A tej- és a húsmarha ágazat, a marhahústermelés

Az előadások a következő témára: "A tej- és a húsmarha ágazat, a marhahústermelés"— Előadás másolata:

1 A tej- és a húsmarha ágazat, a marhahústermelés
Agrárgazdaságtan II.

2 A világ szarvasmarha-állománya (1000 db)

3 A világ szarvasmarha-állományának megoszlása 2000-ben

4 A tejtermelés megoszlása régiónként (millió t)

5 A világ tejtermelésének megoszlása 2001-ben

6 A tejtermelés fajonkénti megoszlása (millió t)

7 A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások
Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép Növekvő tejtermelés

8 Az EU-15 tejágazatának főbb jellemzői
25%-át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. 19 millió szarvasmarha. millió tonnás tejtermelés. 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. 250 kg átlagos fejenkénti éves tej- és tejtermék fogyasztás. Egységes piaci szabályozás. Fő termelők: Franciaország, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság.

9

10 A tejárak alakulása az EU-ban

11 Tejátvételi árak (2002/2003) euró/100 kg
Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesült Királyság: 24,4-26,2 Finnország: 36,1 Hollandia: 30,5-30,6 Írország: 28,3-28,6 Németország: 27,4-29,4 Olaszország: 39,3 Svédország: 32,0 Uniós átlag: 30,6 Magyarország: 28,3 Lengyelország: 25,0 Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8

12

13

14 A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára
A módosított kvóta-rendszer 2014/15-ig fennmarad. Aszimmetrikus árcsökkentés (a vaj intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csökkentik. A tejtermeléssel összefüggő kifizetéseket 2008-tól kötelezően kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás is. A vaj intervenciós mennyiségét is csökkentik, 4 év alatt tonnáról tonnára. A tej irányárát megszüntetik. A kompenzáció rögzített: 11,81 euró/t 2004-ben, 23,65 euró/t 2005-ben tól 35,5 euró/t. Görögország kvótája megnő tonnával.

15 A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára (egy lehetséges szkenárió) A tejárak csökkenése, mely a termelői árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkentené 2010-re, ami a támogatások hiányában számottevően csökkentené a termelés volumenét. A kisebb, kevésbé hatékony gazdaságok kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok szerzik meg. Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság termeli meg. A kvótát megszerző gazdaságok az állománylétszám növelésével növelik termelésüket – a 150 tehénnél többet tartó gazdaságok a kibocsátást szándékozik növelni. A növekvő termelékenység eredményeként az EU termelési szintje nem változik, a belső fogyasztást mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta feszültség.

16 Magyarország tejszektora

17 A faji sajátosságok… Későn érő állatfaj.
Hosszú generációs intervallum. Egyet ellő állatfaj. Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. Ingadozó termelés – éven belüli ciklus. Napi termelés. Speciális termék – sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség.

18 …és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok
Hosszú improduktív időszak. Magas beruházási igény. Hosszú megtérülési idő. Hozamérzékenység. Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat – hosszú táv! Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik – levezetés problémája.

19 A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db)

20 A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon
1990: tehén 2002: szarvasmarha 2000: tehén Fajtaszerkezet váltás: tej- és húshasznú specializált állomány a hagyományos kettőshasznosítású fajta helyett. Részmegvalósulás: tejhasznú állomány kialakult, húshasznú állomány elenyésző (mindössze 22 ezer hústehén).

21 A szarvasmarha-állomány megoszlása
70%-a az 50 tehénnél többet tartó gazdaságokban található. 811 nagygazdaság (200 tehénnél többet tartó, vagy napi 1000 liternél többet termelő gazdaság) és 25 ezer kistermelő. A termelés 85 %-a a a nagygazdaságokból származik.

22 A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter)

23 Az ágazat jellemzői A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%-át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. Az évhez képest 2002-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%-a. A fajlagos tejhozam alatta marad az EU átlagnak (5722 liter) – 1988-ban még 111%-a volt az EGK átlagnak. A megtermelt tej 85%-a extra minőségű.

24 Az ágazat jellemzői – a tej ára
1993-ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá – a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. 1993-tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott – mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%-a körül határozták meg, 1998-tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%-át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.

25 Az ágazat jellemzői – a tej ára
Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.

26 Az ágazat jellemzői –a tej ára
2003. évi XVI. törvény Alapár, irányár, minimumár és intervenciós felvásárlási ár. 2004. januártól az állami szabályozás kivonult az ágazatból – eltűnt az irányár, megszűnt a termelői támogatás

27 A tej felvásárlási árának változása (Ft/l)

28 A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

29 A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)

30 A tej- és tejtermékek fogyasztása
Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990-ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből liter import alapanyagból készült - EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. A fogyasztás növelése reális cél?

31 Az EU csatlakozás megállapodás
Közel 2 milliót tonnás kvótát kaptunk - a hazai kvótát 2002-ben 96%-os kihasználtsággal teljesítettük.

32 A vágómarha-termelés

33 A világ néhány országának marhahústermelése

34 A világ és az EU marhahústermelése

35 A vágómarha-termelés változása Magyarországon (ezer t)

36 A hazai marhahús-termelés felhasználása

37 A marhahús fogyasztásának változása Magyarországon

38 Az ágazat jellemzői Termelés folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott a közelmúltig. Hazai fogyasztás az EU átlag 20-30%-a. Hagyományosan exportorientált ágazat.

39 A vágómarha felvásárlási ára (Ft/kg)

40 A vágómarha felvásárlási árának alakulása

41 A vágómarha-termelés költsége a társas vállalkozásokban

42 A vágómarha-termelés költsége a kisgazdaságokban

43 A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

44 A vágómarha-termelés költségarányos jövedelmének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)