Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ácsné M. J. 2014.12.11.1 Társasági adó 2015. 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ácsné M. J. 2014.12.11.1 Társasági adó 2015. 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]"— Előadás másolata:

1 Ácsné M. J Társasági adó évi LXXIV. törvénnyel módosított évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]

2 Ácsné M. J Társasági adó bevallás Bevallás számú bevallás – az adóévet követő ötödik hónap utolsó napja hi.: május 31. (június 1.) számú bevallás – a évben választott eva, kata, kiva esetén a társasági adókötelezettségről hi.: 5. hónap utolsó napja TAO bevallás – a évben eva, kata, kiva alanyiság megszűnésével társasági adóalannyá vált adózó társasági adóelőleg kötelezettségről hi.: adóalanyiság megszűnését követő 60 napon belül számú bevallás – üzleti év utolsó hónapjának 20. napja hi.: december 20. (22.) feltöltés bevallása  energiaellátók jövedelemadója  társasági adóelőleg  innovációs járulékelőleg - TAONY nyomtatvány – évi nyilatkozat: alapítvány, egyesület, egyház stb. hi.: május 31. (június 1.)

3 Ácsné M. J Legalább 5, illetve 4 évet érintő megállapodás/szerződés közötti különbség Felsőoktatási támogatási megállapodás* Új kedvezmény, alkalmazható már a adóévi adókötelezettségnél is. Fogalma: A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény [Nftv.] szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább 5 évre szóló megállapodás. A megállapodás alapján az adózónak az 5 év mindegyikében támogatást kell nyúj- tania. A támogatás formája: pénz, bármely más eszköz, szolgáltatás. Köthető bármely állami, vagy nem állami egyetemmel, főiskolával, amely lehet közhasznú vagy nem közhasznú jogállású. Az így nyújtott támogatás elismert ráfordítás [Tao. tv. 3. sz. mell. B/23. pont]. Tartós adományozási szerződés** A civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés pénzbeli támogatás nyújtására. A szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább 3 évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellen- szolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. Az így nyújtott támogatás – ideértve az egyszerű adományt is – elismert ráfordítás [Tao. tv. 3. sz. mell. B/17. pont]. *Tao. tv. 4. § 16/c. pont, **2011. évi CLXXV. törvény [Civil tv.] 2. § 27. pont

4 Ácsné M. J Nyújtott támogatások utáni kedvezmény Csökkenti az adózás előtti eredményt*: az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének: a) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet támogatása, b) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása, c) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. A csökkentés feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett által kiállított igazolással. A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet.** A kedvezmény halmozása azonban – közhasznú felsőoktatási intézmény esetén [(50+20%), illetve (50+40%)] – a Tao. tv. 1. § (3) bekezdése szerinti alapelv értelmében kizárt. *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont **Nftv. 96. § (1) bekezdés

5 Ácsné M. J Nyújtott támogatások kedvezménye (Példák) 1. Példa „A” cég a „K” közhasznú alapítványnak 2015-ben ingyenesen átadott 100 egység könyv szerinti értékű eszköze alapján csökkentheti az adózás előtti eredményét -20 egységgel, ha nem kötöttek tartós adományozási szerződést, vagy -40 egységgel, ha kötöttek tartós adományozási szerződést és „A” cég adóévi adózás előtti eredménye legalább 20, vagy 40 egység (azonosan a 2014-ig hatályos szabályozással). 2. Példa „A” cég egy alapítvány által létesített „F” közhasznú felsőoktatási intézménynek 2015-ben támogatásként átutalt 100 egység pénzbeli támogatás után jogosult az adózás előtti eredményét csökkenteni: -40 egységgel, ha „A” és „F” (legalább 4 évet érintő) tartós adományozási szerződést kötött egymással, vagy -50 egységgel, ha „A” és „F” (legalább 5 évet érintő) felsőoktatási támogatási megállapodást kötött egymással és „A” cég adóévi adózás előtti eredménye legalább 40, vagy 50 egység. Tao. tv. 7. § (1) bekezdés z) pont

6 Ácsné M. J Kapcsolt vállalkozási viszony (ügyvezetés) Kapcsolt vállalkozási viszony az adózó és más személy között akkor is fennáll a évtől, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg. Két vagy több cég esetében a személyében azonos ügyvezetés tehát megalapozza a kapcsolt vállalkozási viszonyt (függetlenül pl. a szavazati jog mértékétől). Tao. tv. 4. § 23. pont f) alpont

7 Ácsné M. J K+F kedvezmény Nincs változás a évtől sem abban, hogy az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költsége csökkenti az adózás előtti eredményt.* Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység:** – az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve – az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá – a kutatásfejlesztési megállapodás*** alapján végzett (közös) kutatás- fejlesztési tevékenység. A kutatás-fejlesztési megállapodásra a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló – jétől hatályos – új törvény [T/1768. számú törvényjavaslat] ad fogalmi meghatározást; tartalmi változást nem jelent a korábbiakhoz képest. *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés t) pont, **Tao. tv. 4. § 32. pont, ***Tao. tv. 4. § 23/e. pont

8 Ácsné M. J Nonprofit gazdasági társaság visszamenőleges adókötelezettsége Visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától: – ha a nonprofit gazdasági társaság 2 lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a Civil tv. szerinti feltételeket, akkor a 2 év vonatkozásában, vagy – ha a nonprofit gazdasági társaság az említett 2 éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor e 2 év működés teljes időtartamára. Tao. tv. 13/A. § (8) bekezdés

9 Ácsné M. J A statisztikai szűrések a transzferár szabályok kapcsán Ha a Tao. tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára, vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet előírásai szerint. Az új szabály a statisztikai módszerek kötelező alkalmazását írja elő az adatbázis szűrések esetleges torzító hatásainak csökkentése érdekében, hogy ezáltal megbízható szokásos piaci ártartomány kerüljön megállapításra. Alkalmazása megítéléséhez a szabályozás példálózó jellegű felsorolást ad. Interkvartilis tartomány jelentése: egy statisztikai mutatószám, ami egy tartományt négy egyenlő részre oszt: 0% a minimum, 25% az alsó kvartilis, 75% a felső kvartilis, 100% a maximum (a mediánt nevezzük az 50%-nak), ebből az interkvartilis tartomány a 25-75% közötti értékeket jelenti. Első alkalommal a évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni. Tao. tv. 18. § (9) bekezdés

10 Ácsné M. J Veszteségleírás a adóévtől (időkorláttal) Újra „visszatér” az 5 adóéves leírási korlát Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő 5 adóévben – a (2)-(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. Hatály: január 1. Tao. tv. 17. § (1) bekezdés

11 Ácsné M. J Elhatárolt veszteség új szabályai a jogutódnál A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult. Tao. tv. 17. § (8a) bekezdés

12 Ácsné M. J Veszteségleírás arányos számítása a jogutódnál (Példa) Átalakulás: szervezeti formaváltás napja: Továbbvitt veszteség: 300 MegnevezésJogelőd „A” árbev.Jogelőd „B” árbev adóév adóév adóév1525 Megelőző 3 adóévi átlag45/3 = 1560/3 = 20 Jogutód csak a jogelőd által végzett „A” tevékenységet folytatja Jogutód adóév „A” árbevétele 10 Leírható veszteség* 300 x 10/15 = adóév22300 x 22/15 > 100 Jogutód a jogelőd által végzett „A” és „B” tevékenységet is folytatja Jogutód adóév „A” árbev „B” árbev 10 5 Leírható veszteség* 300 x (10/15 + 5/20) = adóév x (22/ /20) > 25 * A leírható veszteség mértékénél a 17. § (2) szerinti „50%-os” korlátra is figyelemmel kell lenni.

13 Ácsné M. J Elhatárolt veszteség új szabályai az adózónál a többségi befolyásszerzést követően Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Tao. tv. 17. § (9a) bekezdés

14 Ácsné M. J Veszteségleírás arányos számítása a többségi befolyásszerzést követően (Példa) Az adózónál (cégfelvásárlás esetén) az új tulajdonos/tag többségi befolyásszerzését követően az arányos veszteségleírásra az átalakulásnál bemutatott példa mintájára kerülhet sor, a következők szerinti különbséggel: a)Az év közben történő többségi befolyásszerzés a naptári évet nem osztja meg (éven belül a befolyásszerzés előtti és utáni időszak egy adóév marad). Így például, ha ával új többségi tulajdonosa lesz az adózónak, akkor – naptári év szerinti működés esetén – első ízben a teljes évi árbevételt kell viszonyítani a megelőző 3 adóévi, azaz a közötti adóévek átlagos árbevételéhez; b)A befolyásszerzést követően úgy kell folytatni a tevékenységet, hogy annak természete jelentősen nem térhet el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől (ez nem ugyanaz, minthogy legalább egy tevékenységet kell folytatni). Tao. tv. 17. § (9a) bekezdés

15 Ácsné M. J adóévek veszteségének a leírása (időkorláttal) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. Ezzel a különböző években keletkezett elhatárolt veszteségeket a következők szerinti átmeneti rendelkezések szerint lehet leírni: – az előtt keletkezett – az évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – veszteség az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29. § (2) bek.]; – az között keletkezett veszteséget az adózó a 17. § én hatályos rendelkezései alkalmazásával írhatja le [29/C. § (8) bek.]; – a között keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le [29/F. § (2) bek.]; – a között keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a én hatályos előírások szerint írható le a veszteség azzal, hogy az elhatárolt veszteséget utoljára a adóévben – a napját magában foglaló adóévben – lehet érvényesíteni [29/A. § (6) bek.].

16 Ácsné M. J A jövedelem-(nyereség-)minimum alapja (2015.) jével hatályát veszti a Tao. tv. 6. § (8) bekezdés a) pontja. A hatályon kívül helyezett rendelkezés következtében a jövedelem- (nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt nem csökkenti – az eladott áruk beszerzési értéke és – az eladott közvetített szolgáltatás értéke. Hatály: január 1. Először a adóévre vonatkozóan megállapításra kerülő jövedelem- (nyereség-)minimum számításánál kell figyelembe venni. Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

17 Ácsné M. J A jövedelem-(nyereség-)minimum számítása (Példa) Összehasonlító példa Megnevezés2014. évi2015. évi Értékesítés nettó árbevétele (+) Egyéb bevételek (+) Pénzügyi műveletek bevételei (+) Rendkívüli bevételek (+) Összes bevétel Magánszemélytől jén kapott tagi kölcsön 12 MFt, és - a én magánszeméllyel szemben fennálló kötelezettség 1,8 MFt (ami a év egészében is fennáll), - ill. a évben is mindkettő fennáll (+) (1,8M + 12M /365 x 92) – 1,8M = 3M/2 0 (13,8M/365 x 365) – 13,8M = 0 ELÁBÉ (–) – Közvetített szolgáltatás (–) – Korrigált összes bevétel Tao. tv. 6. § (5)-(10) bekezdés

18 Ácsné M. J Reklámköltség a társasági adóalapnál* december 31-éig: nem elismert a reklámadóról szóló törvény** szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy reklámadó- kötelezettség teljesítésre nem kötelezett. Ha nincs nyilatkozat, van növelő tétel január 1-jétől nem elismert (növelő tétel) a reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség akkor, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja, és – az adózó nem rendelkezik a Ratv. alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és – az adóalany nem igazolja, hogy a nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek a megrendelője kérte, és  a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján (a Ratv. 7/A. § szerint) közzétett nyilvántartásban. *Tao. tv. 3. számú melléklet A/16. pont ** évi XXII. törvény

19 Ácsné M. J Reklámköltség a társasági adóalapnál 2. Következtetések (2015-től): 1.) Ha az adóévben a reklám közzététellel összefüggésben elszámolt költségek éves szinten nem haladják meg a 30 millió forintot, úgy a növelő tétel alkalmazásának kötelezettsége fel sem merülhet. 2.) A 30 millió forintot meghaladó költségek esetében sincs növelő tétel akkor, ha az adózó ugyan nem rendelkezik a közzétevő nyilatkozatával, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy kérte a nyilatkozatot, csak nem kapta meg. 3.) Ha a közzétevő a megrendelés időpontjában szerepel az adóhatóság által vezetett nyilvántartásban, akkor részéről nincs nyilatkozat-adási kötelezettség, a társasági adóalany pedig a 30 millió forintot meghaladó költségelszámolás esetén is „automatikusan” mentesül a növelő tétel alkalmazása alól. Ratv. 7/A. §

20 Ácsné M. J Megváltozott munkaképességű munkavállaló január 1-jei hatállyal pontosításra kerül a fogalom. A definícióból a legalább 50%-os mérték előírása törlésre kerül. Megváltozott munkaképességű személynek minősül az is, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek*. A régi és az új szabályok szerint minősített személy után is kedvezményre jogosult a foglalkoztató adózó. [*A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 58. § (5) bekezdése m) pontja; valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 27. § (5) bekezdése.] *Tao. tv. 7. § (1) bekezdés v) pont

21 Ácsné M. J Hiányzó eszköz értéke – el nem ismert költség január 1-jétől akkor növeli az adózás előtti eredményt a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha -egyértelműen megállapítható, hogy a hiány megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és -az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére. Az új szabály szerint csak mindkét körülmény együttes fennállása esetén van növelő tétel. Ha például igazolható, hogy a hiány megfelelő gondosság esetén is felmerült volna, akkor mellette már nem kell vizsgálni, hogy az adózó megtett-e mindent a veszteség mérséklésére (nincs növelő tétel). Tao. tv. 3. számú melléklet A/5. pont

22 Ácsné M. J Közösségi rendeletek - kedvezményeknél január 1-jei hatállyal változást jelent, hogy az egyes kedvezmények esetében az állami támogatást mely közösségi rendelet alapján kell meghatározni. E szerint a támogatástartalom: a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, akkor 702/2014/EU rendelet és 17. cikkében foglalt támogatásnak minősül, b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint minősülhet – a 702/2014/EU rendeletben foglalt támogatásnak, vagy – csekély összegű (de minimis) támogatásnak (1407/2013/EU) vagy – a 651/2014/EU rendelet és 17. cikkei szerinti támogatásnak c) minden más esetben az adózó választása szerint minősíthető – csekély összegű (de minimis) támogatásnak (1407/2013/EU) vagy – a 651/2014/EU rendelet és 17. cikkeiben foglaltak szerinti támogatásnak. Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont, 22/A. § (4) bekezdés, 1. számú melléklet 14. pont

23 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 1. Az új konstrukció értelmében az adózó az őt terhelő adóévi -adóelőleg (1. ütem), -adóelőleg-kiegészítés (2. ütem), illetve -adó (3. ütem) meghatározott részéről valamely kedvezményezett célra felaján- lást tehet, amely felajánlást – a feltételek fennállása esetén – az adóhatóság teljesít a kedvezményezettek részére. Ha az adózó él e lehetőséggel, úgy az átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg. Kedvezményezett célnak minősül: a)filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása; b)előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása; c)látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása. Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés

24 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 2. Az adózó jétől 1.) az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50%-ának felajánlásáról kedvezményezett célra; 2.) ha az előzőek szerinti adóelőleg-felajánlást nem tesz, vagy tesz ugyan, de a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összeg nem éri el a fizetendő adójának a 80%-át, akkor az adózó a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen bevallásában ( áig a 1501-es bevallásban), illetve b) a társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig ezen éves adóbevallásában ( éig a 1529-es bevallásban) is rendelkezhet. 24 Tao. tv. 24/A. § (1), (2) bekezdés

25 Ácsné M. J Adófelajánlás Példa 1. Felajánlás 1. üteme hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó hó bevallásban: 6 x 100 = 600 adóelőleg bevallásban: 6 x 200 = adóelőleg Felajánlott összeg: (6 x 50) + (6 x 100) = 900

26 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 3. Az adózó az adóelőleg terhére tett nyilatkozatot az előleg-fizetési esedékességek utolsó napjáig – külön nyomtatványon – egy adóévben összesen legfeljebb 5 alkalommal módosíthatja. Nem módosítható azonban az adóelőleg-kiegészítés, valamint az adó terhére tett rendelkezés. Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlását a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg. Ezek a) szakszövetség, b) amatőr sportszervezet, c) hivatásos sportszervezet, d) közhasznú alapítvány, e) MOB; ezeken belüli részletezéssel (pl. utánpótlás-nevelési feladatokra). A rendelkező nyilatkozat(ok)ban, illetve módosításuk során a kedvezmé- nyezett célok és – az előzőek szerinti – támogatási jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni. Az adózónak az adóelőleg-fizetési, az adóelőleg-kiegészítés megfizetési és az adófizetési kötelezettségét teljesítenie kell, ez alól a rendelkezés esetén sem mentesül. Tao. tv. 24/A. § (4), (5), (7), (8) bekezdés

27 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 4. A rendelkező nyilatkozatok érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkezés megtételének, illetve módosításának napján ne legyen 100 EFt-ot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása. Az adóhatóság a felajánlások alapján átutalásait a következők szerinti megosztásban teljesíti; ha a felajánlás 100 egység: 1.) sportcélú felajánlás esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegét (100 x 12,5%) 12,5 egység a jogosultnak; 2.) sportcélú felajánlás esetén (100–12,5) = 87,5, és 87,5 x 99% = 86,625 egység a kedvezményezettnek; 3.) sportcélú felajánlás esetén az 87,5 x 1% = 0,875 egység 1/3-ad részét az EMMI, 2/3-ad részét a szakszövetség részére; 4.) filmalkotás, előadó-művészeti szervezet támogatására tett felajánlás esetén a felajánlott összeg egészét (100%-át) a kedvezményezettnek; 5.) ha a felajánlott összeg meghaladja az igazolás szerinti összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2%-át a Tao. tv. 24/A. § (22) bekezdésében felsoroltaknak. Tao. tv. 24/A. § (10), (11), (12), (22), (25) bekezdés

28 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 5. Az adóhatóság átutalásának feltétele, hogy a) az igazolást az adóelőleg-felajánlás benyújtásával egyidejűleg, az adóelőleg-kiegészítés és az adó terhére tett felajánlás esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítés teljesítésének időpontjáig, vagy a társaságiadó- bevallás benyújtásáig kézhez kapja, és b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének az adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutalás napján nem haladja meg a 100 EFt-ot, és c) az adózó a vonatkozó társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, és d) az adózó a bevallásaiban fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, és e) az adóelőleg-kiegészítés, valamint az éves adó terhére tett felajánlása együttesen nem haladja meg a fizetendő adó 80%-át. Az adóhatóság az átutalását a havonta, ill. a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül teljesíti. Az adóhatóság az átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és az igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül értesíti. Tao. tv. 24/A. § (13) bekezdés

29 Ácsné M. J Adófelajánlás új rendszere 6. Az adóhatóság átutalásához szükséges igazolás kiállítója: – filmalkotás támogatása esetén a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság [NMHH], – előadó-művészeti szervezet támogatása esetén a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága [NKAI], – látvány-csapatsport támogatása esetén = ha a támogatás kedvezményezettje az országos sportági szakszövetség, vagy a MOB, akkor a sportpolitikáért felelős miniszter, = ha a támogatás kedvezményezettje amatőr sportszervezet (ideértve a sportiskolát is), vagy hivatásos sportszervezet, vagy közhasznú alapítvány, akkor az országos sportági szakszövetség. Ha az adózó a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. [MNF Zrt.] külön számlája javára tesz felajánlást, úgy igazolás kiállítására nem kerül sor.

30 Ácsné M. J Adójóváírás az adófelajánlás alapján Az adózó a felajánlott és az adóhatóság által átutalt összegre tekintettel jóváírásra jogosult, amelyet az adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával – első ízben július 1-jével – vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre (csökkentő tételként). A jóváírás összege a) az adóelőleg és az adóelőleg-kiegészítés terhére juttatott felajánlás összegének 7,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 7,5%- a, valamint b) a fizetendő adó terhére juttatott felajánlás összegének 2,5%-a, de legfeljebb a fizetendő adó 80%-ának 2,5%-a. Az adózót megillető jóváírásra tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti. Tao. tv. 24/B. §

31 Ácsné M. J „Túlutalás” eljárási szabályai Ha az adóhatóság által az adóévre vonatkozóan a 80%-os korlátot meghaladó mértékű átutalás történt [túlutalás], akkor a 80 százalékot meghaladó részt a rendelkező nyilatkozat(ok) megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni. Ilyenkor az adózó a következő adóév(ek)ben – az éves adóbevallásban megállapított adóévi fizetendő adó ismeretében – a túlutalás teljes összegének figyelembevételét követően tehet újabb nyilatkozatot. Mindez azt is jelenti, hogy a túlutalásnak megfelelő összeg erejéig az adózó nem rendelkezhet, vagyis arról rendelkező nyilatkozatot „ismételten” nem tehet, de azt – túlfizetés címén – nem is igényelheti vissza, illetve nem vezettetheti át más adónemre sem. Az adóhatóság a túlutalás összegét megfizetett adóelőlegként – a soron következő adóelőlegek összegében – veszi figyelembe. Tao. tv. 24/A. § (26), (27) bekezdés

32 Ácsné M. J Túlutalás Példa 1. Példa (2015. évi fizetendő adó legyen 1.500) Felajánlás 1. üteme900 Felajánlás 2. üteme200 Felajánlás 3. üteme 100 Felajánlott összesen: (és át is utalt) Fizetendő adó: x 80% = = átutalt 1.200, ezért túlutalás: 0 2. Példa (2015. évi fizetendő adó legyen 700) Felajánlás 1. üteme900 Felajánlás 2. üteme 0 Felajánlás 3. üteme 0 Felajánlott összesen: 900 (és át is utalt) Fizetendő adó: 700 x 80% = 560, ezért túlutalás: 340

33 Ácsné M. J Az adófelajánlás és az adókedvezmény Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással. Az adózót tehát döntési lehetőség illeti meg a tekintetben, hogy a filmalkotás, az előadó-művészeti szervezet és a látvány- csapatsport támogatása esetén egy ugyanazon – első ízben a – adóévre vonatkozóan = az új szabályok szerinti adófelajánlással él, vagy = a régi (ma is hatályos) szabályok szerinti adókedvezményt veszi igénybe, függetlenül attól, hogy a korábbi év(ek)ben szerzett jog alapján jogosult adókedvezményre (a 4/7 adóéves kifutási időre figyelemmel), vagy 2015-től szerez arra jogosultságot. Tao. tv. 23. § (7) bekezdés

34 Ácsné M. J Jogtechnikai pontosítások Tartalmi változást nem jelentő, jogtechnikai pontosítások: – az „átalakulás” szövegrész helyébe lép: „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg; – az 1998/2006/EK rendelet helyébe lép – az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet [csekély összegű (de minimis) támogatás]; – a 800/2008/EK rendelet helyébe lép – a Szerződés 107. és 108. cikke alkalma - zásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, június 17-i 651/2014/EU rendelet [általános csoportmentességi rendelet]; – az 1857/2006/EK rendelet helyébe lép – az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, június 25-i 702/2014/EU rendelet [mezőgazdasági csoportmentességi rendelet]; – a 7. § (1) bekezdés j) pontjában a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó” lép; – a pontosítás egyértelművé teszi a Tao. tv. 19. § szerinti sávos adófizetés szabályát.

35 Ácsné M. J Kisvállalati adó évi CXLVII. törvény [Katv.]

36 Ácsné M. J Az adóelőleg-kötelezettség teljesítésének gyakorisága Változás: Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget január 1-jei hatállyal tehát megszűnik az adóelőleg- kötelezettség teljesítésére előírt havonkénti gyakoriság; minden kiva alany negyedéves gyakoriságú. Katv. 23. § (2) bekezdés

37 Ácsné M. J Éves adókötelezettség elszámolása Pontosításra kerül, hogy az adóévre vonatkozó előleg-megállapítási időszakok előleg összegei számíthatók be az éves adókötelezettség elszámolásakor (függetlenül az előleg megfizetésének időpontjától). Az adóalany az adóévre megállapított adót – az adóévre már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Katv. 23. § (8) bekezdés

38 Ácsné M. J Adóalanyiságot megelőző időszaki teljesítéshez kapcsolódó korrekció (bruttó helyett nettó) január 1-jei hatállyal módosul a nem a vállalkozás érdekében felmerült jogcímek körében a 20. § (6) bekezdés f) pontja. E szerint ilyennek minősül, s a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a következő ügylethez kapcsolódóan a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés: az adóalanyiság időszakát megelőző időszakra megállapított, az adóalanyiság időszaka alatt teljesített adófizetési kötelezettség, (ide nem értve az általános forgalmi adó- fizetési kötelezettséget), továbbá az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék. Katv. 20. § (6) bekezdés f) pont

39 Ácsné M. J Adóalanyiság megszűnése, ismételt választása január 1-jei módosítás szerint a kisvállalati adóalanyiság megszűnik (Katv. 19. § (5)]: a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal; (2014-ig a túllépés hónapját megelőző hónap utolsó napjával); [b)-c)] … d) az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal; (2014-ig sem szűnik meg szervezeti formaváltás = átalakulás esetén) [e)-h)]… 2015-től az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható [Katv. 19. § (8)]. (2014-ig az adóalanyiság a megszűnését követő két adóévre nem választható ismételten.) Katv. 19. § (5), (8) bekezdés

40 Ácsné M. J Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Ácsné M. J. 2014.12.11.1 Társasági adó 2015. 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.]"

Hasonló előadás


Google Hirdetések