Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az FTT szerepvállalása a felsőoktatási reformfolyamatban Bazsa György az FTT elnöke Főiskolai Főigazgatói Konferencia 2004. június 18. – Gyula.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az FTT szerepvállalása a felsőoktatási reformfolyamatban Bazsa György az FTT elnöke Főiskolai Főigazgatói Konferencia 2004. június 18. – Gyula."— Előadás másolata:

1 Az FTT szerepvállalása a felsőoktatási reformfolyamatban Bazsa György az FTT elnöke Főiskolai Főigazgatói Konferencia június 18. – Gyula

2 A reform kerete: a Magyar Universitas Program - a CSEFT helyett, de a European Higher Education Space keretében Négy terület: a) a Bolognai képzési rendszer b) az intézményirányítás c) az állami irányítás d) a finanszírozás Új felsőoktatási törvény: + erős felsőoktatási kutatások

3 Az FTT törvényi szerepe és lehetőségei: Az FTT az oktatási miniszter felsőoktatással és tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntés-előkészítő és véleményező testülete (2 szakbizottsággal). nem dönt, csak javasol (CEU → KEE); összetétele (papíron) az össztársadalmat képe- zi le (egyetemek, főiskolák, MTA, kutatóinté- zetek, kamarák, önkormányzatok); szakapparátusa nincs (csak titkársága); pénzügyi lehetőségei (szakértés, tanulmány- készítés stb.) igen korlátozottak.

4 Az új törvényben: Maradjon az FTT az oktatási miniszter felsőokta- tással és tudományos kutatással kapcsolatos fel- adatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntés- előkészítő és véleményező testülete. nem dönt, csak javasol, de a miniszteri visszajelzés legyen kötelező; összetétele valóban az össztársadalmat képezze le: főleg a nem akadémiai szférából! szakértő gárdája legyen (ne csak titkársága); pénzügyi lehetőségei (szakértés, tanulmány- készítés stb.) feladatarányosak legyenek!

5 véleményezi a felsőoktatás intézmény- és szak- képzési rendszerének fejlesztésére, korszerűsí- tésére vonatkozó koncepciót; állást foglal a felsőfokú szakemberképzés állami támogatásának, a támogatási rendszer korsze- rűsítésének elveiről; véleményezi a teljesítménymutatók felsőoktatás területén érvényesítendő rendszerét; munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezési sta- tisztikák és a felsőoktatásba jelentkezők szakte- rületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritásokat véleményezi és állást foglal a hall- gatói létszám középtávú fejlesztésének elveiről;

6 véleményezi a felsőoktatás területén az Oktatási Minisztérium fejezetében finanszírozott tudo- mányos kutatások prioritási szempontjait, összehangolva más országos kutatási programokkal; javaslatokat dolgoz ki a felsőoktatással kapcso- latos bármely tárgyban; ajánlásokat dolgoz ki a felsőoktatási intézmé- nyek részére a kormányzati szervek vagy felső- oktatási intézmények kezdeményezése alapján. véleményezi felsőoktatási intézmény, a karok létesítési, megszüntetési kérelmeit;

7 állást foglal az alapképzési és szakirányú to- vábbképzési szakok képesítési követelményei- nek és az alapképzési szakok indításának elveiről; véleményt nyilvánít a felsőoktatás költségveté- séről, ill. a költségvetés végrehajtási beszámolójáról; véleményt nyilvánít az évenként felvehető államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról; véleményt nyilvánít a felsőoktatás területén a kutatási tevékenységet érintő valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának feltételeiről és végrehajtásáról.

8 a) A Bologna-folyamat (első fele!): elsődlegesen a MAB és most már a Nemzeti Bologna Bizottság profilja fontos (lenne) a munkaadói oldal! Az FTT: a szakindítások (létszámok) munkaerő- piaci és regionális indokoltságának tükröz- tetése (ennek forszírozása) az államilag finanszírozott keretszámok elosztásában. Várható a hallgatói jelentkezési döntések erős hatása a kapacitás akkreditáció révén.

9 b) Az intézményirányítás A reform szándéka világos: az akadémiai ügyek és a gazdasági menedzsment elvá- lasztása. A megoldás módja csak a törvényszöveg tervezete alapján lesz megvitatható és tisztázható. Kik és honnan lesznek a felsőoktatáshoz értő, a feladatot vállaló, kellően kívülálló IT tagok? Ebben az FTT segíthet(ne).

10 c) Az állami irányítás: lásd az FTT törvényi szerepe és lehetőségei.

11 d) A finanszírozás: Az FTT kezdeményezi – és szervezi – a felső- oktatás új finanszírozási rendszerének (elvek, célok, módszerek, csatornák, stabilitás, kiszámíthatóság stb.) kidolgozását – minőség- és teljesítményelv alapján a kormányzat az FTT (szakbizottsága) és külső szakértők részvételével.

12 A reformhoz – jól meghatározott, differenciált célokkal – többletforrásokra van szükség. A reform (a Bolognai képzési rendszer beve- zetése) önmagában – nem eredményezheti az egyetemi és főiskolai szektor mai finanszírozá- si „egyensúlyának” megbontását. (Középtávon ez természetesen módosulhat.) Az intézmények számára létkérdés a kiszámít- ható, stabilis, hosszabb távú stratégiai terve- zésre alkalmas finanszírozási rendszer.

13 A felsőoktatási kutatások – Magyarország A hazai tudományos-kutatói kapacitás (kutatóhelyek, kutatók, minősítettek) és teljesítmény kétharmada a magyar felső- oktatásban működik, ill. képződik. Ezzel szemben mindössze itt jelenik meg: - a kutatás-fejlesztési ráfordítás 27%-a, - ezen belül a beruházásban 21%-a. Pályázatokból: hazai kv-i forrás 70%, külföldi pályázatokból 12%, iparból 18%. NKFH, MISZ, kamarai kapcsolatok erősítendők!

14 A felsőoktatási kutatások – EU kontextus 2000 – EU Comission resolution: „Towards a European Research Area” 2002 – Lisszaboni csúcs: „Towards 3% of GDP in 2010” : 6th Framework Programme (FP6)

15 The 3 objectives of the European Research Area : the creation of an "internal market" in research, an area of free movement of knowledge, resear- chers and technology, increasing cooperation, stimulating competition; a restructuring of the European research fabric, in particular by improved coordination of national research activities and policies; the development of a European research policy which not only addresses the funding of research activities, but also takes account of all relevant aspects of other EU and national policies.

16 Towards a European Research Area: Benchmarking national R&D policies Networking national and joint research programmes The pilot mapping of scientific excellence in specific fields Improving the environment for private research investment Creating a high-speed trans-European electronic network Removing obstacles to the mobility of researchers Introducing a Community patent Increasing the European Union’s R&D expendi- ture to 3% of GDP by 20103% of GDP by 2010

17 2003, Communication COM(2003) 58: „The role of Universities in the Europe of Knowledge” 2004, April – Liege Conference: The Europe of Knowledge 2020: „A vision of University-Based Research and Innovation”

18 Liege: Strong, well funded research-oriented universities Research closely linked to teaching Innovation, teaching and basic research Keep learning Flexibility vs job security for researchers? Common rules for universities across Europe The need for more facts and figures

19 2004. ősz – hazai konferencia (FTT): „A magyar tudománypolitika és az Európai Unió” Fő referátumok: Medgyessy Péter miniszterelnök Philippe Busquin EU comissioner A magyar gazdaság (innováció) A magyar felsőoktatás Oktatási Minisztérium, NKTH Magyar Tudományos Akadémia STRATEK (finanszírozza)


Letölteni ppt "Az FTT szerepvállalása a felsőoktatási reformfolyamatban Bazsa György az FTT elnöke Főiskolai Főigazgatói Konferencia 2004. június 18. – Gyula."

Hasonló előadás


Google Hirdetések