Hajlító igénybevétel Példa 1.

Az előadások a következő témára: "Hajlító igénybevétel Példa 1."— Előadás másolata:

1 Hajlító igénybevétel Példa 1

2

3 A és B -re jutó támaszerő számítása

4 Nyíróerő ábra ábrázolása
29,5 kN 49,21 kN Nyíróerő ábra ábrázolása A támaszerőből kivonjuk a megoszló terhelő erőt Választunk egy optimális lépéket pl 1cm=20 kN -33,46 Ehhez hozzáadjuk a B - T + A erő ábrázolása 15,75 29,5 Végül

5 Nyomatéki ábra készítése
29,5 kN 49,21 kN Nyomatéki ábra készítése x -33,46 Két helyen van szélső érték egyik ismeretlen 1,96 m - T + 2 1 15,75 29,5 - M +

6 Távolság ismeretében már ki tudjuk számolni a maximális nyomatékot
1 ponttól balra lévő erők összegzése 2 ponttól jobbra lévő erők összegzése

7 Nyomatéki ábra ábrázolása laza csuklóval 2 1
29,5 kN 49,21 kN x -33,46 1,96 m - T + Nyomatéki ábra ábrázolása laza csuklóval 2 1 15,75 29,5 -8,26 - M + 29

8 29,5 kN 49,21 kN Súlypont meghatározása. Mivel hogy szimmetrikus csak az X tengelyt kell megállapítani ex Ki egészítjük az idomot hogy valami szabályos alakzat legyen y1=14 cm Felvesszük semleges tengelyeket Semleges tengelytől meghatározzuk az alakzat súlypontjának a távolságát valamint a területét ey

9 Semleges tengelytől meghatározzuk a levonandó terület súlypontjának a távolságát valamint a területét ex y2=12 cm ey

10 Az X tengely helyzete ex Steiner tag hoz a távolság kiszámítása
14,8 cm X ey Y

11 Most már mindent tudunk a inercia nyomaték és a keresztmetszeti tényező kiszámításához
yf az idom felső széle és a súlypont közti távolság ya az idom alsó széle és a súlypont közti távolság

12 1 és 2 keresztmetszet vizsgálata
1-es keresztmetszetnél a tartó felső részén nyomóerő hatására keresztmetszet csökkenés jön létre tartó alsó felén pedig keresztmetszet növekedés azaz húzó erő hat 2-es keresztmetszeten felül húzó alul nyomó erő ébred

13 Az 1 es ponton húzó és nyomóerő számítása
Elkészítjük a szigma ábrát +  - -1,69 X 1,51 Y

14 Az 2 es ponton húzó és nyomóerő számítása
Elkészítjük a szigma ábrát 0,48 +  - X -0,43 Y

15 Vízszintes nyíróhatás , csúsztatófeszültség meghatározása
Leolvassuk a nyíróerőábráról a legnagyobb szélsőértéket Tm= 33,46 kN -33,46 - T + 15,75 29,5

16 A tartószerkezeten a kritikus pontok vizsgálata
2 1 3 4 5 X Y

17 Statikai nyomatékhoz a távolság meghatározása
1 pont Statikai nyomatékhoz a távolság meghatározása 1 y= 11,8 X Y

18 2 pont Statikai nyomaték megegyezik Sx1=Sx2

19 Statikai nyomatékhoz a távolság meghatározása
3 pont Statikai nyomatékhoz a távolság meghatározása y= 4,4 3 X Y

20 4 pont y=2,8 4 X Y

21

22 5 pont Statikai nyomaték nem változik csak keresztmetszet Mértékadó nyíróerő a 3 -as pontban fog fellépni 0,33 kN/cm2

23 Csúsztató ábra rajzolása

24 További jó tanulást Remélem hasznos volt created by mamuth