Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Molekuláris kölcsönhatás labor létrehozása az ELTE TTK Biológiai Intézetében Pál Gábor, ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék Kedvezményezett:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Molekuláris kölcsönhatás labor létrehozása az ELTE TTK Biológiai Intézetében Pál Gábor, ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék Kedvezményezett:"— Előadás másolata:

1 Molekuláris kölcsönhatás labor létrehozása az ELTE TTK Biológiai Intézetében Pál Gábor, ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék Kedvezményezett: Eötvös Loránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3. Tel: KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

2 Molekuláris szinten még a legegyszerűbb élőlények is rendkívül összetettek E. coli Riboszóma Fehérje mRNS tRNS DNS Lipopoliszacharidok Foszfolipid Lipoprotein Peptidoglikán Flagellum KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

3 Minden életműködés molekulák kölcsönhatásán keresztül valósul meg Ezek közül legalább az egyik kölcsönható partner makromolekula KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n fehérje-fehérje fehérje-peptid fehérje-DNS fehérje-kismolekula

4 Az emberi fehérjék kölcsönhatási hálózata KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

5 Legfontosabb kérdések: -Mi kötődik mihez? -Milyen gyorsan alakul ki a kapcsolat? -Mennyi ideig marad fenn a kapcsolat? -Milyen „erős” a kölcsönhatás? Egy-egy kölcsönhatás szelektív blokkolása új gyógyszerek kifejlesztését eredményezheti! KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

6 Molekuláris kölcsönhatások mérése felületi plazmon rezonancia (SPR) módszerével KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n Plazmon hullám Áramlási cella  Jel = SPR minimum eltolódás Visszavert fény százaléka 0% 100% Visszavert fény szöge Prizma Aranyréteg 500 nm Evaneszcens mező Az intenzitás minimumhoz tartozó szög lineárisan függ az aranyrétegen felhalmozódó molekulák össztömegétől.

7 KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n Áramlás Áramlási cella Szétválás Kötődés Stacionárius állapot Valósidejű mérés a molekulák speciális jelölése nélkül 500 nm

8 KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n Összetett komplexek kialakulásának vizsgálata SPR módszerrel Site1 kötés: kétmolekulás SPRSite2 kötés: három-molekulás SPR Pál et al PNAS 2003 Vizsgálhatóvá vált az összes kölcsönhatási felszín:

9 KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n ProteOn XPR36 készülék egyszerre akár 36 kölcsönhatás egyidejű mérése A hazai felsőoktatási / akadémiai intézetekben egyedülálló

10 KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n 6x6 A készülék specialitása: keresztezve elrendezett áramlási cellák

11 KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n “6 x 6” (Multiplex szkrínelés) 1-féle injektált molekula 36 eltérő, felületre-kötött molekula 6 eltérő, felületre-kötött molekula 6 eltérő, injektált molekula “36 x 1” (nagy áteresztőképességű szkrínelés)

12 Az SPR készülék fő felhasználási területei: -makromolekula-makromolekula kölcsönhatások kinetikai mérése egyszerre több tíz mintahelyen példák: ellenanyagok kölcsönhatása peptid vagy fehérje antigénekkel enzimek kölcsönhatása nagyméretű gátlószerekkel Fő előnyök: a molekulákat nem kell optikai jellel ellátni összetett, sok-résztvevős komplexek kialakulása is mérhető Fő korlátok: az egyik molekulát felülethez kell rögzíteni kismolekulák vizsgálatára kevéssé alkalmas KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

13 Oldatfázisú molekuláris kölcsönhatások vizsgálata „multireader” készülékkel KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n Hybrid Multi-Mode Microplate Reader

14 KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n Abszorbancia (UV és látható) Fluoreszcencia intenzitás Fluoreszcencia polarizáció Lumineszcencia Időfelbontásos fluoreszcencia AlphaScreen/AlphaLISA ( Alpha = Amplified Luminescent Proximity Homogeneous Assay ) Mérési módok

15 Fluoreszcencia polarizációs mérés kisméretű, fluoreszcensen jelölt molekulák kötődése nagyméretű molekulához oldatfázisban KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n depolarizált gerjesztőfény polarizációs szűrő polarizált gerjesztőfény gyorsan forgó, fluoreszcensen jelölt kismolekula lassan forgó, makromolekuláris komplex depolarizált kibocsátott fény polarizált kibocsátott fény

16 A „multireader” készülék fő felhasználási területei: -makromolekula-kismolekula kölcsönhatások mérése oldatban, egyszerre akár több száz mintahelyen példák: Enzimkatalizált kémiai reakciók mérése Enzimek és gátlószerek kölcsönhatásának mérése Makromolekulák és kisméretű, jelölt molekulák kölcsönhatásának mérése Fő előny: a mérés oldatban zajlik Fő korlát: az egyik molekulát rendszerint fluoreszcensen jelölni kell KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n

17 Összefoglalás: A ~ 100 millió forintos beruházásból beszerzett műszerek kiegészítik egymást A két műszer együttesével olyan világszínvonalú laboratórium jött létre, amely univerzálisan alkalmas felületi és oldatfázisú molekuláris kölcsönhatások nagy áteresztőképességű vizsgálatára. A laboratórium alapkutatások és alkalmazott kutatások végzésére egyaránt alkalmas, és támogatja a mesterszakos és doktorandusz hallgatók képzését is KMOP-4.2.1/B Interdiszciplináris, innovatív kutatási irányok és az ipari kooperáció infrastrukturális hátterének fejlesztése valamint új oktatási technológiák bevezetése az ELTE-n


Letölteni ppt "Molekuláris kölcsönhatás labor létrehozása az ELTE TTK Biológiai Intézetében Pál Gábor, ELTE TTK Biológiai Intézet, Biokémiai Tanszék Kedvezményezett:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések