Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 Vidékfejlesztés az Európai Unióban 145.lecke

3 növekvő nemzetközi agrárpiaci verseny; növekvő igény a rurális szolgáltatások (multifunkcionális mezőgazdaság) iránt; keleti kibővülés: depressziós térségek, rurális diszparitások növekedése; korlátozott források a közös költségvetésből; a Közös Agrárpolitika megkérdőjelezése. A vidékfejlesztés kihívásai az EU-ban

4 Az Európai Unió térségei NUTS 3 alapvetően városi jellemzően vidéki alapvetően vidéki egyéb országok

5 84,360,124,2Szlovénia 80,941,639,3Szlovákia 81,519,761,8Magyarország 82,130,052,1Lengyelország 80,134,146,1Csehország 81,138,241,9EU15 73,423,350,1Olaszország 77,930,247,7Németország 81,511,669,9Nagy-Britannia 86,822,864,0Görögország 85,631,654,1Franciaország 82,541,640,1Ausztria ÖsszesenErdőterületMezőgazdasági terület A mezőgazdasági terület és az erdőterület aránya az egyes EU-tagországokban

6 Paradigma-váltás élelmiszer önellátást, paritásos agrárjövedelmet célzó agrárpolitika térségi alapú vidékpolitika, amely a vidéki területek fenntartható fejlődését biztosítja eltolódás, folyamatos kihívás „új vidéki gazdaság”

7 térségi alapú, integrált (multifunkcionális) politika, amely a vidéki területek fenntartható fejlesztését biztosítja; középpontban a versenyképesség javítása: a helyi sajátosságok (környezeti vagy kulturális adottságok, tradicionális termékek stb.)kompetitív előnnyé alakítása; illetve a vidéki közjavak előállításának előmozdítása; a mezőgazdaság kiemelt szerepet tölt be a vidéki gazdaságban: a helyi inputok, üzleti szolgáltatások fő vásárlója;a vidéki közjavak fő előállítója; ám egyedül nem teljesítheti a vidékfejlesztés funkcióit. Új vidékfejlesztési paradigma I.

8 Az „új vidéki gazdaság” fő jellemzői: –az elérhetőség, a megközelíthetőség javítása kommunikáció és a támogató infrastruktúra révén (vállalkozói hálózatok stb.); –vidéki vállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozói és menedzsment ismeretek fejlesztése, a termékinnováció és az innovatív marketing révén; –a közjavak előállításának előmozdítása révén vonzó vidéki környezet, magas életminőség fenntartása, meghatározó szektor lehet a turizmus; –innováció előmozdítása (piaci rések, új termékek, eljárások, innovatív marketing); –tudásalapú biogazdaság lehetősége; –emberi erőforrás fejlesztése Új vidékfejlesztési paradigma II.

9 Sikeresebbek a helyi közjavak munkahelyekké, jövedelmekké, életminőséggé alakításában népességmegtartás, -növelés sikeres diverzifikáció Jellemzők: 1.„jó kormányzás” (good governance): döntéshozatali és finanszírozási autonómia magas foka; intézményi együttműködés; jó kapcsolatok a civil (NGO) szervezetekkel, a magánszektorral → alacsonyabb tranzakciós költség, komplex és hatékony politikák helyi és regionális szinten Legjobban teljesítő vidéki térségek I.

10 Legjobban teljesítő vidéki térségek II. 2. élénk mikro-, kis- és középvállalati szektor, vállalkozásalapítás magas dinamikája, belső és külső hálózatépítés 3. természeti és kultúrális vagyon hatékony új alkalmazása 4. széleskörű tulajdonlás 5. magas életminőség

11 Európai közjavak és vidékpolitika európai (környezeti) közjavak előállítása modernizáció és szerkezetátalakítás lokális és regionális közösségek szolgálata

12 Fiskális föderalizmus → közösségi finanszírozás a határokat átlépő pozitív és negatív externalitások, tovagyűrűző hatások esetén indokolt Multifunkcionalitás → határokon átnyúló externalitások (a felszíni vizek, a levegő tisztasága; folyók vízgyűjtő területe; éghajlat; állat- és növényegészségügyi, állattartási és környezetgazdálkodási szempontok egységes érvényesítése; rendezett tájak; életképes rurális közösségek; kulturális örökség megőrzése) európai közjavak Európai közjavak és vidékfejlesztés

13 Az EU vidékfejlesztési politika fő problémái bonyolult programozás és végrehajtás korlátozott források a közös költségvetésből eltérő lehetőségek a nemzeti költségvetésekből „agrár-vidékfejlesztés” ? versenyképességi paradoxon magas tranzakciós költségek tisztázatlan viszony a regionális politikával

14 Közös Agrárpolitika Változó súlypontok –piaci támogatások helyett közvetlen jövedelemtámogatás –versenyképességi kényszer –agrár-környezetgazdálkodás → feltételesség –második pillér: a vidékfejlesztés –új reformlépcső, újabb felülvizsgálat Fenntarthatóság –gazdasági, környezeti, társadalmi értelemben

15 A KAP támogatások szerkezetének alakulása

16 A KAP költségvetés szerkezete ( )

17 EU vidékfejlesztési politika prioritásai Versenyképes mezőgazdaság és erdészet megteremtése –szerkezeti átalakítás Vidéki környezet minőségének javítása –földfelszín gondozása (földmenedzsment) –biomassza, megújuló energiaforrások Vidéki közösségek gazdasági-társadalmi életképességének növelése –diverzifikáció –helyi kezdeményezések

18 A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása I. Lehetőségek növekvő kereslet a kertészeti termékek, egyes állati termékek iránt; elektronikus vásárlás nő a kényelmi élelmiszerek iránti igény; nő a funkcionális élelmiszerek (természetes, adalékanyagoktól mentes élelmiszerek, biotermékek) iránti kereslet; megújítható energiaforrások az agrártermelésben; erdészet: a faipari termékek előállításán túl megújuló energia, környezeti javak szolgáltatások előállítása, rekreáció

19 A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás versenyképességének javítása II. A versenyképesség javításának forrásai: a termelékenység növelése; javuló költséghatékonyság a betakarítás, a szállítás/raktározás és a disztribúció területén; termékdifferenciálás a hozzáadott érték növelése; méretgazdaságosság (a termelés és a feldolgozás területén); állandó minőségű, biztonságos, a környezetvédelmi és az állatjóléti szabályok betartásával előállított termékek; a világpiacra orientált élelmiszeripari, erdészeti, turisztikai vállalkozások hálózatai hatékonyabban használják ki a természeti erőforrásokban rejlő lehetőségeket; természeti erőforrások komparatív előnyei alapozva tudásalapú biogazdálkodás folyatatható

20 A vidéki környezet minőségének javítása hagyományos, vagy jelentős természeti értéket képviselő mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése vízgazdálkodás, éghajlatváltozás pozitív irányú befolyásolása biológia sokféleség (biodiverzitás) fenntartása és fejlesztése fenntartható termőföld-használati gyakorlat (a termőterületek végleges kivonása, az elsivatagosodás, az erdőtüzek kockázatainak csökkentése) megújuló energia, bioenergetikai létesítmények támogatása; üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak csökkentése; erdők és az egyéb növényzet széndioxid megkötő hatásának, a szerves anyagok talajalkotó szerepének megőrzése

21 Bioenergia-lehetőségek technikailag jelentős mennyiségű biomassza hasznosítható energetikai célra, szigorú környezetvédelmi feltételek mellett is; a növekedés legfontosabb forrása a termelékenység emelkedése és a mezőgazdasági szektor további liberalizációja; rövidtávon a hulladékok (azon belül a szalma, trágya, faipari hulladék), míg hosszú távon a már ismert, illetve új, magas hozamú energianövények jelentik a legfontosabb forrást; minden szakaszban érvényesíteni szükséges a megfelelő környezeti előírásokat

22 Vidéki térségek és a foglalkoztatás I. Kiinduló feltételek kedvezőtlen demográfiai és migrációs folyamatok alacsonyabb aktivitás, magasabb munkanélküliség –tartós munkanélküliség –rejtett munkanélküliség az agrárgazdasági foglalkoztatás csökkenése a szolgáltatási ágazat alacsonyabb fejlettsége alacsonyabb képzettség a nők és a fiatalok sajátos problémái

23 A népesség változása ( éves átlagos változás %-ban ) Egyéb országok

24 Gazdasági aktivitási ráta (2001, az összes %-ban kifejezve) 60 alatt fölött Nincs adat Egyéb országok

25 A mezőgazdasági foglalkoztatottak számának változása a Kelet- Közép Európai országokban (1990=100) 2 Bulgária Szlovénia Románia Litvánia Lettország Lengyelország Szlovákia Csehország Magyarország Észtország

26 Mezőgazdasági foglalkoztatottság (2003, fő, %-ban kifejezve) 5 alatt felett Nincs adat Egyéb ország

27 Vidéki térségek és a foglalkoztatás II. Lehetőségek turizmus, kézművesség, vidéki szálláshelyek lehetőségei új mikrovállalkozások, illetve a mezőgazdasági diverzifikáció számára gyermekgondozás diverzifikáció, vállalkozásösztözés, a kulturális örökség, a helyi szolgáltatási infrastruktúra létrehozása és fejlesztése a gazdasági fejlődésben és az élelmiszerminőség javulásához egyaránt hozzájárulhat képzési, humántőke fejlesztési programok info-komunikációs technológiák elsajátítása és fejlesztése megújuló energiaforrások innovatív használata helyi infrastruktúra fejlesztése

28 Multifunkcionalitás Az európai mezőgazdasági modell fő jellemzője. Kulcselemek –együttes kibocsátás –egyes nem termék kibocsátások externalitások, közjavak Magán és közjavak együttes előállítása esetén: –magánjavak termelése, felhasználása és kereskedelme – célzott és szétválasztott gazdaságpolitikai intézkedések –Szétválasztás (decoupling)

29 Nem-termék kibocsátások Sajátos térbeli dimenziók –regionális, lokális termelékenység –nem-termék outputok iránti igény Más gazdasági ágazatok lehetséges szerepe: –nem-termék kibocsátás elválasztható-e a mezőgazdasági termeléstől? –milyen mértékben képes annak előállítására más tevékenység? –mely megoldás kevésbé költséges?

30 Vidéki környezet előnyei Környezeti előírások, illetve gyakorlati kódexek Mezőgazdasági kibocsátás A mezőgazdasági termelés és a vidéki környezet előnyeinek kombinációja

31 Multifunkcionalitást előmozdító intervenció I. Erős együttesség a termék és nem-termék kibocsátás között Piaci kudarc kapcsolódik a nem-termék outputhoz Nem kormányzati lehetőségek (piacosítás vagy önkéntes előállítás) alapos vizsgálata

32 Multifunkcionalitást előmozdító intervenció II. Leghatékonyabb intervenció –kínálati oldalon az együttesség jellegétől –keresleti oldalon a közjavak jellemzőitől függ További szempontok –tranzakciós (adminisztratív) költségek –stabilitási, méltányossági tényezők –nemzetközi következmények

33 Implicit támogatás, implicit adóztatás I. Szabályozatlan negatív környezeti következmény implicit támogatás a belső mezőgazdasági termelő számára. – környezet asszimilációs kapacitását a mezőgazdaság szabad ráfordításként használja – lehetséges következmény: nitrát-szennyeződés, talajerózió, szikesedés stb.

34 Implicit támogatás, implicit adóztatás II. Szabályozatlan pozitív externalitás (a kultúrtáj, a biodiverzitás fenntartása; az árvizek megelőzése stb.) a belső mezőgazdasági termelők implicit adóztatása. – e nem-termék kibocsátások előállításának támogatása kereskedelmet korrigáló intézkedés

35 Különböző támogatási formák értékelése

36 Szétválasztott támogatások problémai Hiányzó piacstabilizáló hatás Tőkésítés lehetősége Magas tranzakciós költségek

37 A tranzakciós költségek két kategóriája: Nem politikafüggő tranzakciós költségek: költségek, melyek azokat a feleket terhelik, akik szabad akaratukból szánják magukat egy adott tranzakcióra Politikafüggő tranzakciós költségek: különböző politikák implementációjához kapcsolódó költségek/ implementációs költségek, melyek adott politikák és kifizetések tervezésével, implementációjával, végrehajtásával és kiértékelésével kapcsolatosak, valamint a gazdálkodók és szervezeteik költségei (Cahill and Moreddu, OECD 2004)

38 Politikafüggő tranzakciós költségek

39 A 2003 évi reformlépcső hatásai I. A piaci koordináció növekvő szerepe, erősödő versenyképességi kényszer Csökkenő feleslegek, növekvő versenyképesség Redisztribúciós hatások –multifunkcionalitás –moduláció –nemzeti implementáció

40 A 2003 évi reformlépcső hatásai II. Szerkezeti változások, hatékonyabb erőforrás allokáció –állattenyésztés leggazdaságtalanabb része kiszorul –marginális földterületeken csökken az árunövények előállítása –nem versenyképes egységek tevékenysége visszaszorul: extenzifikáció, tájgondozás Csökkenő földköltség, földár? –területi alapú támogatások hatása –feltételesség hatása –bérlet szerepe –eltérő implementációs modellek –a tőkésítés lehetősége Korlátozott vidékfejlesztési lehetőségek Csökkenő támogatások?

41 Kihívások Szűkülő költségvetési lehetőségek Strukturális feszültségek További bővítés WTO – kötelezettségek Kritikák

42 Közös költségvetés a viták kereszttüzében Változó szerkezet Versenyképesség és kohézió A természeti erőforrások megőrzése Nettó befizetők KAP I. pillér kiadásainak rögzítése, támogatási degresszió Veszélyben a vidékfejlesztés?

43 Költségvetési kötelezettségvállalás alakulása az EU GNI%-a

44 A vision for agriculture (Brit tanulmány, december) Cél: „a következő évtized második felében az EU mezőgazdaságát nem kelljen másképp kezelni, mint a gazdaság más szektorait….. a termeléshez kötött támogatás és az egységes mezőgazdasági támogatás teljesen eltűnik… (Mindez) a KAP költségvetés igen jelentős csökkentését teszi lehetővé.” Az új KAP körvonalai: –a mezőgazdaság bekapcsolása az EU versenypolitikájába; –világos agrárpolitikai célok, közösségi keretek meghatározása; –célzott, a termelést nem torzító tagországi, regionális (illetve helyi) szinten meghatározott és alkalmazott intézkedések; –importvámok közelítése a gazdaság más területéhez; –ártámogatás, exportviszatérítés, más termelési és fogyasztói támogatások teljes kiiktatása; –„nincs olyan jövedelem-, vagy termeléstámogatás, amely a mezőgazdaságot a többi szektortól eltérően kezelné”; –EU mezőgazdasági kiadás alapja a jelenlegi II. pillér.

45 Lehetséges irányzatok I. Konszolidáció Radikális reform –mennyiségi korlátozások megszüntetése –közvetlen támogatások teljes szétválasztása –kötelező feltételesség bővítése –erőteljes további moduláció –piaci reformok elmélyítése intézményi árak csökkentése intervenció kizárólag biztonsági háló csökken a külső védelem, de fennmarad a közösségi preferencia

46 Lehetséges irányzatok II. Renacionalizáció –az iparhoz hasonló szintű külső védelem, belső intervenció teljes hiánya –támogatások teljes szétválasztása –a támogatások szabályozása és finanszírozása nemzeti hatáskörben Totális szétválasztás, Zöld kötvény

47 A kötvény - rendszer kiépítésének elemei 1-2. A támogatás (növénytermesztés illetve állattámogatás) szétválasztása a termeléstől 3. A támogatás szétválasztása a földterülettől (illetve gazdaságtól), a jogosultság egyénhez kapcsolása 4. A támogatás időtartamának korlátozása, időbeli degresszója 5. A jövőbeni támogatás szintjének előzetes rögzítése 6. A támogatási jogosultság átalakítása kötvénnyé

48 A kötvényrendszer problémai Technikai problémák Feltételesség hiánya Finanszírozás

49 10/15 év € D (a második pillér) CAB Idő A kötvényrendszer és a szélesebb CAP-reform lehetséges kérdései

50 KAP opciók 1.A évi reformlépcső megvalósítása pénzügyi megszorításokkal 2.Ugyanaz, mint körül a reform felülvizsgálata és lényeges kiigazítása 3.A KAP renacionalizálása (közös politika helyett nemzeti kompetencia és finanszírozás) 4.Totális liberalizálás

51 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések