Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alkalmazott növénytan 11. előadás. TERMÉSZETES / TERMÉSZETSZERŰ FÁTLAN ÉLŐHELYEK VÍZI NÖVÉNYZET HÍNARASOK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alkalmazott növénytan 11. előadás. TERMÉSZETES / TERMÉSZETSZERŰ FÁTLAN ÉLŐHELYEK VÍZI NÖVÉNYZET HÍNARASOK."— Előadás másolata:

1 Alkalmazott növénytan 11. előadás

2 TERMÉSZETES / TERMÉSZETSZERŰ FÁTLAN ÉLŐHELYEK VÍZI NÖVÉNYZET HÍNARASOK

3 HÍNARASOK Álló és lassan folyó vizeinkben,duzzasztókban,tavak sekély vizű öbleiben,holtmedrekben,víztározókban alakulnak ki A vízi feltöltődési folyamat kezdeti stádiuma A növényzet összetételét befolyásolja: a vízbe hatoló fénymennyiség, a víz kémiai összetétele, a vízmélység változásai Térben és időben könnyen változó életközösségek  mozaikosak Fajszámuk alacsony,de nagy az egyedszámuk és a borítás

4 HÍNARASOK Jól elviselik a zavaró hatásokat(pl. leeresztés), könnyen regenerálódnak Elkülönítésük  fajok gyökereznek-e  leveleik hol helyezkednek el a víz felszínéhez képest Komplexet képezhetnek Típusai: úszóhínár, lebegőhínár, rögzült hínár(vízfelszínre emelkedő, vízközt maradó), sziki hínár

5 ÚSZÓHÍNÁR Vízfelszínen úszó Nem gyökerező Egyéves növények Vegetatív úton jól szaporodnak Fajok: békalencsefélék (Lemnaceae),rucaöröm (Salvinia natans), békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae), sulyom (Trapa natans), vízimohok

6 békalencsefélék (Lemnaceae),

7 ÚSZÓHÍNÁR Sulyom (Trapa natans) Békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae)

8 LEBEGŐHÍNÁR Nem gyökerező Víztestben lebegő fajok Főleg láptavakban Fajok: békaliliom (Hottonia palustris),rencék (Utricularia spp.), aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa), moszatok (Chara spp.)

9 LEBEGŐHÍNÁR Aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa)

10 LEBEGŐHÍNÁR Közönséges rence (Utricularia vulgaris)

11 RÖGZÜLT HÍNÁR Gyökereznek a fajai Két altípus: 1.Vízfelszínre emelkedő: levelek a víz felszínén úsznak tündérrózsa (Nymphaea alba), tündérfátyol (Nymphoides peltata), tavirózsa (Nuphar lutea), kolokán (Stratiotes aloides), békaszőlők (Potamogeton spp.) 2.Vízközt maradó: levelek a víztestben vannak víziboglárkák (Batrachicum spp.), átokhínár (Elodea canadensis), süllőhínárok (Myriophyllum spp.), tüskéshínárok (Najas spp.)

12 Tündérfátyol (Nymphoides peltata) Vízfelszínre emelkedő: levelek a víz felszínén úsznak tündérrózsa (Nymphaea alba), tündérfátyol (Nymphoides peltata), sárga tavirózsa (Nuphar lutea), kolokán (Stratiotes aloides), békaszőlők (Potamogeton spp.) Sárga tavirózsa (Nuphar lutea)

13 Vízfelszínre emelkedő: levelek a víz felszínén úsznak fehér tündérrózsa (Nymphaea alba), tündérfátyol (Nymphoides peltata), sárga tavirózsa (Nuphar lutea), kolokán (Stratiotes aloides), békaszőlők (Potamogeton spp.)

14 Átokhínár (Elodea canadensis) 1.Vízközt maradó: levelek a víztestben vannak víziboglárkák (Batrachium spp.), átokhínár (Elodea canadensis), süllőhínárok (Myriophyllum spp.), tüskéshínárok (Najas spp.)

15 SZIKI HÍNÁR Szikes tavakban, tócsákban pocsolyákban Fajszegény Kisebb termetű hínárnövények alkotják Fajok: tófonal (Zannichellia palustris), tüskéshínárok (Najas spp.), víziboglárka fajok (Batrachium spp.)

16 HÍNARASOK Szerte az országban fellelhetőek Nagyobb tengerszint feletti magasságban ritkák Veszélyeztető tényezők: lecsapolás, vízszennyezés, adventív fajok Az ország területének 0,1 %-át teszik ki

17 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK –2(–3) m vízmélységig behatoló, a partot szegélyező életközösségek Fajai a vízben gyökereznek, de magasan a vízszint fölé emelkednek többnyire polikormon- (sarjtelep-)képzők szennyező anyagok kiszűrésében fontosak partot védik a vízeróziótól

18 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK pusztuló nádasokra jellemző az ún. „babásodás”  a nyílt víz felé megbomlik a nádas egysége, kisebb foltok („babák”) alakulnak ki szerte az országban megtalálhatók, a középhegységek belsejéből azonban többnyire hiányoznak

19 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Szántókon, művelt nedves területeken a nád inváziója is megfigyelhető, kiszáradó nádasokban az adventív aranyvessző fajok (Solidago spp.) válhatnak tömegessé

20 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

21 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

22 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

23 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Fő fajaik: nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.), gyékények (Typha spp.) Kísérő fajaik: sövényszulák (Calystegia sepium) és ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara), valamint a vízi peszérce (Lycopus europaeus), réti füzény (Lythrum salicaria), vízi menta (Mentha aquatica), mocsári tisztesfű (Stachys palustris), mocsári kányafű (Rorippa palustris)

24 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Veszélyeztető tényezők: az intenzív használatok (pl. gépi nádaratás), felégetések, vízelvezetések, vízszennyezések, mesterséges vízszint-szabályozások, partépítések, gyomosodás Speciális, „ősi” típusa a disztróf vizekben megjelenő ingó- és úszóláp

25 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK INGÓLÁP kialakulása: nádasokat a víz felőli oldalon állandó hullámverés éri  rizómák kimosódnak a vízfenékből vagy a vízfelületet fokozatosan benövik  az összefonódó rizómák és nádszálak között szerves törmelék halmozódik fel,ez paplanszerűen inog a vízen Az ingólápból kisebb–nagyobb darabok leszakadhatnak  ÚSZÓLÁPpá alakulnak

26 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Az ingó- és úszólápokban fellelhető ritka fajok: tarajos pajzsika (Dryopteris cristata), mocsáripáfrány (Thelypteris palustris), hagymaburok (Liparis loeselii), szíveslevelű- hídőr (Caldesia parnassifolia), villás sás (Carex pseudocyperus), rostostövű sás (C. appropinquata), gyilkos csomorika (Cicuta virosa), lápi csalán (Urtica kioviensis), lápi mohafajok

27 NÁDASOK ÉS GYÉKÉNYESEK Tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) Hagymaburok (Liparis loeselii)

28 MAGASSÁSOSOK sekélyvizű vagy csak időszakosan vízzel borított területeken alakulnak ki nagytermetű sásfajok dominanciája jellemző "savanyúfüvek" építik fel  almozás a sásfajok növekedési típusa alapján két alcsoportja van: a zsombéksásosok és a tarackos sásosok

29 ZSOMBÉKSÁSOSOK fajok vízből kiemelkedő zsombékokat képeznek mikromozaikus horizontális szerkezet (zsombék – semlyék komplex) jellemző talajukban a tőzegesedés megindult nagyon megfogyatkozott az alföldeken és a dombvidékek alacsonyabb régióiban

30 ZSOMBÉKSÁSOSOK Fajaik: rostostövű sás (Carex appropinquata), zsombék sás (Carex elata) bugás sás (Carex paniculata), csőrős sás (Carex rostrata) és a fűfélék közül a lápi nádtippan (Calamagrostis stricta) Előforduló ritkább fajok: tőzegeper (Comarum palustre), mocsáripáfrány (Thelypteris palustris), mocsári kocsord (Peucedanum palustre), nádi boglárka (Ranunculus lingua), vidrafű (Menyanthes trifoliata) és tőzegmohák (Sphagnum spp.)

31 ZSOMBÉKSÁSOSOK Fajaik: rostostövű sás (Carex appropinquata), zsombék sás (Carex elata) bugás sás (Carex paniculata), csőrős sás (Carex rostrata) és a fűfélék közül a lápi nádtippan (Calamagrostis stricta) Előforduló ritkább fajok: tőzegeper (Comarum palustre), mocsáripáfrány (Thelypteris palustris), mocsári kocsord (Peucedanum palustre), nádi boglárka (Ranunculus lingua), vidrafű (Menyanthes trifoliata) és tőzegmohák (Sphagnum spp.) csőrős sás bugás sás

32 ZSOMBÉKSÁSOSOK Fajaik: rostostövű sás (Carex appropinquata), zsombék sás (Carex elata) bugás sás (Carex paniculata), csőrős sás (Carex rostrata) és a fűfélék közül a lápi nádtippan (Calamagrostis stricta) Előforduló ritkább fajok: tőzegeper (Comarum palustre), mocsáripáfrány (Thelypteris palustris), mocsári kocsord (Peucedanum palustre), nádi boglárka (Ranunculus lingua), vidrafű (Menyanthes trifoliata) és tőzegmohák (Sphagnum spp.)

33 ZSOMBÉKSÁSOSOK Tőzegeper (Comarum palustre) Tőzegmoha (Sphagnum spp.)

34 TARACKOS SÁSOSOK homogénebb felépítésű a sásfajok hosszú tarackjaik segítségével nagy területeket behálóznak középhegységek belsejéből többnyire hiányoznak, de egyéb területeken gyakoribbak Veszélyeztető tényezőik: vízelvezetések, kiszárítások, égetések, túllegeltetések, feltörések, erdőtelepítések, ezek következtében a gyomosodás, cserjésedés

35

36 TARACKOS SÁSOSOK Fajaik: posvány sás (Carex acutiformis) éles sás (Carex gracilis), parti sás (Carex riparia), hólyagos sás (Carex vesicaria), rókasás (Carex vulpina), réti füzény (Lythrum salicaria), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) mocsári galaj (Galium palustre)

37 LÁPOK lefolyástalan medencékben, árterekről lefűződő pangóvizes területeken vagy rétegforrások mentén alakulnak ki bő vízellátású területeken, tápanyagszegény környezetben jönnek létre anaerob lebontási folyamatok dominálnak  tőzegesedés

38 TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) mészben és ásványi tápanyagokban szegény szerves anyagokban gazdag savanyú talajú ill. vizű területeken alakulnak ki tőzegképződés felszínhez közeli vagy felszíni, állandó vízborítású tőzegmohák (Sphagnum spp.) borítása szőnyegszerű (dagadólápok) vagy mozaikos (átmeneti lápok)

39 Dagadólápok

40 Átmeneti lápok

41 TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) dagadólápok gyepszintje – a mohaszinttel ellentétben – alacsony borítású átmeneti lápoknál viszont fejlett a gyepszint, s gyérebb a mohaszint borítása Átmeneti lápok sás fajai: szürkés sás (Carex canescens), töviskés sás (Carex echinata) és a gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa), valamint a gyapjúsások (Eriophorum spp.)

42 TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) Védett fajok: fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora ), harmatfű (Drosera rotundifolia), tarajos pajzsika (Dryopteris cristata), tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) és a vidrafű (Menyanthes trifoliata )

43 TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK ) Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) Fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora )

44 TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) Előfordulásuk: mintegy 25 kis állományuk ismert, előfordulnak az Alföld északi részén (Szatmár–Beregi-sík), az Északi-középhegység néhány pontján (Sátor- hegység Putnoki-dombság: Kelemér, Bükk: Egerbakta, Mátra: Sirok), a Dunántúli- középhegységben (Bakony: Öcs, Balaton-felvidék: Monostorapáti) és a Nyugat- Dunántúlon (Kőszeg; Őrség, Vendvidék, Kemeneshát)

45

46 TŐZEGMOHALÁPOK (DAGADÓLÁPOK) ÉS TÖZEGMOHÁSLÁPOK (ÁTMENETILÁPOK) Veszélyeztető tényezők: Kiszáradás (kiszárítás)  cserjésednek, erdősödnek, taposás, vegyszer- és egyéb szennyezőanyag- bemosódás Gyapjúsás faj (Eriophorum spp.)

47 FORRÁSGYEPEK (FORRÁSLÁPOK) Források, felszínre kerülő rétegvizek környékén hűvös, párás környezetben, kis területűek Általában nedves és üde termőhelyű erdőkbe, láprétekbe, magassásosokba ágyazva találjuk foltjaikat Előfordulás: Domb- és hegyvidékeinken szórványosan Veszélyeztető tényezők: források vízhozamának csökkenése, szemetelések, szennyezések, fakitermelések, gépek taposása, nagyvad dagonyázása

48 Forráslápok

49 FORRÁSGYEPEK (FORRÁSLÁPOK) Fajai: keserű kakukktorma (Cardamine amara), pikkelyes sás (Carex lepidocarpa), forrásfű (Montia fontana), aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), posványcsillaghúr (Stellaria uliginosa), erdeikáka (Scirpus sylvaticus). Mohafajokban gazdag: forrásmoha (Cratoneuron commutatum), tőzegmohafajok (Sphagnum spp.)

50 tőzegmohafajok (Sphagnum spp.)

51 NEDVES RÉTEK: Mocsárrétek, Láprétek, Üde és nedves magaskórósok Jó vízellátású területeken alakulnak ki Legalább a vegetációs időszak első felében talajfelszín közelébe vagy kevéssel a fölé emelkedik a vízszint Mikroklímájuk hűvös A tartós nyílt vízfelület itt már nem jellemző Az ország területének 0,9 %-án találhatók állományaik.

52 MOCSÁRRÉTEK A mocsárrétek rendszerint ártéri ligeterdők helyén, azok kiirtása és területük rendszeres kaszálása vagy legeltetése nyomán, másodlagosan alakultak ki Friss vízellátású, nedves talajú, tavasszal gyakran vízállásos, nyáron kiszáradó termőhelyű életközösségek Fennmaradásukat a kaszálás és az esetleges legeltetés biztosítja, ezek hiányában a terület visszaerdősül. Állományaik tömegét az "édesfüvek" adják, melyek takarmányozásra alkalmasak.

53 MOCSÁRRÉTEK Tömegesen megjelenő, nagytermetű, széles levelű fűfajai a fehér tippan (Agrostis alba), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), gyepes sédbúza (Deschampsia caespitosa), réti csenkesz (Festuca pratensis), nádképű csenkesz (F. arundinacea), réti és sovány perje (Poa pratensis, P. trivialis)

54 MOCSÁRRÉTEK További fajok: mocsári gólyahír (Caltha palustris), boglárkák (Ranunculus spp.), indás pimpó (Potentilla reptans), őszi kikerics (Colchicum autumnale), réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi), menták (Mentha spp.), fekete nadálytő (Symphytum officinale)

55 MOCSÁRRÉTEK A hegyvidékeken ritkábban, a domb- és síkvidékeken gyakrabban jelenik meg. Állományaikat a műtrágyázások, felülvetések, feltörések, kiszáradások/kiszárítások, erdőtelepítések (pl. nemes nyárakkal, fekete dióval), gyomosodás és a kezeletlenség veszélyeztetik.

56 LÁPRÉTEK a lápi szukcesszió során lefolyástalan, pangóvizes medencékben jöttek létre (elsődleges láprétek) vagy gyakran a láperdők helyén alakultak ki (másodlagos láprétek) pangóvizes és anaerob termőhelyi viszonyok jellemzők jelentős a tőzegképződés és -felhalmozódás, mohaszintjük fejlett a vízellátás szerint két alcsoportja van: 1. nedves (üde) láprétek - állandóan nedves talajú helyeken jelennek meg, ritkábbak 2. kiszáradó láprétek - nyáron a talajfelszín közeli részek rövid időre kiszáradhatnak, gyakoribbak

57 LÁPRÉTEK Nedves láprétek fajai: lápi sás (Carex davalliana), gyapjasmagvú sás (C. lasiocarpa), nagy szittyó (Juncus subnodulosus), kormos csáté (Schoenus nigricans), gyapjúsások (Eriophorum spp.) és lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa), számos ritka növényfaja közül több orchidea (Orchidaceae), az illatos hagyma (Allium suaveolens), szibériai nőszirom (Iris sibirica), fehérmájvirág (Parnassia palustris), lisztes kankalin (Primula farinosa), zergeboglár (Trollius europaeus)

58 LÁPRÉTEK Nedves láprétek fajai: lápi sás (Carex davalliana), gyapjasmagvú sás (C. lasiocarpa), nagy szittyó (Juncus subnodulosus), kormos csáté (Schoenus nigricans), gyapjúsások (Eriophorum spp.) és lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa), számos ritka növényfaja közül több orchidea (Orchidaceae), az illatos hagyma (Allium suaveolens), szibériai nőszirom (Iris sibirica), fehérmájvirág (Parnassia palustris), lisztes kankalin (Primula farinosa), zergeboglár (Trollius europaeus)

59 LÁPRÉTEK Kiszáradó láprétek fajai: tömegnövénye a nagytermetű nagy kékperje (Molinia arundinacea), színező eleme az ördögharaptafű (Succisa pratensis), buglyos szegfű (Dianthus superbus), kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe), kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica), őszi vérfű (Sanguisorba officinalis), nyúlkömény (Selinum carvifolia), helyenként a serevényfűz (Salix rosmarinifolia )

60 LÁPRÉTEK Kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) Őszi vérfű (Sanguisorba officinalis)

61 LÁPRÉTEK kiszáradó lápréteket, de részben a nedves lápréteket is a (késői, egyszeri) kaszálás tartja fenn egyébként becserjésedik beerdősül A nedves láprétek megritkultak,a kiszáradó láprétek gyakoribbak (alacsonyabb területeken fordulnak elő) Veszélyeztető tényezők: a nedves lápréteken a nádasodás, lecsapolás is veszélyforrásként lép fel,a műtrágyázás, egyéb szennyezés, felülvetés, feltörés, erdőtelepítés), gyomosodás

62

63

64

65

66 ÜDE ÉS NEDVES MAGASKÓRÓSOK Szegélytársulások, melyek mocsarak, lápok, nedves rétek, láperdők, ill. ligeterdők szegélyén alakulnak ki nagytermetű, dús levélzetű, nagy levélfelületű, kórósodásra hajlamos kétszikű növények építik fel őket Kialakulásuk rendszerint visszavezethető a rendszeres kaszálás elmaradására.

67 ÜDE ÉS NEDVES MAGASKÓRÓSOK Tipikus fajuk hegy- és dombvidéken az óriás zsurló (Equisetum telmateia), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), halvány aszat (Cirsium oleraceum), csermely aszat (C. rivulare), réti legyezőfű (Filipendula ulmaria), mocsári gólyaorr (Geranium palustre), vörös acsalapu (Petasites hybridus), borzas füzike (Epilobium hirsutum)

68 ÜDE ÉS NEDVES MAGASKÓRÓSOK Tipikus fajuk sík vidéken a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare), orvosi ziliz (Althaea officinalis), réti füzény (Lythrum salicaria), vesszős füzény (L. virgatum), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), sédkender (Eupatorium cannabinum).

69 ÜDE ÉS NEDVES MAGASKÓRÓSOK A magaskórósokat a vízrendezések, kiszáradások/kiszárítások, vízszennyezések, az erdőgazdálkodás (tarvágás, gépek taposása), útépítések, gyomosodás, legeltetés, gyakori kaszálások veszélyeztetik.

70 ÜDE RÉTEK középhegységek, dombvidékek erdőirtásain tápanyagokban gazdag talajokon másodlagosan alakultak ki főleg mezofil fajok építik fel kétszintes, fajgazdag és színpompás állományaik vannak az állandó kaszálás tartja fenn őket középhegységekben és a dombvidékeken gyakori

71 ÜDE RÉTEK Fajaik: Tömeges fűfaja a franciaperje (Arrhenatherum elatius), csomós ebír (Dactylis glomerata), réti perje (Poa pratensis) veres csenkesz (Festuca rubra),

72 ÜDE RÉTEK Fajaik: palástfüvek (Alchemilla spp.), holdruták (Botrychium spp.), réti boglárka (Ranunculus acris), pasztinák (Pastinaca sativa), szártalan bábakalács (Carlina acaulis), terebélyes harangvirág (Campanula patula), réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum), közönséges cickafark (Achillea millefolium), tárnicsok (Gentianaceae), őszi kikerics (Colchicum autumnale) és orchideák (Orchidaceae)

73 ÜDE RÉTEK Szártalan bábakalács (Carlina acaulis) Őszi kikerics (Colchicum autumnale)

74 ÜDE RÉTEK Veszélyeztető tényezők: kaszálás elmaradása feltörés, felülvetés, trágyázás, erdőtelepítés, gyomosodás Az ország területének 0,2 %-án


Letölteni ppt "Alkalmazott növénytan 11. előadás. TERMÉSZETES / TERMÉSZETSZERŰ FÁTLAN ÉLŐHELYEK VÍZI NÖVÉNYZET HÍNARASOK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések