EU ismeretek Szakpolitikák

Az előadások a következő témára: "EU ismeretek Szakpolitikák"— Előadás másolata:

1 EU ismeretek Szakpolitikák
Taksás Balázs

2 Előadás tartalma: - Kereskedelempolitika, egységes piac - Közös agrárpolitika - Közlekedéspolitika, transzeurópai hálózatok - Energiapolitika - K+F - Környezetvédelmi politika Fogyasztóvédelmi politika Iparpolitika - Foglalkoztatás- és szociálpolitika - Egészségügyi politika - Oktatás és kulturális politika

3 Egységes piac A 4 alapszabadság: - áruk szabad áramlása
- szolgáltatásnyújtás szabadsága - személyek (munkaerő) szabad mozgása - tőke szabad mozgása Mennyiségi és minőségi korlátok, akadályok megszűntetése!!!

4 Piacvédelem eszközei: 1. Kereskedelmi 2. Adminisztratív 3. Pénzügyi
Áruk szabad áramlása - feltétel: szabadkereskedelmi övezet (vámunió) 1968. július 1. Vámunió létrehozása (A külső vámhatáron befolyó vámbevételek 25%-át, a vámbeszedő állam adminisztrációs költségeinek fedezésére megtarthatja.) Piacvédelem eszközei: 1. Kereskedelmi 2. Adminisztratív 3. Pénzügyi

5 Piacvédelem kereskedelmi eszközei:
Belföldi szállítók (vevők) preferálása Behozatali tilalom Importkorlátozások (kvóták, dömpingellenes intézkedések) Vám Belföldi inputrészarány előírása Önkéntes exportkorlátozás

6 Adminisztratív eszközök – bürokratikus intézkedések
Egészségügyi-, biztonsági-, minőségi-, honosítási eljárások, növény- és állategészségügyi rendszabályok, közúti fuvarozásokkal, szabványokkal kapcsolatos előírások stb. Piacvédelem pénzügyi eszközei: Adópolitika Illetékpolitika Szubvenciók (támogatások) - ártámogatás - beruházás támogatás - (exporttámogatás) - Árfolyampolitika

7 1. Kereskedelemi korlátok:
- vámunió megszűntette 2. Adminisztratív korlátok: - 1974: EB Dasonville-ügy „minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás, amely képes közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni a Közösségen belüli kereskedelmet, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek tekinthető.” Kivétel: Közerkölcs, közrend, közbiztonság, emberek-,állatok-,növények életének és egészségének a védelme, történelmi, művészeti, kulturális kincs védelme. - 1979: EB Cassis de Dijon-ügy „hogyha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak egy tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösség egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni” Kivétel: Kényszerítő követelmények Kényszerítő követelmények: A termékek forgalma csak akkor korlátozható, ha az adóügyi felügyelet hatékonysága, a közegészség védelme, a kereskedelmi ügyletek tisztessége, a fogyasztók védelme megkívánja. Ezt a tagállamnak kell bizonyítania.

8 3. Pénzügyi kotlátok: - tilos a diszkriminatív jellegű adóztatás
- tilos bármilyen tagállami vagy tagállami forrásból nyújtott támogatás, amely korlátozza a versenyt Kivétel: - magánszemélyeknek szociális jelleggel, ha termék származásától független - természeti katasztrófák, rendkívüli események - volt NDK területe Engedélyezhető: - elmaradt, alacsony foglalkoztatottságú területek - közös európai projektek végrehajtása - súlyos tagállami gazdasági zavar - kulturális örökség megőrzése - Bizottsági javaslat alapján a következő területen: KKV-k, K+F, környezetvédelem, regionális célok

9 Szolgáltatásnyújtás szabadsága
Szolgáltatás azon díjazás ellenében végzett tevékenység, amely nem esik az áruk, tőke és személyek szabad mozgására vonatkozó előírások alá. A cél már a Római szerződésben lefektetésre került, azonban a megvalósítás nagyon lassan haladt, halad. - kereskedelmi szolg. + közszolg. = EU GDP 70%-a - szolgáltatásnyújtás és szolgáltatásfogyasztás szabadsága - diszkrimináció tilalma - adminisztratív korlátozások tilalma - képesítések, igazolások, tanúsítványok kölcsönös elismerése Kivétel: Közhatalom gyakorlása, közrend, közbiztonság, közegészség védelme. A szolgáltatásnyújtás szabadsága a határon átnyúló szolgáltatásokra vonatkozik. Egyéb esetben a letelepedés szabadságával kapcsolatos jogszabályok a vonatkozóak.

10 Személyek (munkaerő) szabad mozgása
Tartalma: 1, munkavállalók szabad mozgása (mások által foglalkoztatottakra) 2, letelepedés szabadsága (önálló tevékenységet folytatókra) 3, nem kereső tevékenységet folytatók szabad mozgása Diszkrimináció tilalma

11 1. Munkavállalók szabad mozgása
- állásajánlat elfogadása másik tagországban - álláskeresés céljából szabad mozgás (6 hónapig korlátozás nélkül) - munkavállalás és tartózkodás ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a fogadó ország állampolgáraira vonatkozik - munkaviszony megszűnése mellett a fogadó állam területén maradás a megfelelő közösségi jogszabályok alapján - vele egy háztartásban élő házastársát és 21 éven aluli eltartott gyerekét magával viheti Áttelepüléskor az addig megszerzett társadalombiztosítási jogosultság tovább él Nem lehet egyszerre két tagállamban társadalombiztosítást fizetni Kivétel: Közrend, közbiztonság, közegészség védelme + egyes közszolgálati feladatok ellátása

12 Letelepedés szabadsága
- önálló (vállalkozói, szolgáltatói) tevékenységet folytató természetes személyek és jogi személyek is hatálya alá tartoznak - képesítések, végzettségek kölcsönös elismerése (jelentős eltérés esetén szakmai tudás igazolása, vagy max. 3 éves adaptáció) - európai részvénytársaság alapításának lehetősége Kivétel: Közrend, közbiztonság, közegészség védelme + olyan tevékenységek, amelyek közhatalom gyakorlásához kötődnek

13 Nem kereső tevékenységet folytatók szabad mozgása
- 3 hónapos időtartalmig bárki szabadon utazhat és tartózkodhat bármelyik EU tagállamban Utána tartózkodási engedély kell, ami automatikusan jár: - ha dolgozik, vállalkozik - nyugdíjas, ha igazolni tudja, hogy nem szorul rá a befogadó ország szociális segélyeire - diákoknak, ha oktatási intézménybe felvételt nyertek, betegbiztosítást kötöttek, és rendelkeznek az önfenntartáshoz szükséges (anyagi) eszközökkel

14 Tőke szabad áramlása tól teljes liberalizáció: tagállamok, illetve tagállam és külső ország között Kivételek: - közrend, közbiztonság, adózás és pénzügyi felügyelet védelme , 2007-es új tagállamok: meghatározott ideig ingatlan- és földtulajdon szerzés korlátozása

15 Közös Agrárpolitika (KAP)
mezőgazdaság: sajátos jelleg speciális helyzet stratégiai terület jelentős pozitív externália jelentkezése európai mezőgazdaság tradicionális versenyhátránya a tengeren- túllal szemben 1958. Római Szerződés KAP céljai: mg. termelékenységének növelése mg.-i népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása piacok stabilitása az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása

16 1958. Stresai-konferencia KAP alaplevei:
egységes piac elve közösségi preferencia elve (védelem a külső versennyel és a világpiaci árakkal szemben) pénzügyi szolidaritás elve (KAP finanszírozás közös pénzügyi alapból) - 1962: Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap létrehozása Garancia rész: agrártámogatások, kifizetések Orientációs rész: struktúraváltás, szerkezetátalakítás támogatása

17 KAP 1962-1992-ig Eredmények, problémák:
Egységes nagykereskedelmi árak meghatározása, mely általában 2-3-szorosa a világpiaci árnak. A különbséget az importőröknek be kellett fizetnie az EK költségvetésébe (mg.-i lefölözés), így biztosítva a magas belpiaci árakat. Ártámogatás: Felvásárlási intervenciós kötelezettség. Ha az adott termék ára egy bizonyos szint (intervenciós ár) alá esik, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja termelők feleslegeit. Exporttámogatás. Mivel a világpiaci árak jóval alacsonyabbak a belföldi (és előállítási) árnál, ezért a Közösség jelentősen szubvencionálja (támogatja) a kivitelt. Eredmények, problémák: gazdálkodók életszínvonala együtt nő a többi társadalmi csoportéval stabil, magas, de a fogyasztók által bőven megfizethető árak jelentősen csökken a mezőgazdaság szerepe a társadalomban és gazd.-ban

18 a rendszer csak a termelés növelésére ösztönöz, a hatékonyabbá tételére nem
állandó túltermelés jóval a világpiaci előállítási költség felett a rendszer alapvetően a kontinentális termékeket (gabona, marhahús, tej stb.) támogatta, a csatlakozó mediterrán országok termelési szerkezete azonban eltért ettől a 80-as évekre az EMOGA – jellemzően annak garanciális része – emésztette fel a Közösség költségvetésének 75%-át folyamatos konfliktus az USA-val és a GATT-tal (WTO elődje), valamint a fejlődő országokkal

19

20 1992-es agrárreform Delors I. csomag: A KAP kiadásai nem növekedhetnek jobban a Közösség GNP növekedésének 74%-ánál. McSharry-reform: a közösségi árak jelentős csökkentése és közelítése a világpiaci árakhoz több éves perióduson keresztül a gazdálkodók életszínvonalának megőrzése érdekében a termelés volumenétől független jövedelemkompenzáció (ez nem ösztönöz a termelés növelésére) a jövedelemkompenzáció feltétele a gabonaszektorban a földek egy részének ugaroltatása (ugyancsak a túltermelés csökkentése érdekében) vidéki környezet, hagyományos kultúra fenntartása, biodiverzifikáció, mint mg.-i cél vidékfejlesztési politika megszületése lehetőség az 55 év feletti gazdálkodók korengedményes nyugdíjba vonulására Ray McSharry ír politikus, mezőgazdasági biztos

21 Eredmények, problémák:
a gazdálkodók életszínvonala nem csökken elmozdulás a világpiaci árak felé csökken a túltermelés (főleg a gabonaszektorban) még mindig magas intervenciós árak a költségvetési kifizetések összege nőtt, csak a részarány csökkent 50%-ra a jövedelem-kompenzációs rendszert jónéhány fontos termék kapcsán nem sikerült bevezetni (gyümölcs, bor, cukor) a WTO tárgyalásokon a támogatások további csökkentésére kötelezte el magát az EU leendő keleti bővítés kérdése (jelentősebb az agrárszektor részaránya, mint a 15-ökben)

22 Agrárpiaci rendtartás:
Külső védelem. Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. A széles körben alkalmazott magas vámok, a világpiaci és a belső árak közti különbség alapján meghatározott importlefölözések lehetőséget biztosítottak arra, hogy a világpiacit jóval meghaladó belső árak alakuljanak ki, illetve ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. Az 1994-es WTO megállapodást követően a külső védelem szerepe csökkent, a piacvédelem csak vámokkal lehetséges. Intézményes árak. Az EU számos termékre állapít meg intézményes árakat, amelyek a piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Az alapár és a referencia ár az EU átlagos termelési költségeit tükrözi, ezek alapján kalkulálják a termelési és export támogatásokat. Az intervenciós árat fizetik ki annak a termelőnek, aki termékét a megadott szabályok szerint az államnak ajánlja fel. Exporttámogatás. (export-visszatérítés) A magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy része normatív, termékhez kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. A WTO megállapodás korlátozta az EU export támogatási lehetőségét.

23 Intervenció. Célja a piaci zavarok kezelése
Intervenció. Célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakat hirdet meg, amelyek az esetek többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak, és csak részben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja (általában) gabonáját intervencióra. Termelési támogatások. Bizonyos termékek termelői normatív támogatást kapnak. A kifizetések a területnagyságtól (pl. durumbúza) függnek, vagy termelési kvótához (pl.: dohány) kötődnek. E kategóriába sorolható az öntözött területeknek juttatott, a magasabb termelési költségeket kompenzáló támogatás is. A feldolgozás támogatása. Elsősorban a kertészeti termékeknél, illetve a keményítőgyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. A feldolgozóüzem jut közösségi forrásokhoz, amennyiben vállalja az érintett termék felvásárlását egy minimális szintet meghaladó áron. A támogatott mennyiségekre kvótát állapítanak meg.

24 Közvetlen termelői kifizetések
Közvetlen termelői kifizetések. Az 1992-es reform keretében vezették be a gabona- és szarvasmarhaszektorban. Szerepüket az Agenda 2000 tovább növelte. Céljuk a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése. A kifizetett összeg a művelt földterület, illetve az állatállomány nagyságától függ. Az önszabályozás ösztönzése. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozásához, működési költségeikhez folyósított támogatás. A termelők nagy száma, illetve az előállított termékek sokfélesége miatt e szektorban nem lehetséges a más esetekben bevált központi szabályozás működtetése. A támogatások célja annak elérése, hogy a piacszabályozást a termelők által önkéntesen alapított szervezetek végezzék. Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések. A kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák. A legfontosabb kvótás termékek a tej és a cukor. A termelési kvótát túllépők büntetést kötelesek fizetni. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések. A legfontosabb eszköz az 1992-ben bevezetett kötelező ugaroltatás. Közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhoz kötött támogatásoknak (pl. dohány) is. A termelést, a túlzott üzemi koncentrációt korlátozzák azok a szabályok, amelyek határt szabnak a különböző támogatási címeken egységnyi területre vagy állatlétszámra felvehető támogatásoknak.

25 KAP az ezredforduló után
A os pénzügyi terv készítésénél legnagyobb viták a mg. körül vannak. Nem sikerül a Bizottság elképzelését végigvinni, amely az ártámogatás felől a közvetlen kifizetések (jövedelemkompenzáció) felé tolta volna el a KAP támogatási szerkezetét. Az intervenciós árak megállapított csökkentése is jóval kisebb mértékű lett, mint a Bizottság által tervezett. Eredmény: a vidékfejlesztési politika különválasztása a KAP második pilléreként, és az ehhez kapcsolódó programok létrehozása 2002. megállapodás a leendő tagállamok mg.-i termelőinek nyújtandó közvetlen kifizetésekről A támogatás folyamatosan éri el a régi tagállamok támogatási szintjét. A tagállamok jogosultságot kaptak az EU támogatásának 30%-kal történő kiegészítésére, mely kiegészítéshez 2006-ig felhasználhatták az uniós vidékfejlesztési forrásokat is. (Melyben részesedésük magasabb a régi tagállamokénál) A hagyományosan erős agrárszektorral rendelkező országok nem voltak érdekeltek a rendszer változtatásában, míg a nettó befizetők azért ellenezték a Bizottság tervét, mert az a kezdeti években jelentős kiadásnövekedéssel járt volna.

26 nemzeti támogatásra felhasználható az EU vidékfejlesztési forrásai
2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 EU támogatás mértéke a 15-ök arányában 25% 30% 35% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Maximális nemzeti kiegészítéssel 55% 65% Bulgária és Románia esetében hasonló az elv 3 év eltolódással kivitelezve nemzeti támogatásra felhasználható az EU vidékfejlesztési forrásai

27 2003-as agrárreform Összevont gazdasági-támogatási rendszer, amely a termelés és a támogatás részleges elválasztására épül (A korábban különböző jogcímen nyújtott közvetlen támogatásokat gazdaságonként egy összegben fizetik ki. A közvetlen kifizetéseket elválasztják a termeléstől, a termelőt és nem a termelést támogatják. – Egységes területalapú támogatási rendszer SAPS. A támogatás alapja a mezőgazdasági földterület, nincs ugaroltatási kötelezettség, de intervenciós ár sem. Közvetlen kifizetések csökkentése (A kifizetések 5000 euróig változatlanok. Az e feletti részt gazdaságonként meghatározott %-kal csökkentik. A Bizottság által tervezett fizetési sapkát azonban nem sikerült bevezetni.) Közösségi előírásoknak való megfelelés (A kifizetések feltétele az élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, állat- és növény-egészségügyi stb. előírások betartása.) - Vidékfejlesztés erősítése

28 KAP között - továbbra is vitatéma az agrártámogatások GNI részarányához mért magas értéke agrártámogatás és vidékfejlesztés teljes különválasztása: Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) EMOGA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

29 Közlekedéspolitika EU GDP 10%-a több, mint 10 millió dolgozó szektor éves növekedési üteme 2-3% Versenyképes gazdaság fejlett infrastruktúra, közlekedés nélkül elképzelhetetlen! 1957. Római szerződés: közös közlekedéspolitika kialakítása Ez nem történt meg. A nemzeti piacok zárva maradtak a külföldi szolgáltatás-nyújtók elől. (kabotázs tilalom!) 1985. EB: Az EU Tanácsa mulasztott végrehajtani a Római szerződésben foglaltakat 1985. Fehér Könyv: Javaslatok a szolgáltatási szabadság megvalósítására

30 1992: első közlekedési Fehér Könyv (azóta rendszeresen kiadásra kerül)
Maastricht: - Közös közlekedéspolitika intézményi és költségvetési alapelveinek lefektetése Transzeurópai Hálózatok (TEN) koncepciója Kohéziós Alap létrehozása (finanszírozás) 1992: első közlekedési Fehér Könyv (azóta rendszeresen kiadásra kerül) : Útdíjak alkalmazásának kiterjesztése (3,5 t-ig), közös európai módszertan az értékének a meghatározására (Fontos, mert ennek hiánya okozta a közúti áruszállítás részarányának növekedését – nem volt megfizetve az infrastruktúra költsége, ellentétben a vasúttal) Közös műholdas navigációs rendszer Egységes légi irányítási rendszer Közlekedési kapcsolat javítása az EU-n kívüli országokkal Versenyt torzító tényezők kiszűrése: - tisztességtelen díjszabás megszűntetése - Eltérő munkajogi szabályok egységesítése A közlekedési terület környezeti kérdéseivel foglalkozik a Zöld Könyv

31 Közúti közlekedés Jelenlegi stratégia: „Fenntartható mobilitás”
különböző közlekedési módok arányának kiegyensúlyozottabbá tétele vasút rehabilitációja tengeri és belvízi hajózás támogatása közúti közlekedés biztonságának javítása hatékony, magas színvonalú és környezetkímélő közlekedési rendszer kiépítése „Fenntartható mobilitás” Közúti közlekedés 1992: Nemzetközi személyszállítás közös szabályzórendszerének kialakítása 1993: Korlátlanul szerezhető nemzetközi áruszállító engedély Közös szakmai, pénzügyi, erkölcsi, oktatási-vizsgáztatási, műszaki előírás Közlekedésbiztonsági intézkedések A közúti közlekedés részarányának csökkentésére azért is van szükség, mert az EU terveiben a károsanyag kibocsátás jelentős csökkentése szerepel.

32 Vasúti közlekedés Vasút liberalizációja:
sokáig állami monopólium, lassú liberalizáció, rugalmatlanság, versenyképtelenség, piacvesztés a csővezeték és a hajózás után a 3-ik legkörnyezetbarátabb szállítási mód Vasút liberalizációja: Első vasúti csomag: nemzetközi vasúti teherszállítási piac liberalizálása Második vasúti csomag: belföldi vasúti teherszállítás liberalizálása interoperabilitás fejlesztése Európai Vasúti Ügynökség létrehozása Harmadik vasúti csomag: nemzetközi vasúti személyszállítás liberalizálása Lisszaboni-stratégia: belföldi személyszállítás liberalizálása

33 Légi közlekedés Fokozatos liberalizálás
1997. július 01-től Egységes piac műszaki-, személyi-, repülésbiztonsági-, repülésforgalmi-, légirányítási előírások egységesítése állami támogatás megszűntetése viteldíjak szabályozása földi kiszolgálás piacának liberalizálása Európai Űrügynökség Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

34 Folyami- és tengerhajózás
jelentős mértékben nemzetközileg szabályozott 1992-től liberalizált a tagországok területén nyújtott tengeri szállítás (tengerhajózási kabotázs) Európai Tengerbiztonsági Ügynökség Kombinált szállítás jelentősen előtérbe került fejlesztése : Marco-Polo program : Marco-Polo II. program 740 millió euró Folyami, vasúti, tengeri rakodók, illetve megközelíthetőségük fejlesztése Tengeri gyorsforgalmi út kiépítése

35 foglalkoztatottság javítása, versenyképesség növelése
TEN – Transzeurópai Hálózatok 1992. Maastricht Cél: nemzeti-, regionális hálózatok összekapcsolása szűk keresztmetszetek megszűntetése periférikus régiók elszigeteltségének megszűntetése mobilitás növelése foglalkoztatottság javítása, versenyképesség növelése : 389 milliárd euró km vasút ( km nagysebességű) – 88,84% építés, km országút (elmaradottabb régiókban tagállamokban) – 6,5% fejlesztés több, mint 250 repülőtér - 1,24% víziutak – 1,6% hidak, felüljárók – 1,7%

36 TEN finanszírozása: alapvetően tagállami forrásból + EU kiegészítés
Kohéziós Alap, ERFA Európai Beruházási Bank: kedvezményes hitelek hitelgarancia

37

38

39

40

41

42 Energiapolitika Energiaszektor 3 szegmense: energiatermelés (bányászat, kitermelés) energiaátalakítás (erőművek) logisztika, energiaszolgáltatás (hálózatok) (villamos-, gázszolgáltatás: természetes monopólium) Előállítás: Fosszilis energiahordozók: szén: Jelentős környezetkárosítás (savaseső, üvegházhatás) olaj: Messze az EU-tól, politikailag kockázatos államokban (üvegházhatás) Gáz: magas hatékonyság, kisebb környezetkárosítás, EU importfüggőség Atomenergia: legolcsóbb, jelentősebb tartalék, 0 környezetszennyezés, hulladéktárolás, biztonság kérdése Megújuló energiaforrások (víz, szél, biomassza, nap, ár-apály stb.) Drágább, kisebb kapacitás

43 1957 Euroatom létrehozása az energia kérdése nem kerül az EGK felügyelete alá
2 olajválság (1973, 1978) – az EK ráébred kiszolgáltatottságára Egységes piac folyamatos kialakítása 2003-tól új irányelvek: Szabad szolgáltatóválasztás (2007. júliusától lakossági fogyasztóknak is) Szabad erőműlétesítés és termelés (bárki, aki az előírásoknak megfelel) Közszolgálati kötelezettség (környezetvédelem, ellátásbiztonság) Szabályozó hatóság (Kötelező szétválasztani a termelést és a hálózatüzemeltetést!) EU importfüggőség: Jelenleg 50% Mai tendencia alapján 2030-ra 70% (kőolaj 93%, földgáz 84%) Energiafogyasztás jelenleg 80% fosszilis energiahordozókból

44 2006: „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” c. Zöld Könyv gáz- és villamoshálózatok fejlesztése közös európai energiaügyi szabályozó hatóság létrehozása TEN további fejlesztése ellátás biztonságának javítása: EU országok közötti szolidaritás olaj- és gázkészletekre vonatkozó szabályok átdolgozása tároló kapacitások növelése diverzifikáltabb energiaszerkezet kialakítása 2020-ig 20%-os energia-megtakarítás közös fellépés az EU-n kívüli országokkal való kapcsolatok fejlesztésében (Oroszország, Észak-Afrika országai stb.) 2020-ra a megújuló energiahordozók arányának 20%-ra történő növelése A megújuló energiahordozók aránya 2005-ben 6,4%. Svédo.,Letto.,Finno. és Ausztria jelenleg is teljesíti a 20%-ot.

45 K+F politika Kezdetek: ESZAK és Euroatom – a közös kutatás az energetikai kutatásokra szorítkozik 80-as évek jelentős lemaradás az USA és Japán mögött – felismerés, hogy a széttöredezett nemzetállami kutatások nem lesznek versenyképesek a két nagy országéval 1986. Egységes Európai Okmány: Közösségi kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramok: Megosztott költségű kutatások – az EU a költségek 50%-át állja, KKV-k esetében 2007-től 75%-ot Kutatások koordinációja EU saját kutatásai – Közös Kutatóközpont intézményei Probléma, hogy a versenyszféra lemaradása sokkal nagyobb, mint az állami kutatások hátránya a két másik centrummal szemben. Az EU reméli, hogy saját kutatásai katalizátorként hatnak a magánszféra kutatásaira. Az EU költségevetésének kb 4%-át fordítja kutatásra, ami ugye körülbelül az EU GDP-ének 0,04%-a

46 A keretprogramokhoz EU-n kívüli országok is csatlakozhatnak, amennyiben beleszállnak a költségekbe.
2000. Lisszaboni-stratégia: 2010-re K+F 3% (-nem fog megvalósulni!) os kutatási keretprogram: Európai Kutatási Térség kialakítása as keretprogram: Évente több, mint 10 milliárd euró EU Közös Kutatóközpontja – 5 tagállam, 7 kutatóintézet 2700 alkalmazott - energia, közlekedés, fenntartható fejlődés, polgári védelem, nanotechnológia, pénzügyek, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Európai Innovációs és Technológiai Intézet – Budapest

47 A jövő (jelen?) kutatási iránya???
Kamitakafuku 3 különböző életkorban

48 Környezetvédelmi politika
Római-szerződés még nem tartalmaz környezetvédelmi kérdéseket 1972-ban emelik közösségi szintre – Közösségi Környezetvédelmi Cselekvési Programok 1986. Európai Egységes Okmány: A Szerződésbe beleemeli a közös környezetvédelmi politikát EU környezetvédelmi alapelvei: a Közösség feladata a környezet megőrzése, magas szintű védelme környezetminőség javítása emberi egészség védelme természeti erőforrások ésszerű használata megelőzés elve (az orvoslással szemben a károk megelőzésére kell törekedni) környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve „szennyező fizet” elv integrálás elve (minden szakpolitikába integrálni kell a környezetvédelmet)

49 Horizontális szabályzás:
Szakterületek Horizontális szabályzás: jelentős környezeti hatással bíró beruházásoknál kötelező a környezeti hatás- tanulmány készítése ösztönzés afelé, hogy a szabályzásban jelenjen meg az esetleges kárrendezéshez szükséges pénzügyi biztosítékok előírása környezetre veszélyes tevékenység folytatása esetén Levegőminőség védelem új gépjárművek károsanyag kibocsátására vonatkozó előírások folyamatos szigorítása (Euro 4-es motorok stb.) új gépkocsik üzemanyag-felhasználására vonatkozó előírások szigorítása ipari szűrőberendezésekkel kapcsolatos előírások ipari szervesoldószer-felhasználás, szerves vegyületek kibocsátásának korlátozása 2020-ig 1990-hez képest 20%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását (Kiotói vállalás: 2012-ig 8%-kal csökkenteni) A kiotói vállalások évente 3-4 milliárd euróba kerülnek az EU-nak is

50 Zaj- és rezgések elleni védelem
2005-től: CO2 kvóták kiosztása, a kibocsátás folyamatos mérése, és a megmaradt keretekkel történő szabad piaci kereskedelem Zaj- és rezgések elleni védelem előírás zajtérképek készítésére előírások gépjárművek, háztartási gépek, kültéri berendezések zajkibocsátásra Hulladékgazdálkodás - prioritási sorrend: - keletkezés megelőzése, csökkentése újrahasznosítás vagy újrafeldolgozás ártalmatlanítás a legkörnyezetkímélőbb módon lehetőleg energiát előállító égetéssel hulladék import, export szabályozása hasznosítási arányszámok előírása a tagállamoknak elektronikai és elektromos hulladékok, hulladék gépjárművek, csomagolási hulladék kapcsán speciális hulladékok (olaj, akkumlátor, bányászati hulladék stb.) kezeléséről szóló előírások K+F EU kutatóintézményekben

51 Vegyipar, vegyi anyagok
Vízminőség védelme re „jó vízminőség” elérése (meghatározott kémiai, fizikai, biológia el.-ok) a vízmennyiséggel történő ésszerű gazdálkodás elérését segítő árpolitika kialakítása szennyvíz elvezetés, kezelés megoldása Természetvédelem Natura 2000 hálózat vadon élő állatok, növények védelméről szóló előírások veszélyeztetett fajokkal történő kereskedelem szabályzása közösségi erdők kezelésére vonatkozó előírások Vegyipar, vegyi anyagok több százezer vegyi anyag exportjának, importjának kezelésének, tárolásának, címkézésnek stb. előírása veszélyesanyag szállításával kapcsolatos előírások

52 2001-2010-es Környezetvédelmi Cselekvési Program prioritásai:
éghajlatváltozás természeti és biológiai diverzifikáció környezet és egészség természeti erőforrások és hulladék Környezetvédelem pénzügyi eszközei: Kohéziós Alap!!! Európai Beruházási Bank hitelei környezetvédelmi projektekre LIFE, LIFE + program = EU környezetvédelmi alap Más szakterületen megjelenő pénzeszközök (Pl.: Vidékfejlesztés) A környezetvédelemnek meg kell jelennie közbeszerzések elbírálásában, a közlekedésfejlesztési koncepciókban, az energia-előállítás kapcsán, a mezőgazdasági és halászati politikában, a fogyasztóvédelem területén szb.

53 Fogyasztóvédelmi politika
A közösségi fogyasztóvédelem kérdése is 1972-ben merül fel – Közösségi Fogyasztóvédelmi Cselekvési Programok 1975. Közösségi fogyasztóvédelmi jog 5 alapelve: Az egészséghez és biztonsághoz való jog (A termék és szolg. rendeltetésszerű használata nem jelenthet semmilyen veszélyt, különben vissza kell vonni.) A gazdasági érdek védelméhez való jog (kölcsönök, hitelek, garanciák stb. kapcsán a megfelelő tájékoztatás, kezelés) Kártérítéshez való jog Információhoz és képzéshez való jog (A fogyasztót tájékoztatni kell a termék és szolgáltatás jellemzőiről és használatáról. A termékek minősége, ára, a kapcsolt szolgáltatások tartalma összehasonlítható kell, hogy legyen. A címkézés és hirdetés nem lehet megtévesztő.) Képviselethez való jog (Fogyasztóvédelmi szervek, felügyeletek, békéltető tanácsok, információs központok stb.)

54 Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport
Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Székhelye: Parma „Forródrót” a nemzeti hatóságok között a gyors és sikeres cselekvés érdekében - GMO termékek??

55 Iparpolitika Római Szerződésben nem jelenik meg önálló politikaként Oka: eltérő iparpolitikai filozófiák 70-es évek a befeléfordulás időszaka jelentős lemaradás az USA és Japán mögött – közösségi szint igénye 1990. Európai Bizottság: „Iparpolitika Nyitott és Versenyképes Környezetben Maastricht közösségi szintre emeli az iparpolitikát 4 átfogó cél: Ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának felgyorsítása Vállalkozásbarát környezet kialakítása (különös tekintettel KKV-kra) Vállalkozások együttműködésének ösztönzése Innovációs, K+F lehetőségek jobb kihasználása

56 Ezredforduló: iparpolitikából – vállalkozáspolitika
- 90-es évek: iparfejlesztés = versenyképesség javítása = = EU feladat a környezeti feltételek megteremtése - 1996: Európai Unió versenyképességének megerősítésére szolgáló cselekvési program Közigazgatás ipari szerepének modernizálása (felesleges jogi vagy közigazgatási korlátok eltörlése) Ipari együttműködés erősítése Zavartalan verseny biztosítása Immateriális versenyképességi tényezők javítása (finanszírozás és fejlesztés a K+F, oktatás-képzés területén) Ezredforduló: iparpolitikából – vállalkozáspolitika Oka: KKV-k teszik ki a vállalatok 99%-át, ők foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak 66%-át, és állítják elő az összes megtermelt hozzáadott-érték 57%-át. A KKV-k fejlődése (azaz versenyképessége) tehát kulcsfontosságú!

57 A KKV-k meghatározása Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések, programok számára, 1996-ban egységes fogalmi meghatározást ajánlott a kis- és közepes méretű vállalkozásokra. Az általános, valamennyi szektorra kiterjedő meghatározás szerint a kis- és középvállalkozások esetében: – az alkalmazottak száma 250-nél kevesebb legyen, – az éves forgalom nem haladhatja meg a 40 millió eurót, vagy a mérleg-főösszeg a 27 millió eurót, és – meg kell felelni a függetlenségi kritériumnak, azaz legfeljebb 25 százalékig lehet olyan tulajdonosa a cégnek, amely nem tartozik a kis- és középvállalkozások körébe.

58 KKV-k támogatásának okai:
- Hátrányos helyzet a nagyvállalatokhoz képest, alapítás, beindítás költsége - Innováció és technikai fejlődés - A versenyre ható erők növekedése, a piaci viszonyok regenerálása - A nemzetközi versenyképesség növelése - Meghatározó szerep az munkahelyek teremetésében. - Bizonyos társadalompolitikai célok megvalósítása: leszakadók, szegények, kisebbségek felzárkóztatása

59 vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása
2000: Lisszaboni-stratégia iparra és versenyképességre vonatkozó irányvonalai (lásd: 2. előadás) - 2000: Kisvállalkozások Európai Chartája vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása pénzügyi környezetük javítása (Európai Beruházási Alap létrehozása) könnyebb hozzáférés a közösség támogató szolgáltatásaihoz, programjaihoz 2005: „Modern KKV-politika” vállalkozások és vállalkozói készségek előmozdítása (növelni kell a vállalkozói kedvet különböző csoportokon belül – fiatalok, nők, idősek, kisebbségek) KKV-k piachoz jutási feltételeinek javítása (közbeszerzéseken, szellemi tulajdon nagyobb védelme stb.) adminisztratív terhek csökkentése KKV-k növekedési potenciáljának javítása (javítani a hozzáférést a K+F, innovációs forrásokhoz, információs és kommunikációs technológiákhoz)

60 2005 – Európai Vállalkozási Díj
Párbeszéd és konzultáció erősítése a KKV-kel (jobb információhoz jutás, érdekképviselet) 1988 – EFQM Európai Kiválósági Modell (10 vezető EU cég alapította minőségértékelő módszer) 2005 – Európai Vállalkozási Díj Az iparpolitika önálló eszközökkel nem igen rendelkezik. Céljai kapcsán egyéb szakpolitikák (közlekedés, K+F. versenypolitika) koordinálását látja el, valamint feladata a versenyképesség javításához szükséges környezet – jogi – kialakítása, keretfeltételeinek megteremtése. A célok megvalósulásához pénzügyi eszközök a strukturális alapokban és a K+F kapcsán állnak rendelkezésre.

61 Foglalkoztatás- és szociálpolitika
1960: Európai Szociális Alap – kezdetben kevés forrással, összehangolt célrendszer nélkül, kevés sikerrel 1974: első Szociális Cselekvési Program 1989: Szociális Charta aláírása (UK kivételével) területe: Munkavállalók szabd mozgása; foglalkoztatás és bérezés; élet- és munkakörülmények javítása; szociális védelem; gyülekezési jog és kollektív alku; szakmai képzés; férfiak és nők közötti egyenlő elbánás és bérezés; munkavállalók döntésekben való részvétele és informálása; egészségvédelem és munkahelyi biztonság; gyermekek és fiatalok védelme; idősödő személyek; fogyatékos személyek 1992: Maastricht – a Szerződésbe nem sikerült belefoglalni a szociálpolitikát az UK ellenállása miatt Szociálpolitikai Megállapodás – ajánlások a közösség történelmének legmagasabb munkanélküliségét éri el – előtérbe a foglalkoztatáspolitika Az angolszász társadalmi modellben jóval kisebb szerepet tölt be az állami gondoskodás és jóval nagyobbat az öngondoskodás

62 1998: EU foglalkoztatáspolitikai irányvonalai
foglalkoztatási képesség javítása (különös tekintettel a fiatalokra) vállalkozás ösztönzés javítása vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése egyenlő esélyek feltételeinek megteremtése (különös tekintettel a nőkre) Lisszaboni-stratégia – prioritás a foglalkoztatottság! foglalkoztatási szint emelése (átlag:70%, nők:60%, év:50%) 18-24 éves korosztályban azok számának felére csökkentése, akik nem folytatják képzésüket a középfokú tanulmányok után nemek közötti egyenlőség javítása az álláshoz jutás, a szakképzés, az előremenetel és a munkakörülmények terén szociális kirekesztettség elleni harc hatékonyságának javítása nyugdíjrendszerek aktuális helyzethez való idomulásának javítása egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása bev. és menekültügyi politikánál szociális összefüggések figyelembevétele

63 A célok elérése nemzeti feladat, melyet a Bizottság koordinál
Források: strukturális alapok EBB hitelei PROGRESS (Programme for Employment and Social Solidarity)

64 Egészségügyi politika
- Maastrichtnál emelkedik közösségi szintre - nem jellemző a jogharmonizáció - azonban más területeken is megjelenik (pl.: fogyasztóvédelem, mezőgazdaság, K+F, oktatás + 3-ik pillérnél stb.) - akcióprogramok melyek célja: egészséggel kapcsolatos tájékozottság és tudásszint javítása gyorsreagáló riasztási rendszer létrehozása a fertőző betegségek kapcsán egészségi állapotot negatívan befolyásoló környezeti tényezők visszaszorítása

65 Oktatási politika Maastrichti Szerződéssel került közösségi szintre
Jelenlegi célkitűzések: re felére csökkenteni azon év közöttiek számát, akik középiskolai után nem folytatják tanulmányaikat - élethosszig tartó tanulás ösztönzése - távoktatás, elektronikus tanulás - európai bizonyítvány - diákok, tanárok, oktatók, kutatók mobilitásának az ösztönzése - foglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása Programok: - Socrates - mobilitás elősegítése, oktatási színvonal javítása (benne 5 alprogram köztük az Erasmus a felsőoktatásban) - Leonardo - szakképzés területén a vállalkozói szellem ösztönzése, innováció, nyelvtanulás - Youth - EU ifjúságpolitikájának koordinációja