Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Esélyegyenlőség – méltányos oktatás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Esélyegyenlőség – méltányos oktatás"— Előadás másolata:

1 Esélyegyenlőség – méltányos oktatás
Hátrányos helyzet – okok és következmények

2 Bevezetés Az elmúlt évtizedekben végzett szociológiai kutatások eredményei azt mutatják, hogy a magyar társadalom erősen rétegzett. Egyes társadalmi csoportokba tartozó családok gyermekei anyagi és kulturális előnnyel indulnak az életben, míg mások hátránnyal.

3 Az Esélyegyenlőség – méltányos oktatás című stúdium tárgya
a hátrányos helyzet, esélyegyenlőtlenség keletkezése a különleges bánásmód okai szocializáció, deviancia a család, a társadalom, az iskolarendszer és az iskola felelőssége a pedagógia mit tehet a leszakadó csoportokért a pedagógia mit tehet az előnyben lévőkért a tárgyalt témakörök elhelyezése az iskolarendszer és az iskola világában a felelős pedagógus rendelkezésére álló eszközök tanulmányozása

4 A hátrányos helyzet fogalma, jellemzői
A hátrányos helyzet kifejezés használata a pedagógiában azért terjedt el, mert különös figyelemre, törődésre van szükségük azoknak a gyermekeknek, akiket ezzel illetnek. A társadalomnak, így az iskolának is felelőssége van abban, hogy a legszegényebbek, a kulturális körülményeikben korlátozottak csoportjába tartozóknak a lehető legtöbb segítséget megadja ahhoz, hogy helyzetükön javítsanak.

5 Viszonyfogalom A hátrányos helyzet: olyan társadalmi helyzetet jelent, amelyben valaki valakikhez képest „hátrányban” van, valamiben elmarad, vagyis a hátrányos helyzet ún. viszonyfogalom. Nincs abszolút értelemben vett hátrányos helyzet, hanem mindig csak a maga konkrétságában lehet meghatározni.

6 Karcsi és Bandi társadalmi helyzetének (státuszának) mutatói
Mutatók Karcsi Bandi Település Falu Megyeszékh. Régió Kelet-Magyarország Nyugat- Magy. A szülők isk. végz. Apa: középfokú felsőfokú Anya: 7 osztály felsőfokú Kereseti, jövedel munkanélküliség Két aktív ker. mi viszonyok segélyek, lét.min.alatt jó jövedelem Lakáskörülmények Rosszak: két helyiség Jók: 3 helyiség ben 7 fő fő Tulajdonviszonyok Nincs saját tulajdon saját, önáll.in. Szórakozási viszo Szűk (kocsma, TV) Széles( külf.út) Kapcsolatok Szűk: család, falu Szél.: barátok, kollégák

7 A szocioökonómiai hátrány
A hátrányos helyzet szociológiai megközelítésé- ben a jövedelmi helyzet áll a középpontban. Ez a család szocioökonómiai helyzete, szakszóval, szocioökonómiai státusza.

8 Egy család jövedelmi helyzetét meghatározó tényezők
A felnőttek munkaerő-piaci pozíciója - iskolai végzettség - az iskolai végzettség, szakma iránti kereslet - a munka anyagi elismertsége A család demográfiai összetétele (családszerkezet) gyermekek száma a családban (három vagy annál több) nyugdíjasok száma a családban együtt élő családtagok száma (sógorok, unokatestvérek) és korösszetétele beteg családtag (beteg szülő, beteg testvér, rokon)

9 Egy család jövedelmi helyzetét meghatározó tényezők
Családszerkezet Családmag (ún. nukleáris család) két generáció él együtt Nagycsalád: több generáció él együtt Családtöredék (egyszülős család) (elvált vagy özvegy anya és gyermeke él együtt, esetleg nagyszülővel)

10 Egy család jövedelmi helyzetét meghatározó tényezők
A család társadalmi-geográfiai jellemzője - a régió gazdasági potenciálja, ahol a család él - a település nagysága, gazdasági-szociális jellemzői, központtól való távolsága (fővárostól, megyeszékhelytől, várostól, közlekedési útvonalaktól) - a szülők iskolai végzettsége

11 Objektív szegénység „szegénynek kell tekinteni egy személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a rendelkezésükre álló erőforrások (anyagi, kulturális és társadalmi) oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a minimálisan megkövetelhető életformából abban az országban, amelyikben élnek” Európa Tanács,

12 A szegénység objektív jelzőszámai
a családi jövedelem létminimumhoz vagy az egy főre jutó nettó átlagjövedelemhez viszonyítása átlagjövedelem: az ország összes keresettel rendelkező állampolgára jövedelmének átlaga TÁRKI: szegény az, aki az átlagkeresetű állampolgár háztartásában egy főre eső jövedelem felénél kevesebbet keres szegénység meghatározása: átlagjövedelem 50-60%-a

13 Szubjektív szegénység
A szubjektív szegénység az, amikor egy család úgy érzi, hogy napról-napra él, hogy anyagi gondokkal küzd. Ezt azért nevezzük szubjektívnek, mert a család saját elvárásaihoz, szükségleteihez, esetleg korábbi életmódjához való viszonyítás alapján születik a megállapítás.

14 Relatív szegénység jövedelmi egyenlőtlenségek
a népességen belül a legmagasabb jövedelmi tized átlaga 2005-ben 7,5-szer nagyobb volt, mint a népesség alsó jövedelmi tizedének átlaga Legalsó: bruttó / év Legfelső: / év

15 Szegénység kategóriák, kockázati tényezők
hagyományos szegénységi csoportok: nagy családok, tartósan betegek családja, nyugdíjasok, egyszülős családok új szegénységi csoportok: hajléktalanok, munkanélküliek kockázati tényező: roma származás, falun élés, 25 évnél fiatalabb felnőtt

16 2000. évi népszámlálási adatok
8 általánosnál alacsonyabb iskolázottságú éves férfiaknak 15, a nőknek 8 százaléka dolgozott a szakmunkás végzettségű férfiak háromnegyede, a nőknek 60 százaléka dolgozott az érettségizettek esetében a szakmunkásokhoz hasonlóak az arányok A diplomások körében 80 százalékos a foglalkoztatottság

17 Szociokulturális hátrány
A család gazdasági helyzete alapján számított hátrányt szocioökonómiai hátránynak, míg az iskolai végzettségből, a település helyzetéből és a kisebbséghez való tartozásból adódó hátrányt szociokulturális hátránynak nevezzük.

18 A kultúra fogalma, megjelenése
A kultúra részei: az épített, alakított környezet, a szervezetek, az intézmények, a szellemi termékek, alkotások, a művészet, a sport, a szórakozás, a játék, a vallás, a jog, a termelő eszközök, a gazdaság, a technika, a nyelv. A kultúra része az, ahogy érzelmeinket megéljük és kimutatjuk, ahogy viselkedünk, és ahogy saját és mások viselkedéséről gondolkodunk, azt megítéljük. A kultúra része mindaz, amit értéknek, szépnek-csúnyának, jónak-rossznak tartunk.

19 Goldman-féle Jéghegy-modell
A modellben a jéghyegynek a képzeletbeli vízszint feletti része mutatja a kultúra legfelsőbb rétegét, amelynek az ember tudatában van, akaratával tudatosan képes befolyásolni, módosítani, így idegen környezetben könnyen megtanulható, másolható. Megjelenési formái: az illem, a nyelv, a hagyományok, történelem és viselkedési normák

20 Goldman-féle Jéghegy-modell
A jéghyegy víz alá merülő 9/10-e a fiatalkori szocializáció során mélyen rögzül egyéniségünkben, hogy annak még saját anyakultúránk esetében sem vagyunk tudatában egészen addig, amíg nem szembesülünk egy eltérő, idegen kultúrával.

21 A kultúra tanulása szocializációs folyamat (család, óvoda, iskola, felsőoktatás, szomszéd, baráti kör, tanárok, osztálytársak, televízió)

22 Felmérés a magyar lakosság 1/3-a soha életében nem volt étteremben
mások múzeumba nem járnak nem olvasnak könyvet vannak, akik nem sportolnak mások nem foglalkoznak az emberi jogokkal nem ismerik a saját jogaikat

23 Okok vannak, akik azért nem mennek el étterembe, mert nem engedhetik meg maguknak azért nem járnak színházba, mert sokba kerül (a szegénység akadályozhatja a kultúrához való hozzájutást) vannak olyan közösségek is, ahol mindez nincs benne a családi gondolkodásban. noha lenne rá pénzük, nem vesznek könyvet, nem járnak hangversenyre, mert nem így szocializálódtak

24 Pedagógus feladata a gyermek szocializációs folyamatának megismerése
vajon a tanítványban azért nem merül fel az olvasás gondolata, mert otthon nincsenek könyvek? azért nincsen a gyereknek kitartása, mert a családnak nincsen jövőképe? azért rossz az iskolai magatartása, mert a konfliktuskezelésre az ital és az agresszió a minta? azért szegényes a szókincse, mert a szülei iskolázatlanok?

25 Iskola feladata A mindenkori iskola feladata, hogy az adott társadalom által fontosnak tartott kulturális értékeket a felnövekvő nemzedéknek megmutassa, átszármaztassa. Ha a kulturális hátránnyal rendelkező gyermek személyiségét pusztán a családi hatás érné, akkor nagy lenne a veszélye annak, hogy újratermelődik a szegénységkultúra, újra és újra felnő egy olyan generáció, amelyben a kultúra alacsony szinten reprezentálódik, alacsony szinten jelenik meg.

26 A hátrányos helyzet fogalmának pedagógiai kiterjesztése
A hátrányos helyzet viszonyfogalom. Pedagógiai megközelítésben minden olyan esetben hátrányosnak tekinthető egy gyermek helyzete, amikor az számára a szokásosnál és átlagosnál nehezebb körülményeket idéz elő a személyiségfejlődésben, tanulási eredményei elérésében, iskolai életminőségében. Ebben a megközelítésben hátrányos helyzetű lehet egy gyermek akkor is, ha jó anyagi körülmények között él, ha városban lakik, ha nincsen sok testvére.

27 A hátrányos helyzet fogalmának pedagógiai kiterjesztése
másokhoz képest nehezebb a helyzete annak a gyermeknek, amelyik nyelvi, kulturális vagy etnikai kisebbséghez tartozik, esetleg külföldi állampolgár szociológiai értelemben nem hátrány, de pedagógiai értelemben mérlegelés igényel nyelvi hátrány (otthon a kommunikáció nem magyarul folyik) tanulási hátrány (cukorbetegség) ki van e téve a gyermek előítéleteknek? szocializációs hátrány

28 Definíciók szocioökonómiai státusz szocioökönómiai hátrány
szociokulturális hátrány


Letölteni ppt "Esélyegyenlőség – méltányos oktatás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések