A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai

A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai
Növényvilág védelme VI. előadás A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai

A Pannon-medence növényvilágának sokfélesége

A Pannon-medence élővilágának sokfélesége több forrásból táplálkozik: földtörténeti múlt, a jelen ökológiai adottságai, az ember környezetformáló hatása. A Földre és hazánkra vonatkoztatott fajok száma Élőlénycsoport Földön leírt fajok száma Magyarországon élő fajok száma Algák 41.000 4.000 Gombák 69.000 10.000 Zuzmók 13.500 700 Májmohák 150 Lombosmohák 15.000 500 Harasztok 11.000 60 Virágos növények 2.200 Gerinctelen állatfajok összesen 43.000 Gerinces állatfajok összesen 45.000 570

Hazánk élővilágának természetvédelmi szempontból kiemelt elemei a bennszülött (endemikus) fajok. Kis elterjedési területük miatt is általában veszélyeztetettek, s megőrzésük ránk (vagy a környező országokra) ró terhet. szuperendemizmusok: csak a mai Magyarország határain belül, pannon endemizmusok: a Pannon-medencében, kárpáti (szub-)endemizmusok: a Kárpát-medencében és a Kárpátokban élnek. 1. 2. 3.

Endemikus fajok Paeonia officinalis subsp. banatica Ferula sadleriana Apatura metis

Természetvédelmi szempontból a másik kiemelt csoportot a maradvány (reliktum) fajok jelentik. Valamelyik korábbi földtörténeti időszakból visszamaradt, napjainkban is az adott területen megtalálható fajokat értjük alattuk. A Pannon-medence élővilágára nagy hatást gyakorolt az utolsó jégkorszak (pleisztocén), ehhez viszonyítva: jégkorszak előtti (preglaciális), jégkorszaki (glaciális) jégkorszak utáni (posztglaciális) maradvány fajokról beszélhetünk.

Reliktum fajok Umbra krameri Vaccinium oxycoccos

A sajátos medence jelleg, a környező magashegységek elszigetelő szerepe, a különböző klímahatások miatt eltérő elemekből épül fel hazánk élővilága, sokféle elterjedésű fajok találkozásának színtere. Areatípus (flóraelem) Kárpát-medencei flóra (%) Hazai flóra (db , %) Kozmopolita 3,4 145 ; 5,6 Circumboreális 5,6 177 ; 6,8 Eurázsiai 15,0 579 , 22,2 Európai 18,1 372 , 14,4 Szubboreális 1,3 14 , 0,5 Szubkontinentális 12,4 344 , 8,7 Szubmediterrán és balkáni 17,0 422 , 20,8 Szubatlantikus 2,6 59 , 2,3 Magashegységi 11,1 68 , 2,7 Endemikus 9,6 Adventív 3,9 331 , 12,6

Calistegia sepium kozmopolita Vaccinium myrtillus circumboreális Adonis vernalis eurázsiai Corylus avellana európai Alnus viridis szubboreális Spiraea crenata szubkontinentális

Syringa vulgaris szubmediterrán-balkáni Calluna vulgaris szubatlanti Thlaspi montanum magashegységi Linum dolomiticum endemikus Centaurea cyanus adventiv

Törvények és rendeletek áttekintése
Magyarországon magasabb szintű természetvédelmi jogszabály-t 1935-ben, 1961-ben, 1971-ben, 1982-ben és 1996-ban alkottak. 1961-ben jelent meg az Elnöki Tanácsnak a természetvédelemről szóló 18. törvényerejű rendelete, amely kimondja: „A természetnek azon tárgyait, amelyeknek megőrzése és fenntartása tudományos vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni, és óvni kell minden hatástól, amely fennmaradásukat vagy sajátos természeti tulaj-donságukat sérti vagy veszélyezteti.” Megalakult az első önálló természetvédelmi hatóság, az Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH), (a Természetvédelmi Tanács intézménye megmaradt, a helyi természetvédelmi hatósági feladatokat a megyei tanács mezőgazdasági feladatokat ellátó szak-igazgatási szervéhez kerültek).

A természetvédelem átfogó jogi szabályozása, önállósodása megtörtént, de a vadon élő növényfajok esetében a faji védelem továbbra sem oldódott meg. 1962-ben állította össze Horváth Ernő és Jeanplong József „Vas megye ritka és védelmet érdemlő növényei”-nek listáját. A lista 115 fajt tartalmazott.

1971-ben egy újabb kormányrendelet [12/1971. (IV.1)] foglalkozik a természetvédelemmel. - helyi és országos természeti értékek - nemzeti parkok létrehozása - első növényfaj, az erdélyi hérics (Adonis × hybrida) védetté nyilvánítása

1976-ban megalkották az emberi környezet védelméről szóló törvényt, amely természetszerűleg magával vonta a természetvédelmi jogszabályok (elsősorban a szervezeti működéssel kapcsolatos) átalakulását is. A törvény 28. §-a [(3) bekezdés]: Védetté kell nyilvánítani azokat a termőhelyeket, növénytelepítéseket és növényeket (növény-társulások, növényfajok, egyes fák, parkok stb.), amelyek tudományos jelentőségűek, ritkaságuk, különlegességük miatt, illetőleg kulturális vagy egyéb közérdekű szempontból értékesek. (Kivonat az évi II. „Az emberi környezet védelméről” intézkedő törvény szövegéből.)

1976-ban dél-dunántúli megyékben néhány látványos, kereskedelmi céllal is gyűjtött, s emiatt elég veszélyeztetett növényfaj megyei védettségét mondták ki. Zala és Somogy megyékben a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris), az erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), a kakasmandikó (Erythronium dens-canis), a kockásliliom (Fritillaria meleagris), a lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum), a szúrós csodabogyó (R. aculeatus) és a sárgaliliom (Hemerocallis lilio-asphodelus) kapott védelmet.

„…a kockásliliom a Zala és a Kerka völgyében helyenként még ma is tömegesen előfordul. Hatásos védelme csak termő-helyén biztosítható, elsősorban a talaj-vízszint biztosíthatóságával, ill. a talajvíz elvezetésének megakadályozásával. …A védelem fontosságát és jelentőségét a megyei lap hasábjain, természetvédelmi kiadványokban és természetvédelmi jellegű előadásokban hangsúlyozni kell. Fontos az egyes növényfajok jelentősebb előfordulási helyeinek feltárása, behatárolása és a védelem kiterjesztése a termőhelyre is. E munkát a jelen tervidőszak végéig be kell fejezni.”

A szúrós csodabogyó védelmét később Baranya és Tolna megyében is elrendelték, valamint Tolnában védelem alá helyezték az illír sáfrányt (Crocus tommasinianus). A Tolna megyei Gyulaj határában Apt Ödön erdőmérnök 1941 tavaszán fedezett fel egy újnak látszó sáfrányt. A bizonytalan rendszertani helyű növényt Horvát Adolf Olivér és Jávorka Sándor (részben Csapody Vera társaságában) is vizsgálták és begyűjtötték. Az MTA és a Magyar Növénytani Társaság által – a háború után első ízben meg-rendezett – „Botanikai Napok” előadásain Jávorka jún. 9-én „Hazai Crocusaink” c. előadásában bemutatta a gyulaji növényt, és azt ideiglenesen Crocus heuffelianus Herb. var. csapodyae Horvát et Jáv. névvel látta el. Az előadás kéziratos szövegét Jávorka hagya-tékából Priszter Szaniszló 1964-ben tette közzé. Priszter későbbi vizsgálatai derítették ki 1964-ben, hogy a gyulaji sáfrány nem a C. heuffelianus alá tartozó taxon, hanem az illír – közép-balkáni elterjedésű C. tommasinianus Herb. fajjal azonos.

1981-ben Zala megyében védelem alá helyezték még a következő fajokat: téltemető (Eranthis hyemalis), zergeboglár (Trollius europaeus), henye boroszlán (Daphne cneorum), magasszárú kocsord (Peucedanum verticillatum), osztrák zergevirág (Doronicum austriacum).

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának évi 4. sz. törvényerejű rendelete (Magyar Közlöny szám) határozza meg az intézményes természetvédelem feladatát. Ebben intézkedik többek között hazánkban először a növényfajok védelméről. A törvényerejű rendelet alapján védetté nyilváníthatók - az arra érdemes növényfajok, - ezek jellegzetes társulásai, - a különleges értéket képviselő növénytelepítések vagy növény-egyedek. A rendelet a jogi védettségen túl előírta, ha a „faj megóvása másként nem biztosítható”, akkor a faj „jellegzetes termő-, ill. tenyésző-helyével” együtt kell védelem alá helyezni. A rendelet a jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek esetében „a természetvédelem érdekeit súlyosan sértő tevékenység vagy mulasztás” esetén természetvédelmi bírság kiszabását írta elő.

E törvényerejű rendelet végrehajtásáról jelent meg a 8/1982. (III. 15.) számú minisztertanácsi rendelet, mely többek között kimondta: „A védetté ill. fokozottan védetté nyilvánított növényfaj védettségének hatálya kiterjed a faj minden egyedére, az egyed valamennyi részére (gumó, hagyma, gyökér, hajtás, levél, virág, mag stb.), bármely állapotára.” A rendelet értelmében a védett növényfajokkal kapcsolatos minden tevékenységhez a területileg illetékes természetvédelmi illetve nemzeti park igazgatóságok engedélye, a fokozottan védett fajok esetében pedig a Természetvédelmi Hivatal engedélye szükséges. Fokozottan védett faj esetében az engedély csak természetvédelmi vagy más fontos közérdekből adható meg.

A védett növényfajok körét hazánkban elsőként az 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelete állapította meg (Magyar Közlöny szám). A rendelet 1. sz. melléklete a védetté nyilvánított 291 edényes növényfaj és 19 mohafaj listáját és eszmei értékeiket (500, 1000, 2000 ill forint) tartalmazza. A rendelet 3. sz. melléklete pedig 30 fokozottan védett edényes növényfaj listáját tartalmazza, melyek eszmei értéke példányon-ként egységesen 5000 forint volt. Az ekkor védetté nyilvánított fajok a mai napig a védett növényeink listájának gerincét alkotják.

1988-ban kissé módosították a rendeletileg védett növények körét. A 7/1988. (X. 1.) KVM-rendelet (Magyar Közlöny szám) a védett növényfajok körét 75 fajjal bővíti és rendelkezik ezek eszmei értékeiről is. Az addig is védett Horánszky-cickafarkot (Achillea horanszkyi) pedig fokozottan védetté nyilvánítja. Ekkor lett védett számos gyakori és nem veszélyeztetett orchideafaj is, melyet hazánk Washingtoni Egyezményhez (CITES) való 1985-ös csatlakozása tett szükségessé [kivonat a 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletből]. Az évi pótlás a MTA Botanikai Bizottsága javaslatán alapszik.

Ujhelyi József 1975-ben a tudományra nézve új Achillea fajt írt le Achillea horanszkyi néven. Leírása idején az A. horanszkyi-nak csak egyetlen, bár jelentős egyedszámú populációja volt ismert az Esztergom melletti Szamár-hegyen. Ujhelyi József abban reménykedett, hogy az új faj újabb populációit sikerül majd felfedezni hasonló termőhelyeken, vagyis a Visegrádi-hegység, a Börzsöny és a Mátra andezit sziklagyepeiben. Ez a várakozás sajnos a mai napig nem teljesedett be, sőt az egyetlen ismert populáció is lassan fogyatkozni kezdett, és 1991-ben már csak egyetlen, kb. 25 hajtásból álló polikormon volt megtalálható 3-4 virágzó hajtással a Szamár-hegy északnyugati részén. A hajtások száma évről-évre fogyott, és mára teljesen eltűnt. Időközben szerencsére sikerült találni egy másik, néhány hajtásból álló tövet a hegy délkeleti oldalán. Ma ebből az egyetlen vadon élő egyedből és a Vácrátóti Botanikuskertben Galántai Miklós által fenntartott néhány cserepes példányból áll a faj.

1993-ban jelentős változások történtek a védett növényfajok listájában. A 12/1993. (III. 31.) KTM rendelet (Magyar Közlöny szám) újból megállapítja (többek között) a védett és a fokozottan védett növényfajok körét (előbbiek számát 69-cel, utóbbiakét 16-tal növeli). Ez a jogszabály a hazai természetvédelem történetében először rendelkezik a védett fajok hibridjeinek védelméről. Néhány növényfaj [pl. a hazánkból kipusztultnak tekinthető barázdált csüdfű (Astragalus sulcatus); vagy a gyakori, nem veszélyeztetett mocsári nőszirom (Iris pseudacorus)] védelmét feloldották. Jelentős előrelépés volt e jogszabály a fásszárú növények jogi védelmének szempontjából. Korábban ugyanis az volt a hivatalos álláspont, hogy a fásszárú növényfajok (fák és cserjék) védelme elsősorban erdészeti feladat ill. erdőművelési kérdés.

1993-ban védelmet kapott a fásszárúak közül például a tiszafa (Taxus baccata), a keleti gyertyán (Carpinus orientalis), a magyar tölgy (Quercus frainetto), 3 madárbirs-faj (Cotoneaster spp.), a fekete lonc (Lonicera nigra), a csermelyciprus (Myricaria germanica) és fokozottan védett lett a csikófark (Ephedra distachya).

A nemzetközi természetvédelmi szervezetek (IUCN, ICBP, stb.) elvárásaihoz igazodva védelem alá kerültek olyan, Magyar-országon egyelőre létükben nem veszélyeztetett endemikus fajok [pl. kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), Sadler-imola (Centaurea sadleriana)], vagy olyan fajok, amelyek védelmét világállományuk nagyobb mértékű veszélyeztetettsége és élő-helyeik nyugat-európai visszaszorulása miatt nemzetközi egyezmények ajánlják [pl. pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum), iszapfű (Lindernia procumbens)].

Fokozott védelem alá helyezték a szibériai hamuvirágot (Ligularia sibirica), amely kipusztult utolsó ismert hazai lelőhelyéről is. Az 1982-ben megállapított, ad-digra nagymértékben inflálódott, szankcionáló hatását elvesztett „eszmei értékek” helyett új termé-szetvédelmi értékeket állapítottak meg. A védett növényfajok forint-ban kifejezett természetvédelmi értéke ezután 2.000, és forint, a fokozottan védetteké pedig vagy forint.

Az évi LIII. természetvédelmi törvény A törvény 9. §-a valamennyi „vadon élő szervezet” esetében előírja [(1) bekezdés]: a „gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni.” A (2) bekezdés szerint: „Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.” „A vadon élő szervezetek ill. életközösségeik védelmét élő-helyükkel együtt kell biztosítani.” ill. [(6) bekezdés] „A vadon élő szervezetekre vonatkozó rendelkezések kiterjednek a faj minden egyedére, annak vala-mennyi fejlődési szakaszára, alakjára, állapotára, részére.”

Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet [25. § (1) bekezdés], országos jelentőségű védelem esetén a területileg illetékes természetvédelmi igazgatóságnál vagy nemzeti park igazgató-ságnál, helyi jelentőségű védelem esetén a helyi önkormányzatnál. [25. § (4) bekezdés]: „Természeti érték védetté, fokozottan védetté nyilvánítását a Minisztérium készíti elő.” Egyben előírja, hogy az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljainak megvalósításához szükséges intézkedéseket, és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható követ-kezményét.

A törvény 42. §-a egyebek mellett előírja: (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyez-tetése, károsítása. (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. (3) Az igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve - ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik - nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez; b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez; c) egyedének külföldre viteléhez, az országba behozatalához, az országon való átszállításához;

d) egyedének preparálásához; e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához; f) egyedével vagy egyedén végzett nemesítési kísérletekhez; g) egyedének biotechnológiai célú felhasználásához; h) természetes állományai közötti mesterséges géncseréjéhez. (4) Védett növényfajokból álló gén- és szaporítóanyag-bank létre-hozásához, védett növényfaj gén- és szaporítóanyag-bankban történő elhelyezéséhez az igazgatóság engedélye szükséges. (6) Fokozottan védett növényfaj egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének eltávolításához, elpusztítá-sához, megszerzéséhez az igazgatóság engedélye szükséges. (7) Fokozottan védett vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfajok esetén a (3) illetőleg a (6) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.

E jogszabály kimondja továbbá: „Tudományos és természet-védelmi jelentőségük miatt védett, illetve fokozottan védett fajnak minősülnek a védett, ill. fokozottan védett növény- és állatfajok hibridjei. A hibridfajok egyedenkénti értéke a magasabb értékkel rendelkező védett, illetve fokozottan védett szülőfaj értékével egyezik meg.” Problémák a törvény érvényesítésével kapcsolatban e) védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő – élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka!, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásvány-társulás, ősmaradvány.

Ismételt módosítás történt 1996-ban a természetvédelmi törvényhez kapcsolódó 15/1996. (VII. 26.) KTM rendelet életbeléptével. 11 fajjal emelkedett a védett növényfajok, 5 fajjal a fokozottan védett növényfajok száma, ezekkel együtt a védettségi listán 20 (tőzeg)mohafaj, 444 védett edényes növényfaj és 52 fokozottan védett edényes növényfaj szerepel.

A védett növényfajokkal kapcsolatban igen fontos jogszabály az évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, ugyanis e törvény bevezeti a természetkárosítás fogalmát, és megfogalmazza a védett fajokkal kapcsolatos szankciókat. - § - § - § - § - § - § - § - § - § - § - A törvény XXIII. fejezete foglalkozik a környezet és természet elleni bűncselekményekkel.

2001-ben a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelettel a hazai védett növényfajok listája az 1996-os állapotokhoz képest 58 moha- és 121 edényes növényfajjal bővült. A lista bővítését egyben egyes, már korábban védett taxonok természetvédelmi értékének módosítása is követte. Az edényes növényfajok közül védett 554 faj, fokozottan védett 63 faj lett. A 2001-es rendeletben egészen új elem a védett mohák jegyzéke, (korábban Magyarországon a tőzegmohák kivételével alacsonyabb-rendű növények nem voltak védettek!), amely 78 fajt tartalmaz, 2 faj kivételével ( Ft) egységesen Ft összegben meg-határozott természetvédelmi értékkel.

2005-ben újabb rendelet [23/2005. (VIII. 31.) KvVM] született a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról. A mohák és a magasabbrendű védett növényfajok listája változatlan formában jelent meg. A fokozottan védett növényfajok természetvédelmi értéke került korrekcióra. A korábbi és Ft-os összegek Ft-ra és Ft-ra emelkedtek. Tovább bővült a védett fajok köre 35 gombával és 5 zuzmóval Ft, Ft és Ft értékben meghatározott természetvédelmi értékkel.

A 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet alapján 3 új védett zuzmó-faj lett. 2008-ban újabb rendelet [22/2008. (IX. 12.) KvVM] született a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról. 8 korábban védett növényfaj átkerült a fokozottan védett kategóriába, 3 fajt – téves adataik miatt – töröltek a listáról, s 1 új védett mohafaj, illetve 27 új növényfaj került be a rendeletbe. Így 35 védett gombafaj, 8 zuzmófaj, 79 mohafaj, 570 edényes növényfaj, továbbá 71 fokozottan védett edényes növényfaj szerepel a listán.

10 növényfaj esetében kiegészítő rendelkezésre is sor került, amelyek az alábbiak: Kivéve gyógyászati célra feldolgozott származéka: árnika, kálmos, közönséges és réti palástfű, örménygyökér, vidrafű Kivéve gyümölcse, gyógyászati és élelmezési célra feldolgozott származéka: fekete ribiszke, homoktövis, vörös áfonya Kivéve energetikai célra termesztett és feldolgozott származéka: magas tarackbúza E növényfajok továbbra is védetté maradtak, viszont bizonyos származékaik kikerültek a védelem alól.

2012-ben ismét módosult a védett növényfajok köre és természetvédelmi értéke. A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendeletével módosította a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajok körét, valamint természetvédelmi értékét. A október 1-én életbe lépett jogszabály alapján Védelemben részesül Fokozott védelemben részesül 35 gomba faj, haraszt faj 8 zuzmó faj, nyitvatermő faj 77 moha faj, zárvatermő faj 37 haraszt faj 531 zárvatermő faj, (Az állatok esetében védett 986 faj, fokozottan védett 186 faj.)

Európai Uniós egyezmények, együttműködések
A 2012-ben megjelent módosítás az új fajok felvételén túl a rendelet szerkezetével kapcsolatban is számos változtatást vezetett be. Fontos változás, hogy míg korábban a rendelet külön mellék-letekben sorolta fel a védett (1. melléklet) és fokozottan védett (3. melléklet) növényfajokat, addig most ezek egy közös mellékletben táblázatba kerültek. A rendelet táblázatos formában sorolja fel a védett, illetve a fokozottan védett növényfajokat, valamint azok egyedeinek pénzben kifejezett értékét (7. táblázat).

A növények a táblázatban nagyobb rendszertani egységek (mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők), illetve azokon belül családok szerint vannak csoportosítva, s alfabetikus sorrendben tudományos nevükkel vannak megadva. A védett növények esetében a természetvédelmi érték 5.000, vagy Ft, míg a fokozottan védettek esetében vagy Ft lehet. A rendelet szerint a teljes pénzben kifejezett értéket kell figyelembe venni a faj élő vagy élettelen példánya, bármely fejlődési alakja, továbbá felismerhető része, származéka esetében.

Hangsúlyozandó, hogy a magyar vonatkozású növényfajok közül a rendelet 7. mellékletében (8. táblázat) csak azokat tüntették fel, melyek a rendelet 1. mellékletében (7. táblázat) nem szerepelnek! (A 7. mellékletben (8. táblázat) felsorolt fajok hazánkban nem a klasszikus értelemben védettek, hiszen nem az 1. mellékleten szerepelnek, de a gyakorlatban ez a különbség nem válik el, hiszen az ebbe a kategóriában szereplő fajok is rendelkeznek természetvédelmi értékkel, így azok károsítása bírságot vagy büntetést von maga után.) A 7. melléklet (8. táblázat) fajainak természetvédelmi értéke egyedenként Ft.

Védettség Törvények és rendeletek áttekintése Év 1971 1982 1988 1993 1996 2001 2005 2008 2012 2013 Jogszabály Országos Természet-védelmi Hivatal 403/1971 határozata 1/1982.(III. 15.) OKTH rendelet 1. sz. melléklete 7/1988. (X. 1.) KVM rendelet 12/1993.(III. 31.)KTM rendelet 15/1996. (VII. 26.) KTM rendelet 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. és 3. sz. melléklete 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet 1., 3. és 9. sz. melléklete KvVM rendelet 1. sz. melléklete és a 22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelet 1., 2. és 9. sz. melléklete 18/2008. (VI. 19.) 100/2012 (IX. 28.) VM rendelet 1. és 9. sz. melléklete 83/2013 (IX. 25.) VM rendelet 1. és 5. sz. melléklete Gomba - 35 / - 58 / - Zuzmó 5 / - 8 / - 17 / - Moha 19 / - 20 / - 78 / - 79 / - 77 / - Edényes növény 1 / - 291 / 30 364 / 31 433 / 47 444 / 52 554 / 63 570 / 71 569/87 Σ 310 / 30 384 / 31 453 / 47 464 / 52 632 / 63 672 / 63 692 / 71 689 / 87 721 / 87 ΣΣ 1 340 415 500 516 695 735 763 776 808 A védett és fokozottan védett gomba-, zuzmó-, moha- és edényes növényfajok számának változása. (A / jel előtti számok a védett, az utána következő számok a fokozottan védett taxonok számát mutatja.)

Minta: 1. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez Védett növények 1 Ádám-berkenye Sorbus adami 10 000 2 Adriai varjúháj Sedum acre subsp. neglectum 2 000 3 Agárkosbor Orchis morio 4 Ágas holdruta Botrychium matricariifolium 5 Aldrovanda Aldrovanda vesiculosa 6 Andreánszky-berkenye Sorbus andreanszkyana 7 Apró füzény Lythrum tribracteatum 8 Apró nőszirom Iris pumila 5 000 9 Apró szádor Orobanche nana

Részlet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. mellékletéből 7. táblázat A B C D E Rendszertani kategória Fokozottan védett faj tudományos neve Védett faj tudományos neve Magyar elnevezés Természetvédelmi érték (Ft) 163. ANGIOSPERMA TOPHYTA ZÁRVATERMŐK 164. Alliaceae hagymafélék 165. Allium carinatum szarvas hagyma 5 000 166. Allium moschatum pézsmahagyma 167. Allium paniculatum (syn.: Allium marginatum) bugás hagyma (vöröses hagyma) 10 000 168. Allium sphaerocephalon bunkós hagyma 169. Allium suaveolens illatos hagyma 170. Allium victorialis győzedelmes hagyma (havasi hagyma) 50 000 171. Alismataceae hídőrfélék 172. Caldesia parnassifolia szíveslevelű-hídőr (lápi szíveslevelűhídőr)

A védett növények nemzeti listájának értékelése 1. Felülvizsgálat és korrekció sorozatos hiánya Okok: - ismerethiány - szakmapolitikai - emberi tényezők Formai hibák: alfabetikus magyar névlista - nehezen áttekinthető - taxonok nehezen kereshetők - nem szakemberek számára kezelhetetlen - szakemberek számára is nehezen kezelhető

2. Szakmai hibák Taxonómiai problémák: Dianthus arenarius subsp. borussicus Balti szegfű Dianthus plumarius alakkör Thlaspi kovatsii Schudich-tarsóka Hesperis vrabelyiana Vrabélyi-estike Rosa sancti-andreae Rosa villosa Cotoneaster matrensis Pannon madárbirs Pulsatilla montana és a Pulsatilla pratensis subsp. zimmermanii

Nevezéktani hibák: Orobanche nana Orobanche ramosa subsp. nana Aconitum vulparia Aconitum lycoctonum subsp. vulparia Lilium bulbiferum Lilium bulbiferum subsp. croceum Lathyrus transsylvanicus - Lathyrus laevigatus subsp. transsylvanicus Isatis tinctoria Isatis tinctoria subsp. praecox Astragalus vesicarius Astragalus vesicarius subsp. albidus

3. Pontos információhiányból, szakmai egyeztetésből fakadó hibák - Magyarországon nem élő taxonok listára kerülése Asplenium cuneifolium - Anogramma crispa Gentianella uliginosa - Gentianella austriaca - indokolatlan és szakmailag nem kellően átgondolt védetté nyilvánítások 4. Természetvédelmi érték szubjektív meghatározása

Veszélyeztetettség, ritkaság
5. Figyelmetlenségből fakadó hibák - taxonnév elírások: Sorbus adamim Sorbus adami Hippophae rhamnoides Hippophaë rhamnoides Ludwigia patustris Ludwigia palustris Óriásútifű Óriás útifű - korábban védett taxonok kimaradása: Cirsium furiens

6. Következetlenség - bizonyítottan az utóbbi 50 évben kipusztult fajok szerepeltetése Lycopodium issleri Issler-laposkorpafű Ribes petraeum Bérci ribiszke Chamaecytisus heuffelii Heuffel-zanót Krascheninnikovia ceratoides Pamacslaboda Eriophorum gracile Vékony gyapjúsás (Ligularia sibirica Szibériai hamuvirág) (Arnica montana Árnika)

7. Taxonok szerepeltetésének módja Epipactis atrorubens Epipactis atrorubens subsp. borbasii Linum hirsutum Linum hirsutum subsp. glabrescens 8. Rugalmatlanság 9. Kipusztultnak hitt fajok újra előkerülése Spiraea crenata Csipkés gyöngyvessző Cirsium boujartii Bouzsart-aszat

10. Új fajok Corispermum marschalii Corispermum leptopterum Salsola collina Epipactis spp. Cirsium spp.

„A természetben folytatott vizsgálódások során semmi sem tűnhet hiábavalónak.”
id. Plinius

A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "A magyarországi növényvilág védelmének hazai jogi vonatkozásai"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés