Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Regionális gazdaságtan 3. Területi munkamegosztás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Regionális gazdaságtan 3. Területi munkamegosztás."— Előadás másolata:

1 1 Regionális gazdaságtan 3. Területi munkamegosztás

2 2 A területi szerkezet alkotóelemei: természeti környezet; művi környezet; társadalom; gazdaság A gazdasági szerkezet különböző vetületei kölcsönösen egymásra hatva, adott pontokon, sávokban stb. érintkezve, egymást feltételező (funkcionális) képződményeket hoznak létre (pl. gazdasági szervezetek, intézmények, háztartások). E funkcionális intézmények horizontális (térbeli) integrációkat alkotnak.

3 3 Alapfogalmak A munkamegosztás történeti kategória (az egyes munkafajták elkülönülése a termelési technika és technológia, ill. a társadalmi viszonyok alakulása következtében) gazdasági kategória: - a gazdaság ágazatokra, alágazatokra oszlása; - a különböző termékek/szolgáltatások térbeli kiterjedése és az irántuk jelentkező igény kielégítése

4 4 A munkamegosztás alakulása a történelem folyamán: korok és nemek szerinti természetes munkamegosztás a pásztortörzsek kiválása a többi törzs közül a kézművesség elkülönülése a mezőgazdaságtól - az árutermelés megindulása a kereskedelem önálló gazdasági ággá válása a város és a falu eltérő típusú fejlődése a szolgáltatások differenciálódása a fizikai és szellemi munka különválása

5 5 Területi munkamegosztás: a tevékenységek térbeli megosztása. (legtöbbször funkcionális és ágazati munkamegosztással párosul): ágazati munkamegosztás: a tevékenységek ágak, ágazatok közti megosztása (szakmai- technológiai természetű); funkcionális munkamegosztás: a termelés – elosztás - fogyasztás körciklusának szerep-kör, funkció szerinti megosztása (előkészítő - lebonyolító; irányító - végrehajtó; szellemi - fizikai stb.)

6 6 Alapforma: eltérő térbeli környezet  egyes ágazati tevékenységek térbeli elkülönülése  az egyes térségek eltérő ágazati gazdasági szerkezete  a térbeli adottságok, sajátosságok kiaknázása

7 7 Logikai alapelv: minden termelési ág oda települ, ahol a termelés feltételei optimálisak. DE! A gyakorlat ezt nem igazolja: pl. mezőgazdaság: növénytermesztés és adottság természeti kincsekben szegény, kedvezőtlen adottságú területek: az elnéptelenedés mégsem történik meg a tér egy adott pontjának „tevékenység-fogadó” képessége korlátolt

8 8 Komparatív előnyök elve (Ricardo: komparatív költségek elve alapján): A hatékony (a jövedelmezőséget tekintve nemzetgazdasági szinten kedvezőbb) területi munkamegosztás létrejöttének nem okvetlenül szükséges feltétele az, hogy valamely (vagy minden) ágazat egységei az abszolút optimális térbeli helyre települjenek, elég, ha a tér különböző pontjain az egyes ágazatok, tevékenységek, termékek hatékonysági (jövedelmezőségi) sorrendje különböző. A területi munkamegosztás mozgató rúgója tehát a relatív optimum (szuboptimum) is lehet, kiegészülve a területi kooperációval. A természeti és térbeli differenciáltság abszolút és relatív (komparatív) költség-különbségei a területi munkamegosztásnak csak egyik alapját jelentik. A másik alap: a gazdasági tevékenység erőforrásainak területileg differenciált nagysága és szerkezete, illetőleg ezen erőforrások területek közti mobilitásának korlátos volta.

9 9 A területi munkamegosztás tényezői: erőforrások kínálat kereslet piac szállítás földrajzi helyzet nagyszervezetek a tényezők kölcsönhatása

10 10 A területi munkamegosztás formái: lokalizáció (helyhez kötöttség, a területi elhelyezkedés általi meghatározottság) koncentráció (központosulás, sűrűsödés) specializáció (sajátosodás, szakosodás) diverzifikáció (a tevékenységek, funkciók sokasodása, kiteljesedése, bonyolulttá válása) kooperáció (szervezett, rendszeres termék- ill. szolgáltatásáramlás a területek között) komplexitás (a különböző gazdasági tevékenységek területen belüli együttes jelenléte)

11 11 A területi egység egyszerre egész és rész; mégis, gyakoribb, hogy csupán részként működik. A 2 véglet: specializáció - diverzifikáció nélkül: monokultúra, egyoldalúság diverzifikáció - specializáció nélkül: a térség adottságait nem akceptáló szerkezet, területi „autarkia”

12 12 A területi munkamegosztás gazdasági hatása: a bekapcsolódó területek társadalma relatív haszonra tesz szert azon feltételezett állapothoz képest, melyben a térség önellátó lenne; a megjelenő erőteljes specializáció, koncentráció az adott térség struktúráját egyoldalúvá teheti, ami megnehezíti az alkalmazkodást a változó piaci viszonyokhoz.

13 13 A térbeli koncentrálódás gazdaságossága: A nagyobb városok gazdasági lehetőségei nagyobbak méretgazdaságosság – kisebb fajlagos költségek; a fogyasztók száma nagyobb; az inputhelyettesítés könnyebb; fejlett infrastruktúra; jobb szállítási lehetőségek; pozitív lokális extern hatások.

14 14 Lokális extern hatások A piaci szereplők előnyöket nyújtanak vagy hátrányokat okoznak olyan más piaci szereplők számára, akikkel nem állnak üzleti kapcsolatban. Egy tevékenység előnyös vagy hátrányos következménnyel jár más, a tranzakción kívüli felek számára, anélkül, hogy az előnyt fizetők fizetnének, ill. a hátrányt elszenvedők kártérítést kapnának mindezért a forrástevékenység alanyától.

15 15 Az extern hatások forrásai: 1. Nagyméretű iparági tudás - helyi beszállítók, szolgáltatók fejlődése - élenjáró iparági gyakorlat - új termékkombinációk 2. Specializálódó helyi munkaerőpiac - speciális képzettségű munkaerőpiac - specializálódó képzési intézmények - felhalmozódó iparági szaktudás 3. Nagyméretű iparági piac - specializálódó beszállítók - specializálódó eszközök, célgépek - specializálódó kereskedelem 4. Kiépült modern infrastruktúra - műszaki (közlekedés, informatika, energetika) - intézményi (közigazgatás, kamarák) - tudományos és technológiai (felsőoktatás, technológiai transzferszervezetek) Következmény: pozitív lokális extern hatások  térbeli koncentrálódás  iparági „atmoszféra”  új vállalatok megalakulása  KKV-k helyi hálózata, klaszterek

16 16 Klaszter Gyűjtőfogalom: térbeli csomósodás, csoportosulás. Fő jellemzői: Vállalatok közötti tartós együttműködés (hálózat) Az erőforrások és kompetenciák megosztása Intenzív kapcsolat a helyi intézményekkel Az együttműködő vállalatok és intézmények földrajzi koncentrálódása (térbeli közelség) Identitás

17 17 A klaszterek típusai Iparági klaszter: egy értéknövelő termelési (ellátási) láncban egymáshoz erősen és kölcsönösen kapcsolódó vállalatok hálózata, mely kiegészül specializált szolgáltatókkal és egyéb intézményekkel. Regionális klaszter: - makroklaszter - regionális klaszter - lokális klaszter

18 18 A klaszterek általános modellje A klaszter „magja”: az iparág kulcsvállalatai + iparági intézmények A kialakulásához szükséges tényezők: a) Megfelelő üzleti partnerek (pl. beszállítók, pénzügyi szolgáltatók) b) Kapcsolódó iparágak (tudáscsere) c) Támogató (nem üzleti) intézmények (pl. oktatási, K+F)


Letölteni ppt "1 Regionális gazdaságtan 3. Területi munkamegosztás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések