Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PROJEKT – GAZDÁLKODÁS A KULTÚRA GAZDASÁGTANA KPCM képzés Eszterházy Károly Főiskola BUDAI ERZSÉBET.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PROJEKT – GAZDÁLKODÁS A KULTÚRA GAZDASÁGTANA KPCM képzés Eszterházy Károly Főiskola BUDAI ERZSÉBET."— Előadás másolata:

1 PROJEKT – GAZDÁLKODÁS A KULTÚRA GAZDASÁGTANA KPCM képzés Eszterházy Károly Főiskola BUDAI ERZSÉBET

2 Gazdálkodás - költségek A művelődés-gazdaságtan fogalma A művelődés-gazdaságtan, vagy más szóhasználattal a kultúra gazdaságtana azt vizsgálja, hogy a közgazdasági kategóriák hogyan értelmezhetők és a közgazdasági összefüggések, törvények miként érvényesülnek a kulturális szférában. A művelődés-gazdaságtan megpróbálja elméleti és tudományos szinten megalapozni a kultúra finanszírozását.

3 A kultúra finanszírozásának általános problémái Aktuális kérdések: Milyenek a kultúra finanszírozásának aktuális gazdasági feltételei? Milyen legyen a kultúra finanszírozásának rendszere, irányítási gyakorlata? Milyen szinteken szülessenek a különböző döntések a kultúrára fordítható források elosztásáról? Hogyan történjen a finanszírozás tervezése?

4 A kulturális javak gazdasági jellemzői A kulturális javakat számos tulajdonság különbözteti meg más gazdasági javaktól. A leginkább elfogadott definíció, hogy kulturális javaknak a művészeti tevékenységek eredményeképpen létrejövő, a gazdaság kulturális ágazatába sorolt termékeket és szolgáltatásokat tekintjük. Ezek ölthetnek tárgyiasult formát pl. (könyv, CD, festmény, stb.), illetve szolgáltatás formájában (pl. előadó-művészetek) juthatnak el a fogyasztóhoz. A kulturális javak az információs termékek közé tartoznak. A fogyasztás tárgya információ, üzenet, a kapott művészi, kulturális élmény. A kulturális javakat ezért nem egyszerűen információs javaknak, hanem élményjószágoknak (szenvedély- jószágoknak) is szokás nevezni.

5 A kulturális javak közösségi támogatását alátámasztó gazdasági érvek: Opcionális kereslet: akik közvetlenül nem vásárolnak kulturális javakat, közvetetten hozzájárulnak a fennmaradásukhoz (Pl. adók), mert az externális hatások alapján az előnyökből közvetetten ők is részesednek. A jövő generáció érdekei: fennmaradjon a kulturális örökség. Nemzeti presztízs és öntudat: az ország hírnevének és a nemzeti- közösségi integráló erőnek a növelése. Tovagyűrűző hatások: mint humán tőke fejleszti a munkaerőt, amiből profitálhat a gazdaság egésze. Kockázat és bizonytalanság: az új belépők a kulturális javak piacán nem rendelkeznek kellő tőkével; a kockázat a fogyasztói oldalon is jelen van, ami a kereslet csökkenését idézheti elő. Ízlésformálás: jelenleg még nem létező új igények létrehozása.

6 A kulturális javak jellemzőinek összefüggései alapján felállítható lehetséges modell: KULTURÁLIS JAVAK GAZDASÁGI JAVAK Választás, döntés EredményKöltség tág értelmű haszon (pszichológiai, társadalmi) feláldozott haszon (költség, idő melyet mástevékenység elvégzésével szerezhetnénk) „alternatív költség”

7 Gazdasági és pénzügyi tervezés Hogyan lehet úgy jó vállalkozást létrehozni, hogy társadalmilag sikeres legyen? Stratégiai menedzsment A vállalkozás lényege, hogy felmérje és kielégítse a fogyasztók igényeit úgy, hogy hosszú távon is sikeres legyen. A kulturális vállalkozásnak ugyanakkor a társadalom érdekeit is szolgálnia kell.

8 A kulturális és művészeti intézmények fontos helyen állnak minden társadalom és gazdaság életében. Mindegyiknek közös, alapvető feladata a társadalom kulturális igényeinek kielégítéséhez szükséges termékek előállítása, kulturális élmények nyújtása, a társadalom kulturális értékeinek a megőrzése. A kulturális feladatokat ellátó vállalkozások adják a kulturális iparágat.

9 A stratégia felépítése: környezeti alkalmazkodási modell. Azok a vállalkozások a legsikeresebbek, amelyek a környezet állandó változásához tudnak alkalmazkodni. 1. A vállalkozás számára küldetést kell megfogalmaznunk. (Mit akarok eladni és kinek akarom eladni?) A piacon igazán nem a terméket vagy a szolgáltatást adom el, hanem a küldetést. 2. El kell végezni a célpiacok (hasonló igényekkel rendelkező embercsoportok) szegmentációját. Pl. életkor, nem, képzettség, vallás, vagyoni háttér, földrajzi környezet, stb. alapján. 3. A célrendszer összeállítása: mit akarok elérni gazdasági, mikroközösségi, társadalmi szinten?

10 4. A makro- és mikrokörnyezet elemzése négy szinten: - politikai, társadalmi környezet: jogi és intézményi háttér, társadalmi elvárások, civil szervezeti elvárások, stb. - gazdasági környezet: milyen gazdasági környezetben és milyen gazdasági háttérrel rendelkezik a vállalkozás? - szociális környezet: a célpiac milyen szociális helyzetben van, és várható-e ebben változás? - technikai környezet: rendkívül gyorsan változik!

11 A stratégiai tervezés lépései 1. Jövőkép, küldetés megfogalmazása (küldetés, hitvallás, küldetési nyilatkozat). 2. A szervezet belső tényezőinek valamint a külső környezetnek az elemzése. 3. Problémák elemzése. 4. Projektszintű célok megfogalmazása (ezek lebontása konkrét tevékenységekre már a projekttervezés témakörébe tartozik), és azok logikai-időbeli elrendezése. 5. Az értékelés módszereinek kidolgozása.

12 Stratégiai célok és projektek megfogalmazása A szervezet jövőképének és küldetésének tisztázása, valamint a belső és külső feltételek elemzése után elérkeztünk a szervezet stratégiai céljainak meghatározásához. „Összefésülni” a szervezet által vallott értékekből valamint a jövőképéből és a küldetéséből származó célokat a külső/belső környezet által lehetővé tett projektekkel, tevékenységekkel. A projekteknek már konkrétaknak, reálisaknak, mérhetőknek és időhöz köthetőeknek kell lenniük.

13 Üzleti terv készítésének szükségessége: Egy-egy ötlet megvalósíthatóságának vizsgálatára. Jelenlegi vagy potenciális tulajdonosok, partnerek meggyőzésére. Hitelezőknek, banknak külső finanszírozás céljából. Együttműködő partnerek tájékoztatására. Üzleti terv: célok, cselekvési lehetőségek, akcióterv. Folyamatos cselekvés a terv, a cél és a feltételrendszer folyamatos aktualizálása.

14 Marketingterv: 1. Ágazati áttekintés 2. Termékek, szolgáltatások 3. Piaci szegmentáció 4. Versenytársak vizsgálata 5. Marketing Mix

15 A kulturális intézmények, vállalkozások erőforrás igényei: tőke: reáltőke (épületek, gépek, hangszerek, könyvek) és pénztőke; saját, illetve kölcsönvett tőke; emberi munka: az ember munkavégző képessége, kreativitása, problémamegoldó képessége; természeti tényezők: föld, a technológiai folyamatokhoz szükséges természeti tényezők; vállalkozói ismeretek, készségek: menedzseléshez szükséges; információk: nélkülözhetetlenek a döntésekhez.

16 Az erőforrások, inputtényezők felhasználásával a kulturális tevékenységet folytató szervezetek, intézmények outputot, termékeket állítanak elő, szolgáltatásokat nyújtanak. Bármilyen tevékenység tartalmaz egy befektetési részt és egy kibocsátási részt, ebből a befektetés az input, a kibocsátás az output. Ebben az értelemben a kulturális intézmények esetében is termelési folyamatról beszélhetünk, amely költségekkel jár.

17 Kulturális intézmények, vállalkozások pénzügyi tervezésénél figyelembe vehető források a költségek finanszírozásához: Alaptevékenységből (pl. jegyárbevétel). Kereskedelemből (a kulturális intézmények esetében ez nagyon szelektív tevékenység, mert nem minden célra lehet ezt a tevékenységet végezni, pl. az Iparművészeti Múzeumban az ajándékbolt, a fotózás, műtárgy-becslés, kiállítások megrendezéséhez bérbe adott termek). Állami támogatásokból (az állami kulturális intézmények állami támogatást kell, hogy kapjanak, melynek összege évről évre csökken). Magánforrásokból (szponzorálás) származó jövedelmek. Pályázati forrásokból: egyre nagyobb arányt jelentenek.

18 Kulturális output fogalma: kulturális, művészeti élmény (szűk értelmezés, nehezen mérhető), hordozók, közvetítők (tág értelmezés, könnyen mérhető, számszerűsíthető), egyediség – behelyettesíthetetlenség (piaci hatalom).

19 Inputtényezők sajátossága: a kulturális intézmény működéséhez, fenntartásához kötődő (fix) elemek, adott produkcióhoz kapcsolódó (változó) termelési tényezők, határtermék fogalma: megmutatja, meddig érdemes növelni egy-egy termelési tényezőt (addig a határig, ameddig még gazdaságos a termelés).

20 Input és output kapcsolata a kulturális ágazatban: nem annyira közvetlen a kapcsolat, mint a termelőágazatokban, a növekedés mértékét a változó termelési tényező határterméke fejezi ki (arra a mértékre, amely megmutatja, hogy meddig gazdaságos a termelés, arra a változó tényezők fejtik ki hatásukat, nem pedig a fix tényezők).

21 Termelési függvény: Input – output kapcsolata. Output = felhasznált tőke, felhasznált munka kulturális intézményeknél + minőség Input tényezők növekedése output növekményt idéz elő.

22 Termelékenység növekedésének jellemzője: Lassúság 1.élőmunka-ráfordítás nagy, 2.erős mértékben függ a kulturális ágazatok termelékenysége az interakciótól – pl. látogatókkal való viszony, ill. az intézmény milyen hatást gyakorol a látogatókra, 3.technikai fejlődés hatása kisebb, mint a termelő ágazatokban).

23 Termelési költségek (a költségek összessége): fix, változó (általában az élő munkával összefüggő költségek, pl. információs költségek), Alternatív költségek: feláldozott haszon (ami azért esett ki, mert nem azt választottuk alternatívaként).

24 Csökkenő hozadék elve: A tág értelemben vett kulturális javaknál a költségek egy darabig csökkennek, majd elkezdenek emelkedni. Szűk értelemben vett kulturális javaknál az output első egysége az igazán költséges – a határköltség alacsony – átlagköltség csökken az output növelésével – növekvő skálahozadék összefüggésében jelenik meg (ahhoz, hogy egyetlen egy valamit előállítsanak, az az igazán költséges. Utána minden egyes darab előállítása már olcsóbb, egészen egy határig, amikor is ez megfordul, és újra költségessé válik). Optimális üzemméret: az egy termékre jutó összköltség adott technológia mellett a legkisebb.

25 Baumoll-kór jelenség Az átlagköltségek jobban nőnek, mint a gazdaság egészében (ez a lényege ennek a kórnak). Oka: „technológiai” sajátosságok: a munka nem helyettesíthető, ebből következik, hogy a termelékenység nem növelhető, ezért: vagy a bérek és jövedelmek lemaradnak, vagy az átlagköltségek növekednek (költséginflációs nyomás következik be). Ebből a jelenségből egy jövedelmi rés keletkezik, a bevétel és a növekvő költségek között (egyre kevésbé tudják a bevételek a növekvő költségeket finanszírozni). Ebből következik, hogy támogatásra van szükség (ki kell ezt a rést egészíteni).

26 Piaci mechanizmusok: A lakosság a kulturális javak és a szolgáltatások vásárlójaként lép fel, a piaci mechanizmusok segítségével közvetlenül finanszírozza azok előállítását.

27 Elvi előnyei: a fogyasztó diktál, az ő kulturális igényeit kell figyelembe venni sokszínű lesz a kínálat, ettől nő a választék szolgáltatók versenye folyik, állandó újításra kényszeríti a piaci szereplőket és állandó költségcsökkentésre a fogyasztó állandó kontrollt jelent a termelőnek/szolgáltatónak tartalmi és formai szempontból a fogyasztók állandó visszajelzést adnak azzal, hogy mit vesznek, mit nem (önálló döntés érvényesülhet) új szereplők léphetnek be, ha nem alakul ki monopolhelyzet objektív, gyors, megbízható információt jelent a piac (pl. fogy- e a könyvből) a tőke és hitelpiac nyitott a kulturális műalkotások előtt is.

28 Elvi hátrányai a kultúra finanszírozásának piaci típusa nem alkalmas a kollektív kulturális szükségletek pénzügyi alapjának megteremtésére (pl. fizetős iskolák; nem fizeti az egész oktatást) a kollektív kulturális szükségletek hosszú távú hasznossága nem vonzó a piaci szereplők számára a piacon megjelenő kereslet a kor ízlését mutatja a kultúra piaci finanszírozása igazságtalan (pl. a gazdagok jutnak hozzá a multiplex mozikhoz).

29 Redisztributív típus: Újraelosztás. Az állam központosítja a különböző jövedelmeket (pl. adó). A kultúrában is ezt csinálja, s szétosztja az intézmények között. Állam= kormány költségvetése + helyi önkormányzatok  elosztás Bizonyos mértékben függetlenedik a lakosság tényleges kulturális igényétől, mivel kormányzati és önkormányzati szinten történik az elosztás.

30 Elvi előnyei előnyös, mert biztosítható a nemzet kulturális értékeinek megőrzésére az állam áldoz biztosítható az össztársadalmi szintű kulturális feladatok megoldása biztosítja a nemzeti kulturális intézmények működése (pl. Zeneakadémia) csökken a kulturális fogyasztás jövedelem függősége (a kulturális javak a többség részére inkább hozzáférhetőek) szélesebb körű, kedvezőbb körülményeket teremt a kultúra finanszírozása (pl. művészek, művelődési házak) a kulturális tevékenységeket jobban figyelembe veszi az érték + a haszon viszonya harmonikusabb.

31 Elvi hátrányai nem mindig határozható meg pontosan, hogy mennyi pénzt kell költeni a kultúrára az adott évben minden döntés mögött érdekek ellentéte van sokkal nehezebb a lakosság tényleges kulturális szükségleteinek felmérése fennáll a veszélye, hogy a kulturális kínálat elszakad a lakosság tényleges szükségleteitől csorbul a lakosság kontrollja, csorbul a választási szuverenitás a kultúrához való kedvező vagy egyenlő hozzájutás nem jelenik meg

32 A marketing fontossága A vállalkozás (projekt) piaci tevékenységének szervezése. Marketingkoncepció: a marketing, mint üzleti filozófia (vállalati magatartásforma, a cég, vállalkozás, szervezet értékrendje). Marketingfunkció: a marketingkoncepció menedzselése: marketing stratégia és operatív marketing.

33 A kultúra finanszírozásának rendszere A kulturális mechanizmusok hét nagy rendszere – állam, nagy intézményrendszerek (köztük az egyház), üzlet, nonprofit szféra, szakmai szervezetek, civil társadalom, fogyasztás – együtt adja meg a kultúra folyamatainak keretét.

34 Az államnak a kultúra fenntartásában való részesedése gyorsabban csökken, mint ahogy harmadik ágensként a nonprofit ágazat szerepe nő. Kultúránk egész jelenlegi helyzetének az egyik legproblematikusabb része nem önmagában a nonprofit szektor gyengesége, hanem hogy ennek a gyenge ágazatnak kellene a kultúra finanszírozásából kivonuló állam szerepét betöltenie, és ehhez csak a felét kapja annak az állami támogatásnak, amit a nyugati országok megadnak.

35 Négy szektoros gazdaság: Profitorientált szektor Költségvetési szektor Nonprofit szektor Háztartások

36 A nonprofit szektor kialakulása döntően a költségvetési intézmények és a háztartások ernyője alatt létrejött civil szerveződések szervezetté válásával történt. Egyre markánsabb a közhasznú társaságok létrehozásának tendenciája, úgy is, hogy a korábban profitorientált cégek alakulnak át, ill. tevékenységeik szerveződnek át a nonprofit szektor e sajátos intézményévé.

37 Profitorientált szektor Az érdeke nem csupán az, hogy elérje a célt, tehát legyen profit, hanem az is, hogy ez évről évre növekedjen, vagy legalábbis stagnáljon. Az alapok bővítése, illetve a tulajdonosok kielégítése csak így valósítható meg. Az is követelmény, hogy tisztességes adózás, ill. más költségvetési kötelezettségek teljesítése után, a tulajdonosok szabadon dönthessenek a profit felhasználásáról; tehát pl. részben vagy egészben való visszaforgatásáról, tulajdonosi szétosztásáról vagy kvázi befektetéséről, tehát egy részének a nonprofit szektornak való átadásáról.

38 A nonprofit szektor nemzetközi jellemzői: intézményesültség (önálló jogi személyiség), kormányzattól való szervezeti elkülönültség, nem profitorientált működés: a nyereség, ill. bevételek költség feletti többlete nem osztható fel a tulajdonosok, az alapítók között (vissza kell forgatni az alaptevékenységbe), saját vezetőség (önálló szervezetként működik), önkéntesség bizonyos fokát is reprezentálja: nem a meggazdagodást szolgálja; pl. aki ott dolgozik, az többnyire nem az ún. piaci fizetést kapja, hanem többnyire kevesebbet), társadalmilag hasznos célokat követ (közcélokat valósít meg), különféle szolgáltatásokat végez (oktatás, vallás, politikai célok, szakmai célok).

39 Nonprofit szervezetek bevételei: Állami támogatások Magán támogatások Saját bevételek Gazdálkodási tevékenység bevételei

40 Támogatások formái és hatásuk: Egyösszegű támogatás (fix összegű támogatás): következménye, hogy a fix költségeket csökkenti. Egyösszegű támogatás esetén a profitorientált vállalatnál (forprofit vállalat): output, ár változatlan (csak a profit nő), nonprofit vállalatnál: output nő, ár csökken. Outputhoz kötött támogatás: ennek következtében a változó költség és határköltség is csökken. Mindkét vállalat növeli az outputot és csökkenti az árat, de a nonprofit vállalat jobban.

41 Támogatások formái és hatásu k: Fogyasztók támogatása (amikor bennünket támogatnak abban, hogy képesek legyünk a termék megvásárlására): ennek következtében a kereslet nő, így mindkét vállalat növeli az outputot, de a forprofit vállalat az árat is, míg a nonprofit vállalat az árat csökkenti (méretgazdaságosság = a kibocsátott mennyiség növekedéséből származó önköltség-csökkenés hosszú távo n).

42 Az állami és EU támogatások indokoltságát támasztja alá a kulturális területek innovatív jellege. Az innováció a gazdaság minden területén a fejlődés motorja. Az innováció viszont nagyon tőkeigényes a kulturális ágazatban!

43 Kulturális célú nonprofit intézmények szervezeti formái Magyarországon Közalapítvány: közfeladat ellátására törvénnyel létrehozott, illetve az Országgyűlés, a kormány vagy a helyi önkormányzat által alapított alapítvány. A közfeladat többet jelent, mint a közérdekű cél, ami minden alapítványnál előírás. Feladatuk a kulturális célra szánt pénzek elosztása. Alapítvány: meghatározott, tartós és közérdekű célra elkülönített és önállósított vagyon, amelynek kezelését az alapítvány szervezete látja el. Jogi személy, amely nem folytathat elsődlegesen gazdasági tevékenységet. Közhasznú társaság: a vállalkozást közhasznú tevékenység megvalósítása érdekében folytatja, az eredményt nem oszthatja fel, csak az alapító okiratában foglaltakra használhatja fel. Ezt a formát már jogszabály megszüntette, felváltották az egyéb közhasznú gazdasági vállalkozások (pl. közhasznú Kft.). Egyesület: a civil öntevékenység egyik legjellemzőbb formája.

44 Projektmonitoring Az értékelések szintjei, fajtái és lépései A jó projektnek relevánsnak (valós szükséglet hívja életre), megvalósíthatónak és fenntarthatónak kell lennie. Mindezt már a tervezés folyamatában figyelembe kell venni. A megvalósíthatóság legfontosabb ismérvei: jól átgondolt eredményei mérhetők költségvetése reális munkamegosztása világos kockázatai felmértek, ismertek.

45 Monitoring fogalma: a projekt céljainak megvalósulására vonatkozó folyamatos és módszeres adatgyűjtés és nyomon követés. Értékelés: a monitoring folyamatába ágyazott ellenőrzés, ami szankcióval is járhat. A monitoring, az értékelés és az ellenőrzés a projektekben „rokon” fogalmak.

46 TevékenységMonitoringÉrtékelésEllenőrzés Cél A kitűzött célokhoz viszonyított megvalósulás vizsgálata. A tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani kívánt társadalmi- gazdasági probléma szerint. A szabályoknak, előírásoknak való megfelelés vizsgálat. Időbeliség A program végrehajtása alatt folyamatos. Folyamatos, de pontszerű: előzetes, közbenső, utólagos. A program végrehajtása alatt folyamatos. A tevékenység végzője Belső, külső Külső, belső, független Külső vagy belső A tevékenység jellege Operatív (gyakorlatias) Elemző, tudományos Operatív A visszacsatolás módja Kiigazítás a hatékonyság érdekében. Tanulási folyamatSzankció

47 A monitoring szintjei: Program monitoring: a közösségi támogatási keret felhasználása (Monitoring Bizottság) Projekt monitoring: a közreműködő szervezet (a projekt értékelése és kiválasztása, a napi működés során felmerülő operatív feladatok ellátása) végzi a kedvezményezettnél. A projekten belül: a menedzsment általi folyamatos nyomon követés.

48 A monitoring tevékenység szükségessége: A támogatott projektnek hozzá kell járulnia a közösségi program teljesüléséhez. A fejlesztés megvalósításának sikeresnek kell lennie. A céloknak megfelelően kell haladni. Lehetőséget teremt a beavatkozásra. Elősegíti a hatékony felhasználást és végrehajtást.

49 Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR) Az EU támogatásával megvalósuló programok figyelemmel kísérésére létrehozott számítógépes rendszer. A rendszer fejlesztéséről és üzemeltetéséről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gondoskodik. Az EMIR kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére.

50 A kedvezményezettek feladatai: A projekt dokumentáció napi szintű vezetése. Előrehaladási jelentések (PEJ) és mellékleteik elkészítése, határidőre történő benyújtása. A helyszíni ellenőrzések alkalmával betekintés lehetővé tétele a dokumentációba, információszolgáltatás. Együttműködés a közreműködő szervezettel, javaslataik, iránymutatásaik figyelembevétele.

51 A projektek belső ellenőrzése, monitoringja, értékelése: Időben jelzést ad a külső és belső környezetben, a feltételrendszerben bekövetkezett, vagy várható változásokról, kockázatokról. Javaslatokat dolgoz ki a változások hatásainak kezelésére. Tájékoztatja a vezetést a projektszervezet alkalmazkodó képességének alakulásáról.

52 A belső ellenőrzés elemei és célja Elemei: Munkafolyamatba épített ellenőrzés: a menedzsment önmagát ellenőrzi. Vezetői ellenőrzés. Függetlenített belső ellenőrzés. Célja: a megvalósítás nyomon követése, az eredmények mérése, esetleges diszfunkciók feltárása. Alapvető fontosságú eleme a projekt sikeres végrehajtásának.

53 A belső monitoring fogalmi meghatározása: Folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson a projekt tevékenység előrehaladásával kapcsolatban, szükség esetén befolyásolhassa menetét. Az adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósításának nyomon követését jelenti. Azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés végrehajtása megfelel-e az előre tervezettnek, valamint, hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.

54 Az értékelések egyik alapja a számszerűsített indikátorok: Objektív képet adnak a projekt megvalósításának előrehaladásáról, illetve a záró monitoring esetén a megvalósulásról. Összehasonlíthatóvá teszik a projektünket más hasonló projektekkel. Alkalmas a számítógépes feldolgozáshoz. Egyértelmű jelzést ad a kitűzött céloktól való eltérésről.

55 Az indikátorok kritériumai (QQTTP): mennyiségi (quantity): mennyit teljesítek az adott tevékenységből? minőségi (quality): milyen minőségben teljesítem? célcsoport (target group): kiknek a számára, kikre irányultan végzem a tevékenységet, idő (time): mikor, milyen idő ütemezésben? hely (place): hol?

56 Az indikátorok kritériumai (SMART): jellemző (specific) mérhető (measurable) rendelkezésre áll (available) releváns (relevant) aktuális (timely)

57 Az indikátorok típusai: 1. Kimeneti indikátorok: kvantitatív adatok a megvalósított tevékenységek és eszközök alapján (pl. rendezvények, publikációk, weboldal, CD, stb.) 2. Eredmény indikátorok: kvantitatív: a publikációkkal elértek száma, hírlevélre jelentkezők száma, a rendezvényeken résztvevők száma, beérkezett hívások száma, weboldal látogatottsága. kvalitatív: elégedettség vizsgálatok, érthetőség, összhang, stb. 3. Hatásindikátorok: nyilvánosság, átláthatóság.

58 Milyen tényezőkre fókuszáljunk a belső monitoring során? Eredményt kell elérnünk. Egy adott időszak alatt kell elérnünk. Egy adott költségből kell megvalósítani A támogatási szerződésből következő feladatok Adminisztráció pontossága.

59 A projekt szakmai értékelésének szempontjai: Célkitűzés és használhatóság A szakmai tartalom megvalósulásának értékelése A projekt szakmai előrehaladása A projekt pénzügyi tervezésének és végrehajtásának értékelése Versenyeztetés és költséghatékonyság a végrehajtás során A program megvalósításán dolgozó szervezet (projektmenedzsment) munkájának értékelése A partnerség működésének értékelése

60 Célkitűzés és használhatóság A tervezett projekt és a megvalósult eredmények jellemzőinek összevetése. Megfelelő volt-e a tervezés, milyen megvalósítási nehézségek adódtak, a partnerség építés tapasztalatai. A projektkockázatok és azok kezelésének tapasztalatai. Horizontális szempontok megjelenítése a projekt megvalósítása során. A dokumentumokon túl, hogyan zajlottak a projekt „mindennapjai”?

61 A szakmai tartalom megvalósulásának értékelése célkitűzések indikátorok szakmai tartalom módosulása funkcionálisan a szakmai tartalom módosulása a beszerzésekkel kapcsolatosan

62 A projekt szakmai előrehaladása eltérések vizsgálata fontosabb dátumok negyedéves jelentések hiánypótlások

63 A projekt pénzügyi tervezésének és végrehajtásának értékelése A projekt összköltsége: önrész és támogatási összeg. Költségvetési fősorok a pályázatban, a támogatási szerződés aláírásakor, illetve a lezáráskor hatályos költségvetésben és a projekt pénzügyi zárásakor. Főbb szerzések összegének változása. A projekt finanszírozhatóságának kérdésköre.

64 Versenyeztetés és költséghatékonyság a végrehajtás során közbeszerzési eljárások szabályszerűsége és célszerűsége költséghatékonysági számítások az indikátorok függvényében

65 A program megvalósításán dolgozó szervezet (projektmenedzsment) munkájának értékelése szervezeti keretek, funkciók és feladat- meghatározások megfelelősége a személyek kiválasztásának szempontjai megfelelőek voltak-e megfelelés a nehézségeknek és a kihívásoknak.

66 A partnerség működésének értékelése megfelelőek voltak-e partneri működéshez kialakított szervezeti keretek elérte-e minden partner a számára kitűzött célokat a lehetséges további együttműködési formák és keretek

67 A projekt értékelése a környezeti fenntarthatóság horizontális szempont tervezése és végrehajtása szempontjából környezeti fenntarthatósági célkitűzések a szempont megjelenése a tervezés és a végrehajtás során a projekt hatására a pályázó szervezetben meghonosodó környezeti szempontok.

68 A projekt értékelése az esélyegyenlőségi horizontális szempont tervezése és végrehajtása szempontjából a projekt esélyegyenlőségi célkitűzései és célcsoportjai az esélyegyenlőségi szempontok megjelenése a tervezés és a végrehajtás során a projekt hatására a pályázó szervezetben meghonosodó esélyegyenlőségi szempontok

69 A nyilvánosság biztosítása a projekt megvalósítása során disszeminációs tevékenység- és költségkeretek a pályázatban és ezek változása a megvalósítás során megvalósult kommunikációs események a kommunikációs terv új elemei az eredeti pályázathoz képest, többletelemek a megvalósítás során

70 A projekt végrehajtásának szerződéses keretei szerződéses kapcsolatok a támogatóval szerződéses kapcsolatok a belső közreműködőkkel szerződéses kapcsolatok a külső szállítókkal

71 A projekt előrehaladási jelentések összeállítása Az elszámolási időszak feladatainak áttekintése: hol tartunk a szakmai tartalom megvalósításában? Az elszámolási időszak vége előtt meg kell nézni, hogy mit kell még kifizetni. Az elszámolási időszak végét követően meg kell nézni, hogy mit fizettünk ki ténylegesen.

72 A közreműködő szervezet által végzett monitoringhoz az anyagok összerakása Projekt előrehaladási jelentés(ek) űrlapjai (eredeti) Kifizetési kérelem (eredeti) Számlaösszesítő (eredeti) Egyéb mellékletek Pénzügyi rész Szakmai rész Partnerségi rész: konzorciumok esetén. Kommunikációs (nyilvánosság) rész

73 Néhány tudnivaló a zárójelentésről: Figyeljünk a leadás határidejére: általában a projektzárást követő 90. nap, de ez változhat. A pénzügyi kifizetések, tejesítések határidejét pontosan be kell tartani, mert későbbi számlák már nem fogadhatóak be. Ez általában a projekt zárását követően a 45. napig lehetséges, de ez is változhat. Az utolsó jelentés két részből áll: az utolsó elszámolási időszakra vonatkozó és a teljes projektre vonatkozó űrlap-részek. Minden más dokumentum ugyanaz, mint a PEJ-ekben.

74 Fenntarthatóság A projekt hosszú távú fenntarthatósága azt jelenti, hogy a tervbe vett beruházásnak, szolgáltatásnak a projekt élettartamán túl is működőképesnek kell lennie. A pályázónak ezért már a pályázat benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a szükséges működési költségek hosszú távon biztosítottak. Beruházás esetében teljesítik az EU összes vonatkozó előírását (pl. akadálymentesítés), nincsenek negatív környezeti hatásai, figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat.

75 A fenntartható fejlődés legfontosabb feltételei: folyamatos szociális jobblét megvalósítása, az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése, az erőforrásokból származó haszon igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása, a holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció, az erőforrások fenntartható és az eltartó képesség szerinti használata, a környezetminőség biztosítása.

76 A projekt fenntarthatóságának elemei: Intézményi fenntarthatóság: képesség arra, hogy stratégiai keretet, eredményes vezetést és hatékonyan működő szervezeti hátteret biztosítson Programok fenntarthatósága: azon kapacitások és képességek összessége, amelyek a szolgáltatások további hozzáférését biztosítják, a kívánt társadalmi hatást hosszú távon eredményezik. Pénzügyi fenntarthatóság: az intézményi és program fenntarthatósághoz szükséges források megteremtésének a képessége.


Letölteni ppt "PROJEKT – GAZDÁLKODÁS A KULTÚRA GAZDASÁGTANA KPCM képzés Eszterházy Károly Főiskola BUDAI ERZSÉBET."

Hasonló előadás


Google Hirdetések