Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Közműellátás 1-2. előadás Közművekről általában Vízellátás I. alapfogalmak – vízigények meghatározása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Közműellátás 1-2. előadás Közművekről általában Vízellátás I. alapfogalmak – vízigények meghatározása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki."— Előadás másolata:

1 1 Közműellátás 1-2. előadás Közművekről általában Vízellátás I. alapfogalmak – vízigények meghatározása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép PTE PMMIK Környezetmérnöki Szak (BSC)

2 Tantárgyi követelmények Tantárgykód, kredit: HULFN26, 4 kredit Félévi követelmények:  2 db ZH teljesítése  TVSZ szerinti órai részvétel Vizsga követelmények:  Szóbeli vizsga tételsor alapján  A vizsgán a félévi teljesítmény 25%-os súllyal szerepel Kötelező irodalom:  Darabos Péter – Mészáros Pál: Közművek. Digitális jegyzet. Ajánlott irodalom:  Minden kiadott powerpoint-ban készült előadásanyag végén 2

3 Közművek csoportosítása I. Közművek: olyan gyűjtőfogalom, amely egyrészt azoknak a létesítményeknek az összessége, amelyek a települések lakóinak különböző – hosszabb ideig el nem halasztható – szükségleteit zömében vezetékhálózatok segítségével elégíti ki, másrészt az ezeket üzemszerűen működő vállalkozásoknak az összessége. Közműrendszer: a lakossági igények centralizált ellátását biztosító rendszer egy adott közmű fajtára vonatkozóan (pl. gáz ellátó rendszer). Közmű rendszer főbb elemei funkció szerint:  Termelő  Elosztó  Tároló 3

4 Közművek csoportosítása II. Tulajdoni szerkezet szerint:  Önkormányzati tulajdonban lévő közművek A tulajdon és az üzemeltetési feladatok ellátása is az önkormányzat feladata A tulajdon az önkormányzaté, de az üzemeltetést szakcég látja el  Állami tulajdonban lévő közművek A tulajdon és az üzemeltetési feladatok ellátása is az állam feladata A tulajdon az államé, de az üzemeltetést szakcég látja el  Magán és vegyes tulajdonú közművek 4

5 Közművek csoportosítása III. Kiterjedés szerint:  Közműpótló berendezések (decentralizált közműellátás)  Települési  Település csoportot ellátó  Regionális  Kontinentális  Interkontinentális  Globális 5

6 Közművek csoportosítása IV. Funkció szerint:  Vízi-közművek Vízellátás (ivó- és ipari víz) Csatornázás (szennyvíz) Csapadékvíz elvezetés Energiaellátó közművek:  Villamosenergia ellátás és közvilágítás  Vezetékes gázellátás  Távhőellátás (fűtés és használati meleg Távközlő közművek:  Hírközlő közművek, (telefon, távíró, telex)  Egyéb távközlő hálózatok jelzőkészülékek (kábel-tv, adatkábel hálózat, stb..)  Mobil vagy műholdas kommunikáció Egyéb közművek:  Csőposta  Pneumatikus szemétszállítás 6

7 Közművek kialakulása I. Ókori város alapítások (Szíria, Babilon, Kína, stb…) idején épültek az első közművek (vízellátás, öntözés, szenny- és csapadékvíz elvezetés). Meleg éghajlat → ésszerű vízgazdálkodás → magas színvonalú vízépítő mérnöki tevékenység Ókori görög ország városállamai:  Kutak, ciszternák, forrásfoglalások. vízellátás, öntözés, csapadék- és szennyvíz elvezetés.  Az ókori Athén egyik vízvezetéke még a XX. század elején is része volt a város vízgazdálkodásának. Római birodalom:  Fejlett vízépítő mérnöki tudás  Maradandó létesítmények 7

8 Közművek kialakulása II. – Róma vízellátása Római vízellátó hálózat - alagutakkal aquaductokkal  (500 év alatt 11 rendszer épült ki Róma vízellátására)  Leghosszabb rendszer 91 km hosszú  m3/nap vízellátó kapacitás!!! 8

9 Közművek kialakulása III. – Római kori víztározók (Tunézia, Aglabidák) 9

10 Közművek kialakulása IV. – Róma vízelvezetése 10 Cloaca Maxima 1 db faragott kőtömb mérete 1,2*1,0*0,8 m A vizeletet mosólúgként használták – Vaspasianus császár megadóztatta a mosodásokat – innen jött a mondás „a pénznek nincs szaga” – egyben ez volt a mai környezethasználati díj első formája

11 Közművek kialakulása V. Középkori városok:  Közművek hiánya  Talajvíz és felszíni vizek bakteriális szennyeződése  Járványok  Mátyás király budai várának vízigényét 8 km hosszú vízvezetékkel látták el Ipar forradalom:  Közművek fejlődése  1761 London: vízellátó gőzszivattyú 1800-as évek eleje:  Városi gázhálózat világítási céllal  Nagyobb városok csatornázása 11

12 Közművek kialakulása VI as évek második fele:  1856 első budai vízmű üzembe helyezése  1860 pesti rendelet: „éjjeli edény ablakon való ürítése előtt kötelesek kikiáltani”  1879 Edison: izzó feltalálása  1885 váltó áramú transzformátor feltalálása  1876 Bell: telefon szabadalmi bejelentése  1885: első amerikai telefon társaság alapítása  1891 elektromos áram távvezetése  Régi nagyszelvényű csatornákba víz, gáz és elektromos közművek vezetése → közműalagút, rendszer szemléletű közművesítés 12

13 Közművek kialakulása VII a hazai városok harmadában van vezetékes ivóvíz 1910 budapesti egyesített rendszerű csatorna kiépülése Első világháború hadi üzemei – gőzvezetékek fűtési célú kiépítése, (távhőellátás kezdete) 1920-as évek:  vasbeton használatának széleskörűvé válása – nagyszelvényű közműalagutak  Távközlés térnyerése Második világháború után:  Városok újjáépítésével, komplex rendszerszemléletű közművesítés 13

14 Közművek jövője – merre tovább? Közmű centralizáció vagy decentralizáció ??? Globális klíma változás Gazdasági jövőkép Társadalmi jövőkép Túlfeszített társadalmi helyzetkép 14

15 Vízellátás 15

16 16 A vízgazdálkodás idealizált rész- rendszere (vízellátás-csatornázás) vízbázisok vízszerzés víztisztításvízelosztás ipari vízfelhasználók mg-i vízfelhasználók lakossági vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás befogadó A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.

17 Vízellátó rendszer elemei és feladat Elemei:  Vízbeszerzés (külön tantárgy)  Vízkezelés (külön tantárgy)  Tisztavíz medence  Vízemelés, vízgépészet  Elosztóhálózat és tartozékai  Víztározás  Energiaellátás  Irányítástechnika Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben. 17

18 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról (11§-13§) 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet) 2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (5. melléklet 66 – 71 oldal) 18

19 EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata Vízzel való gazdálkodás elve Takarékosság elve Teljes megtérülés elve  Amortizáció is!!!  Mo-i víziközmű vagyon értéke ban 1000 Mrd Ft!!!! 19

20 Vízigény – alapfogalmak Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m 2,nap) Átlagos napi vízigény (Q d ): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m 3 /nap] Napi csúcs vízigény (Q dmax ): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m 3 /nap] Órai csúcs vízigény (Q hmax ): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m 3 /h] 20

21 Vízigény meghatározás módjai Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ / Óvatosan kell kezelni!!!!! Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!) Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok:  Foglalkoztatottság összetétele  Ellátottsági színvonal  Éghajlati viszonyok  Kulturális szokások  Település méret  Település típus  Gazdasági jellemzők  Társadalmi rétegek aránya  Vízdíj  Stb…. 21

22 Települési vízigények összetevői Kommunális vízigény (Q k )  Háztartások vízigénye  Közületek, intézmények vízigénye  A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..)  Közterület fenntartás vízigénye Ipar vízigénye(Q i ) Mezőgazdaság vízigénye (Q m ) Tűzoltás vízigénye (Q t ) Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Q v ) Q d = Q k + Q i + Q m + Q t + Q v 22

23 Ellátási színvonal (komfort fokozat) Közkifolyós módon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik. Félkomfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van. Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van. Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.) 23

24 Kommunális vízigény I. Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata Fajlagos vízfogyasztás hazánkban l/fő,nap, melynek értéke függ:  Éghajlat, időjárási viszonyok  Település jelleg, település méret  Fogyasztói szokások  Kulturális jellemzők  Komfort fokozat  Anyagi lehetőségek Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg 24

25 Kommunális vízigény II. Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében! Átlagos napi vízigény: q i (l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény N i (fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma Legnagyobb napi vízigény: β n ( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező 25

26 Kommunális vízigény III. Átlagos órai vízigény [m3/h]: Legnagyobb órai vízigény [m3/h]: β h ( - ): óracsúcs tényező (1,4 – 3,6) f h (%): óracsúcs hányad (6% – 15%) β h és f h értékeit részletesen Török L. segédletében 26

27 Kommunális vízfogyasztás napon belüli alakulása 27

28 Ipari és mezőgazdasági vízigény Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize) Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges. Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás Vízigény meghatározás módja:  Szakirodalom alapján  Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján Gyártási technológia Technológia mérete Víz visszaforgatási arányok Technológiai fegyelem 28

29 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ /2-84) I. Teljes vízigény (Q t ): a teljes technológiai és szociális vízigény összege Teljes technológiai vízigény (Q t,te ): a teljes termelési technológia vízigénye Teljes járulékos vízigény (Q ta ): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye Frissvíz igény (Q f ): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege Friss pótvíz igény (Q fm ): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény Használt pótvíz igény (Q mu ): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény Pótvíz igény (Q m ): használt és friss pótvíz igény összege 29

30 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ /2-84) II. Átfolyó frissvíz igény (Q f,fl ): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény Vízveszteség (Q l ): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege. Párolgási veszteség (Q le ) Szivárgási veszteség (Q lsd ) Kihordási veszteség (Q lc ) Újrahasznált víz (Q r ): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz Visszaforgatott víz (Q re ): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz 30

31 Ipari vízhasználat mutatói (MSZ /2-84) III. Fajlagos ipari teljes vízigény: p i (db): legyártott termékek száma Fajlagos ipari frissvíz igény: Frissvíz kihasználási tényező: 31

32 Hazai ipari vízigények alakulása 32

33 Tűzoltási vízigény I. Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi- víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során). A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz. Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg Külső tűzi-víz igény biztosítása:  Tűzcsapokról (min. 200 m-ként)  Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek) Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó. Belső tűzi-víz igény biztosítása:  Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről  Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni! Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben 33

34 Tűzoltási vízigény II. Tájékoztató jellegű adatok tűzoltási vízigényre (MSZ-595) A települési mértékadó tüzi-víz mennyiséget 3 órán át kell biztosítani 34

35 Tűzoltási vízigény III. Szemléletváltás: A 147/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján a tűzoltáshoz szükséges vizet a közműhálózatból akkor lehet vételezni, ha az felszíni vízből vagy ipari vízhálózatból nem, vagy nem elegendő mennyiségben vételezhető. 35

36 Oltóvíz biztosítás időtartama (OTSZ szerint) Normatív tűzterhelés alapján kell meghatározni: 36 Normatív tűzterhelés (MJ/m 2 ) Min. oltóvíz biztosítási időtartam (h) 200-ig0,5 201 – 400-ig1 401 – 800-ig1,5 800 felett 2

37 OTSZ hálózattervezési vonatkozásai A mértékadó oltóvíz mennyiséget a településen, illetve a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére kell meghatározni A települési vízhálózatot úgy kell méretezni hogy a mértékadó oltóvíz igényt és az átlagos kommunális vízigényt a hálózat egyidejűleg tudja biztosítani! Oltóvíz céljára is igénybe vehető hálózati szakasz esetén, ágvezeték legalább NA 100, míg körvezeték legalább NA 80 legyen! 1000 főnél kisebb településen ettől el lehet térni, ha 200 m-en belül megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő hely van. A vízmű magas és mélytározójánál NA 100 csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helye(ke)t kell kialakítani. Tűzcsapok minimális távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!) Új vezetékes vízellátó hálózat építésekor csak föld feletti tűzcsap telepíthető! 37

38 Oltóvíz tározók kialakítása OTSZ szerint Min. hasznos térfogat 30 m 3 A tározó max. mélysége 7 m lehet! Tározó és védendő építmény max. távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!). Szívócsövek száma: minden megkezdett 100 m 3 hasznos térfogatra 1 db Szívócső minimális átmérője: NA 100 Szívócsövek minimális távolsága: 5 m 38

39 Tűzcsapon biztosítandó nyomás OTSZ szerint 39 Min. nyomás a kiáramlási keresztmetszetnél (bar) Mértékadó épület tűzveszélyességi osztálya 4„A” és „B” 3„C” 2„D” és „E” 2Fali tűzcsapoknál

40 Szükséges oltóvízintenzitás OTSZ szerint Mértékadó tűzszakasz terület (m2)Szükséges oltóvíz intenzitás (l/min) - tól-ig felett

41 Hálózati és szolgáltatási veszteségek Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése). Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8- 15% 41

42 Távlati előrejelzés Távlati tervezés (20-50 év):  147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő  Fogyasztási prognózis készítés: Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..) Politikai prognózisok Népességszám alakulás prognózisa Éghajlatváltozás hatása Országos –regionális –helyi prognózisok Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..) Célállapot - ütemezés 42

43 Vízfogyasztás alakulása Budapesten ( ) 43

44 44 Felhasznált irodalom Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja Közműhálózatok tervezése HEFOP/2004/3.3.1/ digitális jegyzet MSZ / A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás MSZ / Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983. Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó /2008 (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról Darabos Péter – Mészáros Pál: Közművek. Jegyzet. BME-VKKT, (kiadva pdf-ben) Juhász Endre: Magyarország közműellátása. Vízügyi közlemények. LXXXV. Évfolyam 2003 évi 2. füzet. (kiadva pdf-ben)

45 45 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Közműellátás 1-2. előadás Közművekről általában Vízellátás I. alapfogalmak – vízigények meghatározása Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések