Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 1. rész Jogalkotás. 2 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás- előírások Amelyek a lehetséges.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 1. rész Jogalkotás. 2 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás- előírások Amelyek a lehetséges."— Előadás másolata:

1 1 1. rész Jogalkotás

2 2 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás- előírások Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba.

3 3 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma sajátosságai Magatartásmintát tartalmaz Tartós időbeli érvényesség Általánosság Formai elemük a jogkövetkezmény Előny vagy hátrány kilátásba helyezése Hipotetikus szerkezet Normatív elvárást fejez ki Realitásra törekvés Kölcsönösség (kiszámíthatóság) Értékelést, értéket fejez ki Magatartásokon keresztül érvényesül

4 4 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A norma funkciói Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

5 5 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik Amelyek általánosan kötelezőek Amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják

6 6 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége

7 7 A jogi és az erkölcsi norma viszonya JogErkölcs Általában a társadalom szem- pontjából jelentősebb maga- tartások képezik az alapját A jogi kényszer súlya, szigora, általában jelentősebb A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkö- vető magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pon- tos, általános, egységes Általában a társadalom szem- pontjából kevésbé jelentős maga- tartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nem erre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pon- tossága, általánossága, egysé- gessége kevésbé érvényesül Azonosságok Társadalmi viszonyok, emberi magatartások szabályozói Normaképző tevékenység eredménye

8 8 A joggal szembeni követelmények A jognak: általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnek, a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie

9 9 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak.

10 10 Általános helyzetben Rendkívüli- és szükségállapotban Anyagi jogforrások Alaki jog- források Anyagi jogforrások Alaki jog- források Honvédelmi Tanács Köztársasági Elnök Rendelet Jogszabályok Országgyűlés MNB elnöke Kormány Miniszterelnök Miniszter Önkormányzat képviselő- testülete, közgyűlése Alkotmány Törvény Törvényerejű rendelet Rendelet Kormányrendelet Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet Államtitkári rendelkezés Önkormányzati rendelet

11 11 Anyagi jogforrás Alaki jogforrás Határozat Normatív utasítás Statisztikai közlemény Jogi iránymutatások: Irányelv Tájékoztató Elvi állásfoglalás Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Országgyűlés, Kormány, Önkormányzatok Miniszter Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetője KSH elnöke Országgyűlés, Kormány, Miniszter, nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetője Országgyűlés, Kormány

12 12 Hivatalos lapokIdőszaki kiadványok Magyar Közlöny A jogszabályok hivatalos szövege, az önkormányzati rendelet kivételével valamennyi jogszabályt tartalmazza. Határozatok Tára A kormány egyes határozatait tartalmazza, nem publikus. Tárcaközlönyök Központi jogszabályok másodközlése, állami irányítás egyéb jogi eszközei, ágazati információk. Speciális hivatalos lapok (pl. Cégközlöny) Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye Évente az IRM adja ki Hatályos jogszabályok gyűjteménye 5 évente a MEH adja ki Számítógépes jogszabály- nyilvántartások Egyik sem hivatalos! Az Alkotmánybíróság határozatai Évente az AB adja ki A jogforrások megismerésének lehetőségei

13 13 Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek 3.1. A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés 1.Kezdeményezés 2.Tervezet elkészítése 3.Tervezetek véleményezése 4.Jogalkotó elé terjesztés 1.Elfogadás 2.Aláírás

14 Kezdeményezés 3.1. A jogalkotás szakaszai Jogalkotásra irányuló indítványok Előzetes szükségességi vizsgálatok Célmeghatározás Előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása Anyaggyűjtés Jogalkotó tájékoztatása

15 15 Az előzetes vizsgálathoz az anyaggyűjtés szempontjai: A szabályozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások, új szabályozást sürgető jelzések A tárgyat érintő aktuális jog- és gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalások A tárgy szabályozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai A tárgy szabályozásával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatok, hazai és európai bírósági gyakorlat, jogegységi határozatok Kezdeményezés

16 16 A véleményezés célja, hogy megállapítható legyen: Alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott döntéshozatalhoz? Tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat? Helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak? Reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel? A tervszerűség érdekében: Időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása Meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit Az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező vélemények érdemben figyelembe vehetők legyenek A jogszabálytervezet véleményezése

17 Tervezet jogalkotó elé terjesztése Jogszabály-tervezet tartalma Előterjesztés tartalma Jogszabály megjelölése, tárgya, tervezet száma Jogszabály szövege Normasértőkkel szembeni szankciók Záró rendelkezések - hatálybalépés - visszamenőleges hatály - átmeneti rendelkezések - módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok - végrehajtási felhatalmazások - átmeneti rendelkezések - Európai uniós kapcsolatok Jogalkotás szükségessége, konkrét indokai Jogszabály által elérni kívánt cél Tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás) Az előkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése Elhangzott fontosabb javaslatok (a felvetett, de elutasított is!)

18 Kibocsátás ELFOGADÁSALÁÍRÁS TÖRVÉNY ORSZÁGGYŰLÉS MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET KORMÁNY MINISZTERELNÖKI MINISZTER- RENDELET ELNÖK MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ- RENDELET TESTÜLET TÖRVÉNY AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET MINISZTERELNÖK MINISZTERELNÖKI MINISZTERELNÖK RENDELET MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI POLGÁRMESTER RENDELET ÉS JEGYZŐ

19 19 A jogszabály tartalmának, szerkezetének első eleme Törvény: évi LXX. törvény a csillagközi hajózás feltételeiről Kormányrendelet: 4/2003. (III. 1.) Korm. rendelet az űrlények azonosításának szabályairól Miniszterelnöki rendelet: 3/2003. (III. 1.) ME rendelet a mimózák lelki egyensúlyáról Miniszteri rendelet: 1/2003. (II. 28.) ÖTM rendelet az űrközlekedés rendjéről Együttes miniszteri rendelet: 2/2003. (II. 28.) BM-IM együttes rendelet az elismerések adományozásának rendjéről Önkormányzati rendelet: XY önkormányzat képviselő-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterület-használat rendjéről A jogszabályok megjelölése

20 20 1.Preambulum 2.Bevezető rész 3.Rendelkező rész 4.Záró rendelkezések 3.2. A jogszabály szerkezete

21 21 A rendelkező résszel szembeni elvárások: A magatartási és technikai normák markáns elválasztása Többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az első használat során Kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű meghatározása Többször használt fogalom rövidítése (első alkalommal megállapítani) Jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű meg- határozása Szabálysértési tényállás pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy tételes szabálysértési rendelkezés meghatározásával Mellékletek lehetőség szerinti kerülése (magatartás-szabályt soha nem tartalmazhat!) Jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet! A jogszabály rendelkező része

22 22 Rendelkezések megszövegezésének követelményei: Nyelvhelyesség követelménye Közérthetőség követelménye (vizuális áttekinthetőség) Absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése Példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetőséget) Idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelője (értelmező rendelkezések) Általános jelentéstől eltérő fogalomhasználat – értelmező rendelkezések Ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni Gyűjtőfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelően használjuk Általában egyes szám használata Kijelentő mód = parancs, kötelezés, feltételes mód = felhatalmazás Töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése Számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmű jelzése A jogszabály rendelkező része

23 23 Jogszabály hatálybalépése (kötelező elem) Jogszabály visszaható hatálya Átmeneti rendelkezések (folyamatban lévő ügyek) Jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) módosítása Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) hatályon kívül helyezése Európai uniós jogi kapcsolatra utalás (kapcsolódó acquis communautaire megjelölése) Záró rendelkezések

24 24 A jogszabályt és annak mellékleteit megfelelően tagolni kell. A tagolásnak elő kell segítenie a normák áttekinthetőségét és közérthetőségét. Részek - rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel Fejezet - csupa nagybetű, kisebb betűtípus Alcím - eltérő betűtípussal Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége) Bekezdés – (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt. Pontok – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések kerülése Alpontok – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő) Végrehajtási jogszabály beillesztése - elkülönítve, de hivatkozás az alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelő rendelkezései közé illesztés (eltérő betűtípus, illetve írásmód) 3.3. A jogszabály tagolása

25 25 ÉrvényességHatályosság A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály 3.5. A jogszabály érvényessége és hatályossága

26 A jogszabályok kihirdetése, közzététele Kihirdetés Közzététel Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meg-határozott helyen és formában történő közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele. Magyar Közlöny, kivéve miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet. Állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozóan. Tárcaközlöny, vagy érintett részére közvetlenül megküldés. Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti közzététel. Nagyobb időszak joganya- gát összefoglaló, vissza tekintő közzététel. Önkormányzati rendelet kihirdetése: Az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az SZMSZ-ben meghatározott, helyben szokásos módon a jegyző kötelessége. Problémák

27 27 2. rész Jogalkalmazás

28 28 4. Általános jogalkalmazási ismeretek Jogi normák Jogviszonyok Anyagi jogi normák Alaki jogi normák Anyagi jogviszonyok Eljárásjogi jogviszonyok Meghatározzák a jogalanyok jogait és kötelezett- ségeit. Meghatározzák az anyagi jog ál- tal meghatáro- zott kötelezett- ségeket hogyan, milyen eljárási rendben lehet érvényesíteni. Az egyedi jogalkal- mazó tevékenység cél- ja, hogy a konkrét ügyben beavatkozzon a társadalmi viszo- nyokba, azokban válto- zásokat idézzen elő (jogosítson, kötele- zzen, szankcionáljon, jogvitát döntsön el.) Tartalmát az anyagi jogi normákban meg- határozott jogok, kö- telezettségek adják. Az eljárási normák érvényesítését je- lenti konkrét ügy- ben, az anyagi jog- viszonyok alakítá- sának eljárási ke- reteit jelenti, tartal- mát a hatóság és az ügyfél (egyéb sze- replők) jogai, köte- lezettségei adják)

29 29 A jogszabályok érvényesülése Önkéntes jogkövetés útján Jogalkalmazás útján Amennyiben a jogalkotó a rendel- kezést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott magatartás tanúsítására, a jogalanyok kötele- zettségeiket, jogaikat minden külön szerv közreműködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják. Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenőr- zésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása. Jogosító norma esetében elősegítik a jogszerzést. Amennyiben a jogalkotó a rendel- kezést úgy fogalmazza meg, hogy a jog alanyok a normában megfogal- mazott magatartásra csak akkor kötelezettek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettséget, illetve jogosult- ságot egyedi döntésben jogalkal- mazási eljárás keretében állapítja meg. Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jog- alkalmazó tevékenysége útján érvényesülhetnek. A jogalkalmazás célja közvetlenül a jogszabály érvényesítése.

30 30 A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek Hatósági jogalkalmazás fogalma

31 A jogalkalmazás szervei Bíróságok (jogvédő tevékenység) Közigazgatási (quasi közigazgatási) szervek (közfeladat megvalósítása) Célja: a már bekövetkezett jogsérelem orvoslása Szabályozás jellege: formakényszer Szabályozás módja: az eljárás különböző szakaszait külön törvények szabályozzák Jogalkalmazó szervezet: független bírói szervezet Eljárás megindítása: csak kezdeményezésre Célja: általában jövőbeni joghatás kiváltása Szabályozás jellege: egyszerű, formailag nem kötött Szabályozás módja: az eljárás egységes szabályozása Jogalkalmazó szervezet: hierarchikus szervezetrendszer Eljárás megindítása: hivatalbóliság dominál

32 A hatósági jogalkalmazás szervei Államigazgatási szervekÖnkormányzatok Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás) Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (hatósági feladatok, területi szervek irányítása) Területi államigazgatási szervek Helyi államigazgatási szervek Regionális Közigazgatási Hivatalok (ált. hatáskörű területi államigazgatási szervek) Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek) Képviselőtestü- let illetve akire hatáskörét átruházta Államigaz- gatási ügyekben (Jegyző, hivatal nevesített ügyintézője, polgármester) Kivételesen más szervek is felhatalmaz- hatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara) Kormány - szuperjogorvoslat „ Quasi” állam- igazgatási szervek

33 A jogalkalmazás folyamata Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Döntés meghozatala Ellenőrzés Szankció, illetve végrehajtás Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés közlése

34 A jogalkalmazás folyamata A jogértelmezés során a jogi norma szövegének pontos tartalmát kell megállapítani. Módszerei - nyelvtani - logikai - rendszertani - történeti értelmezés

35 Eljárási alapelvek Törvényesség elve: A hatóság köteles megtartani mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok rendelkezéseit, és köteles az eljárás egyéb szereplőivel, illetve hatósági ellenőrzés keretében mindenkivel megtartatni azokat Rendeltetésszerű eljárás elve Pozitív értelembenNegatív értelemben A hatóság kötelezettsége, hogy az eljárás során hatáskörét a jogsza- bályokban írt célok megvalósítása érdekében és a jogszabályban meghatározott keretek között gyakorolja. A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma Szorosan kapcsolható ehhez az elvhez a szakszerűség, egyszerűség, hatékonyság, gyorsaság elve, az ügyféllel való együttműködés kötelezettsége.

36 Eljárási alapelvek Törvény előtti egyenlőség elve Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma Egyenlő bánásmód követelménye Hivatalbóli eljárás elve (officialitás) Eljárást kérelem nélkül is megindíthatja Döntés-felülvizsgálat joga (nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, saját döntésére is kiterjed) Hivatalból indított eljárásban a végrehajtást elrendelheti Tényállást köteles tisztázni (szabad bizonyítási rendszerben)

37 Eljárási alapelvek Ügyfél védelmének elve (ügyféli jogok biztosítása) Ügyfelet megillető jogosítványok: Tisztességes ügyintézéshez való jog Határidőben meghozott döntéshez való jog Anyanyelv használatának joga Nyilatkozattételhez való jog Tájékoztatáshoz való jog Irat-betekintési jog Jogaik és jogos érdekeik védelme Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Személyes adatok védelme Jogorvoslathoz való jog Kártérítéshez való jog Érvényesülésük úgy biztosítható, hogy a hatóság eljárása során köteles az ügyfelek jogait tiszteletben tartani, illetve biztosítani (pl. Tájékoztatáshoz való jog – tájékoztatási kioktatási kötelezettség).

38 Eljárási alapelvek Nyelvhasználat 9-11.§. Magyar nyelv Kisebbségi nyelvMás nyelv Jelbeszéd Kisebbségi települési ön- kormányzat (országos ki- sebbségi önkormányzat) hi- vatalos nyelvvé nyilvá- níthatja a kisebbségi nyel- vét. Kisebbséghez tartozó ügyfél használ-hatja anya-nyelvét, a hatóság költségén. Nem érheti hátrány a siketnémát. Azonnali intézkedés, jogvédelem esetében a hatóság saját költségén biztosítja, hogy ne érje hátrány az ügyfelet. Az ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy saját anyanyelvét használja, de a költségek őt terhelik. Hivatalos nyelv, értelmezési elsőbbség

39 Eljárási alapelvek Ügyféli kötelezettségek Jóhiszemű eljárás kötelezettsége Együttműködési kötelezettség Költségek kímélésének kötelezettsége Nyilatkozattétel esetén igazmondási kötelezettség KötelezettségJogkövetkezmény Eljárási bírság A kötelezettség nem teljesítése miatt felmerült többletköltségek meg- térítése A nyilatkozattétel meg- tagadása járhat azzal a következménnyel, hogy az eljárást a hatóság meg- szünteti.

40 Eljárási alapelvek Költségtakarékos eljárás elve A hatóság köteles oly módon lefolytatni az eljárást, hogy az a lehető legkevesebb eljárási költséggel járjon. Megsértésének következménye az általános költségviselési szabályok megfordulása is lehet (az indokolatlanul felmerült költséget annak okozója téríti meg) Elektronikus ügyintézés ösztönzése A KET. általános elvvé teszi, hogy minden eljárásban alkalmazható az elektronikus ügyintézés, de lehetővé teszi, hogy ezt törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet egyes eljárásokban, egyes eljárási cselekmények vonatkozásában korlátozza. Ugyanakkor az ügyfél bármikor választhat az elektronikus és a hagyományos ügyintézés között (ez alól csak törvény tehet kivételt).

41 Alapvető rendelkezések A törvény hatálya Területi hatály Időbeli hatály Személyi hatály Tárgyi hatály Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Közigazgatási hatósági ügy

42 Alapvető rendelkezések Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Kötelezettség megállapítása Adat, tény vagy jogosultság igazolása Hatósági nyilvántartás vezetése Hatósági ellenőrzés lefolytatása Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Fontos: a KET alapján hatósági ügynek minősülő egyes ügyekben más eljárási szabályok érvényesülnek!

43 Alapvető rendelkezések Tárgyi hatály, a KET és az egyéb eljárási szabályok viszonya Általános eljárási szabályok (KET)Különös eljárási szabályok Fő szabály: Eljárási kódex általánossága és elsődlegessége elve közigazgatási ügyben. Az adott ügytípusra nem terjed ki a KET („Kivett Ügyek”: szabálysértési, állam-polgársági, választási, népsza- vazási, területszervezési eljárás) A speciális eljárási szabály elsődlegessége (kiemelt ügyek). Itt a KET szubszidiárius szabály Pl. ipar-jogvédelem, közbeszerzés, stb. Általános szabályok, a KET elsődleges, a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a KET ezt megengedi. A KET általános eltérést enged meg törvény, illetve kormányrendelet szá- mára három ügycsoportban, nevesítve azokat az eljárási cselekményeket, melyekre e lehetőség kiterjed (hadi- technikai engedélyezés, atomenergia, egészségbiztosítási ellátások). Ha közösségi jogi eljárási szabály eltér a KET-től, mindig a közösségi rendelkezés élvez elsőbbséget.

44 Alapvető rendelkezések Személyi hatály Ügyfél Hatóság Egyéb eljárási szereplők Más hatóságok Közreműködők: tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató Államigazgatási szerv Önkormányzati hatóság Jegyző, hatósági társulás Törvény, kormányren- delet által feljogosított nem közigazgatási szerv Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, ügyféli jogokkal felruházott szervezet [15. § (5) bekezdés]

45 Alapvető rendelkezések Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Illetékesség Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy- ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me- lyik szint jogosult el- járni és mit tehet az ügyben. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk- rét ügyben eljárhat (illetékességi okok). Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható- ságára, vagy nemzet- közi szervre tartozik (Európai unió) JoghatóságHatáskör

46 46 Hatáskörelvonás PozitívNegatív A felettes dönt a hatáskörrel rendelkező szerv helyett. A felettes meg- határozott dön- tésre utasítja az alárendelt szer- vet Alapvető rendelkezések Hatáskör átruházás tilalma Hatáskör a hatáskör címzettje viselje a jogalkalmazói felelősség- et, a hatáskör nem, csak a kiadmányozási jogkör ru- házható át. Kivétel: önkormányzati hatósági ügyben az ÖTV szerint átruházható a hatáskör.

47 Alapvető rendelkezések Általános illetékességi okok Természetes személy esetén Lakó/tartózkodási hely Ennek hiányában szálláshely Szervezet esetén Székhely, telephely, fióktelep Ingatlanra vonatkozó ügyben az ingatlan fekvése, Engedélyhez kötött tevékenység ügyében a tevékenység tervezett helye, Jogellenes magatartás miatt indult ügyben a magatartás elkövetésének helye, Ha az illetékességi okok alapján több hatóság is illetékes, a megelőzés elve érvényesül! (Akkor alkalmazzák, ha nincsen különös illetékességi szabály.)

48 Alapvető rendelkezések Hatásköri, illetékességi összeütközések Pozitív Negatív Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Hatásköri vita: Fővárosi Ítélőtábla Illetékességi vita: legközelebbi felettes szerv Feloldása

49 Alapvető rendelkezések Jogsegély Belföldi jogsegélyKülföldi jogsegély (ha az eljárási cselekményt külföldön kell lefolytatni) Közigazgatási jogsegély egyezmény Együttműködési megállapodás Viszonossági gyakorlat Nemzetközi szerződés alapján. Fő szabály: a két hatóság közvet- lenül érintkezik. (Ha a külföldi ha- tóság nem ismert, Külügyminisz- tériumot kell megkeresni a felü- gyeleti szerven keresztül.) Hatósági cselekmény elvégzése illetékességi területen kívül szükséges Ha az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi Olyan adat, tény ismerete szükséges, amely másik hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhető meg, Olyan irat, vagy más bizonyíték szükséges, amely egy másik ható-ságnál van, vagy onnan szerezhető meg.

50 50 6. fejezet A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Eljárás megindítása Tényállás tisztázása Érdemi döntés meghozatala Végrehajtás Jogorvoslati eljárás Alapeljárás (első fokú eljárás)

51 A hatóság döntései A döntés meghozatala Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye.

52 A hatósági határozat A határozat Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában. Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása. Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

53 53 Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást. Egyszerűsített határozat A hatósági határozat

54 54 Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges, feltéve - megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek; - nem sérti a közérdeket, mások jogát, vagy jogos érdekét; - kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költségek viselésére A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek Egyezséget jóváhagyó határozat A hatósági határozat

55 Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza a döntést; a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről. INDOKOLÁS: a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak

56 56 Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; Az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmi- sült; Az ügyfél a kérelmét visszavonta; Az ügyfél halála, eljárásbeli jogutódlás nem kö- vetkezett be; Az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; Az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalmas személy megha- talmazásáról, vagy nem jár el személyesen; Jogszabályváltozás miatt az ügy már nem ható- sági hatáskörbe tartozik. Kötelező Mérlegelés tárgya Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése Az eljárás megszüntetése Hatósági végzés

57 57 szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán A hatóság oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak Hatósági szerződés

58 58 A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét. A közlés módjai: Postai úton; Személyesen írásban, vagy szóban; Elektronikusan, illetve távközlési úton; Hirdetmény útján; Kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján; Hatósági kézbesítő útján A hatósági döntések közlése A döntés közlése

59 Jogorvoslati eljárás A jogorvoslás rendszere Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni; Lehet közvetlen (azaz önálló) és járulékos; ―önálló jogorvoslat (közigazgatási határozat, kivételesen végzés esetén); ―járulékos jellegű jogorvoslat (végzés esetén); ―végzés ellen önálló jogorvoslat – ha a Ket., vagy más törvény kifejezetten megengedi Dichotóm, azaz megkülönböztethető ―Ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslati eljárás ―Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálati eljárás

60 Jogorvoslati eljárás közigazgatási döntés semmisség megállapítása –kijavítása, –kicserélése, –Kiegészítése C) Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján egyaránt indítható eljárások: ügyészi óvás alapján indított eljárás méltányossági eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás újrafelvételi eljárás felügyeleti eljárásbírósági felülvizsgálat saját hatáskörben módosítás,, visszavonás fellebbezési eljárás (fellebbezés alapján saját hatáskörben módosítás visszavonás) B) Hivatalból indított (döntés- felülvizsgálati) eljárások: A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások Jogorvoslati formák

61 Jogorvoslati eljárás A fellebbezés –Csak első fokú döntések ellen; –Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; –Nincs jogcímhez kötve ―Nincs helye fellebbezésnek: –ha bírósági felülvizsgálat kérhető –egyezséget jóváhagyó határozat esetén –méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen –Legfontosabb joghatása: megakadályozza az első fokú határozat jogerőre emelkedését –Fajtái:  önálló  járulékos jellegű (végzés) (de a Ket. 13 végzéstípussal szemben megengedi az önálló fellebbezést lsd. tankönyv) elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell előterjeszteni, hatósági döntés közlésétől számított 15 nap

62 A fellebbezés Fellebbezés benyújtásának jogi hatása Főszabály: végrehajtásra halasztó hatályú; Kivétel: fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság: Életveszély, súlyos kárveszély elhárítása Közbiztonsági, közrendvédelmi okból szükséges Végrehajtás késedelme jelentős kárral járna Tartásról, gondozásról rendelkezik Egyéb, kiemelt közszolgáltatási, ágazati érdekek szükségessé teszik (a törvény ezeket tételesen felsorolja.) E jogi tényt a rendelkező részben külön ki kell mondani és meg kell indokolni! 6.6. Jogorvoslati eljárás

63 63 Fellebbezés elbírálása saját hatáskörben 103. § Elsőfokú közigazgatási szerv a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért: jogszabálysértő döntés esetén: módosítás, visszavonás nem jogsértő döntés esetén (további feltétel: nincs ellenérdekű ügyfél) Határozat Végzés Határozattal Végzéssel A fellebbezés 6.6. Jogorvoslati eljárás

64 64 Fellebbezési eljárás Elutasítás érdemi vizsgálat nélkül Kiegészítő bizonyítás Elbírálás Határidőn túl nyújtották be, Nem jogosult nyújtotta be Kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül helybenhagy, megváltoztat, megsemmisít, megsemmisítés mellett új eljárásra utasít Iratokat az első fokú hatósághoz 3 napon belül küldi meg, aki gondoskodik a közlésről; A fellebbezés 6.6. Jogorvoslati eljárás

65 A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! – végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) – jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: – fellebbezési jogot kimerítették – fellebbezés kizárt 6.6. Jogorvoslati eljárás

66 66 keresetlevél benyújtása elsőfokú hatósági szerv felügyeleti szerv illetékes bíróság 30 napon belül (határozat közlésétől) 3 napon belül ügy irataival 8 napon belül állásponttal együtt A bírósági felülvizsgálat 6.6. Jogorvoslati eljárás

67 67 A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg A bírósági felülvizsgálat 6.6. Jogorvoslati eljárás

68 Az újrafelvételi eljárás ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására 6.6. Jogorvoslati eljárás

69 69 A kérelem benyújtásának objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatát módosítja; jogerős határozatát visszavonja; új határozatot hoz Az újrafelvételi eljárás 6.6. Jogorvoslati eljárás

70 70 Nem nyújtható be [Ket § (2) bekezdése]: határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak bírósági felülvizsgálat van folyamatban bíróság az ügyben határozatot hozott jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt újrafelvételt jogszabály kizárja Az újrafelvételi eljárás 6.6. Jogorvoslati eljárás

71 A méltányossági eljárás Jellemzők: új jogorvoslati intézmény jogerős közigazgatási határozatok ellen terjeszthető elő határozat meghozatala után bekövetkezett ok végrehajtás méltánytalanul súlyos hátrányt okoz alkalmazásához: feltételek együttes fennállását írja elő a törvény Határozat: eredeti jogerős határozatot módosító eredeti jogerős határozatot visszavonó Nincs helye jogorvoslatnak. Feltételek: jogszabály nem zárja ki; nincs ellenérdekű ügyfél vagy hozzájárul; közérdeket nem sérti; a határozat jogerőre emelkedésétől egy év nem telt el Jogorvoslati eljárás

72 A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat Jogorvoslati eljárás

73 Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján Két esetben kerülhet sor az eljárásra: alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. A felügyeleti szervnek nem kell figyelembe venni: határidők elteltek; ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait; hatósági döntés jogerőre emelkedésétől 5 év eltelt. Eljáró szerv: első- vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve; AB határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül döntése:  megváltoztat;  megsemmisít;  megsemmisít és új eljárásra utasít Jogorvoslati eljárás

74 Az ügyészi óvás 3 éven belül jogi hatása korlátlan; 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele- zettséget nem állapít- hat meg; Indítvány a végrehajtás felfüg- gesztésére kötelező 118.§ (1) Benyújtás feltételei: jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; bíróság még nem bírálta felül; döntés jogszabályt sért Jogorvoslati eljárás

75 A semmisség Semmisségi okok: magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe; illetékesség hiánya; szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; az ügy érdemében bíróság már határozott; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól Jogorvoslati eljárás

76 76 Semmisségre vonatkozó szabályok hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta A semmisség 6.6. Jogorvoslati eljárás

77 Végrehajtás Végrehajthatóság feltételei pénzfizetési kötelezettség, meghatározott ingóság kiadása meghatározott tevékenységre kötelezés jogerőre emelkedett és a teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, az ilyen kötelezettség végre- hajtását a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelték a pénzfizetési kötelezettséget biztosítási intézkedésként rendelték el Jogerőre emelkedés Jogerőre emelkedik és végrehajtható az elsőfokú határozat, ha ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést; fellebbeztek ugyan, de azt a másodfokú határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonták; a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezés kizárt. A másodfokú döntés a közlés napján jogerőre emelkedik, és egyben végrehajthatóvá válik.

78 78 Elrendelés Foganatosítás Hivatalbóli eljárásban hivatalból Kérelemre indult eljárásban kérelemre Az első fokú hatóság rendeli el. Az első fokú hatóság, illetve közigazgatási végrehajtó szolgálat 6.7. Végrehajtás

79 79 Végrehajtási módok és foganatosításuk Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Azonnali beszedési megbízás, Letiltás, Ingó, Ingatlan végrehajtás. Ösztönző eszköz eljárási bírság Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi Rendőrségi közreműködés Lefoglalás, Rendőrségi közreműködés 6.7. Végrehajtás

80 Eljárási költségek az ügyfél költségei; a nyelvhasználati költségek; az irat-betekintési költségek; a képviselő költségei; a hatósági közvetítő költségei; a tanú költségei; a szakértői költségek; a fordítási költségek; a levelezési költségek; a végrehajtás költségei; a rendőrségi költségek; utazási költségek. eljárási illeték egyéb költségek igazgatási szolgáltatási díj

81 81 Kérelemre indult eljárásban: Ügyfél viseli az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat és előlegezi meg az egyéb költségeket Hivatalból indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Ellenérdekű felek Egyenlő arányban előlegezik, és nyertesség arányában viselik Kivételek Bizonyítási keresztindítvány Célszerűtlen, indokolatlan, Eljárás akadályozása miatt felmerült Előlegezés az indítványozó, viselése, mire alapozzák a tényállást A költség okozója viseli 6.8. Eljárási költségek

82 Elektronikus ügyintézés A hatóság köteles A közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni Annak személyi és tárgyi feltételeit megteremteni Törvény, Korm. rendelet, Önkormányzati rendelet ellenkező kikötése hiányában Fontos!! Az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél nem szenvedhet hátrányt Ügyfél nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze [162. § (3) bek.]

83 83 Módjai Rendelkezzen elektronikus aláírással: belépéskor hitelesítés, viszonthitelesítés a szolgáltatónál Elektronikus ügyintézés Központi rendszeren keresztül A hatóságnál közvetlenül Ügyfélkapun (a központi rendszeren keresztül)

84 84 Ügyfélkapu Nem kell feltétlenül elektronikus aláírás az internetes ügyintézéshez Elegendő: kizárólagos használatú ügyfélkapu (kódkérés) Egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet [160. § (4) bek.] Létesítése [160. § (5) bek.]: Központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül; A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve; A körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányiroda; Kormányrendeletben meghatározott más szerv Elektronikus ügyintézés

85 85 Egyszer használható kód Az ügyfélkapu Egyedi azonosító képzése max. 5 évig használható megváltoztatható megszüntethető Ügyféli felelősség az egyedi azonosító harmadik személy általi megismeréséért 6.9. Elektronikus ügyintézés

86 86 a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik benyújtása a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás az eljárás irataiba való betekintés az idézés az igazolási kérelem előterjesztése az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó felhívás a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok felterjesztésére szóló felhívás az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása a döntés közlése Elektronikus út alkalmazható különösen: 6.9. Elektronikus ügyintézés

87 87 az ügyfélnek a bírósághoz benyújtott, önkormányzati hatóságot az eljárás folytatására kötelező intézkedés iránti kérelmekor az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén [Ket. 20. § (6) bekezdése] a kérelemnek és az ügyben keletkezett iratoknak hatáskör és illetékesség hiányában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétele (kivétel: valamennyi irat elektronikus formában is rendelkezésre áll) a nem elektronikus úton érkezett kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés a hatósági szerződések a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban a végrehajtási eljárás (kivétel: az elrendelt fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetőségéről szóló tájékoztatás) Elektronikus út nem alkalmazható: 6.9. Elektronikus ügyintézés


Letölteni ppt "1 1. rész Jogalkotás. 2 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás- előírások Amelyek a lehetséges."

Hasonló előadás


Google Hirdetések