Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az elejtett testek, a toronyugró, a fáról lehulló alma gyorsulva esik a Föld felé. A g a gyorsulás, ami a – nehézségi erővel jellemzett – vonzás miatt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az elejtett testek, a toronyugró, a fáról lehulló alma gyorsulva esik a Föld felé. A g a gyorsulás, ami a – nehézségi erővel jellemzett – vonzás miatt."— Előadás másolata:

1 Az elejtett testek, a toronyugró, a fáról lehulló alma gyorsulva esik a Föld felé. A g a gyorsulás, ami a – nehézségi erővel jellemzett – vonzás miatt jön létre. Ha ismerjük egy mozgó test tömegét és gyorsulását, akkor a gyorsulást okozó erőhatás nagysága Newton II. törvénye alapján kiszámítható: F =m*a Magyarországon minden szabadon eső test g=9,81m/s2 gyorsulással esik a Föld felé Nehézségi erő: F n = m * g Ez az összefüggés a nehézségi erőtörvény.

2 A gravitációs és a centrifugális erő eredőjét nevezzük nehézségi erőnek. A nehézségi erő a gravitációs mező vonzása és a Föld forgása miatt jön létre. F cf : forgásból adódó centrifugális erő F g : gravitációs erő F n : nehézségi erő A gravitációs erő és a nehézségi erő közötti eltérés, gyakorlati szempontból, nagyon kicsi, F g ~F n ezért számításkor azonosnak vesszük őket.

3 A Föld körüli gravitációs mező gyengül, ha távolodunk a Földtől. Az ugyanakkora tömegű testet érő nehézségi erő nagysága más lehet attól függően is, hogy a Föld felszínének melyik részén van a test. A gravitációs mező a tér különböző pontjaiban különböző erősségű, ezt egy mennyiséggel, a gravitációs térerőséggel (K ⃗ ) szokás jellemezni. ( mekkora gravitációs erőhatás éri az 1 kg tömegű (anyagi pontnak tekinthető) testet ) K=F n /m K ⃗ gravitációs térerősség vektormennyiség, a földi nehézségi erőtérben érvényes. F ⃗ =m⋅g ⃗ erőtörvény alapján belátható: K ⃗ =g ⃗

4 Minden szabadon eső test – ugyanazon a helyen – ugyanakkora g gyorsulással mozog. g=állandó Feltétele: ahányszor nagyobb a test tömege, annyiszor nagyobb a testet érő gravitációs erő, vagyis a tömeg egyenesen arányos a gravitációs erővel: Fg∼m. Nemcsak a Földnek, hanem minden testnek van gravitációs mezője. Tömeggel rendelkező testek között fellépő kölcsönhatást Newton fogalmazta meg 1686-ban. Bármely két tömeggel rendelkező test között fellép a gravitációs erő. Ez az erő egyenesen arányos a két test tömegének szorzatával, és fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével. Általános tömegvonzási törvény: Sir Isaac Newton (1642. – 1727.) angol fizikus, matematikus, csillagász f: gravitációs állandó

5 Henry Cavendish ( ) angol fizikus és kémikus A gravitációs állandót először Henry Cavendish mérte meg 1798-ban A kísérleti elrendezést torziós ingának nevezzük. A gravitációs erő hatására a torziós szál elcsavarodott. Az elcsavarodás szögét a torziós szálon lévő tükörre vetített fénysugár segítségével mérte meg. Ebből kiszámolta a gravitációs erőt, és az M-et, m-et, r-t megmérte. Így meghatározható a gravitációs állandó.

6 A Newton-féle gravitációs erőtörvény és a dinamika alaptörvényének alkalmazásával kiszámítható a Föld és a Nap tömege is. Föld tömege M F tömegű Földön, az Északi-sarkon (R = 6378 km) ejtsünk el egy m tömegű testet. m*a = m*g = f * M f *m/R 2 M f = g*R 2 /f ~ 6*10 24 kg Nap tömege A Föld egyenletes körmozgást végezne az M N tömegű Nap körül, r = km, keringési ideje T = 1 év. Newton II. törvényét és a Newton-féle gravitációs erőtörvényt úgy vesszük, hogy a gyorsulás most centripetális gyorsulás:


Letölteni ppt "Az elejtett testek, a toronyugró, a fáról lehulló alma gyorsulva esik a Föld felé. A g a gyorsulás, ami a – nehézségi erővel jellemzett – vonzás miatt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések