Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében."— Előadás másolata:

1 7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében.

2 Martinovics Ignác levágott feje, egykori ábrázolás Spielbergben, Kufsteinban, Munkácson 1795 Kazinczy Ferenc A magyar nyelv megújításának kezdeményezője:

3 Donáth János osztrák születésű festő munkája Széphalom 1804-től a magyarországi irodalom központaja lett

4 Színjátszás A hatása nagyobb volt mint a nyomtatott írásnak az első állandó magyarszíntársulat 1792 Az első nagyobb diadalok a tízes évekre esnek Bánk Bán Katona József Dériné Széppataki Róza

5 Festetics György Európa első mezőgazdasági főiskoája GEORGIKON 1817-től Helikoni ünnepségek Georgikon tanárait, diákjait hívta meg, valmint a kor híres íróit, költőit.

6 A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.reformkoriAurora-kör Kazinczy széphalmi kúriája Festetics György helikoni ünnepségei Igazi irodalmi társaság szerveződött az ország szívében

7 nemzet A magyar kultúra fénykora Reformkor A művészetek és tudományok művelői a legfőbb feladatnaknak tartottak szolgálata Nemzeti öntudatra ébredés Állami, királyi támogatás híján A művészet és nemzeti művlődés néhány hazafias gazdag főúr áldozatkészségből haladt előbbre

8 Kölcsey Ferenc Vörösmarty Mihály Erkel Ferenc Szózat Egressy Béni

9 Ferenczy István A művészet valamennyi ágában születtek a nemzeti sajátosságokat hordozó, ugyanakkor európai szellemiségű művek. Kölcsey Ferenc Csokonai Kazinczy Ferenc

10 2008 Érettségi 17. A feladat a XIX. század első felének magyar történelméhez kapcsolódik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

11 „1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.§ Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 5.§ A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja… 8.§ Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” (Az évi

12 1805. évi 4. tc. Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése; a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek évi VIII. tc. A Helytartótanács és a bíróságok nyelve a magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya – háromévi haladékkal – a magyar nyelv tudásához kötött évi I. tc. A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezethetik évi VI. tc. Az országgyűlés feliratai, a megyék igazgatási nyelve a magyar;három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul.

13 Érettségi 2005 május 17. A feladat a reformkor kulturális életére vonatkozik. (rövid) Bizonyítsa a szöveg és ismeretei segítségével a reformkori politikai törekvések és az irodalmi élet összefüggését!

14 Kronológia 1823 Kölcsey Ferenc: Himnusz 1833 Katona József Bánk bán című tragédiájának bemutatója 1836 Vörösmarty Mihály: Szózat 1837 Megnyílt az első állandó színház Pesten, a Pesti Magyar Színház Egressy Béni megzenésítette a Szózatot Erkel Ferenc megzenésítette a Himnuszt. „Jogot a népnek, az emberiség Nagy szent nevében, adjatok jogot, S a hon nevében egyszersmind, amely Eldől, ha nem nyer új védoszlopot. Az alkotmány rózsája a tiétek, Tövíseit a nép közé vetétek; Ide a rózsa néhány levelét S vegyétek vissza a tövis felét!” Petőfi: A nép nevében (1847)

15 „Elérkezett a búcsú pillanata, s e pillanatban kötelességünknek hittük a Tekintetes Karok és Rendek előtt még egyszer megszólamlani; s elmondani fájdalmunkat, hogy a haza választott fiainak köréből távoznunk kell… Jelszavaink valának: haza és haladás. Azok, kik a haladás helyett maradást akarnak, gondolják meg: miképpen a maradás szónak több jelentése van. Korszerinti haladás épen maradást hoz magával; veszteg maradás következése pedig senyvedés. Isten őrizze meg e nemzetet minden gonosztól; isten virrassza fel e nemzetre a teljes felvirágzat szép napját!” (Kölcsey: Búcsú az országos rendektől 1836.)

16 „Az Athenaeum, Bajza, Vörösmarty és Toldy folyóirata, több volt, mint pusztán szépirodalmi lap, bár e tekintetben is a legkiválóbbak egyike […] Bajzáék eredetileg politikai újságot akartak indítani, erre azonban nem kaptak engedélyt, és az Athenaeumra is csak úgy, hogy a hatóság szigorúan eltiltotta őket politikai tárgyak érintésétől; a szerkesztők mégis megtalálták a módját annak, hogy folyóiratukat a haladó társadalmi eszmék szolgálatába állítsák. […]” (A magyar irodalom története) ……………………………………………………… …………………………………………...

17 Egyéb

18 A reformkor rokon népeket keresve a honfoglalás előtti magyar őstörténet felé fordult. Fellendült és nemzetközi jelentőségűvé vált a magyar kelet kutatás. Nemzetközi jelentőségű a magyar keletkutatás

19 Tk IIII, (Sz)-139.old Kőrösi Csoma Sándor

20 Vámbéry Ármin Küzdelmeim Vámbéry Ármin Vámbéry Ármin Ázsiában Kísérlet folytatódik Vámbéry Ármin életmûvének feltárása érdekében

21 Szentkatolnai Bálint Gábor március 13-án született egy kis székely faluban, Szentkatolnán. Már gyerekkorától kezdtek „ráragadni” a nyelvek: édesapjától megtanult németül, majd sorra elsajátította az ókori klasszikus nyelveket: a hébert, a görögöt és a latint, majd nyugati nyelveket is megtanult. Mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt. Ezt követően Bécsben, majd Pesten tanult. Érdeklődése ekkor kezdett a keleti nyelvek tanulmányozása felé irányulni, melyben szerepet játszott a székelység eredetének megtalálására irányuló igyekezete és példaképének, Kőrösi Csoma Sándornak hatása.Kőrösi Csoma Sándornak terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint.htmlerebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint.html


Letölteni ppt "7.2 A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A nemzeti érzés megerősödése a magyarság és a nemzetiségek körében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések