Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tehetségpszichológia. „ Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tehetségpszichológia. „ Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük,"— Előadás másolata:

1 Tehetségpszichológia

2 „ Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni.” (Harsányi, 1988)

3 I.1. Az intelligencia mint a tehetség értelmezésének kiindulópontja:  Spearman  Thurstone

4  Spearman (1904) kifejtette, hogy létezik egy általános kondíció vagy képesség, amit általános intelligenciának nevezett (g-faktor)  A tehetségnevelés oktatói számára az általános intelligencia mértéke fontos adatokkal szolgál a gyerek természetéről, fejlődéséről és oktatási igényeiről. A 140-et meghaladó általános IQ-jú gyerekek egészen más feladatokat kívánnak a tanároktól, fejlesztő szakemberektől, mint a es IQ-jú gyerekek. (Mégis mindkét csoportot a tehetségesek kategóriájába soroljuk!)

5

6 A legelső, emberi intelligencia- és képességmodellt L.L. Thurstone (1938) vezette be. hét elsődleges intelligenciatényező vagy intelligenciaképesség létezik. a) A szókincs folyékonysága az a képesség, amivel valamilyen ösztönzés hatására sok szó jut eszünkbe. b) A verbális felfogás az a képesség, amivel a szavak jelentésére következtetünk. c) A számok, azaz a számolási képesség minden aritmetikai feladatban részt vesznek.

7 d) A memória alapvetően az új információ egyszerű vagy gépies memorizálására utal, mind verbális, mind képi formában. e) Az indukció a verbális, numerikus vagy képi anyag megvizsgálására, és abból egy általánosság, szabály, koncepció vagy elv levezetésére való képesség. f) A térbeli percepció az a képesség, amivel a térben lévő tárgyakat látjuk, és azokat különböző elrendezésben vizualizáljuk. g) A percepció sebessége az utolsó faktor vagy képesség. Ez az a képesség, amivel az apró aspektusokat, vagy a képek, levelek, szavak stb. elemeit a lehető leggyorsabban felismerjük.

8 A kreatív képességek alapkoncepcióját Guilford /1971/ alkotta meg, ez azóta is általánosan elfogadott. Ők kutatásaik alapján a következő elemeket különítették el a kreativitás fogalmában.  A gondolkodás folyékonysága /fluencia/. Ez három altényezőből áll: a szótalálás gyorsasága, az asszociációk gyorsasága és a fogalomalkotás gyorsasága.  A gondolkodás rugalmassága /flexibilitás/. Ez a változó igényekhez való alkalmazkodást, a gondolkodás mozdulatlanságából való szabadulást, a spontán átváltási képességet jelenti.  Az eredetiség /originalitás/ a fantázia ereje, amely arra irányul, hogy elszakadjon az adott szituációtól, és új asszociációs kapcsolatban struktúrálja a helyzetet.

9  Az újrafogalmazás /redefiniálás/ azt jelenti, hogy a megszokott eljárásokat felülvizsgáljuk, átalakítjuk.  A kidolgozás /elaboráció/ azt a képességet jelenti, hogy az egyén mennyire tudja a felmerülő ötleteket megvalósítani.  A problémaérzékenység /szenzitivitás/ a problémák észrevételének, megfogalmazásának a képességét jelenti.  (+)

10 II.1. A Renzulli-féle triász  A tehetséget leíró komplex teóriákból sokféle látott napvilágot, az első volt, s ma is a legáltalánosabban a Renzulli-féle (1978) az elfogadott. Ez a modell három összetevőjét emeli ki a tehetségnek:

11 Renzulli –féle triász /1978/

12  Adottságok, készségek, amelyek különböző területeken nyilvánulhatnak meg ◦ Intellektuális képességek (általános és specifikus) ◦ Művészi képességek ◦ Pszichomotoros képességek ◦ Szociális tehetség

13 Divergens gondolkodás jellemzői  Eredetiség (originalitás)  Szellemi rugalmasság (flexibilitás)  Szellemi könnyedség (fluencia)

14  Kíváncsiság, érdelkődés, tudásvágy  Szorgalom kitartás  Becsvágy, teljesítménymotiváció  Emocionális stabilitás

15 III.1. Gardner elmélete (1991) hét egymástól független emberi intellektuális képességet különít el, amit humán intelligenciáknak nevez. Ezek a speciális tehetségterületek a következők:  Logikai – matematikai.  Nyelvi.  Testi – kinesztetikus.  Térbeli.  Zenei.  Interperszonális.  Intraperszonális.

16 Ez az előbbinél még differenciáltabban jelzi a tehetség fajtáit, sokszínűségét.

17  MÖNKS  TANNENBAUM  PIIRTO  CZEIZEL  GAGNÉ

18 Egyre nagyobb empirikus támogatást nyertek az idők során azok az elméleti feltételezések, amelyek a tehetséghez szükséges faktorok interakcióját vizsgálták. Ez vezetett Mönks többtényezős tehetség- modelljéhez. A kivételes képességek, a motiváció és a kreativitás összetevőkön kívül ez a modell a családot, az iskolát és a társakat is bevonja mint társadalmi pilléreket.

19

20 Mönks a tehetség fogalmát a következő közelítőleges leírással adja meg: „A tehetség három személyiségjegy interakciójából jön létre. Ennek a három jegynek az egészséges fejlődéséhez megértő, támogató társadalmi környezetre van szükség (család, iskola, társak). Más szóval: a hat faktor pozitív interakciója a tehetség megjelenésének előfeltétele” (Mönks & Knoers, 1997, 192. o.).

21 Tehetségelméletében Tannenbaum (1983) azt állítja, hogy mind a tehetség akkor fejlődik, ha a következő öt elem hat egymásra. A tehetséget grafikusan a csillag öt ágának metszete jelöli. Az öt elemet következőképpen definiálják (Feldman, 1992):  Általános képességek: ez a G-faktor megfelelője, azé az általános intelligenciáé, amit az IQ-tesztekkel mérnek.  Speciális képességek: olyan speciális tehetség, amivel a személy rendelkezik és amiért környezete nagyrabecsüli, mert az kivételes, speciális.  Nem intellektuális tényezők: ezek azok a személyes képességek, amelyek egy személy karakteréhez, egyéni jellemvonásaihoz kötődnek önkép, motiváció, feladat- orientáció stb.  Környezeti tényezők: pl. a gyerek családja, iskolája, barátai.  Szerencse: ezekről a faktorokról legtöbbször elfeledkezünk, pedig ugyanolyan jelentősek. (+)

22

23 különösen a tehetség összetevői, de a fejlődést befolyásoló tényezők is részletesen kidolgozott rendszerben jelennek meg Piirto /1999./ tehetséggondozási piramis- modelljében.

24

25 -

26

27

28

29 1. Gyorsítás, léptetés: ez módszer a tanulmányoknak a rövidebb idő alatt való elvégzését jelenti.  Ez történhet az iskolába való korábbi belépéssel,  Osztályugrással, ami azt jelenti, hogy két év anyagát egy év alatt végzi el a tehetséges tanuló. 2. Szegregáció, elkülönítés: Ennek szellemében valamilyen kritérium alapján a tehetségígéretek külön, számukra létrehozott iskolába, osztályba járnak.  Előnye, hogy magas szellemi kapacitásuknak megfelelő oktatásban részesülnek, így nem kell igazodniuk átlagos társaik képességeihez.  Hátránya, hogy az elitképzőnek titulálható tagozatos osztályok, tehetséggondozó iskolák az esélyegyenlőség ideológiájával állnak szemben. 3. Gazdagítás, dúsítás: Ez az irányvonal abból indul ki, hogy a tehetséges gyerekeknek mást és másképpen kell tanulniuk. A normál iskolai tanulás mellett személyre szóló képzést kapnak. tanórán belüli differenciálástól a különböző tanórán kívüli, délutáni foglalkozásokon át a szaktáborokig terjed.

30  Sokan tartják ezt a területet az iskolai tehetséggondozó munka legkritikusabb pontjának. Nem véletlenül, hiszen ha nem találjuk meg az igazi tehetségeket, nem lehet hatékony a leggondosabban összeállított a program sem.  Másrészt azért is kritikus elem ez, mert nagyon nehéz korrekt módon azonosítani a tehetséget.

31  Az első fázis: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése  A második fázis: ad hoc azonosítás  A harmadik fázis: tesztek segítségével végzett azonosítás  A negyedik fázis: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást:  tanári jellemzés,  tesztek és felmérések,  kérdőívek - általános és tantárgyak szerinti,  iskolapszichológusok véleménye,  szülői jellemzés,  tanulótársak jellemzése.

32  A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik.  A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló.  A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek.  Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.

33 1. A tanuláshoz fűződő viszony feltárása:  „Tanulási szokások” kérdőív,  „Tanulás iránti attitűd” kérdőív,  a motivációs sajátosságok megragadása irányított interjú kérdéssel. 2. Megismerési képességek feltérképezése:  figyelemvizsgálat,  emlékezetvizsgálat /verbális és vizuális/,  gondolkodásvizsgálat /analógiás és logikai/. 3. Kreativitás-vizsgálat. 4. Énkép, önértékelés feltárása:  bemutatkozó játékok,  énkép - máskép/p/,  jövőkép.

34  A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk.  Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum (1983, 1986) ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése.

35

36 Mire is van szüksége egy tehetséges gyermeknek? LEHETŐSÉG Önálló, önirányított tanulásra Tapasztalatcserére, Hatékony tanulási technikára. BÁTORÍTÁS Elmélkedésre, Kérdésfeltevésre, Kockázatvállalásra SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Együttműködésben és tiszteletadásban Önelfogadásban, érdekérvényesítésben Vezetői szerep felvállalásában Kognitív Affektív Szociális

37 Óvodáskor: „érezze jól magát a gyerek az óvodában”. -tehetségfejlesztés megalapozása, érzelmi alapok lerakása, lehetőségek megkínálása –

38 Alsó tagozat: -megtanítani a gyereket írni, olvasni, számolni, próbálgassa a gyerek képességeit /megerősítés / - „általános intellektuális fejlesztés megalapozása”. Felső tagozat: - általános intellektuális képességek erősítése, általános képességeken elindulni a speciális képességek felé, - lehetőségek megteremtése (5-6. oszt), - programok indítása (6-7. oszt), „kóstoljon bele a gyerek”. Középiskola:az igazi tehetséggondozás időszaka „tehetségfejlesztés”

39  A család segítse a gyereket, adjon neki olyan motivációs hátteret ahol a tanulás, a tudás érék

40

41  Az intézményi környezetben a gyermek fejlődését befolyásoló tényezők elsődleges forrása maga a pedagógus.  Milyen a jó pedagógus?

42  Ryans (1960) speciális értékelő skála a sikeres pedagógus : - melegszívű - megértő - barátságos - megbízható - rendszeres - jó képzelőerejű - lelkes

43  Balogh L.-Bóta-Dávid  Nyitott, elfogadó attitűd 85%  Kreatív 80%  Nagy tárgyi tudás 78%  Motiváló képesség 75%  Jó humor 72%  Ambiciózus 64%  Alkalmazkodni tud a gyermek igényeihez 54%  Empatikus 48%  Önkritikus 44%

44 Tehetségesek tanárai „pillanatfelvétel” empirikus kutatás/H.I. Fejlesztő pedagógia / átlag feletti képességek elkötelezettség motiváció kreativitás -szaktudás és szakismeret -gyermekismeret -önképzés és továbbképzés igénye -tanítás módszereinek ismerete, differenciált alkalmazása -jó beszéd és kommunikatív képesség -megértés és nyitottság -felelősségérzet -aktivizáló, kezdeményező képesség -partneri kapcsolat -problémaérzékenység -intuíciós képesség -ötletgazdagság Tehetség

45 „ A tehetségben éppen az a szép, hogy él, hogy kiszámíthatatlan, hogy meglepő. Hogy utólag úgy evidens, akár egy kör, de előre mégis tökéletesen megjósolhatatlan.” /Pilinszky/

46 Feladat: Szó-párokat látsz felsorolva. Mindegyik szó-párhoz írj egy-egy harmadik szót, amely jelentésben mindkét szóhoz kapcsolódik! PL: ágyú tűz ég gyümölcs csók tükör eső torony ceruza

47

48

49

50

51

52


Letölteni ppt "Tehetségpszichológia. „ Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakozott képességet értjük,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések