Az iskolai mentálhigiéné területei, lehetőségei

Az előadások a következő témára: "Az iskolai mentálhigiéné területei, lehetőségei"— Előadás másolata:

1 Az iskolai mentálhigiéné területei, lehetőségei
Az iskolai mentálhigiéné területei, lehetőségei. Az iskola, mint mentálhigiénés erőforrás.

2 Rövid történeti áttekintés
Mentálhigiéné, mint laikus mozgalom a század elején. (Chicago, gyógyult elmebeteg nevéhez fűződik a civil kezdeményezés. Cél: betegek sorsának humanizálása) Magyarországon Fabinyi Rudolf és Oláh Gusztáv a fő alakjai a mozgalomnak. Létrehozták a Mentálhigiénés Ligát.

3 20. század második felében új paradigma jelent meg
20. század második felében új paradigma jelent meg. A korábbi természettudományos gondolkodási formával szemben megújulást hozott a szociológia, szociálpszichológia, modern pszichoanalízis, kulturális antropológia felismerése a mentálhigiéné szemléletében. A prevenció elvét felváltja a egészség promóció elve!! A személyiségfejlődést meghatározó csoportok, a lelki egészségvédelem szempontjából tradicionális pozicíóban lévő szerepeket betöltő személyek stratégiai fontosságát emeli ki az új paradigma. (orvos, lelkész, pedagógus, stb.) A legnagyobb figyelmet az iskola, mint szervezet és közösség váltotta ki a kutatóknál.

4 Mentálhigiéné fogalma
Nincs pontos definíció. A mentálhigiéné kifejezés értelmét kizárólag az a történeti-kulturális kontextus határozza meg, ahol és amikor a lelki egészségvédelem gondolata felmerül, és valamilyen módon artikulálódik a társadalmi kommunikációban.

5 Iskolai mentálhigiéné
Napjainkban a leginkább vizsgált terület. (Rendszer-határainak jobb átjárhatósága révén hozzáférhetőbb, mind a kutatók, mind a gyakorló szakemberek számára pl. a családdal ellentétben) Pedagógus – mentálhigiénés „kapuőr”. Felértékelődött az értéke és a jelentősége. A tradicionális nevelési gyakorlatot meghaladó, a korszerű pszichológia, ill. viselkedéstudományok módszereit felhasználó befolyásolási, személyiségformálási eszközök kerülnek alkalmazásra.

6 Mentálhigiénés nevelési formák
Másodlagos megelőzési módok: már korábban létrejött ártalmat vagy deficitet igyekeznek kiküszöbölni, vagy ellensúlyozni. Pl.: neurotikus gyerekek -> relaxációs tréning, viselkedésterápia; pszichoszexuális fejlődési zavar -> csoportos szerepfejlesztő. Nyelvi-kommunikációs szocializáció elégtelensége miatti hátrányos helyzet -> speciális kommunikációs tréning. Basil Bernstein szociolingvisztikai elmélete: a hátrányos társadalmi réteghelyzet a nyelvi kód hiányos és hibás működését hozza létre, ez nehezíti az iskolai beilleszkedést, tanulást. Magyarország: Zsolnai József nevelési rendszere. Nem csak a verbális-fogalmi kommunikáció fejlesztésén fáradozik, hanem fejleszteni próbálja a nem verbális kommunikációt és metakommunikációt is.

7 Elsődleges megelőzési módok:
Iskolai bázisú kurzusok, alkohollal és a drogokkal kapcsolatos ellenállásra, a drog- és alkoholfogyasztást ösztönző ingerekkel szembeni aktív elutasításra tanítanak. Nagy a kognitív tanulás hangsúlya is. Veszélyeztetett korcsoportokra és a veszélyeztetett társadalmi környezetekre irányulóan szervezik. Öngyilkosságveszély ellen felkészítő programok: a lényeg, hogy a gyerekek krízis esetén a segítségkérésre motiváltabbak legyenek, és társaikon felismerjék, és próbálják befolyásolni az öngyilkossági késztetést.

8 Olyan formák, amik nem veszélyeztetett helyzetre hatnak:
Általában próbálják a személyiséget fejleszteni. Nem kerül megállapításra a veszélyeztetett egyén, általában az egész osztály részesül a módszerben. - kommunikációs tréningek, szerepjátékok, önismereti csoportmódszerek, pszichodramatikus gyakorlatok, relaxáció, stb. - határt szab: az oktatás nagyon időigényes, a személyiségfejlesztő módszerek a tantárgyakkal kerülnek vetélkedőhelyzetbe.

9 Ki végezze a korrektív vagy a személyiségfejlesztő nevelési módszereket?
Hagyományos válasz: szakember, főleg pszichológus. Iskolapszichológus: nem igazi mentálhigiénés tényező, nem hatékony „eszköz”. (stigmáció veszélye, a segítségre szoruló sokkal több traumatizáló és kirekesztő hatást kap) Pedagógus maga, a saját rutinszerű oktató-nevelő tevékenysége során gyakorolhat általában személyiségfejlesztő hatást. Ha erre képzett, személyiségében alkalmas, ill. ha az iskolai szervezetstruktúra ezt számára megengedi.

10 Pedagógus alkalmassága alapulhat: speciális képzésen, vagy bizonyos módszerek diszciplinált elsajátításán és gyakorlásán. Thomas Gordon: T.E.T. Nem csupán kommunikációs „skilleket” ad, hanem az iskolai problémák újszerű szemléletével, megértésével segít abban, hogy a tanár megfelelő beavatkozásokat célzottan, tudatosan hajtsa végre. Speciális technikák helyett ma leginkább annak tulajdonítanak jelentőséget, hogy a pedagógus őszintén, hitelesen és differenciáltan adja a saját személyiségét, nyújtson azonosulási mintát. Legyen érzékeny az iskolai csoportjelenségek iránt.

11 Iskolai mentálhigiéné a gyermekpszichiáter szemszögéből
A gyermekpszichiátria orvosi diszcíplina, feladata a gyermekek pszichés tüneteinek, lelki fejlődési zavarainak felismerése, és kezelése. Az iskolai mentálhigiéné fogalmába a testi-lelki egészségvédem, egészségmegőrzés érdekében az iskolában végzett tevékenységek sorolhatók. Kezdetben a mentálhigiénés tevékenység elsősorban a fogyatékosságok felismerésére, hátterének, okainak megismerésére, a különböző fogyatékosok speciális képzési lehetőségeinek, módszereinek kidolgozására irányult. A gyermekpszichiátria feladatai közé tartozott, hogy megállapítsa, milyen tényezők felelősek azért, hogy egy-egy gyermek nem tud beilleszkedni, megfelelően teljesíteni. Segítsen e problémák megoldásában.

12 Az iskola Az iskola nevelő, szocializáló funkciója egyre fontosabbá válik az ismeretközlés, tanítás mellett. Társadalmunk elvárásként fogalmazza meg az iskola irányában, hogy képes legyen az oktatott gyermekek esetleges hátrányainak korrekciójára is.

13 Iskolák mentálhigiénés tevékenysége
Szoros összefüggés: társadalmi, lakóhelyi környezet elvárásai, kulturális minták.

14 Speciális problémák az iskolában
Iskolakezdés: Óvoda és iskolaérettségi vizsgálat után kerül az iskolába a gyermek. Általában nagy testi és lelki teher ez a változás.  Gyakran jelentkeznek pszichés tünetek, pl. szorongásos zavarok, regresszív jelenségek, nyugtalanság, viselkedészavarok. Ezek többnyire átmeneti reakciók, megértő tanító és türelmes szülő együttműködése mellett spontán rendeződnek. A pedagógus személyisége döntő módon meghatározhatja egy iskolát kezdő gyermek és az iskola viszonyát, kihat egész iskolai karrierjére.

15 Az iskolai készségek körülírt fejlődési zavarai
A problémák felismerése csak iskoláskorban, az olvasás, írás tanulás idején lehetséges. Leggyakoribb: olvasási és helyesírási zavar (dyslexia, dysgráfia), számolási kézség önálló zavara és az iskolai készségek kombinált zavara.  biológiai okok A részképességzavarok problémája iránt az utóbbi években nő az alsó tagozatban tanító pedagógusok érdeklődése, ismereteik jelentősen bővültek ezen a területen.

16 Viselkedészavarok Legnagyobb probléma: figyelemzavar, túlzott mozgékonyság Ezek sokszor társulnak az iskolai készségek specifikus zavaraival, melynek hátterében biológiai okokat és pszichoszociális hatásokat egyaránt feltételeznek. Az ilyen problémával küzdő gyerekekhez más módszer kell, mint társaiknál. A kellő időben kezdeményezett vizsgálat utáni tartós kezelés, speciális fejlesztés, esetleg gyógyszer hatékonyan segíthet.

17 Kiskamasz kor A prepubertás a személyiségalakulásban nagy változásokat hoz a testi fejlődésben, az érdeklődésben, a kognitív képességek fejlődésében, a kapcsolati igényekben. A kortárs kapcsolatok kerülnek előtérbe. (a szülők szerepe változik) Gyakran kialakul az iskolával szembeni elutasítás, ennek hátterében életkori sajátosságok, a kortársak növekvő befolyása mellett többnyire korábbi vagy aktuális kudarcok is szerepet játszanak. Az önállósodási törekvések sokszor átmeneti teljesítményromlást okozhatnak, de tartós kudarchoz is vezethetnek, ha a tanuló nem kap segítséget új, hatékony tanulási módszer kialakításához.

18 Serdülőkor A változások a középiskolára válnak jellemzővé.
Továbbtanulás: megfelelő döntéshez a szülők és és az iskola együttműködése is kellene a tanulók bevonásával. Azonban az iskola véleménye többnyire az aktuális teljesítményen alapszik, kevéssé tudja figyelembe venni javaslatában serdülő fejlődési szakaszát, és egész személyiségfejlődését. A szülők pedig inkább saját elképzeléseiket, vágyaikat képviselik. A pedagógusok alig-alig tudják figyelembe venni a serdülőkor pszichés sajátosságait, kizárólag az elért tanulmány számít. A deviáns megnyilvánulásokat szankciók, kizárás követi, ami súlyosbíthatja azokat.

19 A család és az iskola kapcsolata
Optimális esetben a két legfontosabb nevelő, szocializáló intézmény együttműködése szükséges az eredményes nevelés, szocializáció kialakulásához. (sajnos gyakori az ellentét, „egymásramutogatás”) Az iskola a szülőt okolja az iskolai problémák, viselkedészavarok, tanulási nehézségek kialakulásáért, és a szülőktől várja a megoldást. A szülők egy része az iskolát, a pedagógusokat autoriter, minősítő intézményként, személyként éli meg, gyakran érzi úgy, hogy gyermeke iskolai problémái szülői alkalmasságát, nevelési képességeit kérdőjelezi meg.

20 A gyermekpszichiáter és az iskola kapcsolata
A gyermekpszichiátriai vizsgálatot kezdeményezheti az iskola, de a szülő is, aki gyakran a pedagógus javaslatára, nyomására jelentkezik. Pedagógusokban sok előítélet él, ez gyakran vezet a kezelt gyermekek megbélyegzéséhez az iskolában. A pedagógusok ismerethiányából, attitűdjéből következően nem jut el minden arra rászoruló gyermek szakemberhez vagy gyakran csak későn szánják rá magukat, hogy a kezelést javasolják. A másik véglet az irreális csodavárás a szakemberekkel szemben.

21 A pszichés problémákkal küzdő gyermekek általában hosszabb kezelést igényelnek, a kezelés során még inkább fontos, hogy együttműködés alakuljon ki a a gyermeket kezelő pszichiáter, és a gyermek tanára között. Rendszeres információcsere, személyes konzultációk mellett hatékony módszer a csoportos esetmegbeszélések. Új törekvések jelentek meg: komplex, az egész iskolára kiterjedő mentálhigiénére alapozott szervezetfejlesztést tűztek ki célul például az egészségre nevelés alapjaként. A gyermekpszichiáter és a pedagógus együttműködése egyre fontosabb.

22 Felhasznált irodalom Buda Béla: Iskola és mentálhigiéné (1990) In: Veres Judith (szerk.): A primer prevenció iskolai feladatai. Nemzeti Egészségvédelmi Intézet, Budapest. Kézdi Balázs: (szerk., 1998): Iskolai mentálhigiéné. Pro Pannonia, Pécs. Fejezetek: Buda Béla: Iskolai mentálhigiéné Gyenge Eszter: Iskolai mentálhigiéné a gyermekpszichiáter szemszögéből

23 Köszönöm a figyelmet! 