Informatika Dr. Herdon Miklós Dr. Fazekasné dr. Kis Mária Magó Zsolt

Az előadások a következő témára: "Informatika Dr. Herdon Miklós Dr. Fazekasné dr. Kis Mária Magó Zsolt"— Előadás másolata:

1 Informatika Dr. Herdon Miklós Dr. Fazekasné dr. Kis Mária Magó Zsolt
Debreceni Egyetem Németh Zoltán Budapesti Corvinus Egyetem CÍMDIA: logók futóláb: hefop, témakör, diaszám Gyakran olyan hallgatóságnak kell szakmai előadást tartani, amely nem ismeri a témát vagy a szakszavakat. Az anyag esetleg összetett és rengeteg adatot tartalmaz. A hatékony előadáshoz alkalmazzuk a Dale Carnegie Training® által kialakított irányelveket. Vegyük figyelembe a rendelkezésre álló időt és rendszerezzük megfelelően a tananyagot. Szűkítsük le a témakört. Osszuk fel a bemutatót világosan elkülönített részekre. Állítsunk fel logikus sorrendet. Végig egy témára összpontosítsunk. A bemutatót összefoglalással zárjuk, ismételjük meg a fontos lépéseket vagy vonjunk le következtetést. Ne feledkezzünk el a hallgatóságról. Fontos például, hogy az adatok érthetőek és lényegesek legyenek a téma szempontjából. Az adatok és a szakszavak mennyiségét igazítsuk a hallgatósághoz. A fontosabb pontok és lépések magyarázatához használjunk szemléltetőeszközöket. Mindig tartsuk szem előtt a hallgatóság igényeit, és akkor képesebbek lesznek az elhangzottak befogadására. A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg.

2 Irodaautomatizálás, felhasználói alkalmazások
4. fejezet Irodaautomatizálás, felhasználói alkalmazások A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európa terv keretében valósul meg.

3 Témakörök Szövegfeldolgozás Táblázatkezelő rendszerek
Adatbázis kezelő rendszerek Számítógépes grafika Prezentáció készítés Irodaautomatizálás HEFOP 3.3.1–P /1.0

4 Szövegfeldolgozás Kiemelt funkciók Bekezdések szerepe ENTER
SHIFT+ENTER, HEFOP 3.3.1–P /1.0

5 Szövegfeldolgozás Automatikus helyesírás-ellenőrző
HEFOP 3.3.1–P /1.0

6 Szövegfeldolgozás HEFOP 3.3.1–P /1.0

7 Szövegfeldolgozás Tabulátorok HEFOP 3.3.1–P /1.0

8 Szövegfeldolgozás Élőfej és élőláb
Eltérő élőfej létrehozása az első oldalon Nézet\élőfej és élőláb; oldalbeállítás; elrendezés; első oldal eltérő; ok Eltérő élőfej létrehozása páros és páratlan oldalon oldalbeállítás; elrendezés; páros és páratlan eltérő; ok HEFOP 3.3.1–P /1.0

9 Szövegfeldolgozás Fejezetenként vagy szakaszonként eltérő élőfej és élőláb Nézet\élőfej és élőláb; Szakasz kijelölése; Azonos az előzővel kijelölés megszűntetése; Új élőfej és élőláb megadása Élőfej és élőláb törlése Törölni kívánt élőfej, élőláb kijelölése; DEL HEFOP 3.3.1–P /1.0

10 Szövegfeldolgozás Körlevélkészítés lépései
Dokumentum típus kiválasztása Levél Boríték Címke Címtár Alapul szolgáló dokumentum megadása Aktuális dokumentum alapján Sablon alapján Egy már meglévő dokumentum alapján HEFOP 3.3.1–P /1.0

11 Szövegfeldolgozás Címzettek kiválasztása Levél megírása
Létező listából Outlook névjegyalbumból Új lista létrehozásával Levél megírása Mezőnevek elhelyezése a törzsdokumentumban Levelek megtekintése Levelek egyesítése, befejezés Nyomtatás Egyes levelek szerkesztése HEFOP 3.3.1–P /1.0

12 Szövegfeldolgozás Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék létrehozása
beszúrás\hivatkozás\tárgymutató és tartalomjegyzék\tartalomjegyzék Tartalomjegyzék frissítése F9 HEFOP 3.3.1–P /1.0

13 Szövegfeldolgozás HEFOP 3.3.1–P /1.0

14 Szövegfeldolgozás Tárgymutató készítése
Tárgymutató bejegyzések létrehozása a dokumentumban Tárgymutató helyének kijelölése Beszúrás\hivatkozás\tárgymutató és tartalomjegyzék\tárgymutató HEFOP 3.3.1–P /1.0

15 Szövegfeldolgozás HEFOP 3.3.1–P /1.0

16 Táblázatkezelő rendszerek
Diagram készítés lépései Diagramtípus kiválasztása HEFOP 3.3.1–P /1.0

17 Táblázatkezelő rendszerek
Diagram forrásadatok megadása HEFOP 3.3.1–P /1.0

18 Táblázatkezelő rendszerek
Diagram beállítások HEFOP 3.3.1–P /1.0

19 Táblázatkezelő rendszerek
Diagram helye HEFOP 3.3.1–P /1.0

20 Táblázatkezelő rendszerek
Excel adatbázisok használata Adatok\sorbarendezés HEFOP 3.3.1–P /1.0

21 Táblázatkezelő rendszerek
Adatok\szűrő\autoszűrő HEFOP 3.3.1–P /1.0

22 Táblázatkezelő rendszerek
Excel függvények HEFOP 3.3.1–P /1.0

23 Táblázatkezelő rendszerek
SZUM: összeadja a paraméterlistájában megadott cellákat ÁTLAG: átlagot számol MAX: megkeresi a paraméterlistájában megadott legnagyobb számot MIN: megkeresi a paraméterlistájában megadott legkisebb számot HA: megvizsgál egy logikai kifejezést, amely ha igaz, akkor végrehajt valamit, ha nem igaz, akkor egy másik műveletet hajt végre SZUMHA: a SZUM és a HA függvény keveréke; amennyiben a megadott feltétel igaz, akkor egy megadott tartományban összegez HEFOP 3.3.1–P /1.0

24 Táblázatkezelő rendszerek
FKERES: egy táblázat első oszlopában megkeres egy adott értéket, majd eredményképpen a táblázat egy meghatározott oszlopának az értékét adja vissza RÉSZLET: a törlesztési időszakra vonatkozó törlesztési összeget számítja ki állandó nagyságú törlesztő részletek és kamatláb esetén DARAB: megszámolja, hogy a paraméterlistájában mennyi szám van MA: visszaadja a mai dátumot ÉS: két logikai művelet ÉS kapcsolata VAGY: két logikai művelet VAGY kapcsolata HEFOP 3.3.1–P /1.0

25 Táblázatkezelő rendszerek
Adattábla részlet függvény alkalmazásához HEFOP 3.3.1–P /1.0

26 Táblázatkezelő rendszerek
Részlet függvény paraméterezése HEFOP 3.3.1–P /1.0

27 Táblázatkezelő rendszerek
Ráta: Az időszakonkénti kamatláb. Időszakok_száma: Fizetési időszakok száma a törlesztési időszakban. Mai_érték: Jövőbeli kifizetések jelenértéke, a jelenbeli egyösszegű kifizetés, egyenértékű a jövőbeli kifizetések összegével. Jövőbeli_érték: Jövőbeli érték vagy az utolsó részlet kifizetése után elérni kívánt összeg. Ha a jövőbeli_értéket elhagyjuk, a program 0-nak tekinti (például egy kölcsön jövőbeli értéke 0). Típus: Értéke 0 vagy 1; azt mutatja, mikor esedékesek a résztörlesztések. 0 vagy hiányzik: az időszak végén van 1: az időszak kezdetén van HEFOP 3.3.1–P /1.0

28 Adatbázis kezelő rendszerek
Access adatbázis objektumai Tábla: Relációs adattábla, amelyben az adatokat tárolják. A tábla sorokból és oszlopokból áll. A sorokat rekordoknak, az oszlopokat mezőknek nevezik. Az oszlopokban az egyedek tulajdonságait tárolják, ezt a mezőnév mutatja. Űrlap: Az adatok rekordjainak bevitelére, módosítására, törlésére. Lekérdezés: A táblában tárolt adatok közül lehet kiválogatni azokat, amel-yekre szükség van. A lekérdezés speciálisan megfogalmazott kérdések, fel-tételek összessége. Eredménye származhat egy vagy több adattáblából. Jelentés: Az adatbázis adatainak papíron való megjelenítésére a jelentések szolgálnak. A jelentés adatforrása lehet az adattábla, vagy egy lekérdezés eredményhalmaza. Az adatok megjelenítésén kívül részösszegek, vég-összegek, számított képletek is megadhatók. A nyomtatott lapon megadható élőfej, élőláb vagy egyéb grafikus elem is. Makró: A felhasználó gyakran ismétlődő feladatait automatizálja a makró. A makró több műveletet egyetlen parancsba fog össze. Modul: Visual Basic nyelven eljárásokat, függvényeket lehet készíteni. HEFOP 3.3.1–P /1.0

29 Számítógépes grafika Dimenzió alapján Képfajták 2D 3D Vonalasak
Szürkék Színesek HEFOP 3.3.1–P /1.0

30 Számítógépes grafika Interaktivitás szerint Kép szerepe szerint
Off-line rajzolás Interaktív rajzolás Interaktív tervezés Kép szerepe szerint Végtermék Közbülső termék HEFOP 3.3.1–P /1.0

31 Számítógépes grafika Vektorgrafikus rajzoló programok
Pixelgrafikus rajzoló programok HEFOP 3.3.1–P /1.0

32 Számítógépes grafika Képfelbontás
A képen belüli képpont-távolságot mutatja. Mértékegysége a képpont/hüvelyk (pixels per inch: ppi). Ha egy kép felbontása 72 ppi, ez azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 72*72 = 5184 képpont található. Nagyobb felbontás esetén jobb a kép minősége, azaz több részlet jelenik meg. A képfelbontás elméleti érték, mivel a kép minősége függ a kép fizikai méretétől és a kimeneti eszköz felbontásától is. HEFOP 3.3.1–P /1.0

33 Számítógépes grafika Színmélység
A bitfelbontás vagy színmélység megmutatja, hogy egy képpont színe hány biten tárolódik, maximálisan hány színt használtak a képben. A nagyobb színmélység több színt, az eredeti kép pontosabb színvisszaadását teszi lehetővé, egyben a képfájl méretét növeli. A 8 bites színmélység esetén 256, a 16 bites (High Color) színmélység esetén , a 24 bites (True Color) színmélység esetén szín használható. HEFOP 3.3.1–P /1.0

34 Számítógépes grafika Monitorfelbontás
A megjelenítő eszköz képfelbontását jellemzi. Mértékegysége a dpi (pont/hüvelyk: dot per inch). A monitor felbontása a megjeleníthető kép méretét mutatja, például egy 192 ppi képfelbontású kép egy 96 dpi felbontású monitoron eredeti méretének kétszeresében jelenik meg, mivel a 192 képpontból csak 96 jeleníthető meg a képernyő egy hüvelykjén. HEFOP 3.3.1–P /1.0

35 Számítógépes grafika Rácsfelbontás
Vagy rácsfrekvencia az egy hüvelykre eső, tónusképzéshez használt elemi egységek számát mutatja. Mértékegysége a vonal/hüvelyk (lines per inch: lpi). Ha egy színes képet fekete-fehérben kell kinyomtatni, vagy a nyomdai feldolgozáshoz alapszíneire kell bontani, fekete-fehér rácsmintát kell használni a színek szimulálásához. A képminőség függ a rácsfelbontástól és a kimeneti eszköz felbontásától. A kimeneti eszköz felbontása jellemzi a kész képet megjelenítő eszköz felbontását. HEFOP 3.3.1–P /1.0

36 Számítógépes grafika Vektorgrafikus fájlformátumok
.EPS: Legelterjedtebb az Encapsulated PostScript formátum, az Adobe fejlesztett ki a 80-as években. Ezt a formátumot a grafikus programok legtöbbje ismeri, a fájlformátumok közti átjárás egyik eszköze. .CDR: CorelDRAW fájlformátuma. .WMF: Windows operációs rendszer vektoros képformátuma. .EMF: Elterjedt, általános vektorgrafikus formátum. .PDF: Portable Data Format. Az Adobe Acrobat család fájlformátuma. .DWG: AutoCAD fájlformátuma. .DXF: Az Autodesk fájlformátuma. HEFOP 3.3.1–P /1.0

37 Számítógépes grafika Pixelgrafikus fájlformátumok
.BMP: Windows, ill. OS/2 bitmap. A Windows saját bittérképes fájlformátuma, minden Windows alapú rajzolóprogram ismeri. Tömörítetlen bittérkép. Maximum 24 bites színmélységet tárol, kizárólag az operációs rendszer által meghatározott színeket használja. Továbbfejlesztett verziója: .DIB (device-independent bitmap). .PCX: Paint, illeve más egyszerű rajzolóprogramokkal készített, tömörítetlen vagy RLE tömörítést használó fájlformátum. Maximum 24 bit/pixel színmélységet használ. .TIF, .TIFF: Tagged Image File Format, az Aldus cég által kifejlesztett, széles körben elterjedt képformátum. .JPG, .JPEG: kifejlesztője a Joint Photographic Expert Group. Adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum. A tömörítési arány 5:1 és 20:1 közötti. A .JPEG formátum 24 bites színmélységet képes kezelni (több mint 16.7 millió színt). A tömörítési eljárás az emberi szem becsaphatóságán alapul és adatvesztéssel jár. Az Internet elterjedt képfájlformátuma. HEFOP 3.3.1–P /1.0

38 Számítógépes grafika .GIF: Graphics Interchange Format. Fejlesztője a Compuserve, maximum 256 színű, vagy 256 fokozatú grayscale. Két verziója van, mindkettő legfeljebb 256 szín tárolására képes. A .GIF87-tel szemben a .GIF89 képes több képkocka egyetlen fájlban való tárolására, az Internetes böngészőkben a lassabb hálózatokon hasznos azonnali megjelenítésre, a kép finomítására alkalmas (interlaced .GIF). Teljes méretben látható a letöltés elején is. Az Interneten gyakori formátum, utóbbi időben visszaszorulóban van. .PNG: Portable Network Graphics. A harmadik fő internetes képfájlformátum. Szabad formátumú internetes fájlformátum, a .GIF formátumot válthatja fel. .TGA: Targa. Fejlesztője: Truevision. 16/24/32 bit/pixel színmélységet tárolhat. Ipari szabvány, a fontosabb grafikus programok kezelik. .MAC: A Macintosh számítógépek beépített MacPaint rajzoló programjának fájlformátuma. .PSD: Adobe Photoshop fájlformátuma. HEFOP 3.3.1–P /1.0

39 Számítógépes grafika A színes kép
Az emberi szem kb. a nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny, ez a látható fénytartomány. Alatt az ultraibolya, fölötte az infravörös tartomány van. Szemünk a látható spektrumból a kb. 550nm-es zöld színre, majd a vörös és a kék fénysugarakra a legfogékonyabb. A szín és a fényérzékelés attól függ, hogy a rájuk eső fény mely hullámhosszúságú részét nyelik el, verik vissza. Színek, színérzet jellemzői Színezet, árnyalat alatt értjük, hogy milyen színt érzékelünk (sárga, zöld, kék, stb). Telítettség jelentése, hogy mennyire tiszta a szín, mennyi fehéret tartalmaz. Minél több benne a fehér, annál világosabb, annál fakóbb. Világosság a szín helyét adja meg, a fekete (0%) és a fehér (100%) között, ami a megvilágítás erősségétől vagy a fekete szín mennyiségétől függ. HEFOP 3.3.1–P /1.0

40 Számítógépes grafika Additív színkererés, RGB
Az additív színkeverés alapszínei a vörös (Red), a zöld (Green) és a kék (Blue), azok a színek, amelyekre szemünk a legjobban reagál. Az angol színnevekből jött létre az RGB rövidítés, ami ennek a színkeverésnek a másik neve. A három alapszín együtt egyenlő arányban fehér fényt ad. A kék+zöld kombináció kékeszöldet, azaz ciánt, a kék+vörös színek együtt bíbort eredményeznek, míg a vörös+zöld színekből sárga szín jön létre. A kapott kevert színek az alapszínek komplementerei, kiegészítő színei. Két alapszín és a komplementerük együtt mindig fehér színt ad. A vörös komplementere a cián, a zöldé a bíbor, a kéké a sárga. HEFOP 3.3.1–P /1.0

41 Számítógépes grafika Szubsztraktív színkeverés, CMYK
A szubsztraktív színkeverés a cián (Cyan), a bíbor (Magenta) és sárga (Yellow) színekből indul ki. E három színt megfelelő színerővel egymásra nyomtatva feketét kapunk, míg a sárga+bíbor vörös, a cián+sárga zöld, a cián+bíbor pedig kék színt eredményez. Ez a színkeverés az RGB ellentéte. Az alapszínekből előállított fekete szín telítettségének javítására a három alapszín mellé feketét kell keverni. A CMYK rövidítés az angol szakirodalomból származik, ahol a CMY a három alapszín nevének kezdőbetűiből ered. A K betű az angol blacK fekete szóból. Más megfontolás szerint a K betű a Key color, kulcsszín, kifejezésből származik. A nyomdaipar a CMYK eljárást alkalmazza. HEFOP 3.3.1–P /1.0

42 Számítógépes grafika Képtömörítés
Veszteségmentes tömörítéskor a visszaállított kép minősége azonos az eredetivel. Tömörítéskor elérhető méretcsökkenés a kép tartalmának függvénye. Az átlagos tömörítési arány 1:4–re tehető (pl.: .GIF). Veszteséges tömörítés alkalmazásakor a tömörített, majd visszaállított kép minősége rosszabb az eredetinél. A minőségromlás foka a használt tömörítési eljárástól függ. A tömörítési arány kb.: 1:10 körül van (.JPEG). HEFOP 3.3.1–P /1.0

43 Számítógépes grafika Fractal tömörítés: veszteséges tömörítés ször jobb tömörítési arányt eredményez, azonos képminőség mellett, mint az előzőekben ismertetett technológiák. 1:45 körüli méretcsökkenést is el lehet vele érni. Az előző példa esetén 800*600 képpontos true color kép esetén 32 Kbyte-ot jelent. A fractal tömörítéssel tömörített fájlokat .FIF fájloknak nevezik (Fractal Image Format). A visszaállítás felbontás független. Az eredetinél nagyobb méretben is visszaállítható a kép, akkor sem lesz “szemcsés”. A módszer hátránya, hogy maga a tömörítés idő- és számolásigényes folyamat, néhány percig is eltarthat. A tömörített képfájlok kicsomagolása gyors, de alul marad a .JPEG kitömörítéssel szemben. HEFOP 3.3.1–P /1.0

44 Számítógépes grafika Legelterjedtebb grafikus programok
Képnézegetők: megjelenítésre és képformátumok közötti átalakításra alkalmasak (ACDSee, Picture Viewer, Image). Videóformátumok: multimédia anyagok lejátszására alkalmasak (AVI, MPEG, ASF, Windows Media Player, Quick Time Movie Player). Animátorok, média-átalakítók: animációk, multimédiás állományok készítésére, vágására, szinkronozációra alkalmasak (PhotoPaint Animation Shop, Easy CDgrabber). Rajzoló programok: dokumentumokba, bemutatókba egyszerű ábrák beillesztésére szolgálnak (MS Paintbrush, Gimp, MS Paint). Szövegszerkesztők és kiadványszerkesztők: komolyabb dokumentumok, kiadványok készítésére alkalmas programok (MS Word, StarOffice, MS Publisher, Quark Xpress). Művészi grafikák, képek készítése: speciális, komplex raszteres és vektoros szolgáltatások (Adobe Photoshop, Corel Drow). Műszaki rajzok készítése, 3D megjelenítés: AutoCAD, ArchiCAD. HEFOP 3.3.1–P /1.0

45 Számítógépes grafika Különleges számítógépes grafikai eljárások
Fraktálok A matematikai káosz elmélet alapján számítógéppel generált képek. Nincs szükség fraktál archívumokra, mivel a kiinduló paraméterek ismeretében egy adott fraktál mindig újragenerálható. Morphing Az egyik objektum alakját elveszítve “átfolyik” valami másba. A hatást előállító programok legtöbbje csak kétdimenziós objektumokat képes egymásba átalakítani. Egy háló torzításával kell kijelölni, hogy a forráskép adott területei a célkép mely részeibe transzformálódjanak. 3D modellezés A 3 dimenziós modellező programok térbeli tárgyak tervezésére és illusztrációk készítésére alkalmasak, jól használhatók valósághű megjelenítésre. 3D-s képek sorozataként animáció készíthető, a számítógépes reklámgrafika fontos területe. HEFOP 3.3.1–P /1.0

46 Számítógépes grafika Rendering
Az ábrázolni kívánt test minden pontjának megvizsgálja a fényforrások és a kamerához viszonyított helyzetét, egy matematikai képlet alapján számolja ki a képpontok színét. Alaphelyzetben nem veszi figyelembe az árnyékokat, a reflexiót, egyéb apróságokat. Gyors, animáció készítésére alkalmas. Animáció A számítógépes animációban a képeket számítógépes grafikai módszerrel állítják elő. Ez lehet rendering vagy morphing. Az animációk rögzíthetők: .FLI, .FLC, .MPEG és .AVI formátumba. A formátumok tömörítenek, azokat a képrészeket tárolják, amelyek különböznek az őket megelőző képkocka ugyanazon helyén lévő adatától. Az .MPEG minőségvesztéssel járó tömörítést valósít meg. Virtual Reality Új és népszerű téma, a filmekben a futurisztikus jellege miatt a legjobban megfogja a számítástechnikában kevésbé jártas nézőket. Játékokban és tervezői programok kiegészítésekor alkalmazzák. HEFOP 3.3.1–P /1.0

47 Prezentáció készítés Dianézetek
Normál nézet: Az alapértelmezett nézet három ablaktáblát tartalmaz: egyszerre lehet dolgozni a vázlat, a dia és a jegyzet táblákban. Diarendező nézet: A diarendező nézetben egyszerre tekinthető meg a bemutató diái, egérkattintással a kívánt diára lehet ugrani, illetve kijelöléssel és az egér húzásával egyszerűen megváltoztatható a diák sorrendje. Jegyzetoldal-nézet: Minden egyes diához kísérő jegyzetoldal tartozik, amely a dia kicsinyített mását tartalmazza, valamint elegendő helyet ahhoz, hogy jegyzeteket lehessen írni a lapra. A jegyzetek kinyomtathatók, majd segítségükkel emlékezetbe idézhetők a mondanivaló főbb pontjai a bemutató során. HEFOP 3.3.1–P /1.0

48 Prezentáció készítés Új bemutató készítési lehetőségek
Üres bemutató létrehozása Sablonok használata Vázlat használata - Előadástervező Varázslóval Létező bemutató megnyitása - Egyszerre több bemutató is megnyitható, az Ablak menü segítségével át lehet lépni egyikből a másikba. HEFOP 3.3.1–P /1.0

49 Prezentáció készítés HEFOP 3.3.1–P /1.0

50 Prezentáció készítés Bemutató nyomtatása
HEFOP 3.3.1–P /1.0

51 Prezentáció készítés Beépített rajzobjektumok választási lehetőségei
HEFOP 3.3.1–P /1.0

52 Prezentáció készítés Vonalak rajzolási lehetőségei
HEFOP 3.3.1–P /1.0

53 Prezentáció készítés Rajzobjektumok kezelése
HEFOP 3.3.1–P /1.0

54 Prezentáció készítés Dia színválasztéka HEFOP 3.3.1–P /1.0

55 Prezentáció készítés Mintadia HEFOP 3.3.1–P /1.0

56 Prezentáció készítés Rajzobjektum színe: rajzolás eszköztár vonalszín ikon: Kitöltő szín: Árnyék stílus: Szövegdoboz: Animálási effektusok: animálási sémák funkció választásával. Word táblázat beszúrása: dianézetben Beszúrás\táblázat Diavetítés: Nézet\diavetítés HEFOP 3.3.1–P /1.0

57 Irodaautomatizálás A hagyományos irodai funkciók problémái
Elektronikus iroda Automatizált iroda HEFOP 3.3.1–P /1.0

58 Irodaautomatizálás A hagyományos iroda funkciói az íratok érkeztetése,
iktatás, előzményezés, határidőzés, kiszignálás, kézbesítő-átadójegyzékek készítése, elosztás, vélemények, javaslatok bekérése, határidő figyelés, ügykövetés, határozathozatal, lezárás, elintézés, kiadványozás, expediálás, irattárolás, selejtezés. HEFOP 3.3.1–P /1.0

59 Irodaautomatizálás Az automatizált iroda főbb funkciói ügyiratbevitel,
számítógépes iktatás, irattárolás, dokumentumkezelő rendszerek, archiválás, iratkészítés, elektronikus aláírás, elektronikus levelezés, elektronikus adatcsere, ügymenet kezelés (workflow), védelmi rendszer. HEFOP 3.3.1–P /1.0

60 Irodaautomatizálás Workflow - munkafolyamat-automatizálási rendszer
rögzíti az ügymeneteket, automatikusan kezeli az ügyfél halmazt, ellenőrizhetővé, átláthatóvá teszi az irodai folyamatokat, lényegesen olcsóbb és gyorsabb a bevezetésük egy új információrendszer elkészítéséhez képest HEFOP 3.3.1–P /1.0

61 Irodaautomatizálás A workflow a munkafolyamat-vezérlő program révén
alkalmas modellezett eljárások értelmezésére, a munkafolyamatok résztvevőinek összekapcsolására, megfelelő információtechnológiai eszközök és alkalmazások integrálására. HEFOP 3.3.1–P /1.0

62 Irodaautomatizálás Workflow management - ügyviteli folyamatirányítás, ügymenet-irányítás, ügyviteli folyamat-menedzser irodai rendszerek elemzésére, tervezésére, dokumentálására kidolgozott átfogó, strukturált módszertan, a folyamatorientált tervezést részesíti előnyben. HEFOP 3.3.1–P /1.0

63 Irodaautomatizálás Workflow management
egy irodára specifikált rendszerszervezési módszertan, amellyel a teljes iroda vagy az irodán belüli folyamatok logikai modellje megalkotható; egy olyan CASE eszköz, amely közvetlen kapcsolatot teremt a fejlesztő és az iroda keretrendszere között, segítségével a logikai modell fizikai modellé alakítható, egyben realizálható is. HEFOP 3.3.1–P /1.0

64 Irodaautomatizálás Irodai rendszerek fejlődési szakaszai 1. generáció
az irodai tevékenységeket manuális eszközökkel valósították meg, bizonyos tevékenységeket kiváltottak cél-automatákkal. 2. generáció a tevékenységek számítógépes kiszolgálása megvalósult, lehetővé vált az íratok elektronikus tárolása, párhuzamosan a papírmásolatokkal, a kommunikáció továbbra is alapvetően szóban történt, az ügymenetkezelés időnként nehézkessé vált a vegyes rendszer és a gyakori programhibák miatt. HEFOP 3.3.1–P /1.0

65 Irodaautomatizálás 3. generáció
a számítógépes hálózatok kialakítása nagy előrelépést jelentett az iroda automatizálásának irányában, szinte mindent meg lehetett oldani, „barkácsolással”, a korszerű megoldások sem voltak a külvilág számára szabványosak. 4. generáció teljes megoldást kínáltak az egyedi megvalósítás helyett, az egyes gyártók által kidolgozott megoldások zárt rendszert jelentenek, több rendszer összekapcsolása nehézkes. HEFOP 3.3.1–P /1.0

66 Irodaautomatizálás 5. generáció:
alapvető változást jelent az új technikai lehetőségek integrálása és a nemzetközi szabványok figyelembe vétele, bármilyen rendszer bárhonnan elérhető és gond nélkül összekapcsolható egy másik rendszerrel. HEFOP 3.3.1–P /1.0

67 Irodaautomatizálás Integrált irodai rendszerek
A 4. generációtól kezdve az irodaautomatizálási rendszerek megnevezésére az Integrált Irodai Rendszerek (IIR) kifejezést is használják. Ezek a rendszerek általában több alrendszerből épülnek fel. Az egyes modulok az automatizált iroda funkcióit valósítják meg. HEFOP 3.3.1–P /1.0

68 Irodaautomatizálás Az IIR moduljait csoportba lehet sorolni
Irodai programok Az egyes irodai tevékenységeket végrehajtó programok. Office programok (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, stb), egyedi fejlesztésű programok. Groupware eszközök A csoportmunkát és a kommunikációt megvalósító programok. Hálózat, internet hozzáférés, elektronikus levelezés, telefax, csoportnaptárak, EDI (elektronikus adatcsere). HEFOP 3.3.1–P /1.0

69 Irodaautomatizálás Dokumentum- és adatkezelő rendszer Az irattárolást és az adattárolást megvalósító és segítő programok. Az irodai rendszerek legfontosabb részét képezik. Irattárolás, archiválás, iktatás, adatbázis-kezelés. Workflow rendszer Az ügymenetkezelést megvalósító és működtető programok. Ügymenetvezérlés, eseménykövetés, naplózás. HEFOP 3.3.1–P /1.0

70 Irodaautomatizálás Elvárások egy automatizált irodai rendszerrel szemben Az IIR moduljai egy egységes ún. keretrendszerre építhetők fel. Egy automatizált irodai alkalmazás megvalósításához három területet meghatározása szükséges. Az irodai rendszer architekturális felépítése. Az alkalmazni kívánt szoftver eszközök. Az irodai rendszer kialakításának hardvereszköz igénye. HEFOP 3.3.1–P /1.0

71 Irodaautomatizálás Jellegzetes irodai rendszerek
Első próbálkozások, kliensprogamok FRAMEWORK: első próbálkozás az integrált irodai munka megvalósítására. Tartalmazott szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, adatbázis-kezelőt, grafikák, ábrák készítését támogatta. Nem támogatta a csoportos munkát, nem volt kommunikációs kapcsolata a külvilággal. PRISMA OFFICE: MS WORKS programhoz hasonlító szövegszerkesztő. Tartalmaz adatbázis-kezelőt és beépített elektronikus levelezést is. MICROSOFT WORKS: tartalmaz szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, adatbázis-kezelőt, modemkezelést, és hívható belőle elektronikus levelezés. OFFICE PROGRAMOK: a leggyakoribb irodai tevékenységek megvalósíthatók, a legismertebb programcsomag az irodákban. HEFOP 3.3.1–P /1.0

72 Irodaautomatizálás Csoportmunka támogatása
WINDOWS 3.1: modem segítségével lehetőséget biztosít távoli számítógépre való bejelentkezésre. WINDOWS FOR WORKGROUPS: biztosít megosztható dokumentumkezelést, erőforrások megosztását, kommunikációs lehetőséget, elektronikus levelezést, fax-, modemillesztést, csoportnaptár használatot. WINDOWS 95: a kommunikációs lehetőségek bővültek, alkalmazhatók iratgyűjtők, tárcsázó használható, internet hozzáférés biztosított. HEFOP 3.3.1–P /1.0

73 Irodaautomatizálás Integrált irodai rendszerek
BULL OFFICE TEAM: modulszerűen felépíthető, UNIX platformon működő, kliens/szerver architektúrájú integrált rendszer. DIGITAL LINKWORKS: irodai munkák számára kifejlesztett objektumorientált alkalmazás, felhasználói oldalon grafikus felületet használ, a szerver oldal biztosítja az adatkezelést, adatbiztonságot. Kialakítható az írat- és eljáráskészlet, meghatározhatók iratkezelési- és ügymeneti módok. A felhasználók a megszokott szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, egyéb alkalmazást integrálhatják a rendszerbe. ICL TEAMWARE: kliens/szerver alapú irodaautomatizálási rendszer. HEFOP 3.3.1–P /1.0

74 Irodaautomatizálás IBM FLOWMARK rendszere: objektumorientált fejlesztőeszköz, grafikus felhasználói felülettel, interaktív kezelő rendszerrel. A rendszerszervezésben egy konkrét integrált alkalmazásfejlesztő eszköznek tekinthető. Kliens/szerver koncepcióra épül. LOTUS NOTES: a legismertebb és legelterjedtebb integrált irodai rendszer. Kliens/szerver felépítésű, irodai munkák elvégzésére tervezett keretrendszer. Tartalmaz fejlesztő és futtató környezetet is. Széleskörűen használható, működik a legismertebb platformokon. HEFOP 3.3.1–P /1.0

75 Irodaautomatizálás LOTUS NOTES legfontosabb tulajdonságai
Dokumentum-nyilvántartás és –keresés: Az adatbázis az egyéni igényeknek megfelelő struktúrában tárolja a dokumentumokat. A dokumentumok tetszőleges szoftverrel készülhetnek, tartalmazhatnak szöveget, képet, táblázatot, stb. A dokumentumok az azonosító mezők alapján gyorsan visszakereshetők. Teljes fejlesztő eszközkészlet: Definiálhatók űrlapok, adatmezők, adatcserék más alkalmazásokkal, létrehozható automatikus ügymenet. Beépített elektronikus levelezés: Teljes beépített levelezési rendszert tartalmaz, bármely alkalmazásból használható. Összekapcsolható más levelezőrendszerekkel. Faxot lehet küldeni és fogadni. HEFOP 3.3.1–P /1.0

76 Irodaautomatizálás Replikációs technológia: A különböző helyeken működő Notes alkalmazások ugyanazon adatokat tartalmazzák, az adatbázis tartalma az egyes szerverek között automatikusan frissítődik. A replikáció során nemcsak az adatok, hanem a hozzáférési jogok és a fejlesztés során létrejövő változások is szinkronizálódnak a teljes rendszeren belül. Biztonsági rendszer: Az adatbázisokhoz 7 szintű hozzáférési jogokat lehet definiálni. Rendszerfelügyelet: A rendszergazda helyben és távolról is képes felügyelni a szerver működését. Grafikus rendszer-felügyeleti eszközt tud használni. HEFOP 3.3.1–P /1.0

77 Irodaautomatizálás Internet kapcsolat: A Notes kapcsolódhat az internethez, a szerver használható internet információ szolgáltatásra is. Ügymenetkezelés: Megadható a dokumentum útja, figyelhető az egyes folyamatok állása, a rendszer automatikusan is figyelmeztetheti a felhasználót. Grafikus ügymenettervező is beépíthető a rendszerbe. Papíralapú dokumentumok kezelése: A Notes segítségével a papírdokumentumok elektronikus képpé alakíthatók, megtekinthetők, módosíthatók. HEFOP 3.3.1–P /1.0

78 Irodaautomatizálás Workflow rendszerek
A workflow programcsomaggal az egyének vagy a csoportok egy adott cég üzleti céljai érdekében strukturált vagy strukturálatlan környezetben kezelhetnek ismétlődő, vagy nem ismétlődő eseményt. HEFOP 3.3.1–P /1.0

79 Irodaautomatizálás Néhány workflow rendszer
KEYFLOW: A munkafolyamatok tervezése grafikus felületen történik. STAFFWARE WORKFLOW: Kliens/szerver alapú rendszer. A rendszer fontosabb összetevői: grafikus workflow tervező, munkalaptervező, személyi workflow, konszolidált workflow kezelő, vezetői rendszer. ULTIMUS WORKFLOW ON THE WEB: Grafikus modellező felülettel rendelkező szoftver. Interneten keresztül üzemeltethető munkafolyamat-kezelő rendszerrel rendelkezik. HEFOP 3.3.1–P /1.0

80 Irodaautomatizálás Az irodaautomatizálás emberi tényezői
figyelembe kell venni, hogy az irodában emberek dolgoznak, ők üzemeltetik az új rendszert, az emberek a változást sokszor szorongással élik meg, félnek az ismeretlentől, a kihívásoktól, egzisztenciális bizonytalanság, hatalomféltés, a kiharcolt posztok elvesztésének lehetősége, a problémák megoldása nagyon nehéz, be kell mutatni a dolgozóknak a jelenlegi rendszer buktatóit, meg kell magyarázni a változás szükségszerűségét, be kell mutatni, mit várhatnak a dolgozók az új rendszertől, mire képes, mennyivel gyorsabb, hatékonyabb az új rendszer, mennyivel egyszerűsödik a munka az új rendszerben, az átalakítás pontos munkát igényel, sok nehézséggel jár, ki kell dolgozni, kit, milyen jellegű képzésben kell részesíteni, hogy megfelelően képes legyen használni az új rendszert. HEFOP 3.3.1–P /1.0