Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója."— Előadás másolata:

1 Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója

2 R. Coase: miért van vállalat? R. Coase 1938-ban (26 évesen) ír egy cikket, amelynek első mondata így hangzik: „Az a célom, hogy megértsem, miért jön létre egyáltalán egy cég, amikor a piac meg tudná oldani a problémáját”. A válasza, amiért majd Nobel díjat kap: a transzakciós költségek figyelembe vétele lesz. Ez egyébként a közgazdaságtan új irányát, a transzakciós költségek gazdaságtanát indítja el. Coase számára természetes az, ami a biológusok számára nem, de Hamilton számára – aki a London School of Economics-ba járt – ismert volt, hogy az életben mindenütt a költségek és a hasznok együtt járnak. Ez vezet arra, hogy már régen, és mai napig is, a közgazdaságtan legfontosabb elemzési módszere a „költség- haszon” elemzés. Amikor a transzakciós költségek alapvetően megváltoznak –nőnek vagy csökkennek – a szerveződések, vagy azok irányítása alapvetően átalakulhat.

3 Az evolúció megoldása a társulásra Az evolúciós folyamatosan optimalizál. Olyan megoldásokat fejleszt ki, amelyek az adott környezeti feltételek között a legversenyképesebbek. Az optimalizálás alapja a folyamatos „költség- haszon” elemzés. Olyan megoldások terjednek el, amelyek a versenyben a legnagyobb rátermettséget biztosítják. Ha valamilyen megoldás – akár pl. az altruizmus, akár ezzel ellentétben a büntetés – első pillantásra versenyképtelennek tűnik, és mégis elterjedt, akkor valamilyen hatást, költséget vagy előnyt nem vettünk tekintetbe, vagy a transzakciós költségek megváltoztak.

4 Az állam kialakulásának menetrendje Currie, Th. Et al. (2010). Rise and fall of political complexity in island South-East Asia and Pacific. Nature. Vol

5 A politikai komplexitás értelmezése A politikai komplexitást a döntéshozási szintek száma és működésmódja szerint határozták meg. Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Azt a közösséget, ahol hiányzik a folyamatos politikai döntéshozás acephalous-nak („fejnélkülinek) nevezik Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, Az egyszintű döntéshozás közösségét „simple chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, A kétszintű döntéshozást „complex chiefdom”-nak, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, Azt a közösséget tekintik államnak (state), ahol a döntéshozás meghaladja a két szintet, A cikk legfontosabb megállapításai: A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai evolúció csak apró lépésekben történik, vagyis az állam nem alakul ki egyetlen lépésben, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A politikai komplexitás nemcsak nőhet, hanem csökkenhet is, vagyis bekövetkezhet a már kialakult egység szétesése, A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is. A szétesés, azonban nemcsak lépésben történhet, visszazuhanhat a közösség jóval alacsonyabb szintre is.

6 Az állam és a politika kapcsolata Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam és a politika kapcsolata, mint a gépezet és a működtetőjének a kapcsolata. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. Az állam valamiféle gépezet, - „platform” - amely sokféle alkalmazást és akciót tesz lehetővé, azáltal, hogy szolgáltatásokat nyújt, és ezzel megkönnyíti az erre épülő működést/életet. A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika arról szól, ki és hogyan működteti az államot: ki, milyen jogon, és milyen érdekeknek megfelelően irányítja a gépezetet, dönt a szabályokról, és fejleszti tovább a „gépezetet’, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább, A politika - kicsit leegyszerűsítve – a gépezet irányításáért folyó harc, ki ül a kormánykerékhez, milyen irányban vezeti a gépet, milyen funkciókat lát el, honnan, kitől veszi el az energiát, milyen forrásokból építi tovább,

7 A „gyűlés” típusú döntéshozás Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása Már az állatoknál megjelenik, pl. majmok napi programjának meghatározása A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A törzseknél az öregek, vagy az össze felnőtt férfi együtt hozza meg a döntéseket vagy tesz igazságot, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A régi görögöknél (athéniaknál) is a gyűlés volt a legfelső döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A kereszténységnél a tanács vagy a zsinat volt döntéshozó szervezet, A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum (Svájcban még ma is így tartanak gyűléseket), A középkori Itáliai városállamokban is a nagy-létszámú tanács volt a döntéshozó fórum (Svájcban még ma is így tartanak gyűléseket), A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, A szászoknál és a skandinávoknál is történelmileg tanács típusú szervezet hozott döntéseket, Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Az iszlám társadalmakban a tanács (shoura vagy mashrevat ) hoz döntést Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény Lényegében ezek – hatalommegosztásos - továbbfejlesztése a demokratikus rendszere a Parlament és a hatalmi ágak elválasztása és a sokféle egymást ellenőrző intézmény

8 Az állam kormányzásának két megoldása Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. Amikortól a mai értelemben vett állam létrejött, két megoldása van a közösség kormányzásának: királyság és köz-társaság. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. E kettőt részben szervezet-ökológiai okok (milyen az adott természeti környezet, miként termeli újra magát a közösség) és történelmi okok (a path-dependencia) határozza meg. A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A királyság – egyeduralmat jelent – egyetlen személy, illetve család „privatizálta” a közösséget, illetve annak legfontosabb erőforrásait és saját kénye-kedve szerint használja azokat, A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt. A köz-társaság sok egyenrangú polgárt jelent, akik módszert keresnek arra, miként dönthetnének azokról a kérdésekről, amelyekről a királyságokban egyetlen ember dönt. Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) Természetesen a kettő között vannak átmenetek, ezeket a görög demokrácia teoretikusai leírják (pl. oligarchia, arisztokrácia..) Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit. Minden megoldás ismert volt az akkori korban a politikai döntéshozók előtt, vagyis elvileg választhattak, és tudhatták hatékonyságát, illetve szükségszerű következményeit.

9 A demokrácia „minimalista” koncepciója A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. A demokrácia „minimalista” – un. schumpeteri – elképzelésből, amely a demokráciát azzal a lehetőséggel azonosítja, hogy a pártok versengenek a hatalomért, és a polgárok, ha azt fontosnak tartják, „lecserélhetik” az éppen hatalmon levőket. Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: a politikai verseny léte és a polgárok választásokon való részvételének lehetősége. Ebben a koncepcióban a demokrácia két legfontosabb tényezője: a politikai verseny léte és a polgárok választásokon való részvételének lehetősége. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. Az első tényező két elemet foglal magában: jogot pártok létrehozására és a politikai vélemény-formálás eszközeihez való szabad és egyenlő hozzáférést. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta. A második elem meghatározó összetevői: a szavazati jog, a méltányos szavazási procedúra, a versenyző pártok hozzáférése a közösségi forrásokhoz, és a szavazat mindenkire kiterjedő volta.

10 A demokrácia kiterjesztett koncepciója A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek. A demokráciát az elmondottaknál szélesebb értelemben is meghatározhatjuk, mint olyan intézmények és döntéshozatali eljárások összességét, amelyek a közösség által jóváhagyott szabályokon, és eljárásokon alapulnak, amelyek felett az emberek ellenőrzést képesek gyakorolni, és amely demokratikus szerveződést tesz lehetővé, úgyhogy a társadalom tagjai egyénekként és közösségként is egyenlő jogokat élvezhetnek. Ezért nélkülözhetetlen része a vezetés beszámoltathatósága, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a kormányzati hatékonyság, a törvények hatalma és a korrupciótól való mentesség. Ezért nélkülözhetetlen része a vezetés beszámoltathatósága, a politikai stabilitás, az erőszak és fenyegetettség hiánya, a kormányzati hatékonyság, a törvények hatalma és a korrupciótól való mentesség. Az így nyerhető kép azonban csak tovább finomítja, de alapvetően nem módosítja az egyes országok helyzetét a „demokrácia-skálán”. Az így nyerhető kép azonban csak tovább finomítja, de alapvetően nem módosítja az egyes országok helyzetét a „demokrácia-skálán”.

11 Demokrácia 1.0 verzió: Athén Az állampolgárok politikailag egyenlők: választhatók, és választók bármilyen posztra. A polgárok közvetlen részvétele a jogalkotási és a bírói funkciókban, A szuverén hatalom, a polgárok közösségéé („közgyűlésé”) A közösségi hatalom hatálya kiterjed a város minden közösséget érintő problémájára, A hivatalok ellátóinak kiválasztása során sokféle módszert használtak (közvetlen választást, rotációt, és sorsolást) A háborúkkal és hadviseléssel összefüggő pozíciókat kivéve egy polgár nem tölthette ugyanazt a pozíciót kétszer, A hivatalt mindenki csak rövid ideig tölthette be, A közösségi szolgálatért fizetés járt. Feltételek: Rabszolga gazdaság, amely „szabadidőt” biztosított a polgároknak Az otthoni dolgokat az asszonyok végzik, így a férfiak politizálhatnak, Az állampolgárok számát viszonylagosan alacsonyan tartják

12 A köz-társaságok visszatérő problémái Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy mindenkinek szerepe lehessen a köztársaságban? - mindenkit választhatnak, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elérni, hogy egyenlő eséllyel mindenki hozzáférhessen a köz-államhoz? - a választás sorshúzás útján történik, Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismos Hogyan lehet elkerülni a zsarnokságot? - osztrakismos Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan érhető el, hogy az emberek részt is vegyenek? Kötelességgé tenni a részvételt (Periklész szavai) és fizetnek az állam ügyeinek intézéséért, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg, Hogyan lehet valamiféle egyensúlyt teremteni a képességek és az egyenlőség között? – van amit nem sorsolnak, de azt is ellenőrzik, egyébként ez nehezen oldható meg,

13 A középkori politikai gondolkodás két problémája 1. Az egyik a világi és az egyházi hatalom viszonya. Az egyház a belső viták és egyenetlenségek leküzdése által egyre nagyobb és centralizáltabb hatalommá vált, amely kiterjesztette hatalmát az élet szinte minden területére. Ehhez képest a világi hatalom instabil, változó, kaotikus volt, és a nyers erőszak szférája volt. 2. A főhatalom önkényes tobzódásával szembeni ellenállás jogi kérdése. Ellenállás jogról általában ott beszélnek, ahol az ellenállást nem szabályozza a normális polgári jog. A király elismerését bizonyos etikai elvek betartásához kötötték. Ezzel párhuzamosan elindul a hatalommegosztás folyamata.

14 Padovai Marsilius ( ) „A béke védelmezője” Az ember nem egyszerűen természetéből fakadóan közösségre szoruló lény, hanem a felismerés erejénél fogva is. Egyesülése tehát akarati aktus, az emberek hozzák létre tudatos megállapodással. Megalkotják az együttélés szabályait is, a törvényeket. A törvények azonban attól valódi törvények, hogy kényszerítő hatalom áll mögöttük. A törvény ismérve tehát nem az, hogy megfelel-e valamilyen felsőbb erkölcsnek, hanem, hogy mögötte áll-e a közösség kényszerítő akarata. Enélkül az ésszerű szabály nem törvény, míg a rossz törvény is törvény, ha kikényszeríthető. A törvényhozó ezért csak a polgárok többsége lehet, s bár ezt átruházhatja a társadalom vezető rétegére, ez az átruházás csak feltételes lehet.

15 Demokrácia 2.0 verzió: alkotmányos monarchiák Ebből a problémából nő ki az újkor elején a demokrácia új, 2.0-ás verziójának két válasz: 1. A törvények hatalma: A törvények hatalma egy jogi alapszabály amely arra utal, hogy a mindenkori kormányzó hatalom döntéseit az érvényes törvények keretein belül, azoknak megfelelve hozhatja meg. Magát a kifejezést a 17. századi Angliában használják. A koncepció eredete visszavezethető Arisztotelész gondolataira, aki azt írta „A törvényeknek kell kormányozni”. A törvények hatalma arra is utal, hogy minden polgár a törvény alá esik, így az uralkodó sem áll a törvények felett (ami a középkorban uralkodó gondolat volt). 2. A hatalom intézményes megosztása: Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

16 Locke: A liberális jogállam alapelvei „Aki így gondolkodik (t.i. lemondana jogairól egy abszolút hatalommal rendelkező uralkodó javára, mint Hobbes feltételezi), az azt képzeli: az emberek olyan balgák, hogy nagy gonddal igyekeznek elkerülni azokat a bajokat, amelyeket a görények vagy a rókák okozhatnak nekik, viszont belenyugszanak abba, hogy oroszlánok falják fel őket”. A legfőbb hatalom a törvényhozói hatalom – de ő sem rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek életével és tulajdonával. Az igazságszolgáltatásnak kihirdetett és állandó törvények alapján és felhatalmazott és ismert bírók útján kell az igazságot szolgáltatni. Még adót is csak képviseletért cserébe lehet szedni. Ez lesz a amerikai tartományok lázadásának indítéka.

17 Locke: Két értekezés a kormányzásról.. Korábban sokan írtak a tökéletes állam víziójáról (Pláton: Állam, Morus: Utópia, Hobbes: Leviatán), Locke az abszolút hatalmúnak képzelt kormányzás korlátairól akart írni. Korábban sokan írtak a tökéletes állam víziójáról (Pláton: Állam, Morus: Utópia, Hobbes: Leviatán), Locke az abszolút hatalmúnak képzelt kormányzás korlátairól akart írni. Hétköznapi, gyakorlatias megfontolások, praktikus irányelvek, amelyeket megtartva egy közösség tagjai ésszerű korlátok között élvezheti a szabadságjogokat. Hétköznapi, gyakorlatias megfontolások, praktikus irányelvek, amelyeket megtartva egy közösség tagjai ésszerű korlátok között élvezheti a szabadságjogokat. A mű kimutathatóan a 1679-ből származik, tehát megelőzi az 1688-as „dicsőséges forradalmat”, vagyis a jövőre utaló gyakorlati tanácsok, hogyan csináljunk és működtessünk egy polgári államot. A mű kimutathatóan a 1679-ből származik, tehát megelőzi az 1688-as „dicsőséges forradalmat”, vagyis a jövőre utaló gyakorlati tanácsok, hogyan csináljunk és működtessünk egy polgári államot. Locke polgári kormánya az emberek szabadságának és javai megóvásának szükségletéből született. A népképviselők a közös emberi megegyezés eszközei, hatalmukat csak előre megállapított szigorú korlátok között gyakorolhatják. Ha tehát egy kormányzat már nem szolgál földi megteremtőjének megelégedésére, autoritását megszüntethették. (A törvények hatalma!) Locke polgári kormánya az emberek szabadságának és javai megóvásának szükségletéből született. A népképviselők a közös emberi megegyezés eszközei, hatalmukat csak előre megállapított szigorú korlátok között gyakorolhatják. Ha tehát egy kormányzat már nem szolgál földi megteremtőjének megelégedésére, autoritását megszüntethették. (A törvények hatalma!)

18 Montesquieu a hatékony államműködésről „ Ha a törvényhozói hatalom a végrehajtói hatalommal ugyanabban a személyben vagy ugyanabban a hatósági testületben egyesül, nincsen szabadság, mivel attól lehet tartani az ilyen uralkodó vagy az ilyen zsarnoki testület zsarnoki törvényeket fog hozni, s azokat zsarnoki módon fogja végrehajtani”. „Akkor sincsen szabadság, ha a bírói hatalom nincs elválasztva a törvényhozó, valamint a végrehajtó hatalomtól. Ha a bírói hatalom a törvényhozói hatalomhoz kapcsolódnék, az állampolgárok élete és vagyona feletti hatalom önkényes lenne, mert a bíró is törvényhozó volna. Hogy a hatalommal ne lehessen visszaélni, ahhoz az kell, hogy a dolgok helyes elrendezése folytán a hatalom szabjon határt a hatalomnak... De minden elvesznék akkor, ha ugyanaz az ember vagy főembereknek, nemeseknek vagy a népnek ugyanaz a testülete gyakorolná a három hatalmat.” Ezért kell szétválasztani a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalmat.

19 Demokrácia 3.0 verzió: a forradalmak nyomán A 18. és 19. században Franciaországban és Amerikában vetődik fel élesen, hogy a szuverenitás nem egy személyhez és nem is kisebb csoporthoz (a királyhoz vagy az arisztokráciához) kapcsolódik, hanem a „néphez”. A szuverenitás az egész társadalmat illeti. Ez két kérdést vet fel: Hogyan értelmezhető, hogy a „népé” a végső hatalom? (Ezt a problémát Rousseau válaszolja meg) Hogyan értelmezhető, hogy a „népé” a végső hatalom? (Ezt a problémát Rousseau válaszolja meg) Miként tud élni a hatalmával a nép, hogyan is történik a kormányzás (ezt az amerikaiak fogják megoldani – ez lesz a képviseleti demokrácia) Miként tud élni a hatalmával a nép, hogyan is történik a kormányzás (ezt az amerikaiak fogják megoldani – ez lesz a képviseleti demokrácia)

20 Rousseau a kívánatos kormányzati formáról A népszuverenitás elve miatt minden társadalmi rend alapja köztársaság lehet csak, de a konkrét kormányzati forma nagyon eltérő lehet. (Kormányzaton egyébként ő az alattvalók és a főhatalom közzé iktatott közvetítő testületet ért.) Beleütközött egy sajátos ellenmondásba: miközben a törvényhozás szerepe csak a népet illetheti meg, ám egy községnél nagyobb egységnél gyakorlatilag nem megvalósítható a népgyűlés. „Ha volna nép, amely csupa istenekből állna, az a nép demokratikus kormányzat alatt élne”a leghatékonyabb kormányzati forma – ő így vélte – az lehet, amikor egyetlen személy tartja kezében a kormányrudat. Ezért szerinte egy olyan képviseleti demokrácia a leghatékonyabb, amelyben az arisztokrácia uralkodik. „A legjobb és a legtermészetesebb rend az, amikor a legbölcsebb emberek kormányozzák a tömeget, feltéve, hogy bizonyosan a sokaság javát nézik, és nem saját hasznukat”. A népé a törvényhozói hatalom, a végrehajtói hatalmat viszont a vagyonosok és a z arisztokrácia gyakorolja.

21 A Függetlenségi Nyilatkozat (1776) A Függetlenségi Nyilatkozat a következő századokban a polgári állam létrehozásának alapvető dokumentumává vált. A Függetlenségi Nyilatkozat a következő századokban a polgári állam létrehozásának alapvető dokumentumává vált. A dokumentum formailag – különös módon – egy jogászok által megfogalmazott vádindítvány: deklarálta hogy „Nagy- Britannia jelenlegi királyának története az ismétlődő jogsértések és bitorlások története, amelyek mind azt a közvetlen célt követik, hogy ezek fölött az államok fölött korlátlan zsarnokságot építsenek ki”. A dokumentum formailag – különös módon – egy jogászok által megfogalmazott vádindítvány: deklarálta hogy „Nagy- Britannia jelenlegi királyának története az ismétlődő jogsértések és bitorlások története, amelyek mind azt a közvetlen célt követik, hogy ezek fölött az államok fölött korlátlan zsarnokságot építsenek ki”. A Függetlenségi Nyilatkozat tehát kettős célt szolgált: egyrészt, a kormányzati célok klasszikus deklarációja, másrészt, annak a közösségi jognak a kinyilvánítása, hogy a kormányzat tökéletesítése érdekében a nép bármikor új kormányt választhat. A Függetlenségi Nyilatkozat tehát kettős célt szolgált: egyrészt, a kormányzati célok klasszikus deklarációja, másrészt, annak a közösségi jognak a kinyilvánítása, hogy a kormányzat tökéletesítése érdekében a nép bármikor új kormányt választhat. Ezzel megalapozta a „nép” jogát a mind tökéletesebb kormányzati forma keresésére. Ezzel megalapozta a „nép” jogát a mind tökéletesebb kormányzati forma keresésére.

22 A körülményekből adódó politika-elméleti problémák Az USA követelményeinek szemszögéből mind az ókori, mind pedig a korabeli köztársaságokat elégtelennek és modelljüket használhatatlannak tekintették. Két alapvető problémát kellett megoldani. Az USA követelményeinek szemszögéből mind az ókori, mind pedig a korabeli köztársaságokat elégtelennek és modelljüket használhatatlannak tekintették. Két alapvető problémát kellett megoldani. Az első probléma a reprezentáció (képviselet) problémája volt: miként alkotható stabil kormányzás ha a döntéshozói posztokat olyan megbízottak töltenek be, akiket a polgárok többsége választ, Az első probléma a reprezentáció (képviselet) problémája volt: miként alkotható stabil kormányzás ha a döntéshozói posztokat olyan megbízottak töltenek be, akiket a polgárok többsége választ, A második probléma a méretek problémája volt: hogyan működtethető ez a rendszer akkor, ha nagy kiterjedésű, erősen tagolt és nagy lélekszámú térségben alkalmazzák. A második probléma a méretek problémája volt: hogyan működtethető ez a rendszer akkor, ha nagy kiterjedésű, erősen tagolt és nagy lélekszámú térségben alkalmazzák.

23 A képviseleti demokrácia Maga a képviseleti demokrácia kifejezést Hamilton használta először 1777-ban egy levelében. Európában ezzel csaknem egyidejűleg használta Condorce 1787-ben. A francia forradalom kezdetén elterjedt elsősorban a helyi szinten, mint városok kormányzásának modellje. A képviseleti demokrácia támogatói bizonyos alapértékekben egyetértettek: Olyan állami intézményeket kell létrehozni, amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a közvetlen részvétel módjai, Olyan állami intézményeket kell létrehozni, amelyekben együtt tudnak élni a képviselet és a közvetlen részvétel módjai, Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat. Elutasítják az abszolút monarchiát, az örökletes politikai részvételt, és a közvetlen népuralmat. A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a civil társadalom bármely része képes legyen választott politikai identitása alapján politikailag megszerveződni, és ezen keresztül befolyásolni az adott ország politikáját. A részvétel egy olyan intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a civil társadalom bármely része képes legyen választott politikai identitása alapján politikailag megszerveződni, és ezen keresztül befolyásolni az adott ország politikáját.

24 Demokrácia 4.0 verzió: 20. századi „tömegdemokráciák” A 20 század elején alakul ki teljes választójog rendszere. Addig a 19. század második feléig a népességnek alig harmada választott. Egyre kiterjedtebb lesz a jóléti állam, tevékenysége egyre „üzemszerűbb” működtetője, mint az üzletben bürokratikus szervezet, Az egyre komplexebb döntéseket kell honi, ami az átlagpolgár számára egyre nehezebben áttekinthető, Az hatalommegosztás intézményrendszer kifinomodik és nagyon összetetté válik, Elkezdődik a különböző történelmi múltú államok politikai rendszereinek a konvergenciája

25 A hatalommegosztás intézményei a 20. században Különböző országok, a hatalommegosztás - történelmi hagyományaik által is befolyásolt - kifinomult és egymáshoz csiszolódott rendszerét működtetik. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Így van a mindenkori Kormány, és annak a különböző hatalmi jogosultságú vezetője, van a Parlament, a maga ellenzékével. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Van azután az Államelnök (vagy másutt a Király), van az Alkotmánybíróság. Van a független Nemzeti Bank, és független Állami Számvevőszék. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Vannak azután intézmények - KSH, és a MTA - amelyek gyűjtik, rostálják, és a nyilvánosság elé tárják a társadalom állapotára vonatkozó ellenőrzött információkat. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. Ott vannak a független munkaadói és munkavállalói szervezetek, a tulajdonosi és üzleti szervezetek, akik a mögöttük álló társadalmi csoportok érdekeire tekintettel egy „Kerek-asztal” mellett azon vitatkoznak, mennyi legyen a minimálbér. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak. És persze ott van a média, amely közreadja a tényeket és a véleményeket attól függetlenül teszik-e ez vagy sem, bármelyik hatalomnak, főként pedig, a főhatalomnak.

26 A kormányzás legfontosabb alapelvei A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása, A jogkörök átruházásának átgondolt megvalósítása, Fékek és ellensúlyok létesítése és működtetése, Fékek és ellensúlyok létesítése és működtetése, A szakszerű döntéshozatal biztosítása, A szakszerű döntéshozatal biztosítása, A felelősség/elszámoltathatóság biztosítása, A felelősség/elszámoltathatóság biztosítása, Az átláthatóság érvényesítése, Az átláthatóság érvényesítése, Az összeférhetetlenség biztosítása, Az összeférhetetlenség biztosítása, Az ösztönzők átgondolt, összehangolt és rendszerszerű alkalmazása Az ösztönzők átgondolt, összehangolt és rendszerszerű alkalmazása

27 A rendszer problémái Lecsökken a választói érdekeltség, Lecsökken a választói érdekeltség, Lecsökken az állam ellenőrzésére és befolyásolására fordítható ideje Lecsökken az állam ellenőrzésére és befolyásolására fordítható ideje Lecsökken a racionális döntésének tere, és megnő az érzelmi befolyásolhatóság szerepe, Lecsökken a racionális döntésének tere, és megnő az érzelmi befolyásolhatóság szerepe, Alkalmazni kezdik a „megvásárolhatóságot”, vagyis a versengő pártok mind ígérnek, és a fizetséget a jövőbe, és „másokra” (más országokra, az idegenekre, és más osztályokra terhelnék rá) Alkalmazni kezdik a „megvásárolhatóságot”, vagyis a versengő pártok mind ígérnek, és a fizetséget a jövőbe, és „másokra” (más országokra, az idegenekre, és más osztályokra terhelnék rá)

28 Demokrácia 5.0 verzió: az Internet korszak ígérete Újra feléled a közvetlen demokrácia Gyorsan megszerveződhetnek az emberek, Gyorsan létrehozható egy mozgalom és az szervezhető, finanszírozható, és információval látható el, Döntően a Internet adta technológia bázisán lehetővé vált, hogy a polgár közvetlenül nyilvánítsa véleményét és közvetlenül ellenőrizze a képviselőit illetve a tevékenységüket… Lehetővé válik olcsón és gyorsan sőt, a racionális döntés feltételeit kialakítva népszavazásokat tartani.

29 A demokrácia válaszútja 1 A hagyományosan elfogadott demokráciákban két formája van a polgárok beleszólásának: a parlamenti választás és a népszavazás. Mindkét választáson mindenki szavazhat, de míg a népszavazások valamely kérdést közvetlenül döntenek el, a parlamenti választásokon csupán képviselőket választanak, akik maguk fogják majd eldönteni a kérdéseket. A hagyományosan elfogadott demokráciákban két formája van a polgárok beleszólásának: a parlamenti választás és a népszavazás. Mindkét választáson mindenki szavazhat, de míg a népszavazások valamely kérdést közvetlenül döntenek el, a parlamenti választásokon csupán képviselőket választanak, akik maguk fogják majd eldönteni a kérdéseket. Mindkét esetben a „nép” részvételéről van szó, amely valamilyen értelemben közmegegyezést formál ki. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben kompromisszumot kell kötni. Mindkét esetben a „nép” részvételéről van szó, amely valamilyen értelemben közmegegyezést formál ki. Ugyanakkor bizonyos kérdésekben kompromisszumot kell kötni. Általában úgy vélik, van négy egyaránt fontos demokratikus érték: a politikai egyenlőség, a nyílt eszmecsere és vita, a tömeges részvétel, és a többség zsarnokságának elkerülése. (Azt kell elkerülni, hogy a többségi egyetértésre hivatkozva a kisebbséget korlátozó szabályokat vezessenek be). Az érdekes, hogy néha még a népszavazás is képes ezeket az értékeket lerontani Általában úgy vélik, van négy egyaránt fontos demokratikus érték: a politikai egyenlőség, a nyílt eszmecsere és vita, a tömeges részvétel, és a többség zsarnokságának elkerülése. (Azt kell elkerülni, hogy a többségi egyetértésre hivatkozva a kisebbséget korlátozó szabályokat vezessenek be). Az érdekes, hogy néha még a népszavazás is képes ezeket az értékeket lerontani Az Alapító atyák ezért közvetett és alkotmányos rendszert alkottak, hogy elkerüljék a dühös csőcselék beavatkozását és megadták a jogot a Szenátusnak, hogy vitatkozzon. Az idők folyamán azonban a Szenátusban nem szabad vita folyik, a résztvevőket nagyon közi a pártfegyelem. Vagyis, mind a tömegdemokrácia mind a képviseleti kevésbé vitatkozó, mint kellene. Az Alapító atyák ezért közvetett és alkotmányos rendszert alkottak, hogy elkerüljék a dühös csőcselék beavatkozását és megadták a jogot a Szenátusnak, hogy vitatkozzon. Az idők folyamán azonban a Szenátusban nem szabad vita folyik, a résztvevőket nagyon közi a pártfegyelem. Vagyis, mind a tömegdemokrácia mind a képviseleti kevésbé vitatkozó, mint kellene.

30 A pártdemokrácia 1 A képviseleti demokrácia alapvetően amerikai rendszere nem a pártokra alapozott politika víziójával született. A párt későbbi politikai innováció. Sőt, Washington maga élesen bírálta a pártok kiformálódását, de mint hatékony módszer és eszköz bevált. A képviseleti demokrácia alapvetően amerikai rendszere nem a pártokra alapozott politika víziójával született. A párt későbbi politikai innováció. Sőt, Washington maga élesen bírálta a pártok kiformálódását, de mint hatékony módszer és eszköz bevált. Amint egyre több ember kapcsolódott be a politikába, a pártok hatékony és jó eszköznek bizonyultak a politika művelésére, Amint egyre több ember kapcsolódott be a politikába, a pártok hatékony és jó eszköznek bizonyultak a politika művelésére, Ugyanakkor világossá vált, pusztán a pártok létezése és működése még nem garantálja a demokratikus politizálását. Mégis, fokozatosan a hatalomért küzdő pártok modellje vált a demokrácia alapmodelljévé, Ugyanakkor világossá vált, pusztán a pártok létezése és működése még nem garantálja a demokratikus politizálását. Mégis, fokozatosan a hatalomért küzdő pártok modellje vált a demokrácia alapmodelljévé, Ugyanakkor éppen a pártok „ösztönzöttségének” mértéke eredményezi, hogy a pártok minden eszközzel igyekeznek megnyerni a választásokat. Így nagy a csábítás, hogy a írott és szokásokon alapuló szabályokat a nyerés reményében áthágják, Ugyanakkor éppen a pártok „ösztönzöttségének” mértéke eredményezi, hogy a pártok minden eszközzel igyekeznek megnyerni a választásokat. Így nagy a csábítás, hogy a írott és szokásokon alapuló szabályokat a nyerés reményében áthágják,

31 Változik-e a demokrácia 1 Az elmondottakból következik, hogy a demokrácia valóban változik az idők folyamán. Ha a külső feltételek és körülmények változnak, a mód, ahogyan egy közösséget demokratikusan lehet irányítani, az is megváltozhat, Az elmondottakból következik, hogy a demokrácia valóban változik az idők folyamán. Ha a külső feltételek és körülmények változnak, a mód, ahogyan egy közösséget demokratikusan lehet irányítani, az is megváltozhat, Sokan állítják például, hogy a választópolgárok túlnyomó része felelőtlen, ostoba és nem foglalkozik saját dolgaival, és ezért mindenki jobban jár ha az elitre bízzuk a döntéseket, Sokan állítják például, hogy a választópolgárok túlnyomó része felelőtlen, ostoba és nem foglalkozik saját dolgaival, és ezért mindenki jobban jár ha az elitre bízzuk a döntéseket, Ugyanakkor inkább állítható, hogy a demokráciák megerősödnek, ha az embereket ellátják a megfelelő információval és hagyják, hogy megvitassák egymással a kérdéseket, vagyis a vitatkozó (deliberatív) demokrácia modelljét valósítsák meg, Ugyanakkor inkább állítható, hogy a demokráciák megerősödnek, ha az embereket ellátják a megfelelő információval és hagyják, hogy megvitassák egymással a kérdéseket, vagyis a vitatkozó (deliberatív) demokrácia modelljét valósítsák meg, Az tűnik a demokrácia leghatékonyabb formájának egy olyan rendszer tűnik, ahol informált és érdeklődő polgárok hozzák meg a legfontosabb döntéseket, Az tűnik a demokrácia leghatékonyabb formájának egy olyan rendszer tűnik, ahol informált és érdeklődő polgárok hozzák meg a legfontosabb döntéseket,

32 A deliberatív demokrácia A vitatkozó demokráciával szemben azonban több fontos ellenérv szokott felvetődni: a vitából nem szükségképpen a legjobb döntés emelkedik ki. Gyakori, hogy szakértők kicsiny csoportja hatékonyabb és magasabb minőségű döntést tud hozni, mint sok ember vitája, A vitatkozó demokráciával szemben azonban több fontos ellenérv szokott felvetődni: a vitából nem szükségképpen a legjobb döntés emelkedik ki. Gyakori, hogy szakértők kicsiny csoportja hatékonyabb és magasabb minőségű döntést tud hozni, mint sok ember vitája, Ez csak azért tűnik így, mert a polgárok sokaságát nem megfelelően tájékoztatják, vagy maguk sem megfelelően tájékozódnak. Fishkin: Most people are not well informed about public policy. They are rationally ignorant: their vote is only one among millions, so why should they care? What we want to show is that these people don’t lack the competence to make informed decisions. If we give them the right information, in an institutional design where they become seriously engaged in competing arguments, they will make informed and thoughtful judgments. One thing we don’t seek is consensus. Consensus usually distorts judgments because of the social pressure that is involved. We want to avoid those forms of pressure, or the top-down approach of a telephone poll. It turns out that when people think about the issues, they are very thoughtful. Ez csak azért tűnik így, mert a polgárok sokaságát nem megfelelően tájékoztatják, vagy maguk sem megfelelően tájékozódnak. Fishkin: Most people are not well informed about public policy. They are rationally ignorant: their vote is only one among millions, so why should they care? What we want to show is that these people don’t lack the competence to make informed decisions. If we give them the right information, in an institutional design where they become seriously engaged in competing arguments, they will make informed and thoughtful judgments. One thing we don’t seek is consensus. Consensus usually distorts judgments because of the social pressure that is involved. We want to avoid those forms of pressure, or the top-down approach of a telephone poll. It turns out that when people think about the issues, they are very thoughtful.

33 A pártdemokrácia 1 Well, the American system was not born with the vision of political parties. In his farewell address, George Washington attacked the idea of political parties. Parties were a later innovation, but of course people were experimenting with how a republic would actually work. When more people started to articulate political issues in the public realm, parties became a mechanism for organizing that process. But I think that competition between political parties is not enough to guarantee a really compelling version of democracy. Competition between political parties is often offered now as the definition of democracy, but that´s only one definition of democracy. Political parties have every incentive to do whatever they can to win an election, even if that means misleading the public. I think that representative sampling might be the way out. Well, the American system was not born with the vision of political parties. In his farewell address, George Washington attacked the idea of political parties. Parties were a later innovation, but of course people were experimenting with how a republic would actually work. When more people started to articulate political issues in the public realm, parties became a mechanism for organizing that process. But I think that competition between political parties is not enough to guarantee a really compelling version of democracy. Competition between political parties is often offered now as the definition of democracy, but that´s only one definition of democracy. Political parties have every incentive to do whatever they can to win an election, even if that means misleading the public. I think that representative sampling might be the way out.

34 Népgyűlés Svájcban LandsgemeindeLandsgemeinde, or assembly, of the canton of Glarus, May 7, 2006, Switzerland.canton of GlarusSwitzerland

35 Az állampolgár képessége és értettsége, hogy szembenézzen a problémákkal Az állampolgár motiváltsága és akarata, hogy foglalkozzon a problémákkal Nagy Csekély Nagy Csekély Képviseleti demokrácia Közvetlen demokrácia Vitán alapuló (deliberatív) demokrácia Finom befolyásolás (libertárius- paternalizmus) demokráciája Regisztráción alapuló jogok demokráciája

36 Országok a Demokrácia-skálán Üzbegisztán Zimbabwe Észak-Korea Kuba Egyiptom Oroszország Görögország Olaszország USA Németek Skandinávok Mexikó Fehér-oroszországBrazília Nigéria MO 1958 MO 1985 MO 2002 MO 2014 MO 1990

37 Magyarország elmozdulása a Demokrácia-skálán az elmúlt évszázadban

38 A rendszerváltás „bukását” előidéző tényezők A politikussá válás motívumai: High Mach High Narc. Típusú személység Az elitváltás hatása: A szakértelem és morális tartás leértékelődik, míg a lojalitás felértékelődik A politkai szervezet belső működés- módja: Az „oligarchia vastörvénye „ KÖVETKEZMÉNY: A inklúzív – extratktív skálán az intézményrendszer eltolódik az extraktív irányba A támogatók érdekérvényesítése a monopólhelyzetek kialakítására A jóléti társadalom eszközbázisa, mint lehetséges zsákmány nagy csábítást jelent A társadalom öröklött értékrendszere, amely keleties, ortodoy kultúrának felel meg, és a Derex index magas szintje,

39 No. of countries % of countries % of world population Full democracies Flawed democracies Hybrid regimes Authoritarian regimes Democracy index 2012, by regime type

40 Az ö t ö dik szavaz ó k ö rben a Fidesz jel ö ltje azonban hirtelen megt á ltosodott, é s h á rom é s f é lszer annyi szavazatot szerzett, mint 2006-ban. Ez a 70 plusz szavazat k í s é rtetiesen hasonl ó nagys á grend, mint amennyit anno az MCF jel ö ltje szerzett ugyanott. É s nagyban hozz á j á rult ahhoz, hogy a Fidesz 61 szavazattal nyerjen.az MCF jel ö ltje szerzett ugyanott. É s nagyban hozz á j á rult ahhoz, hogy a Fidesz 61 szavazattal nyerjen.


Letölteni ppt "Vallások és civilizációk 11. Előadás A demokrácia evolúciója."

Hasonló előadás


Google Hirdetések