Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az integrációhoz csatlakozó országok példái. Magyar csatlakozás általában példa Írország, Portugália és Ausztria de mind más jellemzőkkel bír teljesen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az integrációhoz csatlakozó országok példái. Magyar csatlakozás általában példa Írország, Portugália és Ausztria de mind más jellemzőkkel bír teljesen."— Előadás másolata:

1 Az integrációhoz csatlakozó országok példái

2 Magyar csatlakozás általában példa Írország, Portugália és Ausztria de mind más jellemzőkkel bír teljesen mások a világgazdasági és – politikai körülmények, mint az ő belépésükkor teljesen más az EU, ma mint volt 9, 18, 31 évvel ezelőtt most 15-ről 25-re nő a tagok száma

3 1973-as bővítés „másodikra” jutnak be most jelentkezik először, milyen lesz általában a bővítés

4 1973-as bővítés át kell venni az Egyesítő Szerződésben foglaltakat és az eddig megszületett másodlagos jogszabályokat átmeneti intézkedések a teljes átvételig az átmenetben is kölcsönös előnyöknek kell lenniük kereskedelmen ugyanakkora a derogációs időszak, más területeken különböző

5 1973-as bővítés cél a saját (európai) eredmények megőrzése (most az Alkotmány) derogációk hossza általában 5 év

6 Egyesült Királyság a világháború után a britek számára Európa a 3 szintjét jelentette a kapcsolatoknak ezért kimaradnak az induló integrációból emiatt nincs esélyük, hogy az integráció vezető hatalmává váljanak az 1960-as évekre a kapcsolatrendszer átalakul az EFTA sikertelen kísérlet az EGK ellensúlyozására

7 Egyesült Királyság 1978-ra véget érnek a derogációk a brit gazdaság eltérő szerkezetű az európaitól nettó befizető pozíció (2. legnagyobb) maradtak beilleszkedési nehézségek, folyamatos konfliktusok (szkepticizmus)

8 Egyesült Királyság a brit polgárok 80 %-a szerint 2010-ben az Euro lesz a nemzeti valuta a sajtó ellenségesen áll a bevezetéséhez a Konzervatív Párt ellenzi a legfőbb ellenérv: a magas átállási költség, adózás feletti kontroll elvesztése nyomaszt az EMS „rossz emléke”

9 Az EMU és a britek az Egyesült Királyság 1 €-sa: 2003-as brit jelentés konklúziója: az üzleti szféra igényli a lakosság nincs felkészülve

10 Az Egyesült Királyság növekedési üteme

11 Írország az első állam, aki tárgyal az EK-val a csatlakozásról Európából nézve „együtt járt” az Egyesült Királysággal az ír gazdaság torzultan függött a brit gazdaságtól magas mezőgazdasági GDP arány hosszú ideje húzódó regionális problémák

12 Írország felzárkózása nem voltak felkészülve az EK tagságra belépéskor a 10 évig tartó folyamatos támogatás eredménytelen volt a makrogazdasági mutatók nem javultak az infláció 1981-ről, 1987-re 20 %-ról, 20%-ra változott, a munkanélküliség 10 %- ról, 10 %-ra

13 Írország Írország „lábjegyzetekkel” lép az integrációba engedélyeztek állami támogatásokat, adókedvezmények rendszerét kevés jelentőséget szánnak neki a jövő integrációjában a belépéstől a tőkevonzás megnövekedését várták

14 Írország felzárkózása abban bíztak, az idegen tőke segítségével „felnevelik” az ír tőkét, gazdaságot strukturális válság az agrárnépesség jövedelme nőtt a CAP-nak köszönhetően, ez elodázta a szerkezetátalakítás kényszerét

15 Írország felzárkózása 1987-ben új, radikális konszolidációs program elemei: adócsökkentés, bérnövekedés maximalizálása, oktatás javítása eredmény: csökkenő munkanélküliség, stabilizálódik a nemzeti valuta az 1990-es évek közepétől hírtelen fellendülés indult

16 Írország felzárkózása tőkeimportra épülő modernizációs folyamat kezdődött a növekedési és stabilitási mutatók egyszerre javultak az EK mélyülő integrációja illeszkedett a gazdaságpolitikai nyitás folyamatába Írország egyszerre NUTS 1 és NUTS 2 régió: a kormány osztja el az EU transzfereket

17 Írország felzárkózása nemzeti öntudat az EK tagsággal növekszik oktatás színvonala és beruházásai nőnek legfőképp az amerikai tőke jelent meg (tért haza) a megjelenő külföldi tőke a tönkrement kisipari munkásokat és a csökkenő agrárfoglalkoztatást egyensúlyozza ki

18 Írország felzárkózása nem csak az élőmunkát fizetik meg és fejlesztik, hanem jelentős high-tech iparágak települnek meg: számítástechnika, szoftveripar, gyógyszer fejlesztés gyökeresen átalakult a termelés szerkezete diverzifikálódott a gazdaság megindult a visszatelepedés Amerikából pozitív a kereskedelmi és fizetési mérleg

19 Írország felzárkózása duális gazdasági rendszer alakul ki enklávé szerű gócpontok termelik a GDP nagy részét az ír nemzetgazdaság szuverenitása korlátozódik a hazai tulajdonú ipar versenyképtelen a nyugati periféria lemaradt a keleti part (Dublin) hiperfejlődött

20 Az ír gazdaság GDP millió € GDP per fő € Export millió € Államadósság a GDP %-ában Foglalkoztatottak (millió fő) Munkanélküliek száma: Infláció (%) ,312102,513 10,357 21,290 18,20493,922 96,439 1,31 1, ,000 77,700 3,45,6

21 Ír Beruházási Ügynökség (IDA)

22 Ír Beruházási Ügynökség feladata A feldolgozó iparban és a nemzetközi szolgáltatás kereskedelemben külföldi beruházások biztosítása

23 Tengerentúli irodák Atlanta Boston Chicago Los Angeles San José New York Amsterdam Düsseldorf London Tokió Hong Kong Szöul Taipei Sydney

24 A három fő beruházási terület Írországban elektronika (hardware/software) gyógyszerészet / Egészségvédelem nemzetközi szolgáltatások (teleszerviz, megosztott szolgáltatások, adat feldolgozás, pénzügyi irányítás)

25 FDI források Írországban államcégek számafoglalkoztatott USA Németország Egyesült Királyság Hollandia Japán Franciaország Svédország Svájc további Összesen

26 Írország – versenyképességi előnyök az Európában eladott számítógépek 33%-a Írországból való az USA elektronikai iparba fektetett európai FDI 40%-a Írországba jut a világ legnagyobb software exportőre Írország a világ 10 legnagyobb gyógyszercégéből 9 rendelkezik gyárral Írországban a világ 15 legnagyobb egészségügyi vállalatából 10 Írországban rendelkezik székhellyel

27 1.minőségi munkavállalók:  fiatal, jól képzett, flexibilis munkaerő  ezek 53%-a 30 évnél fiatalabb  az emberek 60%-a legalább 18 éves korig részt vesz az oktatásban  60%-a a felsőoktatásban résztvevőknek a műszaki, alkalmazott tudományi és üzleti területeken végez Írország – versenyképességi előnyök

28 2.Írország 1973 óta tagja az európai integrációnak:  lehetővé téve, hogy a vállalatok akadályok nélkül jussanak 450 milliós piachoz

29 Írország – versenyképességi előnyök 3.alacsony vállalati adók:  10%-os vállalati nyereség garantált 2010 végéig a feldolgozó iparban és a nemzetközi szolgáltatáskereskedelemben  Dublin pénzügyi központjában a 10%-os adókulcs 2005 végig garantált  12,5%-os vállalti nyereségadó 2025 végéig garantált

30 Írország – versenyképességi előnyök 4.IDA ösztönzők (vissza nem térítendő hitelek):  befektetési tőke finanszírozásra  emberi erőforrás fejlesztésre  termékfejlesztésre

31 több, mint közvetlenül teremtett új munkahely az Írországba befolyt tőkeberuházás 5,7 milliárd IR£, 1995-ben az ír beszállítóipar évente értéke1,6 milliárd IR£ értékben készít alapanyagokat ( ) ez további munkahelyeket teremt a beszállítóknál és szolgáltatóknál Hogyan nyer ebből Írország?

32 a külföldi beruházók tapasztalatai és képzési programjai növelik az ír munkavállalók értékét, ami vonzza a további FDI-t az évi vállalati nyereségadó meghaladta az 500 millió IR£-t ( ) Hogyan nyer ebből Írország?

33 Írország felzárkózása Írország a gyakorlati példája, hogy a TNC-k duális gazdaságot alakítanak ki a GDP az EK átlagot tekintve 1973-ban 58%-os volt, 1998-ban 90 %-os, 2000-ben 106 %-os, 2002-ben 134 % a GNP-ben számolt felzárkózás sokkal kevésbé erőteljes

34 Írország felzárkózása Az ír út lényege: Mi a jobb? Egy működő gazdaság, magas jóléttel, amelynek az elemei külföldi tulajdonban vannak. Egy nemzeti tulajdonú, működésképtelen gazdaság, ahol alacsony az életszinvonal.

35 Írország növekedési üteme

36 Dánia az integrációban gazdasági előnyökért vállalták a politikai következményeket Népi Mozgalom ma is a kilépés mellet van a közösségi költségvetésnek általában haszonélvezői oka: a fejlett mezőgazdaság az EU szkeptikus tagállama maradt

37 Dánia és az egységes valutára január 1-től a dán korona az ERM II.- ben ± 2,25 %-os sávban lebeg az Euroval szemben a dán 1 €-os:

38 Dánia növekedési üteme

39 1981-es bővítés biztonságpolitikai, katonai-stratégia indokok a tagság mellett és kevésbé gazdaságiak ebből következően a tagság első 20 évének hibás gazdaságirányítást a világpolitikai helyzet miatt nem lehet szankcionálni jelentős a mezőgazdaság GDP részaránya elmaradott pénzügyi piacok, szociális és gazdasági infrastruktúra

40 Görögország felzárkózási pályája a tagság elnyerésétől folyamatosan hibás gazdaságpolitikát alkalmaztak jövedelem- és fogyasztásorientált, jóléti gazdaságpolitika elodázzák a strukturális reformokat mindig az ellenkezőjét teszik, mint a többi európai állam

41 Görögország felzárkózási pályája a szocialista kormányzat akadályozza az elbocsátásokat, élénkíti a fogyasztást, folyamatosan túlköltekezik államosítások, az állam gazdasági szerepének erőteljes növelése a tagság 10. évfordulójára 18 milliárd ECU „eltűnt” az európai támogatásokból a felelősség láthatatlanná vált

42 Görögország felzárkózási pályája magas kereskedelmi és fizetési mérleg hiány a költségvetést a magánszférával finanszírozzák, ami csökkenti a beruházásokat – egyre nő az eladósodottság a 10 év alatt mindössze 2 milliárd $ működőtöke áramlott az országba ez még inkább visszahúzza a centrumtól nem érvényesül a kereskedelemteremtés

43 Görögország felzárkózási pályája az 1990-es évek elején megbukott a szocialista kormányzat új, stabilizációs program indult – megszűnik a „különutas politika” (megbuktatta az új kormányt) az új szocialista kormány folytatta a reformokat

44 Görögország felzárkózási pályája a reformok eredményesek jelentősen csökkent az államadóság és az infláció nem magas a költségvetés hiánya

45 Görögország felzárkózási pályája 2001-től tagjai a Pénzügyi Uniónak a lakosság jelentős része EU ellenessé vált:  sok a turista  sok az idegen tulajdonú vállalat és ingatlan  az EU mindent ellenőriz, nem ad akkora támogatást, mint korábban

46 Görögország növekedési üteme

47 1986-os bővítés Portugália sokban hasonlít Magyarországra, ezért példaértékű Spanyolország méretéből adódóan nehezen tekinthető példának mindkettőben a csatlakozáskor jelentős a mezőgazdaság GDP részaránya elmaradott pénzügyi piacok, szociális és gazdasági infrastruktúra jellemzi őket

48 Portugália a felzárkózás útján Portugália hasonlít Magyarországra  diktatúra megdöntése után az európai integráció felé fordultak  területi, népességi számai hasonlóak  gazdasági szerkezete részben egyezik a hazaival  volt saját előcsatlakozási programjuk (PEDIP)

49 Portugália a felzárkózás útján Portugália különbözik Magyarországtól  a forradalom után felmerült a baloldali fordulat veszélye  sürgető a tagságuk  brit érdekekkel hagyományosan kapcsolatban álltak  volt „integrációs” tapasztalatuk az EFTA- ban (liberalizáció)

50 Portugália a felzárkózás útján a csatlakozási tárgyalások Spanyolország miatt húzódnak fontos derogációkat nem kapnak, nehogy a spanyoloknak is meg kellejen adni a derogációk kétirányúak, 7-10 évesek

51 Portugália a felzárkózás útján kialakult egy versenyképes textil- ruházati ipar a „gyarmati irányultságú” vállalatok képtelenek talpon maradni 1980-as évek árliberalizáció és privatizáció

52 Portugália a felzárkózás útján az EK tagság komoly politikai stabilizáló szerepet is betölt intézményi reform és tőkeforgalom felszabadítása (SEA) az EK tagsággal valósul meg (derogálva)

53 Portugália a felzárkózás útján növekedési tartalékokkal léptek az integrációba törekedtek az EK-ból nyereséget „húzni”, volt kidolgozott makrogazdasági stratégiájuk a kitelepülő iparágak területévé vált között gyors életszínvonal növekedés, és megszilárduló demokrácia

54 Portugália a felzárkózás útján a külkereskedelem szintje a belépéskor jelentősen növekedett kereskedelem az EK tagállamokkal export60%75% import40%75% gazdaság nyitottsága erősen növekedett a külkereskedelem aránya a GDP-ben %37%79%

55 Portugália a felzárkózás útján tőkeimport 2 milliárd $ / év (nemzeti beruházás 12%-a) EU transzfer: + 2 milliárd ECU / év korábban a PEDIP millió ECU / év

56 Portugália a felzárkózás útján csatlakozáskor a legfőbb probléma az agrárium és a halászat hatékonyság 1986-ban az EU átlag 1/3-a volt, a GDP 6 %-át, a lakosság 27 %-a állította elő 1997-re a mezőgazdasági szektor termelése deflált árakon 30 %-kal csökkent mára ez modern „szerű” farmergazdaságokká alakult

57 Portugália növekedési üteme

58 Spanyolország és a felzárkózás tengeri és szárazföldi hatalom es évekre végleg eltűnt a világpolitikából a polgári átmenet elhúzódott Moncloa-paktum stabilizálta a társadalmat, (támogatta a király és az egyház is) az EK tagsággal jelent meg (újra) a nemzeti öntudat, ezért a régiók kimondottan EU pártiak

59 Spanyolország és a felzárkózás Spanyolország az áruforgalmi akadályokat később oldotta fel, mint a tőkeforgalmiakat nagy gond a csatlakozásnál a mezőgazdaság és a halászat a derogációs időszak 7-10 éves lett

60 Spanyolország és a felzárkózás a tőkeáramlás nominálisan hasonlít a portugálra munkaerőpiaca merev maradt, rugalmatlan, ezért a munkanélküliség továbbra is magas és átnyúlik napjainkra a 2004-es bővítéssel a GDP az EU átlag 90%-a fölé kerül

61 Spanyolország és a felzárkózás ezer $FDI/GDP ,940, ,180, ,160, ,70, ,640, ,060, ,050, ,150, ,420, ,810, ,840, ,000, ,640,56 ezer $FDI/GDP ,490, ,600, ,860, ,680, ,330, ,191, ,111, ,512, ,701, ,371, ,871, ,701,20

62 Spanyolország növekedési üteme

63 Az 1995-ös bővítés mindhárom ország már jóval a csatlakozás előtt megkezdte az intenzív felkészülést struktúra átalakulási és alkalmazkodási folyamatok indultak el regionális alapok ösztönzését hasznosítják fogyasztói árak csökkenése következett be aktív munkaerő-piaci politikával rendelkeznek

64 Az 1995-ös bővítés mindannyian a német-holland gazdasági irányvonalat támogatják az EU átlagos fejlettségi színvonala felett állnak finanszírozási válsággal küszködő, vívmányaikat megkurtítani kényszerülő szociális jólét államok

65 Az 1995-ös bővítés gazdasági növekedést serkenti az EU tagság jelentős piaci átrendeződés következik be a regionális támogatásokat hozzá kellett igazítani az EU-éhoz (a versenypolitikát is érintette)

66 Finnország Kelet-Nyugat frontvonal nyugati oldala, ez lehetővé teszi az információ és tőkeszerzést a minőségi termékek szovjet ellátója ez a gazdaság alapja a faipar mellett 1990-ig

67 Finnország az 1990-es évek a gazdaság összeomlását hozták főleg a szovjet piac elvesztése miatt a költségvetési egyensúly rendkívüli romlása következett be a GDP évente 0,8-0,9 %-kal nő az EU tagság miatt

68 Finnország növekedési üteme

69 Ausztria azért hasonlít ránk, mert a közelben van és területi-lakossági aránya sem túl eltérő a csatlakozási tárgyalások fő problémája a TEN volt az ez irányú derogációk 2004-ben jártak le

70 Ausztria az osztrák gazdaság leegyszerűsítve életképtelen a hidegháború alatt a kirakat országként hangsúlyozott preferenciát kap a „Nyugattól” ezeket okosan hasznosítják két pólusú fejlesztési politika: állami támogatott alapanyagbázis, német tőke

71 Ausztria nincs szelektív iparfejlesztés turizmus előtérbe kerül az osztrák ipar fejlesztési súlypontja az országon kívül van a közös költségvetés befizetői

72 Ausztria a csatlakozási felkészülést 1988-ban befejezték (ami a stratégiákat illeti) ezután kérték a tagfelvételt a GDP növekedésben 1995-ben 0,8 %-pont az EU tagság serkentő hatása 2000-ig a GDP 2,8 %-a a tagság eredménye sikerült a tervezetthez képest nagyobb övezeteket bevonni a regionális támogatásokba

73 Ausztria növekedési üteme

74 Svédország a vállalati szektor „erőlteti” az EK tagságot exportbevételeit technológiaimportra fordítja igyekezett biztosítani minden európai ország vásárlásait, ezért a semlegesség erősen diverzifikált kivitelt érnek el

75 Svédország az EU tagsággal az EGT korlátozó szabályai megszűntek, ez ipari termékek további piacra jutását jelenti a GDP-hez viszonyított beruházási hányadot 0,9-1,2 %-kal növeli a tagság (az EGT 1,1, %-kal emelte) nettó befizetővé váltak

76 Svédország a társadalom részben együtt „gondolkodik” a brittel 2003 szeptemberi népszavazás leszavazta a csatlakozást a népszavazás jogtalan volt (a svédek már megszavazták ezt az EU csatlakozáskor) nincs opt out lehetősége

77 Svédország növekedési üteme

78 EU tagállamok növekedési üteme

79 Csatlakozó államok növekedési üteme

80 2004-es bővítés főleg politikai motivációjú gazdaságilag viszonylag kevés változást hoz bizonyítják ezt a derogációk is

81 A kelet-európai bővítés az Európa Megállapodás az EU-nak 10 év alatt 100 milliárd Euro többletet hozott a kereskedelemben (ez a GDP 3 %-a) a külkereskedelmi forgalomban az országcsoport 10 % fölötti arányt képvisel az új tagállamok külkereskedelmi forgalmának %-a a régi EU-val folyt ezen országok exportja 9 év alatt 10- szeresére nőtt, ez gazdasági- és bérnövekedést jelentett a régióban

82 Derogációk kevésnek van jelentősége és viszonylag rövid idő után megszűnnek: kulturális javak exportengedélyezése a Befektető Védelmi Alap csak 2008-tól nyújt €-s biztosítást kabotázs csak 2009-től (de inkább 2007-től)

83 Derogációk vinil-klorid vámpreferenciális rendszerbe került cigaretták kátrány tartalma csak 2005 végétől felel meg az EU előírásainak

84 Két lényeges derogáció a tőke áramlást Magyarország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia (2+3+2 évig korlátozhatja) (Lengyelország 12 évig) a munkaerő áramlást a tagállamok (és azok egymás közt) Magyarország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia felől (2+3+2 évig korlátozhatja)

85 Derogációk jelentősége a legkevesebbet Észtország kérte a legtöbbet Lengyelország (a második legtöbbet Málta és Magyarország) a két fő derogáción kívül az összes többi „új tagállam specifikus” nem befolyásolják lényegesen a Gazdasági Unió működését


Letölteni ppt "Az integrációhoz csatlakozó országok példái. Magyar csatlakozás általában példa Írország, Portugália és Ausztria de mind más jellemzőkkel bír teljesen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések