Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szervezetelmélet. Gareth Morgan amerikai szervezetspecialista napjainkra már szinte klasszikussá vált metaforáit alkalmazzuk az alapvető szervezetelméleti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szervezetelmélet. Gareth Morgan amerikai szervezetspecialista napjainkra már szinte klasszikussá vált metaforáit alkalmazzuk az alapvető szervezetelméleti."— Előadás másolata:

1 Szervezetelmélet

2 Gareth Morgan amerikai szervezetspecialista napjainkra már szinte klasszikussá vált metaforáit alkalmazzuk az alapvető szervezetelméleti ismeretek bemutatásakor (Morgan, 1986): a szervezet mint gép (mechanisztikus modell), a szervezet mint élő organizmus, a szervezet mint agy, a szervezet mint kultúra, a szervezet mint politikai rendszer.

3 A szervezet mint gép (Mechanisztikus modell) A szemléletmód erősségei A mechanisztikus megközelítésben a szervezet olyan feltételek mellett működik hatékonyan, amelyek mellett a gépek is jól dolgoznak. Tehát, ha a feladat megoldása egyértelműen meghatározott (operatív terv), a környezet stabil, az emberek időről időre ugyanazokat a termékeket állítják elő, ugyanazokat a szolgáltatásokat végzik, a pontosság, a kiszámíthatóság, a megbízhatóság számít.

4 A szervezet mint gép (Mechanisztikus modell) A mechanisztikus szemléletmód gyenge pontjai a) A klasszikus szervezetelmélet rugalmatlanul reagál a környezeti változásokra. b) Túlzott hangsúly esik a funkcionális munkamegosztásra, így a különböző egységek között ellenérdekeltség, "harc" alakulhat ki. c) Az emberi tényezőket korlátozottan veszi figyelembe e modell. A mechanisztikus szervezet - mivel nem épít eléggé az emberi kezdeményezőképességre dehumanizálja a dolgozókat, különösen a hierarchia alacsony fokán.

5 A szervezet mint élő organizmus Maslow szerint az emberi szükségletek hierarchiát alkotnak, a fiziológiai biztonságtól az önmegvalósításig terjedően. Feltételezése szerint, ha a vezetők megtalálják, hogy a dolgozók milyen szinten állnak a szükségletek hierarchiájában, akkor megtalálhatják motiválásuk legjobb módját.

6

7 A rendszerszemléletű megközelítés A szervezet olyan "nyitott rendszer", amely kölcsönös és folyamatos kapcsolatban áll a környezetével. A nyitott rendszernek megvan a saját be ő állandóságát fenntartó képessége a külső környezeti változások ellenében is. A zárt rendszerek hajlamosak a lebomlásra, az "elromlásra". A nyitott rendszerek megkísérlik fenntartani magukat azzal, hogy energiát és forrásokat vesznek fel a környezetükből.

8 A szervezetnek mint élő organizmusnak különböző részei vannak, ezek hatnak egymásra. Az a szervezet (rendszer), amely nem eléggé differenciált, elpusztulhat, hiszen a környezet különböző hatásaira mindig nos válaszokat tud csak adni. A nyílt rendszer növekedése során struktúráját egyre jobban differenciálja és finomítja. Egy nyílt rendszer különböző utakon, különböző kiindulási pontokból, az erőforrások különféle felhasználásával jutna el egy adott, kívánt végállapotba. A rendszer kialakulásának és fejlődésének a képessége a differenciálódásra és integrálódásra való hajlam és képesség mértékétől függ. A rendszerszemléletű megközelítés

9 A sikeres szervezet jellemzői a) A szervezetet jellemezze a cselekvési hajlam, azaz alakuljanak változó összetételű, ad hoc projekt csoportok, amelyek cselekvésre összpontosítanak; a szervezet tagjai legyenek elkötelezettek a kísérletezés és a tanulás iránt, az önkéntesség és az erőforrások megosztása alapján oldják meg a szervezetben megjelenő komplex problémákat. b) A szervezet alkalmazza a "közel a fogyasztóhoz" elvet, legyen piacorientált, megbízható, és nyújtson minőséget. c) A szervezet egészét minden szinten jellemezze az autonómia és a vállalkozói szellem, kerüljön előtérbe az innováció és a lehetőségek szerinti decentralizáció. Legyen képes tolerálni a személyes bukásokat és tévedéseket.

10 A sikeres szervezet jellemzői d) Legyen központi kategória az emberek produktivitása, a szervezet a legfontosabb erőforrásainak a munkavállalókat tekintse, a szervezeti egységek védjék és segítsék a dolgozóik által képviselt minőséget. e) A szervezeten belül tiszteljék az értékeket tekintsék fontosnak a felelősség kérdését, a vezetés a megosztott értékek alapján történjék. f) A szervezet egyszerű szerkezetű legyen, kis egységekből álljon, lehetőség szerint kerülje el az "aktatologató" bürokráciát. g) A szervezetben meg kell oldani - ellenőrzésen keresztül is - az autonómia és a vállalkozói szellem összehangolását.

11 A szervezet és a környezet kapcsolatának vizsgálata a) Milyen a szervezet környezete? Egyszerű és stabil, vagy komplex és változó? b) Milyen a szervezet által kialakított stratégia? A szervezet csupán egyszerű választ ad a környezeti kihívásokra, vagy megkísérli elhárítani a negatív hatásokat? c) Milyen technológiákat használ a szervezet? A felhasznált technológia ad-e autonómiát a dolgozóknak?

12 d) Milyen emberek az alkalmazottak, mi a domináns kultúra? Milyen az emberek munkája, hogyan vélekednek róla? e) Milyen szerkezetű a szervezet, mi az uralkodó vezetési filozófia? Autokratikus, beszámolható, vagy bátorítja az egyéni és csoportos kezdeményezéseket a szervezeten belül? A szervezet és a környezet kapcsolatának vizsgálata

13 Az organisztikus metafora erősségei és gyenge pontjai Az organisztikus metafora erősségei Segít a szervezet és annak környezete közötti kapcsolat értelmezésében. Ráirányítja a figyelmet a szükségletek kielégítésének fontosságára. Felhívja a figyelmet a választható lehetőségek széles skálájára. Hangsúlyozza az organikus szervezet életképességét az innovációs eljárásokban. Ráirányítja a figyelmet arra is, hogy érdemes tanulmányozni a szervezetek közötti viszonyokat, mert ezekkel lehet igazán jól leírni és megérteni a szervezetek világát.

14 Az organisztikus metafora erősségei és gyenge pontjai A metafora gyenge pontjai A metafora megértéséhez és alkalmazásához a szervezetet és a környezetet konkrét módon kellene szemlélni. A metafora alkalmazása során feltételezzük a szervezeti egységek (egyének, csoportok) közötti úgynevezett "funkcionális egyetértést", amely az élő organizmusokban a homeosztázist biztosítja. Többen úgy vélik, hogy e metaforán az a legfőbb veszélye, hogy könnyen ideológiává válhat.

15 A szervezet mint agy A szervezetet e metafora alapján információs rendszernek tekinthetjük, hiszen mind a bürokratikus, mind az egyéb típusú szervezetekben a beérkező információk feldolgozása után hoznak döntéseket. A szervezet értelmezhető kommunikációs rendszerként és döntéshozó rendszerként is, amely rendszerek a mechanisztikus szervezetekben rutinosan, az organikus felépítésű szervezetekben flexibilisen működnek.

16 A metafora erős és gyenge pontjai Az erősségek a) A metafora ráirányítja a figyelmet a tanuló szervezetekre, az innovációt, a fejlesztést helyezi előtérbe, ugyanakkor azt is megmutatja, hogyan lehet ezt elérni. b) Megmutatja a metafora azt is, hogyan segítheti a menedzsment a tanulás tanulásának tervezését, a hagyományos stratégiai tervek helyett a meglévő feltételek kihívásaira milyen módon lehet reagálni.

17 A metafora erős és gyenge pontjai c) Lehetővé teszi a metafora, hogy túllépjünk azon a korlátozott racionalitáson, amely nagyon sok szervezetre jellemző, nem azért, mert emberek alkotják, hanem mert mechanisztikusan, bürokratikusan tervezték meg, azaz a korlátozott racionalitást beépítették a szerkezetbe. d) Értékes gondolati elemeket tartalmaz a metafora arra vonatkozóan is, hogyan lehet egyéb szervezetek stílusának megtervezésében felhasználni a számítógépes és a mikroprocesszoros fejlesztéseket.

18 A metafora erős és gyenge pontjai Gyengeségei a) Veszélyt jelent, hogy nem fordítunk elég figyelmet arra a konfliktusra, amely a tanulás és az önszabályozás követelményei, valamint az ellenőrzés és a hatalom realitásai között van. b) Az előzőekből következik, hogy mindenfajta, az önszervezés felé irányuló mozgást az értékek, attitűdök változása kíséri.

19 A szervezet mint kultúra Napjainkban a kultúra fogalmába beletartozik az életmód és a világ értelmezési módja is. Visszatükröződnek benne a nemzedékről nemzedékre átadott viselkedésminták, értékek, hitek, ideológiák, tudás, szokások. A kultúráról tehát úgy is beszélhetünk, mint a valóság, esetünkben a szervezet megteremtésének folyamatáról és eredményéről. A kultúra nem egyszerűen változója a társadalomnak, a szervezetnek, hanem inkább olyan élő fogalom, amelyen keresztül az emberek megalkotják és folyamatosan újraalkotják világukat. A testületi filozófiát mutatják a szlogenek, a belső nyelv, a szimbólumok, a történetek, a mítoszok, a ceremóniák, a rituálék, a szokások, a „törzsi” viselkedések, de a szervezeti kultúra ennél mélyebb. A felsoroltak csupán a nyomait, a látható jeleit adják az egyének értékeiben, hiteiben stb. létező rendszernek.

20 A metafora erős és gyenge pontjai A kultúra metafora erősségei a) A metafora felhívja a figyelmet a szimbólumok (néha szinte mágikus szimbólumok) jelentőségére, amelyek még a legracionálisabban működő szervezetekben is megtalálhatók. b) Megmutatja, hogy a szervezetek különböző jelentési rendszerekből tevődnek össze, hogy a szervezet állandóan és folyamatosan újraalkotja ezeket az értelmezéseket. c) A metafora segít abban is, hogy újragondoljunk sok hagyományos vezetési fogalmat, elvet, eljárást a vezetési stílus és a szervezeti valóság kapcsolatában. Megerősíti a humán aspektusok szerepét a szervezet- és vezetéselméletekben. d) A metaforával könnyebben megérthetők a szervezeti változások, változtatások.

21 A metafora erős és gyenge pontjai A kultúra metafora gyenge pontjai a) Nagyon szokatlan metafora, éppen ezé nem könnyű megérteni és vizsgálni. A szervezeti kultúra megnyilvánulásai, szimbólumai csak a felszíni megértéshez elegendők. b) Ez az értelmezés megerősíti azt a dilemmát, hogy ki teremti meg a szervezetet, a vezető vagy a szervezet tagjai. c) Túlhangsúlyozhatja a szimbólumokat, rituálékat, a ceremóniákat, és alulértékelheti a szervezet egyéb elemeit (Bush 1995).

22 A szervezet mint politikai rendszer Az e metaforához kapcsolható elképzelésekben abból indulnak ki, hogy a szervezetek is „politikai arénák”, ahol a szervezet tagjai saját érdekeik érvényesítése érdekében fejtenek ki aktivitást. A szervezetek elemzésében felhasználja, a politológiában alkalmazott felosztást, így vizsgálják, hogy az adott szervezetek melyik politikai rendszerhez hasonlítanak leginkább.

23 A szervezet mint politikai rendszer Leggyakrabban a következő kategóriákat alkalmazzák: Autokrácia: önkényuralom, egyeduralom ahol a hatalom egy személy vagy egy kis csoport kezében van, a személyi kiváltságokat a tulajdonosi jogok és/vagy a hagyomány, illetve a karizma támogatják. Bürokrácia: a vezetés legális és racionális, mindennek megvan a megfelelő "törvényi" szabályozása. Technokrácia: a szakemberek jelentőségét hirdeti, szakértői hatalom, amelyben a tudásnak, a problémák megoldási képességének van alapvető jelentősége.

24 A szervezet mint politikai rendszer Koalíció: a szembenálló felek a közös érdekek alapján együttműködnek. Reprezentatív demokrácia: választott vezetők gyakorolják a hatalmat, hatalmi jogosítványaikat a választóktól kapják, nekik tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Direkt demokrácia: az a rendszer, ahol mindenkinek egyenlő jogai vannak, és mindenkit bevonnak a döntésekbe.

25 Politika a szervezetben A szervezeteket politikai szempontból elemezve a legfontosabbnak tűnő kapcsolatok azok, amelyek az érdekek, a konfliktusok és a hatalom között vannak.

26 Érdekek megjelenése a szervezetben hivatás érvényesülés személyes értékek, életstílus Az érdekek halmaza Az érdekeken olyan komplex halmazt értünk, amely tartalmazza a célokat, az értékeket, a vágyakat, az elvárásokat és egyéb orientációkat, amelyek egy személyt adott irányba terelnek.

27 A politikai metafora erős és gyenge pontjai A politikai metafora erősségei A metafora megmutatja, hogy minden szervezeti tevékenység érdekeltség alapú, és ehhez kapcsolódóan a célok, a struktúra, a technológia, a munkakörök megtervezése, a vezetési stílus mind- mind rendelkeznek politikai dimenziókkal. A metafora megdönti azt a mítoszt, hogy a szervezetek mindig racionálisak.

28 A politikai metafora erős és gyenge pontjai Segít legyőzni azt a tévhitet is, hogy a szervezetek funkcionálisan integrált rendszerek. Az ember alapvetően politikus alkat, ezért ez a metafora nem idegen tőlünk, és nem is szokatlan, hogy a szervezet szereplőit politikai szereplőkként lássuk. A metafora komoly társadalompolitikai kérdéseket is felvet. Mennyire avatkozhatnak bele a nagy szervezetek a politikai döntésekbe, milyen kapcsolatnak kell lennie a gazdaság, az üzleti világ és a kormány, az állam között?

29 A politikai metafora erős és gyenge pontjai A politikai metafora gyenge pontjai a) Nagy a veszélye annak, hogy mindent politika szemüvegén keresztül lássunk, mindenhol politikai játszmák és jelek után kutassunk, még akkor is, ha teljesen ártatlan dologról van szó egy szervezeten belül. Ilyen értelemben a metafora manipulatív beállítottságra "nevelhet". b) A szervezet politikai megközelítése az érdekcsoportok hatását hangsúlyozza a döntési folyamatokban, ezért kis figyelmet szentel az intézményi szintnek. c) Lebecsüli a rutinszerű bürokratikus eljárások jelentőségét, nem veszi figyelembe, hogy gyakoriak a standard eljárások.


Letölteni ppt "Szervezetelmélet. Gareth Morgan amerikai szervezetspecialista napjainkra már szinte klasszikussá vált metaforáit alkalmazzuk az alapvető szervezetelméleti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések