Ivóvízminőség-javító beruházás közegészségügyi tapasztalatai

Az előadások a következő témára: "Ivóvízminőség-javító beruházás közegészségügyi tapasztalatai"— Előadás másolata:

1 Ivóvízminőség-javító beruházás közegészségügyi tapasztalatai
Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízbiztonsági Osztály 1097 Budapest, Gyáli út 2–6. Levélcím: 1437 Budapest Pf Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Ivóvízminőség-javító beruházás közegészségügyi tapasztalatai Esettanulmány, veszélyek azonosítása Készítette: Bufa-Dőrr Zsuzsanna dr. Borsányi Mátyás Budapest, március 10.

2 Előzmények - 1 Magyarországi ivóvizek minősége
Kifogásolt paraméterek: As, NH3, NO2, Fe, Mn, B, F, mikrobiológia, mikroszkópos biológia Derogáció: As, B, F december 25. KEOP Környezet és Energia Operatív Program Ivóvízminőség javítása konstrukcióhoz Prioritásai: - 201/2001. (X. 25.) Korm. Rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 1.sz. mellékelt A és B táblázat, illetve a C táblázatból az ammónium - OKI szakvélemény 2 fordulós pályázati struktúra, 85% támogathatóság Pályázat közreműködő szervei NEFMI:közegészségügyi megalapozottság VM:szakmai irányító szerv KvVM FI:közreműködő, pályázatkezelő szerv NFÜ:Irányító Hatóság BM: az ivóvízellátásért felelős önkormányzatok működése

3 Előzmények - 2 2009. ősz ivóvízminőség-javító beruházás befejezése, próbaüzem (6 hónap) kezdete Vízmű átadása 2010 tavasz 201/2001 Korm. Rendeletben rögzített paramétereknek való megfelelés igazolása megtörtént Lakossági panaszok minőségi kifogás elsősorban a szolgáltatott ivóvíz íz- és szaghatásával kapcsolatban Országos Környezetegészségügyi Intézet felkérése, a panaszok okának felderítésére , a technológia közegészségügyi szempontú értékelésére – augusztus Tájékozódó helyszíni szakértői szemle, vízmintavétellel augusztus 31.

4 A megvalósult ivóvíz-tisztító technológia jellemzői
A nyersvíz határérték felett tartalmaz: As, NH3, Fe, Mn A víztisztító technológia elemei: - kálium-permanganáttal történő elő-oxidáció - vas-klorid adagolás - szűrés katalitikus mangán-zöldhomok tölteten - törésponti klórozás elvén megvalósuló ammónium mentesítés - maradék klór és a szerves klórvegyületek eltávolítása aktívszénen való szűréssel Technológiákkal szemben támasztott minimális közegészségügyi követelmény OTH engedély – alkalmazási engedély az OKI közegészségügyi szempontú szakvéleménye alapján - technológiára - szerkezeti anyagokra, szűrőanyagokra

5 A helyszíni szemle tapasztalatai, feltárt veszélyek - 1
szükséges klórgáz mennyiségét az üzemeltető gépész manuálisan állítja be az aktuálisan üzemelő kutak vízminőségi és mennyiségi adatai alapján Üzemzavar esetén nem biztosított az azonnali reagálás, így bizonytalan ideig a nem megfelelő klórszintek alkalmazása közegészségügyi kockázatot jelent A törésponti klórozást megvalósító rektor medencében a kezelt víz tartózkodási ideje a vízfogyasztás mennyiségétől függően jellemzően perc között változik. A tartózkodási idő túlzottan hosszú (elegendő lenne néhány perc), mivel a kémiai anyagok oxidációja klórral pillanat reakcióban megy végbe. Túl hosszú behatási idő alkalmazása azért kerülendő, mert magas szervesanyag (különösen huminsav) tartalmú nyersvíz esetén egyrészt nagy mennyiségű szerves klórvegyület keletkezik

6 A helyszíni szemle tapasztalatai, feltárt veszélyek - 2
Az alkalmazott technológiában az aktívszén-szűrőn a kezelt víz tartózkodási ideje kb. 5 perc, az aktívszén-szűrő után jellemzően 0,1-0,3mg/l aktívklór marad a vízben Rövid, mivel a deklórozás megvalósításához néhány perc, míg a szerves klórvegyületek eltávolításához minimum perc kontaktidő szükséges. Továbbá az aktívszén töltet kimerülése előtt a szerves klórvegyület megkötő képessége romlik, főleg a kisméretű vegyületek tekintetében. Egyértelműen nem derült fény a szűrőöblítések gyakoriságának rendszerére A szűrőöblítések gyakoriságának és technikájának helyes megválasztása közegészségügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bír. Amennyiben a szűrőöblítés ritka, úgy a szűrőben biofilm, nyálkaanyag kialakulására, illetve ezen, akár magasabb rendű szervezetek elszaporodására kell számítani.

7 A helyszíni szemle tapasztalatai feltárt veszélyek - 3
A panaszok különböző helyekről (végágakról nagy számban, de gerinc vezetékről ellátott területről is) folyamatosan érkeztek, a nyári nagyobb vízfogyasztású időszakban is. Panaszok: íz, „mocsár- pocsolya” szag, néhol fehér lepedékszerű zavarosodás Szivacsdugós mosatáskor, illetve hálózatöblítések alkalmával: - kellemetlen szag nem volt érezhető, - csőfalról feketés színű üledék vált le, - a letisztulás ideje perc vagy akár egy óra, - eredményeként 2-3 hétig elmaradtak a panaszok. A hálózati lerakódások leválása amellett , hogy a szolgáltatott ivóvíz kellemetlen ízét és szagát, illetve zavarosodását okozva csökkenti az ivóvíz élvezeti értékét, közegészségügyi kockázatot is jelent, mivel a leváló bevonat olyan patogén mikroorganizmusokat is tartalmazhat, mely a bevonatban védve van a fertőtlenítőszerektől.

8 A helyszíni szemle tapasztalatai, feltárt veszélyek - 4
A vízmű rekonstrukciója előtt a hálózatra engedett ivóvíz utófertőtlenítésére nem használtak fertőtlenítőszert, klórt. A helyszíni szemle és mintavétel során véletlenszerűen megkérdezett lakosok jellemzően az ivóvíz és különösen a használati melegvíz erős klóros szagát kifogásolták. A szokatlan, idegen, klóros szag és íz megjelenése mindenképpen panaszt okozhat, különösen olyan esetben, ha a szolgáltatott vízben a szabad klóron kívül különböző szerves klórvegyületek, vagy a hálózat nem megfelelő állapota miatt a cső faláról leváló biofilmképző mikroorganizmusokat tartalmazó pelyhek is jelen vannak.

9 Ivóvízbiztonsági monitoring
A mintavétel fő célja: - a szolgáltatott ivóvíz minőségének ellenőrzése - az esetleges hálózati utószennyeződés lehetőségének felderítése (speciális mintavétel a biofilm vizsgálatára) Elvégzett vizsgálatok Mikroszkópos biológiai minőségi azonosító vizsgálat Biokémiai vizsgálat (AOB és NOB baktériumok jelenlétének kimutatása) Mikrobiológiai vizsgálat (R2A Heterotróf telepszám meghatározás) Kémia vizsgálatok (pH, fajlagos elektromos vezetőképesség, lúgosság, NH4, NO2, NO3, szabad és kötött aktív klór, íz, szag, vas, mangán, arzén, AOX, THM)

10 Vizsgálati eredmények értékelése -1
Mikroszkópos biológiai minőségi azonosító vizsgálat A hálózatról vett vízmintákban azonosított szervezetek jelenléte szerves anyagban és baktériumokban (feltételezhetően biofilm-képző baktériumok) gazdag környezetre utal. Biokémiai vizsgálat AOB baktériumokra a hálózati minták pozitívak lettek Ok: vízminőség-javítás előttről, vagy hálózati biofilm szennyezettség miatt NOB baktériumokra a hálózati minták negatívak lettek Mikrobiológiai vizsgálat – R2A Kifogásolt a vízművet elhagyó víz /ml ok: nem megfelelő technikájú vagy gyakoriságú szűrőöblítés Minden hálózati minta kifogásolt /ml

11 Vizsgálati eredmények értékelése -2
Kémia vizsgálatok Kifogásolt mangántartalom mg/l Ok: technológia nem megfelelő működése Magas AOX tartalom Cl2mg/l Ok: az aktívszén csak deklórozási feladatát látta el Szag: minden mintában pozitív - „megalapozott” lakossági panaszok A vízművet elhagyó víz arzén tartalma: 9,3 mg/l Szénszűrő öblítő vízben: As, Fe, Mn feldúsulás Ok: nem megfelelő technológia beállítás, pl. vas-klorid adagolás Öblíő és csurgalékvíz ülepítése, majd visszavezetése !!!!!

12 Összefoglalás, javaslatok - 1
minden vegyszer adagolását - beleértve a technológia során illetve utófertőtlenítésre használt klórgáz adagolását is – kezelt vízmennyiség alapján működő automatikusan megoldani, a törésponti klórozást megvalósító reaktor medencében a tartózkodási időt lecsökkenteni, az aktívszén szűrőn növelni a tartózkodási időt (vagy a szén mennyiségének növelésével, vagy az átáramlási sebességek csökkentésével, stb.),

13 Összefoglalás, javaslatok - 2
az utófertőtlenítés technikáját (fertőtlenítőszer mennyisége illetve minősége) felülvizsgálni, mert a jelenleg alkalmazott klórmennyiségek használata tartósan nem biztosítja a mikrobiológiai szempontból kifogástalan vízminőséget, felülvizsgálni a hálózat tisztítási, karbantartási munkálatok gyakoriságát, a kivitelezés technikáját, felülvizsgálni pl. vegyszeradagolás, szűrési teljesítményjellemzők tekintetében a vízmű működését, szűrőöblítő vizek egyszeri ülepítés utáni visszavezetése, mikrobiológiai kockázatot jelent és a kezelendő vízben As, Fe, Mn tartalom növekedést okozva, megnehezíti a technológia üzemeltetését

14 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!