Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2008.05.08.dr. Perczel Zsófia1 JOGI ISMERETEK az 52 3435 10 számú OKJ közbeszerzési referens képzéshez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2008.05.08.dr. Perczel Zsófia1 JOGI ISMERETEK az 52 3435 10 számú OKJ közbeszerzési referens képzéshez."— Előadás másolata:

1 dr. Perczel Zsófia1 JOGI ISMERETEK az számú OKJ közbeszerzési referens képzéshez

2 dr. Perczel Zsófia2 1. A közbeszerzés az EU-ban

3 dr. Perczel Zsófia3 A közbeszerzés szabályozásának története az EU-ban 1. Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződés (EK- Szerződés) célként tűzte ki az egységes belső piac megvalósítását, amelyen belül biztosított –az áruk, –a személyek, –a tőke szabad mozgása, valamint –szolgáltatásnyújtás szabadsága. Az EK-Szerződés az állami megrendelésekre, a közbeszerzésekre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést. Következmény: –A tagállamok hosszú időn keresztül nem is tekintették a belső piac elemének az állami megrendelések területét. –Az egyes tagállamok az állami megrendeléseket protekcionista eszközként használták fel: alapvetően a hazai ipar támogatásának, a belföldi foglalkoztatáspolitika elősegítésének eszközeként fogták fel.

4 dr. Perczel Zsófia4 A közbeszerzés szabályozásának története az EU-ban 2. –Negatív hatás a belső piac működésére. A közszerződéseknek mindössze 2 százalékát nyerték el más tagállamok vállalkozásai. A közösségi jogalkotás felismerte, hogy –az állam (köz)beszerzéseivel, hatékonyan képes befolyásolni a külföldi vállalkozások belépését a nemzeti piacra, –az állami közbeszerzési politika kereskedelemkorlátozó és versenytorzító hatása miatt veszélyezteti az egységes belső piac megfelelő működését. A közösségi jogalkotók a belső piac kiteljesítése érdekében szükségesnek tartották a közbeszerzések bizonyos kérdéseinek közösségi szinten történő szabályozását.

5 dr. Perczel Zsófia5 A közbeszerzés szabályozásának története az EU-ban 3. Az irányelvi szabályozás fő céljai: –az egységes belső piac megteremtése és működésének biztosítása, –az áruk szabad mozgását akadályozó tényezők felszámolása, –annak megakadályozása, hogy az állami megrendeléseket kizárólag a hazai ajánlattevők nyerjék el, –annak biztosítása, hogy a közbeszerzések uniós piacán a különböző tagállamokban letelepedett vállalkozók azonos feltételek mellett versenyezhessenek a közszerződések odaítélési eljárásaiban. A közösségi jog számára tehát nem a közpénzek felhasználásának átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele, hanem az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése az alapkérdés. Ezek a szempontok (azaz a közpénzek felhasználásának átláthatóvá, ellenőrizhetővé tétele) azonban a tagállamok belső jogában elsődleges célként jelennek meg.

6 dr. Perczel Zsófia6 A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás rendszere 1. 1.EK-Szerződés Nem tartalmaz szabályokat a közbeszerzések tekintetében, DE vannak olyan alapelvei, amelyek a közbeszerzési szabályozásnak is alappillérei. –Az EK-Szerződés következő alapelvei irányadók a közbeszerzések tekintetében: –az áruk szabad mozgása, az importra vonatkozó mennyiségi vagy azzal egyenértékű korlátozások tilalma; –a szolgáltatásnyújtás szabadsága; a letelepedés szabadsága; –az állampolgársági (nemzeti) alapon történő diszkrimináció tilalma. 2.Irányelvek Az alapelvek önmagukban nem bizonyultak elégségesnek, szükség volt a tagállamok közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseinek harmonizálására irányelvek útján. Az irányelvek nem hoztak létre egy egységes közösségi közbeszerzési kódexet. Az irányelvek célja a tagállami jogszabályok összhangjának megteremtése, közös szabályozási minimum létrehozása. Az irányelvek rendelkezéseit a tagállamoknak belső jogukba át kell ültetniük.

7 dr. Perczel Zsófia7 A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás rendszere 2. –Az 1970-es évek: első irányelvek kiadása, ezeket a tagállamok nem vették át. –Az között irányelvrendszer jött létre (ezek többször módosítva lettek között) A közbeszerzési irányelvek 3 fő szabályozási alapelvre épülnek: a szerződések uniós szinten történő meghirdetésének kötelezettsége annak érdekében, hogy más tagállamok vállalkozásainak valódi esélye legyen azokat megpályázni; a külföldi ajánlattevők diszkriminálására alkalmas műszaki előírások (technikai specifikációk) kiküszöbölése objektív feltételrendszer alkalmazása a szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevők kiválasztásában és a szerződés odaítélésében. Az irányelvek szabályai csak az úgynevezett közösségi közbeszerzési értékhatár feletti közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan érvényesültek. Alapelvek szerepe!

8 dr. Perczel Zsófia8 A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás rendszere 3. A közösségi jog nem egységesen szabályozta a jogterületet. Önálló irányelvek szabályozták az alábbi területeket: a kormányzati szervezetek árubeszerzéseit, építési beruházásait és szolgáltatás-megrendeléseit: –93/36/EGK árubeszerzések –93/37/EGK építési beruházások –92/50/EGK szolgáltatás beszerzések –módosítás: 97/52/EGK a közszolgáltatók (a vízügyi, az energia-, a tömegközlekedési és a távközlési ágazatokban működő közszolgáltatók) árubeszerzéseit, építési beruházásait és szolgáltatás-megrendeléseit: –93/38/EGK víz, energia, szállítás, távközlés (szektoriális) irányelv –módosítás: 98/4/EGK meghirdetési szabályokat (2001/78/EGK) jogorvoslatot (89/665/EGK és a 92/13/EGK)

9 dr. Perczel Zsófia9 A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás rendszere 4. –Az irányelveket hatályon kívül helyező új irányelvek: 17/2004/EK vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzései 18/2004/EK kormányzati árubeszerzéseket, szolgáltatás megrendeléseket, építési beruházásokat szabályozó irányelv Az új irányelvek valójában „régi-új” irányelveknek tekinthetőek. –Réginek tekinthetőek, mivel nem volt célkitűzés a korábbi irányelvek új alapokra helyezése, érdemben történő teljes megváltoztatása. –Újnak tekinthetőek az alábbiak miatt: »(formálisan) az újrakodifikálás eredményeképpen »számos olyan módosítást ill. új szabályt tartalmaznak a régebbi irányelvekhez képest (és az esetjog alapján), melyek jelentősebb modernizációt jelentenek (pl. elektronikus eszközök használata, e-közbeszerzés alkalmazásának előmozdítása). Az új irányelvek továbbra is megerősítik az EK-Szerződésben foglalt elvek maradéktalan érvényesülését, DE az elvek nemcsak a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzésekre vonatkoznak, hanem a közösségi értékhatárok alatti értékű beszerzésekre is.

10 dr. Perczel Zsófia10 A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás rendszere 5. Az új irányelvek április 30. napján léptek hatályba. A tagállamok legkésőbb január 31. napjáig voltak kötelesek átültetni jogrendjükbe az irányelveket és az irányelveknek megfelelően kiigazított nemzeti szabályozás alkalmazását biztosítani. 2007/66/EK jogorvoslati irányelv módosította a régieket. Átültetési határidő: december A hirdetménymintákat szabályzó irányelv helyébe az 1564/2005/EK rendelet lépett.

11 dr. Perczel Zsófia11 A közbeszerzésekre vonatkozó közösségi jogi szabályozás rendszere 6. 4.A közösségi jognak vannak továbbá nem kötelező forrásai is (ajánlások, közlemények), amelyek ugyancsak irányadók e területen. Pl. a Bizottság értelmező közleményei: –A Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a környezetvédelmi szempontok közbeszerzésekben való érvényesítéséről [COM(2001) 274 final]; –a Bizottság értelmező közleménye a közbeszerzésekre alkalmazandó közösségi jogról és a szociális szempontok közbeszerzésekben való érvényesítéséről [COM(2001) 566 final] –a Bizottság értelmező közleménye a koncesszióról [2000/C 121/02]. Ezek a közlemények tehát nem bírnak kötelező erővel, ugyanakkor a közösségi jogi követelmények értelmezésében segítséget nyújtanak a jogalkalmazók és a jogalkotók számára.

12 dr. Perczel Zsófia Jogforrások jogforrási hierarchia

13 dr. Perczel Zsófia13 A közösségi jog forrásai Kötelező erővel bíró jogforrások: Alapszerződések (a Közösség elsődleges joganyaga) és az azokat módosító további szerződések, valamint a Közösség tagállamai között létrejött egyéb nemzetközi szerződések A Közösség jogi aktusai, az ún. másodlagos joganyag –rendeletek (regulations): közvetlenül vonatkoznak minden tagállamra; minden tagországra általánosan érvényes anélkül, hogy a nemzeti jogba külön át kellene emelni (közvetlen hatály) –irányelvek (directives): Kiadja: a Tanács vagy a Bizottság jogszabály. Valamennyi tagállam számára előír bizonyos kötelezettséget, elérendő célokat, de a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza. Az irányelvek szabályait a tagállamoknak be kell építeniük a nemzeti jogrendjükbe. Ez azt jelenti, hogy az irányelvnek megfelelő jogszabályt kell alkotni, vagy pedig a nemzeti jogszabályokat módosításokkal hozzá kell igazítani a közösségi normákhoz. Az irányelv tagállami átültetéssel válnak hatályossá. –határozatok (decisions): a határozat megnevezettjére kötelező érvényűek. A közösségi jog általános elvei (pl. hallgattassék meg a másik fél is, hatékony jogi felülvizsgálat, jóhiszeműség, jogbiztonság, arányosság, diszkrimináció tilalma) A Közösség harmadik államokkal kötött nemzetközi egyezményei.

14 dr. Perczel Zsófia14 A közösségi jog forrásai Kötelező erővel nem rendelkező jogforrások: ajánlás: cselekvési és magatartási elvárásokat fogalmaz meg címzettje számára, és amelyet a közösségi jogban eljáró nemzeti bíróságoknak figyelembe kell venniük. vélemény: egy állásfoglalást rögzít, melynek kiadása gyakran kérésre történik. célkitűzések, stb. A kötelező erővel bíró jogforrások és a kötelező erővel nem bíró jogforrások együtt alkotják az ún. Acquis communautaire-t (közösségi vívmányok).

15 dr. Perczel Zsófia15 A közösségi jog jellemzői 1. A közösségi jog a nemzeti jogtól különböző, elkülönült jogrend, amelynek sajátos, a tagállamokra nézve kötelező erővel bíró jellemzői –részben a közösségi és uniós alapszerződésekben találhatók meg, –részben az Európai Bíróság joggyakorlatában fejlődtek ki. A közösségi jog legfőbb jellemzői: A közösségi jog autonómiája (önállósága) A közösségi jog elkülönült jogi rendszer: a tagállami jogalkotástól függetlenül, arra tekintet nélkül jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg a tagállamok, illetve jogalanyai számára. A közösségi jogrendszer alapja: A tagállamok olyan Közösséget hoztak létre, amely –saját intézményekkel, jogalanyisággal, jogképességgel és nemzetközi képviseleti képességgel rendelkezik, továbbá –egyes tagállami hatásköröknek a Közösségre való átruházásából eredő valódi hatalommal bír.

16 dr. Perczel Zsófia16 A közösségi jog jellemzői 2. A közösségi jog elsőbbsége A közösségi jog a nemzeti joggal (annak bármilyen szintű, korábbi vagy későbbi jogszabályával) szemben elsőbbséget élvez: a tagállami alkotmányokkal szemben is érvényesül. A közösségi jog a nemzeti jog szerves része: a tagállamok bíróságai az Európai Bíróság ítéleteinek figyelembevételével alkalmazni kötelesek. A nemzeti jog nem akadályozhatja a közösségi jog érvényesülését, alkalmazását: a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazásától az eljáró nemzeti bírónak el kell tekintenie, azt nem alkalmazhatja.

17 dr. Perczel Zsófia17 A közösségi jog érvényesülése 1. A közösségi jognak, mint önálló jogrendnek az érvényesülését az Európai Bíróság joggyakorlatában kialakult alábbi elvek biztosítják: 1.Közvetlen alkalmazhatóság Lényege, hogy a közösségi jog valamely előírása a tagállam jogrendszerének közbejötte nélkül érvényesül: a tagállamban történő alkalmazásukhoz nincs szükség belső jogi aktusra, sőt ilyen belső jogi aktus meghozatala tilos. A közösségi jog ilyen előírásai tehát saját erejüknél fogva, közvetlenül érvényesülnek, illetve azokat érvényesíteni kell a tagállami jogrendszerben. Közvetlenül alkalmazandó jogforrások a közösségi rendeletek.

18 dr. Perczel Zsófia18 A közösségi jog érvényesülése 2. 2.Közvetlen hatály A közösségi jog valamelyik rendelkezésére magánszemélyek a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak, abból eredő jogaikat közvetlenül érvényesíthetik. Az a közösségi előírás lehet közvetlenül hatályos, amely megfelel az Európai Bíróság által megállapított, négy feltételből álló követelményrendszernek, vagyis –egyértelmű, –pontos, –érvényesülése nem függhet feltételtől, –hatályosulása nem függhet sem közösségi intézmények, sem tagállamok további intézkedéseitől (ezek számára nem engedhet mérlegelési lehetőséget, választást vagy döntési jogot).

19 dr. Perczel Zsófia19 A közösségi jog érvényesülése 3. Ha a kötelezettség teljesítésére a közösségi előírás határidőt szabott, a közvetlen hatály csak e határidő lejártát követően állhat be. Túlzottan általános és pontatlan rendelkezések nem lehetnek közvetlenül hatályosak. –Két fajtáját különböztetjük meg: vertikális és horizontális. –Vertikális közvetlen hatály esetében magánszemélyek a tág értelemben vett állammal szemben hivatkozhatnak a közvetlen hatályos rendelkezésre. (Az Európai Bíróság az állam fogalmát az idők folyamán egyre szélesebb értelemben használta, beleértve a valódi állami szerveken túl, az állami feladatot ellátó, közszolgáltatást nyújtó intézményeket is.) –Horizontális közvetlen hatály esetén magánszemélyek egymás közötti viszonyukban hivatkozhatnak az ilyen rendelkezésekre.

20 dr. Perczel Zsófia20 A közösségi jog érvényesülése 4. –Az alapító szerződés azon szabályai, amelyekre nézve a közvetlen hatály feltételei fennállnak, rendelkezhetnek horizontális és vertikális közvetlen hatállyal is. –A közvetlenül alkalmazandó rendeletek általában közvetlen hatályosak is, mind vertikális, mind horizontális értelemben, kivéve, ha a rendelet esetleg nem elég világos vagy pontos feltételt tartalmaz, vagy további intézkedést igényel. –Az irányelvek csak vertikális irányban lehetnek közvetlenül hatályosak. 3.Közvetett hatály A nemzeti bíróságnak a nemzeti jogot a közösségi jog megvalósítására alkalmas módon kell értelmeznie. Akkor van jelentősége, ha egy irányelvi rendelkezés nem meríti ki a közvetlen hatály feltételeit, a bíróság ilyenkor is köteles a nemzeti jogot az érintett irányelvi rendelkezésre tekintettel értelmezni.

21 dr. Perczel Zsófia21 Jogforrási hierarchia 1. Jogforrási hierarchia elve: a sorrendben hátrébb álló jogszabály nem lehet ellentétes az előtte állóval. Alkotmány A jogforrási hierarchia csúcsa. DE: a csatlakozással érvényesül a közösségi jog elsőbbsége!!! Az Alkotmány tartalmazza: –az állami berendezkedés alapvető strukturális elemeit, –az állami szervezetek alapvető hatáskörét, –a különböző állami szervek működésének legfontosabb állami szabályait, –a legalapvetőbb állampolgári jogokat és kötelességeket, –az emberi jogokat. Törvény (tv.) Kizárólagos törvényhozási tárgyak: szavazás; országgyűlési képviselők joga; miniszterek, államtitkárok joga; bűncselekmények szabályozása (Btk. módosítása csak törvényben lehetséges); tulajdonviszonyi kérdések; állami monopóliumok (mi kizárólag állami tevékenység); gazdálkodó szervek (gazdasági társaság, szövetkezet, közalapítványok szabályozása); állami pénzügyek; adók megállapítása; költségvetés; munkaviszony alapvető szabályai; állampolgárok alapvető jogai. Jelölés: pl.: a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény

22 dr. Perczel Zsófia22 Jogforrási hierarchia 2. Kormányrendelet A Kormány által kiadott jogforrást vissza kell vezetni egy törvényi jogforrása (törvényi felhatalmazás az adott kérdést szabályozására). Jelölés: pl.: 34/2004.(III.12.) Korm. rendelet Miniszteri rendelet Kettős kötöttség: –Kiadásánál és gyakorlásánál csak olyan témában adhat ki rendeletet a miniszter, amely a feladatai közé tartozik. –Miniszteri rendeletben foglalt szabályozást vissza kell vezetni egy magasabb szintű jogforrásra (törvény, kormányrendelet). Jelölés: pl.: 2/2006.(I.13.) IM rendelet Önkormányzati rendelet Érvényessége csak az önkormányzat területére terjed ki. Pl.: állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet.

23 dr. Perczel Zsófia23 Jogforrási hierarchia 3. Speciális jogforrások: Közösségi jog Nemzetközi egyezmények A jogalkotásban egy olyan szerv vesz részt (egy másik állam), aminek nincs belső normaalkotási jogköre. Pl.: Bős-Nagymaros. Szlovák állam, magyar állam. Nem közvetlenül állapít meg jogokat és kötelezettségeket, hanem beiktatják, azaz törvényben elfogadják. Részei: –arapállás, ellenjegyzés: nemzetközi egyezmény szövegében való megállapodás –aláírás: a két állam közötti egyezmény ekkor lép speciális jogforrásként hatályba –ratifikáció: megerősítéssel az ország jogrendszerének részévé válik Bírósági gyakorlat A bíróság nem alkot jogot, csak alkalmaz, DE a Legfelsőbb Bíróságnak döntései az alárendelt bíróságokra kötelezőek. Általános szokásjog Pl. a kereskedelmi szokásjog, szakmai szokások, kamarai tevékenységek.

24 dr. Perczel Zsófia24 Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Az alábbiak az állami irányítás egyéb jogi eszközei, de nem jogforrások: Határozat Olyan egyéb állami irányítási eszköz, amely a határozatot kiadó szervekre terjed ki. Pl. országgyűlés határozat az országgyűlés ügyrendjével kapcsolatban; önkormányzat: belső működésére vonatkozhat. Utasítás Csak az utasítást kiadó alárendelt szerveire vonatkozik. Szabvány Állami irányítás olyan speciális eszköze, amely ismétlődő műszaki gazdasági technikai feladat megoldási módját szabályozza. Statisztikai közlemény

25 dr. Perczel Zsófia25 A jogszabály hatálya 1. Hatályosság: arra ad választ, hogy milyen földrajzi területen, mikor, milyen személyi körre alkalmazható a jogszabály. A jogszabálynak van –területi, –időbeli, –személyi és –tárgyi hatálya. Területi hatály A központi szervek által alkotott jogszabályok az ország egész területén hatályosak. Az önkormányzati rendelet hatálya csak az önkormányzat területére terjed ki.

26 dr. Perczel Zsófia26 A jogszabály hatálya 2. Időbeli hatály A jogszabály időkorlátok között hatályos. Rögzíteni kell a hatálybalépés napját (ez lehet a kihirdetés napja is). Visszamenőleges hatály tilalma: a kihirdetést megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Akkor veszti hatályát a jogszabály, ha a jogszabályban meghatározott idő lejárt, vagy más jogszabály hatályon kívül nem helyezi. Személyi hatály A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre, jogi személyekre, és a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra, ill. az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárokra is. Tárgyi hatály A tárgyi hatály határozza meg, hogy a jogszabály mely tárgyakra, illetve tevékenységekre vonatkozóan határoz meg jogokat és kötelezettségeket.

27 dr. Perczel Zsófia27 Előzetes döntéshozatali eljárás, Kikényszerítési eljárások

28 dr. Perczel Zsófia28 Az EU intézményrendszere Az Európai Unió működését intézményei biztosítják. Ezek az intézmények teszik lehetővé, hogy –az EU tagországai hatékonyan tudjanak együttműködni, –minden tagország betartsa vállalt kötelezettségeit. Az Európai Unió 6 fő intézményből áll: –Európai Tanács, –Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa), –Európai Bizottság, –Európai Parlament, –Európai Bíróság és –Számvevőszék.

29 dr. Perczel Zsófia29 Előzetes döntéshozatal 1. Az EK-Szerződés 234. cikke alapján az Európai Bíróság (EB) hatáskörébe tartozik, hogy előzetes döntést hozzon az alábbi kérdésekben: –az EK-Szerződés értelmezése, –a Közösség intézményeinek és az Európai Központi Bank aktusainak érvényessége és értelmezése, –a Tanács aktusával létrehozott szervek alapszabályainak értelmezése. Mindig a nemzeti bíróságok kezdeményezik. Amennyiben a kérdés olyan bíróság előtt folyó ügyben merül fel, amelynek döntésével szemben a tagállam jogában további jogorvoslat nincsen, akkor ez a bíróság köteles az EB-hez fordulni. A nemzeti bíróság kérelme –alapulhat a felek kérelmén vagy –a bíróság hivatalból indítja. A nemzeti bíróságok és az EB között egy sajátos munkamegosztás jön létre. Az EB nem dönti el a nemzeti bíróság előtt lévő peres vitát, csak a közösségi jog helyes értelmét határozza meg, vagy dönt az érvénytelenség kérdésében. Ez a munkamegosztás azonban néha nem határolható élesen, mivel a jogalkalmazás-jogértelmezés közötti határok elmosódhatnak.

30 dr. Perczel Zsófia30 Előzetes döntéshozatal 2. Bírói szervnek kell tekinteni: –jog hozza létre –állandó –eljárása kontradiktórius –döntése kötelező –független –jogot alkalmaz. Mikor ne forduljon egy nemzeti bíróság előzetes döntésért az EB-hez? –az értelmezés nem szükséges az ügy elbírálásához. –a tényállás, ill. az alkalmazandó nemzeti jog értelme nem tisztázott, –az EB-nek már van ugyanilyen jogkérdésben meghozott korábbi ítélete, –korábban ugyanilyen kérdést már feltettek, –hasonló kérdést már feltettek, –a közösségi jog helyes alkalmazása olyan egyértelmű, hogy nem hagy helyet ésszerű kételynek („tiszta ügy" doktrínája). A Bíróság azzal, hogy ugyanolyan jogkérdés értelmezését elutasítja és saját korábbi ítéleteire utal vissza, esetjogot fejleszt. A Bíróság saját korábbi döntéseihez nincs kötve, eltérően dönthet, de ez ritka.

31 dr. Perczel Zsófia31 Az Európai Bíróság eljárása a jogsértő tagállammal szemben 1. EK-Szerződés 226. cikk “Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam megszegte a jelen Szerződésből fakadó valamely kötelezettségét, akkor indokolt véleményt bocsát ki, miután lehetőséget biztosított, hogy az állam megtegye észrevételeit. Ha a megszabott határidőn belül a véleményben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a Bizottság a Bírósághoz fordulhat.” EK-Szerződés 227. cikk “Bármely tagállam a Bírósághoz fordulhat, ha úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette.” Mielőtt keresetet indítana, a Bizottsághoz kell fordulnia, aki indokolt véleményt bocsát ki, miután lehetőséget biztosított az érdekelt államok számára írásbeli és szóbeli észrevételeik megtételére, kontradiktórius eljárás keretében. Ha a Bizottság 3 hónapon belül nem bocsát ki véleményt a Bírósághoz fordulhat.”

32 dr. Perczel Zsófia32 Az Európai Bíróság eljárása a jogsértő tagállammal szemben 2. EK-Szerződés 228. cikk „Ha a Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ha Bizottság megítélése szerint az érintett tagállam nem tette meg ezeket az intézkedéseket, miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére, indokolással ellátott véleményt ad, melyben megjelöli, hogy az érintett tagállam mely pontokban nem tett eleget a Bíróság ítéletének. Ha az érintett tagállam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem teszi meg a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat. Egyúttal meghatározza az érintett tagállam által fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegét, amelyet az adott körülmények között megfelelőnek ítél. Ha a Bíróság megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletében foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti.”

33 dr. Perczel Zsófia33 Az Európai Bíróság eljárása a jogsértő tagállammal szemben 3. A 226. cikk szerinti eljárás: A Bizottság mérlegelési jogkörébe tartozik az eljárás megindítása. Eljárás indulhat: –Magánszemély panasza alapján. A Bizottság veszi át a “vád” szerepét. A Bizottság értesíti a panaszosokat, hogy jogsértés körében indítanak-e vizsgálatot és az milyen eredménnyel zárul. –Európai Parlament képviselőinek interpellációiból, kérdései alapján. –A Bizottsághoz benyújtott petíciókból. –Nemzeti hatóságokkal történő egyeztetésekből. –Hivatalból: pl. irányelvek átvétele esetén, hiszen azt a tagállamoknak kötelesek jelenteni a Bizottságnak. I. fázisa (informális): A Bizottsági tisztségviselők felveszik a kapcsolatot a tagállam képviselőivel, az EU-hoz akkreditált nemzeti képviselőkön keresztül. II. fázisa (formális): A Bizottság írásban tájékoztatja a tagállamot, hogy milyen információk birtokába jutott jogsértésével kapcsolatban. Információkérést jelent. A tagállamnak a válaszadásra 2 hónap áll rendelkezésére.

34 dr. Perczel Zsófia34 Az Európai Bíróság eljárása a jogsértő tagállammal szemben 4. III. fázisa A Bizottság indokolt állásfoglalást, véleményt bocsát ki: ténybeli és jogi okfejtés. Ésszerű határidőt szab meg a jogsértés megszüntetésére, általában 2 hónap. A Bizottság a Bíróság előtt csak az ebben szereplő tények és jogsértés miatt perelheti be a tagállamot. Amennyiben új tényeket fedez fel, az eljárást újra kell kezdeni. Megsemmisítése iránt eljárást nem lehet indítani. A tagállam csak a főeljárásban hozhatja fel védekezése részeként azt, hogy az indokolt állásfoglalásban megszabott határidő nem volt megfelelő. IV. fázisa A Bizottság eljárást indíthat az Európai Bíróság előtt. Megindítása mérlegelési jogkörébe tartozik. Az eljárást nem csak akkor lehet megindítani, ha az állam a közösségi jogsértéssel nem hagyott fel az állásfoglalásban meghatározott időn belül, egyéb esetekben is megteheti. Ha a tagállam már felhagyott a közösségi jogsértéssel, a Bizottság érdeke a jogsértés tényének megállapításában van és nem abban, hogy a tagállam a jogsértést szüntesse meg.

35 dr. Perczel Zsófia35 Az Európai Bíróság eljárása a jogsértő tagállammal szemben 5. A 227. cikk szerinti eljárás: Tagállam perel tagállamot. A tagállam köteles a Bizottsághoz fordulni, amely lefolytatja a 226. Cikk alapján fennálló összes eljárási fázist. A 228. cikk szerinti eljárás: Bizottság hivatalból köteles ellenőrizni, hogy a tagállam megtett-e minden szükséges intézkedést a Bíróság ítéletének végrehajtásához. Ha nem, a Bizottság ismét lefolytathatja a 226. cikk szerinti eljárást. A Bizottság indokolt állásfoglalásban határidőt tűz és jelzi, milyen összegű pénzbírság kiszabását indítványozza a Bíróságnak, amennyiben a jogsértést teljesen meg nem szünteti. A Bizottság egyösszegű vagy periodikusan visszatérő (napi) pénzbírság kivetésére tehet indítványt. A pénzbírságra tett indítványt az alábbiak alapján kalkulálja: –jogsértés súlya –időtartama –elrettentő hatás.

36 dr. Perczel Zsófia36 4. Hazai közbeszerzési eljárás jogforrási hierarchiája

37 dr. Perczel Zsófia37 A közbeszerzési joganyag elemei Az EU közbeszerzési irányelvei és a hirdetménymintákról szóló 1564/2005/EK rendelet Közbeszerzési jogszabályok –A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) –Végrehajtási rendeletek –A Közbeszerzések Tanácsának jogi aktusai Kapcsolódó jogágak, jogszabályok –polgári jog (Ptk.) –társasági jog (Gt., Ctv.) –közigazgatási jog (Ket.)

38 dr. Perczel Zsófia38 A Kbt.-hez kapcsolódó alapvető végrehajtási rendeletek I. 2/2006.(I.13.) IM rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegzések és az éves statisztikai összegzések mintáiról 34/2004.(III.12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról 162/2004.(V.21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól 137/2004.(V.21.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól 168/2004.(V.25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól

39 dr. Perczel Zsófia39 A Kbt.-hez kapcsolódó alapvető végrehajtási rendeletek II. 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról 40/2005. (III. 10.) Korm. rendelet a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében megvalósuló beszerzésekre vonatkozó részletes szabályokról 1/2006.(I.3.) PM. rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó az adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásáról 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól 8001/2007. (MK 102.) KüM-IRM együttes tájékoztató a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló Nemzetközi kötelezettségeiről 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról

40 dr. Perczel Zsófia40 A Közbeszerzések Tanácsának jogi aktusai A jogszabályok végrehajtását hivatott elősegíteni, az érintettekre nem kötelező jellegű jogi aktusok. Ajánlás. Például: –A Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlása az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozók szerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggésben) –A Közbeszerzések Tanácsa2/2004. (K.É. 84.) ajánlása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról –6/2004. számú módosított ajánlása a Kbt. alkalmazásáról a Kbt. 10. §-ában foglalt összeférhetetlenség esetén Tájékoztató. Például: A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény 63. §-ában hivatkozott igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű ajánlattevők és alvállalkozók vonatkozásában Közlemény. Például: A Közbeszerzések Tanácsa Közleménye a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való jelentkezéssel összefüggő információkról a Kbt. módosított szabályaira figyelemmel

41 dr. Perczel Zsófia41 5. A tulajdonjog fogalma és tárgyai

42 dr. Perczel Zsófia42 A tulajdonjog fogalma I. A tulajdonjog fogalma alatt –egyrészt azokat a jogosultságokat értjük, amelyek a tulajdonost a tulajdonviszony alapján megilletik, –másrészt a tulajdonra vonatkozó jogi szabályozás összességét értjük. A tulajdonjog védelem biztosítása a tulajdon számára. A tulajdon védelmének mikéntje, jellege alapvetően határozza meg egy ország társadalmi, gazdasági berendezkedését. Mindig megjelenik alkotmányos szinten: az alkotmányok szabályozzák. Abszolút szerkezetű jogviszony: a törvény elismeri, és minden kívülállóval szemben védi a tulajdonos személy pozícióját, abszolút mértékben kizár mindenkit és csak a jogosultat ruházza fel jogosultsággal.

43 dr. Perczel Zsófia43 A tulajdonjog elmei (részjogosítványai): –Birtoklás és birtokvédelem joga: A tulajdonos a dolgot hatalmában tarthatja, a birtok tehát a dolog feletti tényleges hatalmat jelenti. –Használat és a hasznok szedésének joga: A használat joga alapján a dolgot a tulajdonos szükségleteinek kielégítésére fordíthatja, elfogyaszthatja, termelhet rajta, jogosult a dologból folyó hasznokat szedni. –Hasznosítás joga –Rendelkezési jog: az alábbi jogosultságokat foglalja magában: a dolog birtokának átengedése, a dolog tulajdonjogának átruházása (eladás), a használat jogának átengedése, a hasznok szedése jogának átengedése, a dolog biztosítékul adása, megterhelése tulajdonjoggal való felhagyás A tulajdonjog fogalma II.

44 dr. Perczel Zsófia44 A tulajdonjog tárgyai I. A tulajdonjog tárgyai (Ptk §) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A dolog legáltalánosabban elfogadott (jogi) csoportosítása: –ingó –ingatlan A tulajdonjog szabályait kell alkalmazni az alábbiakra is: –Pénz és bankszámlapénz Polgári jog szerinti pénz fogalom: forgalomban lévő, fizetési eszközként használatos pénz. –Értékpapír Olyan okirat, amely a benne tanúsított jogosultságot testesíti meg, és ezáltal lehetővé teszi a jogosultság forgalomban való részvételét. –Természeti erők Az a természettudományos úton meghatározható jelenség, amely vagyoni értékű szolgáltatások alapja (villamos energia, vízi erő). –A leválasztott, önállósult, élettelenné vált rész már tárgy, így birtokba vehető dolog lehet (levágott haj, vér). A tudományos vagy kísérleti célra szolgáló holttestek testi dolognak minősülnek és a polgári jogi forgalom tárgyai is lehetnek. DE! Az emberi test nem lehet birtokba vehető dolog és így tulajdonjog tárgya sem.

45 dr. Perczel Zsófia45 A tulajdonjog tárgyai II. A tulajdonjog kiterjed az alábbiakra is –Alkotórész: a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. –Tartozék: a tulajdonjog kétség esetében kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges, vagy azt elősegíti. –Gyümölcs: a dolognak olyan hozadéka, amely a dologból állandóan és szabályosan keletkezik, anélkül,hogy a fődolog minősége megváltozna (lehet természetes gyümölcs és jogi gyümölcs) –Növedék: mindazokat a dolgokat jelenti, amelyek utóbb váltak a fődolog alkotórészévé. A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki. Az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. Az építkezőt illeti meg az épület tulajdonjoga, ha törvény vagy a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodás így rendelkezik. A földtulajdonost az épületre, az épület tulajdonosát pedig a földre elővásárlási jog illeti meg.

46 dr. Perczel Zsófia46 Csoportosítás forgalomképesség szempontjából I. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet (minden korlátozás nélkül szerepelhet a forgalomban). Forgalomképes minden, ami jogszabály nem határoz meg forgalomképtelenként, vagy korlátozottan forgalomképesként. Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet (azaz forgalmazásához engedély szükséges). Az önkormányzatokról szóló évi LXV. tv. (Ötv.) meghatározza, hogy az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes elemekből áll. A korlátozottan forgalomképes önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe sorolja a közműveket, az intézményeket, és a közterületeket.

47 dr. Perczel Zsófia47 Csoportosítás forgalomképesség szempontjából II. Forgalomképtelenség: a vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhet meg, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás alá sem vonható (azaz nem lehet vagyoni forgalom tárgya). Forgalomképtelen pl: –a kizárólag állami tulajdonban álló dolgok, pl.: föld méhének kincsei, felszín alatti vizek, folyóvíz elhagyott medre, országos közutak, vasutak, távközlésre felhasználható frekvenciák, stb. (Ptk §), valamint –törvényben meghatározott más dolgok. Ez utóbbi körbe tartoznak azok az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak (helyi közutak, közterek, parkok, stb.), melyeket Ötv. megjelöl.

48 dr. Perczel Zsófia48 6. A szerződések szerkezete, szükséges elemei, a szerződéses viszony hatása, fő- és mellékkötelmek

49 dr. Perczel Zsófia49 A szerződések szerkezete, szükséges elemei I. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez (Ptk. 205.§(2)). Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály vagy más kötelező rendelkezés sem rendezi, a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti (Ptk. 206.§(4)). Jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek (Ptk § (1)). Például: Kbt. 306.§ (4)

50 dr. Perczel Zsófia50 A szerződések szerkezete, szükséges elemei II. A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja (Ptk. 200.§(1)). A szerződések lényeges elemei: –A szerződés alanyai –A szerződés tárgya –Teljesítési feltételek (a teljesítés ideje, módja, helye) –A felek teljesítéssel kapcsolatos kötelezettségei és jogai –Fizetési feltételek –A szerződés hatálya –A szerződés megszűntetésére vonatkozó rendelkezések

51 dr. Perczel Zsófia51 A szerződéses viszony hatása: kötelem I. A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére (kötelem) (Ptk. 198.§(1)). A kötelem személyei: –jogosult ( a másik feltől követelhet valamit) –kötelezett (szolgáltatni köteles). A kötelem lehet: –egyoldalú (csak az egyik félnek van szolgáltatási kötelezettsége, pl.: ajándékozás) –kétoldalú (mindkét fél egyszerre jogosult és kötelezett, pl.: vállalkozási szerződés)

52 dr. Perczel Zsófia52 A szerződéses viszony hatása: kötelem II. A kötelem létrejöhet: –szerződés útján, akaratmegegyezéssel (a kötelem tárgya: a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítése) –károkozással (a kötelem tárgya: eredeti állapot helyreállítása, illetve kompenzáció). A szerződéses kötelem nem megfelelő teljesítés esetén kártérítési kötelemmé válhat. A kötelem teljesítését mellékkötelmekkel lehet biztosítani. A mellékkötelmek két fő csoportja: –a kötelezett fizetésképtelensége esetére kikötött biztosítékok (kezesség, zálogjog, bankgarancia, óvadék) –a fizetőkészség elősegítését szolgáló biztosítékok (kötbér, foglaló).

53 dr. Perczel Zsófia53 7. Ajánlat, ajánlati kötöttség, a szerződés megkötése

54 dr. Perczel Zsófia54 Ajánlat, ajánlati kötöttség Ajánlat: szerződés kötésére irányuló nyilatkozat vagy magatartás. Ajánlati kötöttség: aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad. Kivétel: ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség időtartama Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányában: –Jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja. –Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő - tekintettel a szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja. Pl. Kbt.78.§

55 dr. Perczel Zsófia55 Az előszerződés A felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Az előszerződés alapján a felek kötelesek a szerződést megkötni. Jogszabály előszerződés kötését kötelezővé teheti. A szerződés megkötésének elmaradása esetén a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy –az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes, illetőleg a szerződés megkötése nemzetgazdasági érdeket sértene, vagy –ha e körülmény alapján a szerződés megkötése után elállásnak vagy felmondásnak lenne helye. Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre egyébként az annak alapján megkötendő szerződésre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

56 dr. Perczel Zsófia56 A szerződés létrejötte I. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A szerződés létrejöhet: Szerződést akár szóban, akár írásban lehet kötni, sőt a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Kivétel: ha jogszabály másként nem rendelkezik, azaz jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Pl. Kbt. 99.§ (1): „Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a 91. § szerinti szervezettel (személlyel) kell az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően írásban megkötni”.

57 dr. Perczel Zsófia57 A szerződés létrejötte II. Ha jogszabály vagy a felek megállapodása írásbeli alakot rendel: legalább a szerződés lényeges tartalmát írásba kell foglalni. Ha az írásbeli alakot jogszabály rendeli, és a szerződő fél nem tud vagy nem képes írni, a szerződés érvényességéhez közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szükséges. A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. Ha a felek megállapodása vagy jogszabály a szerződésre meghatározott alakot/kellékeket rendel, a szerződés csak akkor érvényes, ha a szerződés ezen alakot (kellékeket) teljesíti.

58 dr. Perczel Zsófia58 A szerződés létrejötte III. Ha az okiratot több példányban állítják ki, a szerződés akkor is érvényes, ha mindegyik fél csak a másik félnek szánt példányt írja alá. Ha jogszabály a szerződés érvényességéhez írásbeli alakot rendel, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni: –a levélváltás, –a táviratváltás és –a távgépírón történt üzenetváltás, továbbá –a külön törvényben meghatározott maradandó eszközzel tett nyilatkozatváltás - így különösen fokozott biztonságú elektronikus aláírással aláírt okirat - útján létrejött megegyezést. Ha a szerződésre a felek megállapodása rendel írásbeli alakot, a felek megállapodása kiterjedhet arra is, hogy az írásba foglalás követelményét a fenti módok közül melyik alkalmazásával kell teljesíteni. A közokirat minden más alakszerűséget pótol.

59 dr. Perczel Zsófia59 A szerződés létrejötte IV. A szerződés létrejötte jelenlévők között: abban az időpontban, amikor az ajánlatot elfogadják A szerződés létrejötte távollévők között: abban az időpontban, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. A szerződési nyilatkozat hatályossá válása: –ha azt szóban vagy szóbeli üzenettel tették, a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá; –az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot vissza lehet vonni. A visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie, illetőleg tudomására jutnia.

60 dr. Perczel Zsófia60 A szerződés létrejötte V. Ha mindkét fél gazdálkodó szervezet: Az ellenszolgáltatást vállaló fél a nyilatkozatát a szerződés létrejöttéig visszavonhatja, a másik fél költségeit azonban meg kell térítenie. Ha az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik: Az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön.

61 dr. Perczel Zsófia61 A szerződés létrejötte VI. Harmadik személy beleegyezése, hatósági jóváhagyás –Ha a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy hatósági jóváhagyás szükséges, ennek megtörténtéig a szerződés nem jön létre, de a felek nyilatkozatukhoz kötve vannak. –A kötöttségétől bármelyik fél szabadul, ha az általa a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül a harmadik személy a beleegyezés, illetőleg a hatóság a jóváhagyás felől nem nyilatkozik. –A beleegyezés, illetőleg a jóváhagyás megtörténtével a szerződés megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal jön létre. –Beleegyezés, illetőleg jóváhagyás hiányában a szerződés érvénytelen.

62 dr. Perczel Zsófia62 Okiratok fajtái Egyszerű magánokirat : A felek írásba foglalják akaratukat, aláírják, dátumozzák. Teljes bizonyító erejű magánokirat: Olyan minősített okirat, amely az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója a benne foglaltakat megtette, vagy elfogadta, vagy magára nézve kötelező erejűnek ismerte el. A kiállítója –saját kezével írja és aláírja; –más által vagy géppel írt okiratot két tanú jelenlétében aláírja vagy az aláírást két tanú előtt magáénak ismeri el, –ill. az aláírás valódiságát közjegyző hitelesíti, –ügyvéd ellenjegyzi. Közokirat: Olyan okirat, melyet közjegyző, bíróság, vagy más hatóság ügykörén belül eljárva meghatározott alakban állít ki és teljes bizonyító erővel tanúsítja a benne foglalt intézkedés tényét, tények, adatok valóságát, keltezési idejét, módját.

63 dr. Perczel Zsófia63 A szerződés megkötésének szabályai I. A felek a szerződés megkötésénél –együttműködni kötelesek, és –figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A feleknek a szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Szerződéskötési kötelezettség esetén, ha a felek nem állapodnak meg, a bíróság a szerződést létrehozhatja és tartalmát megállapíthatja. Nem hozza létre a bíróság a szerződést, ha a szerződéskötésre kötelezett fél bizonyítja, hogy a szerződés teljesítésére nem képes, vagy a szerződés teljesítése nemzetgazdasági érdeket sértene. A bíróság a szerződést nemzetgazdasági érdekből is módosíthatja, megszüntetheti, felbonthatja vagy hatályában fenntarthatja.

64 dr. Perczel Zsófia64 A szerződés megkötésének szabályai II. Ha a felek megállapodása valamely nem lényeges kérdésre nem terjed ki, és a kérdést jogszabály sem rendezi: a bíróság a szerződést - a szerződés céljának és tartalmának figyelembevételével - a forgalmi szokások alapján kiegészítheti. A szerződési nyilatkozat értelmezése vita esetén: A nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha valaki jogáról lemond, vagy abból enged, nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni. A felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka a szerződés érvényessége szempontjából közömbös. A színlelt szerződés semmis. Ha pedig a szerződés más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

65 dr. Perczel Zsófia65 Ajánlati kötöttség a közbeszerzési eljárásban Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetve visszavonhatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeket (Kbt. 76.§). Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja ajánlatát. Az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók. (Kbt. 77.§) Az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. Az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadott tervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van ajánlatához, kivéve, ha az ajánlatkérő úgy nyilatkozott, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni. (Kbt. 78.§)

66 dr. Perczel Zsófia66 Szerződéskötési folyamat a közbeszerzési eljárásban Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. (Kbt. 82.§) Az ajánlatkérő a Kbt. 91. § szerinti szervezettel (személlyel), (azaz a nyertessel szemben) csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem képes. (Kbt. 99.§ (3) bekezdés)

67 dr. Perczel Zsófia67 8. Semmisség, megtámadhatóság

68 dr. Perczel Zsófia68 Semmis szerződések I. A jogszabályba ütköző szerződés, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek. Kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. (Ptk. 200.§(2)) A nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző szerződés (Ptk. 200.§(2)) A színlelt szerződés. Ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni (Ptk. 207.§(5)) Az uzsorás szerződés. Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis (Ptk. 202.§). A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés (Ptk. 227.§ (2)).

69 dr. Perczel Zsófia69 Semmis szerződések II. A bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kötött szerződés. (Az önkéntes teljesítést azonban nem lehet visszakövetelni) (Ptk. 204.§). Bírósági úton nem lehet érvényesíteni: –a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket, kivéve ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; –a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követeléseket; –azokat a követeléseket, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését jogszabály kizárja. Az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel. Az ilyen feltétellel kötött szerződésre a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni. (Ptk. 228.§ (3)). Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. (Ptk. 217.§ (1)).

70 dr. Perczel Zsófia70 Megtámadhatóság esetei Tévedés (Ptk. 210.§ (1)) Jogi kérdésben való tévedés (Ptk. 210.§ (2)) A felek kölcsönös tévedése (Ptk. 210.§ (3)) Megtévesztés és jogellenes fenyegetés (Ptk. 210.§ (4)) Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. (Ptk §) Ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen a kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt (Ptk. 209.§ (1),(2))

71 dr. Perczel Zsófia71 A semmis szerződés érvénytelensége A semmis szerződés érvénytelenségére - ha a törvény kivételt nem tesz - bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A jog tehát megtagadja a jognyilatkozatoktól a kívánt joghatást, a semmis szerződés ex lege érvénytelen. Ha valamely semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes. Kivétel, ha ez a felek feltehető szándékával ellenkezik.

72 dr. Perczel Zsófia72 A megtámadható szerződés érvénytelensége I. A megtámadható szerződés érvénytelensége feltételhez kötött: a szerződés csak abban az esetben érvénytelen, ha az arra jogosult a törvény által biztosított határidőn belül sikeresen megtámadja a jognyilatkozatot, valamely érvénytelenségi okra hivatkozva. A megtámadható szerződés a megtámadás következtében megkötésének időpontjától kezdődő hatállyal érvénytelenné válik. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik.

73 dr. Perczel Zsófia73 A megtámadható szerződés érvénytelensége II. A megtámadást 1 éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadási határidő megkezdődik –a tévedés, megtévesztés felismerésekor; –jogellenes fenyegetés esetében a kényszerhelyzet megszűntekor; –a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága vagy tisztességtelen szerződési feltétel esetén a sérelmet szenvedő fél teljesítésekor, illetve, ha ő a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszűntekor. A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult –a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, –vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.

74 dr. Perczel Zsófia74 Az érvénytelenség jogkövetkezményei Ha a szerződés megkötését követően nem történik semmilyen teljesítés: az érvénytelenség megállapítását követően már nem is történhet; ez esetben tehát a jog megakadályozza a szerződés kifejlődését. Ha a szerződés megkötését követően – akár részben – már történt teljesítés: –Ha a szolgáltatás visszafordítható (reverzibilis), a bíróság olyan helyzetet teremt, mintha a felek az érvénytelen szerződést meg sem kötötték volna: eredeti állapot visszaállítása (in integrum restitutio). Pl.: pénzszolgáltatás esetén. –Ha a szolgáltatás nem visszafordítható (irreverzibilis): a bíróság a határozathozatalig terjedő időre a szerződést hatályossá nyilvánítja, a jövőre nézve pedig érvénytelenné. A feleket a hatályos időszak tekintetében elszámoltatja egymással. a bíróság a szerződést a jövőre nézve érvényessé nyilvánítja az érvénytelenség okának kiküszöbölésével (pl. a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölésével). A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg, ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.

75 dr. Perczel Zsófia75 Polgári jogi igények érvényesíthetősége közbeszerzési jogsértés miatt A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy –a Döntőbizottság, illetőleg –a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa. (Kbt. 350.§) Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy –ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és –valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint –a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét. (Kbt. 351.§)

76 dr. Perczel Zsófia76 9. Kötbér, foglaló

77 dr. Perczel Zsófia77 Kötbér A kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha –olyan okból, amelyért felelős, –nem, vagy –nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel. A jogosult érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát és a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is. A szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette. A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A pénztartozás késedelmes fizetése esetére kikötött kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni. Bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására kikötött kötbért bírósági úton nem lehet érvényesíteni. (Ptk §§).

78 dr. Perczel Zsófia78 Foglaló Foglalót lehet adni: –a szerződés megkötésekor –a kötelezettségvállalás jeléül. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik: –a foglalót a szolgáltatás ellenértékébe be kell számítani, vagy –a foglaló visszajár, ha a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy: –az adott foglalót elveszti, –a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. (Ptk §§)

79 dr. Perczel Zsófia Jótállás, szavatosság

80 dr. Perczel Zsófia80 Jótállás I. Jótállás: szerződéskötéskor a kötelezett a szerződés hibátlan teljesítéséért felelősséget vállal, mégpedig oly módon, hogy a jótállás időtartama alatt a hibás teljesítésért való felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. Más indokra hivatkozással a mentesülés kizárt. Nem terheli a jogosultat a megvizsgálás kötelezettsége azon tulajdonságok tekintetében, amelyre a jótállás vonatkozik. A kimentés körében a bizonyítás a kötelezettet terheli. A jótállás alapulhat –jogszabályon –szerződésen.

81 dr. Perczel Zsófia81 Jótállás II. A jótállás feltételeit meghatározza: –a jótállási kötelezettséget keletkeztető szerződés vagy jogszabály, továbbá –a szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek. A jótállási kötelezettséggel kapcsolatos szerződést a törvény nem köti alakszerűséghez: e kérdésben tehát a felek megállapodhatnak –írásban, –szóban, illetve –ráutaló magatartással is. A felek a jogszabályban előírtnál a kötelezettre terhesebb jótállási feltételekben is megállapodhatnak.

82 dr. Perczel Zsófia82 Jótállás III. Jótállási nyilatkozat a fogyasztói szerződés esetén Fogyasztói szerződés esetében a jótállási nyilatkozatnak tartalmaznia kell: –a jótállás kötelezettjének nevét és címét, –a jótállás tartalmát, időtartamát, területi hatályát és –a belőle eredő jogok érvényesítésének módját; –utalnia kell továbbá arra, hogy a jótállás a fogyasztónak a törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállási nyilatkozatot a fogyasztó kérésére írásban vagy más maradandó eszközzel rögzíteni kell, és a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani. A formai követelmények nemteljesülése nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.

83 dr. Perczel Zsófia83 Jótállás IV. A jogosult a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a kötelezettel. A jótállás alapján a jogosult a szavatossági jogokkal azonos igényt érvényesíthet. Így kérhet: –kijavítást, –árleszállítást, –kicserélést, –újbóli elvégzést, –a javítási költség megfizetését, és –elállási jogot gyakorolhat.

84 dr. Perczel Zsófia84 Jótállás V. Ha a felek szerződésben kötik ki a jótállást, azonban a jótállási jogok tekintetében nem állapodnak meg, úgy a jogosult ugyanazokat a jogokat érvényesítheti, mint szavatosság esetén. Ha azonban a felek ezen jogok közül például csak a kijavítást, vagy csak az árleszállítást jelölik meg, úgy hibás teljesítés esetén a jogosult jótállás alapján kizárólag ilyen jogot érvényesíthet a kötelezettel szemben, mást nem. Arra azonban joga van a jogosultnak, hogy a jótállással ily módon nem érvényesíthető igényét a kellékszavatosságra vonatkozó szabályok alapján érvényesítse. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a szerződés szerint valamely hibára a jótállás nem terjed ki. A jótállással összefüggésben keletkező költségek a kötelezettet terhelik. A dolog kicserélése vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami a rendeltetésszerű használat következménye.

85 dr. Perczel Zsófia85 Szavatosság I. Hibás teljesítés (visszterhes szerződés esetén): –A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. –Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a kötelezett vagy olyan személy végezte el, akinek magatartásáért a kötelezett felelős. –A kötelezett felel akkor is, ha a szolgáltatott dolog összeszerelését a szerződésnek megfelelően a jogosult végezte el, és a szakszerűtlen összeszerelés a használati útmutató hibájára vezethető vissza. –Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a fenti rendelkezésektől a fogyasztó hátrányára tér el.

86 dr. Perczel Zsófia86 Szavatosság II. A kötelezett a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik (kellékszavatosság). A kötelezett mentesül a felelősség alól: –Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett. –Ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Annak bizonyítása, hogy a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte, a kötelezettet terheli. Azt kell bizonyítania, hogy a jogosult ténylegesen tudott a szolgáltatás hibájáról. Vélelem fogyasztói szerződés esetén: Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.

87 dr. Perczel Zsófia87 Szavatosság III. Hibás teljesítés esetén a jogosult követelhet: Elsősorban: - választása szerint – –kijavítást vagy –kicserélést, kivéve, ha –a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy –az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.

88 dr. Perczel Zsófia88 Szavatosság IV. Másodsorban: ha –sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy –a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy –e kötelezettségének nem tud eleget tenni választása szerint –megfelelő árleszállítást igényelhet vagy –elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

89 dr. Perczel Zsófia89 Szavatosság V. A kijavítást vagy kicserélést az alábbiak szerint kell elvégezni: –megfelelő határidőn belül, –a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el: a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. A jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. A jogosult a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott kárt köteles a kötelezettnek megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

90 dr. Perczel Zsófia90 Szavatosság VI. A szavatossági jogok érvényesítése: A jogosult a hiba felfedezése után a lehető legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni. Fogyasztói szerződésnél a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis. Elévülési határidő (a teljesítéstől számított): –6 hónap. –Ha a kötelező alkalmassági idő 6 hónapnál rövidebb: az igény érvényesítésére ez a határidő irányadó. –Állat szolgáltatása esetén: 60 nap. –Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. –A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén újból kezdődik a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében.

91 dr. Perczel Zsófia91 Szavatosság V. –Fogyasztói szerződésnél: 2 év. Ennél rövidebb elévülési határidő semmis. DE! Használt dolog esetén: a felek rövidebb határidőben is megállapodhatnak, de minimum 1 év. Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni (különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a fenti határidőn belül nem volt felismerhető): –a szavatossági jogok érvényesítésének határideje: teljesítés időpontjától 1 év, –tartós használatra rendelt dolog esetében: 3 év, –ha a kötelező alkalmassági idő 3 évnél hosszabb: az igény érvényesítésére ez a határidő az irányadó. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Fogyasztói szerződésben 3 éves határidőnél rövidebb határidő kikötése semmis. A szavatossági jogok az ugyanabból a jogalapból eredő követeléssel szemben kifogásként a határidők eltelte után is érvényesíthetők.

92 dr. Perczel Zsófia92 Szavatosság VI. A szavatossági kötelezettség teljesítésének költségei - ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket - a kötelezettet terhelik. Fogyasztói szerződésnél a felek eltérő megállapodása semmis. Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. A jogosult szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti.

93 dr. Perczel Zsófia93 Szavatosság VII. Fogyasztó szerződésre vonatkozó speciális rendelkezések: –Ha a fogyasztói szerződés hibás teljesítésének oka a kötelezettel szerződő harmadik személy (előző kötelezett) hibás teljesítése: a fogyasztói szerződés kötelezettje követelheti az előző kötelezettől a hibás teljesítés miatt támasztott fogyasztói igények kielégítése költségeinek a megtérítését, feltéve, hogy a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. –A fogyasztói szerződés kötelezettje az igényét a fogyasztó igényének kielégítésétől számított 60 napos elévülési határidő alatt érvényesítheti. Jogvesztő határidő: előző kötelezett teljesítése időpontjától számított 5 év. –Az igényt az előző kötelezett is érvényesítheti a vele szerződő előző kötelezettel szemben.

94 dr. Perczel Zsófia94 Jótállás és szavatosság elhatárolása I. A jótállás és a szavatosság a mindennapi életben összeolvad, és gyakran félreértésekre ad okot. A jótállás egy ráadás- kötelezettségvállalás a vállalkozó részéről. A vállalt, vagy kötelező jótállási határidő letelte után azonban a szavatosság továbbra is érvényesíthető, alkalmazható, sőt a jótállási idő alatt is választhatja a vevő a szavatossági igényeket. Közös vonások: –Visszterhesség: azaz a felek között visszterhes szerződésnek (szolgáltatás-ellenszolgáltatás) kell létrejönnie. –Hiba a teljesítéskor: a teljesítés időpontját meghatározhatja maga a szerződés, ennek hiányában az egyes szerződésekre vonatkozó Ptk. szabályok, vagy ha ez nem alkalmazható, a Ptk. kötelmi jog általános részében rögzítettek szerint kell eljárni. A teljesítés időpontjától kezdődnek a határidők, ennek bizonyíthatósága létfontosságú. –Objektív felelősség: azaz nem szükséges az értékesítő fél vétkessége. A vétkességet csak akkor kell vizsgálni, ha a vevő a hiba által okozott kárainak megtérítését igényli.

95 dr. Perczel Zsófia95 Jótállás és szavatosság elhatárolása II. Eltérések: –A jótállás megállapításához mindig szükséges a jogalap, a szerződés megkötésén túl. Ez a többletfeltétel lehet: kötelező jogszabályi előírás kötelezett ezirányú kötelezettségvállalása (szerződéses jótállás a szerződésben, vagy bármilyen reklámhordozón tett ígéret) A szavatosság a szerződés megkötésével - egyéb kijelentés nélkül is - létrejön (feltéve ha azt a felek nem korlátozták, vagy zárták ki). –A jótállás szigorúbb felelősség. A jótállás kötelezettjének kell bizonyítania, hogy a hiba oka a szerződés által történt teljesítést követően következett be, teljesítéskor a hiba oka még nem volt benne az áruban, szolgáltatásban (természetes elhasználódás, rendeltetésellenes használat, karbantartás elmulasztása), ilyenkor a bizonyítást neki kell kezdeményeznie, a költségeket neki kell megelőlegeznie. A szavatosság esetén fordított a helyzet (kivétel a fogyasztói adásvétel - azaz itt vélelem áll fenn 6 hónapig, hogy a hiba oka megvolt a teljesítéskor, kivétel, ha a vélelem a hiba jellegével összeegyeztethetetlen).

96 dr. Perczel Zsófia96 Jótállás és szavatosság elhatárolása III. –Igényérvényesítési idő Jótállás esetén: A jótállási időn belül, függetlenül a hiba észlelésének időpontjától bármikor bejelenthető. Szavatosság esetén: az igényt a hiba felismerését követően a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kifogással kell érvényesíteni a vállalkozással szemben. Az esetleges indokolatlan késedelemből eredő károkért a vevő felelős lesz, illetve nem tarthat igényt a hibából eredő kár azon részére, amely már a késedelem miatt következik be. (pl.: hiba miatti termeléskiesés, és a hiba bejelentése indokolatlanul késett).

97 dr. Perczel Zsófia A szerződést biztosító mellékkötelezettségek. A bankgarancia

98 dr. Perczel Zsófia98 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek I. Foglaló Kötbér Jótállás Bankgarancia A bank kötelezettséget vállalhat arra, hogy meghatározott feltételek - így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása - esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Célja a jogosult helyzetének kedvezőbbé tétele. Díj fizetése ellenében a bank vállalja, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén automatikusan fizet, így a kötelezettől nem függ a teljesítés. Jogvesztés kikötése –A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. –Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.

99 dr. Perczel Zsófia99 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek II. Zálogjog –Zálogjog alapján a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A követelés pénzben meghatározott vagy meghatározható kell legyen. –Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható. –A zálogtárggyal való felelősség terjedelme ahhoz a követeléshez igazodik, amelynek biztosítására a zálogtárgy szolgál. Kiterjed a kamatokra, a követelés és a zálogjog érvényesítésének költségeire, továbbá a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre is. –A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra. –Tárgya: minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. –Keletkezése: szerződés, jogszabály vagy bírósági/hatósági határozat alapján.

100 dr. Perczel Zsófia100 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek III. –Zálogjog érvényesítése: A zálogtárgyból való kielégítés - ha jogszabály kivételt nem tesz - bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. Kivétel lehet: A felek írásban a kielégítési jog megnyílta előtt is megállapodhatnak a zálogtárgy közös értékesítésében. Ha a zálogtárgynak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik a felek abban is megállapodhatnak, hogy a jogosult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesítheti. A felek megállapodhatnak abban is, hogy a jogosult a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen vagy hivatalból foglalkozó személynek megbízást adhat.

101 dr. Perczel Zsófia101 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek IV. Óvadék –Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégítheti. –Óvadékul pénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír szolgálhat. Ha az óvadék tárgya más dolog, a zálogjog szabályait kell alkalmazni. –Az óvadékot csak a kielégítés céljára szabad felhasználni. –Az óvadék visszajár, ha az alapul szolgáló szerződés megszűnt, illetőleg a szavatossági vagy jótállási idő eltelt anélkül, hogy az óvadékból való kielégítésre jogalap volna.

102 dr. Perczel Zsófia102 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek V. Kezesség –Kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. –A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. –A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a felek így állapodtak meg, a kezességet kár megtérítéséért vállalták, a kezességet bank vállalta. –Amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés (végrehajtási joggal együtt) reá száll.

103 dr. Perczel Zsófia A szerződés megszegésének esetei és jogkövetkezményei

104 dr. Perczel Zsófia104 A szerződés megszegésének esetei Késedelem –A kötelezett késedelme –A jogosult késedelme Hibás teljesítés (kellékszavatosság) A teljesítés lehetetlenné válása A teljesítés megtagadása

105 dr. Perczel Zsófia105 A kötelezett késedelme I. A kötelezett késedelembe esik: –ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt; –más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát. Kivétel: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha késedelmét kimenteni nem tudja: felelős a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett minden kárért. Kivétel: ha bizonyítja, hogy a kár késedelem hiányában is bekövetkezett volna.

106 dr. Perczel Zsófia106 A kötelezett késedelme II. A jogosult (függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e): –követelheti a teljesítést, vagy –ha a teljesítés többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására, ha: –a szerződést a felek megállapodásánál vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva meghatározott időpontban - és nem máskor - kellett volna teljesíteni, vagy –a jogosult az utólagos teljesítésre megfelelő határidőt szabott, és az is eredménytelenül telt el.

107 dr. Perczel Zsófia107 A kötelezett késedelme III. Pénztartozás esetében: –A kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Mértéke: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. –Ha a jogosultnak kamat jár (jogszabály vagy szerződés alapján): A kötelezett e kamaton felül köteles késedelmi kamatot fizetni. Mértéke: a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező mértékű kamat, de összességében legalább az alapkamat. –A felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamatot a bíróság mérsékelheti. –A jogosult követelheti a késedelmi kamatot meghaladó kárát.

108 dr. Perczel Zsófia108 A kötelezett késedelme IV. Gazdálkodó szervezetek között: –A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összege. –A kamatfizetési kötelezettség a jogosult fizetési felszólításának/számlájának kézhezvételétől számított 30 nap elteltétől esedékes –Ettől jogszabály csak a jogosult javára térhet el. –A felek által túlzottan alacsony mértékben megállapított késedelmi kamatot, továbbá a késedelmi kamat esedékességének eltérően megállapított időpontját a bíróság megváltoztathatja.

109 dr. Perczel Zsófia109 A jogosult késedelme A jogosult késedelembe esik, ha –a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el; –elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon; –a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát. Kivétel: ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult (függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e) –köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeket megtéríteni; –éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna; –késedelme idejére kamatot nem követelhet. A jogosult késedelme a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja.

110 dr. Perczel Zsófia110 A teljesítés lehetetlenné válása és megtagadása I. A teljesítés lehetetlenné válása Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért –egyik fél sem felelős: a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős. –a kötelezett felelős: a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. –a jogosult felelős: a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.

111 dr. Perczel Zsófia111 A teljesítés lehetetlenné válása és megtagadása II. Vagylagos szolgáltatások valamelyikének lehetetlenné válása: –Ha a vagylagos szolgáltatások közül valamelyiknek a teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés a többi szolgáltatásra korlátozódik. –Ha a választásra nem jogosult fél felelős, a másik fél választhat a lehetséges szolgáltatás és a lehetetlenné válás következményei között. Ha a lehetetlenné vált szolgáltatás tárgyának a kötelezett birtokában maradt maradványa ill. a szolgáltatás tárgya helyett mástól kapott kárpótlás sorsa: –a jogosult a maradvány átadását, illetve –a kárpótlás átengedését követelheti az ellenszolgáltatás arányos része ellenében. A teljesítés megtagadása Ha a kötelezett a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a jogosult választhat a késedelem és a lehetetlenülés következményeinek alkalmazása között.

112 dr. Perczel Zsófia112 A szerződésszegés közös szabályai I. A szerződésszegésért való felelősséget érvényesen nem lehet kizárni, ha: –szándékosan, súlyos gondatlansággal, vagy bűncselekménnyel okozzák, továbbá –az életet, testi épséget, egészséget megkárosítja. A szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta.

113 dr. Perczel Zsófia113 A szerződésszegés közös szabályai II. Ha a szerződésszegés oszthatatlan szolgáltatás egy részére vonatkozik, következményei az egész szerződésre beállnak. Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetében a szerződésszegés következményei csak erre a részre következnek be. Azonban a jogosult a szerződésszegésből eredő jogait az egész szerződésre nézve gyakorolhatja, ha bizonyítja, hogy a további teljesítés a szerződésszegés következtében már nem áll érdekében. A szerződésszegésért való felelősségre, valamint a kártérítés mértékére a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait kell alkalmazni. DE a kártérítés mérséklésének - ha a jogszabály kivételt nem tesz - nincs helye.

114 dr. Perczel Zsófia114 Közbeszerzési szerződések teljesítése I. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Kivéve: A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie. (Kbt. 304.§ (1) bek.) Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a 10% feletti alvállalkozók megjelölését – csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének 10%-át meghaladó mértékben teljesítési segédet. Ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelölt szervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a közbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek. (Kbt. 304.§ (1) bek.)

115 dr. Perczel Zsófia115 Közbeszerzési szerződések teljesítése II. Az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítés – igazolás) vagy az elismerés megtagadásáról – ha jogszabály másként nem rendelkezik – legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. (Kbt. 305.§ (1) bek.) Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás – átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás – átvételi eljárást, vagy megkezdi, de nem fejezi be a szerződésben meghatározott határidőben, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. (Kbt. 305.§ (2) bek.)

116 dr. Perczel Zsófia116 Közbeszerzési szerződések teljesítése III. Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb 30 – az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében 60 – napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni. Kivéve: ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg. (Kbt. 305.§ (3) bek.) Az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén, a fenti határidő eredménytelen elteltét követően az ajánlattevőként szerződő fél azonnali beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő bankszámlája terhére. (Kbt. 305.§ (4) bek.)

117 dr. Perczel Zsófia117 Közbeszerzési szerződések teljesítése IV. Ha az ajánlattevőként szerződő fél az ajánlatkérőt haladéktalanul köteles tájékoztatni, ha –az alvállalkozóval kötött szerződésben kikötött ellenszolgáltatást teljesítette, vagy –annak teljesítését megtagadta az ajánlatában megjelölt alvállalkozója felé: Ha az ajánlattevő bejelentési kötelezettségének 5 napon belül nem tesz eleget, az alvállalkozó maga jogosult az ajánlatkérő felé történő bejelentésre. A tájékoztatásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a)a közbeszerzési eljárás megjelölését, illetve hivatkozást az eljárást megindító felhívásra; b)ajánlattevő és alvállalkozó megjelölése; c)az ellenszolgáltatás mértékét, teljesítésének feltételeit, illetőleg hivatkozást a vonatkozó jogszabályokra; d)a szerződés tárgyát és teljesítésének időpontját; e)az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját, vagy a teljesítés megtagadásának okát. Az ajánlatkérő haladéktalanul gondoskodik az adatoknak a honlapján – ha rendelkezik honlappal – történő közzétételéről.

118 dr. Perczel Zsófia118 Közbeszerzési szerződések teljesítése V. Az ajánlatkérőként szerződő fél, ha a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő (52. §), és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetőleg az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított hatvan napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, a szerződést felmondhatja. Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles megfelelő felelősségbiztosítási szerződést kötni. Építési beruházás esetében a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítése során az ajánlatkérőként szerződő fél köteles a munkát megbízott helyszíni képviselője (műszaki ellenőr) útján ellenőrizni. A Kbt. 303.§-ban, a 304.§ (2), valamint a 306.§ (1)–(3) bekezdéseiben meghatározott feltételek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek erről nem vagy eltérően állapodtak meg. Építési koncesszió esetében, ha a szerződés egyben a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik, annak a koncessziós szerződésre és a koncessziós társaságra vonatkozó rendelkezései szerinti eltérésekkel kell az előző bekezdésben foglaltakat alkalmazni. (Kbt. 306.§ (1)-(5) bek.)

119 dr. Perczel Zsófia119 Közbeszerzési szerződések teljesítése VI. Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés azon rendelkezése, amely a)kizárja vagy korlátozza az ajánlatkérő szerződésszegése esetére irányadó jogkövetkezmények alkalmazását, vagy b)a késedelmi kamatra vonatkozóan a Ptk. 301/A. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltaktól a jogosult terhére tér el. Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számíthatja be. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre egyebekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. (Kbt. 306/A.§)

120 dr. Perczel Zsófia A szerződés módosítása A szerződés megszűnése

121 dr. Perczel Zsófia121 A szerződés módosítása I. A szerződés módosítása lehetséges: Közös megegyezéssel A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát, vagy megváltoztathatják kötelezettség-vállalásuk jogcímét, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A Kbt. 303.§ ilyen kivételt keletkeztet!!: „A felek csak akkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.” A tartalmában vagy jogcímében megváltoztatott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, DE a zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat súlyosabbá, és a módosítást megelőzően keletkezett kifogásaik is fennmaradnak.

122 dr. Perczel Zsófia122 A szerződés módosítása II. Egyezséggel Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Az egyezséggel való szerződésmódosítás érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Bírósági úton A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

123 dr. Perczel Zsófia123 A szerződés megszűnése I. Közös megegyezéssel történő megszüntetés esetei –Megszüntetés A szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt már nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. Irreverzibilis szerződéseknél (pl. bérlet) –Felbontás A szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Reverzibilis szolgáltatások esetén (pl. adásvételi szerződés)

124 dr. Perczel Zsófia124 A szerződés megszűnése II. Egyoldalú szerződés megszüntetés esetei –Felmondás Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti, tehát a szerződés a jövőre nézve szűnik meg. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. –Elállás Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja, tehát a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. Nem gyakorolhatja a szerződésen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.

125 dr. Perczel Zsófia125 A szerződés megszűnése III. Megszűnik a szerződés, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett. A szerződés megszűnése harmadik személy jogait és kötelezettségeit nem érinti. A halál, mint jogi tény A kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.

126 dr. Perczel Zsófia A vállalkozási szerződés

127 dr. Perczel Zsófia127 A vállalkozási szerződés I. Vállalkozási szerződés alapján –a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására (eredménykötelem!), –a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Költségek viselése, előlegezése: A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles biztosítani a munka gazdaságos és gyors befejezését. Alvállalkozó igénybevétele: A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. Kbt.! alvállalkozó fogalma (4.§2.pont), alvállalkozó személyének változása (304.§(2)) A megrendelő utasítási joga A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, illetőleg nem teheti a teljesítést terhesebbé.

128 dr. Perczel Zsófia128 A vállalkozási szerződés II. Alkalmatlan anyag és szakszerűtlen utasítás A vállalkozót figyelmeztetési kötelezettség terheli, ha a megrendelő alkalmatlan anyagot/ célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. Elmulasztásából eredő kárért felelős. A vállalkozó a szerződéstől elállhat, ha a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja/ nem szolgáltat megfelelő anyagot. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, utasítása szerint a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni. A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal/utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne. A vállalkozó értesítési kötelezettsége A vállalkozót értesítési kötelezettség terheli a vállalkozás eredményességét/kellő időre való elvégzését veszélyeztető vagy gátló esemény esetén. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős.

129 dr. Perczel Zsófia129 A vállalkozási szerződés III. A munkavégzés helyszínének alkalmassága A megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni. A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő e kötelezettségét nem teljesíti. Ha megfelelő határidőn belül nem teljesíti, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet. A megrendelő elállási joga A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. A bíróság a megrendelő elállása esetében - bármelyik fél kérelmére - a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, ha –a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy –ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja. A megrendelő ilyenkor is köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. Ha a megrendelő elállását a vállalkozó késedelme miatti érdekmúlása okozza, kártérítést követelhet. Ha a munka végzése során a körülmények arra engednének következtetést, hogy a teljesítés hibás lesz, a megrendelő a fogyatékosság kiküszöbölésére tűzött megfelelő határidő sikertelen eltelte után gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.

130 dr. Perczel Zsófia130 A vállalkozási szerződés IV. A vállalkozási díj esedékessége A díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes. A vállalkozót a díj biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében birtokába kerültek. A vállalkozás tárgyának átadás-átvétele, próba A felek átadáskor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Eltérő szakmai szokás hiányában a próbához szükséges feltételeket a megrendelő - a vállalkozó költségére - biztosítja, a próbát a vállalkozó végzi. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni. A megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett, feltéve, hogy annak hiányában a szolgáltatott dolog rendeltetésszerű használatba nem vehető.

131 dr. Perczel Zsófia131 A vállalkozási szerződés V. Az alvállalkozó hibás teljesítése Az alvállalkozó/ más közreműködő hibás teljesítése alapján a vállalkozó mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a vállalkozó a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a vállalkozó a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett. A teljesítés olyan okból történő lehetetlenné válása, amelyért egyik fél sem felelős –Ha az ok mindkét fél érdekkörében/ érdekkörén kívül merült fel: a vállalkozót a díj arányos része illeti meg; –Ha az ok a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt; –Ha az ok a megrendelő érdekkörében merült fel: a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja, amit a vállalkozó megtakarított, továbbá amit a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.

132 dr. Perczel Zsófia132 A vállalkozási szerződés nevesített típusai Építési szerződés Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Szerelési szerződés Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Tervezési szerződés Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles. Kutatási szerződés Kutatási szerződés alapján a vállalkozó kutatómunka végzésére, a megrendelő pedig díj fizetésére köteles. A felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár. Utazási szerződés Utazási szerződés alapján a vállalkozó utazási iroda köteles a szerződésben meghatározott utazásból, az út egyes állomásain való tartózkodásból és az ezzel összefüggő részszolgáltatásokból - így különösen szállás, étkezés - álló szolgáltatást teljesíteni, a megrendelő pedig köteles a díjat megfizetni.

133 dr. Perczel Zsófia A megbízási szerződés

134 dr. Perczel Zsófia134 A megbízási szerződés I. Megbízási szerződés alapján –a megbízott köteles a rábízott ügyet - a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően – ellátni (nem eredménykötelem!), –megbízó köteles – kivéve, ha a megbízás ingyenes – díjat fizetni. A megbízott személyesen köteles eljárni. Igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha –ehhez a megbízó hozzájárult, vagy –ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. –ez a megbízónak károsodástól való megóvása érdekében szükséges. Az igénybe vett személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy e személy kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ha a megbízottnak más személy igénybevételére nem volt joga, felelős azokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be. Ha a megbízott által igénybe vett személyt a megbízó jelölte ki, a megbízott e személyért nem felelős, ha bizonyítja, hogy az igénybe vett személy utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

135 dr. Perczel Zsófia135 A megbízási szerződés II. Tájékoztatási kötelezettség A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni, különösen ha –más személy igénybevétele vált szükségessé, vagy –a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről haladéktalanul értesíteni. A megbízott a megbízó utasításától csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót haladéktalanul értesíteni kell. A megbízási díj megfizetése A díj a szerződés megszűnésekor esedékes. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. A megbízó a díjat csökkentheti, illetőleg kifizetését megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.

136 dr. Perczel Zsófia136 A megbízási szerződés III. Költségek viselése, előlegezése, elszámolás Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált. A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és hasznos költségeit megtéríteni. A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. A megbízás megszűnése A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha –valamelyik fél a szerződést felmondja; –bármelyik fél meghal, illetőleg ha jogi személy megszűnik, kivéve ha a megszűnő jogi személynek jogutódja van; –a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, vagy pedig a megbízott cselekvőképességét elveszti; –a megbízás tárgytalanná válik.

137 dr. Perczel Zsófia137 A megbízási szerződés IV. A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. Felmondás –A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, köteles azonban helytállni a megbízott által már elvállalt kötelezettségekért. –A megbízott is bármikor felmondhatja a szerződést; DE a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. –Ha a megbízás felmondása alapos ok nélkül történt, az okozott kárt meg kell téríteni, kivéve ha a megbízás ingyenes volt, és a felmondási idő elegendő volt ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodhassék. –A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis; DE folyamatos megbízási jogviszonynál a felek a felmondás jogának korlátozásában megállapodhatnak.

138 dr. Perczel Zsófia Adásvétel, szállítási szerződés

139 dr. Perczel Zsófia139 Adásvétel I. Adásvételi szerződés alapján –az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, –a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya lehet minden dolog, amely nincs kivonva a forgalomból. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. Az eladó tájékoztatási kötelezettsége : –Köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. –Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni.

140 dr. Perczel Zsófia140 Adásvétel II. Költségek viselése –Eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. –Vevőt terhelik a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan- nyilvántartásba való bejegyzésének költségei. Tulajdonjog fenntartása –Az eladó a tulajdonjogot fenntarthatja, de csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig. –A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején a dolgot nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. Az ingatlan vevője a birtokba lépés napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

141 dr. Perczel Zsófia141 Adásvétel III. Szavatosság a tulajdonjog átruházásáért és tehermentességéért (jogszavatosság) –A vevő elállhat a szerződéstől, és kártérítést követelhet, ha harmadik személynek az adásvétel tárgyára olyan joga van, amely a vevő tulajdonszerzését akadályozza. E jogainak gyakorlása előtt a vevő köteles az eladót megfelelő határidő kitűzésével felhívni arra, hogy tulajdonszerzésének akadályait hárítsa el, vagy adjon megfelelő biztosítékot. Ha az eladó jóhiszemű volt, csak a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megfizetni. –Ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő megfelelő határidő kitűzésével tehermentesítést követelhet, és a tehermentesítésig megtagadhatja az ehhez szükséges összeg megfizetését. A határidő eredménytelen eltelte után a vevő a dolgot tehermentesítheti. Ha a tehermentesítés lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna: a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet, vagy a teher átvállalása fejében a vételár megfelelő csökkentését követelheti.

142 dr. Perczel Zsófia142 Adásvétel IV. –Nem illetik meg ezek a jogok a vevőt, ha a szerződés megkötésekor tudnia kellett, hogy a dolgon korlátozástól mentes tulajdonjogot nem szerezhet, kivéve, ha az eladó a vevő korlátozástól mentes tulajdonszerzéséért jótállott. A jelzálogjogtól való mentességért az eladó akkor is szavatol, ha arról a vevő tudott. Az adásvétel egyes különös nemei: –Megtekintésre vagy próbára vétel –Minta szerinti vétel –Elővásárlási jogon alapuló adásvétel –Eladott dolog visszavásárlásának joga –Vételi jog (opció) –Részletvétel

143 dr. Perczel Zsófia143 Szállítási szerződés I. Szállítási szerződés alapján –a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, –a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni. A megrendelő elállási joga A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a szállító kárát megtéríteni. A bíróság a megrendelő elállása esetében a szerződést a jövőre nézve szünteti meg, ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, vagy ha ezt nemzetgazdasági érdek vagy különös méltánylást érdemlő egyéb érdek indokolja. A megrendelő ilyenkor is köteles a szállító kárát megtéríteni. A szállító értesítési kötelezettsége A szállító köteles a megrendelőt a teljesítés idejéről legalább 3 nappal előbb értesíteni.

144 dr. Perczel Zsófia144 Szállítási szerződés II. A dolog átadása, szállítása Eltérő szakmai szokás hiányában a szállító a dolgot csomagolva és mérlegelve adja át. A csomagolásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a dolog épségét a fuvarozás és a tárolás időtartama alatt megóvja. A csomagolt és mérlegelt dolgot a szállító vagy a fuvarozó jelenlétében elegendő bruttósúly és darabszám szerint átvenni. A minőségmegvizsgálás helye a megrendelő telephelye. A megrendelő a mennyiségi ellenőrzés még el nem végzett részét, valamint a minőségi vizsgálatot köteles haladéktalanul, de legkésőbb az átvételtől számított 8 nap alatt megkezdeni és azt a megvizsgáláshoz szükséges idő alatt folyamatosan elvégezni. A megrendelő az észlelt minőségi hibát annak felfedezése után a szállítóval haladéktalanul közölni és egyben szavatossági igényét megjelölni köteles.

145 dr. Perczel Zsófia145 Szállítási szerződés III. Fuvarozó közbenjöttével történő szállítás A megrendelő köteles - a szállító érdekében - a fuvarozóval szembeni igény érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a szállítót haladéktalanul értesíteni. Ennek bekezdésben előírt intézkedések elmulasztása esetén a megrendelő nem követelheti a szállítótól azoknak a károknak a megtérítését, illetőleg felel azokért a károkért, amelyek a fuvarozóval szemben érvényesíthetők lettek volna. A megrendelt dolog továbbküldése A megrendelő a dolgot az átvételtől számított 3 napon belül kicsomagolás és megvizsgálás nélkül továbbküldheti. Ha a szállítónak közvetlenül harmadik személy részére kell a szolgáltatást teljesítenie, a mennyiségi és minőségi vizsgálatot ennek kell elvégeznie. A közreműködő hibás teljesítése A szállító a hibásan teljesítő közreműködővel szemben mindaddig érvényesítheti jogait, amíg a megrendelővel szemben a szerződésszegés miatt helytállni tartozik, feltéve, hogy a szállító a minőség megvizsgálására vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

146 dr. Perczel Zsófia Az államháztartás alrendszerei szabályozás: Az államháztartásról évi XXXVIII. törvény

147 dr. Perczel Zsófia147 Az államháztartás rendszere I. Az államháztartás az állam és a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreit ellátó és finanszírozó gazdálkodás rendszere. Az államháztartást az alábbi alrendszerek költségvetései alkotják: –Központi kormányzat: az államháztartás központi szintje –Elkülönített állami pénzalapok: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. (Munkaerőpiaci Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Szülőföld Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap) –Helyi önkormányzatok: az államháztartás helyi szintje. –Társadalombiztosítás: a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere. A társadalombiztosítási alrendszert a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják. Az államháztartás egyes alrendszereiben a gazdálkodás a naptári évvel megegyező.

148 dr. Perczel Zsófia148 Az államháztartás rendszere II. Az alrendszerek éves költségvetései olyan pénzügyi tervek, amelyek –a jóváhagyott költségvetési kiadásokat és –a teljesítendő várható költségvetési bevételeket előirányzatként, illetve előirányzat-teljesítésként tartalmazzák. A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában. –A bevételi előirányzatok körében a túlteljesítéshez nem szükséges az előirányzat módosítása. A bevételi előirányzatok elmaradása esetén a kiadási előirányzatok csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők. –A kiadási előirányzatok túlléphetők, amennyiben törvényben vagy kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó jogosultságon alapszanak.

149 dr. Perczel Zsófia149 A központi kormányzati alrendszer I. A központi költségvetés 4 szerkezeti egységre tagozódik: –költségvetési fejezet, –fejezetcím (alcím) –előirányzat-csoport, –kiemelt előirányzat. Költségvetési fejezet –Egy-egy költségvetési fejezet önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége. –Önálló költségvetési fejezetet képeznek: a legfontosabb állami szervek, valamennyi minisztérium, országos hatáskörű állami szervek, valamint a köztestületek. A költségvetési fejezetek együttesen képezik az un. költségvetési fejezetrendet.

150 dr. Perczel Zsófia150 A központi kormányzati alrendszer II. Költségvetési cím –A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak (összességükben „költségvetési címrendek”). –A költségvetési cím szervezeti és szabályozási szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok összességét jelenti. –A költségvetési címeken belül az alábbi előirányzat-csoportokat kell elkülöníteni: működési célú előirányzat-csoport, felhalmozási célú előirányzat-csoport, kölcsönök előirányzat-csoport, egyéb speciális előirányzat-csoport. –A működési előirányzat-csoporton belül kiemelt előirányzatként szükséges meghatározni a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeni juttatásai, az egyéb működési célú támogatások, kiadások, valamint a kamatfizetések előirányzatai. –A felhalmozási előirányzat-csoporton belül kell elkülöníteni a beruházások, a felújítások, valamint az egyéb felhalmozási célú támogatások, kiadások előirányzatait.

151 dr. Perczel Zsófia151 A központi kormányzati alrendszer III. A költségvetési ciklus négy fázisra tagozódik: –döntés-előkészítő szakasz (költségvetési politika fő irányai ápr. 15-ig a kormány elé; törvényjavaslat tervezet aug. 31-ig a kormány elé, okt. 15-ig ogy. elé benyújtani), –döntési szakasz (a bevételi és kiadási főösszeg meghatározása határozatban nov. 30-ig, majd törvény megalkotása ig.), –döntés végrehajtási szakasz, –döntés végrehajtás ellenőrzésének szakasza ( zárszámadás benyújtása).

152 dr. Perczel Zsófia152 A központi kormányzati alrendszer IV. Közbevételnek minősül minden pénzeszköz, amely az államháztartás bármelyik alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg. A közhatalmi bevételek három nagy alcsoportja: –adójellegű (adók, illetékek, vámok), –díjjellegű (befizetés fejében ellenszolgáltatás van, eljárási illetékek, szolgáltatási díjak, termékedíjak, intézmények térítési díjai), –szankciójellegű bevételek (bírságok). Az Áht. kimondja, hogy fizetési kötelezettséget előírni csak törvényben és annak felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet. Kivételt képeznek a díjak, bírságok, nemzetközi szerződésben rögzített vámtételek. Közkiadások: Központi költségvetésben kiadást előirányozni a központi költségvetési szervek feladataira, nemzetközi szerződéses kötelezettségek teljesítésére, államháztartás más alrendszerei részére, jogi személy, természetes személy részére lehet. A közkiadások fő kategóriái: közhatalmi-közigazgatási kiadások, közszolgáltatási kiadások) egyetemek, egészségügyi országos intézetek stb.) különféle támogatások (agrár, non-profit, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés), transzferek.

153 dr. Perczel Zsófia153 A helyi önkormányzat alrendszer I. A helyi önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai: –a helyi önkormányzati tulajdon, –a gazdálkodási önállóság, –saját bevétel és állami támogatás, –helyi adóztatási jog, –vállalkozás szabadságának elismerése. Az önkormányzati törzsvagyon lehet –forgalomképtelen (helyi közutak és műtárgyaik, a terek, parkok és minden más ingatlan és ingó dolog, amelyet törvény vagy a helyi önkormányzat forgalomképtelennek nyilvánít), –korlátozottan forgalomképes (közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott ingatlanok és ingók). A helyi önkormányzatok bevételei: –saját bevételek, –átengedett központi adók, –állami támogatás, –egyéb bevételek.

154 dr. Perczel Zsófia154 A helyi önkormányzat alrendszer II. Saját bevételek: helyi adók, nyereség, osztalék, kamat, bérleti díj, átvett pénzeszközök, környezetvédelmi és műemléki bírság, vadászati jog haszonbérbe adása, egyéb bevételek. Átengedett központi adók: személyi jövedelemadó 40 %-a, gépjárműadó, illetékek 50 %-a, termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó. Állami támogatások: Jellemzői: normativitás, feladatarányosság, szolidaritás, területi kiegyenlítés, társulásos feladatmegoldás ösztönzése. –Címzett támogatás: beruházások, rekonstrukciók megvalósítására. –Céltámogatás: legalább 1 milliárd forintot beruházási összköltségű önkormányzati beruházásokhoz igényelhető. Vízgazdálkodás, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás keretein belül. –Központosított előirányzatok a következő feladatokra: településüzemeltetési feladatok, esélykiegyenlítést szolgáló feladatok, szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátások, intézményi ellátások, önkormányzati közoktatási feladatok, közművelődési és közgyűjteményi feladatok. –A normatív hozzájárulások feltételrendszerét az éves költségvetési törvény, másrészt külön jogszabályok határozzák meg. Egyéb bevételek: OEP-től kapott támogatás, hitelintézettől felvett kölcsön, kötvénykibocsátásból befolyt bevétel.

155 dr. Perczel Zsófia Az közigazgatási eljárás alapelvei, közigazgatási ügy, ügyfél

156 dr. Perczel Zsófia156 A közigazgatási eljárás alapelvei A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben (Ket.) megfogalmazott alapelvek: A jogszerű eljárás elve, együttműködés elve (Ket. 1.§, Kbt. 338.§, 341.§ (3) bek.) Törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalma, az egyenlő bánásmód követelménye (Ket. 2. § Kbt. 335.§) A hivatalbóli eljárás elve (Ket. 3. §, Kbt. 334.§) Ügyféljogok: a tisztességes ügyintézéshez való jog, az anyanyelv használatának joga, jogorvoslathoz való jog, a tájékoztatáshoz való jog, iratbetekintési jog, kártérítéshez való jog (Ket §, Kbt. 337.§, Kbt. 51. cím) Ügyfélkötelezettségek: jóhiszemű eljárás kötelezettsége (Ket. 6. §, Kbt. 338.§)) A költségtakarékos eljárás elve (Ket. 7. §) Az e-ügyintézés ösztönzése (Ket. 8. §) DE: A Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében nem gyakorolhatóak. Kivéve: –a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteik benyújtása; –a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás; –az igazolási kérelem előterjesztése; –idézés; –az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása. (Kbt. 337.§ (2), (3))

157 dr. Perczel Zsófia157 Közigazgatási hatósági ügy Közigazgatási hatósági ügy: –minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez –a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés - a fegyelmi és etikai ügyek kivételével - ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. (Ket. 12.§ (2) bekezdés):

158 dr. Perczel Zsófia158 Közigazgatási hatóság Közigazgatási hatóság a hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező –államigazgatási szerv, –helyi önkormányzat képviselő-testülete, átruházott hatáskörben annak szervei, –főjegyző, jegyző (körjegyző), a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, a hatósági igazgatási társulás, –nem közigazgatási feladat ellátására létrehozott egyéb szervezet, köztestület vagy személy, amelyet (akit) törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet jogosít fel közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására. (Ket. 12.§ (3) bekezdés)

159 dr. Perczel Zsófia159 Ügyfél a közigazgatási eljárásban I. Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, –akinek (amelynek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, –akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve –akire (amelyre) nézve - tulajdonát, jogait és vagyontárgyait is ideértve - a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. A létesítménnyel kapcsolatos, illetve a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásban ügyfél a hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogszerű használója. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtákra részletesebb ügyfélfogalmat állapíthat meg. Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként (szakhatóságként) részt nem vevő hatóságot is, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

160 dr. Perczel Zsófia160 Ügyfél a közigazgatási eljárásban II. Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel –az érdekvédelmi szervezeteket és –azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Az eljáró hatóság hivatalból vizsgálhatja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve ügygondnok kirendelését kéri. (Ket. 15.§)

161 dr. Perczel Zsófia161 Ügyfél a közbeszerzési eljárásban Közbeszerzési eljárás indulhat: –kérelemre –hivatalból Kérelmező, azaz ügyfél lehet: az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Kezdeményező személyek, szervezetek (azaz ügyfelek) lehetnek az alábbiak: a)a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; b)az Állami Számvevőszék; c)a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; d)közigazgatási hivatal; e)kincstár; f)az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos; g)a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, ill. közreműködő szervezet; h)a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet.

162 dr. Perczel Zsófia Joghatóság, hatáskör, illetékesség

163 dr. Perczel Zsófia163 Joghatóság Magyar állampolgár, Magyarországon nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél hatósági ügyében - ha az Unió jogi aktusa, törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén a magyar hatóság jár el. Ha az ügyfél nem magyar állampolgár, illetve külföldön nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akkor hatósági ügyében - amennyiben nemzetközi szerződés vagy az adott ügyfajtára irányadó különös eljárási szabály eltérően nem rendelkezik - a Magyar Köztársaság területén magyar hatóság jár el, feltéve hogy az eljárásban az Unió jogi aktusát, illetve magyar jogszabályt kell alkalmazni. Jogszabály felhatalmazása, illetve nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján az ügyfél hatósági ügyében külföldön a magyar külképviseleti hatóság, illetve konzuli szolgálat jár el. (Ket.18.§)

164 dr. Perczel Zsófia164 Hatáskör A hatáskör a közigazgatási ügyben eljáró szervek közötti munkamegosztást tükrözi. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, első fokon a legalsóbb szerv jár el. A hatóság hatáskörét - a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával -jogszabály állapítja meg. Ebben meg kell jelölni az első fokon eljáró. A hatóság a hatáskörét vagy annak gyakorlását - törvényben meghatározott kivétellel - más hatóságra nem ruházhatja át. Nem tekinthető a hatáskör átruházásának, ha a külképviseleti hatóság egyes - más magyar hatóság hatáskörébe tartozó - hatósági ügyek intézésében közreműködik. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el, kivéve Ket. 20. § (3). (Ket §§)

165 dr. Perczel Zsófia165 Illetékesség Az illetékesség azt határozza meg, hogy azonos hatáskörrel rendelkező szervek közül melyik jogosult és köteles eljárni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén –az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban: lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, –az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, –az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, –a jogellenes magatartást elkövették. (Ket. 21.§)

166 dr. Perczel Zsófia Az elsőfokú közigazgatási eljárás főbb szabályai

167 dr. Perczel Zsófia167 Az eljárás megindítása I. A hatósági eljárás –kérelemre (az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra vagy –hivatalból indul meg. A hatóság köteles a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén hivatalból megindítani az eljárást, ha –ezt jogszabály előírja, –erre felügyeleti szerve utasította, a bíróság kötelezte, –életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást.

168 dr. Perczel Zsófia168 Az eljárás megindítása II. A kérelem benyújtása A hatósághoz írásban lehet benyújtani, a természetes személy ügyfél kérelmét szóban is előterjesztheti. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. Jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus ügyintézés esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be. Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Az eljárás megindításáról az érintett ügyfelet, az ellenérdekű ügyfelet, az ismert ügyfelet – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az eljárás megindításáról/a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül értesíteni kell. (Ket. 29.§) A jogorvoslati eljárás megindítása a közbeszerzési eljárásban: Kbt §§

169 dr. Perczel Zsófia169 A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, 8 napon belül végzéssel elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatóak meg, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett, e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő, g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. (Ket. 30.§) A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet – érdemi vizsgálat nélkül – 8 napon belül végzéssel akkor is elutasítja, ha megállapítja, hogy kérelem nem az arra jogosulttól származik. (Kbt. 325.§(3))

170 dr. Perczel Zsófia170 Az eljárás megszüntetése I. A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a)a 30. § alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b)az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafo-gyottá vált, c)az eljárás kérelemre indult és az ügyfél az érdemi határozatjogerőre emelkedése előtt kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d)az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e)az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f)az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, g)jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.

171 dr. Perczel Zsófia171 Az eljárás megszüntetése II. A hatóság az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. Ha a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, a hatóság az eljárást megszüntetheti. Az eljárás megszüntetéséről a hatóság 5napon belül mindazokat értesíti, akiket az eljárás megindításáról értesített. (Ket. 31.§) A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást végzéssel akkor is megszünteti, ha a Kbt. 325.§ (3) alapján a kérelem érdemi elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására.

172 dr. Perczel Zsófia172 Az eljárás felfüggesztése A hatóság az eljárást felfüggeszti, ha –az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy –ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, továbbá ha a döntéshez külföldi hatóság vagy más szerv álláspontját is be kell szerezni. Az eljárás felfüggesztését indokolt esetben egy alkalommal az ügyfél is kérheti. Az eljárás az ügyfél kérelmére akkor függeszthető fel, ha –azt jogszabály nem zárja ki, és –nincs ellenérdekű ügyfél vagy az ellenérdekű ügyfél az eljárás felfüggesztéséhez hozzájárul, vagy az ellenérdekű ügyfél érdekét az nem érinti. (Ket. 32.§) A közbeszerzési eljárás felfüggesztése : –Kbt. 330.§ (3) –Kbt. 332.§ (2)-(3).

173 dr. Perczel Zsófia173 Az elsőfokú közigazgatási eljárás főbb szabályai I. Idézés Azt, akinek személyes meghallgatása az eljárás során szükséges, a hatóság határnap vagy határidő megjelölésével arra kötelezi, hogy előtte vagy a megjelölt helyen jelenjen meg. Az ügyfél a kérelmére indult eljárásban nem kötelezhető a megjelenésre, kivéve, ha a hatóság a kérelemre indult eljárást hivatalból folytatja. Az idézést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az idézett a megjelenésének megkönnyítése érdekében a meghallgatást megelőzően legalább 5 nappal megkapja. Az idézésben meg kell jelölni, hogy a hatóság az idézett személyt milyen ügyben és milyen minőségben (ügyfélként, tanúként stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. Értesítés Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról - ha az ügy körülményeiből más nem következik - legalább öt nappal korábban értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson (szemlén, tárgyaláson) részt vehet, de megjelenése nem kötelező.

174 dr. Perczel Zsófia174 Az elsőfokú közigazgatási eljárás főbb szabályai II. Tárgyalás –A hatóság tárgyalást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. –A tárgyaláson a hatóság meghallgathatja az ügyfelet (ügyfeleket), a tanút, a szakértőt, a hatósági közvetítőt, és megszemlélheti a szemletárgyat. –Az ügyfél és képviselője észrevételt tehet a tárgyaláson elhangzottakra, kérdést intézhet a meghallgatott személyhez, és indítványozhatja más személy meghallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. –Azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tárgyalás vezetője rendreutasíthatja, ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetén kiutasíthatja, továbbá eljárási bírsággal sújthatja. (Ket.62.§) A tárgyalás közbeszerzési eljárásban alkalmazandó szabályai: Kbt. 336.§

175 dr. Perczel Zsófia175 Közmeghallgatás A hatóság közmeghallgatást tart, ha ezt jogszabály előírja, vagy a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a hatóság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nyolc nappal korábban hirdetményi úton, továbbá közhírré tétel útján (helyben szokásos módon, helyi lapban stb.) értesíti az érintetteket. A közmeghallgatáson elhangzottakról a hatóság jegyzőkönyvet készít. (Ket. 63.§)

176 dr. Perczel Zsófia Bizonyítási eljárás

177 dr. Perczel Zsófia177 Bizonyítási eljárás A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: –az ügyfél nyilatkozata, –az irat, –a tanúvallomás, –a szemléről készült jegyzőkönyv, –a szakértői vélemény, –a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és –a tárgyi bizonyíték. A hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. (Ket §§)

178 dr. Perczel Zsófia Közigazgatási hatósági döntések, hatósági határozat

179 dr. Perczel Zsófia179 Közigazgatási hatóság döntései 1)Határozat (a hatóság az ügy érdemében hozza), 2)Végzés (a hatóság az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben hozza) 3)Egyezség jóváhagyása 4)Hatósági szerződés

180 dr. Perczel Zsófia180 Közigazgatási határozat I. A határozatnak tartalmaznia kell –az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, –a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét (megnevezését) és lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét), –az ügy tárgyának megjelölését, –a rendelkező részben a hatóság döntését, a fellebbezés (keresetindítás), a fellebbezés elektronikus úton való benyújtásának lehetőségéről való tájékoztatást, a szakhatóság megnevezését és állásfoglalását, az ügyfélnek, és az eljárás egyéb résztvevőinek járó költségtérítés, illetve munkadíj összegéről szóló rendelkezést az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték elektronikus úton való megfizethetőségéről szóló tájékoztatást,

181 dr. Perczel Zsófia181 Közigazgatási határozat II. –az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, a szakhatósági állásfoglalás indokolását, az eljárás során alkalmazott lefoglalás indokait, azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, –a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, –a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát, elektronikus dokumentum formájában kiadott döntés esetén a minősített elektronikus aláírást. (Ket § (1)) A határozatot közölni kell: az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel.

182 dr. Perczel Zsófia182 Közigazgatási végzés A végzés kötelező tartalmi elemeit a Ket. 72.§(2) tartalmazza. A végzést közölni kell: az ügyféllel, illetve az eljárás olyan egyéb résztvevőjével, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti.

183 dr. Perczel Zsófia183 Egyezség jóváhagyása Ha a hatósági eljárás során lefolytatott egyezségi kísérlet eredményre vezet, a hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, feltéve hogy az –megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, –nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, –kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére. (Ket. 75. §)

184 dr. Perczel Zsófia184 Hatósági szerződés Ha jogszabály lehetővé teszi, az első fokon eljáró hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében határozathozatal helyett az ügyféllel hatósági szerződést köthet. Hatósági szerződés csak írásban köthető. Törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet a szerződés megkötéséhez további feltételeket is meghatározhat. (Ket. 76. §)

185 dr. Perczel Zsófia Közigazgatási jogorvoslatok rendszere

186 dr. Perczel Zsófia186 Jogorvoslatok (Ket. VII. fejezet) A közigazgatási döntésekkel összefüggő jogorvoslatok: –a kérelem alapján lefolytatandó jogorvoslati eljárás és –a hivatalból lefolytatható döntés-felülvizsgálati eljárás. Jogorvoslati eljárás lefolytatására tehát az ügyfél kérelme alapján kerülhet sor. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi. Az ügyfél kérelme alapján lefolytatható jogorvoslati eljárások –a fellebbezési eljárás, –a bírósági felülvizsgálat, –az újrafelvételi eljárás, –a méltányossági eljárás. Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára –a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás (döntés módosítás, visszavonása) keretében, –a felügyeleti eljárás keretében, –az Alkotmánybíróság határozata alapján, –ügyészi óvás nyomán. Mind kérelemre, mind hivatalból lehetséges a döntés kijavítása, kicserélése és kiegészítése.

187 dr. Perczel Zsófia187 Fellebbezés I. Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Végzés csak a határozat elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve –Az eljárást felfüggesztő, az eljárást megszüntető, a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, az eljárási bírságot kiszabó, valamint a költség összegének megállapítása és a költségviselés tárgyában hozott elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. –Az eljárás egyéb résztvevője saját jogán önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. –Törvényben meghatározott egyéb esetben. Az eljárás egyéb résztvevője által benyújtott fellebbezés nem akadálya annak, hogy a határozatnak az ügy érdemében hozott része jogerőre emelkedjen. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. Törvény vagy kormányrendelet eltérően rendelkezhet.

188 dr. Perczel Zsófia188 Fellebbezés II. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. Nincs helye fellebbezésnek –ha az ügyben törvény az elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé (pl. Kbt. 346.§), –az ügyfelek részéről, a közöttük létrejött egyezséget jóváhagyó határozat ellen, –a méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen. A fellebbezéssel megtámadott határozatban foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. Kivétel, ha a hatóság a határozatot a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak nyilvánította.

189 dr. Perczel Zsófia189 Fellebbezés III. A határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell, ha –az az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást (szociális segély, nyugdíj stb.) tartalmaz, és –az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. A határozat akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha –életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, –a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból szükséges, –a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, –a határozat valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, –azt törvény honvédelmi, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, járványügyi, munkaügyi, munkabiztonsági, kulturális örökségvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi.

190 dr. Perczel Zsófia190 Fellebbezés IV. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján Ha az ügyfél fellebbezési kérelme alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A hatóság az ügyfél fellebbezési kérelme esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve hogy az ügyben nincs ellenérdekű fél. (Ket.103.§) Fellebbezési eljárás Ha az első fokon eljáró hatóság nem élt a Ket.103. §-ban biztosított jogával, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult szerv dönt. A fellebbezés elbírálására jogosult szerv a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A másodfokon eljáró szerv a döntést –helybenhagyja, –megváltoztatja vagy –megsemmisíti.

191 dr. Perczel Zsófia191 Bírósági felülvizsgálat I. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával. A keresetindítás határidejét törvény eltérően is meghatározhatja. (pl. Kbt. 347.§).

192 dr. Perczel Zsófia192 Bírósági felülvizsgálat II. Ha a végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, az ügyfél, továbbá a kifejezetten rá vonatkozó végzés esetében az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással kezdeményezheti a jogerős végzés bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú végzés közvetlenül a bíróság előtt támadható meg, ha a végzést olyan hatóság hozta, amelynek - a kormányt ide nem értve -nincs felügyeleti szerve, továbbá akkor, ha törvény az ügyben az elsőfokú határozattal szemben is kizárja a fellebbezést, és a határozat bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. (Pl. Döntőbizottság, Kbt. 345.§) A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. A bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette, vagy a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt.

193 dr. Perczel Zsófia193 Bírósági felülvizsgálat III. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, DE az ügyfél a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat –a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg, –jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja. A közigazgatási ügyekben eljáró bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével -jogszabálysértés megállapítása esetén: –a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és –szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

194 dr. Perczel Zsófia194 Bírósági felülvizsgálat IV. Törvény rendelkezhet úgy is, hogy meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a közigazgatási döntést megváltoztathatja. (Pl. Kbt. 348.§(5)). Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével - nincs helye új eljárásnak. A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni.

195 dr. Perczel Zsófia195 A döntés módosítása vagy visszavonása Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosíthatja vagy visszavonhatja. Az eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a határozat közlésétől számított egy éven belül jogosult. A döntést nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene, kivéve: –a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint –az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása esetén. A határozat módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti. (Ket. 114.§)

196 dr. Perczel Zsófia196 Jogorvoslatok a Közbeszerzési Döntőbizottság ügy érdemében hozott határozatával szemben

197 dr. Perczel Zsófia197 Jogorvoslat a Döntőbizottság ügy érdemében hozott határozata ellen I. A Döntőbizottság érdemi határozata ellen –fellebbezésnek, –újrafelvételi és –méltányossági eljárásnak helye nincs. Keresettel kérheti a bíróságtól a Döntőbizottság érdemi határozatának felülvizsgálatát –akinek jogát vagy jogos érdekét a Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetőleg –a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását kezdeményező szervezet vagy személy (Kbt § (1)).

198 dr. Perczel Zsófia198 Jogorvoslat a Döntőbizottság ügy érdemében hozott határozata ellen II. A bíróság eljárására – az alábbi eltérésekkel (Kbt §§-ai) - a Pp. XX. fejezete az irányadó: –A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell benyújtani a Döntőbizottsághoz. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. –A keresetnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, DE a bíróság a határozat végrehajtásának felfüggesztését az eljárás folyamán bármikor akár hivatalból, akár kérelemre elrendelheti. –A Döntőbizottság a keresetlevelet beérkezését követően az ügy irataival és a keresetre vonatkozó nyilatkozatával együtt haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A Döntőbizottságnak a nyilatkozatban közölnie kell, kéri-e tárgyalás tartását. –Az ügy elintézéséből ki van zárva és abban mint bíró nem vehet részt az a személy, aki közbeszerzési biztosként sem járhatna el.

199 dr. Perczel Zsófia199 Jogorvoslat a Döntőbizottság ügy érdemében hozott határozata ellen III. A bíróság a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet 8 napon belül kézbesíti, és egyidejűleg –írásban közli a Döntőbizottság nyilatkozatát a felperessel; –tájékoztatja a beavatkozás lehetőségéről a közbeszerzési ügyben szerepelt azon érdekelteket is, akikre nézve a Döntőbizottság határozata rendelkezést tartalmaz. Ha a tárgyalás tartását a felek nem kérték, a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el. Ellenkező esetben a tárgyalás napját 8 napon belül ki kell tűzni oly módon, hogy az első tárgyalási nap legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított 30. napon belül megtartható legyen. A bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni. A bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja. Az első fokon eljáró bíróság határozata ellen a határozat közlésétől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A másodfokú bírósági eljárást soron kívül kell lefolytatni.

200 dr. Perczel Zsófia Jogerő, végrehajthatóság, végrehajtás elrendelése, foganatosítása

201 dr. Perczel Zsófia201 Végrehajthatóság, jogerő I. A hatóság döntése végrehajtható, ha a)az alábbi feltételek együttesen teljesülnek: pénzfizetésre, valamely tevékenységre vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettséget állapít meg, jogerőre emelkedett, és a teljesítésre megállapított határidő vagy határnap (határidő) eredménytelenül telt el; b)az a) pont szerinti kötelezettséget megállapító döntés fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtását vagy biztosítási intézkedésként való alkalmazását rendelték el.

202 dr. Perczel Zsófia202 Végrehajthatóság, jogerő II. A hatóság elsőfokú döntése jogerőssé válik, ha a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt, vagy b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták ha az ügyfél a kérelmének teljesítése esetén már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél: az elsőfokú döntés közlésekor, a fellebbezési határidő tartama alatti lemondás vagy visszavonás esetén: a lemondás vagy visszavonás napján, illetve c) a fellebbezés e törvény rendelkezései szerint kizárt. A Ket § a) pontja szerint a fellebbezés kizárt, ha az ügyben törvény a elsőfokú közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatát teszi lehetővé. Mivel a Kbt §§-ai a Döntőbizottság eljárás során hozott végzése és az ügy érdemében hozott határozata ellen bírósági felülvizsgálatot tesznek lehetővé (a fellebbezés kizárt), megállapítható, hogy a Döntőbizottság döntése jogerősnek minősül. Az elsőfokú döntés egyes rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha az ügyféltől nem érkezett fellebbezés, csupán az eljárás egyéb résztvevője fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen. A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá. (Ket §§)

203 dr. Perczel Zsófia203 A végrehajtás elrendelése A döntés végrehajtását - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - az első fokon eljáró hatóság végzéssel rendeli el. Ha a hatóság a döntés fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendeli el, a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról a döntést tartalmazó határozatban vagy végzésben kell rendelkezni. A hatóság hivatalból indult vagy folytatott eljárás esetén a végrehajtást hivatalból, egyébként a jogosult kérelmére rendeli el. A végrehajtást a döntés végrehajthatóvá válásától, illetve a végrehajtás megindítására irányuló kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül el kell rendelni. A végrehajtást elrendelő végzést közölni kell a kötelezettel és a végrehajtást kérővel. A végzés ellen a kötelezett kifogással élhet, ha igazolja, hogy a kötelezettségét a végzés közlésekor már teljesítette. Ebben az esetben a kifogásnak halasztó hatálya van. A hatósági szerződésben foglalt kötelezettség megszegése esetén a végrehajtást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz a végrehajtásra halasztó hatályú keresettel fordulhat. (Ket.130.§)

204 dr. Perczel Zsófia204 A végrehajtás foganatosítása A települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a végrehajtás foganatosítására önkormányzati hatósági társulás hozható létre, továbbá pénzkövetelés végrehajtására az önkormányzat az önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet. Törvény vagy kormányrendelet elrendelheti, hogy a döntés végrehajtását az első fokon eljáró hatóság vagy a végrehajtó szolgálat az első fokon eljáró hatóság bevonásával foganatosítsa, ha ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtó szolgálat nem rendelkezik. Ha a hatóság a határozatnak a fellebbezésre való tekintet nélküli végrehajtását rendelte el, a halaszthatatlan végrehajtási cselekményt az első fokon eljáró hatóság köteles foganatosítani. A végrehajtó szolgálat illetékességét az első fokon eljárt hatóság székhelye alapozza meg. (Ket.131.§)

205 dr. Perczel Zsófia Elektronikus ügyintézés és tájékoztatás Hatósági szolgáltatás

206 dr. Perczel Zsófia206 Elektronikus ügyintézés A hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézi. Kivétel: ha törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérően rendelkezik. Pl.: Kbt. 317.§ (2)-(3) bekezdés: A Döntőbizottság eljárásában az egyes eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében – az alábbi kivételekkel - nem gyakorolhatóak. –a kérelem, a kezdeményezés és mellékleteik benyújtása; –a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás; –az igazolási kérelem előterjesztése; –idézés; –az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása. Az elektronikus ügyintézés részletes szabályait a Ket §§-ai tartalmazzák.

207 dr. Perczel Zsófia207 Elektronikus tájékoztató szolgáltatás I. 1)A hatóság a központi rendszeren és az internetes honlapján a hatáskörébe tartozó ügy intézéséről elektronikus tájékoztatót tesz közzé, amely magában foglalja –a hatóság megnevezését, hatáskörét, illetékességét, postai és elektronikus címét, telefon- és telefaxszámát, –az egyes hatósági ügyek intézésére a szervezeten belül illetékes ügyintézők megnevezését, az ügyfélfogadási rendet, illetőleg –az ügyek intézését segítő útmutatókat, a hatályos jogszabályokon alapuló ügymenetre (ügyintézési folyamat leírására) vonatkozó tájékoztatást és az ügyintézéshez használt formanyomtatványok letölthetővé tételét.

208 dr. Perczel Zsófia208 Elektronikus tájékoztató szolgáltatás II. 2)Az interaktív tájékoztatási szolgáltatást, illetve elektronikus közigazgatási ügyintézést nyújtó szervezet az 1) pontban foglaltakon túlmenően tájékoztatást ad: –az ügyintézés során alkalmazott hatályos jogszabályokról, –az ügyintézés jogszabályban meghatározott határidejéről, –az ügyek intézése során elektronikus úton végezhető cselekményekről, így különösen a központi rendszer igénybevételének feltételeiről, az eljárás megindításához szükséges kérelem (beadvány) elérhetőségéről, kitöltésének módjáról, továbbításáról, –az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó, az ügyfelet megillető jogokról, az ügyfelet terhelő kötelezettségekről, –az adatkezelésről és az ügyfelet megillető adatvédelmi jogokról, –az eljárási illetékről vagy igazgatási szolgáltatási díjról és lerovásának, befizetésének módjáról, –az elektronikus ügyintézési cselekmények végzéséhez az elektronikus aláírással nem rendelkező ügyfél számára szükséges egyedi azonosító használatáról, illetőleg az egyedi azonosítóhoz jutás módjáról való információkat, –az elektronikus ügyintézés technikai szabályairól szóló tájékoztatást. (Ket §§)

209 dr. Perczel Zsófia209 Hatósági szolgáltatás Jogszabályban arra feljogosított hatóság az ügyfél számára a)más hatóságok elektronikus tájékoztató szolgáltatásához, illetve elektronikus ügyintézési rendszeréhez történő hozzáférést biztosíthat, b)az ügyfél nevében, jogszabályban meghatározott feltételek esetén a közhiteles nyilvántartásokból történő adatszolgáltatási, másolatkészítési kérelmet terjeszthet elő, c)az ügyfél nevében hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti, d)az ügyfél azonosítását követően egyedi hatósági ügye intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújthat. A b) és c) pontban meghatározott hatósági szolgáltatás teljesítésére jogszabály az érintett hatóságok számára soronkívüliséget vagy rövidített ügyintézési határidőt is megállapíthat. (Ket. 169.§)

210 dr. Perczel Zsófia A Kbt.-ben megjelenő főbb versenyjogi szabályok

211 dr. Perczel Zsófia211 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben I. 1.A verseny tisztaságának és nyilvánosságának alapelve A közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát (Kbt.1.§(1)) A verseny tisztaságának és nyilvánosságának fogalma: A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló évi LVII. törvény (Versenytörvény) tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó II. fejezete szerint: –Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül - különösen a versenytársak, a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően - folytatni. –Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni. –Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

212 dr. Perczel Zsófia212 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben II. (tisztességtelen verseny tilalma folytatás:) –Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele - a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően - bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg. –Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza. –Tilos az árut, szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel - ideértve az eredetmegjelölést is - vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, továbbá olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetőleg annak áruját szokták felismerni. –Tilos a versenyeztetés - így különösen a versenytárgyalás, a pályáztatás -, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni. E tilalmat csak azokra a magatartásokra kell alkalmazni, amelyeket e törvény más rendelkezése vagy külön törvény nem szabályoz.

213 dr. Perczel Zsófia213 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben III. 2.Versenyjogi szabály a Kbt. által meghatározott, választható kizáró okok körében Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, aki –Versenytörvény 11. § - a, vagy –az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti 5 évnél nem régebben meghozott, jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság - 5 évnél nem régebben - jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki. (Kbt. 61.§ (1)b) pont)

214 dr. Perczel Zsófia214 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben IV. A Versenytörvény gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról szóló 11.§-a szerint: Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. Ez a tilalom vonatkozik különösen: –a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; –az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; –a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; –a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására;

215 dr. Perczel Zsófia215 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben V. –a piacra lépés akadályozására; –arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; –a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelentőségű. Megállapodások meghatározott csoportjait a Kormány rendeletben mentesítheti.

216 dr. Perczel Zsófia216 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben VI. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerint: A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: –a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; –a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; –a piacok vagy a beszerzési források felosztása; –egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; –a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

217 dr. Perczel Zsófia217 Versenyjogi szabályok a Kbt.-ben VII. A 81. cikkben megfogalmazott tilalom nem alkalmazandó az olyan esetekben, amikor –a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja; –a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja; –az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy: –az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; –lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.


Letölteni ppt "2008.05.08.dr. Perczel Zsófia1 JOGI ISMERETEK az 52 3435 10 számú OKJ közbeszerzési referens képzéshez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések