 29 Franciaország: 29 Olaszország: 29 Spanyolország: 27 Lengyelország: 27 Románia: 14 Hollandia: 13 Görögország: 12 Cseh Köztársaság:12 Belgium:12 Magyarország:12 Portugália:12 Svédország:10 Bulgária:10 Ausztria:10 Szlovákia: 7 Dánia: 7 Finnország: 7 Írország: 7 Litvánia: 7 Lettország: 4 Szlovénia: 4 Észtország: 4 Ciprus: 4 Luxemburg: 4 Málta: 3

12 Szavazati arányok 87 szavazatból 62 támogató szavazat szükséges a döntés elfogadásához, ha a Bizottság javaslatáról dönt a Tanács. Ha a javaslat nem a Bizottságtól származik, akkor a 62 szavazatnak legalább 10 tagállamtól kell származnia Luxemburgi kompromisszum, 1966: létfontosságú érdek esetén egyhangú döntés Ionninai kompromisszum, 1995: 23 ellenszavazattal lehet kérni a döntés elhalasztását = blokkoló kisebbség

13 A Tanács Főtitkára A főtitkári tisztséget az Amszterdami Szerződés alakította át: célja az EU külpolitikai álláspontjának egységes képviselete, megtestesítési egyetlen személyen keresztül A főtitkár egyben a Mr. vagy Ms. CFSP Javier Solana High representative of CFSP

14 A BIZOTTSÁG Székhely: Brüsszel

15 Az Európai Bizottság

16 A Bizottság (European Commission) Kormányszerűen működő, döntéselőkészítő, javaslattevő, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegű: nem a tagállamokat, hanem az Uniót szolgálja

17 A Bizottság tagjai Húsz biztos - az öt nagyobb tagállam 2-2, a többi tagállam 1-1 biztost jelöl a Bizottságba A Bizottságnak egy elnöke és két alelnöke van Romano Prodi a Bizottság elnöke

18 A Bizottság elnökének és tagjainak hivatalbalépése A Bizottság tagjait a tagállamok kormányainak megállapodásával az ASZ óta a Parlament hozzájárulásával jelölik ki 5 éves időszakra. A Bizottság elnökét a tagállamok kormányai közös megegyezéssel jelölik ki, személyét a Parlamentnek jóvá kell hagynia. A biztosokról az elnök és a tagállamok együtt döntenek, a teljes testületről a Parlament ismét szavaz.

19 A Bizottság szervezeti felépítése A biztosok tárcákkal rendelkeznek - elosztásuk politikai alkufolyamat eredménye Jelenleg 36 hivatali egység - egyenlőtlen eloszlás Franz Fischler Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési és Halászati Ügyek biztosa

20 A Bizottság feladat- és hatásköre Döntéskezdeményezés: (fő kezdeményező és javaslattevő szerv) A javaslatokat a Tanács elé terjeszti. Meghatározott esetekben részt vesz az elfogadott döntések végrehajtásában. Ellenőrző funkció: szerződések, jogszabályok betartását ellenőrzi a tagállamokban. Információszolgáltatás: folyamatosan készít jelentéseket az EU gazdasági, jogi és szociális helyzetéről

21 A Bizottság feladat- és hatáskörei Közösségi érdekek képviselete Származékos jogalkotási hatáskör EU költségvetési tervezetének elkészítése Tárgyalási joggal rendelkezik kereskedelmi jellegű kérdésekről szóló megállapodásokat illetően. Képviseli az EK-t az egyes gazdasági jellegű nemzetközi szervezetek munkájában.

22 A PARLAMENT Székhely: Strasbourg - rendes plenáris ülések színhelye Brüsszel:Rendkívüli plenáris ülések és bizottsági ülések Luxemburg: titkárság székhelye:

23 Az Európai Parlament az évi Római Szerződés szavaival élve „ az Európai Közösségben egyesülő államok népeit képviseli”. 15 államból mintegy 375 millió európai állampolgár vesz részt 626 Európai Parlamenti képviselő munkáján keresztül az európai integrációban. Az első közvetlen parlamenti választásokra 34 évvel a II. világháború után, 1979 júniusában került sor. Az Európai Parlament, mely legitimitását az ötévenkénti közvetlen és általános választások útján nyeri, egyre nagyobb befolyásra és hatalomra tett szert az idők folyamán. Különösen az évi Maastrichti és az évi Amszterdami Szerződés járult hozzá ahhoz, hogy az Európai Parlament egy pusztán konzultatív testületből ténylegesen jogalkotó parlamentté alakuljon, mely a nemzeti országgyűlésekhez hasonló hatalmat gyakorol. Ma az Európai Parlament egyenrangú partnere a Tanácsnak, és az európai állampolgárok életét befolyásoló jogszabályok többségének megalkotásában részt vesz.

24 A Parlament (European Parliament) A Montánunió Közgyűléséből 1962-ben. Fokozatosan bővülő jogosítványok a döntéshozatalban. Kezdetben „vitafórum”. Első komolyabb szerep a költségvetés elfogadásában (1970). Tagjait 1979-től közvetlenül választják.

25 A Parlament 626 fős parlament képviselőket öt évre választják a Parlament elnöke 2,5 évre kapja megbízatását pártfrakciókba csoportosulva kapnak helyet a képviselők Strasbourg::Plenáris ülés

26 A Parlament összetétele Tagállamok eltérő számú mandátummal bírnak. A mandátumszámok jobban reprezentálják a tagállamok nagyságát, mint a Tanács szavazati súlyai. 7 politikai csoport van jelenleg, két legnagyobb frakció az Európai Néppárt, valamint az Európai Szocialista Párt.

27 Az Európai Parlament összetétele PPE-DE Az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták csoportja(37%) PSEAz Európai Szocialisták csoportja (28%) ELDRAz Európai Liberális, Demokrata és Reform Párt csoportja Verts/ALEZöldek/Európai Szabad Szövetség csoportja GUE/NGLAz Európai Egységes Baloldal/Északi Zöld Baloldal Szövetségének csoportja UENUnió a Nemzetek Európájáért csoport EDDUnió a Demokráciák és a Sokszínűség Európájáért NIFüggetlen

28 Az EP az EU bővülése után hely Németország99 EK72 Franciaország72 Olaszország72 Spanyolország50 Lengyelország50 Románia33 Hollandia25 Görögország22 Belgium22 Cseh Köztársaság20 Magyarország20 Portugália22 Svédország18 Bulgária17 Ausztria13 Szlovákia13 Dánia13 Finnország13 Írország12 Litvánia12 Lettország8 Szlovénia7 Észtország6 Ciprus6 Luxemburg6 Málta5


Letölteni ppt "Az Európai Unió intézményrendszere. A TANÁCS Székhely: Brüsszel, Évente háromszor Luxemburgban is ülésezik, Informális találkozókat az elnökséget adó."

Hasonló előadás


Google Hirdetések