Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7.7 Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.. A tömegkultúra néhány jelensége Magyar­országon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7.7 Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.. A tömegkultúra néhány jelensége Magyar­országon."— Előadás másolata:

1 7.7 Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.. A tömegkultúra néhány jelensége Magyar­országon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó Tk.(Z) -Történelem és társadalomismeret 9.évf.

2 Tk. (Z) / A kiegyezést követően gyorsan fejlődött a gazdaság a nyolcvanas évektől kezdett kibontakozni az ipari forradalom. Az ipari forradalom mindenütt gyors városiasodással járt együtt, ami az életforma átalakulását hozta. BUDAPEST Ipari forradalom Igazi nagyvárossá Magyarországon csak egy növekedett A városképét a többemeletes, kizárólag kőből épült lakóházak, széles kövezett, gázzal majd villannyal világított utcák jellemezték. Van vezetékes víz, a nyolcvanas évektől villamos és a század fordulótól csatornázás. A városközpontot díszes középületek uralták. A belvárosban vannak a legfényesebb üzletek, a legnagyobb szállodák, elegáns éttermek. A Sugárúton (a későbbi Andrássy út) kifelé indulva a gazdag nagy polgárság arisztokratákat utánzó palotái. Nagypolgár Megőrizte a szorgalom és hasznosság elveit de bárói címért pénzt áldozott, s ünnepekre díszmagyart öltött. Életmód változásai a századfordulón 1896-os kép az Andrássy útról (Sugárútról) az Opera elől

3 Ha tovább megyünk az Andrássy út vége és a Király utcát folytató fasor felé, a középosztály felső rétegének családi villáihoz jutunk. A vidéki városban az úri emberek, a középosztály tagjai családi házban laktak, Budapesten azonban többségük ezt már nem engedhette meg magának. Budapesten a középosztály 3-5 szobás, fürdőszobás bérlakásokban lakott. A legfőbb választóvonal a középosztály, valamint a kispolgárság és a munkásság között a lakás volt. A komfortos (fürdőszobás, esetleg cselédszobás) lakások bérét a legjobban kereső munkások sem tudták megfizetni. Másfelől a középosztályhoz fiatalember nem nősülhetett addig, amíg legalább egy háromszobás lakást nem tudott fenntartani. A középosztálybeli családok az ebédlőben, fehéren terített asztalnál ebédeltek. A családfő otthon ebédelt, a hivatalokban déltől kettőig szünetet tartottak. Délben három, este általában kétfogásos frissen tálalt ebédet, illetve vacsorát ettek, amelyet a velük lakó mindenes cseléd készített el az úrnő felügyelete alatt. A szorakozást az illemszabályok megtartásával tett látogatások, vacsorameghívás, opera, a színház, a bál jelentette. Az alkalomhoz illő öltözködés kötelező volt. A dualizmus kori Budapest polgári lakáskultúrájának képviselete Fotó: Farkas Árpád, A sarokban a cselédágy, összecsukva. Funkció-vesztettségét jól mutatják a rápakolt edények. „Úri középosztály”

4 Mindennapok a századfordulón

5 VÁRI LÁSZLÓ /Hadik Barkóczy Ilona és a szabadkőművesek /27. évfolyam / sz old Barkóczy Ilona grófnő a nagy múltú és nagy vagyonnal rendelkező szalai Barkóczy család utolsó sarja volt, s hogy fiúág hiányában - az ősiség törvénye alapján - a vagyon ne szálljon oldalági örökösökre, apja, Barkóczy János ( ) hitbizományt hozott létre javára, s királyi kegyként fiúsíttatta leányát. Barkóczy Ilona jó képességeit magas szintű tanulmányokkal fejlesztette tovább; több nyelven, köztük latinul beszélt, érdeklődött a tudományok és művészetek iránt Férje nem nézte jó szemmel „hóbortját", egy ízben a döblingi őrültek házába is bezáratta, de onnan egy hét múlva kijutott - nyilván kapcsolatainak és önállóan kezelt vagyonának köszönhetően. Rokoni és baráti kapcsolatot tartott fenn Pulszky Ferenccel, a Jánosrendi Nagypáholy nagymesterével, és pálóci kastélyának gyakori vendégei voltak az Ungvár környéki társaság prominensei, mint például Tabódy Jenő, az ungvári Egyenlőség páholy főmestere. Rangja, vagyona, fiúsítása és ismeretségei adhattak alapot azon elhatározásához, hogy a nőktől elzárt társaságba, a szabadkőművességbe való belépést megkísérelje.Pulszky Ferenc Hadik-Barkóczy Ilona már 1871 tájékán szerette volna felvétetni magát a szabadkőművességbe, de "hivatalosan" 1875 januárjában adott be egy kérvényt a Nagyorienshez a felvétele érdekében. A felvételi kérvényt elutasították, de közben a grófnő bizalmas embere, Vezerle Gyula két páholyt is próbált megpuhítani a felvétel érdekében. Az egyik a Barkóczy család pálóci kastélyától keletre 20 km-re levő ungvári „Egyenlőség” páholy; a másik pedig a Pálóctól nyugatra 87 km-re levő kassai „Egyetértés” páholy. Vezerle ugyan Kassán is haladást ért el, de Ungváron járt teljes sikerrel; ha nem is Tabódy főmester, de Mocsáry Géza helyettes főmester hajlott a dologra, és közreműködött tíz mesterfokú szabadkőműves meggyőzésében.

6 A

7


Letölteni ppt "7.7 Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.. A tömegkultúra néhány jelensége Magyar­országon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések