Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JÁTÉK. EMBERI TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI Létfenntartást szolgáló Nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, játék, stb.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JÁTÉK. EMBERI TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI Létfenntartást szolgáló Nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, játék, stb.)"— Előadás másolata:

1 JÁTÉK

2 EMBERI TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI Létfenntartást szolgáló Nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, játék, stb.)

3 A játék olyan viselkedés, amelynek nincs közvetlen adaptív haszna, amely magáért a cselekvésért folyik.

4 Játékról kialakult felfogások története Platón (Kr.e ) (Állam) A játékban mutatkozik meg az ember hajlama a játék az életre való felkészítésnek az eszköze (leendő harcos lovagoljon, leendő építőmester építsen)

5 Arisztotelész (Kr.e ) Politika Játékkal megelőzhető a tunyaság, a lustaság kialakulása

6 Quintilianus (?35-116) A játék fontosságát hangsúlyozza, felismeri, hogy a gyermekkor alakítható időszak ezért nem szabad kihasználatlanul hagyni. Javasolja, hogy 6-7éves korig csak játszon a gyermek

7 Szent Augusztinusz ( ) A játék fölösleges, haszontalan tevékenységnek.

8 J. A. Comenius ( ) Comenius foglalkozik először a játékszerek osztályozásával Az első évben a ringatást, tapsolás, éneklés, csörgők használata 2-4 év között a közösen végzett mozgásos játékok „…a játék éppúgy használ a test egészségének, mint a lélek gyarapodásának,

9 F. Fröbel ( ) „Minden jónak forrása a játék. Az a gyermek, aki szívvel, lélekkel, magatevékenyen, csöndesen, kitartóan, a testi elfáradásig kitartóan játszik, egészen biztosan szívvel-lélekkel, csöndesen, kitartóan dolgozó és a mások s a maga javát önfeláldozóan művelő emberré fog válni.’’

10 A játék elméleti megközelítése Biológiai magyarázatok: Pl.  Felkészíti az egyedet az életre (Grooos)  Energia fölösleg levezetésére szolgál (Spencer)  Regenerál (Lazarus) Filozófiai magyarázatok Antropológiai magyarázatok Pszichológiai magyarázatok ( a gyermek felöl közelítve a játék különböző aspaktusait emelik ki)  Feszültség levezetése (Freud)  Funkcióöröm (Büchler)  Játék és értelmi fejlődés (Piaget)  Szocilizáció- játék együttműködés (Wallon)

11 A játék jellemzői Szabadsága  Önként választott tevékenység  Minden lehet világa  Térben és időben végtelen Játék rendje – szabályok alkotása Nem rutinjellegű cselekvés- gyakori ismétlődés mellett nagyfokú variabilitás Önjutalmazás  Funkcióöröm  Létrehozás öröme  Ritmus kellemessége  Ismétlés biztonsága  Veszély legyőzése  Együttesség öröme  Elaboráció öröme

12 A gyermek játéka Funkciói :  Segíti a gyermeket önmaga és a világ megismerésében  Fejleszti mozgását  Segíti élményei feldolgozásában, érzései elfogadásában  Társas szabályok gyakorlásának tere

13 A játékok felosztása pszichológiai alapú felosztás Gyakorlójáték (műveletvégzés öröme) Szimbólumjáték (fantázia) Szabályjáték (szabály betartásának, gyártásának öröme)

14 A játék tartalma szerinti besorolás Gyakorlójátékok érzékszervek játszó begyakorlása különböző mozgások begyakorlása játék különböző anyagokkal tárgyak, eszközök rakosgatása hang és beszéd játékos gyakorlása Szimbolikus játékok utánzó játékok tárgyakat, természeti jelenségeket utánzó szerepes játékok tematikus bábjáték dramatizálás fantáziajáték Konstruáló játékok építőjáték barkácsolás konstrukciós játék Szabályjátékok mozgásos értelemfejlesztő társas játékok népi játékok számítógépes játékok speciális fejlesztő játékok

15 Kezdeményező személye szerint A gyermek által kezdeményezett (spontán, szabad játék) A felnőtt által kezdeményezett játék

16 A játék szociális jellege, interaktivitása szerint Magányos játék Gyermekek játéka csoportban Gyermek-gyermek játéka párban Gyermekcsoport-felnőtt játéka Gyermek-felnőtt játéka párban

17 I. GYAKORLÓJÁTÉK a tárgy mozgatásával vagy akár a hangok, szavak ismételgetésével egy kitalált vagy utánzott tevékenységet gyakorol a gyermek 2-3 éves gyerek tevékenységére jellemző, de 6-10 éves gyerekeket is érint

18 A gyermek első játékai: játék saját testtel, hangokkal, mozdulatokkal helyváltoztatás: mászás, gurulás, kúszás mozdulatai manipuláció tárgyakon, tárgyakkal; tárgyak széjjelszedése; "romboló játék" különféle anyagokkal (homok, víz...)

19 Jellemző életkor:  csecsemő és kisgyermekkor Megjelenésének feltétele:  a fogóreflex oldódása a koordinált szem és kézmozgás

20 A gyakorló játék mozzanatai (Millar): exploráció (= felfedezés, felderítés). A csecsemő fáradhatatlan kísérletező, információt szerez a körülötte lévő tárgyakról, megtapint, szájba vesz manipuláció (= kézzel végzett cselekvés). Létrehozza a lehetséges változásokat, kísérletezik, készségek gyakorlása, pl. nyomogatás, csapkodás, bökdösés, simítás, gyűrés, húzás, lökés, töltés-öntés, szétszedés-összerakás... ismétlődés, variációk: a már begyakorolt készségét bonyolultabb formában is kipróbálja, nehezíti pl. alighogy megtanult járni, egy nehéz táskát cipel, hátrafelé lépeget…

21 Jellemző öröme: funkcióöröm – "Az vagyok, amit működtetni tudok"

22 Csoportjai Hang és beszéd gyakorlása Mozgást gyakorló játékok  Nagymozgást gyakorlójátékok  Manipulációs gyakorlójátékok

23 A gyakorlójáték tovább folytatódik  A konstrukciós játékban produktumot hoz létre  Szimbolikus játékban

24 Eszközök tologató és húzogató játékok lábbal hajtható kismotor, kiskocsi alagutak hintaló háztartási eszközök talicska csúszda rongylabda, papírlabda anyagokkal való játékok

25 II. SZIMBOLIKUS JÁTÉK (fantáziajáték) Szerepjáték Konstruáló játékok  Építőjáték  Barkácsolás  Konstrukciós játék

26 a szerepjáték lényegében önmagáért való aktív tevékenység, amely valamilyen belső feszültséget csökkent. mindig valamilyen társas élményből fakad, eredetét tekintve tehát társas jelenség

27 Szerepjáték a szerepjáték a szociális/társas élet gyakorló terepe beleérzés és az azonosulás segítségével új érzelmeket ismer meg érzelmek differenciálódása (elkülönülés, szétválás) révén a személyiségfejlődés érzelmek kezelésének megtanulása

28 Szerepjáték fejlődési szakaszai Résztvevők száma és a köztük lévő kooperáció alapján egy gyerek játszik több gyerek játszik egymás mellett, de más-más tartalommal, egymástól függetlenül együtt játszanak, de a játékuk tartalma, fejlettségi szintje eltérő együtt játszanak, azonos a játék tartalma, a szerepeket közös megegyezéssel felosztják egymás között

29 Szerepjáték fejlődési szakaszai A tárgyakkal való cselekvés alapján nem nevezik meg a szerepeket, nincs szerep- és munkamegosztás, nem igazodik a logika az életben tapasztalható sorrendhez, általában egy cselekvést ismételget a gyermek fejlettebb szintjén már van szereposztás, munkamegosztás, igazodik a logika az életben tapasztalható sorrendhez, a cselekvések száma bővül

30 A szerepjáték fejlődési szintjei életkori szakaszokra bontva 3-5 év: a témát a környezetből átvett, társadalmi jellegű tárgyi cselekvés hordozza: a játék tartalmát a meghatározott tárgyakkal folytatott cselekvések képezik; a történést a manipuláció tartja össze; a szerepet az ismétlődő műveletekből álló cselekvés szabja meg (etetés...); a szerepet a tárgy hitelesíti; a szerepelnevezés eleinte hiányozhat; a cselekvés egyre gazdagabbá válik, új elemekkel bővül ki; a gyermek igyekszik szerepével a valósághoz közelíteni (sorrend megtartása...), "ezt így szokták csinálni".

31 5-7 év: A játék témája maga a szerep – előtérbe kerülnek a szociális funkciók: a gyermek igazodik a szerepviselkedést meghatározó szabályokhoz; a szerepek világosan körvonalazódnak és megnevezik egymás szerepeit; a gyermek a logika szintjén is igyekszik összhangba hozni a szerepcselekvéseket a valósággal, a külső mintával; a beszéd-megnyilvánulások szerepszerűekké válnak.

32 A gyerekek mindig olyan szerepeket játszanak melyek rájuk nagy hatással vannak utánzásra késztetnek, elismétlésük a játékban valamilyen feszültségcsökkentést eredményez

33 Szerepjáték vállalásának okai A kommunikáció igénye Frusztráció oldása Kellemetlen élmények eljátszása Betölthetetlen szerepek eljátszásának kívánsága Kellemes, érdekes élmények megismétlésének kívánsága Titkolt érzelmek, indulatok

34 Szerepjáték kialakulása Gyakorlójáték a szerepnek még csak egyetlen funkcióját, mozzanatát ismételgeti Szerepjátékban már a szerep dominál

35 Kriszti (3 éves, néhány napja jár csak óvodába) hazulról hozott játékmacijával leül egy sarokba és ringatja, közben valamilyen kis, érthetetlen halandzsaszöveget dúdol hozzá halkan. (A sarokba vonulás és az otthonról hozott maci ringatása egyértelműen az otthonhoz való ragaszkodást, a leválás, az elszakadás nehézségét mutatja)

36 Egy kis puha, meleg takarót adunk Krisztinek, hogy azzal a macigyereket betakarhassa, nehogy megfázzék.

37 Szerepjáték kialakulása a konstrukciós játékból konstruálás közben fantáziálnak a kialakuló alkotás kapcsán, különböző helyzeteket idéznek fel saját élményeik közül, vagy találnak ki (Óvodás egymásba illeszti egy összerakós játék hengerszerű elemeit, amiből így egy hosszú cső lesz. „Távcső!” kiált fel boldogan. Majd hajós játékba hívja társait, a jól ismert megszólítással: „Mondjuk, hogy hajón utazunk!”)

38 Szerepjáték –(családjáték) A gyermekek családjátékát megfigyelve fontos információkat gyűjthetünk a gyermek otthoni életére, családi kapcsolataikra vonatkozóan. A gyermek a családjáték keretében gyakorolja mindennapi életszokásait, a legalapvetőbb tevékenységi formákat. Lehetőség nyílik ezen keresztül a szokások, kommunikáció alakítására.

39 Világjáték a gyermek a valóságos környezet, az élet különböző területeinek, jelenségeinek kicsinyített elemeiből álló játékokat kap, felépíti a világot úgy, ahogy megragadja és megéli a személyiség struktúra megismerése neurózis formáira lehet következtetni, traumatizáló élmények feltárása, hovatartozás és kötődés viszonyainak megismerése

40 „Ez itt a tenger (amit egy kék tálca szimbolizál) a homokból felépítheted a szárazföldet úgy, ahogy neked tetszik. Itt vannak emberek, növények, állatok, házak, közlekedési eszközök, bútorok. Minden, ami van a nagyvilágban, azt itt megtalálod kicsiben. Ezekből építhetsz egy olyan világot, amilyet akarsz. Ez lesz a te világod.”

41 ) Konstruáló játékok (építő, barkács-, és konstrukciós játékok A konstruáló játékok óvodás korra kezdenek kialakulni, a szerepjátékok keretén belül bontakoznak ki a legteljesebben.

42 A konstruálás fejlődésének szakaszai: a különböző építőelemekkel folytatott építőjátékok alkotások félkész elemekből alkotások különböző anyagokból

43 Építőjáték Jellegzetessége, hogy a gyermek kapcsolódás nélkül illeszti egymáshoz az építőelemeket (ami lehet bármi) nem jellemző a tervezés,kidolgozottság

44 Barkácsolás a gyermek a szerszámok, eszközök és különböző anyagok segítségével különféle tárgyakat készítenek

45 Konstrukciós játék Gyárilag készített félkész elemeket felhasználó játékforma gyermekek már meghatározott céllal építenek

46

47

48 Szabályjátékok Szabályok eredete : Átörökített nemzedékről nemzedékre hagyományozódik Spontán pillanatnyilag alakul ki

49 Szabályok Előírt cselekvésmódok melyek magából a játék tartalmából származnak, kötelező jellegűek, legalább két személyre vonatkoznak szereplők kiválasztásának rituáléja van

50 Szabályjáték feltétele Szabály megértése Decentrálás képessége – igazodás az általánosított szabályokhoz frusztrációtűrés

51 Szabályjátékok típusai Népi játékok Sportjátékok társasjátékok

52

53

54 Játékterek, játékszerek

55 Hol játszanak a gyerekek? A gyermekek igényei a kicsik a felnőttek közelében érzik magukat védettségben, biztonságban; a nagyobbak (7-8 éves kortól) a függetlenséget szeretik; szívesen vonulnak olyan helyekre, ahol kizárólag egymás társaságában lehetnek. A játékterek fajtái természetes (szabad) terek: erdők, ligetek, utcák, terek, padlás, pince... mesterséges (kötött) terek: a felnőttek által kijelölt játszóhelyek, iskolai, óvodai játszóterek, vidámparkok, játékbirodalmak (Madurodam, Disneyland, Legoland…)

56 Mivel játszanak a gyerekek? A játék mindig valamivel való tevékenység. A játékszerek eredete poligenezis: a világ minden tájékkán hasonló formák jelennek meg természetes alapanyagok elemi formák (gömb – labda: az alapforma maradt, a minőség változott) elemi mozgások (csigák, forgók…) monogenezis: egy meghatározott helyen keletkezik és innen terjed széjjel A jó játéktárgyak "maguk is játszanak a játszóval" egyszerre lehetnek tárgyak és szimbólumok; részben ismertek, rendelkeznek ismeretlen tulajdonsággal is; alkalmat adnak a próbálkozásra, a felfedezésre; megmozgatják a fantáziát, beemelik a véletlent.

57 Játékeszközök saját test ( kéz, hang...) természetben találhatóanyagok (homok, víz, sár, kavics...) tárgyak (virágok, termések, állati szőr, csont...), nem játék céljára készült tárgyak (bútorok, edények, takarók, gombok, fonalak...) kiegészítő kellékek (sapkák, koronák, párták; szoknyák, ruhák, ingek…) játékszerek; a játék céljára előállított eszköz legyen – sokféle, de ne túl sok személyes jellegű (pl. a babáknak legyen neve, kora; a szülők varrhatják a ruhájukat, a nagymama kertjéből hozott gyümölcsből készítsék el a gyümölcssalátát...) hozzáférhető, elérhető magasságú polcokon.

58 A játékeszközök kritériumai Pedagógiai kritériumok: az életkornak megfelelő biztonságos könnyen tisztítható viszonylag tartós esztétikus Jogi előírások A játékok biztonságáról jogszabály is rendelkezik. Előírja azokat a követelményeket, amelyek a játékok biztonságosságát befolyásolják. (a játékok mérete, anyaga – pl. nyálban oldódó festék –, használat során fellépő kockázati tényezők…)

59 Hagyományos játékszerek Egyes munkaeszközök, tárgyak túlélték az eredeti funkciót, és mára játékszerré váltak: pörgettyűk, keljfeljancsik, kötéljátékok, fonaljátékok, gólyaláb, karika, kötéllétra, parittya, ijesztgetők: csörgők, kereplők, forgók, töklámpás

60 Gyermek megismerése a játékban A játék alkalmas a gyermekek megismerésére, mert a gyermek természetes megnyilvánulása az élményeit cselekvésbe fordítja át a játékban felkínálja magát, hozza a problémáját örömmel vesz részt benne

61 A gyermek a játékában vall arról, hogy milyennek látja és milyennek szeretné látni a világot; hogyan magyarázza (hogyan éli át helyzetét, kapcsolatait a felnőttek és a gyermekek világában); milyen problémái vannak (kitől vagy mitől fél, milyen sérelmei vannak, mit hiányol); milyen megoldási stratégiái vannak (milyen erőfeszítéseket tesz igényei kielégítésére).

62 A játék a feszültségek, vágyak feldolgozásnak egyik módja Minden játék alkalmas arra, hogy a gyermek a feszültségeit belevigye. A feszültség eredője a gyermek vágyai és lehetőségek közötti ellentmondás. Hátterében áll: a ragaszkodás és a biztonság igénye az agresszív feszültségek a szeretet elvesztésétől való félelem az én érvényesítésének feszültségei Magasabb szintű feldolgozások: elaboráció, szublimáció Elaborációt kínáló tevékenységek a gyermekkorban: a játék, rajzolás, a tartós érdeklődés, a gyűjtés stb.

63 A játék eszköz és lehetőség arra, hogy a gyermek a vele történteket átalakítsa, az élményeket átdolgozza, negatív élményeit "tárgyiasítsa" legyőzze félelmeit; kompenzálja kicsinységét; kitöltse agresszióját; elégtételt vegyen sérelmein; megbirkózzon ellenséges érzelmeivel (pl. féltékenység); feldolgozza titkolt érzéseit (bűntudat, szégyen). Ezzel elindulhat az öngyógyító folyamat.

64 Információt kapunk a gyermek: mozgásfejlődéséről – hogyan jár, fut, mászik, ugrál (nagymozgások koordinációja) – miképpen tájékozódik a térben – biztonsággal mozog-e különböző tárgyakon (hinta, mászóka, bicikli, roller...) finommozgásáról – milyen módon bánik a játéktárgyakkal (manipulációs ügyesség) – melyik kezét (lábát) részesíti előnyben – milyen játékokat konstruál (építőjáték, szerelőjátékok, anyagok formálása...) – milyen a viszonya különböző anyagokhoz: víz, homok, agyag...

65 beszédfejlődéséről – mit mond játék közben, milyen kifejezéseket használ (szókincs, nyelvhelyesség) – milyen a beszédértése (hallása) szociális érettségéről – milyen módon képes társaival együttműködni – képes-e kontrollálni viselkedését – részt vesz-e a csoportos játékokban (Mérei) – felhasználja-e a játéktárgyakat helyettesítésre (= játszik-e szerepjátékot).

66 Megfelel-e a gyermek játéka az életkorának? jelzés, ha: általában a fiatalabb gyermekekre jellemző módon játszik (bizonyos határok elfogadhatóak); nem tud elmélyedni a játékban; inadekvát vagy sztereotip, esetleg bizarr módon használja a tárgyakat, vagy tevékenykedik. Ha a ez a játékmód tartósan és rendszeresen megfigyelhető, szakember tanácsát kell kérni. Rendszerint a gyermek csak bizonyos, körülhatárolt területeken mutat elmaradást, de lehetséges lassúbb értelmi fejlődés, elmaradottság (retardáció), esetleg fogyatékosság is.

67 ) Előfordulnak-e érzelmi konfliktusra utaló elemek a játékban? (Kósáné Érzelmi kiegyensúlyozatlanságra utaló jelzés, ha a gyermek agresszíven bánik a tárgyakkal, rombol, társaival szemben támadó viselkedést mutat; mozdulatai bizonytalanok, félénk, szorongó; nem tud elmélyülten játszani, kapkod és felületes; kényszeresen tapad egy-egy játékhoz, játéktémái szegényesek, hiányzik a kezdeményezés.


Letölteni ppt "JÁTÉK. EMBERI TEVÉKENYSÉGEK FORMÁI Létfenntartást szolgáló Nem létfenntartást szolgáló (vallás, tudomány, művészet, játék, stb.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések