Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Digitális fotózás Alapok. Képfeldolgozás Vektor- és pixelgrafikus képek, színelmélet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Digitális fotózás Alapok. Képfeldolgozás Vektor- és pixelgrafikus képek, színelmélet."— Előadás másolata:

1 Digitális fotózás Alapok

2 Képfeldolgozás Vektor- és pixelgrafikus képek, színelmélet

3

4

5 A színkeverésnek két fajtáját különböztetjük meg, beszélhetünk additív és szubsztraktív színkeverésről.

6 Az additív modellben a színek három alapszín: vörös, zöld, kék (RGB) egymásra vetítésével (összeadásával) állíthatók elő. Ahogy az ábrán is látható, a vörös és zöld összeadásával a sárga színt kapjuk. Ezt az elvet a fényt kibocsátó eszközökben (monitor, digitális kamera, szkenner, projektor) használják.

7 De mi a helyzet akkor, ha egy papírra szeretnénk nyomtatni? Ebben az esetben a megvilágító fehér fény áthatol a felületi festékrétegen, a hordozó fehér felületéről visszaverődik és újra áthatol a festéken. Mivel a spektrum minden színét egyformán tartalmazó fehér fényből a festék a saját színének megfelelő hullámhosszakat engedi át, a többit elnyeli, ezt a fajta színkeverést szubsztraktív, vagyis kivonó színkeverésnek nevezik. Itt a vörös, zöld és kék színek komplementer párjait használják, amelyek a türkiz, bíbor és a sárga (komplementer párnak nevezünk két színt akkor, ha szubsztraktív színkeverést alkalmazva feketét adnak eredményként). Negyedik színként pedig megjelenik a fekete (blacK) is, így áll össze a CMYK modell.

8 Felmerülhet a kérdés, hogy ha a türkiz, bíbor és sárga (CMY) színek keverésével megkaphatjuk a fekete színt, miért szükséges mégis a fekete színt külön szerepeltetni? A magyarázat egyszerű, jelenleg nem létezik olyan (ideális) CMY festék, amelyből a fekete szín kikeverhető lenne, ezek kombinálásával leginkább sötétbarna színt tudnánk előállítani.

9

10

11

12

13

14

15

16

17 A fényképezés folyamata A kép komponálása Élességállítás Rekesz és expozíciós értékek meghatározása

18 Alkalmazási területek Műtermi fényképezés Tárgyak megörökítése Reprodukció Portrékészítés Természetfotózás Tematikus fotózás

19 Történeti áttekintés CCD megjelenése az 50-es években Kodak kiadja az első 1,4 megapixeles érzékelőt 1991 – Nikon F3 az első professzionális digitális gép – képpontos fotókat készített 1994 – Apple Quick Take 100 az első mai értelemben vett digitális gép – együttműködik a számítógépekkel

20 A digitális fotózás előnyei Gyors tanulhatóság Javíthatóság Gazdaságosság Mobilitás, aktualitás Hasznos kiegészítő funkciók

21 A digitális fotózás hátrányai Képminőség Magas ár Rossz képminőség/ár viszony Felvétel előtti időveszteség Nagy energiaigény Korlátozott memóriakapacitás

22 Az apertúra (nyílás) A gépbe érkező fény szabályozása Az objektív éles képalkotásra felhasználható maximális átmérője Rekesz nagyság 2-22 közötti számérték Minél kisebb a szám annál nagyobb a nyílás Befolyásolja a mélységélességet A manuális apertúraválasztást nem mindegyik gép tudja A fókuszálás és az apertúraválasztás összhangja

23 A megvilágítási idő (záridő) Meghatározza az érzékelőre érkező fény mennyiségét 1/4000 sec-től akár 30 sec-ig Mozgó tárgyak fotózása kis záridővel Gyenge világítás esetén nagy záridő – remegés kiküszöbölése Viszonossági törvény – az apertúra és a záridő kapcsolata

24 További beállítások, paraméterek Érzékenység - a CCD érzékenysége Expozíció beállítása Gyújtótávolság – zoom (optikai és digitális) Fókusz Vakuhasználat Kezdők tízparancsolata A tíz leggyakoribb hiba


Letölteni ppt "Digitális fotózás Alapok. Képfeldolgozás Vektor- és pixelgrafikus képek, színelmélet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések