Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. NAGYIPARI FILMGYÁRTÁS KIALAKULÁSA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. NAGYIPARI FILMGYÁRTÁS KIALAKULÁSA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013."— Előadás másolata:

1 4. NAGYIPARI FILMGYÁRTÁS KIALAKULÁSA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013

2 A nagyipari filmgyártás kialakulásának folyamata  A mozgóképet megszületése után 2-3 évvel már a világ minden táján ismerte a közönség, és nagyjából két évtized elegendő volt arra, hogy a filmgyártás nagyipari formája kialakuljon.  A kialakulás folyamata több lépcsőben ment végbe.

3 Feltalálók kora  A legelső években még nem léteztek mozisok – vagy korabeli kifejezéssel élve – mozgókép-mutatványosok, hanem általában maguk a feltalálók vagy megbízottjaik járták a különböző országokat és vetítették saját gépeikkel a maguk készítette filmeket.  Jellemző példa a Lumière-család stratégiája: gépeiket nem adták el, hanem operatőröket képeztek ki, és szerte küldték őket a világban, hogy a különböző országokban a helyi érdekességekről filmet készítsenek, amiket azután alkalmazottaik más országokban egzotikus útifilmekként, természeti képekként vetítettek.

4 Mozgókép-mutatványosok kora  Közvetlenül a századforduló előtt kezdtek elterjedni a mozgókép- mutatványosok, azaz olyan vándorló vásári és cirkuszi mutatványosok, akik szórakoztató műsoruk részeként mozgóképeket is vetítettek.  A film ekkor még egy vegyes program részét képezte, a rövid filmecskéből összeállított rövid műsor (amely gyakran nem volt hosszabb percnél) a többi műsorszám közé illesztve jelent meg, egy attrakció volt a bűvészmutatványok, kuplék, kabaréjelenetek, állatszámok stb. között.

5 Vándormozisok kora kora  A század első éveiben a mutatványosoknak egy része már csak filmekkel járta az országot, ekkorra már annyira megnőtt a filmek hossza (10-20 percet is elérhette), hogy néhány filmből össze lehetett állítani egy egy-másfél órányi műsort.  A vándormozisok juttatták el a filmet a közönséghez, a városokban nagyobb termekben, kávéházakban vetítettek, vidéken pedig pajtákban, kocsmákban, esetleg szabad téren rendeztek mozgóképes előadásokat.  Ők már több különböző cég filmjeit mutatták be vegyesen, maguktól a gyártóktól vásároltak meg annyi filmet, ami két-három napi műsor összeállítására volt elegendő, és ha már mindet levetítették (a legnagyobb sikereket megismételve), újabb közönséget keresnek maguknak.

6 Filmkölcsönző cégek kialakulása  Az 1910-es évek második felében a legtöbb országban megjelentek a mozistársulások vagy nagy tőkéjű emberek által megalakított kölcsönzőcégek, vagyis a mai filmforgalmazók elődei.  Ez tette lehetővé az állandó vetítőhelyek létrejöttét, először csak kávéházakban, majd a külön erre a célra kialakított mozikban.

7 „Nickel odeon láz”  Amerikában 1905-ben indult a „nickel odeon láz”, amikor egy leleményes mutatványos kialakított egy olyan helyiséget, ahol egy nickel (azaz 5 cent) belépőért már folyamatosan csak filmeket vetített.  Ezt az első mozit nevezte el Nickel Odeonnak, egyszerre utalva az új szórakozás olcsó árára és „luxus”-színvonalára.  Példáját követve futótűzszerűen terjedtek el a mozik.  Amerikában különösen nagy közönséget vonzott a film, mivel a különböző országokból érkező, szegény, angolul nem tudó bevándorlók számára szinte ez volt az egyetlen szórakozási forma, amit megértettek, és meg is tudtak fizetni.

8 A többtekercses filmek és a sztárok megjelenése  Az 1910-es évek első felében az egytekercseseket lassan felváltották előbb a kéttekercses, majd a három- és négytekercsesek, és a tízes évek közepére kialakult a máig is jellemző egy-másfél-két órás filmhossz.  Ilyenek voltak az olaszok népszerű történelmi filmjei:  Enrico Guazzoni: Quo Vadis? (1912)  Giovanni Pastrone : Cabiria (1914)  Ezekhez hasonlóakat Griffith készített Amerikában:  David Wark Griffith: Amerika hőskora (1915)  David Wark Griffith: Türelmetlenség (1916)

9 A filmgyártás, a forgalmazás és a vetítés összeolvadása  A 10-es évek végén, 20-as évek elején születtek meg az első valóban nagyipari módszerekkel dolgozó filmvállalatok, amelyekre az volt jellemző, hogy integrálták a filmipar három területét: egyaránt foglalkoznak filmgyártással, forgalmazással és moziláncokat üzemeltettek.  Általában úgy jöttek létre, hogy egy sikeres mozitulajdonos egyre több mozit működtetett, amelyeknek ellátására aztán alakított egy filmkölcsönző céget, és amikor már az egész ország területén voltak mozijai és kölcsönzői, akkor érdemes volt egy filmgyártó részleget alapítania, vásárolnia, hiszen csak saját mozijai és kölcsönzői ellátásából komoly nyereségre tehetett szert.

10 Nagy amerikai filmvállalatok  Így jöttek létre azok az amerikai filmvállalatok, amelyek aztán hosszú évtizedekig uralták a piacot, és amelyek közül több még ma is létezik: a Metro-Goldwyn-Mayer, a Paramount, a Universal, a Columbia és a Warner Bros.  E cégek érdekessége az, hogy soknak az élén kelet-európai bevándorlók álltak, így például a Paramount örökös elnöke Cukor Adolf volt, míg a Fox élén a szintén magyar származású Friedman Vilmos állt.  A nagyipari összefonódás elsősorban Amerikában volt jellemző, Európában kevés országban jutott el ilyen szintre az ipar fejlődése, talán ez is egyik oka volt annak, hogy az amerikai filmgyártók egy idő után az európai piacokat is elárasztották.

11 Jiří Menzel: Mesés férfiak kurblival (1978)  Formátum: Mpg  Idő: 84 perc

12 David Wark Griffith: Amerika hőskora (1915)  Formátum: Mpg  Idő: 146 perc

13 vége


Letölteni ppt "4. NAGYIPARI FILMGYÁRTÁS KIALAKULÁSA JEGYZET ÖSSZEÁLLÍTOTTA: NIKLI KÁROLY 2013."

Hasonló előadás


Google Hirdetések