Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Jogalkotás - jogalkalmazás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Jogalkotás - jogalkalmazás"— Előadás másolata:

1 Jogalkotás - jogalkalmazás
1. rész Jogalkotás Ennek az anyagrésznek a célja a jogalkotásra vonatkozó általános ismeretek átadása a közigazgatási szakvizsgára való felkészülés keretében. Ezen belül a köztisztviselő megismeri a jogalkotás helyét és szerepét a jogállam szervezeti és működési rendjének kialakításában és megerősítésében, illetőleg a Magyar Köztársaság jogforrási rendszerét és a szabályozási szintek és szabályozási tárgyak összhangjának követelményeit. Ismereteket szerez a jogalkotás tipikus tartalmi és formai hibáiról, a tananyag tanulmányozása során elsajátíthatóvá válik számára a jogszabály-előkészítési és jogalkotási eljárás folyamata, illetőleg a jogszabály(tervezet) szerkezeti elemeinek alkalmazása, és megismerhetőek lesznek a jogszabály(tervezet) szövegezésével kapcsolatos elvárások és követelmények. A köztisztviselő ismereteket szerezhet a jogszabályok deregulációja tárgyában és megismerheti a hatályos joganyag karbantartásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, technikákat is.

2 1. A jogalkotás tartalmi kérdései
Jogalkotás - jogalkalmazás 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma fogalma A társadalmi normák olyan magatartás-előírások Amelyek a lehetséges magatartások közül előírják a helyeset és a követendőt, Az előírás be nem tartása esetére hátrányos következményt helyeznek kilátásba. Az előadó mutasson rá, hogy a társadalmi magatartásokat többfajta normarendszer szabályozza, említse meg, hogy a jogi normákon kívül egyéb társadalmi normák is léteznek (erkölcsi, vallási, szervezeti, szakmai, illem, szokás, tabu). A normák egyes közösségekben eltérhetnek, így a társadalom normarendszere komplex, összetett, eltérő magatartásmintákat nyújt (deviancia kérdése) Emelje ki, hogy a normatípusok közül a két legelterjedtebb az erkölcs és a jog normarendszere. Mutasson rá továbbá, hogy a társadalmi norma egyidős a társadalommal, és arra is, hogy a társadalmi norma jellegéből adódóan a jogkövetkezmény nemcsak hátrányos, hanem előnyös is lehet. Mutasson rá továbbá arra is, hogy bizonyos magatartások a körülményektől függően kerülnek értékelésre, például a személyi szabadságtól való megfosztást általában elítéli a társadalom, ugyanakkor támogatja, ha öngyilkosság megakadályozása érdekében alkalmazza valaki. Példák: Házasságon kívül született gyermek kezelése a jogban (támogatás) és az erkölcsben (helyenként súlyosan elítélő) Adóelkerülés (jog: elítél) (erkölcs: esetleg mintaként tekinti)

3 1. A jogalkotás tartalmi kérdései
Jogalkotás - jogalkalmazás 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A társadalmi norma sajátosságai Magatartásmintát tartalmaz Tartós időbeli érvényesség Általánosság Formai elemük a jogkövetkezmény Előny vagy hátrány kilátásba helyezése Hipotetikus szerkezet Normatív elvárást fejez ki Realitásra törekvés Kölcsönösség (kiszámíthatóság) Értékelést, értéket fejez ki Magatartásokon keresztül érvényesül Az előadó mindenképpen beszéljen a norma három nélkülözhetetlen eleméről. (magatartás leírása, megfogalmazása; magatartás normatív minősítése (tilalmazás, kötelezés, megengedés); következmények előírása, amely előny kilátásba helyezésében, vagy büntetés meghatározásában ölthet testet.) Világítsa meg az előny, hátrány, szankció összefüggéseit. Feltétlenül emelje ki a sajátosságok közül, mint legfontosabbakat az általánosságot, a hipotetikus szerkezetet, a realitásra törekvést ésa magaratásokon keresztüli érvényesülést. Példák a kényszer-hátrány-szankció összefüggéseire: Életveszély elhárítása céljából hatósági kényszer alkalmazása nem hátrány A szankció sem mindig jelent hátrányt, pl. egyes következmények lehetnek előnyösek (elismerés, jutalom, kitüntetés) Mutasson rá, mi a különbség az általánosság és a normativitás között. (Általánosság: ismeretlen címzett felé megfogalmazott, ismétlődően tanúsítandó magatartás. Normativitás: Egy adott magatartás kívánatossá, vagy nem kívánatossá nyilvánítása (példaminta)) Világítson rá, mit kell érteni a realitásra törekvés és a kölcsönösség alatt. (Realitásra törekvés: Csak azok az előírások tölthetik be a norma funkcióit, amelyek, mint elvárások, reálisak, irreális elvárásnak nem lehet megfelelni (a norma nem hatékony) Pl. „ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”, „Ha megütik az egyik orcádat, tartsd oda a másikat is!”. A nem reális társadalmi norma működésképtelen! Kölcsönösség: az elvárt magatartás tanúsítója joggal várhatja el, hogy más is az elvárt magatartást tanúsítja. Pl. „Ne ölj!” majdnem biztos, hogy konfliktusok esetén általában nem kerül az életem veszélybe, vagy a KRESZ-ben megfogalmazott „bizalmi elv”

4 1. A jogalkotás tartalmi kérdései
Jogalkotás - jogalkalmazás 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A norma funkciói Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását Az előadó kösse a norma funkcióit a korábbi diákon lévő ismeretekhez. (A norma sajátosságaiból levezethetők annak funkciói is a társadalom életében, a közösségi szocializációs folyamatban) - A mintanyújtás esetében mutasson rá, hogy a minta nem mindig az általánosan- társadalmilag elismert- mintákat jelenti (deviáns csoportok esetenként olyan erős mintakövetést mutatnak, amely leronthatja más minták követését). A norma azáltal segíti a konfliktusok rendezését, hogy előrevetíti, egyes konfliktushelyzetekben kitől milyen magatartást vár el a társadalom, illetve a normaképző közösség) -A kiszámíthatóság, mint funkció magyarázata során mutasson rá arra, hogy a jövőbeni ismétlődő magatartás elvárásának milyen jelentősége van (például „Ne ölj norma” esetében a vitás helyzetek kialakulása során joggal számíthat bárki arra, hogy száz emberből 99 nem fogja megölni vetélytársát.)

5 1. A jogalkotás tartalmi kérdései
Jogalkotás - jogalkalmazás 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A jog fogalma A jog olyan magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége: Amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik Amelyek általánosan kötelezőek Amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel ténylegesen biztosítják Az előadó említse meg, hogy ez a fogalom a vizsgára való felkészülést szolgálja, és hogy a tudományban sokféle fogalom létezik, de a vizsgán e fogalom ismerete az elvárás. Utaljon rá, hogy ez általános fogalom, így például a deklaratív normákban csak az első elem jelenik meg. (pl. Az Alkotmánybíróság székhelye: Esztergom) Húzza alá, hogy a jog, mint normarendszer egyik sajátossága, hogy mindig csak állami szervek jogosultak jogi normák képzésére. Emelje ki, hogy e tekintetben állami szerveken a helyi önkormányzatokat is érteni kell, ennek megfelelően az önkormányzati rendelet is jogszabály! Hívja fel arra a figyelmet, hogy a fogalom bekezdésre bontott elemei együttes feltételeit jelentik a jog fogalmának, bármely elem hiányában nem beszélhetünk jogról Az általános kötelező erő azt jelenti, hogy – a kivételeket leszámítva – a jogi norma az adott állam minden polgárára kötelező, bárhol is tartózkodjon, illetve mindenkire kötelező, aki az adott ország területén tartózkodik, állampolgárságára tekintet nélkül. A jog sajátossága az is, hogy kizárólag a jogi normák érvényesítése érdekében van lehetőség az állami kényszer alkalmazására. (más normáknál ez elképzelhetetlen)

6 1. A jogalkotás tartalmi kérdései
Jogalkotás - jogalkalmazás 1. A jogalkotás tartalmi kérdései A jogalkotás fogalma A kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerveknek Az általános és absztrakt magatartásszabályok formájában megfogalmazódó Jogi normák létrehozására irányuló tevékenysége Az előadó bevezetésként utaljon a társadalom normaképző szerepére. (A közösség bizonyos magatartás-formákat tart kívánatosnak és elvárja tagjaitól, hogy ezen minták alapján szervezzék életüket.) Ez minden mikro- és makroközösség sajátossága – a szocializációs folyamat kulcskérdése- . Utaljon arra, hogy e normaképzés sokrétű, sokirányú egy társadalomban és e tananyagrészben ennek egyik domináns típusával, a jogalkotással ismerkedünk meg. Világítson rá, hogy a fogalom három együttes kötelező tartalmi elemet tartalmaz. (Jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szerv; általános (absztrakt) magatartásszabályok; jogi normaként való megfogalmazás) Példákkal világítsa meg a fogalom tartalmát. Pl. Aki mást megöl, bűntettet követ el, 5-15 évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő.(jogi norma) – Ne ölj, mint erkölcsi, vallási norma. A jogi norma követelményei három eleméből itt csak egy valósul meg, az, hogy általános magatartásnorma. Önkormányzat szociális rendelet – testület és jogalkotás, míg Mari néni tüzelőutalványa egyedi döntés, amely nem irányul jövőbeni általános rendezésre

7 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogi és az erkölcsi norma viszonya Jog Erkölcs Azonosságok Általában a társadalom szem- pontjából jelentősebb maga- tartások képezik az alapját A jogi kényszer súlya, szigora, általában jelentősebb A kényszert erre hivatott szervezet alkalmazza (jogkö- vető magatartás biztosítása) A norma megfogalmazása pon- tos, általános, egységes Általában a társadalom szem- pontjából kevésbé jelentős maga- tartások képezik az alapját Az erkölcsi kényszer súlya, szigora általában enyhébb A kényszert nem erre hivatott szervezet alkalmazza (közösség, általában informális) A norma megfogalmazásának pon- tossága, általánossága, egysé- gessége kevésbé érvényesül Társadalmi viszonyok, emberi magatartások szabályozói Normaképző tevékenység eredménye Az előadó különösképpen az alábbiakat emelje ki: A társadalom fejlődési fokától, a társadalom, az állam és a jog viszonyában tartalmat jelentő társadalmi viszonyok alakulásától függ, hogy az adott társadalomban az erkölcsi normák és a jog milyen kapcsolatban állnak egymással, hogy a kényszer milyen körben és módon válik betartásukat motiváló tényezővé. A jog és erkölcs különbsége elsősorban nem az állami kényszer tényében, vagy hiányában van, hanem a magatartások súlyának és jelentőségének különbségében. A magatartások súlya és jelentősége azonban nem húz merev válaszfalat a jogi és az erkölcsi normarendszer közé. Egyfelől ugyanis a jog nem vonja szabályozási körébe a társadalom szempontjából kevéssé fontos magatartásokat, másfelől viszont amit a jog tilt (pl. emberölés), azt tipikus esetben az erkölcs is tilalmazza. (Átfedés a két normarendszer között) A történetileg kialakult jogrendszerekben az alapvető társadalmi viszonyok rendezése elsősorban (ha nem is kizárólagosan) államilag szankcionált normák révén nyert szabályozást. A társadalmi viszonyok egyes területeinek a jogi szabályozás tárgyaként való jelentkezése természetesen nem jelent kizárólagosságot, mert ugyanazokat a társadalmi viszonyokat az erkölcsi normák is szabályozhatják a jogi normákkal párhuzamosan, éspedig a jogi normákkal tartalmilag egyezően, esetleg ellentétes módon is. (Átfedés a két normarendszer között) Abban az esetben, ha a társadalmi és erkölcsi normák nem elegendők ahhoz, hogy valamely magatartás tanúsítását vagy az attól való tartózkodást biztosíthassák, szükségképpen felmerül az állami (önkormányzati) kényszer által garantált jogi szabályozás iránti igény. Az ehhez tapadó kényszer, és szankció markáns biztosítékaivá lesznek ilyenkor annak, hogy a kötelezett jogkövető magatartást tanúsítson. Példa: A jogi kényszer csak általában szigorúbb az erkölcsinél: - gyermek sérelmére elkövetett fajtalankodást az erkölcs súlyosabban ítéli meg a jognál.

8 A joggal szembeni követelmények
Jogalkotás - jogalkalmazás A joggal szembeni követelmények A jognak: általánosnak, közzétettnek, jövőbeni cselekvésre irányulónak, világosnak, ellentmondás-mentesnek, lehetségest követelőnek (reálisnak), stabilitással rendelkezőnek, a szabály és a hivatalos cselekvés közt egyezést mutatónak kell lennie Az előadó fejtse ki az egyes pontok tartalmát, ahol lehet, világítsa meg példákkal. Emelje ki a közzétettség esetében, hogy a társadalmi normát „szájhagyomány” útján lehet megismerni, és azt, hogy a jövőbeni cselekvésre irányuló követelményből következik a visszaható hatály tilalma. Általánosság: pl. a jegyző illetményének megállapítása nem a jog világába tartozik , mert egyszeri rendezést jelent, így nem általános Közzétettség. Pl. a polgármester irodájának falára kifüggesztett rendezési terv nem tekinthető jogszabálynak, mivel az érintettek számára nem került megfelelően közzétételre. Jövőbeni cselekvésre irányuló jelleg: pl. nem mondhatja azt a jog, hogy ha tegnap pofon vágtam a gyermekemet, azért holnap bűnhődnöm kell, mert az mától fogva tilos. Világosság: pl. ötfordulatos összetett mondat, többszöri alárendelt mondatösszetétellel biztosan nem világos Ellentmondásmentesség: pl.pl ugyanabban a kérdésben nem lehet a jogosult egyszerre kötelezett is Realitás: pl nem írható elő, hogy minden államigazgatási ügyet egy napon belül kell intézni, vagy a türelmi zóna kijelölésének problémái Stabilitás: pl. zavart okoz, ha egy költségvetési rendeletet a képviselőtestület ülésén napirendenként módosítanak A szabály és a hivatalos cselekvés összhangja (konformitás): pl. „Vizet prédikál és bort iszik” Pl. a nemdohányzók védelméről szóló törvényt maguk a képviselők sem tartják be.

9 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere
Jogalkotás - jogalkalmazás 2. A Magyar Köztársaság jogforrási rendszere A jogforrás fogalma A jogforrás az arra feljogosított állami szerveknek az a szabályozó aktusa, amelynek eredményeként az állami szervek meghatározott társadalmi viszonyokba beavatkozási lehetőséget, felhatalmazást kapnak. Az előadó mutasson rá arra, hogy a jognak a már korábban megismert fogalma és a jogforrás fogalma között milyen viszony áll fenn.Utaljon arra, hogy a későbbi fóliákon kerül kifejtésre, hogy az itt ismertetett fogalom milyen módon és formákban jelenik meg a magyar jogforrási rendszerben.

10 Jogalkotás - jogalkalmazás
Jogszabályok Általános helyzetben Rendkívüli- és szükségállapotban Anyagi jogforrások Alaki jog- források Anyagi jogforrások Alaki jog- források Alkotmány Törvény Országgyűlés Törvényerejű rendelet Rendelet MNB elnöke Rendelet Honvédelmi Tanács Köztársasági Elnök Kormány Kormányrendelet Miniszterelnök Miniszterelnöki rendelet Az előadó mutasson rá, hogy a különböző jogalkotó szervek milyen jogszabályokat alkotnak. (OGY-törvény, MNB elnöke: jegybanki közlemény, Kormány- rendelet, miniszterelnök, és a kormány tagja (miniszter)-rendelet, önkormányzat-rendelet) AZ ELŐADÓ HÍVJA FEL A FIGYELMET ARRA, HOGY AZ ALKOTMÁNY MÓDOSÍTÁSA MIATT A JEGYBANKI RENDELKEZÉS JOGFORRÁSI JELLEGE MEGVÁLTOZOTT!  A jogszabályok mellett sajátos normák az állami irányítás egyéb jogi eszközei. Ezek a következők: a határozat, az utasítás,, a statisztikai közlemény, a jogi iránymutatás. Az előadó ismertesse a jogforrás-hierarchia elveit (vertikális, horizontális hierarchia elvei) Vertikális: (az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel) Horizontális: (kollízió esetén) a később született jogforrás megelőzi a korábbit azonos szinten, illetve a speciális jogszabály megelőzi az általános szabályt) Az előadó ismertesse az egyes jogforrásokra vonatkozó legfontosabb jellemzőket, sajátosságokat, előírásokat. Fejtse ki az Alkotmány jogforrási rendszerben elfoglalt sajátos helyzetét. Törvény: Helye, szerepe, kizárólagos törvényalkotási tárgyak (egy-egy példával legalább), a 2/3-os törvények sajátosságai, problematikája (hozzon három-négy példát a 2/3-os törvényekre! Térjen ki a, a köztársasági elnöki rendelet, a Honvédelmi Tanács rendeletének sajátos helyére és szerepére. Említsen egy-egy példát a hatályos jog köréből mindegyik jogszabály-típusra. Miniszter Miniszteri rendelet Államtitkári rendelkezés Önkormányzat képviselő- testülete, közgyűlése Önkormányzati rendelet

11 Az állami irányítás egyéb jogi eszközei
Jogalkotás - jogalkalmazás Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Anyagi jogforrás Alaki jogforrás Országgyűlés, Kormány, Önkormányzatok Határozat Miniszter Nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetője Normatív utasítás KSH elnöke Statisztikai közlemény Jogi iránymutatások: Irányelv Tájékoztató  A jogszabályok mellett sajátos normák az állami irányítás egyéb jogi eszközei. Ezek a következők: a határozat, az utasítás, a jegybanki rendelkezés, a statisztikai közlemény, a jogi iránymutatás. Az előadó ismertesse az egyes eszközöket, térjen ki azok speciális kötelező erejére, illetve azok kiadásának feltételeire. Határolja el ezeket a jogszabályoktól, mutasson rá ezek jogforrási jellegére. Említsen egy-egy példát a hatályos jog köréből az állami irányítás egyéb jogi eszközére. Országgyűlés, Kormány, Miniszter, nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szerv vezetője Országgyűlés, Kormány Elvi állásfoglalás

12 A jogforrások megismerésének lehetőségei
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogforrások megismerésének lehetőségei Hivatalos lapok Időszaki kiadványok Magyar Közlöny A jogszabályok hivatalos szövege, az önkormányzati rendelet kivételével valamennyi jogszabályt tartalmazza. Határozatok Tára A kormány egyes határozatait tartalmazza, nem publikus. Tárcaközlönyök Központi jogszabályok másodközlése, állami irányítás egyéb jogi eszközei, ágazati információk. Speciális hivatalos lapok (pl. Cégközlöny) Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye Évente az IRM adja ki Hatályos jogszabályok gyűjteménye 5 évente a MEH adja ki Számítógépes jogszabály-nyilvántartások Egyik sem hivatalos! Az Alkotmánybíróság határozatai Évente az AB adja ki

13 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek
Jogalkotás - jogalkalmazás 3. Jogszabály-előkészítési és jogszabály-szerkesztési ismeretek 3.1. A jogalkotás szakaszai Előkészítés Kibocsátás Kihirdetés Kezdeményezés Tervezet elkészítése Tervezetek véleményezése Jogalkotó elé terjesztés Elfogadás Aláírás Kihirdetés, illetve közzététel: a jogszabály kibocsátója (Pl. törvény esetén a köztársasági elnök) Az előadó vázlatosan ismertesse a folyamatot, az egyes szakaszok egymásra épülését. (Térjen ki a közjogi érvénytelenség problematikájára) (Pl. testületi jogalkotó nem volt határozatképes, vagy a jogszabály nem került szabályosan kihirdetésre, vagy nem az kerül aláírásra, amit a jogalkotó elfogadott (közlönybeli tévedések, szerkesztési hibák jogi jelentősége) Tegyen említést a törvény kezdeményezésére jogosultakról. (Alkotmány 25.§. (1)) Attitűdformálásra is alkalmas, ha az előadó aláhúzza a következő mondatot: Aki normát ír, annak tudnia kell, hogy milyen célokat szolgál az általa elkészített jogszabály-tervezet. Az előadó e dia és a következő diák felhasználásával tekintse át egy adott törvény megszületésének folyamatát. (tetszés szerint választott törvény alapul vételével) Pl. Az Országgyűlés törvényben kívánja szabályozni az idegen civilizációkkal való találkozás során tanúsítandó magatartásokat.

14 3.1. A jogalkotás szakaszai
Jogalkotás - jogalkalmazás 3.1. A jogalkotás szakaszai Kezdeményezés Jogalkotásra irányuló indítványok Előzetes szükségességi vizsgálatok Célmeghatározás Előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása Az előadó ismertesse a kezdeményezés szakaszának elemeit! előzetes szükségességi vizsgálatok (időszerű-e, szükséges-e a szabályozás. Pl. gyakran kerültünk-e érintkezésbe Földön kívüli civilizációval) (Lehetséges technikái: tervjáték, kérdőív, tesztelés (pl. Németországban Óta használnak egy kérdőívet az önkormányzati rendeleteknél, amit mindig ki kell tölteni, többek között olyan rovattal, hogy a szabályozás, illetve a végrehajtása mennyibe fog kerülni.) A költségeket például globálisan, nem nominálisan kell kalkulálni. Jogalkotásra irányuló indítványok (törvényből, képviselőtől, jogalkalmazótól, állampolgártól) Célmeghatározás (pl. a cél az, hogy jó viszonyt alakítsunk ki az intergalaktikus lényekkel, vagy ellenkezőleg, a cél az, hogy megsemmisítsük azokat) Előkészítésre kijelölt szervezet meghatározása (pl. a Földön kívüli lényekkel szemben tanúsítandó viselkedést szabályozó törvény előkészítése feltehetően a HM-hez kerül) Anyaggyűjtés (részletesen lásd dia) (pl. idegen civilizációval való I., II., III. típusú találkozásokra utaló esetek feldolgozása Jogalkotó tájékoztatása (Jat. 18.§.(1)) (Ütemterv, kiket keresett meg, kisebbségi vélemények az egyeztetések során, mellőzésük magyarázata.) Anyaggyűjtés Jogalkotó tájékoztatása

15 Jogalkotás - jogalkalmazás
Kezdeményezés Az előzetes vizsgálathoz az anyaggyűjtés szempontjai: A szabályozandó tárggyal kapcsolatos szociológiai, statisztikai adatgyűjtések és feldolgozások, új szabályozást sürgető jelzések A tárgyat érintő aktuális jog- és gazdaság-politikai irányelvek, állásfoglalások A tárgy szabályozásának hazai gyakorlata, ennek eredményei, hatásai A tárgy szabályozásával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatok, hazai és európai bírósági gyakorlat, jogegységi határozatok

16 3.1.3. A jogszabálytervezet véleményezése
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogszabálytervezet véleményezése A véleményezés célja, hogy megállapítható legyen: Alkalmas-e az előterjesztés a megalapozott döntéshozatalhoz? Tartalmazza-e a döntéshez szükséges információkat? Helyt ad-e az indokolt eltérő álláspontoknak? Reális szabályozási alternatívákat vázol-e fel? A tervszerűség érdekében: Időben el kell dönteni, hogy a jogszabály-tervezet tárgya szerint milyen mértékben szükséges a társadalmi nyilvánosság biztosítása Meg kell határozni a véleményezés fórumait és formáit Az időpontokat úgy kell megállapítani, hogy a beérkező vélemények érdemben figyelembe vehetők legyenek Az előadó a véleményezés céljainak ismertetése során fejtse ki a véleményezők – jogszabály jellegének megfelelő – körét (Jat. 20. §.,szakmai vita, társadalmi véleményezés, rétegvita.) Példa hozható a véleményezés gyakorlati tapasztalatairól, esetenkénti formalitásáról (rövid határidő, formális véleménykérés stb.). Pl. az „UFO-törvényt” kivel érdemes véleményeztetni, mondjuk rétegvitát tervezünk az UFO-rajongók körében A tervszerűség elemeinek ismertetése során kiemelendő, hogy az olyan indítványok hasznosítására is megfelelő gondot kell fordítani, amelyek nem tartoznak kifejezetten a jogszabály-tervezet tárgyköréhez. Az előadó tegyen említést a társadalmi vitáról, arról, hogy a rendszerváltás előtt ez törvényi kötelezettség volt, de ma már nem az. Azonban ma is célszerű fontosabb jogszabályok kiadása előtt társadalmi vitára bocsátani a szabályozási koncepciót. A társadalmi vita formái lehetnek: általános vita (pl. néhány évvel ezelőtt az új Alkotmány koncepciója a napi sajtóban is megjelent), szakmai vita, (pl. a közigazgatási reformfolyamat széles körű szakmai nyilvánosság előtt formálódik), illetve rétegvita. (pl. mozgáskorlátozottakra vonatkozó tervezett szabályozás setén a mozgáskorlátozottakat képviselő szervekkel történő konzultáció.)

17 3.1.4. Tervezet jogalkotó elé terjesztése
Jogalkotás - jogalkalmazás Tervezet jogalkotó elé terjesztése Jogszabály-tervezet tartalma Előterjesztés tartalma Jogszabály megjelölése, tárgya, tervezet száma Jogszabály szövege Normasértőkkel szembeni szankciók Záró rendelkezések - hatálybalépés - visszamenőleges hatály - átmeneti rendelkezések - módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok - végrehajtási felhatalmazások - Európai uniós kapcsolatok Jogalkotás szükségessége, konkrét indokai Jogszabály által elérni kívánt cél Tervezett szabályozási megoldások indokai (ált. és részletes indokolás) Az előkészítésben részt vett szervek, személyek jelölése Elhangzott fontosabb javaslatok (a felvetett, de elutasított is!) Jogszabály-fajtánként bemutatható az előterjesztés tartalmának és terjedelmének szükségessége (pl.: törvénytervezet, miniszteri rendelet vagy önkormányzati rendelet). Az előadó jogszabály-fajtánként ismertesse az elfogadás rendjét, a végleges szövegezés (hiteles szöveg) elkészítésének menetét, az aláírás és kihirdetés módját.

18 Jogalkotás - jogalkalmazás
3.2. Kibocsátás ELFOGADÁS ALÁÍRÁS TÖRVÉNY ORSZÁGGYŰLÉS MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET KORMÁNY MINISZTERELNÖKI MINISZTER- RENDELET ELNÖK MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-RENDELET TESTÜLET TÖRVÉNY AZ OGY. ELNÖKE ÉS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MNB ELNÖKÉNEK MNB ELNÖKE RENDELETE KORMÁNYRENDELET MINISZTERELNÖK MINISZTERELNÖKI MINISZTERELNÖK RENDELET MINISZTERI RENDELET MINISZTER ÖNKORMÁNYZATI POLGÁRMESTER RENDELET ÉS JEGYZŐ

19 3.2.1. A jogszabályok megjelölése
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogszabályok megjelölése A jogszabály tartalmának, szerkezetének első eleme Törvény: évi LXX. törvény a csillagközi hajózás feltételeiről Kormányrendelet: 4/2003. (III. 1.) Korm. rendelet az űrlények azonosításának szabályairól Miniszterelnöki rendelet: 3/2003. (III. 1.) ME rendelet a mimózák lelki egyensúlyáról Miniszteri rendelet: 1/2003. (II. 28.) ÖTM rendelet az űrközlekedés rendjéről Együttes miniszteri rendelet: 2/2003. (II. 28.) BM-IM együttes rendelet az elismerések adományozásának rendjéről Önkormányzati rendelet: XY önkormányzat képviselő-testületének 3/2003. (IV. 1.) rendelete a közterület-használat rendjéről A jogszabály megjelölése magában foglalja a jogalkotó megnevezését, nevének rövidítését (a törvény és a törvényerejű rendelet kivételével), a jogszabály kihirdetésének idejét (szintén az előbbi kivételekkel), a jogszabály számát, megnevezését és címét.  Törvénynél és törvényerejű rendeletnél a Magyar Közlönyben való megjelenés évét kell feltüntetni, más jogszabálynál – az évet követően, zárójelben – a megjelenés hónapját és napját is. Az önkormányzati rendeletnél a kihirdetés időpontja az önkormányzati közlönyben való megjelenésre, illetőleg a helyben szokásos módon való kihirdetésre utal.  A törvény számát római számmal, a többi jogszabályét arab számmal kell jelölni. A korábban törvénycikként megjelölt jogszabályt törvényként kell megjelölni.  Ha a miniszterelnök és egy vagy több miniszter együttes rendeletet ad ki, első helyen az ME jelzést, majd az egy vagy több miniszternek a jelzését kell feltüntetni. Ha a rendeletet több miniszter együttesen adja ki, első helyen a kiadásért elsősorban felelős minisztert, majd a többit betűrendben kell feltüntetni. [A hivatalos megjelölésre lásd a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29). IM rendelet Mellékletének az 1. §-hoz kapcsolt felsorolását.] A jogszabályokat a jogalkotó szervek szerint évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni. Az együttesen kiadott jogszabályt az első helyen feltüntetett jogalkotó szerv jogszabályainak sorszámát alapul véve, e jogszabályok közé sorolva kell megszámozni. A jogszabály címét (tárgyát) röviden kell megjelölni. (Negatív példa a szervezett bűnözés elleni törvénycsomag, vagy az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása stb.)

20 3.2. A jogszabály szerkezete
Jogalkotás - jogalkalmazás 3.2. A jogszabály szerkezete Preambulum Bevezető rész Rendelkező rész Záró rendelkezések Az előadó ismertesse: a preambulum helyét, szerepét (kiemelve, hogy nem kötelező eleme a jogszabálynak és mely esetekben indokolatlan az alkalmazása, de egyben megfelelő alkalmazása esetén nagy segítséget jelenthet a jogalkalmazó számára a helyes jogértelmezéshez), (ünnepélyes hangvételű deklaráció. Pl. A Magyar Köztársaság biztosítja a piaci verseny tisztaságát) A bevezető rész helyét, szerepét (kiemelve, hogy nem kötelező eleme a jogszabálynak és mely esetekben indokolt az alkalmazása), Pl. indokolt, sőt kötelező, ha a jogszabályt magasabb szintű jogforrás felhatalmazására alkották, ilyenkor a felhatalmazást biztosító jogszabályhelyet pontosan meg kell jelölni. Esetlegesen itt kell felsorolni az egyeztetésben résztvevőket. Jogszabály módosítása esetén a módosítandó jogszabály megjelölése kötelező. A rendelkező rész helyét, szerepét (kiemelve, hogy kötelező eleme a jogszabálynak és bemutatva az általános és a részletes rendelkezések funkcióját, jogtechnikai szerepét, viszonyát), Itt kell meghatározni a tárgyi, személyi hatályt, ha az szükséges, a területi hatályt. Az időbeli hatályra vonatkozó rendelkezéseknek azonban nem itt, hanem a záró részben van a helye. A záró rendelkezések helyét, szerepét (kiemelve, hogy kötelező eleme a jogszabálynak) – részletes szabályok a későbbiekben kerülnek ismertetésre.

21 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogszabály rendelkező része A rendelkező résszel szembeni elvárások: A magatartási és technikai normák markáns elválasztása Többször hivatkozott jogszabály rövidítésének jelölése az első használat során Kivételek pontos körének és tartalmának egyértelmű meghatározása Többször használt fogalom rövidítése (első alkalommal megállapítani) Jogkövetkezményekkel járó parancsok, tilalmak egyértelmű meg-határozása Szabálysértési tényállás pontos jogszabályi meghivatkozással, vagy tételes szabálysértési rendelkezés meghatározásával Mellékletek lehetőség szerinti kerülése (magatartás-szabályt soha nem tartalmazhat!) Jogszabályi rendelkezés lábjegyzetben nem lehet! Az előadó értelmezze a dián megjelenő követelményeket. Példák: a tej zsírtartalmának meghatározása a jogszabály rendelkező részében, nem pedig a mellékletben, vagy adókiszámítási kulcsok az önkormányzati rendeletben rövidítések nem következetes használata az önkormányzati rendeletekben pl. adójogszabályokban előfordul, hogy meghatározza a kivételeket azzal, hogy „kivéve”. (kivétel kivétele nem feltétlenül azonos a főszabállyal, de mindenképpen értelemzavaró Sokszor elmarad az első rövidítéshasználat során az egyértelmű beazonosítás pl környezetvédelmi jogszabályok: törvény: tilos a vizek szennyezése, vhr: határérték megállapítása, amely alatt nem minősül szennyezésnek Önkormányzati rendeletek: „aki e rendelet szabályait megszegi, szabálysértést követ el, és Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Hatósági jogkör megállapítása mellékletben (pl. MEH politikai államtitkárok feladat-és hatásköreit a statutum melléklete tartalmazza)

22 3.2.3. A jogszabály rendelkező része
Jogalkotás - jogalkalmazás A jogszabály rendelkező része Rendelkezések megszövegezésének követelményei: Nyelvhelyesség követelménye Közérthetőség követelménye (vizuális áttekinthetőség) Absztrakt megfogalmazás, kazuisztikus szabályozás kerülése Példák kerülése a normaszövegben (csak ha segíti az érthetőséget) Idegen szavak csak akkor, ha nincs magyar megfelelője (értelmező rendelkezések) Általános jelentéstől eltérő fogalomhasználat – értelmező rendelkezések Ugyanazt a fogalmat mindig ugyanazzal a fogalommal kell jelölni Gyűjtőfogalmakat általános gyakorlatnak megfelelően használjuk Általában egyes szám használata Kijelentő mód = parancs, kötelezés, feltételes mód = felhatalmazás Töltelékszavak, határozatlan jogfogalmak kerülése Számjegyek, mértékegységek, pénzösszegek egységes, egyértelmű jelzése Az előadó értelmezze a dián megjelenő követelményeket. Hozzon példákat az egyes követelményeket sértő jogszabályi rendelkezésekre. Példák: szakmai „zsargon” használata fogalommagyarázat nélkül. Elmondhatja az osztrák példát, miszerint egy építésügyi jogszabály kiadása során felmérték, hogy az érintettek értik-e. A felmérés szerint kb. 60 %-uk nem értette. Ezután bevontak egy nyelvészt az eljárásba, a közreműködésével átdolgozott jogszabályt már az érintettek 60 %-a értette. pénzügyi tárgyú „salátatörvények” áttekinthetetlensége. határozatlan jogfogalmak kérdése (megfelelő arányosság a használat során a túl absztrakt és a túl kazuisztikus szabályozás esetében (pl. túl absztrakt, ha „méltányosságból el lehet tekinteni…”, vagy túl kazuisztikus szabályok vannak pl. az anyakönyvezésről szóló jogszabályban) Határozatlan jogfogalmak: közérdekből - kivételes méltánylást érdemlő okból - szükség szerint - indokolt esetben, kivételesen indokolt esetben - némi túlzással: ha a jogalkalmazó jónak, célszerűnek látja

23 Jogalkotás - jogalkalmazás
Záró rendelkezések Jogszabály hatálybalépése (kötelező elem) Jogszabály visszaható hatálya Átmeneti rendelkezések (folyamatban lévő ügyek) Jogszabály végrehajtására adott felhatalmazás Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) módosítása Más jogszabály (jogszabályi rendelkezés) hatályon kívül helyezése Európai uniós jogi kapcsolatra utalás (kapcsolódó acquis communautaire megjelölése) Az előadó hívja fel a hallgatók figyelmét, hogy az 1. pont kötelező, a 2-7. pontok – a jogszabály tartalmából adódó esetleges - szükséges elemei a záró rendelkezéseknek. Ismertesse a hatálybalépés ideje meghatározása módjait, idejét (a kellő idő problematikája, jogbiztonság kérdése). (Pl. az azonnali hatálybalépés, és a felkészülési idő hiánya adott esetben joggal való visszaélést valósíthat meg. A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. A visszaható hatály tilalma (Jat. és az Alkotmánybíróság határozatai). Az átmeneti rendelkezések szükségessége (pl. új jogintézmények bevezetése, folyamatban lévő ügyeknél a korábbi jogszabályok alkalmazásának módja stb.). A módosítás szabályai, az egységes szerkezetbe foglalás. A hatályon kívül helyezés szabályai (kifejezett felsorolás, részleges hatályon kívül helyezés, jogszabályi hierarchia elve, időbeliség elve). A végrehajtásra adott felhatalmazás: (törvényből eredően bármely jogalkotó részére, Kormány rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet az önkormányzat számára nem adhat felhatalmazást végrehajtási szabály alkotására – gyakorlati megoldás: a törvényhozó hatalomnál törvényalkotásra indítvány benyújtása e tárgykörben.) Ha a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítést célozza, záró rendelkezéseiben erre a körülményre a jogalkalmazók tájékoztatása és a megfelelő jogértelmezés érdekében utalni kell az Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló évi I. törvényre történő hivatkozással és az irányadó közösségi jogszabály feltüntetésével. A közösségi jogszabályok felsorolását – szükség esetén – a jogszabály melléklete is tartalmazhatja.

24 Jogalkotás - jogalkalmazás
3.3. A jogszabály tagolása A jogszabályt és annak mellékleteit megfelelően tagolni kell. A tagolásnak elő kell segítenie a normák áttekinthetőségét és közérthetőségét. Részek - rész címét nagyobb betűtípussal, csupa nagybetűvel Fejezet - csupa nagybetű, kisebb betűtípus Alcím - eltérő betűtípussal Szakasz (§) – folyamatosan, arab számozással. A jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. (A jogszabály alapegysége) Bekezdés – (1-2-3, stb.) zárójelben, arab számmal) külön feltételek, kivételek, terjedelem, a szakaszban foglalt mondanivaló miatt. Pontok – ábécé kisbetűivel, illetve arab sorszámmal –francia bekezdések kerülése Alpontok – ábécé kisbetűivel, vagy arab számmal (ha pontok is vannak, az ábécé kisbetűinek kettőzésével (általában kerülendő) Végrehajtási jogszabály beillesztése - elkülönítve, de hivatkozás az alapjogszabályra, vagy az alapjogszabály megfelelő rendelkezései közé illesztés (eltérő betűtípus, illetve írásmód) A jogszabály részekre, fejezetekre, alcímekre bontható: Pl :E L S Ő R É S Z -B E V E Z E T Ő R E N D E L K E Z É S E K és a fejezetet és címét sűrű nagybetűvel: Pl. :XVIII. FEJEZET -A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A jogszabályban a szabályozás alapegysége a szakasz (paragrafus), amelynek jele a §. A §-okat a jogszabályban folyamatosan, arab számmal jelöljük. Ha későbbi módosítás során új §-ok kerülnek a jogszabályba, ezek betűjelet is kapnak (pl. 30/A . §). A § a jogi rendezés önálló mondanivalóját foglalja egységes rendszerbe. Ha a §-ban foglalt szabály külön feltételeket vagy kivételeket állapít meg, a feltételeket és a kivételeket is lehetőleg ugyanabban a §-ban az alaprendelkezést követő bekezdésekben, vagy közvetlenül azután kell elhelyezni. A §-t – ha annak terjedelme, illetőleg a benne foglalt szabály jellege azt megköveteli – bekezdésekre, pontokra, alpontokra célszerű tovább tagolni. Pontokra és alpontokra bekezdés is tagolható, ennél kisebb egységeket érintő tagolás azonban nem célszerű. A jogszabályban a gondolatjellel történő tagolás, felsorolás nem célszerű, mert megnehezíti a szövegre való hivatkozást. Egy §-on belül csak annyi bekezdés legyen, amely nem zavarja az áttekinthetőséget. Előfordul, hogy a norma lényegét tartalmazó rendelkezés több azonos jellegű fogalomra vonatkozik, és ezeket fel kell sorolni. Ilyenkor a § tagolása az ábécé kisbetűivel történik. Az ábécé kisbetűivel történő tagolás ugyanazon a bekezdésen belül is alkalmazható. Az így kialakított pontok az ábécé kisbetűinek megkettőzésével tovább tagolhatók. Az arab számokkal történő tagolásra az ábécé kisbetűivel történő tagolás szabályait kell alkalmazni. Példa: 1.§ (1) Az erdei büdöske a település belterületén csak a növényegészségügyi hatóság engedélyével telepíthető.. (2) Az (1) bekezdés szempontjából nem minősül telepítésnek: a) az elhalt egyedek pótlása, b) az 5 m2-t meg nem haladó telepítés ba) a lakóházakhoz, bb) a közintézményekhez, egyházi és alapítványi ingatlanokhoz tartozó telekrészen (kivett ingatlanon). Több egymás után következő, összetartozó tárgyköröket rendező § rendelkezéseit közös alcímmel lehet ellátni. Ebben az esetben minden §-nak alcím alá kell tartoznia; azt a megfelelő §-sorszám előtt kell elhelyezni, kivéve a jogszabály vagy a fejezet elején lévő egy vagy több §-t. Az alcím megelőzi a § sorszámát. Ha a jogszabályban fejezetek vannak, minden rendelkezésnek valamelyik fejezethez kell tartoznia. A különböző egységek számozása folyamatos. Folyamatos §-számozás alkalmazandó, függetlenül attól, hogy hány részből és fejezetből áll a jogszabály. A jogszabály tagolását az alacsonyabb szerkezeti egységek kialakításával kell kezdeni. Ha rövid jogszabályról van szó, akkor a részekre, fejezetekre, alcímekre tagolás mellőzhető, vagy csak alcímek szerint tagolunk. A végrehajtási jogszabály szerkezete általában a végrehajtandó jogszabály szerkezetéhez igazodik. A végrehajtási jogszabály egyes §-ai lehetőleg a végrehajtandó jogszabály (alapjogszabály) megfelelő, konkrét §-aihoz kapcsolódjanak. Az ennél kisebb egységek szerinti kapcsolódást célszerű mellőzni. A végrehajtási jogszabályt meg lehet alkotni úgy is, hogy §-ai nem kapcsolódnak közvetlenül a végrehajtandó jogszabály §-aihoz. Ha a végrehajtási jogszabály §-ai a végrehajtandó jogszabály §-aihoz közvetlenül kapcsolódnak, akkor ezt a kapcsolatot egyértelműen fel kell tüntetni. Pl: (A Jat. 12. §-ához.) 6. §

25 3.5. A jogszabály érvényessége és hatályossága
Jogalkotás - jogalkalmazás 3.5. A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség Hatályosság A jogszabály keletkezéséhez kötődik. Feltételei: A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak Megfelelően legyen kihirdetve Az adott jogi norma meghatáro- rozott időben, meghatározott területen és meghatározott sze- mélyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható. időbeli hatály területi hatály személyi hatály szervi hatály tárgyi hatály Az előadó gyakorlati példán keresztül tegye érthetővé, hogy a jogszabály érvényessége és hatályossága nem szinonim kategóriák. Gyakran előfordul olyan sajátos szituáció, amikor a jogalkotó állami szerv elfogad és közzétesz valamely jogi normát, de az csak egy későbbi időpontban lép életbe. Ez a jogszabály tehát érvényes, de nem hatályos. A jogszabály érvényessége a „születéshez”, a keletkezéshez kapcsolódó fogalom, érvényességi feltételek nélkül jogi norma nem létezhet. Érvénytelen jogszabály azonban nem lehet hatályos, a hatályosság előfeltétele az érvényesség A jogszabályok hatályának közkeletű fogalma: az adott jogi forma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazható, illetőleg alkalmazandó. Ennek megfelelően a jogszabályok időbeli, területi és személyi hatályát ismerjük. A jogszabály időbeli hatálya az az időtartam, amely alatt a jogi norma alapján jogviszonyok keletkezhetnek, módosulhatnak, szűnhetnek meg. Az előadó ismertesse az időbeli hatály kezdetére és végére vonatkozó előírásokat, külön emelje ki a visszaható hatály problémáit, az ezzel kapcsolatos alkotmánybírósági álláspontot (lsd. Tankönyv)  A személyi hatály – jogelméleti értelemben – nem közvetlenül a jogszabályok címzettjeinek körét határozza meg, hanem azt, hogy ki lehet egyáltalán címzett. Az előadó ismertesse a személyi és területi hatályra vonatkozó rendelkezéseket. Pl. nem érvényes az az önkormányzati rendelet, amelyet az ülésen az egyik napirend keretében megalkot a képviselő-testület és a másik napirend tárgyalása során már alkalmazza is. De érvényes az a jogszabály, amelyet szeptember 15-én kihirdetnek azzal, hogy rendelkezéseit a következő év január 1-től kell alkalmazni, de nem hatályos, vagyis nem alkalmazható.

26 Jogalkotás - jogalkalmazás
3.6. A jogszabályok kihirdetése, közzététele Közzététel Kihirdetés Minden jogszabályra vonatkozó olyan, jogilag szabályozott módon, meg-határozott helyen és formában történő közzététel, amely egyben a jogszabály érvényességi feltétele. Magyar Közlöny, kivéve miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet. Állami irányítás egyéb jogi eszközeire vonatkozóan. Tárcaközlöny, vagy érintett részére közvetlenül megküldés. Folyamatos, vagy rövidebb időszakonkénti közzététel. Nagyobb időszak joganya- gát összefoglaló, vissza tekintő közzététel. Az előadó tegye egyértelművé a jogszabályok közzététele és kihirdetése közötti különbséget: a kihirdetés a jogszabály érvényességi feltétele. A jogszabályt – a miniszteri rendelet melléklete és az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. A jogszabály átfogó módosítása esetén a jogszabályt egységes szerkezetben is közzé kell tenni. A miniszteri rendelet melléklete – ha az állampolgárokat közvetlenül nem érinti – kivételesen a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Ilyenkor a melléklet megjelenésének helyére a jogszabályban utalni kell, és a jogszabály hatálybalépéséig a mellékletet közzé kell tenni.  Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapít meg. Az SZMSZ-ben egyértelműen kell meghatározni az önkormányzati rendelet kihirdetésének módját. Példa: A miniszteri rendeletet (pl. belügyminiszter) a Magyar Közlönyben kell kihirdetni, de a minisztérium közlönyében, az ún. tárcalapban (Belügyi Közlönyben) is közzétételre kerül. A ki nem hirdetett, vagy nem kellő módon kihirdetett jogszabályok érvényességi fogyatékosságban szenvednek, és mint ilyenek nem is alkalmazhatók, vagyis hatályosnak sem tekinthetők. A közzététel a jogszabályok szövegének a kihirdetést követő és gyakran könnyebben kezelhető formában történő megjelentetését is magában foglalja. A kihirdetés a szűkebb, a közzététel pedig a tágabb fogalom. A kihirdetés azért is szűkebb fogalom, mert csak a jogszabályokat hirdetik ki, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit pedig közzéteszik. A jogszabályok közzétételének két fő típusa: - a folyamatos, vagy rövidebb időközönkénti közzététel, és - a nagyobb időszak joganyagát összefoglaló, visszatekintő közzététel. A jogszabályok folyamatos közzététele elsősorban a hivatalos lapokban történik. A visszatekintő közzététel két fő formája a hivatalos jogszabálygyűjtemények és a tematikus jogszabály-összeállítások. Önkormányzati rendelet kihirdetése: Az önkormányzat hivatalos lapjában vagy az SZMSZ-ben meghatározott, helyben szokásos módon a jegyző kötelessége. Problémák

27 Jogalkotás - jogalkalmazás
2. rész Jogalkalmazás

28 Jogalkotás - jogalkalmazás
4. Általános jogalkalmazási ismeretek Jogi normák Jogviszonyok Anyagi jogviszonyok Eljárásjogi jogviszonyok Anyagi jogi normák Alaki jogi normák Az eljárási normák érvényesítését je-lenti konkrét ügy-ben, az anyagi jog-viszonyok alakítá-sának eljárási ke-reteit jelenti, tartal-mát a hatóság és az ügyfél (egyéb sze-replők) jogai, köte-lezettségei adják) Az egyedi jogalkal- mazó tevékenység cél-ja, hogy a konkrét ügyben beavatkozzon a társadalmi viszo-nyokba, azokban válto-zásokat idézzen elő (jogosítson, kötele-zzen, szankcionáljon, jogvitát döntsön el.) Tartalmát az anyagi jogi normákban meg-határozott jogok, kö-telezettségek adják. Meghatározzák a jogalanyok jogait és kötelezett-ségeit. Meghatározzák az anyagi jog ál-tal meghatáro-zott kötelezett-ségeket hogyan, milyen eljárási rendben lehet érvényesíteni. Tekintettel arra, hogy a tankönyvben többször, minden magyarázat nélkül fordul elő az anyagi/eljárási norma, jogviszony fogalma, ezért legalább a dián lévő mélységben szükséges magyarázatot adni, hogy megértse a vizsgázó e fogalmak lényegét. Utalhat arra is, hogy a közigazgatási jog egyik sajátossága, hogy az ebbe a jogágba tartozó jogszabályok gyakran vegyesen tartalmaznak anyagi jogi és alaki jogi normákat. Ez a dia alkalmas arra is, hogy az előadó párhuzamot vonjon, illetve összekösse a tananyag két nagy részét, utalva arra, hogy az eddigiekben arról volt szó, hogyan születnek meg a normák, ezt követően pedig azt vizsgáljuk, hogy milyen módon érvényesül a jogalkotó akarata a mindennapi életben. Ezért a következő dián röviden bemutatásra kerül a jogszabályok érvényesülésének két alapvető módja, és a norma szabályozási módjának (közvetlenül meghatározott magatartások, illetve jogalkalmazó feljogosítása útján egyedileg, a hatósági eljárás során meghatározott magatartások útján kívánja-e a jogalkotó a jogszabály érvényesülését biztosítani.) hatása a jogalkalmazó szervek jogérvényesítő tevékenységére. Emelje ki, hogy a tananyag a hatósági jogalkalmazás útján történő jogérvényesítő tevékenység eljárásjogi kereteivel ismerteti meg a hallgatót, a KET, mint a közigazgatásban meghatározó alaki jogszabály bemutatásával. Ezért az alaki jogi normáknál feltétlenül említse meg példaként a KET-et.

29 Jogalkotás - jogalkalmazás
A jogszabályok érvényesülése Önkéntes jogkövetés útján Jogalkalmazás útján Amennyiben a jogalkotó a rendel-kezést úgy fogalmazza meg, hogy a jog alanyok a normában megfogal-mazott magatartásra csak akkor kötelezettek, illetve jogosultak, ha valamely jogalkalmazó szerv a kötelezettséget, illetve jogosult-ságot egyedi döntésben jogalkal-mazási eljárás keretében állapítja meg. Az ilyen normák csak a jogalkalmazó szervek egyedi jog-alkalmazó tevékenysége útján érvényesülhetnek. A jogalkalmazás célja közvetlenül a jogszabály érvényesítése. Amennyiben a jogalkotó a rendel-kezést úgy fogalmazza meg, hogy az érintettek közvetlenül kötelesek, illetve jogosultak az adott magatartás tanúsítására, a jogalanyok kötele-zettségeiket, jogaikat minden külön szerv közreműködése nélkül teljesítik, illetve gyakorolják. Az ilyen normák érvényesülésében az állami szervek feladata az ellenőr-zésre, a jog nem követése esetén pedig a jogsértés szankcionálása. Jogosító norma esetében elősegítik a jogszerzést. Az előadó a fogalom értelmezése előtt adjon áttekintést a jogszabályok érvényesülésének különböző módjairól (önkéntes jogkövetés, bírói jogalkalmazás, hatósági jogalkalmazás). Adjon példákat az elhatárolás szemléltetésére (piroson nem hajt át, bűncselekmények elbírálása, vállalkozáshoz való jog gyakorlása csak hatósági közreműködéssel történhet,)

30 4.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma
Jogalkotás - jogalkalmazás 4.1. Hatósági jogalkalmazás fogalma A jogalkalmazás az erre jogszabályban feljogosított szervek olyan egyedi tevékenysége, melynek során a jogszabályban absztrakt, elvont módon megfogalmazott tényállást az egyedi ügyre alkalmazva döntenek. Az előadó a fogalom értelmezése során húzza alá, hogy hatósági jogalkalmazásról hat feltétel együttes fennállása esetén. Beszélhetünk. A hatósági jogalkalmazás olyan tevékenység, melynek során: állami szervek (kivételesen nem állami szerv is végezhet ilyen tevékenységet (pl. kamara: vállalkozói igazolvány kiadása egy időben) közhatalom birtokában (azt jelenti, hogy az állam közhatalmi monopóliuma alapján döntéseinek, ha szükséges hatósági kényszerrel is érvényt szerezhet, illetve a hatóság által elismert jog mindenkivel szemben hatályos.) egyedi ügyben (ezzel határolható el a közhatalmi döntések másik alaptípusától, a jogalkotó tevékenységtől) jogszabályok alapján (mind anyagi, mind eljárási jogszabályok alapján szigorú eljárási garanciák mellett) hatásköre keretei között (az előadó szemléltesse, hogy nincs általában vett hatóság, hanem a hatósági feladatok intézésére külön kell jogszabályban feljogosítani, ezt jelenti a hatáskör, illetékesség keretei közötti fogalmi elem) döntéseket hoznak (illetve döntés-előkészítő tevékenységet végeznek.A döntés többféle tartalmú lehet, jogot, kötelezettséget állapít meg, jogvitát dönt el (kontradiktórius eljárás), illetve érvényt szereznek a jogszabálynak,illetőleg egyedi határozatnak, ha azt önként nem követik (szankcionálja a jogsértőket)

31 Jogalkotás - jogalkalmazás
4.2. A jogalkalmazás szervei Bíróságok (jogvédő tevékenység) Közigazgatási (quasi közigazgatási) szervek (közfeladat megvalósítása) Célja: a már bekövetkezett jogsérelem orvoslása Szabályozás jellege: formakényszer Szabályozás módja: az eljárás különböző szakaszait külön törvények szabályozzák Jogalkalmazó szervezet: független bírói szervezet Eljárás megindítása: csak kezdeményezésre Célja: általában jövőbeni joghatás kiváltása Szabályozás jellege: egyszerű, formailag nem kötött Szabályozás módja: az eljárás egységes szabályozása Jogalkalmazó szervezet: hierarchikus szervezetrendszer Eljárás megindítása: hivatalbóliság dominál Az előadó világítsa meg példákkal a bírósági és a hatósági jogalkalmazás különbségeit a fólián lévő ismeretek értelmezésére. Cél: A bírósági jogalkalmazás konfliktuskezelő típusú. A szerződéses kapcsolatokban jogvita, vagy szerződésszegés áll fenn. Büntetőeljárásban csak akkor kerül sor eljárásra, ha a bűncselekmény már megtörtént, a védett társadalmi viszonyok sérelmet szenvedtek. Ezzel szemben a hatósági jogalkalmazás során alapvető feladat a jogszabályok érvényesítése, így maga a hatóság hoz lére, módosít, szüntet meg döntésével jogviszonyokat. (pl. kiveti a gépjárműadót, vagy a helyi adót.) Szabályozottság: A bírósági jogalkalmazási eljárást alapvetően az alapeljárást, a jogorvoslati eljárást, a speciális eljárásokat a Polgári Perrendtartás szabályozza, míg a végrehajtási szakaszt külön törvény rendezi. Ezzel szemben a hatósági eljárás szabályozását – legalábbis az eljárás általános szabályait – egy egységes törvény (az Áe, később Ket.) tartalmazza az eljárás valamennyi szakaszára nézve. Szabályozás módja. Bírósági jogalkalmazás során az eljárást kezdeményező aktusra jelentős formai előírások vonatkoznak (kereseti kérelem, vádindítvány). A formai követelményeknek eleget nem tevő beadvány az indítvány elutasítását vonja maga után. Ezzel szemben a hatósági eljárásban – hacsak jogszabály kifejezetten így nem rendelkezik - a beadványoknak nincs formai kötöttsége, sőt szóban is elő lehet terjeszteni a kérelmet. Jogalkalmazó szervezet: a bírói jogalkalmazó tevékenységet a külön hatalmi ágat képviselő bíróságok végzik, amelynek szervezetésében a bírói függetlenség alkotmányos elve érvényesül. A bíróságok egységes jogalkalmazását csak a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntései tudják utólagosan biztosítani. Ezzel szemben a hatósági jogalkalmazást jellemzően a hierarchikus felépítésben működő államigazgatási szervek végzik, így mindenkor érvényesíthető az egységes jogalkalmazó tevékenység egységessége. Eljárás megindítása: A bírósági jogalkalmazásban – ritka kivételeket leszámítva – kizárt a hivatalból indított eljárás lehetősége, a bírói jogalkalmazásra csak a felperes kereseti kérelme, illetve az ügyész, vagy a külön jogszabályokban meghatározott szervek indítványa alapján kerülhet sor. Ezzel szemben a hatósági eljárásban általános elv az officialitás – hivatalbóliság- elvének érvényesülése, az államigazgatási ügytípusoknak csak kisebb részében indul az eljárás kérelemre, illetve a kérelemre indított eljárás is sok esetben folytatható hivatalból, ha az ügyfél visszavonja a kérelmét. (pl. bontási engedélyt kér az ingatlan tulajdonosa, felmérve a költségeket, visszavonja kérelmét, ugyanakkor a hatóság hivatalból folytatja az eljárást, ha az ingatlan életveszélyes állapotban van.

32 Jogalkotás - jogalkalmazás 4.2. A hatósági jogalkalmazás szervei
Államigazgatási szervek Önkormányzatok „Quasi” állam- igazgatási szervek Kormány - szuperjogorvoslat Miniszter (hatósági jogalkalmazó tevékenység irányítása, kivételesen egyedi eljárás) Helyi közügyekben (Önkormányzati hatósági ügyek) Képviselőtestü-let illetve akire hatáskörét átruházta Államigaz-gatási ügyekben (Jegyző, hivatal nevesített ügyintézője, polgármester) Nem minisztériumi jogállású központi államigazgatási szervek (hatósági feladatok, területi szervek irányítása) Kivételesen más szervek is felhatalmaz-hatóak hatósági jogkör gyakorlására (pl. Kamara) Tekintettel arra, hogy a tananyag nem mutatja be részletesen a közigazgatási hatósági jogalkalmazás szerveit, ezért az előadó utaljon arra, hogy ez az ábra csak szemléltetési célt szolgál, annak bemutatására, milyen sokféle típusú hatóság végez hatósági jogalkalmazó tevékenységet. Ezért az ábra részletese elemzése, magyarázata mellőzhető. (az előadó döntése szerint ezt a diát ki is hagyhatja, illetve el is rejtheti az előadás során)  Területi államigazgatási szervek Regionális Közigazgatási Hivatalok (ált. hatáskörű területi államigazgatási szervek) Helyi államigazgatási szervek

33 Jogalkotás - jogalkalmazás 4.3. A jogalkalmazás folyamata
Eljárás megindítása Konkrét tényállás tisztázása Jogszabály értelmezése Bizonyítás Döntés meghozatala Az előadó utaljon vissza a korábban már bemutatott diára (hatósági jogalkalmazás fogalma), és hogy annál a fogalomnál a jogalkalmazás fogalmát a jogalkalmazó szervek felől közelítette meg a tankönyv (alanyi fogalom), míg e dián lévő fogalom a tevékenység oldaláról határozza meg a jogalkalmazást. (tartalmi fogalom) A jogalkalmazási folyamat bemutatása során az előadó emelje ki, hogy a tankönyv ugyan nem tartalmazza az ellenőrzés, szankció SZAKASZÁT, de az logikusan kapcsolódik a jogalkalmazás folyamatához. Utaljon arra, hogy a jogértelmezés azért került külön feltüntetésre, mivel minden más szakaszban fontos helyet foglal el. Átkötésként utalhat arra, hogy a jogértelmezést már korábban áttekintettük, e dia kapcsán csak a folyamat többi szakasza kerül bemutatásra. A továbbiakban külön fóliákon részletesen megismerkedünk a tényállás megállapításával, a döntéssel, ezért e dia kapcsán az ellenőrzésről és a szankcióról beszélünk részletesen. A hatóságnak döntését követően meg kell győződnie arról, hogy amennyiben döntésében kötelezettséget állapított meg, teljesítette-e azt a kötelezett határidőben. Ha az ellenőrzés eredményeként azt állapítja meg, hogy nem, akkor az ügy jellegétől függően vagy elrendeli a végrehajtást, vagy szankciót alkalmaz. A szankció alkalmazása akkor gyakoribb, ha az eljárás ellenőrzéssel indul (hatósági ellenőrzés) az önkéntesen követendő jogszabály teljesítésének ellenőrzése érdekében és a szankcióval a jogsértésre reagál a hatósági ellenőrzést végző hatóság. Döntés közlése Szankció, illetve végrehajtás Ellenőrzés

34 Jogalkotás - jogalkalmazás 4.3. A jogalkalmazás folyamata
A jogértelmezés során a jogi norma szövegének pontos tartalmát kell megállapítani. nyelvtani logikai rendszertani történeti értelmezés Módszerei Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy a tankönyv csak mintegy zárójelben utal a jogértelmezés módszereire, a gyakorlatban azonban ezek ismerete szükséges. Tekintettel arra, hogy a tankönyv csak megemlíti ezeket, így vizsgakövetelményként sem szerepel kifejtésük, a részletes kibontása a módszereknek nem szükséges.

35 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.1. Eljárási alapelvek Törvényesség elve: A hatóság köteles megtartani mind az anyagi, mind az eljárási jogszabályok rendelkezéseit, és köteles az eljárás egyéb szereplőivel, illetve hatósági ellenőrzés keretében mindenkivel megtartatni azokat. Rendeltetésszerű eljárás elve Pozitív értelemben Negatív értelemben A hatóság kötelezettsége, hogy az eljárás során hatáskörét a jogsza-bályokban írt célok megvalósítása érdekében és a jogszabályban meghatározott keretek között gyakorolja. A hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma Szorosan kapcsolható ehhez az elvhez a szakszerűség, egyszerűség, hatékonyság, gyorsaság elve, az ügyféllel való együttműködés kötelezettsége.

36 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.1. Eljárási alapelvek Törvény előtti egyenlőség elve Diszkrimináció (hátrányos megkülönböztetés) tilalma Egyenlő bánásmód követelménye Hivatalbóli eljárás elve (officialitás) Eljárást kérelem nélkül is megindíthatja Döntés-felülvizsgálat joga (nem érvényesül a kérelemhez kötöttség elve, saját döntésére is kiterjed) Hivatalból indított eljárásban a végrehajtást elrendelheti Tényállást köteles tisztázni (szabad bizonyítási rendszerben)

37 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.1. Eljárási alapelvek Ügyfél védelmének elve (ügyféli jogok biztosítása) Ügyfelet megillető jogosítványok: Tisztességes ügyintézéshez való jog Határidőben meghozott döntéshez való jog Anyanyelv használatának joga Nyilatkozattételhez való jog Tájékoztatáshoz való jog Irat-betekintési jog Jogaik és jogos érdekeik védelme Jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme Személyes adatok védelme Jogorvoslathoz való jog Kártérítéshez való jog Az előadó itt fejtse ki röviden az ügyféli jogok tartalmát, felhívva a figyelmet azok fontosságára, és arra, hogy ezek biztosítása elengedhetetlen az ügyfélközpontú, korszerű közigazgatási szemlélethez. Utaljon arra, hogy a nyelvhasználat joga – tekintettel annak differenciált szabályozására – a következő külön dián kerül kifejtésre. Minden ügyféli joghoz mondjon példát az eljárás során. (idézve a Ket megfelelő részrendelkezését.) Pl: Határidőben meghozott döntéshez való jog – A hatóság köteles részben, egészben visszatéríteni az illetéket az üi-i határidő túllépése esetén Fellebbezési/Bírósági jogorvoslati lehetőség az iratbetekintés korlátozása esetén Jogok, jogos érdekek védelme – szükségesség, arányosság követelménye az ügyféli jogviszonyba való beavatkozás során Jogorvoslathoz való jog: ügyféli kérelemre igénybe vehető jogorvoslati formák elkülönítése a hivatalból indíthatóktól. (fellebbezés, bírósági felülvizsgálati kérelem, újrafelvételi eljárás kezdeményezése, méltányossági eljárás kezdeményezése) Kártérítéshez való jog – a hatóság általános kártérítési kötelezettsége a jogellenes döntéssel előidézett kárért Érvényesülésük úgy biztosítható, hogy a hatóság eljárása során köteles az ügyfelek jogait tiszteletben tartani, illetve biztosítani (pl. Tájékoztatáshoz való jog – tájékoztatási kioktatási kötelezettség).

38 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.1. Eljárási alapelvek Nyelvhasználat 9-11.§. Kisebbségi nyelv Más nyelv Kisebbségi települési ön-kormányzat (országos ki-sebbségi önkormányzat) hi-vatalos nyelvvé nyilvá-níthatja a kisebbségi nyel-vét. Azonnali intézkedés, jogvédelem esetében a hatóság saját költségén biztosítja, hogy ne érje hátrány az ügyfelet. Magyar nyelv Hivatalos nyelv, értelmezési elsőbbség Kisebbséghez tartozó ügyfél használ-hatja anya-nyelvét, a hatóság költségén. Az ügyfél egyéb esetben is kérheti, hogy saját anyanyelvét használja, de a költségek őt terhelik. Jelbeszéd Nem érheti hátrány a siketnémát.

39 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.1. Eljárási alapelvek Ügyféli kötelezettségek Kötelezettség Jogkövetkezmény Jóhiszemű eljárás kötelezettsége Együttműködési kötelezettség Költségek kímélésének kötelezettsége Nyilatkozattétel esetén igazmondási kötelezettség Eljárási bírság A kötelezettség nem teljesítése miatt felmerült többletköltségek meg-térítése A nyilatkozattétel meg-tagadása járhat azzal a következménnyel, hogy az eljárást a hatóság meg-szünteti. Az előadó hívja fel a figyelmet arra, hogy az eljárás hatékony lefolytatásához, az ebben megnyilvánuló közérdek érvényesítéséhez az eljárás szereplőinek együtt kell működniük, ezért az ügyfélnek – bár jogai dominálnak – az ezt a célt előmozdító kötelezettségei is vannak. Amennyiben az ügyfél megsérti ezen eljárási kötelezettségeit, hátrányos jogkövetkezményekkel kell számolnia. Az együttműködési kötelezettségből, és az ügyfél tájékoztatáshoz való jogából azonban az következik, hogy az ügyfelet a hatóság köteles tájékoztatni kötelezettségeiről, és figyelmeztetni az esetleges jogkövetkezményekre.

40 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.1. Eljárási alapelvek Költségtakarékos eljárás elve A hatóság köteles oly módon lefolytatni az eljárást, hogy az a lehető legkevesebb eljárási költséggel járjon. Megsértésének következménye az általános költségviselési szabályok megfordulása is lehet (az indokolatlanul felmerült költséget annak okozója téríti meg). Elektronikus ügyintézés ösztönzése A KET. általános elvvé teszi, hogy minden eljárásban alkalmazható az elektronikus ügyintézés, de lehetővé teszi, hogy ezt törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet egyes eljárásokban, egyes eljárási cselekmények vonatkozásában korlátozza. Ugyanakkor az ügyfél bármikor választhat az elektronikus és a hagyományos ügyintézés között (ez alól csak törvény tehet kivételt).

41 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések A törvény hatálya Magyar Köztársaság teljes területe néhány kivételt leszámítva Területi hatály Néhány kivétellel: nov. 1-jétől Időbeli hatály Ügyfél, egyéb érintettek, közreműködők, hatóság, szakhatóság Személyi hatály Tárgyi hatály Közigazgatási hatósági ügy

42 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Tárgyi hatály Hatósági ügy: a hatóság részéről az ügyfelet érintő Jog megállapítása Hatósági nyilvántartás vezetése Kötelezettség megállapítása Hatósági ellenőrzés lefolytatása Az előadó utaljon arra, hogy a Ket. Az eljárásnak csak az általános szabályait tartalmazza, így ha egy ügy hatósági ügynek minősül, még nem biztos, hogy a Ket vonatkozik rá, illetve a külön eljárási jogszabály adott esetben a KET-től jelentősen eltérő jogintézményeket tartalmazhat. Ezért meg kell vizsgálni, milyen a viszony a KET és az adott közigazgatási ügyre vonatkozó külön eljárási szabályok között. Erről szól a következő dia. Tevékenység/foglalkozás gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel Adat, tény vagy jogosultság igazolása Fontos: a KET alapján hatósági ügynek minősülő egyes ügyekben más eljárási szabályok érvényesülnek!

43 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Tárgyi hatály, a KET és az egyéb eljárási szabályok viszonya Általános eljárási szabályok (KET) Különös eljárási szabályok Az adott ügytípusra nem terjed ki a KET („Kivett Ügyek”: szabálysértési, állam-polgársági, választási, népsza-vazási, területszervezési eljárás) Fő szabály: Eljárási kódex általánossága és elsődlegessége elve közigazgatási ügyben. A speciális eljárási szabály elsődlegessége (kiemelt ügyek). Itt a KET szubszidiárius szabály Pl. ipar-jogvédelem, közbeszerzés, stb. Ha közösségi jogi eljárási szabály eltér a KET-től, mindig a közösségi rendelkezés élvez elsőbbséget. A KET általános eltérést enged meg törvény, illetve kormányrendelet szá-mára három ügycsoportban, nevesítve azokat az eljárási cselekményeket, melyekre e lehetőség kiterjed (hadi-technikai engedélyezés, atomenergia, egészségbiztosítási ellátások). Az előadó emelje ki, hogy minden egyes típusban megvalósul a közigazgatási üggyé minősítés feltételrendszere, de a KET egy többrétegű összefüggésrendszert állapít meg a különös eljárási szabályok KET-hez való viszonyában. Fő elv a KET elsődlegessége. Bizonyos közigazgatási ügyekre teljesen más eljárási szabályok vonatkoznak, ezekre a Ket hatálya nem terjed ki. Bizonyos közigazgatási ügyekben a jogalkotót teljes eltérési lehetőség illeti meg a Ket-től. (7 ilyen eljárásfajta van jelenleg) Bizonyos ügyekben a ket lehetővé teszi, hogy a KET-ben konkrétan meghatározott eljárási cselekmények esetében tetszőlegesen eltérjen a jogalkotó a KET szabályaitól, azonban az itt fel nem sorolt cselekményeknél az általános szabály érvényesül, vagyis csak ott térhet el az adott rendelkezéstől, ahol ezt a Ket megengedi. (jelenleg három ilyen van: atomenergia alkalmazási körébe eső ügyek, haditechnikai termékek engedélyezési eljárásai, illetve az egészségbiztosítás által nyújtott pénzbeli ellátások körében. (Ezek közül van, ahol csak törvény, és van, ahol törvény és kormányrendelet élhet a felhatalmazással.) (Ezt a kört tekinti a tankönyv csoportos eltérési lehetőségnek) A fenti körbe nem tartozó ügyekben a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a Ket ezt kifejezetten megengedi. (Ezt tekinti a tankönyv egyedi eltérési lehetőségnek) Sajátos jogtechnikai megoldás e körben, hogy a KET bizonyos rendelkezései akkor érvényesülnek egy eljárásban, ha ezt a külön eljárási jogszabály megengedi. (Több, mint 100 rendelkezésnél enged eltérést a KET) Az előadó hívja fel a hallgatók figyelmét arra, hogy a jogalkalmazó szemszögéből mindegy, hogy a különös eljárási szabály rendelkezési a fent említett eltérési lehetőségek közül melyiken alapul. A jogalkalmazó ugyanis – amennyiben különös eljárási jogszabály az adott kérdésre rendelkezést tartalmaz, mindig azt kell alkalmazni elsősorban, az eltérési lehetőségek különböző módjai a jogalkotó számára mutatják meg, hogy a különös eljárási szabály alkotásánál mennyire van szabad keze a KET-től eltérni. Általános szabályok, a KET elsődleges, a különös eljárási szabály csak ott térhet el, ahol a KET ezt megengedi.

44 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Személyi hatály Egyéb eljárási szereplők Ügyfél Hatóság Természetes személy, Jogi személy, Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Más hatóságok Államigazgatási szerv Közreműködők: tanú szakértő tolmács képviselő szemletárgy birtokosa hatósági közvetítő Önkormányzati hatóság Akinek az ügy a jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét érinti, akivel kapcsolatban hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, akit ellenőrzés alá vontak, hatásterületen élő ingatlantulajdonos, használó, ügyféli jogokkal felruházott szervezet [15. § (5) bekezdés] Jegyző, hatósági társulás Az előadó a fentiek mellett tegyen említést arról, hogy nem minősülnek ugyan ügyfélnek, de az ügyfél jogai megilletik: azt a szervet, akinek feladatkörét az ügy érinti Külön törvény alapján az eljárás tárgyában tevékenységet kifejtő érdekvédelmi szervezetek, társadalmi szervezetek, amelyek regisztrált tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul. Törvény, kormányren-delet által feljogosított nem közigazgatási szerv Egyéb szereplők: bejelentő jegyzőkönyvvezető végrehajtási eljárásban pénzügyi intézmény, munkáltató

45 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Joghatóság, hatáskör, illetékesség A hatóság eljárási képességének feltételei Joghatóság Hatáskör Illetékesség Arra ad választ, hogy a magyar hatóságnak van - e joga eljárni, vagy az ügy más ország ható-ságára, vagy nemzet-közi szervre tartozik (Európai unió) Azt mutatja meg, hogy a konkrét ügy-ben milyen típusú közigazgatási szerv járhat el, illetve me-lyik szint jogosult el-járni és mit tehet az ügyben. Arra ad választ, hogy a több azonos hatáskörű szerv közül területi alapon melyik az az egy hatóság, amely a konk-rét ügyben eljárhat (illetékességi okok).

46 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Hatáskör Hatáskörelvonás Hatáskör átruházás tilalma a hatáskör címzettje viselje a jogalkalmazói felelősség-et, a hatáskör nem, csak a kiadmányozási jogkör ru- házható át. Pozitív Negatív A felettes dönt a hatáskörrel rendelkező szerv helyett. A felettes meg- határozott dön-tésre utasítja az alárendelt szer-vet. Az előadó itt ismertesse a hatósági hatáskör megállapításával kapcsolatos követelményeket! Utaljon arra, hogy életveszély, súlyos kárveszély esetén bármely hatóság jogosult az annak elhárításához szükséges ideiglenes intézkedéseket megtenni, hatáskörre és illetékességre tekintet nélkül. Térjen ki arra is, hogy a hatáskör gyakorlása nem csak joga, hanem egyben kötelezettsége is az eljáró hatóságnak, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget (eljárási kötelezettség) az ügyfél jogosult a felettes szervéhez fordulni, amely szerv: újabb határidővel kötelezi az eljárás megindítására Annak eredménytelensége esetén – hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal kapcsolatosa ügyek kivételével - másik, azonos hatáskörű szervet jelöl ki az eljárásra, és egyidejűleg fegyelmit kezdeményez a mulasztó hatóság vezetője ellen Önkormányzati hatósági ügyben, ha az eljárást a közigazgatási hivatal vezetőjének felhívására sem indítják meg, a megyei/fővárosi bíróság a közigazgatási hivatal vezetője, illetve az ügyfél indítványára kö9telezi az eljárásra a mulasztó önkormányzati hatóságot. Kivétel: önkormányzati hatósági ügyben az ÖTV szerint átruházható a hatáskör.

47 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Általános illetékességi okok (Akkor alkalmazzák, ha nincsen különös illetékességi szabály.) Természetes személy esetén Lakó/tartózkodási hely Ennek hiányában szálláshely Szervezet esetén Székhely, telephely, fióktelep Ingatlanra vonatkozó ügyben az ingatlan fekvése, Engedélyhez kötött tevékenység ügyében a tevékenység tervezett helye, Jogellenes magatartás miatt indult ügyben a magatartás elkövetésének helye, Ha az illetékességi okok alapján több hatóság is illetékes, a megelőzés elve érvényesül!

48 Jogalkotás - jogalkalmazás
5.2. Alapvető rendelkezések Hatásköri, illetékességi összeütközések Pozitív Negatív Egyszerre több szerv állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Egyik szerv sem állapítja meg hatáskörét, vagy illetékességét. Feloldása Hatásköri vita: Fővárosi Ítélőtábla Illetékességi vita: legközelebbi felettes szerv

49 5.2. Alapvető rendelkezések
Jogsegély Belföldi jogsegély Külföldi jogsegély (ha az eljárási cselekményt külföldön kell lefolytatni) Hatósági cselekmény elvégzése illetékességi területen kívül szükséges Ha az ügyfél jogos érdeke vagy a költségtakarékosság indokolttá teszi Olyan adat, tény ismerete szükséges, amely másik hatóság nyilvántartásából, irataiból szerezhető meg, Olyan irat, vagy más bizonyíték szükséges, amely egy másik ható-ságnál van, vagy onnan szerezhető meg. Közigazgatási jogsegély egyezmény Együttműködési megállapodás Viszonossági gyakorlat Nemzetközi szerződés alapján. Fő szabály: a két hatóság közvet-lenül érintkezik. (Ha a külföldi ha-tóság nem ismert, Külügyminisz-tériumot kell megkeresni a felü-gyeleti szerven keresztül.)

50 Jogalkotás - jogalkalmazás
6. fejezet A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai Végrehajtás Jogorvoslati eljárás Eljárás megindítása Alapeljárás (első fokú eljárás) Az előadó emelje ki, hogy az eljárás egyes szakaszai nem feltétlenül fordulnak elő minden ügyben, az alapeljárás azonban több szempontból meghatározó jelentőségű: az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell. Tényállás tisztázása Érdemi döntés meghozatala

51 6.5. A hatóság döntései 6.5.1. A döntés meghozatala
Az ügy érdemében hozott döntések: hatósági határozat Eljárási kérdésekben hozott döntések: hatósági végzés A hatóság döntésének speciális formája a hatósági szerződés Megállapodás a hatóság és az ügyfél között, ha ezt jogszabály megengedi. Speciális szerződés, mivel ha az ügyfél nem teljesíti, végrehajtásnak van helye.

52 6.5.2. A hatósági határozat A határozat Fejléc Rendelkező rész
- a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában. Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása. Zárórész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

53 Egyszerűsített határozat - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót;
A hatósági határozat Egyszerűsített határozat Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatót; - az indokolást.

54 Egyezséget jóváhagyó határozat
A hatósági határozat Egyezséget jóváhagyó határozat Az ellenérdekű felek megállapodhatnak az ügy kimenetelét illetően A megállapodás érvényességéhez a hatóság jóváhagyása és határozatba foglalása szükséges, feltéve - megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek; - nem sérti a közérdeket, mások jogát, vagy jogos érdekét; - kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költségek viselésére A jóváhagyás ellen nincsen helye fellebbezésnek

55 6.5.3. Hatósági végzés FEJLÉC: a határozat tartalmi elemei irányadóak
RENDELKEZŐ RÉSZ tartalmazza a döntést; a fellebbezés, vagy a keresetindításra való figyelmeztetést; tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről. INDOKOLÁS: a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. ZÁRÓRÉSZ: a határozat tartalmi elemei irányadóak

56 6.5.3. Hatósági végzés 6.5.3.1. Az eljárás megszüntetése Kötelező
Mérlegelés tárgya Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítás; Az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmi-sült; Az ügyfél a kérelmét visszavonta; Az ügyfél halála, eljárásbeli jogutódlás nem kö-vetkezett be; Az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn; Az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalmas személy megha-talmazásáról, vagy nem jár el személyesen; Jogszabályváltozás miatt az ügy már nem ható-sági hatáskörbe tartozik. Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen A rendelkezésre álló adatok alapján dönt Eljárás megszüntetése

57 Jogalkotás - jogalkalmazás
Hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei A hatóság oldalán Az ügyfél oldalán A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el Hatósági szerződést akkor lehet az ügyféllel kötni, hogy ha ezt jogszabály lehetővé teszi, és a kétoldalú megállapodás az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából egyaránt előnyös rendezését célozza. Ez gyakorlatilag nem más mint egy jogszerű alku a hatóság és az ügyfél között. Ha a hatósági szerződés létrejön, akkor fontos kérdésként merülhet fel, hogy mi van, ha bármelyik szerződést kötő fél (a hatóság is mulaszthat, ő is lehet szerződésszegő fél, ez nem egyoldalú határozat) nem teljesíti azt, amit a hatósági szerződésben vállalt. Ebben az esetben a jogkövetkezmények eltérnek attól függően, hogy az ügyfél vagy a hatóság követte el a szerződésszegést. Ha az ügyfél követi el a szerződésszegést, akkor a Ket. a hatósági szerződést egy végrehajtható jogerős hatósági határozatként fogja fel, azaz ebben az esetben úgy veszi, hogy nem történt meg az önkéntes jogkövetés és megindítja hivatalból a végrehajtási eljárást. Ha a közigazgatási hatóság szegi meg a szerződést, akkor az ügyfél a közigazgatási ügyekben eljáró bírósághoz fordulhat, azaz a szerződésszegés kérdésében bíróság fog dönteni, közigazgatási per keretében. Bírói út A szerződés módosítása az ügy szempontjából új tények merülnek fel; a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

58 6.5.5. A hatósági döntések közlése
A döntés közlése A döntés megismerése érdekében a hatóság közli az érintettekkel. Joghatás a döntés közlésének időpontjában veszi kezdetét. A közlés módjai: Postai úton; Személyesen írásban, vagy szóban; Elektronikusan, illetve távközlési úton; Hirdetmény útján; Kézbesítési meghatalmazott, vagy ügygondnok útján; Hatósági kézbesítő útján.

59 6.6.1. A jogorvoslás rendszere
6.6. Jogorvoslati eljárás A jogorvoslás rendszere Minden hatósági döntéssel szemben lehet jogorvoslattal élni; Lehet közvetlen (azaz önálló) és járulékos; önálló jogorvoslat (közigazgatási határozat, kivételesen végzés esetén); járulékos jellegű jogorvoslat (végzés esetén); végzés ellen önálló jogorvoslat – ha a Ket., vagy más törvény kifejezetten megengedi Dichotóm, azaz megkülönböztethető Ügyfél kérelme alapján induló jogorvoslati eljárás Hivatalból lefolytatandó döntés-felülvizsgálati eljárás

60 6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.2. Jogorvoslati formák
A) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások B) Hivatalból indított (döntés-felülvizsgálati) eljárások: fellebbezési eljárás (fellebbezés alapján saját hatáskörben módosítás visszavonás) saját hatáskörben módosítás,, visszavonás bírósági felülvizsgálat felügyeleti eljárás újrafelvételi eljárás Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás méltányossági eljárás ügyészi óvás alapján indított eljárás C) Hivatalból és az ügyfél kérelme alapján egyaránt indítható eljárások: közigazgatási döntés semmisség megállapítása kijavítása, kicserélése, Kiegészítése

61 Jogalkotás - jogalkalmazás
6.6. Jogorvoslati eljárás A fellebbezés elsőfokú közigazgatási hatóságnál kell előterjeszteni, hatósági döntés közlésétől számított 15 nap Csak első fokú döntések ellen; Főszabály: minden elsőfokú határozat ellen benyújtható; Nincs jogcímhez kötve Nincs helye fellebbezésnek: ha bírósági felülvizsgálat kérhető egyezséget jóváhagyó határozat esetén méltányossági kérelem tárgyában hozott határozat ellen Legfontosabb joghatása: megakadályozza az első fokú határozat jogerőre emelkedését Fajtái: önálló járulékos jellegű (végzés) (de a Ket. 13 végzéstípussal szemben megengedi az önálló fellebbezést lsd. tankönyv) Az előadó, ha kívánja, ismertesse azokat a végzéseket, amelyek ellen önálló fellebbezésnek van helye, de elegendő, ha utal arra, hogy ennek felsorolását tartalmazza a tankönyv az 51. Oldalon. Emelje viszont ki, hogy ezek ismeretes szükséges a sikeres vizsgához, gyakorlatban való ismeretük pedig azért szükséges, mert ahol a KEZT. A végzés ellen külön fellebbezés tesz lehetővé, azon végzések bíróság előtt is megtámadhatók.

62 Fellebbezés benyújtásának jogi hatása
6.6. Jogorvoslati eljárás A fellebbezés Fellebbezés benyújtásának jogi hatása Főszabály: végrehajtásra halasztó hatályú; Kivétel: fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság: Életveszély, súlyos kárveszély elhárítása Közbiztonsági, közrendvédelmi okból szükséges Végrehajtás késedelme jelentős kárral járna Tartásról, gondozásról rendelkezik Egyéb, kiemelt közszolgáltatási, ágazati érdekek szükségessé teszik (a törvény ezeket tételesen felsorolja.) E jogi tényt a rendelkező részben külön ki kell mondani és meg kell indokolni!

63 Fellebbezés elbírálása saját hatáskörben 103. §
6.6. Jogorvoslati eljárás A fellebbezés Fellebbezés elbírálása saját hatáskörben 103. § Elsőfokú közigazgatási szerv a fellebbezési kérelemben foglaltakkal egyetért: jogszabálysértő döntés esetén: módosítás, visszavonás nem jogsértő döntés esetén (további feltétel: nincs ellenérdekű ügyfél) Határozat Határozattal Végzés Végzéssel

64 6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.4. A fellebbezés Fellebbezési eljárás
Elutasítás érdemi vizsgálat nélkül Elbírálás helybenhagy, megváltoztat, megsemmisít, megsemmisítés mellett új eljárásra utasít Kiegészítő bizonyítás Határidőn túl nyújtották be, Nem jogosult nyújtotta be Iratokat az első fokú hatósághoz 3 napon belül küldi meg, aki gondoskodik a közlésről; Kérelemhez kötöttség elve nem érvényesül

65 6.6.5. A bírósági felülvizsgálat
6.6. Jogorvoslati eljárás A bírósági felülvizsgálat A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya!! végrehajtásra nézve nem halasztó hatályú – bíróság felfüggesztő határozata szükséges (bíróság soron kívül, 8 napon belül dönt) jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül bármelyik ügyfél kérheti. Előfeltétele: fellebbezési jogot kimerítették fellebbezés kizárt

66 6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.5. A bírósági felülvizsgálat
keresetlevél benyújtása 30 napon belül (határozat közlésétől) 3 napon belül ügy irataival elsőfokú hatósági szerv felügyeleti szerv 8 napon belül állásponttal együtt illetékes bíróság

67 6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.5. A bírósági felülvizsgálat
A felülvizsgálati eljárás szabályait a Pp. XX. fejezete határozza meg. A bíróság döntései: az ügyfél (felperes) keresetét elutasítja; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi; a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatására kötelez; a közigazgatási döntést megváltoztatja, ha törvény megengedi. A jogerős ítélet jogkövetkezményei: nincs helye új eljárásnak; megismételt eljárás során a hatóságot köti a bíróság ítélete.

68 6.6.6. Az újrafelvételi eljárás
6.6. Jogorvoslati eljárás Az újrafelvételi eljárás ügyféli kérelemre csak jogerős közigazgatási határozattal lezárt ügyben van helye kérelem elbírálása: első fokon eljárt közigazgatási hatóság Feltételek: a döntés közigazgatási szakban emelkedett jogerőre; a határozat meghozatala előtt meglevő és el nem bírált lényeges tény, adat vagy bizonyíték alapján; kedvezőbb tartalmú határozatot eredményezett volna; és ezt követően jutott az ügyfél tudomására

69 6.6.6. Az újrafelvételi eljárás
6.6. Jogorvoslati eljárás Az újrafelvételi eljárás A kérelem benyújtásának objektív határideje: a jogerőre emelkedéstől számított 6 hónap (jogvesztő) szubjektív határideje: a tudomásszerzéstől számított 15 nap A közigazgatási hatóság döntése: kérelmet elutasítja; jogerős határozatát módosítja; jogerős határozatát visszavonja; új határozatot hoz.

70 6.6.6. Az újrafelvételi eljárás
6.6. Jogorvoslati eljárás Az újrafelvételi eljárás Nem nyújtható be [Ket § (2) bekezdése]: határozat meghozatala után bekövetkezett tény, adat, bizonyíték jogi szabályozásban bekövetkezett változásra hivatkoznak bírósági felülvizsgálat van folyamatban bíróság az ügyben határozatot hozott jogerőre emelkedéstől 6 hónap eltelt újrafelvételt jogszabály kizárja

71 6.6.7. A méltányossági eljárás
6.6. Jogorvoslati eljárás A méltányossági eljárás Jellemzők: új jogorvoslati intézmény jogerős közigazgatási határozatok ellen terjeszthető elő határozat meghozatala után bekövetkezett ok végrehajtás méltánytalanul súlyos hátrányt okoz alkalmazásához: feltételek együttes fennállását írja elő a törvény Határozat: eredeti jogerős határozatot módosító eredeti jogerős határozatot visszavonó Nincs helye jogorvoslatnak. Feltételek: jogszabály nem zárja ki; nincs ellenérdekű ügyfél vagy hozzájárul; közérdeket nem sérti; a határozat jogerőre emelkedésétől egy év nem telt el.

72 TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK!
6.6. Jogorvoslati eljárás A felügyeleti eljárás Felügyeleti szerv jogosult hivatalból megvizsgálni a hatóság eljárását, döntését ennek alapján intézkedései: mulasztása esetén: eljárásra utasítás felügyeleti jogkör alapján dönt TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELEK! Ha a hatóság döntése jogszabályt sért: Felügyeleti szerv döntése: megváltoztathat; megsemmisíthet; megsemmisíthet és új eljárásra utasíthat.

73 6.6.9. Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján
6.6. Jogorvoslati eljárás Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján Két esetben kerülhet sor az eljárásra: alkotmányellenes jogszabály egyedi ügyben történő alkalmazhatósága visszamenőleges kizárásával ad helyt alkotmányjogi panasznak; jogszabály valamely értelmezését nyilvánítja alkotmányellenessé. A felügyeleti szervnek nem kell figyelembe venni: határidők elteltek; ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait; hatósági döntés jogerőre emelkedésétől 5 év eltelt. Eljáró szerv: első- vagy másodfokú közigazgatási hatóság felügyeleti szerve; AB határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül döntése: megváltoztat; megsemmisít; megsemmisít és új eljárásra utasít.

74 Benyújtás feltételei:
6.6. Jogorvoslati eljárás Az ügyészi óvás Benyújtás feltételei: jogerős és végrehajtható közigazgatási döntésre irányulhat; bíróság még nem bírálta felül; döntés jogszabályt sért. 3 éven belül jogi hatása korlátlan; 5 éven belül már nem sérthet jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat; 5 éven túl jogot nem korlátozhat, kötele-zettséget nem állapít-hat meg; Indítvány a végrehajtás felfüg-gesztésére kötelező 118.§ (1)

75 6.6. Jogorvoslati eljárás 6.6.11. A semmisség Semmisségi okok:
magyar hatóság joghatósága kizárt; nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe; illetékesség hiánya; szakhatóság megkeresése nélkül, vagy állásfoglalásának figyelmen kívül hozott döntés; döntést bűncselekmény befolyásolta; döntést hozó testületi szerv nem volt határozatképes; az ügy érdemében bíróság már határozott; a döntés tartalma eltér az ügyben eljárt bíróság ítéletében foglaltaktól.

76 Semmisségre vonatkozó szabályok
6.6. Jogorvoslati eljárás A semmisség Semmisségre vonatkozó szabályok hatósági döntést semmisségi ok esetén a jogerőssé válástól számított 3 éven belül meg kell semmisíteni; nem semmisíthető meg 3 éven túl, ha jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért; 5 év eltelte után nincs helye a kötelezettséget megállapító döntés megsemmisítésének; időbeli korlátozás nélkül megsemmisíthető a döntés, ha bűncselekmény befolyásolta.

77 Végrehajthatóság feltételei
6.7. Végrehajtás Végrehajthatóság feltételei Jogerőre emelkedés Jogerőre emelkedik és végrehajtható az elsőfokú határozat, ha ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést; fellebbeztek ugyan, de azt a másodfokú határozat jogerőre emelkedése előtt visszavonták; a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezés kizárt. pénzfizetési kötelezettség, meghatározott ingóság kiadása meghatározott tevékenységre kötelezés jogerőre emelkedett és a teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, az ilyen kötelezettség végre-hajtását a fellebbezésre tekintet nélkül elrendelték a pénzfizetési kötelezettséget biztosítási intézkedésként rendelték el A másodfokú döntés a közlés napján jogerőre emelkedik, és egyben végrehajthatóvá válik.

78 Az első fokú hatóság, illetve közigazgatási végrehajtó szolgálat
Elrendelés Foganatosítás Hivatalbóli eljárásban hivatalból Kérelemre indult eljárásban kérelemre Az első fokú hatóság rendeli el. Az első fokú hatóság, illetve közigazgatási végrehajtó szolgálat

79 6.7. Végrehajtás Végrehajtási módok és foganatosításuk
Pénzfizetési kötelezettség Meghatározott tevékenység Ingó dolog kiadása Ösztönző eszköz eljárási bírság Azonnali beszedési megbízás, Letiltás, Ingó, Ingatlan végrehajtás. Jogosított felhatalmazása, Hatóság saját maga a kötelezett költségére veszélyére elvégzi Rendőrségi közreműködés Lefoglalás, Rendőrségi közreműködés

80 6.8. Eljárási költségek egyéb költségek eljárási illeték
az ügyfél költségei; a nyelvhasználati költségek; az irat-betekintési költségek; a képviselő költségei; a hatósági közvetítő költségei; a tanú költségei; a szakértői költségek; a fordítási költségek; a levelezési költségek; a végrehajtás költségei; a rendőrségi költségek; utazási költségek. igazgatási szolgáltatási díj

81 6.8. Eljárási költségek Kivételek
Ügyfél viseli az illetéket, igazgatási szolgáltatási díjat és előlegezi meg az egyéb költségeket Kérelemre indult eljárásban: Egyéb költséget a hatóság előlegezi, kötelezettség megállapítása esetén az ügyfél viseli Hivatalból indult eljárásban: Ellenérdekű felek Egyenlő arányban előlegezik, és nyertesség arányában viselik Kivételek Bizonyítási keresztindítvány Célszerűtlen, indokolatlan, Eljárás akadályozása miatt felmerült Előlegezés az indítványozó, viselése, mire alapozzák a tényállást A költség okozója viseli

82 6.9. Elektronikus ügyintézés
A hatóság köteles A közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni Annak személyi és tárgyi feltételeit megteremteni Törvény, Korm. rendelet, Önkormányzati rendelet ellenkező kikötése hiányában Fontos!! Az informatikai eszközzel nem rendelkező ügyfél nem szenvedhet hátrányt Ügyfél nem kötelezhető arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze [162. § (3) bek.]

83 6.9. Elektronikus ügyintézés
Módjai Központi rendszeren keresztül A hatóságnál közvetlenül Ügyfélkapun (a központi rendszeren keresztül) Rendelkezzen elektronikus aláírással: belépéskor hitelesítés, viszonthitelesítés a szolgáltatónál.

84 6.9. Elektronikus ügyintézés
Ügyfélkapu Nem kell feltétlenül elektronikus aláírás az internetes ügyintézéshez Elegendő: kizárólagos használatú ügyfélkapu (kódkérés) Egy ügyfél több ügyfélkapuval is rendelkezhet [160. § (4) bek.] Létesítése [160. § (5) bek.]: Központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül; A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve; A körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányiroda; Kormányrendeletben meghatározott más szerv.

85 6.9. Elektronikus ügyintézés Egyszer használható kód
Az ügyfélkapu Egyedi azonosító képzése max. 5 évig használható megváltoztatható megszüntethető Egyszer használható kód Ügyféli felelősség az egyedi azonosító harmadik személy általi megismeréséért

86 6.9. Elektronikus ügyintézés
Elektronikus út alkalmazható különösen: a kérelem, a fellebbezési kérelem, az újrafelvételi kérelem, a méltányossági kérelem és a jogszabályban előírt mellékleteik benyújtása a jogsegély iránti kérelem és annak teljesítése a hiánypótlási felhívás és a hiánypótlás az eljárás irataiba való betekintés az idézés az igazolási kérelem előterjesztése az ügyfél nyilatkozata, bejelentése, a hatósághoz intézett bármely beadványa a bizonyítékok ügyfél elé tárásának határnapját tartalmazó felhívás a felügyeleti szerv eljárásához szükséges iratok felterjesztésére szóló felhívás az ügyfél tájékoztatására, értesítésére és felhívására vonatkozó egyéb hatósági közléseknek az ügyfél tudomására hozása a döntés közlése

87 6.9. Elektronikus ügyintézés Elektronikus út nem alkalmazható:
az ügyfélnek a bírósághoz benyújtott, önkormányzati hatóságot az eljárás folytatására kötelező intézkedés iránti kérelmekor az önkormányzati hatósághoz intézett felhívás eredménytelensége esetén [Ket. 20. § (6) bekezdése] a kérelemnek és az ügyben keletkezett iratoknak hatáskör és illetékesség hiányában a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő áttétele (kivétel: valamennyi irat elektronikus formában is rendelkezésre áll) a nem elektronikus úton érkezett kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása és az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés a hatósági szerződések a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatával kapcsolatos eljárásban a végrehajtási eljárás (kivétel: az elrendelt fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetőségéről szóló tájékoztatás)


Letölteni ppt "Jogalkotás - jogalkalmazás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések