Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás 2005. december 7. 7. Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás 2005. december 7. 7. Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében."— Előadás másolata:

1 Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás december Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében csak korlátozottan vehetők igénybe a nemzetállami közjogi kategóriák, az európai közigazgatás fogalmának feltárásához a nemzetállam közigazgatás- fogalmából indokolt kiindulni A közigazgatás lényegi ismérvei a nemzetállamban Az ismérvek az alábbi szempontok alapján tárhatók fel: impérium, a szervezet, a tevékenység, a funkció, és a személyzet oldaláról.

2 1.Az impérium oldaláról: a közigazgatás önálló hatalmi ág 2.A szervezet oldaláról azaz organikus értelemben: a közigazgatás az államszervek elkülönült alrendszere, melynek 2 típusa van: - államigazgatási szervek - helyi önkormányzatok 3.A tevékenység oldaláról, azaz materiális értelemben: a közigazgatás az állami tevékenység sajátos, törvényeknek alárendelt területe. Az állami akarat gyakorlati végrehajtásának megszervezése: végrehajtó-rendelkező tevékenység. 4.Funkcionális értelemben: a közigazgatásnak sajátos feladatai vannak: gazdaságszervezés, intézetek irányítása és felügyelete, rendészet, külső-belső védelem, külpolitikai és külgazdasági feladatok, belső irányítási és igazgatási feladatok. 5.Perszonális értelemben, azaz a személyzet oldaláról: a közigazgatás sajátos jogállású személyzet (köztisztviselők) tevékenysége. Koncentrált szakértői apparátus, amely hidat képez az állam és a társadalom között.

3 7.2. Az európai közigazgatás fogalma Az európai közigazgatás fogalmának sajátosságai – a nemzetállam közigazgatás-fogalmához képest – a következők: 1. Az impérium oldaláról: Az európai közigazgatás önálló hatalmi ág? Igen, de csak részben önálló hatalmat jelent, melyet az EU központi szervei és a tagállami intézmények együttesen gyakorolnak. Azért csak részben, mert a Tanács révén erőteljesen összefonódik a törvényalkotással, a Bizottság révén a tagállami törvényalkotással és közigazgatással, a Bíróság révén pedig a tagállami bíróságokkal. 2.Organikus értelemben az európai közigazgatás a közhatalommal rendelkező szervek elkülönült alrendszere? Igen, de csak részben. Az tény, hogy a központi szervek közhatalommal rendelkeznek, de az elkülönültség már nehezebb kérdés, hiszen az európai közigazgatást megosztott igazgatásként jellemeztük.

4 3. Materiális értelemben az európai közigazgatás az állami tevékenység törvény alá rendelt sajátos területe: szervezés, végrehajtás, rendelkezés? Az európai közigazgatás, mint láttuk: - törvény alá rendelt tevékenység - a központi szervek és a tagállamok apparátusai együttesen fejtik ki a szervező, végrehajtó, és rendelkező tevékenységet a kitűzött célok érdekében - elméleti oldalról ez a CITDöVKE megvalósítását jelenti 4. Funkcionális értelemben az európai közigazgatás feladatai megegyeznek a tagállami közigazgatások feladataival? Összességében igen, hiszen a tagállami közigazgatás is része az európai közigazgatásnak. E képet azonban árnyalni kell: - kiemelendő a gazdaság-igazgatási feladatkör szerepe, hiszen az európai integráció középpontjában az egységes (belső) piac működtetése, valamint a gazdasági és monetáris unió megvalósítása áll.

5 -A külső védelmi és külpolitikai feladatkör csak az EU megszületésétől (1992) játszik szerepet (Második Pillér) -A rendészeti feladatkör is csak az EU létrejöttétől datálható. (Harmadik Pillér) -Az intézetirányítást és –felügyeletet az integráció nem érintette, az nemzetállami hatáskör maradt. 5. Perszonális értelemben az európai közigazgatás feladatait sajátos jogállású személyek látják el, akik hidat képeznek az állam és a társadalom között? Összességében igen, de a képet árnyalni kell. - az EU tisztségviselők sajátos jogállású személyek, munkájukra garanciális közösségi előírások vonatkoznak - ők hidat képeznek az EU központi szervei és az európai állampolgárok között - az EU-közigazgatás megvalósításában részt vesznek a tagállamok köztisztviselői is

6 Összegzés: az EU-közigazgatás fogalma: -részben önálló, tehát törvényhozással erősen összefonódó végrehajtó hatalom, melyet közösségi, és tagállami intézmények közösen gyakorolnak, -közhatalommal rendelkező közösségi és tagállami szinten elkülönült, de egységes egészet képező hatalmi szervek összessége, -a közösségi, és tagállami szerveknek a közösségi jog, illetve az acquis communitaire hatálya alá rendelt tevékenysége, amely a gyakorlati tevékenység oldaláról szervezést, végrehajtást és rendelkezést jelent, -sajátos feladatai vannak, amelyeket a közösségi, és tagállami intézmények valósítanak meg, meghatározott korlátok között, -a feladatokat sajátos jogállású személyek, közösségi és tagállami köztisztviselők látják el, akik ennek révén kommunikációs csatornát (hidat) képeznek a Közösség és a tagállamok, illetve a közösségi intézmények és az európai állampolgárok között.


Letölteni ppt "Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 13. előadás 2005. december 7. 7. Az európai közigazgatás fogalma Kiindulópont: annak ellenére, hogy az EU esetében."

Hasonló előadás


Google Hirdetések