Esélyegyenlőség TÁMOP- 3.3.2/08/2 IPR bevezetése az általános iskolában, sikeres integrációt, iskolakezdést, továbbtanulást támogató projekt.

Az előadások a következő témára: "Esélyegyenlőség TÁMOP- 3.3.2/08/2 IPR bevezetése az általános iskolában, sikeres integrációt, iskolakezdést, továbbtanulást támogató projekt."— Előadás másolata:

1

2 Esélyegyenlőség TÁMOP- 3.3.2/08/2 IPR bevezetése az általános iskolában, sikeres integrációt, iskolakezdést, továbbtanulást támogató projekt

3 Team munka: Pillanatképek

4 Esélyegyenlőség TÁMOP-3.3.2/08/2 pályázat 1.SNI/HHH tanulók fejlesztése SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport megalakulása SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport megalakulása Pályázati program megismerése,munkacsoport részvétele a program kivitelezésében Pályázati program megismerése,munkacsoport részvétele a program kivitelezésében Intézményi IPR értekezleteken, megbeszéléseken aktív részvétel,koordinálás Intézményi IPR értekezleteken, megbeszéléseken aktív részvétel,koordinálás Szakmai műhelymunka indítása Szakmai műhelymunka indítása Kompetencia terület szakmai koncepciójának megismerése Kompetencia terület szakmai koncepciójának megismerése Kompetencia területek meghatározása Kompetencia területek meghatározása Célok, feladatok a fejlesztési folyamatban Célok, feladatok a fejlesztési folyamatban Közvetlen feladatok kijelölése Közvetlen feladatok kijelölése

5 Esélyegyenlőség TÁMOP-3.3.2/08/2 pályázat 2.SNI/HHH tanulók fejlesztése Dokumentációk kidolgozása, alkalmazása Dokumentációk kidolgozása, alkalmazása Hospitálás Hospitálás Értékelő esetmegbeszélés Értékelő esetmegbeszélés Esetmegbeszélés Esetmegbeszélés Szupervízió Szupervízió Fejlesztések Fejlesztések Mentorálás Mentorálás Kompetencia alapú értékelés Kompetencia alapú értékelés

6 SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport Kocsis Józsefné Kati Kocsis Józsefné Kati Tábori Ferencné Marika Tábori Ferencné Marika Varga Melinda Varga Melinda Vargáné Subicz Beáta Vargáné Subicz Beáta

7 SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport intézményi erőforrásai –az iskola minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremt a gyermek képességei kibontakoztatásához; –szegregációmentes oktatásszervezési keretek között folyik a nevelő, oktató munka, ami garancia arra, hogy az iskola minden szolgáltatása minden tanuló számára elérhető; –az iskolában és a településen tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére alkalmas, együttműködő, elfogadó környezetet;

8 SNI/HHH tanulókat fejlesztő munkacsoport intézményi erőforrásai –a pedagógiai fejlesztés a tanulók fejlődésének nyomon követésére épül, és a tanulói mérések alapján történik az iskolai munka hatékonyságának megítélése; –a pedagógusok ismerik és alkalmazzák az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket, eszközöket, és tudatosan fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, közösségeit; –tudatosan fejlesztik a család és az iskola közötti kommunikációt, a családot, mint partnert vonják be a gyermekkel kapcsolatos iskolai

9 Az integráció pedagógiai megközelítése, vezérfonala Pedagógiai oldalról az integráció jelentése: Pedagógiai oldalról az integráció jelentése: minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül, egymással kooperálva, a mindenkori fejlettségi szintjén, kompetenciáihoz és hozott kulturális értékeihez alkalmazkodva, individuális adottságainak megfelelő fejlesztésben részesüljön. minden tanuló megkülönböztetés és kirekesztés nélkül, egymással kooperálva, a mindenkori fejlettségi szintjén, kompetenciáihoz és hozott kulturális értékeihez alkalmazkodva, individuális adottságainak megfelelő fejlesztésben részesüljön.

10 Az intézmény integrációs stratégiájának követése azokat az irányokat, fejlesztési célokat határozza meg, amelyek segítségével megvalósíthatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációját és képesség-kibontakoztatását. azokat az irányokat, fejlesztési célokat határozza meg, amelyek segítségével megvalósíthatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikeres integrációját és képesség-kibontakoztatását.

11 Munkacsoport stratégiai elemei 1. Helyzetelemzés 1. Helyzetelemzés 2. Célrendszer megfogalmazása 2. Célrendszer megfogalmazása 3. Szükséges intézkedések megtervezése 3. Szükséges intézkedések megtervezése

12 IPR célok Az iskola csökkentse a tanulók között iskolába lépéskor meglévő – az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket Az iskola csökkentse a tanulók között iskolába lépéskor meglévő – az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékony együttnevelése. Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók hatékony együttnevelése. IPR működésének hatására javuljon az érettségit adó középiskolában tanulók aránya IPR működésének hatására javuljon az érettségit adó középiskolában tanulók aránya Javuljon a kompetencia-mérés intézményi mutatója Javuljon a kompetencia-mérés intézményi mutatója Tanulói lemorzsolódás csökkenése Tanulói lemorzsolódás csökkenése Pedagógus attitűdváltás – módszertani megújulás Pedagógus attitűdváltás – módszertani megújulás

13 IPR feladatok oA helyi sajátosságokra épített, hatékonyan működtethető integrációs stratégia kidolgozásában részvétel az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere alapján. oAz IPR továbbképzés eredményeinek beépítése a pedagógiai gyakorlatba. oMentorálás oFejlesztő foglalkozások.

14 IPR feladatok oSzakmai együttműködés az intézményben működő mikro-csoportokkal, a közös munka koordinálása. oSzakmai tapasztalatcserék, hospitációk szervezése, szakmai műhelyekben részvétel. oAz innovatív pedagógiai módszerekhez szükséges infrastruktúra megismerése, alkalmazása. oAz alkalmazott módszerek eredményességének vizsgálata – önellenőrzés. oA program értékelése, dokumentálása.

15 Munkacsoport felelősségi köre: oIntézményi Integrációs Program SNI/ HHH tanulóinak fejlesztése oIPR tagokkal való folyamatos kapcsolattartás oMunkaterv munkamegosztás szerinti kialakítása, folyamattartatása oProgramban résztvevők munkájának összehangolása oKommunikáció a programmal kapcsolatban álló partnerekkel oProgrammal kapcsolatos események, információk ismertetése oKötelező értékelő esetmegbeszélések vezetése,szupervízió oPedagógiai tervezésben való szakmai közreműködés oPedagógiai ellenőrzésben való részvétel

16 Munkacsoport elvei o A cél nem szentesíti az eszközt o A módszerek sokféleségének elve o Folyamatos fejlődés biztosítása o Minta-, példa-,modellhatások jelentősége o Nem szabad a gyermeket úgy fejleszteni, hogy neki kellemetlen legyen ! o Mozgás, mese, játék, zene, különféle fejlesztési technika, módszer o Hosszú időtávban gondolkodás o Fontos a tartalom mellett, hogyan tanítunk.

17 Munkacsoport elvei o Tanítva tanuljunk ! o Dolgozva tanuljunk ! o Kellemes tanulási légkör, azaz lélektani feltételek kialakítása o Frusztráció( kudarc) minimalizálása o Gyerekközpontúság o Gyakorlatiasság o Pozitív szemlélet érvényesítése o Külső kontroll helyett belső elköteleződés kialakítása o Esetismertető beszámolók o Határok, keretek kialakítása o Életkori sajátosságok ismerete o Érzelmi, értelmi állapot megismerése o Motiválás

18 Munkacsoport közvetlen céljai, módszerei o Harmadlagos célok:ismeretek bővülése o Másodlagos célok:részképesség- zavarok megszüntetése (figyelem,viselkedési,tanulási zavarok csökkentése) o Elsődleges célok:személyiségfejlődés, pozitív énkép, érzelmi élet fejlődése,prevenció, önismeret, stresszkezelés o Egyéni és kiscsoportos tanulásszervezés:fejlesztés, mentorálás o Számolás-,írás-,olvasászavar kezelése. Viselkedéskorrekciós módszerek, figyelemfejlesztő gyakorlatok, kommunikációs készség stb. fejlesztése. Családpedagógiai, családterápiás módszerek. o Érzékszervek működésének fejlesztése, beszédfejlesztés, érzelmi intelligencia fejlesztésének módszerei, mozgást és idegrendszert fejlesztő módszerek.

19 Az egyéni fejlesztési terv formája és tartalma Helyzetfeltárás o Tartalmazza az adott gyermek, tanuló esetének gondos vizsgálatát, o a bármilyen okból felmerült, illetve bármely érintett által közölt felzárkóztatást vagy tehetséggondozást igénylő probléma elemzését. Amelynek kiinduló pontja a valamilyen formában megjelenő és megfogalmazódó panasz, a gondviselő és/vagy a tanuló, netán a gyermekkel foglalkozó szakember kérés formájában megfogalmazott igénye, o az anamnézis és a szükség szerinti szakvizsgálat vagy szakvizsgálatok elvégzése, o a fejlesztő tervezet elkészítése előtti, jelenlegi állapot szakszerű meghatározása egy vagy több részképesség egyéni fejlesztésére vonatkozóan.

20 Az egyéni fejlesztési terv formája és tartalma Fejlesztési terv és megvalósítás: o Tartalmazza a rész-képesség(ek) fejlesztésének egymásra épülő, időben is ütemezett konkrét feladatait, o azok végzésének módjait is formáit. Lejegyezhető folyamatosan, hogy az egyes részképességek fejlesztése mely témakörökben történik, azokon belül pedig kifejtve a konkrét feladatokat, azok megvalósítási módjait, formáit, nélkülözhetetlen eszközeit. o Lejegyezhető táblázat formájában is, a fejlécben megadva az időszakot (és netán azon belül az egyes foglalkozásokat), valamint a fejlesztendő részképességeket, majd soronként kifejtve az elérendő célok és feladatok, valamint módszertani eljárások rendszerét. o A legoptimálisabb megoldás az lenne, ha a kompetencia alapú oktatási programcsomagok modul-terveinek szempontjai alapján készülnének el az egyéni fejlesztési tervek, amire azonban minták eddig még nem készültek.

21 Fejlesztési tervek, dokumentációk o Anamnézis o Pedagógiai vizsgálatok o Szakértői vélemény, javaslat o Egyéni fejlesztési lap -C dokumentum o Tanulói kérdőív- motiváció mérése o Szociális készségek mérése o Óravázlatok o Pedagógusi kérdőív o Szülői kérdőív

22 Az egyéni fejlesztési terv formája és tartalma Eredményvizsgálat: o Az egyéni fejlődési dokumentációban rögzített feljegyzések, felmérő feladatsorok, szükség szerinti szakvizsgálatok, valamint az érintettekkel közös esetmegbeszélés szolgáltat adatokat az elért eredmények (aktuális diagnózis) szakszerű összefoglalásához és a következő időszak egyéni fejlesztési feladatainak meghatározásához. o o Az érdeklődési kör, a kedvelt tevékenységek katalizátorként való bekapcsolása: A helyzetfeltárás során rögzítjük az erre vonatkozó információkat. Tekintettel arra, hogy az érdeklődési kör és a fejlesztendő részképesség variációi a többezres nagyságrendet is meghaladhatják, csupán jelzésértékűen utalhatunk a megoldás lényegére egy feltételezett esettel.

23 Együttműködés partnerei és hatásai o Tanuló o Szülő o Pedagógus o Kortársközösségben kapcsolati rendszer, életkori sajátosságok hatása,szocializáció,szociális szükségletek és szociális magatartáskészség,csoportdinamikai jelenségek,környezeti hatások,intellektuális képességek,énkép,szociális kép o Szülői szerepek, minták direkt, indirekt hatásai, családi szocializáció,családkép,családideál, szülői nevelési módszerek o Tanári személyiség hatása:motivációs töltés,hitelesség,empátiás képesség,konfliktuskezelés,pedagógiai és pszichológiai ismeretek alkalmazása

24 Együttműködés formái o Személyes beszélgetés o Csoportos fejlesztő foglalkozások o Értekezletek o Fogadó órák o Nyílt napok o Családlátogatások o Közös szabadidő o Esetmegbeszélés o Szupervízió

25 Eredményes együttműködés alkalmával milyen az életrevaló gyermek, tanuló ? o Természetes o Aktív, energikus o Boldog o Van véleménye o Megfontolt o Figyelmes, érzékeny másokkal szemben o Segítőkész o Együttműködő o Érzéseit képes kifejezni o Képes átérezni dolgokat

26 Eredményes együttműködés alkalmával milyen az életrevaló gyermek, tanuló ? o Van humorérzéke o Segítséget keres,ha szüksége van rá o Felvállalja hibáit o Képes kivárni az elhalasztott jutalmat o Vannak céljai o Képes arra, hogy jó o dolgoktól lelkesedjen o Hajlandó kockázatot vállalni o Megbízható o Becsüli önmagát

27 Együttműködés hatásai a pedagógusokra Nyitottság Szemléletmódok találkozása Hozzáállás, attitűd folyamatos változása Különböző módszerek, technikák megismerése és alkalmazása Team munka Rendszerszemlélet Közös szakmai nyelv

28 A fejlesztés 10 parancsolata Rendszeresség Következetesség Hitelesség Bizalmi helyzet és keretek kialakítása Elégedettség visszajelzése Együttműködés megtanítása Idő biztosítása a beszélgetésre Saját gondolatok rátalálásának kialakítása A tévedés lehetőségének megadása Kreativitás biztosítása

29 Eredmények o Bizalmi helyzet további erősödése o Partneri kapcsolatok intenzív együttműködése o Kapcsolati formák minőségi szintje emelkedik o Kitűzött célok, feladatok megvalósítása

30 Eredmények Tapasztalatok szakmai értékelése Tapasztalatok szakmai értékelése Fejlesztési folyamat eredményeinek további beépítése a fejlesztési programba Fejlesztési folyamat eredményeinek további beépítése a fejlesztési programba Hatékony integráció Hatékony integráció Integráció igénye Integráció igénye

31 A nevelés és a fegyelem alapozzák meg az erkölcsöt, és ki-ki oly mértékben lesz bölcs, amennyit tanult. Seneca