Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezető előadás Agrárgazdságtan Dr. Palkovics Miklós.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezető előadás Agrárgazdságtan Dr. Palkovics Miklós."— Előadás másolata:

1 Bevezető előadás Agrárgazdságtan Dr. Palkovics Miklós

2 Az agrárgazdaságtani tanulmányokról Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai: Társadalomtudomány Társadalomtudomány Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek munkamegosztás következménye: munkamegosztás következménye: Ágazati tudományágak  Agrárgazdaságtan Ágazati tudományágak  Agrárgazdaságtan  Vállalati gazdaságtan,  Vállalati gazdaságtan, Természettudományokkal való kapcsolata Természettudományokkal való kapcsolata Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések Kapcsolódás nehézségei, egymásra épülés, átfedések

3 Felhasználandó szakirodalom Felhasználandó szakirodalom Michael Tracy: Élelmiszertermelés és mezőgazdaság a piacgazdaságban a piacgazdaságban PATE Georgikon Kar Keszthely, l994 PATE Georgikon Kar Keszthely, l994Agrárgazdaságtan Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 2000 Szerkesztette: Dr. Szénay László Szerkesztette: Dr. Szénay László Dr. Villányi László Dr. Villányi László Kiss Judit: A magyar mezőgazdaság világgazdasági mozgástere mozgástere Akadémiai Kiadó, 2002 Akadémiai Kiadó, 2002 Folyóiratok, aktuális kiadványok, statisztikai elemzések

4 Agrárgazdaságtani ismeretkörök A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - a lakosság élelmiszerekkel való ellátása - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - hozzájárulás a bruttó- és nettó termeléshez, a GDP-hez - a népesség foglalkoztatása - a népesség foglalkoztatása - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági - ágazat szerepe a külkereskedelemben, EU-s gazdasági kapcsolatok kapcsolatok - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - kapcsolódások más népgazdasági ágakhoz ( ÁKM ) - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés - agrárstratégiák, strukturális változások, az agrárfejlődés társadalmi megítélése társadalmi megítélése

5

6 A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai ) A mezőgazdaság termelőerői ( erőforrásai ) és az újratermelés - a munkaerő, a termelékenység - a munkaerő, a termelékenység - a termőföld és használata, - a termőföld és használata, a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe a környezetgazdálkodás gazdasági szerepe - a termelési eszközök, a műszaki fejlesztés - a növekedés módja és kritériumai - a növekedés módja és kritériumai - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, - jövedelmezőség, hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség versenyképesség Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi Az agrárágazat beágyazódása a nemzetközi integrációba, az EU tagság

7 A vállalati és vállalkozói struktúra A vállalati és vállalkozói struktúra agrárgazdasági megítélése - a tulajdonviszonyok és az érdekeltség - a szövetkezetek, állami gazdaságok, kistermelés történeti áttekintésben történeti áttekintésben - a gazdasági rendszerváltás utáni vállalkozói struktúra és formálódása és formálódása - a mikroszintű integráció - az érdekképviseletek

8 A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere A mezőgazdasági célkitűzések megvalósításának eszközrendszere - tervgazdaság, piacgazdaság - az agrárpiaci rendtartás - igazgatási intézményrendszer - társasvállalatok, vállalkozók, gazdálkodók költségvetési kapcsolatai, az adózás néhány elve - a támogatások rendszere - az agrárhitelezés

9 Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana - növénytermesztési (kertészeti ágazatok): búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, olajos növények, szőlő, bor, gyümölcsfélék - állattenyésztési ágazatok: szarvasmarha, sertés, baromfi, juh, tej- és tojástermelés * általános ökonómiai vizsgálat * hazai és nemzetközi piacok * szabályozottság * jövedelemtermelés, költségviszonyok

10 Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárgazdasági és agrárpolitikai helyzetértékelés Agrárpolitika: - a gazdaságpolitika mezőgazdasági irányzata - az állam tudatos beavatkozása (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági (támogató és korlátozó) a mezőgazdasági termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba termelésbe, feldolgozásba, forgalmazásba - célrendszere, eszközrendszere Mit ér a magyar mezőgazdaság? Mit ér a magyar mezőgazdaság? - a GDP-hez való hozzájárulás összehasonlítás időben: összehasonlítás időben: a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a hatvanas - nyolcvanas évtized (magyar jellemők) a rendszerváltás hozadéka a rendszerváltás hozadéka összevetése térben: összevetése térben: EU, USA, fejlődő országok EU, USA, fejlődő országok

11 - növekedés az ágazatban nemzetközi összehasonlítás nemzetközi összehasonlítás komparatív előnyök Komplex, új szemlélet Komplex, új szemlélet A mezőgazdaság és gazdasági környezete Az agribusinessről mezőgazdaság + élelmiszeripar = élelmiszergazdaság + kereskedelem (input, output) ipari termelés, szolgáltatás, marketing tevékenység, banki szféra, agrárbiztosítás, kutatás, oktatás

12 Multifunkcionális mezőgazdaság Multifunkcionális mezőgazdaság - a természet és környezet megóvása - vidékfejlesztés gazdasági megalapozása - a táj védelme - a minőségbiztosítás termelőtől a fogyasztóig Új struktúrák kialakítása Új struktúrák kialakítása A struktúra: Az agrárviszonyok valamely területének (technikai, szociális, gazdasági) (technikai, szociális, gazdasági) statisztikailag megragadható elemei statisztikailag megragadható elemei  a struktúra sokosztatúsága  a struktúra sokosztatúsága

13 Tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja Tulajdonviszonyok rendezése, stabilizációja - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - a termőföld birtoklása, a tulajdonosok száma, - piaci szereplők  szociális szféra, - piaci szereplők  szociális szféra, - EU konform birtokméret - EU konform birtokméret - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások - egyéb tulajdoni ( üzletrészek ) aktualitások Vállalati, vállalkozói struktúra Vállalati, vállalkozói struktúra - az állami tulajdonú vállalatok - az állami tulajdonú vállalatok - az új típusú szövetkezetek, a szektorsemlegesség - az új típusú szövetkezetek, a szektorsemlegesség - a TÉSZ -ek és az integráció - a TÉSZ -ek és az integráció - a családi gazdaságok - a családi gazdaságok - az őstermelő, a kistermelés - az őstermelő, a kistermelés

14 Erőforrások struktúrájának változása Erőforrások struktúrájának változása - műszaki fejlesztés - műszaki fejlesztés - tőkekivonás, tőkebeáramlás - tőkekivonás, tőkebeáramlás - élőmunka felhasználás, eszközigényesség - élőmunka felhasználás, eszközigényesség A termelés struktúrájának átalakulása A termelés struktúrájának átalakulása struktúraalakító tényezők: struktúraalakító tényezők: - természeti viszonyok, éghajlat - természeti viszonyok, éghajlat - termőföld ellátottság, földminőség - termőföld ellátottság, földminőség - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - egyéb erőforrás ( szellemi is ) ellátottság - fogyasztói igények, piaci viszonyok - fogyasztói igények, piaci viszonyok - feldolgozó ipar fejlettsége - feldolgozó ipar fejlettsége

15 Termelésfejlesztés, termeléspolitikai stratégiák extenzív fejlesztést extenzív fejlesztést generálnak: generálnak: EU-s elvárások  túltermelés fenntartható fejlődés, kevés kemikália, környezetbarát technológiák, minőségorientált termelés intenzív fejlesztést kívánnak: exportorientáltság, gazdag hazai termékkínálat, erőforrások (munkaerő!) racionális kihasználása Állandó alkalmazkodási igény Egyidejű sokoldalú követelmény, igény, szükséglet

16 A termelési struktúra változásának aktualitásai - túltermelés ( kalászos gabonák, tehéntej, egyes húsfélék, asztali bor egyes húsfélék, asztali bor - piaci igények ( juhhús, olajosmagvúak, kertészeti termékek, szaporítóanyagok termékek, szaporítóanyagok szántóföldi energianövények, fa) szántóföldi energianövények, fa) - támogatások rendszere ( termékspecifikus, vállalkozás-méretarányos, szociális vállalkozás-méretarányos, szociális indíttatású) indíttatású) Összességében: jövedelemtermelő képesség, EU csatlakozás.

17 Megújúló intézmény- és eszközrendszer Állami szerepvállalás újrafogalmazása (részben szűkül, hatósági jogkör bővül) (részben szűkül, hatósági jogkör bővül) Állami támogatás EU konform intézmény- rendszere ( akkreditáció ) rendszere ( akkreditáció ) a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Hivatal A jogalkotás - az 1997 évi XCIV.sz. törvény az agrárgazdaság fejlesztéséről az agrárgazdaság fejlesztéséről Információs rendszer, az e-agrárium a MITS része Cél : a k i s z á m í t h a t ó s á g erősítése Cél : a k i s z á m í t h a t ó s á g erősítése

18 Hatásos piacpolitikát és piacépítést - sokszínű, korszerű felvásárló, feldolgozó - sokszínű, korszerű felvásárló, feldolgozó szervezeteket ( nagybani piacok, szervezeteket ( nagybani piacok, marketing szövetkezetek, TÉSZ-ek) marketing szövetkezetek, TÉSZ-ek) - piaci poziciók megszerzése, megtartása (export- támogatás, finanszírozás, közössé- támogatás, finanszírozás, közössé- gi marketing) gi marketing) - minőségbiztosítás ( egészségügyi szabványok, minőségi paraméterek) minőségi paraméterek) - piaci zavarok kiküszöbölése (termékpiaci szerve- zetek, integráció erősödése) zetek, integráció erősödése)

19 Multifunkcionális mezőgazdaság, multiszektoriális vidékfejlesztés EU támogatási rendszer, koncepcióváltás: s t r u k t ú r a p o l i t i k a A mezőgazdaság és vidék összetartozása. Önálló értékek, források megteremtése  - természeti kincsek megőrzése, - elnéptelenedés mérséklése, - falvak megújítása, túrizmus, - jövedelemszerzési lehetőségek megteremtése.

20 Az értékkategóriák

21 A mezőgazdaság (halmozott) bruttó termelési értéke (termékek és szolgáltatások) ben folyó áron 1350 milliárd forint Szerkezete: - növénytermelés 52% - állattenyésztés 48% - állattenyésztés 48%

22 Mezőgazdasági termékek termelése Milliárd Ft, folyó áron

23 Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg-i eredetű Termelőfelhasználás 190 md Ft Halmozatlan bruttó termelés értéke 1160 md Ft

24 Mezőgazdaság bruttó (halmozott) termelési értéke Mg-i eredetű Termelőfelhasználás 190 md Ft Nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás 650 md Ft Mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke ( GDP hozzájárulás) 510 md FT

25 Mire nyújt fedezetet a bruttó hozzáadott érték? - amortizáció (kb. 70 md Ft) ( nettó hozzáadott érték 440 md Ft) - munkabérek, személyes jövedelmek - adók, járulékok, közterhek - nettó vállalkozói jövedelem ( nyereség) Az egyes kategóriák „kétarcúsága”.

26 Egyéb kategóriák: - nettó termelési érték - pótlási alap - bruttó jövedelem


Letölteni ppt "Bevezető előadás Agrárgazdságtan Dr. Palkovics Miklós."

Hasonló előadás


Google Hirdetések