Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher”

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher”"— Előadás másolata:

1 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher” Az egyetemes szolgáltatási teher finanszírozása Az egyetemes szolgáltatás az EU- direktívákban

2 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Mi az egyetemes szolgáltatás? n Hozzáférés és megfizethetőség n Egyetemes szolgáltatás „mindenkinek” vagy meghatározott fogyasztói csoportoknak? n Egyetemes szolgáltatás és harmadfokú árdiszkrimináció n Meghatározható-e az egyetemes szolgáltatások köre tételes felsorolással? (Lásd EHT és AA-tanulmány!) n Egyetemes szolgáltatás – közszolgáltatás – „általános érdekű szolgáltatás”

3 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatási direktívák n A 97/33/EC és a 98/10/EC direktívák az összekapcsolásról és az egyetemes szolgáltatásokról –A hangsúly az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen n A 2002/21/EC „autorizációs” direktíva –Hangsúly a közcélú szolgáltatóknak az egyetemes szolgáltatás nyújtásához való jogán n A 2002/22/EC direktíva az egyetemes szolgáltatásokról –a szolgáltatók jogának hangsúlyozása és az egyetemes szolgáltatások piaca fogalmának kibővítése

4 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások piaca n A piac körülhatárolásának kritériumai n Lehet-e az egyetemes szolgáltatás piaca versenypiac n Egyetemes szolgáltatás és skálahozadék –a szabályozás által biztosított vállalati méretgazdaságosság –monopólium-”teremtés” egyetemes szolgáltatási joggal n Az egyetemes szolgáltatás mint végfelhasználói termék n Összekapcsolási szolgáltatás és egyetemes szolgáltatás –Lehet-e az összekapcsolás is egyetemes szolgáltatás? –Az összekapcsolási díj meghatározása és felosztása egyetemes összekapcsolási szolgáltatás esetén

5 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Egyetemes szolgáltatási jog és kényszer (1) n Egyetemes szolgáltatási jog –a végfelhasználó joga az egyetemes szolgáltatáshoz –a szolgáltató joga az egyetemes szolgáltatás nyújtásához n Egyetemes szolgáltatási kényszer –egyes szolgáltatások egyetemessé (vagy „általános érdekűvé”) nyilvánítása a társadalmi jólét növelése érdekében n morális kockázat-probléma: a végfelhasználók elrejtik „típusukat” (lásd a másodfokú árdiszkrimináció esetét) –szolgáltatási kényszer a szolgáltató szempontjából –a kényszer a szabályozó szemszögéből

6 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Egyetemes szolgáltatási jog és kényszer (2) n Mikor lesz a szolgáltatási jogból kényszer? n A vezetékes és a mobil távközlési szolgáltatók eltérő piaci helyzete és piac-megítélése az egyetemes szolgáltatások esetében –Emelhetnék-e a vezetékes szolgáltatók a díjakat, ha nem lenne egyetemes szolgáltatási kényszerük? –Nyernének-e a vezetékes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatások visszaszorulásával? –Szeretnének-e a mobil szolgáltatók több egyetemes szolgáltatást nyújtani?

7 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatás és a piaci erő n Tekinthető-e önálló releváns piacnak az egyetemes szolgáltatás piaca? –Amennyiben igen, az egyetemes szolgáltatás piacán kialakuló piaci szerkezet hatással lehet a szolgáltatók piaci erejére a többi piacon –Tudjuk, hogy. Ha a szolgáltató két piacon működik és ezek összefüggnek egymással: L 2 = Φ(L 1 ), tehát –A vállalat piaci ereje függ a piacok koncentrációjától és a piacok árrugalmasságától ==> az egyetemes szolgáltatások árrugalmatlanabbak:, tehát a másik piacon nő a vállalat ereje, ha az árrugalmasságok elég különbözők –Például, ha

8 BMGE Közgazdaságtan Tanszék „Egyetemes szolgáltatási teher” (1) n Egyetemes szolgáltatási teher: az a veszteség, amelyet a szolgáltató üzleti döntés alapján nem vállalna –Tehát ha a vállalat az üzembezárási pontja felett tovább működik, akkor az így keletkező veszteség nem egyetemes szolgáltatási teher! ==> n Egyetemes szolgáltatási teher a teljesen felosztott költségek (fully distributed costs) és a „nettó elkerülhető költségek” (net avoidable costs) alapján (N/E/R/A, 1998) –Az egyetemes szolgáltatási terhet piac-szegmensenként szükséges megállapítani –elkerülhető költséges rövid és hosszú távon

9 BMGE Közgazdaságtan Tanszék „Egyetemes szolgáltatási teher” (2) n A teljesen felosztott költségek és az elkerülhető költségek eltérő logikája: Eszolg. terjedelme jövedelmező veszteséges Bevétel, költség Bevétel(q) Költség(q) veszteséges

10 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Keresztfinanszírozás, vagy alap- finanszírozás? n Az EU-direktívák szerint: alap-finanszírozás –az alap-finanszírozás problémái és előnyei n A keresztfinanszírozás alkalmazásának lehetősége –a kereszt-finanszírozás problémái és előnyei n Különbségek az infokommunikációs szolgáltatások között az egyetemes szolgáltatások szempontkából –eltérő tőkeigényesség –azonos vagy különböző input- és output-utak (lásd. Például a postai szolgáltatásokat) –eltérő technológia-változási idők

11 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva az egyetemes szolgáltatásokról n Az egyetemes szolgáltatások lehetséges piaca: a közcélú távközlési hálózat által nyújtott szolgáltatások egy kötött helyen n Megnevezett szolgáltatások, amelyeket a szabályozó hatóság egyetemes szolgáltatásnak nyilváníthat: –nyilvános fizető távbeszélő állomás –közcélú távközlési hálózathoz való hozzáférés –közcélú távbeszélő szolgáltatáshoz való hozzáférés kötött helyen –hálózat-végződtetési ponthoz való hozzáférés –bérelt vonal-szolgáltatáshoz való hozzáférés előre meghatározott mennyiségben –hívószámhoz való hozzáférés

12 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (2) n Az egyetemes szolgáltatást a végfelhasználó oldaláról definiálja: megfizethető áron biztosítani kell mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a végfelhasználó a távközlési szolgáltatások egy meghatározott (minimális) csomagjához hozzájusson n Az egyetemes szolgáltató(k) kiválasztása a szabályozó által –egy vagy több szolgáltató is működhet az egyetemes szolgáltatás piacán –különböző egyetemes szolgáltatásokat, vagy egyes szolgáltatások különböző szegmenseit más-más szolgáltató biztosíthatja

13 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (3) n Az egyetemes szolgáltatók kijelölésének követelményei –átláthatóság –diszkrimináció-mentesség –objektivitás –hatékonyság n Az egyetemes szolgáltatási díjak elemzése –a nemzeti árindexek alapján –a lakossági jövedelmek változása és szerkezet-módosulása alapján n Az egyetemes szolgáltatási díjaknál is biztosítani kell –az egységes tarifát –az ársapka-elv alkalmazását –a regionális átlagolás elvét

14 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (4) n Az információk átláthatósága és a fizetési kondíciók a végfelhasználók szempontjából –a szükségtelen szolgáltatásokkal történő „árukapcsolás” tilalma –ingyenes részletezett számla a végfelhasználó részére –ingyenes szelektív hívás-letiltás lehetősége –előre fizetési lehetőségek a végfelhasználók számára –a hálózati csatlakozás díjának részletfizetési lehetősége –nem-fizetés esetén a hálózatról történő lekapcsolás csak előzetes figyelmeztetés után n A szolgáltatókkal szembeni minőségi követelmények az egyetemes szolgáltatásoknál

15 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (5) n Az egyetemes szolgáltatások költségei –nettó költség-elv –csak a ténylegesen veszteséges szolgáltatás szegmensek esetében elszámolt költségek (nettó elkerülhető költség elve) –a nettó költségek kiszámításánál a nem közvetlen pénzügyi hasznokat (pl. reklám, márkanév-terjesztés, piaci pozíció-növelési lehetőség) is számszerűsíteni kell n A direktíva tételesen felsorolja azokat a szolgáltatás- fajtákat és végfelhasználó-csoportokat, amelyek esetében a nettó költség felmerül(het) n Az egyetemes szolgáltatások költségeinek elkülönítése –a bevételek, illetve a költségek kétszeres számbavételének elkerülésére

16 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (6) n Az egyetemes szolgáltatások finanszírozása –az egyetemes szolgáltatásból származó veszteségek kompenzálása –a kompenzációs teher megosztása az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között –a kompenzációs teher megosztása a hálózat-üzemeltetők és a szolgáltatók között –a kompenzációs teher megosztása a verseny lehető legkisebb zavarásával n Az egyetemes szolgáltatási piacok rendszeres gazdasági- társadalmi elemzése

17 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (7) n A szolgáltatások piaci elemzése –létezik-e hatékony verseny az adott piacon –piaci dominancia léte és hatásai –a költség-nyilvántartási és költség-számítási módszerek egységesítése és nyilvánossá tétele n Meghatározott számú bérelt vonal rendelkezésre bocsátása n A szolgáltató-választás joga n Az előfizetők szerződés-felmondási joga a szolgáltató szerződés-módosítási ajánlatára n A digitális televíziózásban EU-szintű egységesített kódolási rendszer

18 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (8) n Az egyetemes szolgáltatások technikai és gazdasági követelményei –a hálózatok integritásának megőrzése –az egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részéről az EU által meghatározott szolgáltatás-típusok és minőségi paraméterek biztosítása –a hívószám-hordozhatóság biztosítása –hívószám-átvitel esetén az összekapcsolási szolgáltatatás költség- alapú biztosítása n Vitás kérdések megoldása a szolgáltatók, illetve a szolgáltató és a szabályozó között

19 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A szabályozás intézmény-rendszere n Hatósági és érdek-egyeztetési/közvetítési funkciók n Adatbázis-építés n Adatbázisok gazdasági és jogi szempontú elemzése n Piac-elemzések n Az ágazati és a versenyszabályozás harmonizációja n A szabályozási szintek –Országgyűlés –kormány –minisztérium(ok) –szabályozó hatóság

20 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A szabályozó célfüggvénye (1) n A társadalmi jóléti függvény: n A társadalmi jóléti függvényre vonatkozó axiómák n Arrow lehetetlenségi tétele és a szavazási paradoxon –a többségi szavazási elv esetén nem teljesülhet minden jóléti axióma ==> a társadalmi jólétet egyetlen szavazó preferenciái határozzák meg (diktatórikus jólét-maximum) n Vickrey lehetetlenségi tétele –a fogyasztók nem nyilvánítják ki valódi egyéni preferenciáikat

21 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Arrow-féle szavazási paradoxon n Nincs nyertes alternatíva: a szavazók preferencia-rendszere nem tranzitív

22 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A szabályozó célfüggvénye (2) n A szabályozónak olyan szerződést kell ajánlania a szolgáltatóknak és az előfizetőknek, hogy –miközben figyelembe kell vennie a szolgáltatók részvételi korlátját, valamint a szolgáltatók és a fogyasztók ösztönzési korlátját

23 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Szabályozó hatóság vagy ösztönző szabályozás? n A szabályozó feladatai n A szabályozó helyzete az érdekközvetítési folyamatban n A „szabályozási csapda” (regulatory capture) mint a hatósági működés lehetséges velejárója n Lehetnek-e a szabályozónak külön érdekei?

24 BMGE Közgazdaságtan Tanszék A hatósági és a szabályozási funkciók szétválasztása n Miért nem megfelelő piaci megoldás a „szabályozó hatóság”? n Fogyasztói és termelői külső gazdasági hatások n Kormányzati külső gazdasági hatások n A közszolgáltatások piaci kereslete = az egyéni keresletek vertikális összege n A potyautas probléma

25 BMGE Közgazdaságtan Tanszék Ágazati szabályozás és verseny-szabályozás n Az ágazati szabályozás funkciói n A versenyszabályozás főbb feladatai –az anti-tröszt szabályozás lényege –a piaci magatartás véleményezése n Hasonlóságok és különbségek a két szabályozói funkció között n Létezhet-e információs aszimmetria a két szabályozó intézmény között?


Letölteni ppt "2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher”"

Hasonló előadás


Google Hirdetések