Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÜZLETI JOG II. 1. előadás A GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK JOGA - bevezetés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÜZLETI JOG II. 1. előadás A GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK JOGA - bevezetés."— Előadás másolata:

1 ÜZLETI JOG II. 1. előadás A GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK JOGA - bevezetés

2 Dr. Pázmándi Kinga BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 MAI TÉMÁINK FOGALMI ALAPVETÉS  A KÖTELMI JOG, A SZERZŐDÉSEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK RENDSZERE,  A KÖTELEM ILLETVE A SZERZŐDÉS FOGALMA, ALANYAI, TÁRGYA, TARTALMA.  A SZERZŐDÉSEK JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK ALAPVETŐ JELLEMZŐI … illetve ameddig bírják

4 Intro… Volt egyszer egy kis üzlet Veronában….

5 …… A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETRŐL A gazdasági szerződések jogának elhelyezkedése a jogi normák rendszerén belül:  Kötelmi jog a magyar jogszabályok rendszerén belül (azaz kötelmek a jogon belül)  Szerződések jogának a kötelmi jog jogrendszeren belüli elhelyezkedéséről, és belső tagolódásáról (azaz szerződések a kötelmeken belül)

6 A gazdasági (kereskedelmi) szerződések jogának az elhelyezkedése a jogi normák rendszerén belül Jogrendszer » polgári jog » kötelmi jog » szerződések joga » gazdasági szerződések

7 SZERZŐDÉSEK A MAGYAR JOG RENDSZERÉBEN KÖZJOG – MAGÁNJOG  MAGÁNJOGI JOGÁGAK POLGÁRI JOG  KÖTELMI JOG (általános és különös rész)  Szerződési jog

8 A kereskedelmi jog régen és ma Régen: a kereskedelmi jog önálló jogág (kb. a II. vh.-ig); így dualista koncepció ; kereskedelmi jogviszonyokra a Kereskedelmi Törvény (Kt.).: évi 37. tc. vonatkozott : kereskedő; kereskedelmi ügylet; a „laikusok” jogviszonyaira pedig: a szokásjog, a bíróság szerepe ( precedens jelleg!); az Áptk.- k+ Mtj.: törvénnyé nem vált magánjogi törvényjavaslatok.  Kt.: ált. rendelkezések (mi a vonatkozó joganyag: Kt. – kereskedelmi szokások – magánjog mögöttesen); státusjogi rész (kereskedő fogalma: olyan természetes személy és társaság, aki saját nevében iparszerűen – üzletszerűen - foglalkozik kereskedelmi ügyletekkel; kkt., bt., rt., szövetkezetek szabályai); kereskedelmi ügyletek : önmagában az ügylet kereskedelmi (pl.: ingók közvetítő adásvétele, biztosítás; tengeri fuvarozás)! Helye ma: a magánjogon belül; ma nem önálló jogág, alapvetően a Polgári Törvénykönyv (Ptk.: 1959:IV. tv.) adja a törzsanyagát (ált. rend., személyek joga, dologi és kötelmi jog) azzal, hogy számos jogszabály egészíti ki ezt az anyagot speciális rendelkezésekkel (pl.: Gt. (társasági törv.), Ctv. (cégeljárási törv.); Csődtv.; Tpt. (tőkepiaci törvény); Tpvt. (versenytörvény), Hpt. (hitelpiaci törv.), Fogyv.tv. (fogyasztóvédelmi törv.)és az Fttv., ill. Grtv. (reklámtörv.) stb.) →ún. monista koncepció

9 KÖTELEM - SZERZŐDÉS

10 Tematikusan: Visszatekintés  jogviszony szerkezete, felek mellérendeltsége, jogalanyisága, jogképesség, cselekvőképesség Kötelemi jog  Kötelmi jog szabályozásának rendszere  Kötelem elemei  Kötelem fogalma, kötelemfakasztó tények Szerződési jog  Szerződési jog szabályozási rendszere  Szerződés fogalma  a szerződési jog alapelvei, szerződési szabadság, diszpozivitás, kogencia  Szerződéses jogviszony elemzése, elemei szerződés alanyai, alanyváltozás a szerződésben szerződés közvetlen és közvetett tárgya, a szolgáltatás osztályozása szerződések tartalma  szerződések tipizálása

11 A JOGVISZONY (szerződéses) jogviszony szerkezete, felek mellérendeltsége, A felek jogképessége, jogalanyiság

12 A jogviszony szerkezete Abszolút – relatív jogviszony elhatárolása Abszolút: a törvényi rendelkezés csupán a jogosultat határozza meg személy szerint, és vele szemben mindenki mást – aki a jogosulttal szembe kerülhet – eltilt attól, hogy a jogosultnak biztosított hatalmi körbe beavatkozzék, azt megzavarja. Relatív:a törvényi rendelkezés kettő vagy több egymástól elkülönült, egymással mellérendelt viszonyban álló, meghatározott jogalany jogviszonyát szabályozza, kölcsönösen meghatározza egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

13 A felek mellérendeltségről A magánjogi szabályozás a mellérendeltséget, a felek azonos erőpozícióját tekinti alapelvül  Mellérendeltség jogi értelemben nem jelent feltétlenül mellérendeltséget gazdasági értelemben is…. Az „egyenértékűség” a szerződések esetében tehát inkább a gazdasági érdekegyensúlyként fogható meg

14 a felek jogalanyiságáról A jogalanyiság a gazdasági forgalomban való részvétel feltétele:  jogalanyok lehetnek a jogviszonyok résztvevői, jogot szerezhetnek kötelezettséget vállalhatnak  A jogalanyiság elvont fogalom… jogalany az ember, és jogalany a szervezet is  Jogalanyisághoz kapcsolódó „képességek” a jogképesség és a cselekvőképesség

15 Jogképesség A jogképesség az embernek, az államnak, és a szervezeti jogalanynak (a jogi személyeknek és egyes nem jogi személy szervezetnek, lásd: bt., kkt.) az a képessége, hogy jogaik és kötelezettségeik lehetnek. Más szóval a különböző jogviszonyokban jogalanyként léphetnek föl. = a jogképesség a jogalanyiság feltétele.

16 cselekvőképesség Érvényes jognyilatkozat tételére való jogi alkalmasságot jelent  Életkorhoz és/vagy belátási képességhez kötve a természetes személyeknél  Képviseleti legitimációhoz kötve a szervezeti jogalanyoknál (!A gazdasági szerződések esetében integránsan „ügyleti képességről” beszélünk ami = cselekvőképességgel, de kötődik ahhoz)

17 Cselekvőképesség fokozatai az embernél Cselekvőképességnek 3 formája, fokozata van (különbségtétel alapja életkorhoz és/vagy bírósági határozathoz kötődik)  (teljes) cselekvőképesség: önálló eljárás lehetősége saját vagy más javára  korlátozott cselekvőképesség: főszabály az, hogy csak törvényes képviselője előzetes beleegyezésével, ill. utólagos jóváhagyásával szerezhet érvényesen jogot, vállalhat kötelezettséget magának v. másnak  cselekvőképtelenség: főszabály szerint helyette és javára törvényes képviselője jár el. /cselekvőképesség≠vétőképesség!) ‏

18 Kötelmi jog alapjai Kötelem, dologi jog, kötelmi jog.

19 A kötelmi jog helye, funkciója A kötelmi jog a magánjogon belül, a polgári jog részeként helyezhető el. A polgári jog a jogalanyok vagyoni és egyes személyi viszonyaival foglalkozik. A jogalanyok vagyoni viszonyait (ún. vagyonjog) a polgári jogon belül a kötelmi jogi, a dologi jogi és az öröklési jogi szabályok, más-más módszer alapján, rendezik.

20 Dologi jog A dologi jog a vagyoni viszonyokat statikusan (állapotszerűen), kimerevítetten vizsgálja. Alapvetően azt mutatja meg, hogy a) a dolgok (követelések, forgalomképes jogok, szerződési pozíciók) kinek a tulajdonát (vagyonát) képezik, és hogy b) a tulajdonoshoz (jogosulthoz) képest ki(k)nek lehet/van még részjogosítványa /uk (pl. használati, haszonélvezeti jog, zálogjog stb.) az adott dolgon (forgalomképes jogon, követelésen, szerződési pozíción), továbbá hogy c) e jogok, jogosítványok egymáshoz és kívülálló személyekhez hogyan viszonyulnak. A dologi jog által szabályozott (jog)viszonyok jellemzője az abszolút szerkezet: azaz az, hogy a tulajdonoshoz, a részjogosítvány gyakorlójához képest mindenki más tűrésre, a dologtól (jogtól, követeléstől, szerződési pozíciótól) való tartózkodásra kötelezett.

21 Kötelmi jog A polgári jog azon területe, amely a vagyoni viszonyokat folyamatukban (azaz „dinamikájukban”) ragadja meg. A kötelmi jog a vagyonmozgás joga, (= dinamikus terület). A kötelmi jog központi fogalma a kötelem. A kötelem két vagy több meghatározott személy (de mindenképpen két póluson megjelenő személy(ek)) közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, és a másik oldalon jogosultság a szolgáltatás követelésére. Kötelem>szerződés!


Letölteni ppt "ÜZLETI JOG II. 1. előadás A GAZDASÁGI SZERZŐDÉSEK JOGA - bevezetés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések