Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU ismeretek Szakpolitikák Taksás Balázs. Előadás tartalma: - Kereskedelempolitika, egységes piac - Közös agrárpolitika - Közlekedéspolitika, transzeurópai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU ismeretek Szakpolitikák Taksás Balázs. Előadás tartalma: - Kereskedelempolitika, egységes piac - Közös agrárpolitika - Közlekedéspolitika, transzeurópai."— Előadás másolata:

1 EU ismeretek Szakpolitikák Taksás Balázs

2 Előadás tartalma: - Kereskedelempolitika, egységes piac - Közös agrárpolitika - Közlekedéspolitika, transzeurópai hálózatok - Energiapolitika - K+F - Környezetvédelmi politika - Fogyasztóvédelmi politika - Iparpolitika - Foglalkoztatás- és szociálpolitika - Egészségügyi politika - Oktatás és kulturális politika

3 Egységes piac A 4 alapszabadság: - áruk szabad áramlása - szolgáltatásnyújtás szabadsága - személyek (munkaerő) szabad mozgása - tőke szabad mozgása Mennyiségi és minőségi korlátok, akadályok megszűntetése!!!

4 Áruk szabad áramlása - feltétel: szabadkereskedelmi övezet (vámunió) július 1. Vámunió létrehozása (A külső vámhatáron befolyó vámbevételek 25%-át, a vámbeszedő állam adminisztrációs költségeinek fedezésére megtarthatja.) Piacvédelem eszközei: 1. Kereskedelmi 1. Kereskedelmi 2. Adminisztratív 2. Adminisztratív 3. Pénzügyi 3. Pénzügyi

5 Piacvédelem kereskedelmi eszközei: - Belföldi szállítók (vevők) preferálása - Behozatali tilalom - Importkorlátozások (kvóták, dömpingellenes intézkedések) - Vám - Belföldi inputrészarány előírása - Önkéntes exportkorlátozás

6 Adminisztratív eszközök – bürokratikus intézkedések Egészségügyi-, biztonsági-, minőségi-, honosítási eljárások, növény- és állategészségügyi rendszabályok, közúti fuvarozásokkal, szabványokkal kapcsolatos előírások stb. Piacvédelem pénzügyi eszközei: - Adópolitika - Illetékpolitika - Szubvenciók (támogatások) - ártámogatás - ártámogatás - beruházás támogatás - beruházás támogatás - (exporttámogatás) - (exporttámogatás) - Árfolyampolitika

7 1. Kereskedelemi korlátok: - vámunió megszűntette 2. Adminisztratív korlátok: : EB Dasonville-ügy „minden olyan, a tagállamok által bevezetett kereskedelmi előírás, amely képes közvetve vagy közvetlenül, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozni a Közösségen belüli kereskedelmet, a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedésnek tekinthető.” Kivétel: Közerkölcs, közrend, közbiztonság, emberek-,állatok-,növények életének és egészségének a védelme, történelmi, művészeti, kulturális kincs védelme : EB Cassis de Dijon-ügy „hogyha egy terméket jogszerűen állítanak elő és forgalmaznak egy tagállamban, akkor ezt a terméket a Közösség egész területén szabadon forgalmazhatónak kell tekinteni” Kivétel: Kényszerítő követelmények

8 3. Pénzügyi kotlátok: - tilos a diszkriminatív jellegű adóztatás - tilos bármilyen tagállami vagy tagállami forrásból nyújtott támogatás, amely korlátozza a versenyt Kivétel: - magánszemélyeknek szociális jelleggel, ha termék származásától független - természeti katasztrófák, rendkívüli események - volt NDK területe Engedélyezhető: - elmaradt, alacsony foglalkoztatottságú területek - közös európai projektek végrehajtása - súlyos tagállami gazdasági zavar - kulturális örökség megőrzése - Bizottsági javaslat alapján a következő területen: KKV-k, K+F, környezetvédelem, regionális célok

9 Szolgáltatásnyújtás szabadsága Szolgáltatás azon díjazás ellenében végzett tevékenység, amely nem esik az áruk, tőke és személyek szabad mozgására vonatkozó előírások alá. A cél már a Római szerződésben lefektetésre került, azonban a megvalósítás nagyon lassan haladt, halad. - kereskedelmi szolg. + közszolg. = EU GDP 70%-a - szolgáltatásnyújtás és szolgáltatásfogyasztás szabadsága - diszkrimináció tilalma - adminisztratív korlátozások tilalma - képesítések, igazolások, tanúsítványok kölcsönös elismerése Kivétel: Közhatalom gyakorlása, közrend, közbiztonság, közegészség védelme.

10 Személyek (munkaerő) szabad mozgása Tartalma: 1, munkavállalók szabad mozgása (mások által foglalkoztatottakra) 2, letelepedés szabadsága (önálló tevékenységet folytatókra) 3, nem kereső tevékenységet folytatók szabad mozgása Diszkrimináció tilalma

11 1. Munkavállalók szabad mozgása - állásajánlat elfogadása másik tagországban - álláskeresés céljából szabad mozgás (6 hónapig korlátozás nélkül) - munkavállalás és tartózkodás ugyanolyan feltételek mellett, mint amelyek a fogadó ország állampolgáraira vonatkozik - munkaviszony megszűnése mellett a fogadó állam területén maradás a megfelelő közösségi jogszabályok alapján - vele egy háztartásban élő házastársát és 21 éven aluli eltartott gyerekét magával viheti Áttelepüléskor az addig megszerzett társadalombiztosítási jogosultság tovább él Nem lehet egyszerre két tagállamban társadalombiztosítást fizetni Kivétel: Közrend, közbiztonság, közegészség védelme + egyes közszolgálati feladatok ellátása

12 Letelepedés szabadsága - önálló (vállalkozói, szolgáltatói) tevékenységet folytató természetes személyek és jogi személyek is hatálya alá tartoznak - képesítések, végzettségek kölcsönös elismerése (jelentős eltérés esetén szakmai tudás igazolása, vagy max. 3 éves adaptáció) - európai részvénytársaság alapításának lehetősége Kivétel: Közrend, közbiztonság, közegészség védelme + olyan tevékenységek, amelyek közhatalom gyakorlásához kötődnek

13 Nem kereső tevékenységet folytatók szabad mozgása - 3 hónapos időtartalmig bárki szabadon utazhat és tartózkodhat bármelyik EU tagállamban Utána tartózkodási engedély kell, ami automatikusan jár: - ha dolgozik, vállalkozik - nyugdíjas, ha igazolni tudja, hogy nem szorul rá a befogadó ország szociális segélyeire - diákoknak, ha oktatási intézménybe felvételt nyertek, betegbiztosítást kötöttek, és rendelkeznek az önfenntartáshoz szükséges (anyagi) eszközökkel

14 Tőke szabad áramlása tól teljes liberalizáció: tagállamok, illetve tagállam és külső ország között Kivételek: - közrend, közbiztonság, adózás és pénzügyi felügyelet védelme , 2007-es új tagállamok: meghatározott ideig ingatlan- és földtulajdon szerzés korlátozása

15 Közös Agrárpolitika (KAP) - mezőgazdaság: sajátos jelleg speciális helyzet - stratégiai terület - jelentős pozitív externália jelentkezése - európai mezőgazdaság tradicionális versenyhátránya a tengeren- túllal szemben Római Szerződés KAP céljai: - mg. termelékenységének növelése - mg.-i népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása - piacok stabilitása - az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása - a fogyasztók ellátásának elfogadható árszínvonalon való biztosítása

16 Stresai-konferencia KAP alaplevei: - egységes piac elve - közösségi preferencia elve (védelem a külső versennyel és a világpiaci árakkal szemben) - pénzügyi szolidaritás elve (KAP finanszírozás közös pénzügyi alapból) : Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap létrehozása Garancia rész: agrártámogatások, kifizetések Garancia rész: agrártámogatások, kifizetések Orientációs rész: struktúraváltás, szerkezetátalakítás támogatása Orientációs rész: struktúraváltás, szerkezetátalakítás támogatása

17 KAP ig Egységes nagykereskedelmi árak meghatározása, mely általában 2-3-szorosa a világpiaci árnak. A különbséget az importőröknek be kellett fizetnie az EK költségvetésébe (mg.-i lefölözés), így biztosítva a magas belpiaci árakat. Ártámogatás: Felvásárlási intervenciós kötelezettség. Ha az adott termék ára egy bizonyos szint (intervenciós ár) alá esik, akkor a Közösség ezen az áron automatikusan felvásárolja termelők feleslegeit. Exporttámogatás. Mivel a világpiaci árak jóval alacsonyabbak a belföldi (és előállítási) árnál, ezért a Közösség jelentősen szubvencionálja (támogatja) a kivitelt. Eredmények, problémák: - gazdálkodók életszínvonala együtt nő a többi társadalmi csoportéval - stabil, magas, de a fogyasztók által bőven megfizethető árak - jelentősen csökken a mezőgazdaság szerepe a társadalomban és gazd.-ban

18 - a rendszer csak a termelés növelésére ösztönöz, a hatékonyabbá tételére nem - állandó túltermelés jóval a világpiaci előállítási költség felett - a rendszer alapvetően a kontinentális termékeket (gabona, marhahús, tej stb.) támogatta, a csatlakozó mediterrán országok termelési szerkezete azonban eltért ettől - a 80-as évekre az EMOGA – jellemzően annak garanciális része – emésztette fel a Közösség költségvetésének 75%-át - folyamatos konfliktus az USA-val és a GATT-tal (WTO elődje), valamint a fejlődő országokkal

19

20 1992-es agrárreform Delors I. csomag: A KAP kiadásai nem növekedhetnek jobban a Közösség GNP növekedésének 74%-ánál. McSharry-reform: - a közösségi árak jelentős csökkentése és közelítése a világpiaci árakhoz több éves perióduson keresztül - a gazdálkodók életszínvonalának megőrzése érdekében a termelés volumenétől független jövedelemkompenzáció (ez nem ösztönöz a termelés növelésére) - a jövedelemkompenzáció feltétele a gabonaszektorban a földek egy részének ugaroltatása (ugyancsak a túltermelés csökkentése érdekében) - vidéki környezet, hagyományos kultúra fenntartása, biodiverzifikáció, mint mg.-i cél vidékfejlesztési politika megszületése - lehetőség az 55 év feletti gazdálkodók korengedményes nyugdíjba vonulására

21 Eredmények, problémák: - a gazdálkodók életszínvonala nem csökken - elmozdulás a világpiaci árak felé - csökken a túltermelés (főleg a gabonaszektorban) - még mindig magas intervenciós árak - a költségvetési kifizetések összege nőtt, csak a részarány csökkent 50%-ra - a jövedelem-kompenzációs rendszert jónéhány fontos termék kapcsán nem sikerült bevezetni (gyümölcs, bor, cukor) - a WTO tárgyalásokon a támogatások további csökkentésére kötelezte el magát az EU - leendő keleti bővítés kérdése (jelentősebb az agrárszektor részaránya, mint a 15-ökben)

22 Agrárpiaci rendtartás: Külső védelem. Korábban a piaci rendtartások legfontosabb eleme volt. A széles körben alkalmazott magas vámok, a világpiaci és a belső árak közti különbség alapján meghatározott importlefölözések lehetőséget biztosítottak arra, hogy a világpiacit jóval meghaladó belső árak alakuljanak ki, illetve ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. Az 1994-es WTO megállapodást követően a külső védelem szerepe csökkent, a piacvédelem csak vámokkal lehetséges. Intézményes árak. Az EU számos termékre állapít meg intézményes árakat, amelyek a piacszabályozó intézkedések alapjául szolgálnak. Az alapár és a referencia ár az EU átlagos termelési költségeit tükrözi, ezek alapján kalkulálják a termelési és export támogatásokat. Az intervenciós árat fizetik ki annak a termelőnek, aki termékét a megadott szabályok szerint az államnak ajánlja fel. Exporttámogatás. (export-visszatérítés) A magasabb belső piaci és az alacsonyabb világpiaci árak különbségének kiegyenlítését szolgálja. A támogatások egy része normatív, termékhez kötött, más része a piaci zavarok kezelésére, a termékfeleslegek levezetésére időszakosan kerül alkalmazásra. Az elosztás a kivitt mennyiségek alapján automatikusan, vagy pályázatos rendszerben történik. A WTO megállapodás korlátozta az EU export támogatási lehetőségét.

23 Intervenció. Célja a piaci zavarok kezelése. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vonnak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerülnek. Az EU intervenciós árakat hirdet meg, amelyek az esetek többségében a belső piaci átlagárak alatt vannak, és csak részben fedezik a termelés költségeit. Amennyiben a piaci ár az intervenciós ár alá esik, a termelő korlátlanul felajánlhatja (általában) gabonáját intervencióra. Termelési támogatások. Bizonyos termékek termelői normatív támogatást kapnak. A kifizetések a területnagyságtól (pl. durumbúza) függnek, vagy termelési kvótához (pl.: dohány) kötődnek. E kategóriába sorolható az öntözött területeknek juttatott, a magasabb termelési költségeket kompenzáló támogatás is. A feldolgozás támogatása. Elsősorban a kertészeti termékeknél, illetve a keményítőgyártási célra termelt burgonyánál alkalmazzák. A feldolgozóüzem jut közösségi forrásokhoz, amennyiben vállalja az érintett termék felvásárlását egy minimális szintet meghaladó áron. A támogatott mennyiségekre kvótát állapítanak meg.

24 Közvetlen termelői kifizetések. Az 1992-es reform keretében vezették be a gabona- és szarvasmarhaszektorban. Szerepüket az Agenda 2000 tovább növelte. Céljuk a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése. A kifizetett összeg a művelt földterület, illetve az állatállomány nagyságától függ. Az önszabályozás ösztönzése. A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelői szervezetek (TÉSZ-ek) létrehozásához, működési költségeikhez folyósított támogatás. A termelők nagy száma, illetve az előállított termékek sokfélesége miatt e szektorban nem lehetséges a más esetekben bevált központi szabályozás működtetése. A támogatások célja annak elérése, hogy a piacszabályozást a termelők által önkéntesen alapított szervezetek végezzék. Közvetlen termeléskorlátozó intézkedések. A kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák. A legfontosabb kvótás termékek a tej és a cukor. A termelési kvótát túllépők büntetést kötelesek fizetni. Közvetett termeléskorlátozó intézkedések. A legfontosabb eszköz az 1992-ben bevezetett kötelező ugaroltatás. Közvetett termeléskorlátozó hatása van a kvótákhoz kötött támogatásoknak (pl. dohány) is. A termelést, a túlzott üzemi koncentrációt korlátozzák azok a szabályok, amelyek határt szabnak a különböző támogatási címeken egységnyi területre vagy állatlétszámra felvehető támogatásoknak.

25 KAP az ezredforduló után - A os pénzügyi terv készítésénél legnagyobb viták a mg. körül vannak. Nem sikerül a Bizottság elképzelését végigvinni, amely az ártámogatás felől a közvetlen kifizetések (jövedelemkompenzáció) felé tolta volna el a KAP támogatási szerkezetét. Az intervenciós árak megállapított csökkentése is jóval kisebb mértékű lett, mint a Bizottság által tervezett. Eredmény: a vidékfejlesztési politika különválasztása a KAP második pilléreként, és az ehhez kapcsolódó programok létrehozása megállapodás a leendő tagállamok mg.-i termelőinek nyújtandó közvetlen kifizetésekről A támogatás folyamatosan éri el a régi tagállamok támogatási szintjét. A tagállamok jogosultságot kaptak az EU támogatásának 30%-kal történő kiegészítésére, mely kiegészítéshez 2006-ig felhasználhatták az uniós vidékfejlesztési forrásokat is. (Melyben részesedésük magasabb a régi tagállamokénál)

26 EU támogatás mértéke a 15-ök arányában 25 % 30 % 35 % 40 % 50 % 60 % 70 % 80 % 90 % 100 % Maximális nemzeti kiegészítés sel 55 % 60 % 65 % 70 % 80 % 90 % 100 % nemzeti támogatásra felhasználható az EU vidékfejlesztési forrásai

27 2003-as agrárreform - Összevont gazdasági-támogatási rendszer, amely a termelés és a támogatás részleges elválasztására épül (A korábban különböző jogcímen nyújtott közvetlen támogatásokat gazdaságonként egy összegben fizetik ki. A közvetlen kifizetéseket elválasztják a termeléstől, a termelőt és nem a termelést támogatják. – Egységes területalapú támogatási rendszer SAPS. A támogatás alapja a mezőgazdasági földterület, nincs ugaroltatási kötelezettség, de intervenciós ár sem. - Közvetlen kifizetések csökkentése (A kifizetések 5000 euróig változatlanok. Az e feletti részt gazdaságonként meghatározott %-kal csökkentik. A Bizottság által tervezett fizetési sapkát azonban nem sikerült bevezetni.) - Közösségi előírásoknak való megfelelés (A kifizetések feltétele az élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, állat- és növény-egészségügyi stb. előírások betartása.) - Vidékfejlesztés erősítése

28 KAP között - továbbra is vitatéma az agrártámogatások GNI részarányához mért magas értéke - agrártámogatás és vidékfejlesztés teljes különválasztása: Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA)EMOGA Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) (EMVA)

29 Közlekedéspolitika - EU GDP 10%-a - több, mint 10 millió dolgozó - szektor éves növekedési üteme 2-3% Versenyképes gazdaság fejlett infrastruktúra, közlekedés nélkül elképzelhetetlen! Római szerződés: közös közlekedéspolitika kialakítása Ez nem történt meg. A nemzeti piacok zárva maradtak a külföldi szolgáltatás- nyújtók elől. (kabotázs tilalom!) EB: Az EU Tanácsa mulasztott végrehajtani a Római szerződésben foglaltakat Fehér Könyv: Javaslatok a szolgáltatási szabadság megvalósítására

30 Maastricht: - Közös közlekedéspolitika intézményi és költségvetési alapelveinek lefektetése - Transzeurópai Hálózatok (TEN) koncepciója - Kohéziós Alap létrehozása (finanszírozás) : első közlekedési Fehér Könyv (azóta rendszeresen kiadásra kerül) : Útdíjak alkalmazásának kiterjesztése (3,5 t-ig), közös európai módszertan az értékének a meghatározására (Fontos, mert ennek hiánya okozta a közúti áruszállítás részarányának növekedését – nem volt megfizetve az infrastruktúra költsége, ellentétben a vasúttal) Közös műholdas navigációs rendszer Egységes légi irányítási rendszer Közlekedési kapcsolat javítása az EU-n kívüli országokkal Versenyt torzító tényezők kiszűrése: - tisztességtelen díjszabás megszűntetése - Eltérő munkajogi szabályok egységesítése

31 Jelenlegi stratégia: - különböző közlekedési módok arányának kiegyensúlyozottabbá tétele - vasút rehabilitációja - tengeri és belvízi hajózás támogatása - közúti közlekedés biztonságának javítása - hatékony, magas színvonalú és környezetkímélő közlekedési rendszer kiépítése „Fenntartható mobilitás” Közúti közlekedés : Nemzetközi személyszállítás közös szabályzórendszerének kialakítása : Korlátlanul szerezhető nemzetközi áruszállító engedély Közös szakmai, pénzügyi, erkölcsi, oktatási-vizsgáztatási, műszaki előírás Közös szakmai, pénzügyi, erkölcsi, oktatási-vizsgáztatási, műszaki előírás Közlekedésbiztonsági intézkedések

32 Vasúti közlekedés - sokáig állami monopólium, lassú liberalizáció, rugalmatlanság, versenyképtelenség, piacvesztés - a csővezeték és a hajózás után a 3-ik legkörnyezetbarátabb szállítási mód Vasút liberalizációja: Első vasúti csomag: nemzetközi vasúti teherszállítási piac liberalizálása Második vasúti csomag: belföldi vasúti teherszállítás liberalizálása interoperabilitás fejlesztése interoperabilitás fejlesztése Európai Vasúti Ügynökség létrehozása Európai Vasúti Ügynökség létrehozása Harmadik vasúti csomag: nemzetközi vasúti személyszállítás liberalizálása Lisszaboni-stratégia: belföldi személyszállítás liberalizálása

33 Légi közlekedés Fokozatos liberalizálás július 01-től Egységes piac - műszaki-, személyi-, repülésbiztonsági-, repülésforgalmi-, légirányítási előírások egységesítése - állami támogatás megszűntetése - viteldíjak szabályozása - földi kiszolgálás piacának liberalizálása Európai Űrügynökség Európai Repülésbiztonsági Ügynökség

34 Folyami- és tengerhajózás - jelentős mértékben nemzetközileg szabályozott től liberalizált a tagországok területén nyújtott tengeri szállítás (tengerhajózási kabotázs) Európai Tengerbiztonsági Ügynökség Kombinált szállítás - jelentősen előtérbe került fejlesztése : Marco-Polo program : Marco-Polo II. program 740 millió euró Folyami, vasúti, tengeri rakodók, illetve megközelíthetőségük fejlesztése Tengeri gyorsforgalmi út kiépítése

35 TEN – Transzeurópai Hálózatok Maastricht Cél: nemzeti-, regionális hálózatok összekapcsolása szűk keresztmetszetek megszűntetése szűk keresztmetszetek megszűntetése periférikus régiók elszigeteltségének megszűntetése periférikus régiók elszigeteltségének megszűntetése mobilitás növelése foglalkoztatottság javítása, versenyképesség növelése : 389 milliárd euró km vasút ( km nagysebességű) – 88,84% építés, km országút (elmaradottabb régiókban tagállamokban) – 6,5% fejlesztés több, mint 250 repülőtér - 1,24% víziutak – 1,6% hidak, felüljárók – 1,7%

36 TEN finanszírozása: - alapvetően tagállami forrásból + EU kiegészítés Kohéziós Alap, ERFA Európai Beruházási Bank: kedvezményes hitelek hitelgarancia hitelgarancia

37

38

39

40

41

42 Energiapolitika Energiaszektor 3 szegmense: energiatermelés (bányászat, kitermelés) energiaátalakítás (erőművek) energiaátalakítás (erőművek) l ogisztika, energiaszolgáltatás (hálózatok) (villamos-, gázszolgáltatás: természetes monopólium) l ogisztika, energiaszolgáltatás (hálózatok) (villamos-, gázszolgáltatás: természetes monopólium)Előállítás: - Fosszilis energiahordozók: szén: Jelentős környezetkárosítás (savaseső, üvegházhatás) olaj: Messze az EU-tól, politikailag kockázatos államokban (üvegházhatás) - Gáz: magas hatékonyság, kisebb környezetkárosítás, EU importfüggőség - Atomenergia: legolcsóbb, jelentősebb tartalék, 0 környezetszennyezés, hulladéktárolás, biztonság kérdése - Megújuló energiaforrások (víz, szél, biomassza, nap, ár-apály stb.) Drágább, kisebb kapacitás

43 Euroatom létrehozása az energia kérdése nem kerül az EGK felügyelete alá - 2 olajválság (1973, 1978) – az EK ráébred kiszolgáltatottságára - Egységes piac folyamatos kialakítása tól új irányelvek: Szabad szolgáltatóválasztás (2007. júliusától lakossági fogyasztóknak is) Szabad erőműlétesítés és termelés (bárki, aki az előírásoknak megfelel) Közszolgálati kötelezettség (környezetvédelem, ellátásbiztonság) Szabályozó hatóság (Kötelező szétválasztani a termelést és a hálózatüzemeltetést!) EU importfüggőség: Jelenleg 50% Mai tendencia alapján 2030-ra 70% (kőolaj 93%, földgáz 84%) Energiafogyasztás jelenleg 80% fosszilis energiahordozókból

44 2006: „Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért” c. Zöld Könyv - gáz- és villamoshálózatok fejlesztése - közös európai energiaügyi szabályozó hatóság létrehozása - TEN további fejlesztése - ellátás biztonságának javítása: EU országok közötti szolidaritás EU országok közötti szolidaritás olaj- és gázkészletekre vonatkozó szabályok átdolgozása olaj- és gázkészletekre vonatkozó szabályok átdolgozása tároló kapacitások növelése tároló kapacitások növelése - diverzifikáltabb energiaszerkezet kialakítása ig 20%-os energia-megtakarítás - közös fellépés az EU-n kívüli országokkal való kapcsolatok fejlesztésében (Oroszország, Észak-Afrika országai stb.) ra a megújuló energiahordozók arányának 20%-ra történő növelése

45 K+F politika -Kezdetek: ESZAK és Euroatom – a közös kutatás az energetikai kutatásokra szorítkozik - 80-as évek jelentős lemaradás az USA és Japán mögött – felismerés, hogy a széttöredezett nemzetállami kutatások nem lesznek versenyképesek a két nagy országéval Egységes Európai Okmány: Közösségi kutatási és technológiai fejlesztési keretprogramok: Megosztott költségű kutatások – az EU a költségek 50%-át állja, KKV-k esetében 2007-től 75%-ot Kutatások koordinációja EU saját kutatásai – Közös Kutatóközpont intézményei Probléma, hogy a versenyszféra lemaradása sokkal nagyobb, mint az állami kutatások hátránya a két másik centrummal szemben. Az EU reméli, hogy saját kutatásai katalizátorként hatnak a magánszféra kutatásaira.

46 A keretprogramokhoz EU-n kívüli országok is csatlakozhatnak, amennyiben beleszállnak a költségekbe Lisszaboni-stratégia: 2010-re K+F 3% (-nem fog megvalósulni!) os kutatási keretprogram: Európai Kutatási Térség kialakítása as keretprogram: Évente több, mint 10 milliárd euró EU Közös Kutatóközpontja – 5 tagállam, 7 kutatóintézet 2700 alkalmazott - energia, közlekedés, fenntartható fejlődés, polgári védelem, nanotechnológia, pénzügyek, környezetvédelem, fogyasztóvédelem Európai Innovációs és Technológiai Intézet – Budapest

47 A jövő (jelen?) kutatási iránya???

48 Környezetvédelmi politika - Római-szerződés még nem tartalmaz környezetvédelmi kérdéseket ban emelik közösségi szintre – Közösségi Környezetvédelmi Cselekvési Programok Európai Egységes Okmány: A Szerződésbe beleemeli a közös környezetvédelmi politikát EU környezetvédelmi alapelvei: - a Közösség feladata a környezet megőrzése, magas szintű védelme - környezetminőség javítása - emberi egészség védelme - természeti erőforrások ésszerű használata - megelőzés elve (az orvoslással szemben a károk megelőzésére kell törekedni) - környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve - „szennyező fizet” elv - integrálás elve (minden szakpolitikába integrálni kell a környezetvédelmet)

49 Szakterületek Horizontális szabályzás: - jelentős környezeti hatással bíró beruházásoknál kötelező a környezeti hatás- tanulmány készítése - ösztönzés afelé, hogy a szabályzásban jelenjen meg az esetleges kárrendezéshez szükséges pénzügyi biztosítékok előírása környezetre veszélyes tevékenység folytatása esetén Levegőminőség védelem - új gépjárművek károsanyag kibocsátására vonatkozó előírások folyamatos szigorítása (Euro 4-es motorok stb.) - új gépkocsik üzemanyag-felhasználására vonatkozó előírások szigorítása - ipari szűrőberendezésekkel kapcsolatos előírások - ipari szervesoldószer-felhasználás, szerves vegyületek kibocsátásának korlátozása ig 1990-hez képest 20%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását (Kiotói vállalás: 2012-ig 8%-kal csökkenteni)

50 -2005-től: CO 2 kvóták kiosztása, a kibocsátás folyamatos mérése, és a megmaradt keretekkel történő szabad piaci kereskedelem Zaj- és rezgések elleni védelem - előírás zajtérképek készítésére - előírások gépjárművek, háztartási gépek, kültéri berendezések zajkibocsátásra Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás - prioritási sorrend: - keletkezés megelőzése, csökkentése - újrahasznosítás vagy újrafeldolgozás - ártalmatlanítás a legkörnyezetkímélőbb módon lehetőleg energiát előállító égetéssel - hulladék import, export szabályozása - hasznosítási arányszámok előírása a tagállamoknak elektronikai és elektromos hulladékok, hulladék gépjárművek, csomagolási hulladék kapcsán - speciális hulladékok (olaj, akkumlátor, bányászati hulladék stb.) kezeléséről szóló előírások - K+F EU kutatóintézményekben

51 Vízminőség védelme re „jó vízminőség” elérése (meghatározott kémiai, fizikai, biológia el.-ok) - a vízmennyiséggel történő ésszerű gazdálkodás elérését segítő árpolitika kialakítása - szennyvíz elvezetés, kezelés megoldása Természetvédelem - Natura 2000 hálózat - vadon élő állatok, növények védelméről szóló előírások - veszélyeztetett fajokkal történő kereskedelem szabályzása - közösségi erdők kezelésére vonatkozó előírások Vegyipar, vegyi anyagok -több százezer vegyi anyag exportjának, importjának kezelésének, tárolásának, címkézésnek stb. előírása - veszélyesanyag szállításával kapcsolatos előírások

52 es Környezetvédelmi Cselekvési Program prioritásai: - éghajlatváltozás - természeti és biológiai diverzifikáció - környezet és egészség - természeti erőforrások és hulladék Környezetvédelem pénzügyi eszközei: - Kohéziós Alap!!! - Európai Beruházási Bank hitelei környezetvédelmi projektekre - LIFE, LIFE + program = EU környezetvédelmi alap - Más szakterületen megjelenő pénzeszközök (Pl.: Vidékfejlesztés) A környezetvédelemnek meg kell jelennie közbeszerzések elbírálásában, a közlekedésfejlesztési koncepciókban, az energia-előállítás kapcsán, a mezőgazdasági és halászati politikában, a fogyasztóvédelem területén szb.

53 Fogyasztóvédelmi politika - A közösségi fogyasztóvédelem kérdése is 1972-ben merül fel – Közösségi Fogyasztóvédelmi Cselekvési Programok Közösségi fogyasztóvédelmi jog 5 alapelve: Az egészséghez és biztonsághoz való jog (A termék és szolg. rendeltetésszerű használata nem jelenthet semmilyen veszélyt, különben vissza kell vonni.) A gazdasági érdek védelméhez való jog (kölcsönök, hitelek, garanciák stb. kapcsán a megfelelő tájékoztatás, kezelés) Kártérítéshez való jog Információhoz és képzéshez való jog (A fogyasztót tájékoztatni kell a termék és szolgáltatás jellemzőiről és használatáról. A termékek minősége, ára, a kapcsolt szolgáltatások tartalma összehasonlítható kell, hogy legyen. A címkézés és hirdetés nem lehet megtévesztő.) Képviselethez való jog (Fogyasztóvédelmi szervek, felügyeletek, békéltető tanácsok, információs központok stb.)

54 - Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport - Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Székhelye: Parma Székhelye: Parma „Forródrót” a nemzeti hatóságok között a gyors és sikeres cselekvés érdekében - GMO termékek??

55 Iparpolitika - Római Szerződésben nem jelenik meg önálló politikaként Oka: eltérő iparpolitikai filozófiák - 70-es évek a befeléfordulás időszaka - jelentős lemaradás az USA és Japán mögött – közösségi szint igénye Európai Bizottság: „Iparpolitika Nyitott és Versenyképes Környezetben - Maastricht közösségi szintre emeli az iparpolitikát - 4 átfogó cél: Ipar strukturális változásokhoz való alkalmazkodásának felgyorsítása Vállalkozásbarát környezet kialakítása (különös tekintettel KKV-kra) Vállalkozások együttműködésének ösztönzése Innovációs, K+F lehetőségek jobb kihasználása

56 - 90-es évek: iparfejlesztés = versenyképesség javítása = = EU feladat a környezeti feltételek megteremtése : Európai Unió versenyképességének megerősítésére szolgáló cselekvési program Közigazgatás ipari szerepének modernizálása (felesleges jogi vagy közigazgatási korlátok eltörlése) Ipari együttműködés erősítése Zavartalan verseny biztosítása Immateriális versenyképességi tényezők javítása (finanszírozás és fejlesztés a K+F, oktatás-képzés területén) - Ezredforduló: iparpolitikából – vállalkozáspolitika Oka: KKV-k teszik ki a vállalatok 99%-át, ők foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak 66%-át, és állítják elő az összes megtermelt hozzáadott-érték 57%-át. A KKV-k fejlődése (azaz versenyképessége) tehát kulcsfontosságú!

57 A KKV-k meghatározása Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy általános keretet teremtsen a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló intézkedések, programok számára, 1996-ban egységes fogalmi meghatározást ajánlott a kis- és közepes méretű vállalkozásokra. Az általános, valamennyi szektorra kiterjedő meghatározás szerint a kis- és középvállalkozások esetében: – az alkalmazottak száma 250-nél kevesebb legyen, – az éves forgalom nem haladhatja meg a 40 millió eurót, vagy a mérleg- főösszeg a 27 millió eurót, és – meg kell felelni a függetlenségi kritériumnak, azaz legfeljebb 25 százalékig lehet olyan tulajdonosa a cégnek, amely nem tartozik a kis- és középvállalkozások körébe.

58 KKV-k támogatásának okai: - Hátrányos helyzet a nagyvállalatokhoz képest, alapítás, beindítás költsége - Innováció és technikai fejlődés - A versenyre ható erők növekedése, a piaci viszonyok regenerálása - A nemzetközi versenyképesség növelése - Meghatározó szerep az munkahelyek teremetésében. - Bizonyos társadalompolitikai célok megvalósítása: leszakadók, szegények, kisebbségek felzárkóztatása

59 - 2000: Lisszaboni-stratégia iparra és versenyképességre vonatkozó irányvonalai (lásd: 2. előadás) : Kisvállalkozások Európai Chartája vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása vállalkozások növekedésének és versenyképességének fokozása pénzügyi környezetük javítása (Európai Beruházási Alap létrehozása) pénzügyi környezetük javítása (Európai Beruházási Alap létrehozása) könnyebb hozzáférés a közösség támogató szolgáltatásaihoz, programjaihoz könnyebb hozzáférés a közösség támogató szolgáltatásaihoz, programjaihoz : „Modern KKV-politika” vállalkozások és vállalkozói készségek előmozdítása (növelni kell a vállalkozói kedvet különböző csoportokon belül – fiatalok, nők, idősek, kisebbségek) vállalkozások és vállalkozói készségek előmozdítása (növelni kell a vállalkozói kedvet különböző csoportokon belül – fiatalok, nők, idősek, kisebbségek) KKV-k piachoz jutási feltételeinek javítása (közbeszerzéseken, szellemi tulajdon nagyobb védelme stb.) KKV-k piachoz jutási feltételeinek javítása (közbeszerzéseken, szellemi tulajdon nagyobb védelme stb.) adminisztratív terhek csökkentése adminisztratív terhek csökkentése KKV-k növekedési potenciáljának javítása (javítani a hozzáférést a K+F, innovációs forrásokhoz, információs és kommunikációs technológiákhoz) KKV-k növekedési potenciáljának javítása (javítani a hozzáférést a K+F, innovációs forrásokhoz, információs és kommunikációs technológiákhoz)

60 Párbeszéd és konzultáció erősítése a KKV-kel (jobb információhoz jutás, érdekképviselet) Párbeszéd és konzultáció erősítése a KKV-kel (jobb információhoz jutás, érdekképviselet) 1988 – EFQM Európai Kiválósági Modell (10 vezető EU cég alapította minőségértékelő módszer) 2005 – Európai Vállalkozási Díj Az iparpolitika önálló eszközökkel nem igen rendelkezik. Céljai kapcsán egyéb szakpolitikák (közlekedés, K+F. versenypolitika) koordinálását látja el, valamint feladata a versenyképesség javításához szükséges környezet – jogi – kialakítása, keretfeltételeinek megteremtése. A célok megvalósulásához pénzügyi eszközök a strukturális alapokban és a K+F kapcsán állnak rendelkezésre.

61 Foglalkoztatás- és szociálpolitika : Európai Szociális Alap – kezdetben kevés forrással, összehangolt célrendszer nélkül, kevés sikerrel : első Szociális Cselekvési Program : Szociális Charta aláírása (UK kivételével) területe: Munkavállalók szabd mozgása; foglalkoztatás és bérezés; élet- és munkakörülmények javítása; szociális védelem; gyülekezési jog és kollektív alku; szakmai képzés; férfiak és nők közötti egyenlő elbánás és bérezés; munkavállalók döntésekben való részvétele és informálása; egészségvédelem és munkahelyi biztonság; gyermekek és fiatalok védelme; idősödő személyek; fogyatékos személyek : Maastricht – a Szerződésbe nem sikerült belefoglalni a szociálpolitikát az UK ellenállása miatt Szociálpolitikai Megállapodás – ajánlások - a közösség történelmének legmagasabb munkanélküliségét éri el – előtérbe a foglalkoztatáspolitika

62 - 1998: EU foglalkoztatáspolitikai irányvonalai foglalkoztatási képesség javítása (különös tekintettel a fiatalokra) vállalkozás ösztönzés javítása vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése egyenlő esélyek feltételeinek megteremtése (különös tekintettel a nőkre) - Lisszaboni-stratégia – prioritás a foglalkoztatottság! foglalkoztatási szint emelése (átlag:70%, nők:60%, év:50%) éves korosztályban azok számának felére csökkentése, akik nem folytatják képzésüket a középfokú tanulmányok után nemek közötti egyenlőség javítása az álláshoz jutás, a szakképzés, az előremenetel és a munkakörülmények terén szociális kirekesztettség elleni harc hatékonyságának javítása nyugdíjrendszerek aktuális helyzethez való idomulásának javítása egész életen át tartó tanulás feltételeinek javítása bev. és menekültügyi politikánál szociális összefüggések figyelembevétele

63 A célok elérése nemzeti feladat, melyet a Bizottság koordinál Források: strukturális alapok EBB hitelei EBB hitelei PROGRESS (Programme for Employment and Social Solidarity) PROGRESS (Programme for Employment and Social Solidarity)

64 Egészségügyi politika - Maastrichtnál emelkedik közösségi szintre - nem jellemző a jogharmonizáció - azonban más területeken is megjelenik (pl.: fogyasztóvédelem, mezőgazdaság, K+F, oktatás + 3-ik pillérnél stb.) - akcióprogramok melyek célja: egészséggel kapcsolatos tájékozottság és tudásszint javítása egészséggel kapcsolatos tájékozottság és tudásszint javítása gyorsreagáló riasztási rendszer létrehozása a fertőző betegségek kapcsán gyorsreagáló riasztási rendszer létrehozása a fertőző betegségek kapcsán egészségi állapotot negatívan befolyásoló környezeti tényezők visszaszorítása egészségi állapotot negatívan befolyásoló környezeti tényezők visszaszorítása

65 Oktatási politika Maastrichti Szerződéssel került közösségi szintre Jelenlegi célkitűzések: re felére csökkenteni azon év közöttiek számát, akik középiskolai után nem folytatják tanulmányaikat - élethosszig tartó tanulás ösztönzése - távoktatás, elektronikus tanulás - európai bizonyítvány - diákok, tanárok, oktatók, kutatók mobilitásának az ösztönzése - foglalkoztatási és oktatási piac szinergiájának javítása Programok: - Socrates - mobilitás elősegítése, oktatási színvonal javítása (benne 5 alprogram köztük az Erasmus a felsőoktatásban) - Leonardo - szakképzés területén a vállalkozói szellem ösztönzése, innováció, nyelvtanulás - Youth - EU ifjúságpolitikájának koordinációja


Letölteni ppt "EU ismeretek Szakpolitikák Taksás Balázs. Előadás tartalma: - Kereskedelempolitika, egységes piac - Közös agrárpolitika - Közlekedéspolitika, transzeurópai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések