2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher”

Az előadások a következő témára: "2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher”"— Előadás másolata:

1 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások szabályozása Az egyetemes szolgáltatás meghatározása Az „egyetemes szolgáltatási teher” Az egyetemes szolgáltatási teher finanszírozása Az egyetemes szolgáltatás az EU- direktívákban

2 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Mi az egyetemes szolgáltatás? n Hozzáférés és megfizethetőség n Egyetemes szolgáltatás „mindenkinek” vagy meghatározott fogyasztói csoportoknak? n Egyetemes szolgáltatás és harmadfokú árdiszkrimináció n Meghatározható-e az egyetemes szolgáltatások köre tételes felsorolással? (Lásd EHT és AA-tanulmány!) n Egyetemes szolgáltatás – közszolgáltatás – „általános érdekű szolgáltatás”

3 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatási direktívák n A 97/33/EC és a 98/10/EC direktívák az összekapcsolásról és az egyetemes szolgáltatásokról –A hangsúly az egyetemes szolgáltatási kötelezettségen n A 2002/21/EC „autorizációs” direktíva –Hangsúly a közcélú szolgáltatóknak az egyetemes szolgáltatás nyújtásához való jogán n A 2002/22/EC direktíva az egyetemes szolgáltatásokról –a szolgáltatók jogának hangsúlyozása és az egyetemes szolgáltatások piaca fogalmának kibővítése

4 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatások piaca n A piac körülhatárolásának kritériumai n Lehet-e az egyetemes szolgáltatás piaca versenypiac n Egyetemes szolgáltatás és skálahozadék –a szabályozás által biztosított vállalati méretgazdaságosság –monopólium-”teremtés” egyetemes szolgáltatási joggal n Az egyetemes szolgáltatás mint végfelhasználói termék n Összekapcsolási szolgáltatás és egyetemes szolgáltatás –Lehet-e az összekapcsolás is egyetemes szolgáltatás? –Az összekapcsolási díj meghatározása és felosztása egyetemes összekapcsolási szolgáltatás esetén

5 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Egyetemes szolgáltatási jog és kényszer (1) n Egyetemes szolgáltatási jog –a végfelhasználó joga az egyetemes szolgáltatáshoz –a szolgáltató joga az egyetemes szolgáltatás nyújtásához n Egyetemes szolgáltatási kényszer –egyes szolgáltatások egyetemessé (vagy „általános érdekűvé”) nyilvánítása a társadalmi jólét növelése érdekében n morális kockázat-probléma: a végfelhasználók elrejtik „típusukat” (lásd a másodfokú árdiszkrimináció esetét) –szolgáltatási kényszer a szolgáltató szempontjából –a kényszer a szabályozó szemszögéből

6 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Egyetemes szolgáltatási jog és kényszer (2) n Mikor lesz a szolgáltatási jogból kényszer? n A vezetékes és a mobil távközlési szolgáltatók eltérő piaci helyzete és piac-megítélése az egyetemes szolgáltatások esetében –Emelhetnék-e a vezetékes szolgáltatók a díjakat, ha nem lenne egyetemes szolgáltatási kényszerük? –Nyernének-e a vezetékes szolgáltatók az egyetemes szolgáltatások visszaszorulásával? –Szeretnének-e a mobil szolgáltatók több egyetemes szolgáltatást nyújtani?

7 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Az egyetemes szolgáltatás és a piaci erő n Tekinthető-e önálló releváns piacnak az egyetemes szolgáltatás piaca? –Amennyiben igen, az egyetemes szolgáltatás piacán kialakuló piaci szerkezet hatással lehet a szolgáltatók piaci erejére a többi piacon –Tudjuk, hogy. Ha a szolgáltató két piacon működik és ezek összefüggnek egymással: L 2 = Φ(L 1 ), tehát –A vállalat piaci ereje függ a piacok koncentrációjától és a piacok árrugalmasságától ==> az egyetemes szolgáltatások árrugalmatlanabbak:, tehát a másik piacon nő a vállalat ereje, ha az árrugalmasságok elég különbözők –Például, ha

8 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék „Egyetemes szolgáltatási teher” (1) n Egyetemes szolgáltatási teher: az a veszteség, amelyet a szolgáltató üzleti döntés alapján nem vállalna –Tehát ha a vállalat az üzembezárási pontja felett tovább működik, akkor az így keletkező veszteség nem egyetemes szolgáltatási teher! ==> n Egyetemes szolgáltatási teher a teljesen felosztott költségek (fully distributed costs) és a „nettó elkerülhető költségek” (net avoidable costs) alapján (N/E/R/A, 1998) –Az egyetemes szolgáltatási terhet piac-szegmensenként szükséges megállapítani –elkerülhető költséges rövid és hosszú távon

9 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék „Egyetemes szolgáltatási teher” (2) n A teljesen felosztott költségek és az elkerülhető költségek eltérő logikája: Eszolg. terjedelme jövedelmező veszteséges Bevétel, költség Bevétel(q) Költség(q) veszteséges

10 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Keresztfinanszírozás, vagy alap- finanszírozás? n Az EU-direktívák szerint: alap-finanszírozás –az alap-finanszírozás problémái és előnyei n A keresztfinanszírozás alkalmazásának lehetősége –a kereszt-finanszírozás problémái és előnyei n Különbségek az infokommunikációs szolgáltatások között az egyetemes szolgáltatások szempontkából –eltérő tőkeigényesség –azonos vagy különböző input- és output-utak (lásd. Például a postai szolgáltatásokat) –eltérő technológia-változási idők

11 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva az egyetemes szolgáltatásokról n Az egyetemes szolgáltatások lehetséges piaca: a közcélú távközlési hálózat által nyújtott szolgáltatások egy kötött helyen n Megnevezett szolgáltatások, amelyeket a szabályozó hatóság egyetemes szolgáltatásnak nyilváníthat: –nyilvános fizető távbeszélő állomás –közcélú távközlési hálózathoz való hozzáférés –közcélú távbeszélő szolgáltatáshoz való hozzáférés kötött helyen –hálózat-végződtetési ponthoz való hozzáférés –bérelt vonal-szolgáltatáshoz való hozzáférés előre meghatározott mennyiségben –hívószámhoz való hozzáférés

12 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (2) n Az egyetemes szolgáltatást a végfelhasználó oldaláról definiálja: megfizethető áron biztosítani kell mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a végfelhasználó a távközlési szolgáltatások egy meghatározott (minimális) csomagjához hozzájusson n Az egyetemes szolgáltató(k) kiválasztása a szabályozó által –egy vagy több szolgáltató is működhet az egyetemes szolgáltatás piacán –különböző egyetemes szolgáltatásokat, vagy egyes szolgáltatások különböző szegmenseit más-más szolgáltató biztosíthatja

13 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (3) n Az egyetemes szolgáltatók kijelölésének követelményei –átláthatóság –diszkrimináció-mentesség –objektivitás –hatékonyság n Az egyetemes szolgáltatási díjak elemzése –a nemzeti árindexek alapján –a lakossági jövedelmek változása és szerkezet-módosulása alapján n Az egyetemes szolgáltatási díjaknál is biztosítani kell –az egységes tarifát –az ársapka-elv alkalmazását –a regionális átlagolás elvét

14 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (4) n Az információk átláthatósága és a fizetési kondíciók a végfelhasználók szempontjából –a szükségtelen szolgáltatásokkal történő „árukapcsolás” tilalma –ingyenes részletezett számla a végfelhasználó részére –ingyenes szelektív hívás-letiltás lehetősége –előre fizetési lehetőségek a végfelhasználók számára –a hálózati csatlakozás díjának részletfizetési lehetősége –nem-fizetés esetén a hálózatról történő lekapcsolás csak előzetes figyelmeztetés után n A szolgáltatókkal szembeni minőségi követelmények az egyetemes szolgáltatásoknál

15 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (5) n Az egyetemes szolgáltatások költségei –nettó költség-elv –csak a ténylegesen veszteséges szolgáltatás szegmensek esetében elszámolt költségek (nettó elkerülhető költség elve) –a nettó költségek kiszámításánál a nem közvetlen pénzügyi hasznokat (pl. reklám, márkanév-terjesztés, piaci pozíció-növelési lehetőség) is számszerűsíteni kell n A direktíva tételesen felsorolja azokat a szolgáltatás- fajtákat és végfelhasználó-csoportokat, amelyek esetében a nettó költség felmerül(het) n Az egyetemes szolgáltatások költségeinek elkülönítése –a bevételek, illetve a költségek kétszeres számbavételének elkerülésére

16 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (6) n Az egyetemes szolgáltatások finanszírozása –az egyetemes szolgáltatásból származó veszteségek kompenzálása –a kompenzációs teher megosztása az elektronikus kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között –a kompenzációs teher megosztása a hálózat-üzemeltetők és a szolgáltatók között –a kompenzációs teher megosztása a verseny lehető legkisebb zavarásával n Az egyetemes szolgáltatási piacok rendszeres gazdasági- társadalmi elemzése

17 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (7) n A szolgáltatások piaci elemzése –létezik-e hatékony verseny az adott piacon –piaci dominancia léte és hatásai –a költség-nyilvántartási és költség-számítási módszerek egységesítése és nyilvánossá tétele n Meghatározott számú bérelt vonal rendelkezésre bocsátása n A szolgáltató-választás joga n Az előfizetők szerződés-felmondási joga a szolgáltató szerződés-módosítási ajánlatára n A digitális televíziózásban EU-szintű egységesített kódolási rendszer

18 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A 2002/22/EC direktíva (8) n Az egyetemes szolgáltatások technikai és gazdasági követelményei –a hálózatok integritásának megőrzése –az egyetemes szolgáltatást nyújtó szolgáltatók részéről az EU által meghatározott szolgáltatás-típusok és minőségi paraméterek biztosítása –a hívószám-hordozhatóság biztosítása –hívószám-átvitel esetén az összekapcsolási szolgáltatatás költség- alapú biztosítása n Vitás kérdések megoldása a szolgáltatók, illetve a szolgáltató és a szabályozó között

19 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A szabályozás intézmény-rendszere n Hatósági és érdek-egyeztetési/közvetítési funkciók n Adatbázis-építés n Adatbázisok gazdasági és jogi szempontú elemzése n Piac-elemzések n Az ágazati és a versenyszabályozás harmonizációja n A szabályozási szintek –Országgyűlés –kormány –minisztérium(ok) –szabályozó hatóság

20 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A szabályozó célfüggvénye (1) n A társadalmi jóléti függvény: n A társadalmi jóléti függvényre vonatkozó axiómák n Arrow lehetetlenségi tétele és a szavazási paradoxon –a többségi szavazási elv esetén nem teljesülhet minden jóléti axióma ==> a társadalmi jólétet egyetlen szavazó preferenciái határozzák meg (diktatórikus jólét-maximum) n Vickrey lehetetlenségi tétele –a fogyasztók nem nyilvánítják ki valódi egyéni preferenciáikat

21 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Arrow-féle szavazási paradoxon n Nincs nyertes alternatíva: a szavazók preferencia-rendszere nem tranzitív

22 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A szabályozó célfüggvénye (2) n A szabályozónak olyan szerződést kell ajánlania a szolgáltatóknak és az előfizetőknek, hogy –miközben figyelembe kell vennie a szolgáltatók részvételi korlátját, valamint a szolgáltatók és a fogyasztók ösztönzési korlátját

23 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Szabályozó hatóság vagy ösztönző szabályozás? n A szabályozó feladatai n A szabályozó helyzete az érdekközvetítési folyamatban n A „szabályozási csapda” (regulatory capture) mint a hatósági működés lehetséges velejárója n Lehetnek-e a szabályozónak külön érdekei?

24 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék A hatósági és a szabályozási funkciók szétválasztása n Miért nem megfelelő piaci megoldás a „szabályozó hatóság”? n Fogyasztói és termelői külső gazdasági hatások n Kormányzati külső gazdasági hatások n A közszolgáltatások piaci kereslete = az egyéni keresletek vertikális összege n A potyautas probléma

25 2003. 11. 25.BMGE Közgazdaságtan Tanszék Ágazati szabályozás és verseny-szabályozás n Az ágazati szabályozás funkciói n A versenyszabályozás főbb feladatai –az anti-tröszt szabályozás lényege –a piaci magatartás véleményezése n Hasonlóságok és különbségek a két szabályozói funkció között n Létezhet-e információs aszimmetria a két szabályozó intézmény között?